1. CONCLUSION OF CIVIL DEFENSE COURSE IN BUDAPEST 2. INSTRUCTION MANUAL USED IN THE COURSE

• Document Type: CREST
• Collection: General CIA Records
• Document Number (FOIA) /ESDN (CREST): CIA-RDP80-00247A001100170001-9
• Release Decision: RIPPUB
• Original Classification: S
• Document Page Count: 179
• Document Creation Date: December 23, 2016
• Document Release Date: January 9, 2014
• Sequence Number: 1
• Publication Date: August 17, 1964
• Content Type: REPORT

Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/09: CIA-RDP80-00247A001100170001-9
50X1-HUM
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/09: CIA-RDP80-00247A001100170001-9
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release
2014/01/09: CIA-RDP80-00247A001100170001-9
;? --- i*- _ -
'
..,., ,
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release
2014/01/09: CIA-RDP80-00247A001100170001-9
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release
2014/01/09 : CIA-RDP80-00247A001100170001-9
50X1 -HUM
BELOGYMINISZTERIUm
LEGOLTALOM ORSZAGOS TORZSPARANCSNOKSAGA
Az atomfegyver
?az ellene yak') vedekezes
modjai
(tansegedlet)
BUDAPEST 1961
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release
2014/01/09 : CIA-RDP80-00247A001100170001-9
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release
2014/01/09: CIA-RDP80-00247A001100170001-9
50X1-HUM
BEVEZETES
A XX. szdzad egyik legnagyobb jeientosegii vfvmdnya az
atomenergia felszabaditasa, amety felbecsiillietetlen tehetlise?
get nyttjt az emberiseg boldogabb eletehez. Napjainkban Is sze-
les kiirben alkalmazza az orvostudonidny, az ipar, a mezitgazda-
sag, a kozlekedes es az encrgetika, s ennek Wes fethas:ndldsdert
a legtobbet a szov jet taddsok tettek.
Ezzel szemben az imperiatista hdbortis kalandorok emboli
tztd.omanynak ezt a nagy jelentlisdg eredmonyet borzalmas pus:-
ti t6 eszkozkent akarjak felhasznalni a Szavjetunic), a nepf de-
mokruciak ?m?bekeszereto ne.pek ellen.
Kormanyunk minden /Owl& megtesz Itazdnk hattirafnak
vedeline erdekeben. s az orszag vedelmi rendszereltez szorosan
hozzdtartozik a tegoltalom is, amely a hatorsztig lalcomigat,
ipari ?mezogazdasagi ertekeit redi. Azonban a korszerli fegy-
verekket vivott luihorit nemesak az Miami szervekre. ltattem ?
minden eq?/es emberre nogg terhet rd. Egy a fonitamathis eseten
mindenkinek sajat ?emliertcirsai erdelci%ben ism.ernte .kell a
tomegpitsztito jegyverek hatosai elleni vedelem mOdsrereii ?
eszkOzeit.
A legoltalmi kikepzesek es a lakossag tajelcoztat6 oktatatta
lehetove teszi mindenki szantara, how/ megismerkedien as
atom- ?a hidrogenhombdk hatasaival, az elleniik tato redeke.
zes lehetasegeivel es mddszereivel.
Ezen ant szolgdlja jelen tansegedlet, mei!, luny jet legol-
tahni szakanyag forditasdnak felhasznalasaval kesziilt,
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release
014/01/09: CIA-RDP80-00247A001100170001-9
/ )
' Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/09:
ICIA-RDP80-00247A001100170001-9
50X1-HUM
A legoltalom tiszti ?naranesnoki allomanya a kOnyv tanui-
mtinyozonaval biiritse legottalmi szaktuditscit es &Oka!, hogy a
egysegek es otakidatok heosztottai a kikepzesek saran
pthan fel tad janal: kesziitni az atomtdmadcis hatasai elleni vede-
'!ezesre es a Icarfelszamolas helyes vagraajtascira.
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/09:
;IA-RDP80-00247A001100170001-9
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release
2014/01/09 : CIA-RDP80-00247A001100170001-9
50X1-HUM
ELSO FF.JEZET
AZ ATOMFEGYVER MIJKIMESENEK
FIZIKAI ES MOSZAKI ALAPJAI
I. Az atom ?az atommag szerkezeto
Az anyag paranyi reszecskekhol, atomokb61 611, (Az atom
giiriig eredetii szo, jelentese oszthatatlan.)
Az atomot kis merete miatt a legnagyobb nagyitasii
mk-
rOszk?p alatt sem lathatjuk.
Ma tobb mint szaz egyszerti testet, elemet ismertink. Ezek
atomjainak kombinacioja erecimenyezi a naprendszer, a laid
anyaganak sokfeleseget. Az atom* egymassal atomefioportokat
alkotva, kemiailag egyesillnek. ezeket molekulaknak nevezzak,
A killOnbi5zii osszetetela molekulak egymastd eiterii tulajdon-
sagokkal rendelkeznek. Az elemeket fizikai ?kemial viseIke.
destik alapjan a Mendelejev-fele periOdusos rendszerben lehot
osztalyozni.
A nagy orosz tudOs Dimitrij Ivanovics Mendelejev
a kiivetkezakeppen fogalmazta meg az elemek altala felfedezett
periodusos torveny6nek lenyeget: ,.1.1a minden elemet Mont-
sulya nagysaganak megfeidoen helyeztink d. ukkn u tulajdon.
sagok per iadusosan ismetIlidnek,"
A periodusos torveny felismerese igen termekeny volt az
atom es az atomrnag szerkezetenek, valamint ezek ti;rvenyoze-
riisegeinek feltarasaban.
A XIX. szazad vegeig a tud4sok iigy veltek, hogy az atom
oszthatatIan es megvaltoztathatatlan rekizeeske.
5
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release
D14/01/09 : CIA-RDP80-00247A001100170001-9
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/09:
,IA-RDP80-00247A001100170001-9
50X1 -HUM
Az atom oszthatat1ans5garol ?megvaltoztathatatIansiga-
szai elmeletet L. radioaktivitas jelensegenek felfedethse
(IBM dontiitte meg. A radioaktivitas jelensegenek tanulma-
nyozasa soran ugyanis kideriilt, hogy minden atom egy ?
ugyanazon nn. elemi reszeeskeb61 all.
A radioaktivitas jelensegenek .felfedezese utan tobb olyan
dmelet sztiletett, amelyek segitsegevel az atom ?atommag fizi-
kai es kemiai viselkedeset kkl?t? sikertilt megmagyarazni.
A ma is elfogadhatO atommodell hasonlit a naprendszerhez. E
modellnek megfelelOen az atom atommagb61 ?eletronokbol all.
Az atom kozpontjaban van az atommag, amely koriil az elektro-
nok keringenek. Az atommag elemi reszecskekbol ? neutronek-
1361 es protonokb61? all. Az atommag szerkezetenek ezen
cirn?
lett elsokent ogy szovjct f izikus. D. D. Ivanyenko allitotta fel es
alapozta meg 1032-ben. Az atommag szerkezetenek proton-
neutron elmelete ezt kbvetoen ? a szovjet es killfoldi fizikusok
munklija nyoman tovabbi fejlodesen ment kereszttil ?jelen-
leg mar altalanosan elfogadott. A protonokat ?neutronokat
egyiittesen nukleonoknak nevezik. (A nukleus latin sz6, jelen-
t.(.se: mug.) A protonok pozitiv elektromos toltesiiek, a neutro-
noknak ninesen elektromos toltestik. Tomegtik kozel azonos.
Az atommagot kepez6 protonok ?neutronok ? a protonok
kiizi.itt fennalki elektrosztatikus taszito ero ellenere ? szoros
kapestilatban vannak egymassal. Ennek oka, hogy az atommag-
ban e reszecskek kozott eros vonoerok, ?n. magerok hatnak. El-
lentetben a tiibbi ismert erOvel (pl. az elektrosztatikussal), a
mageriik rendkival nagyok ts ennek ktivetkezteben az atom-
magoknak nagy a stabilltasuk. A magerok legyozese, vagyit? az
atommag mosturs6ges atalakftasa. az atommag reszeeskei kozotti
kapesolat megszakitasa, viszonylag csak nem regen sikerillt.
A magertik min6segileg killonboznek a makroszkapikus
Ezen mageriik tulajdonsagai meg kevesse ismertek, is
-
mercies azonban, bogy csak kis tavolsagon behil (10-13-10?'2
em) hatnak.
Ez azt jelenti, hogy a mager6k hatitsa az atomtnagban, 16-
kent yank az egymassal szomszedos reszecskek protonok vagy
netilrontik kiiziitt tilt fenn, ellentetben az elektrosztatikus
tq'uvt'l. Cut egyik reszeeskenek a masikt61 val6 jelentektelen el-
ttivolodasa eseten a magerii nullara esokken. Ezert az atommag
reszeeskek egyntast61 valti tavolodasakor hirtelen lecsokken az
6ket Osszekapesolo magerti. ugyanakkor az elektrosztatikus ta'
srias axle ni6g ervenyesillni kepes.
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/09:
ni A DnDRn_nn947A001100170001-9
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release
2014/01/09 : CIA-RDP80-00247A001100170001-9
50X1 -HUM
A niageiti hatisanak kfivelkezt6ben a prolonok 6s a ntut-
ronok az atommagban igen tiinatiren illeszkednek, Ha egy ktib-
centimeter terfogatot sikeriilne atommagokkal -- pl. hidrog6n
atommagokkal megttilteni, e terfogatnak kb. 100 mUIh tonna
lenne a sulya.
Az atom alapveto tomege es ktivetkezeskeppen energhlja
az atommagban osszpontosul, mivel egy proton vagy neutron
tiimege megkOzelitoleg 1040-szer nagyobb az atommaghox tar-
ton') elektronruil.
Az atommag protonjainak ?neutronjainak szatna egyen10
az adott elem tomegszamfival, amely majdnem, de nem teljesen
egyenlci az atom ttimegegysegekben kifejezett salyaval (atom-
Ez az elteres azonban csak jelentektelen. Ha elkOzehink
magunknak egy gornbalakti atommagot, annak meretelt legin-
kiibb az atommag sugaranak nagysagaval lehet jellemeznI,
vagyis azzal a tavolsaggal, amelyen beltil megmutatkozik a mg-
ero hatasa. Az atommag sugara 10-13 cm nagysAgrendU, vlszont
az atom sugara kb. 10 000-100 000-szer nagyobb az atommag
sugartimil. Ha gondolatban megnagyobbitjuk az atommagot egy
szem meggy meretere. az atom kb. 200 m atmertijti gtimbnek feIel
meg.
Barmely elem kemiai tulajdonsagait ittommagjaban levd
.protonjainak szama hatarozza meg. A proton,* Azimut az Mott
elem atommagjaban egyenlo a Mendelejev-fele titblazatban lev0
sorszammal (rendszam).
Maul a hidrogen atommagnak, timely a tabhizatban
eLs? helyet foglalja el. mincliksze egy protonja van. Az Went
kiivetkezii helium atommagja Icet protont. a lillume pechg,
amely a harmadik helyen all. harom prolont lartalmaz, uran
atommagja, amely a 92. hclyel foglalja ri. 92 proiont larlalmaz,
Az elemek elhelyezesi rendje a Mendclejev-fele tabltizat-
ban azt mutatja. hogy mine! sulyosabb ;17. alommag, na-
gyobb pozit;v ...lektromos toltessel rosdelkezik. Az atom PO.
szeben %/eve azonban clektromosan sernleges, mivel Mirmhoz
tartozO elektronok szama egyenlii az atommagban !eve) prolonr4
szamitval. Az elektronok tiiitrse egyenlii nagy0,6. de ellente,teg
jelii a protonok ttiltes&vel. Az el, kti-osztatiku,? is centrift9.01k
ero ktivetkezteben az atommag es az elektoonok egyregeh rend..
szert. az atomot hozzak letre. Az elektronok meghairovoli. ke.
ringesi palyakon valo gyors ?rtiozgsa ugyanis megaluelalyozza,
bogy azok beleessenek az atommagba. Az elektritszlittkus eitti
viszont a eentrifugalis errwel ellentetesen rnUkLdik. .Eiert az
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 7
2014/01/09: CIA-RDP80-00247A0011001700_0_1:9_
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release
2014/01/09: CIA-RDP80-00247A001100170001-9
! neutronokat tartalmaznak, vagyis elterti aR atornstilyuk. At
1 ' mar tudjuk, hogy a Mendelejev-fele tablazatban az elem helyet
es kemiai tulajdonstigait is a magtoltes (a protonok mennyisege)
I hatarozza meg. Ezert az atomok osszes olyan vtilfajai, amelyek
azonos kemiai tulajdonsaggal, de kultinbilza tomegazAmmal ;en-
delkeznek, a Mendelejev-fele tilblazat ugyanazon helyere kertil-
tek. Azokat az elemeket, amelyeknek atommagja1 (minims sr.Amt1
protont es killonbozo sztimd neutront tartalmaznak, izotdpok-
nide nevezzOk. Ezeknek az elemeknek azonos az atommagttilt6-
stik, tehat azonosak a kemiai tulajdonstigaik is, exert a Mend*.
lejev-fele tablazatban is azonos helyre kerillnek. (Av. ixot6p *Re)
ket Op% szob61 ered: izos = azonos, towns = hely.) AR izot6-
pok fizikai tulajdonsag tekinteteben killonbOzetkeppen viselked.
1 nek. Peldaul a termeszetben el6fordul0 hidrogennek ket izottipja
I van: a kozonseges hidrogen egyes. es az 0n, nehezhidrngen (deu-
terium) kettes thmegszammal. (Deuterium: latin eredet0 aRA,
jelentese: misodik.)
A deuterium atommagja a protonon WW1l meg egy neutront
1 is tartalmaz, ezert atomjanak tlimege kiirOlbeltil ketszerese a
kozonseges hidrogen atom tiimegenek. A hidrogen hnrmadik
izotOpjat triciumnak (tricium = harmacilk) nevezzak, ort mak
mesterseges aton lehet ellitillitani. a termeszetben ez a hidriv..
genizotop nem tal(ilhato. Atommagja egy protont Os ka neut.
ront tartalmaz, ezert tiimege kOrtilbelill htiromszor nogynbb a
kOzonseges hidrogenenel.
LA hidrogen mindhamm izotopja a Mendelejev4610. Ifibltl-
ban ugyanazon helyre ker01, mivel muglilltekik azonos Co
Ilektronhiljuk is azonos SVAM1:1 elektront tartalmaz.
A termeszetes urn szinten tlibbfele IzotOp kevereke, 116-
om izotapja van: a 234-es, 235-os ?238-as tiimegsztimii. Ez a
ermeszetes keverek az urn 238-as IzotemysbOl meaktizelltlileg
)9,28 szlizalekot, az uran ? 235-8,11261 kb, 0,7 szAzalokoi, mig az
trkin 234-esb61 mintegy ezredreszt tartalmaz,
Ismeretesek egyi.b elemeknek az izot6pjal Is. azonban a
elfedezett izotopok mennyisege filland6an novekszik. Mi esnk
hidrogen es az uran izotopjait ismertett0k, mlvel as atom 6id
uklearis fegyverek eloallitLisaban ezeknek van jelenleg cliintti
ientosegtik.
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release
2014/01/09: CIA-RDP80-00247A001100170001-9
ii
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/09:
CIA-RDP80-00247A001100170001-9
elektronok a magt61 bzigor6an meghatfirozott tavolsfighan he-
lyezkednek ci, mintegy elektronfelhot, elektronhejat kepezve
Egyugyanazon elektronhejban meghatarozott szamil
elektronnal tObb nem lehet. Peldaul a legkonnyebb elemnek, a
hidrogennak az atomja iisszesen 1, a heliumnak pedig 2 elekt-
tonja van. Ezek teljesen kitoltik az atommaghoz
iegko-
zelchb cs? elektronhejat, ezen elektronhejban 2 elektronnal
tiibb nem lehet. A litiumnak 3 elektronja van, ebbol keno az.
atommaghoz legkiizelebb eso, a harmadik pedig a masodik tavo-
labbi elektronhejban helyezkedik el. Ez utebbiban nem lehet
tObb 8 elektronnal. A harmadik retegben szinten nem lehet
tiibb 8 elektronnal stb. Az wan 92 elektronja Osszesen 7 reteg-
ben helyezkedik el.
Az atommag a meghatarozott elektronokon tt:11 is felvehet
vagy loidhat elektronokat. Ha az atomhoz egy, vagy tobb folds
elektron tartozik, negativ tOltesii, ha pedig elektront veszit el,
pozitiv 1 lts? los?. Azt az atomot, amely elveszti vagy leadja
elektronjait ionnak, a folyamatot pedig ionizcicitinak nevezziik.
Az ilyen valtozasok esak az atom elektronhejat erintik, ezert
ninesenek semmilyen hatassal az atommagokra. Az ionizacio
folynnuita tehat nem valtoziathatja meg az elem alapveto tulaj-
don saga it.
Az vieletron is elemi 1.6szeeske, tulajdonsagait tekintve e1-
lLmziI hogy re.,szben anyagi (korpuszkularis). reszben hullam
(elvictromagnesvs) terniVszeie van.
Az vivietron mozgasanak palyaja az atomban nem hason-
lit hat'', ii mozgO szilard golyo rOppalyzijahoz. Az atom, mint egv-
SS lulajdonkilwen igen bonyolult. amelyre
!logy ;KIWI hiimersaleten is gerjesztett allapotban van.
Az eitleininole. amikor szigortian meghatarozott palyakon ke-
ringenek az t'mmii kUi?I, egyattal sajat tengelyiik k?r?l
forgO mozgast is ve,geznek.
Alialanossagban czek a jelenlegi elmeletek.az atom szer-
kezet iriI
lielyivien azonban at gondolni, hoav a roviden ismertetett
vinu'letek az atomelmOviben v6glegesnek tekinthetOk.
.1vIvnivg a ilag fizikusainak fiovelme az atommag es az
demi rt\szevskek chne'slet6nek tovablifejleszteOre iisszpontosul.
elemek iantilmanyozasa soran felfedeztek. hogy leg- (..)
i6bbiiik az aiomok iiibb olyan valfajanak keverekei. amelyek-
nek ugyan z'zonos szani0 protonjaik vannak (kerniai tulajdom,-.'?g
tvkinteti,bvn azonosan viselkednek) de kOlOnbiizo' mennyisegii
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/09:
CIA-RDP80-00247A001100170001-9
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/09:
IA-RDP80-00247A001100170001-9
2. A radioaktivitas
A termeszetben eliifordulo egyes elemeknek olyan sajatos-
sagek van, hogy spontan, vagyis minden Wise behatas n?iji
egynevezett radloaktiv sugarakat bocsatanak ki. E jelenseget
radioaktivitasnak, azokat az elemeket pedig, amelyekre az em-
Welt tulajdonstig jellemze, radioaktiv elemeknek nevezztik. A
radioaktivitas jelenseget valamely elem atomtnagjainak egy
masik dem atommagjaiva vale atalakulasa kiseri. Az ilyen
alakulasokat radioaktiv bomlasnak is nevezzek.
A radioaktivitas jelensegenek felfedezese az atom osztha-,
tatlansagarol es valtoztathatatlansagarel alkotott korabbi elkep-
zeleseket veglegesen megdontotte. Bebizonyosodott, bogy az
atommag altal kiboesatott reszecskek az atommag ?epito kovei"
es kevetkezeskeppen az atom es annak magja ezen paranyi tin.
elemi reszecskelcbel teviidik iissze.
Milyen fajtajti sugarzasok nyernek kiboesatast az atommag
titalakulasok folyaman?
A radioaktfy sugarzassal kapesolatos els5 kutatasok azt mu-
lattak, hogy az atommag sugarzas nem mindig egyneme. Ezek-
nel ii kulatasoknal evils magneses ter hatasara sikertilt a radium
kiboesatott radioaktiv sugarzast alkatreszeire bontani.
Mtignesos terben radioaktly sugarzas harom reszre k?ldnfthet?
? A sugarzasnak azt a reszet, mely arra az oldalra tert el, amelyre
illtalaban a magnnes terben a pozitiv toltesQ reszecskek ternek
el, ;ilia re.szcs.es.k6knek; a sugarztisnak azt a reszet. amely az alfa
re.szveski,k elhajlastival ellenkeze iranyban tett el, beta reszees-
kOknek; a sugarztisnak azt a reset pedig, amely a magneses
terben nem tea el, gammasugarzasnak neveztek el.
A radioakttv sugarzas rnagneses terben vale felbonthate-
stiga arra a ktivetkeztetesre juttatta a kutatekat, hogy az alfa
reszveskek pozittv, a beta reszeesk6k negativ teltese re:.szeeskek-
biil allnak, vi?gill a gamma stigarak nagy rezgesszame Mites-
elektromagneses t?ezgesek. amelyek egyreszt a magne-
ses ter htttasara nem terithetek el. mtisreszt viselkedestik alap-
jan n intgensugarakra emlekeztetnek. A gammasugarakat
semmifele ms 1(0186 behatassal (nyomas, ho sib.) sem lehet
jukbtil elteriteni.
Valamivel kesobben. miutan felfedeztek az alfa ?beta re?
sakeskeket, valamint a gammasugarakat. megallapitottak hogy
nit atommagbel kiliivellt alfa reszecskek helium atommagolk_
amelyck ket protonbO1 ?ket neutronbol allnak. Az alfa
10
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/09:
riA_Dnpsn_nn947A001 100170001-9
ei
a
ro
eg
ra
el
le
jel
C'
sal
gar
ga
val
seE
me
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release
2014/01/09: CIA-RDP80-00247A001100170001-9
reszecskek az atammagbol nagy sebess6gge1 (kb. 14500-
20 000 km masodpereenkent) luvelodnek ki. Az alfa resateeskek
kibocsatiisa azt jelenti, bogy az atommag negy atom tilmegegy-
eget egyidekileg ket pozitiv toltest veszit KOvetketeskeppen
z elem az alfareszeeskek kibocsattisa uttin tkj elem atontjavA
lakul At (az utObbi tomegsztlma negy egyseggel, ttiltese pedig
?egyseggel lesz kevesebb, mint az eredeti acme). A ket pro
-
n elvesztese kiivetkezteben ket elektron is elttivozik tat titom
lektronhekibel. Ezert az Ujonnan keletkezo elem atomja ugyan-
igy, mint eladje az elektromosstig szempontklb61 semlegcs lesz.
Milyen ?j elem keletkezik tehat az atomntag radioaktiv
mlasa eredmenyekent? Mivel a radiGaktiv atom magklbeil egy
lfa reszeeske kiliivellese folyttin kiinnycbb atommaggal rendel-
ez6 elem kepzildik, az ai elem a Mendelejev-fele tdblAzatban
?rendsztinunal alacsonyabb lesz az eredeti bom16 elemhez
epest.
A radioaktiv dem atommagjai Altai kilOvellt beta reszecs-
ek r,egativ Voltam] (kOrtilbeltil 250 000 km/see sebesmeggel
ozgo elektronok). Egyebkent, amint arra mar ramutattunk, ax
ommag nem tartalmaz ?nAllAan letezli elektronokat. lionntin
ed [chat a beta sugarzas? On. beta aktivitAst1 izotepokb61.
ek atommagjai fobs neutronokat tartaimaznak. Az elektron
atommagb61 torten6 kibocsattisa az egyik neutron proionnil
IA atalakulasanak a kovetkezmenye (neutron minusz elekt-
nb61 a proton lesz). Ha az atommag beta bomilissal tilakul
yszeresen pozitiv tallest nyer. Mivel a radloaktiv bomliis so-
n keletkezett ?j elem atomkinak eiektronheja egy sznhad
ktront nyomban felvehet, elektromosan memieges ntommti
z. Az tij elem tOmege az elvesztett elektron kis tilmege mina
entektelen mertekben emlikken. Nyilvemvall), hogy az ilyen
m a Mendelejev-fele tablazatban egy rendszammal maga-
bra kertil az eredetinel.
Az elemek radioaktiv bomlOgit beta reszeemkek kibneal-
a eten altalaban gammasugaruk kibacsAt6sa is ktiveti. A
-nmasugarak termeszetilknel fogva hasonlOak a rtintgenau-
akhoz ?abban ktiliinboznek LORA, bogy nagyobb
ennek megfeleloen nagyobb Lthatolo kipesseggel rendel-
ek. A gammasugarak a fenyaebesmeggel krrzel azonos sebes-
Oek: masneven gamma kvantumoknak is nevezik
Alfa es beta aktivitSsii radioaktiv elemek jelentekielen
tekben ismeretesek.
Egyes elemek, fekeppen a Mendeleiev-fele tfibllizat vegen
did
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release
2014/91/09: CIA-RDP80-00247A001100170001-9
-
)eclassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/09:
A-RDP80-00247A001100170001-9
4116 nagy atomsulyis elemek altalaban csak alfa reszecskeket
bocsatanak ki; masok csak beta reszecskeket ?az ezeket kisero
gamma kvantumokat. A radioaktiv atalakulasoknak meg egyeb
fajtai is vannak, ezeket azonban e konyv nem targyalja.
Amikor az alfa ?beta reszecskek vagy a gamma kvantu-
mok mAs anyagokba iitkOznek, ionizaljak azokat, mikozben
energiajukat reszben vagy teljesen elveszithetik.
Mt a tAvolsagot, melyre a kerdeses anyagban szert tesz-
nck, as anyagra vonatkoztatott hatotavolsagnak nevezzuk. .
Az adott radioaktiv elem atomrnagjai egesz tOmegenek
spontan bomlasa Cs kblcsonos atalakulasa a radioaktiv bomlas
tiirvenye szerint megszabott feltetelek kozeitt tortenik.
A radioaktfv bomla.s folyamataban a radioaktiv anyagnak
nem mindegyik atomja bomlik el egyidejiileg. Minden idEegy-
segben a meglevii atomok szamabefl csak egy meghatarozott
szama bomlik el. A tObbi atom, bar magaban rejti a bomlas
lehetoseget, bizonyos ideig valtozatlan marad. A bomlas sebes-
seget legmegfeleltibben a .felezesi idOvel jellemezhetjiik, vagis
1172All
as idotartam.mal, amely alatt as adott radioaktiv anyag
eredeti mennyisegenek fele bomlik el.
Kiivetkezeskeppen a radioaktiv bomlas torvenye szerint as
adott raditiaktiv anyag mennyisege bizonyos ido mtilva ? ami
egyenlii felezesi idejevel felere csokken. Tegytik fel. hogy
adva van egy millia radioaktiv atom. Ha a felezesi irk)", peldaul
I Ora, 1 Ora mUlva csak 500 000 radioaktiv atom marad born-
latlanul.
A kiivetkezii Araban a megmaradt radioaktiv atom ismet
.feleziirlik (csak 250 000 marad) es igy tovabb mindaddig, amig
az ?osszes mdionktiv atom at nem alakul stabilis vagy inaktiv
elemme: Felezesi'ideje valamennyi radioaktiv elemnek van. A
radioaktiv izotOpok felezesi ideje a masodperc mil-
linmod resze es a milliard ev koziftt ingadozhat.
A hosszO elettartalmO clemek 107.01 as uran 238-as izotep-
janak a felezesi ideje 4.5 milliard evvel. as uran 235-os felezesi
ideje 700 milli(' &vet. a plutOnium 239-es felezesi ideje pedig
24 ezer evvel egyenla. Ezen elemek ithiegyseg alatt bomI6
atomjainak szama rendkivOi jelentektelen. Peldaul az uran
2311-as mennyisegenek esokkeneset Cs nibs elemekke vale, At-
olakulilsat egy nemzecii,k eleteben nem is lehet eszlelni.
A termt\szetes radioaktivitas altalaban a Mendelejev-fele
tibltizat vegen talalhato, es a bornlekony atommagti nehez
12
ele-
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/09 :
innimool-9
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release
!014/01/09 : CIA-RDP80-00247A001100170001-9
mek tulajdonsalga. A nehez elemek atommagjainak bomlekony-
saga azzal magyarazhato, hogy azok nagysztimO prolont tartal-
maznak. amelyek kiizOtt a taszitO eriik gyerigitik tAZ atommagnn
beliili vonzoeriiket. Az atommag elemi reszecskei koziitt a vomi*'s.
enik lekitzdesenek valaszinOsege hasonlo esetben nagyobb;
ezert a nehez atommagoklx:)1 reszeeskek lovellildhetnek ki ax
elemek radioaktivakkil valhatnak. Az elemek ttibbsegenel axon-
ban a vontheriik nagyobbak a taszitoeraknel. Az ilyen elemek
nem lavellnek ki atommagjaikbol semmifele reszecskeket
ezert nem is radioaktivok.
A mesterseges radioaktivitas jelenseget Frederic Jollot
Curie ?felesege ken Curie 1934-ben fedezte fel. Ok eszleltek
lsokent, hogy az aluminium alfa reszecskekkel valei On. bom-
zasa dtjan tij elem keletkezik, amely hosszO ldeig radioaktiv
,ugarziLst bocsat ki magiibel. A kiizelebbi vivsgillat kimutatta,
gy az adott esetben radioaktiv foszfor kepziidlk, timely, mint
termeszetes radioaktiv izotOpok, kepes huzamasabb ko-
esztill radioaktiv sugarztist. kiboesatani. fly mOdon felfedeztek
radioaktiv izotopok elo011itastinak mOdszeret.
Ez a felfedezes lehetoseget nytljt valamennyi ?tem lzottlp-
"nak az elOallitastira (mesterseges uton ma ink korillbel(fl ezur
l?nb?z? izotOpot allitottak elii).
A mesterseges radioizotOpok eIOOIIIIO.siThiik jelenleg elfo-
adott modszerei lehetaseget nyCijtanak jc1eniis mennylsegben
*rteno termelestikre is.
3. Az atommagok hasadilsi ?egyestiles1 reakelOja
Az atomenergia hadicelokra yak, gyakorlati felhilszn6Ifissi
kor v?. lehetiive, amikor 1939-ben felfedeztek aionunag-
lakulas tijabb fajttijat, a nehez elemek maghatoidiishi? A ke-
bbiekben az uran hinchasadOsi energislyintik ft4htimznailitin
pjan sikertilt megvalOsitani egy mOsik hiiitisos ?energeti-
lag elonyiisebb magreakciot. a kiinny0 magi*
'urn stb.) nehezebb helium magokk,i vale, egyestil('si reak-
jat-
A hasadrisi reakciO. Az uranban ley() proton,* kiiziitti to-
ok egyenstilyban vannak az oss7,es rnagrehv e4kek kOzltU
thertikkel. Ez az egyenstlly, mint ahogy ;wt. Veirjaeku e;$
ov szovjet fizikusok megAllapliottAk 0940), iolyktn? rtikin
0'6 felezimi spontan megszfinbet &c akkor a
Declassified in in Part - Sanitized Copy Approved for Release
2014/01/09: CIA-RDP80-00247A001100170001-9
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/09:
.7,1A-RDP80-00247A001100170001-9
er6k hatAgra az ur?nmag k?reszre hasadhat. Igy tehat az
alfa reszecskek kiboesatasat kisero termeszetes radioaktiv born-
Ikon WWI' az atornmag ket reszre vale) szakadasanak spontin
folyarnata is vegbernegy. A hasadas folyamata kiirtilbeltil
mu-
ii?szor lassabban megy vegbe, mint a,radioaktiv bomlas Kya-
mata. (Fel. id5 5.10" ev.) Az uranatom meghasadasa kOvetkez-
teben ket elem kat tlj magja kepthdik (hasadasi termekek) es
2-3 neutron kertil kibocsatitsra. (Ez a kartilmeny dOnto az
uran maghasadasi folyamatanak tovabbi fejlodesere.) A spon-
tan hasadasnal keletkezo neutronok nagy mozgasi energiavIl
rendelkeznek ?bombezni kepesek az uran tobbi fel nem ha-
sadt atomjait. Egy kg salya uran tomb mintegy 25.1023 atomot
tartalmaz ?ezek kOzOl masodpercenkent kOrtilbeltil 8 atom born-
Ilk el spontan maghasacias Utjan. Ennek kovetkezteben egy ilyen
urantombben minden masodpercben 16-24 szabad neutron
jelenik meg. A szabad neutronok a fel nem hasadt uranmagok
bombazasakor behatolhatnak azokba ?megbonthatjak az eletni
reszecskek koztitti er6egyensulyt. Amikor a neutronok behatol-
nak az uranmagba, az villamgyorsan ket toredeltre esik szet
?2-3 neutront bocsat ki.
Meghatarozott kortilmenyek kozlitt a hasadas folyaman ke-
letkezett szabad neutronok ? az uran szomszedos magjstra
hatva ? fenntarthatjak ezt a folyamatot. fly motion egy neut-
ron, amely u uran egyik magjanak spontan hasadasa soran
keietkezett. Ojabb mag haSadasat es az urantombben ket
Ojabb szabad neutron kepthdeset valthatja ki. Ez a ket
Ojabb neutron tovabbi ket Ojabb mag hasadasat. vagyis negy
neutron keletkeze.set idezheti eles. amelyek a hasadas harmadik
ciklustiban mar nyolc neutron megjeleneset eredmenyezik es igy
tovabb.
A hasadas egesz hincolata kovetkezteben. amelynek kez-
dete egyetlen szabad neutron megjelenese, a neutronok szama
es owl egyOtt a hasad6 magok szarna rendkivtil gyorsasaggal
niivekedlk. Ezell ezt a folyamatot a maghasadas lavinaszerd
lancfolyamatanak nevezik.
A lavinaszer5 hasadasi reakel6 kiivetkezteben keletkezett
man vagy plutonium mag toreclekek kOr?lbelUl 15 000 kmima-
sodpere sebesseggeI reptilnek szet. A nagy szamban keletkezett
magtOredkek hatalmas mozgasi enercidja atterjed a szomsze-
dos atomokra vs ugrasszertl (tObb mink') fokig terjed6) hclernel-
keWst ichrl dO. Tekintettel arra. hogy az uranmsehasadasnak
ea a Iblyamata a zmisocIpere milliomod reue Witt zajlik le,
lo
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/09:
CIA-RDP80-00247A001100170001-9
VS
?
ez?
le
LA
Ur
nit
AU
Ur
ma
fly
lye
ba
Id
ser
feu
fly
ron
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release
2014/01/09: CIA-RDP80-00247A001100170001-9
;gyakorlatilag e hatalmas energiarnennyiseg felszabadittisa, az
'ugynevezett atomrobbanas villamgyorsan WI-W/11k.
1 Gyakorlatilag my kg 235-os urAn tisszac magjainak villAm-
gyors hasadasa eseten a felszabadul6 energia Ittitiilbe101 20 000
tonna trotil robbantisi energiajaval egyenertekii.
Az atotnrobbanas tehtit annak kOvetkezteben jtin 16tre,
\logy a hasad6anyag belsejeben megjelenik az a szOkseges
pennyisegu reszecske, amely tovAbb bombAzni kepes as urtln
nagjait.
1 Amikor a hasadAs 1Ancreakc16jAr61 beszelitnk, azt vett0k
iigyelembe, hogy a reakci6ban as urAn meghasadAst folyama-
Pmn kopzdc16 valamennyi neutron reszt vesz, A gyakoriatban
'zonban sokkal bonyolultabb a helyzet. A felszabadult neutro-
bk egy resze valOban reszt vesz a hasadAsi folyamatban. A
Itasik resze hasadas nelkiil elnyeladik as urAn 238-as magjal-
i
dc mils elemekkel vale) elegyeben, vagy kleepill as urAntomb
'atarain kiviil.
1 A lavinaszer0 lanchasaditsi folyamat s1keres fejleszteseliez
r.gyileg tiszta, szennyezes nelkilli urAn szilkseges. (Az urAn-
in letez6 szennyezOdesek ugyanis befogjAk a neulronokat es
1
zel megszakithatjAk a lanchasadust.) De nem minden vegyi-
1; tiszta urant lehet felhasznAlni magfatoanyag miniisegben,
1nereakci6 csak a termeszetes urAn egyik izotOpjAban. II 235-11s
Anban. valamint a mestersegesen elaillitott 239-es 0416-
Imban ?a 233-as urAnban keletkezhet, illetve fejliidhet lin-
Oan. A termeszetes urAnban, amely alapjAban yew 2311-as
inb61 All, csak killonleges kOrtilmenyek klizi01. Piet letre
hasadtis, amikor atommagjaira csak nagyon gyors, 10 1.7,(11'
/sec-ot meghaladO sebesseggel mozgO neut roll ok lit t itia k .
,L!n sebesseggel rendelkeznek peldAul azok a neutronok, ame-
k a nuklearis reakcio eredmenyekent a hidrogenbomba rob-
litisa eseten keletkeznek.
1 Jelenleg a termonuklearis fegyverek olyan fajlAi Istnere-
I* amelyekben a 238-as uran hasadAstit biztositir feltetelek
iakulnak.
Nagy hatAst gyakorol a robbarai jelleg0 reakeki kifejl/ide-
? az uranbol kirep016 neutronok elvesztese; as. urAtiliimb
iletenek nagyobbodAsAval foltryzOdik a neutronok ktil0 s kw
i-
.
tbe yak, elvesztesenek valoszinfisege. Legkisebb a neut-
veszteseg abban az esetekben. amikor az urAn ii1maga
b a1akti. mivel a test feltileie ebben as esetben a legkIsebb
A lancreakci6 keletkezatenek Cs fej1erdfatenek val6szin0-
\
11
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release
2014/01/09: CIA-RDP80-00247A001100170001-9
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/09:
CIA-RDP80-00247A001100170001-9
sege nOvekszik, ha az ea Wmegben uran mennyisige na_
gyobbodik. Ha egy egyseges tOmbbe nem 1 kg, hanem 2 kg
urant helyeztink el, ilgy a spontan bawd& masodpercenkenti
szama cbben a darabban 5-10-szeresere, a kObor neutronok
mennyisege pedig 10-15461 20-30-ig no. Mivel cgy darabban
nagyszamii atom van, a neutronok velfik vale kalcsonhatasanak
a lehetosege megnO es a meglevii vesztesegek ellenere valoszi-
nObbe valik a lancfolyamat kifejladese.
Ha az uran mennyisege nagyon kicsiny. akkor a neutron-
veszteseg viszonylag tulsagosan nagy ?a lancreakci6 mggsza-
kad. Maskeppen, a robban6 jelieg? lancreakci6 az urantoltet-
ben egyeb megfelelii kortilmenyek kozott csak abban az eset-
ben szakad meg, ha az uranmennyiseg kisebb az iigynevezett
kritikus tOmegnel. , ?
(Kritikus tOmegnek nevezzOk azt a legkisebb mennyisegii
hasadasra alkEilmas anyagot, amely mellett a robbanasi lane-
reakci6 fellephet.) Ha pedig a tOmeg egyenlO, vagy meghaladja
ezt, tigy a robbanits spontan kovetkezik be.
?
Az egyesulesi.(szintizis). reakcid
Mint ismeretes, a nehezmagok hasadisi reakci6ja kozben
nagy mennyiseg0 magenergia szabadul fel, amely a kiindulo
a hasad6 es a vegs6 hasadasi termekek Ogynevezett kOtesi ener-
gi6j6t6l fOgg. (Az atommag energia kotesi energiajanak azt az
energiAt nevezzOk;arnelyet arra kell felhasznalni,.hogy
lekUzd-
hess?k a vonz6 magerOket es felosszuk a magot protonjaira es
neutronjaira.)
Magenergia felszabadulhat mind a ktinnyebb magokra vale
hasaddskor. mind, a ktinnyilmagoknak nehezmagokka vale)
egyesOlese (szintezis) eseten. Ha feltessztik. bogy ket konny0
mag a tasziteerii hatasa ellenere egeszen az erintkezesig koze-
ledik, akkor a hatalmas magerok arra kenyszeritik azokat. hogy
hirtelen egyesilljenek es j. nehezebb elem magiava egvectil-
jenek. Az ilyen egyestlles folyam6n magenergia szlhadulhat
fel. Ha az ilyen silintezis folyaman keletkezd kotAsi engrcia
nagyobb mint e reakeidba belepo kotesi energia. akkor annvi
energia szabadul fel. amelynek a mennyiseffe eEtyeril6 iesz ?z
eredeti ?it vegs6 kOt&i energia kOzotti kOlonbeeggel. Emel!ett
a felsaabedula energia mennyisege jelentfisen menhalsclia a
magok kozelitesenek fo1yamat6ban az elektrosztatikuc taczito-
er6 lekilzftere felhaeznalt energiat.
A meg szintitris bonyolultsaga alapvetoen a taszitherok
te
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/09:
CIA-RDP80-00247A001100170001-9
SNION11001111b7
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release
2014/01/09: CIA-RDP80-00247A001100170001-9
lekilzdesevel kapcsolatos. Ahhoz, hogy pelthlul ket, a ttibbi elem
magtOltisehez viszonyitva legkisebb taszitd toitetu hidrogen
magot az erintkezestikig kozelithessiink, sebessegilket a mosod-
percenkenti nehany milli6 meterre kell nfivelni, de a magok
mozgasanak ilyen hatalmas gyorsastigat mak igen magas, ttibb
/MHO fokos homersekletre val6 hevitestik tltjAn erhetjtik el,
Eze:rt az ilyen Oriasi h6fok mellett lezajle szintezisreakeith ter-
monuklearis reakciOnak nevezzilk.
Maga a reakei6 elnevezes is arra mutat, hogy a htimersek-
let fokozastival a kozonseges vegyi reakciOk szabilly szerint
gyorsabban zajlanak le. Azonban a vegyt reakei6k nem erintik
a magot, amelynek mozgd.si sebessege fokozastlhoz Oritisl ener-
giafelhasznajas szillcseges.
Az atomrobbantis h6mers.ekletenek megfele16 nehOny
holok mellett a magok mozgitsi energinja annyira megn0,
bogy azok lekilzdve a kOlcsontis elektrosztatikus taszit6er6ket,
egymashoz kozelednek es egyestilnek.
A magegyestilesi reakei6 sebemege a Wimerseklet emelke-
desevel nOvekszik. A termonukleOris reakci6hoz a hidrogen izo-
tOpjait (litiumdeuterid) vagy deutkriumot is a lit turn trotOpjait
hasznaljak. Litiumdeuteridnek nevezik a nehez hidrogennak
deuteriumnak litiummal alkotott vegytiletet, nmely felt& par.
Napjainkban a robbanas irOnyitott termonukiell?
ris reakcies megva1Osit6sOn is munk6lkodnak. Az ilyen reakei6k
lehetoseget nyajtanak a felszabadul6 energitInak gyakorlotl
celokra vale) felhasznalnsiira. Az els6 eredmenyeket a :nog szln-
tezis reakciejtinak iranyitasa teren a szovjet tudOsok ortek 01.
Ezek a kiserletek laboratoriumi kiserletek stildiumltban vannok.
A term&szetes termonukletiris reakelOkat az ember min.
dennapi eleteben felhasznfilja. Minden energia, amelyet a 011-
don felhasznalunk, eredetileg a Napban vegbemenli termettuk-
learis folyamatb61 szarmazik.
4. Az atom-Ipar anyagainak 0661111661 mOdszerei
Termeszetben talalhato egyetlen hasadokepes anyag az
urin 235-6s izotapja, amely a termeszetes ur6nban kb K74741-
lekban (0,7 szazalek) talalhato. Az %Iran 235-6s izotirp szotvis-
lasztlisa a termeszetes urAnbOl nagyon bonyolult eljklisonl
tenik. Jelenleg az Ogynevezett gazdiffuziOs modszer n legjobb,
2 Atomfegyrer
17
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release
2014/01/09: CIA-RDP80-00247A001100170001-9
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/09 :
DIA-RDP80-00247A001100170001-9
A 235-5s uran e mO'szer szerinti eloallitasara specials gaz-
diffuzias berendezksek szolgalnak.
Nezziik meg roviden a gazdiffuzieks berendezes mfikeidesi
?
civet. A fern urant specialis vegyi modszerek segitsegevel gaz-
halmazallapotti hexafluoruranna alakitjak. A gazt igen .finom.
likacsos valaszfalak egesz soran engedik at.
Az uran 235-os izotOpjainak e rekeszek porusain valO it-
hatolO kepesege (diffuzioja) a.kisebb tomegszamanak ktivetkez-
Oben nagyobb, mint az uran 238-as izotOpjaie. Ezert az uran
238-as folyamatos atszeresenek es az uran 235 folyamatos
tasiinak folyamata megy vegbe.
GazdiffuziOs berendezes tribb ezer sztlrOelembol all. A ki-
valt uran 238-at, amely uran 235-os elegyet tartalmaz, tovabbl
tisztitasra ismet a berendezes kiindulO elemebe vezetik vissza.
A gazelegy tlibbszori sziiresevel (mely eleri a negyezret), a gaz-
diffuziOs berendezes kivezetajeben uran 235-ot kapunk, amely
sajat termeszetes izotopjainak jelentektelen elegy& is tartal-
mazza.
A folyamat sikeres vegrehajtasa erdekeben a legfinomabb
es legbonyolultabb meroberendezesekre, nagyszamil csovezetek
gondos beallitasara, kalonleges kittino minusegii anyagokra stb.
van sztikseg.
Ezert a gazdiffuziOs gyarak letesitere csak a technikailag
legfejlettebb orszagok kepesek.
A gazdiffuzios madszeren kivill az uran 235-ot jelenleg je-
lentas mennyisogben mas aton is eloallitjak. lgy plutonium 239
?uran 233-1)61, tovabbil uran 238-bOl ?teirium 232-1:61.
A mestersegesen szetbomies anyagokat ipari celokra, erre
alkalmati gyarakban alitjak eh"). Az ilyen gyarak kulcsberende-
zese az atomreakfor (atommaglya), mely az uran 238-at es a
torium 232-t nuklearis fiitkianyagga alakitja at.
Az atommaglya milkodesi elve a kiivetkezo: Az uranruda-
kat, amelyek termeszetes vagy chisitott uranbal vannak eloal-
Iltva, berakjak egy ktklOnleges berendezesbe. A rudak stilyat
a benniik levii uran 235 hatarozza meg. Az Oss.zes berakandO ?
blokkba iisszekiitott rudak sUlyanak azonosnak kell lennie. a
kiszilmitott kritikus tomeggel. mely szilleseges a lancreakcio
fenntarttisahoz. Min61 szegenyebb a termeszetes uran az uran
235-ben, minal nngyobb racheimeget kell berakni az uranreak-
torna, nagyobb belsO tirtartalomra van sztikseg.
Az igy elhelyezend5 uran mennyisegevel es a reaktor mCretel-
vel bevezettek a kritikus kifibtartalom fogalmat.
IP
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/09:
CIA-RDP80-00247A001100170001-9
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release
2014/01/09 : CIA-RDP80-00247A001100170001-9
Az uran 235 rudakban a spontAn majgbasadtis sortin kAber
neutronok jelennek meg. Ezek a tovabbiakban rcagAlnak a JAI
hasadO uran 235--Os magjaval ?hasadAsos hinefolyamatot Ides-
nek el& A hasadas folyamataban keletkero neutronok annal
jobban biztositjak a lanereakciti It1fejl6des61. min61 kisebb a
mozgasi energiajuk. Exert a lanereakcio aktivizAhlsa drdek0-
ben a reaktorban neutron-keslelteto (grafit vagy richtxv11) van,
amely gyakorlatilag hirtelen lelassitja mozgasukat A nagyfolt0
lassitas kovetkezteben.a neutronok jelenas szAma Atalakul ter-
mikus neutronna. Termikus neutronnak az olyan neutronokat
nevezztik, amelyek mozgusi energitija azonns a ho hattisAra ger-
jesztett molekulak mozgAsi energinjaval. A termikus neutrono-
kat az uran 238 magjai keves.se nyelik el. de jAl reagAlnak ve-
liik az uran 235-6s magjai. s igy fenntartjAk a hasadeist folyn-
matot. A neuttonokkal reagtilo uran 238 ntagjal atalakulnak
radioaktiv neptuniummti. melynek elborniOsa sortin ?j radio-
aktiv elem keletkezik: plutonium.
Az atomreaktorban keletkezii neutronok mennyis6g6t,
vagyis a lancreakcio sebesseget kadmium ts beir sztibillyozO ru-
dakkal biztositjak, melyek a reaktorbit vale) beltelyezos m6lyst.-
getol ftiggiien elnyelik a neutronok nagy resze.t. A neutronok
mennyis4genek c.siikkenese, a lAncreakciO sebesseenek egy-
idejii csOkkenese eseten a rudak automatikusan kiemeladnek
a reaktorbol, ezAltal fokozOdik a reakciAra hajlamos neutronok
mennyis6ge, ?ezzel egyidejilleg niivekedik a letnereaketo KO*
bessege. A neutronok mennyisegenek korabbi nilvekedke ese-
ten (a }Wok eros emelkedesenek s Ithvetkezeskeppen a reaktnw
serillesenek veszelye eseten) a kadmium rudak automatikuman
a reaktorba mertilnek Cs elnyelik a felesleges neutronokat.
Az els6 fizembe helyezett reaktor merete rendkival fogy
volt. Rudak formAjaban 20 tonna termeszetes uritnra, kkleite-
tokent pedig kb. 650 tonna grafitra volt szOks6g.
Az eLs6 rcaktorok nagy munka-tenlogatanak 16treho7tattit
a termeszetes urtin-elegy kevk 235-Os urtin tartalma 6s a jelen-
tiis neutron vesztesegek koveteltek meg. Kkfibb Myatt reakto.
rokat szerkesztettek, trelyekben reflekifiltAk a reaktorbOl tn.
voz6 neutronokat. A reaktor me?rete azAltal Ii esiikkent. hotly
a grafitnal hat6konyabb kk1e1tet6t alkalmulak (p1.1dAtal: ne-
hezviz), valamint ellizetesen dAsitott urAnkcverAet hasznAltak,
Azonos telje.sittnimly6 reaktorok munkate.rfogatAt ma 3
tonna uran es 5 tonna neh6zviz hatArerizst meg, ielenleg ?Iran
reaktorokat is hasznalnak, melyeicben a 2354is uran Aloft M-
10
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release
2014/01/09: CIA-RDP80-00247A001100170001-9
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/09:
CIA-RDP80-00247A001100170001-9
lapotban van. Az ilven reaktorok a legtanorebbek. Ezekben
altalaban dilsitott 23a-os uran van. A reaktor tipusatol ?szer-
kezetet61 fiiggOen a kovetkezo harom fajtat kiilonboztetjuk
meg:
1. Cjratermel6 (atalakito, regencralo) reaktor, melyek ter-
meszetes urannal, vagy tOriummal milkodnek ?mesterseges
nuklearis futoanyagot tillitanak el6 az elfogyasztotat235-oseunrear.
n
helyett. Energiatermeles celjaira ebben az esetben zt a ho
giat lehet felhasznalni, melyet a ltincreakcio fejlodesenek folya-
mataban kapunk.
2. Energetikai reaktor, mely elegge tiszta vagy dti.sitott
hasadO anyagokkal mOkOdik.
3. Sokszorosith reaktor, mely tiszta vagy dOsitott urannal
mOk6dik ?nemcsak a miikodeshez sziikseges folds mennyiseg-
ben energiat, hanem mesterseges nuklearis ftithanyagot is ter-
mel.
1:1jabhan a sokszorosita reaktoroknak mind nagyobb jelen-
tOsege van.
Az Ojratermelo reaktorok idealis esetben 1 kg ?elegett"
235-Os uran helyett 1 kg pluteniumot adnak. Gyakorlatilag a
neutronvesztesegekbol kifolyolag 1 kg felhasznalt 235-6s uran-
1361 0.8 kg plutOniumot kapunk. A legkedvezobb korillmenyek
k6z6tt is :az Ujratermelo (atalakitO) reaktorekban csak 3-5 sza-
zalek termeszetes urant lehet felhasznalni. A szegenyitett ter-
m6szetes uran mellektermekei a plutenium kivalasa utan a
reaktorban valO tovtibbi felhasznalas c1ja1361 nem alkalma,ak
Az Malaita-6 reaktorokkal ellentetben a sokszorosito re-ttorokban az elfogyasztott 1 kg 235-6s uran helyett 1.2-1.5
plutonlumot kapunk. A szegenvitett anyagokbol pedig nuklea-
ris filtilanyagot kaphatunk. a 238-as uran vagy 232-es tOrium,
majd teljes felhasznalasaval nuklearis fOtOanyagot nyerhettink.
A sokszorosito reaktorok berendezese ?maddest elve
semmiben sem kill6nbozik a t6bbi tipusO reaktoroktOl. De szer-
kezeti kttlonbsegek vannak. A reaktor kozpontjaban egy tiszta
235-6s ut?an, vagy .239-es plutonium rOcl van. A ritd kOrtil van
elhelyezve a termeszetes vagy szegenyitett uranbol vale. k6-
peny. A ltsleltett5 az ilyen reaktorb61 hianyzik ?ezert a plu-
tonium elo011itAsOntk folyamata gyors neutronok Altai tortenik.
A sokszorositti technolOgitival eloallitott plutOniumot a to-
vAbbbiakban fel lehet hasznAlni a hasadO anyagok kieg&zite-
sere es ozok tOmaritesere. Pl. ha egy sokszorosito reaktorban
egy ev folyamtin'l tonna 235-6s es 1,5 tonna 238-as uran
Declassified in Part-- Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/09:
CIA-RDP80-00247A001100170001-9
-
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release \
!014/01/09 : CIA-RDP80-00247A001100170001-9
alakul 1,5 tonna plutoniumma, a 235-lis urnb?1 peclig majdnern
1 tonna radioaktiv hasadasi termek marad. A meglev5 1,5 tonna
pluteniumb61 1 tormat fel lehet hasznalni a 233-as urArt Atala-
kitasanak folytatasara, mig 0.5 tormilt a nuklearis futilanyag
felhasznalasara fordithatunk. A plutOniumot ugyanUgy, mint a
235-iis urant, fel lehet hasznalni a 232-es tOrium otalakitAstira
es a hasado 233-as wan sokszorositzisara.
Nagy mennyisegii plutaniumtermelest nagy teljmitmenyil
reaktorokban lehet vegrehajtani.
A magszintezis reakciajahoz sztikseges anyagokat
Aitak-
ban termonuklearis ftitoanyagnak nevezik. A tudomAny ma
mar nagyszamit termonuklearis reakekit ismer. A legnagyobb
erdeklodessel kezelik a hidrogen izotOpjaival kapcsolatos mak-
ciokat, espedig; a konnyil hidrogennel (protonnal), nehez hldro-
gennel (deuteriummal) ?hipernehez hidrogennol (trlciumrnal).
A termeszetes hidrogen altaliiban 2 izoteipot tart:alma: ktinnyil
hidrogent ? protont 1-es atomsUllyal ? ?nehk hidrogent
deuteriumot 2-es atomsullyal. Ezek kiiztil az elsOt, a termesze?
tes hidrogen 99,98 szazalekban tartalmazza. A hidrogen izotO-
pok termeszetes elegyeben elenyeszoen kis mennyiseg0 trIelum
van. Mestersege.sen a reaktorokban litium neutornokkal valet
sugarzasa Utjan nyerhetjtik. A hidrogenbomba tiilteleben tri-
cium eloallitasara litiumot hasznalnak fel.
A termeszetben tiszta litiummal nem talalkozunk, A deu-
teriumot vizbol allitjak elii. A deuterium elOallitasAniik jelen-
leg tobb mOdszere ismeriles. Ezek kOztil a legfontosabb a viz
elvalasztO leparlasa, az elektrolizis ?az izoteip kieserelesenek
mOdszere. Az elvalasztO leparolas azon alapszik. hogy a nehe.z-
viz fortkispontja 1,42 fokkal magasabb, mint a kiiziinsegem vize.
Ezert a viz leparlasanal a neliez viz giizeibiil az elrifi kivalasz-
tasnal sokkal kevesebbet nyernek, mint az utolsii tizakaszban,
Az elektrOzis mOdszere azon alapszik. hogy a nehezvIz
molekulai aram hatasara nehezebben bomlan a k oxigenre is
hidrogenre (deuteriumra), mint a kiizOnseges viz molektilat, Ez
a vizben a deuterium feldUsulasat eredmenyezi.
Vegtil a deuterium eloallitasAnak harmatlik meitszere
folyekony hidrogen elparologtatasa. Mint ismeretes, a kiinny0
hidrogen 1..s a deuterium forrpontja k?ziti jeleniiis It(iiOntr,eg
van. Ez a koriilmeny parosulva a magasfokti
jelenUis nyomas mellett lehetove teszi a deuterium 64a nehez-
viz eloallitasat. Az izotapcsere mOdszeret az iparban me% nem
tadjak felhasznilni.
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release
71)14101/09 : CIA-RDP80-00247A001100170001-9
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/09:
CIA-RDP80-00247A001100170001-9 iter.metes metieit a Ivy rzer maim tcozonse-
utian egy tonna deuteriumot nyertink.
m A triciumot ? mint mar erre ramutattunk ? ivy allitjak
hogy a 6-oa atomstllyti litiumot gyors neutronokkal born-
zzgi k.
Ha litiumot tartalmaz6 rudakat helyeziink el az atomreak-
torban. akkor benniik a neutronok hatMara tricium kepziidik.
illetve halmozOdik Id.
A termeszetes litium, amelyblil a triciumot nyerik, a 6-os
114 7-es atomsulyu izotopokbol all. Azonban sztiksegtelen. hogy
a 6-os lit,iumot kivalasszuk a termeszetes elegybol. mivel a 7-es
litium gyengen reagal a neutronokkal.
A litium eli Ilitasanal nehezseget okoz, hogy nagyon aktiv
elem. A termonuklearis futoanyagkent hasznalatos femlitiumot
elektrolizis Utjan megolvadt litiumkloridbOl nyerik. A nyert
deuteriumot, ?triciumot nem celszerii eredeti legnemii Alla-
;What, (a deuterium es a tricium grizalaku anyagok) alkalmazni,
mivel a rimy terfogatuk ?a szintezis reakcio a legnemii
hal-
mwiMlapoiban vale) lefolyasa las.su. A deuteriumot eq a triciu-
mot, folyadekka atalakftani deg bonyolult feladat. Ezert lat-
szik celszerfibbnek a hidrogennek izotoplait. azok litiumma"
alkotott szllard halmazallapota vegyilletekent alkalmazni.
22
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/09:
CIA-RDP80-00247A001100170001-9
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release
a014/01/09 CIA-RDP80-00247A001100170001-9
MASODIK FLIEZET
AZ ATOMFEGYVER ALTALANOS JELLEMZESE
Az atomfegyver a legnagyobb hatAst:i pusztittleszkOR. Az
atombombak rombolO ?pusztito hatasa Nnk ezerszeresen
fcl?t-
m?lja a legnagyobb meretii rombolti legibombak pusztit6 ha-
task.
Atom- vagy nuklearis jegyvernek nevezztik azt a fogyveri.
melynek pusztito hatasa a maglitalakultls erechnti.nyek6n1 fel-
szabadul6 atomenergia felhasznalasan alnpul. Jelenleg az atom-
fegyver ket fajtitja ismeretes: a rombolo hata8?i, Mom fegyvercle
?a harci radioaktio anyagok.
A rombola hatatoi atom jegyver annttk az energillnak ("1.?
hasznalasan alapszik, mely atontrobbanits esetiot hirtelen fel-
szabadul az urtin vagy plutonium atommagjainak litistithisa kg.
vetkezteben. A toilet anyagatO1 fLiggiten az atombombakat ne,lut
uritn vagy plut6nium bombAknak is sznktlik nevezni. A rombnIO
hattisis atomfegyverek a kiivetkeziik: az atorntillti.su 16gibont-
bak, a nagy drmerettl atnmtiiiteth ttize2rst.gi Iiivedkek (atom-
lovedekek), raketak es az iritnylthatO reaktiv tamadOfegyve-
rek, a torpedok es az aknak.
A rombolohatasu atomfegyver metsik vidfajts ii Iermonuk-
!earls vagy hidrogen fegyver, mely ugyanesak a magon beltili
energia felhasznala.sgn alapszik.
A hard radi4aktiv anyagok melyekei radinlOgitti
fegyveceknek is neveznek ?, a radioaktiv sugitrzietoknak :az
emberekre es az fillatokra taros blot/mini hatimuk felbasznA14-
sin alapulnak.
13
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release
2014/01/09 CIA-RDP80-00247A001100170001-9
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/09:
IA-RDP80-00247A001100170001-9
Az atomfegyvert alkalmazhatjak mind a hadszinterenaz .
ellenseges esap_aok ellen, mind a hatorszaig celpontjai, hadi
tizemek. ipari vallalatok vasati csomOpontok, kozigazgatasi ?
ipari kozpontok ellen.
1. A rombolohatasu atomfegyver szerkezetenek elvi felepitese
Az atombomba. Az atombomba fO reszei a kiivetkezi5k: az
atomtoltet. a robbantO szerkezet ?a kopeny. AtomtOltet eelja-
ra kUlUnUscn ellikeszitett 235-Us (233) urant vagy 239-es pluto-
niumot hasznalnak.
A nuklearis hasadoanyag darabjainak nagysagabed es a
neutrontlikriizo felinet meretetol fiiggoen az atomtaltet nagy-
saga nehany kg-WI a 10 kg tObbszoroseig valtozhat. Maul Na-
gaszaki varosara ledobott atombombaban a plutonium tOltet salya
kb. 60 kg volt: megkiizelitOleg 1 kg tOltet atom magjai leptek ha-
sadasi reakeiOba es a iuklearis hasadoanyag felhasznalasamk
egytitthathja a 2 szazalekot sem erte el. A Whet visszamaradt to-
megenel nem alakult ki a lancreakciO, igy az elparolgott es azt a
robbantis szetszorta. A jelenlegi atombomak nuklearis hasado-
anyag elliasznalOdasi egyiitthatoja elerheti a lb szazalek tabb-
sztirtiset.-aminek ktivetkezteben az atomtOltet kisebb sulya ese-
ten a robtabas ereje jelentOsen megnovekedhet.
Az atombomba tOltete Wt vagy tobb nuklearis hasadoanyae-
reszbOl All (ezek kozCil mindegyik kevesebb a kritikus tomel-
% melyek egymastAl bizonyos tavolsartra 'vannak elhelyezve.
A robbtimis megvalositasa erdekeben eze% a reszek a keno nil-
lanatban egyesCilnek a robbantoszerkezet segitsegevel, a }cozen-
sego: robbaniianyag inditotoltetek hatasara.
Az &leeks() ket killanbozo vegen van elhelyezve a ket tiran
witty plutOnium tAltet. mely mindegyikenek tomege kisebb
kritikus mennyisegnel. A robbanas letrejottekor a toilet eavik
reszet inditlitiiitettel a masikba lovik. Az atommagok lavina-
szerii hasarlasi reakcioja akkor kezdiidik. amikor a toltetresz2k
erintkozeshe lepnek egymassal es a hasado anyag osszstilva
meghalacija a kritikus tomeget. A magreakeio folyamat a sza-
bad (kObor) neutronok hatascira indul el. melyek az uran vac,/
a plutOnium toltetben mindig jelen vannak. Egyes atombombak
syerkezeteiben a hasadasi reakeio fejloaesenek meggyorsitasa er-
dekeben mesterseges neutronforrist letesitenek.
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/09:
DIA-R DP80-00247A001100170001-9
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release
2014/01/09: CIA-RDP80-00247A001100170001-9
Az atmnbombak fel6pites6nek mc vfiltointal is 16teznek.
Az atombomba toltete a robbanisig tobb reszre van felo.sztva.
A kiilfOldi sajtO adatai szerint az atomlOszerekben abalsa-
& anyagok hatasat az implozio (befele ireinyitott robbanaks) je-
lensegenek a terhere fokozni lehet. Ez esetben a liknereakeiti
ideje alatt a Met eras tisszeszoritiisnak van alavetve, melynek
nyomtisa kb. 1 millio atmoszfera (az ilyen nyomils speenllis
toltetek segitsegevel jan letre). Az impl6zio elvim 8114)416.
atomfegyvert ?kritikus elottinek" nevezik, mivel a kritikus
tomeg nagysfiga az ilyen atomhiszerben jelentOsen estikkentve
van. Az implozio jelensegenek kovetkezteben a hasad6 anyag
felhasznalitsi egyOtthateja tobb mint 20 szazal6kkal fokozhat6.
Az atombomba robbanteszerkezetenek idiizitett berendezese
van, mely biztositja a robbanas megvalosittisiXt a filldhiiz meg-
adott magassagban, a fold felszinen, a fold Matt. Ezen fe101 az
atombumbak vagy lovedekek biztosito szerkezetekkel rendel-
keznek, melyek kizarjak as ido MOM robbanust.
Az elsO atombombak legmasszivabb alkatri?sze mely
meghatfirozta nagy sUlyukat ? a vastagfal0 aeolkiipeny volt.
Ebben volt as atomtoltet elhelyezve. A szilArd knpenyre azert
volt szOkseg, hogy a robbanfiskor as alominitet reszei mine)
hosszabb ideig egyOtt legyenek, mert ep.el biztostivit van o
nuklearis filtbanyag lehctO legnagyobb mennyisegenek ri.szv6-
tel.e a liincreakci6ban. A kiipeny szilArdsfigiii61 lOggotI jelentils
mertekben a nuklearis hasad6anyag felhasznaltislinak egy.Litt ha-
toja Cs ennek kovetkezteben a robbanas ernssege. A jelenlegi
atombombiiknal mivel azok szerkezelet tovilhti fejlesztettk,
nines sziikseg a vastagfalu kopenyre.
Az atombombanak a ballisztikus Inverle.kekliez hason16
formajil tormilk van, es egyeb specitilis berendezesekkel ren-
delkeznek.
Az atomtoltet kesz reszeit korleitlan ideig
(tobb SZi4Z (Wig) lehet tiirolni. A felszereit atombomblik
sUlya szeles hatarok koziitt viiltakozik nehAny szilz kg-U.4 WM)
tonnaig. Az elso atombombisknak. melyeket a japan viirosokra
dobtak le. stily.uk 5-8 tonna volt esak nelik
tipusa bombavetOkkel szallithatt4k. A jelenlegi atombomithkiit
szerkezetliktOI ?rendeltetesUkt61 ftiggiien a kiinnyfi reaktiv
hombaveiok, sot vadaszgepek is ki_pesek
As atomtoltet szerkezei4nek toviibbi korszerOsit6se (vegyl-
leg tiszta nukleAris hasadepanyak alkalmazasa, brok(letes neutron-
tilkor ?nagyteljesitmenyu neutron forras) leheUive tette a
Declassified in in Part - Sanitized Copy Approved for Release
?014/01/09 : CIA-RDP80-00247A001100170001-9
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/09:
IA-RDP80-00247A001100170001-9
banashoz sZtikseges toilet kritikue tante fneretelriek esclt-
kenteset. Az atom tii?7.ersegi !Owed& vagy a raketa atomtoltetel
nek elvi szerkezete ugyanolyan, mint az atombombfie.
Az atombombak, a lovedekek ?a raketak gyartasi
kOlt-
?t a hasadoanyagok termelese szabja meg. (A ktilfoldi sajte
adatai szerint egy atombomba elkeszitese 1953-ban kb. 1 mil-
lio dollarba kerillt. Jelenleg a hasadoanyagok termelesi kelt-
sege jelentasen csokkent.)
Az atombomba teljesitOkepessegenek (Carmeretenek) mer
ha la roza sa.
Az atombombak teljesitOkepesseget az atomrobbanas al-
kalmaval felszabadult magon beltili energia mennyisege hati-
rozza meg. A robbanas energiajat kilogramm kaloriakban le-
het Madill. Pl. 1 kg. trotil robbanasanal felszabadulet ener-
gla kb. 1000kg. kaloriat tesz ki. Egy kg uran magjainak hasa-
dam eseten kb. 20 milliard kg kalOria szabadul fel. Ilyen
mennyisegii energia nyeresehez tel kellene robbantani 20 ezer
tonna trotilt, vagy elttizelni 3 ezer tonna k8szenet.
Az atombomba teljesitOkepessegenek (iirmeretenek) meg-
hathrozasa celjabtil a robbanasi energiat egyezmenyesen a
megfele16 trotilmennyiseg robbantasi energiajahoz hasonlitjak.
PeldAul elmeletileg kiszamitottak a Hirosimara ledobott atom-
bomba robbanasi energiajat, mely 20 000 tonna trotil robba-
nAsl energitijAval volt. egyenerteku.
be az atombomba pusztito hatasanak meghatiwozasa erde-
keben nem lehot esak egyszertien Usszehasonlitani a trotil
egyenerieket a sUlyszerint megfelelO mennyisegti kozOnseges
rombolO es gytijto legibombakkal. Arrk van szO, hogy az atomrobbanas klasi energiaja gyakorlatilag egy pontban szabadul fel,
koneentrAltstiga a tavolsaggal gyorsan esokken. a kozOnseges
legibornbakat viszont a eel egesz terilleten egyenletesen lehet le-
dobni.
A meglevii adatok peldflul azt bizonyitjak, hogy a HireslmAra ledobott atombomba rombol6 hatasa megfelelt kb.
1300-2000 tonna (de nem 20 000 tonna) rombol6 es adjt6-
bombAnak. melyeket egyenletesen elosztva dobtak volna le a
eelpont egesz tertileten. Egy atombomba robbanitsa egyen18
tObbszAz nehez bombazo pusztitasaval.
Az Roman Allamokban az atombombakat rolibanasi tet
jesItAkepessegOk ?rendeltetestik szerint taktikai ?strategiai
ntomborobAkra osztjAk fel. A taktikai atombombak ?loved&
kek troth egyenerteke 5-50 kilotonnat, rnig a strategiai atom-
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/09:
CIA-RDP80-00247A001100170001-9
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release
2014/01/09: CIA-RDP80-00247A001100170001-9
lbontbake 50-200-1000 kilotonnat vagY atonal is Ilibbet ten
ki. (Egy kilotonna egyen16 ezer tonnaval.)
?Szabvanycis alapmeretkent- a IttiltinbOz6 teljesitakepes-
segti atombomba robbanasok pusztito hatasanalt Osszehasonli-
tasa celjabOl az tlgynevezett ,nevleges" atombombit vettek
alapul, melynek egyenerteke 20 kilotonna trotil. Ilyen hatas-
foktiak voltak a japan varosokra 1945-ben ledobott atombom-
bak. Az atombombak vagy lovedekek hatasfoktit (urrneretet)
tehat az atomrobbanas troth l egyenerteke hatarozza meg, nem
pedig stilyult ?aranyuk.
A Iddrogenbomba fogalma. A hidrogenbomba a termonuk-
leads fegyver egyik valfaja. Robbanasakor as atomenergia ter-
monuklearis reakei6 kOvetkezteben szabadul id, amikor Is
helium magok kepz6(Inek a hidrogen izottipjaib61 (es a folya-
mat mint ismeretes, nagyon magas hofok mellett megy vegbe.)
Az elso hidrogenbombakban a nuklearis fusiesanyag
alapja a deuteriumnak a triciummal alkotott kevereke volt, A
termonukletiris reakcio beinditestit tebbmillio C? hOmersekleten,
kOzonseges atomtoltet (atombomba) robbantasa segitmegevel
oldottak meg, mely a detonator szerepa tiiitillte be a hidrogtn-
bombs felrobbantasimal. De hidrogenbombak prototipusainak
megszerkesztesenel, ahol termonuklearis tOltet minOsegben
deuterium es trieium kevereket hasznaltak, nagy technikai ?
gazdasigi nehezsegek merOltek id.
Az els6 hidrogenbombanak nagyon bonyolult szerkezettlk
volt. Az els6 bomba a With ?a hidrngen izotapjainak komprl-
mall) berendezeset foglalta magaban, tovabba atomtoltet for.
maban a termonuklearis detonatort es szeekozetet, a robbantam
vegrehajtasara muszert szilard acelkOpenyben. Az ilyen hidro-
genbomba Osszstilya a tiz tonnanak tObbszOrlise volt. Ilyen
arias' suly6 es nagy terjedelm0 bomba eddig nem szerepelt u
hard fegyverek kOzOtt. Igy pl. egy 60 tonna sulyti kiserletl ter-
monuklearis berendezes felrobbantasa oeljab61, nielyet az
amerikaiak as Eniwetok-Bikini 16teren hajtottak vegre (Mar-
chall-szigetek a Csendes-Oceanon), sztikseges volt egy
nyot epiteni. Hason16 hidrogenbombak gyartasat azok rend..
!thrill magas kOltsege is korlatozta, (Az amerikai sajt(, adatal
szerint 1953-ban 1 kg tricium tobb mint egy milliard clonal*
keralt.) If
Jelenleg a hidrogenbombak termonuklearix taltetenck a
deuteriumot es litiumot hasznaljak, melynek terMonuldeirio
reakciaja saran 30-40 millia h6m6rseklet keletkezik, A neut-
.
27
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release
2014/01/09: CIA-RDP80-00247A001100170001-9
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/09:
CIA-RDP80-00247A001100170001-9
ronok hatSsara, melrlk as atomtliltet (detonator) robbanisanak
kovetkesteben kepzednek, a litium reszlegesen triciumma alakul
at. Es utebbi, egyesOlve a deuteriummal, kepezi a helium atom-
magjait. Ennek a termonuklearis reakcionak kovetkezteben sza-
badul fel a magenergia.
Az ilyen bomba iisszsalya elerheti a 10 tonnat ?ezert
csak nett& bombazok, vagy nagy teljesitmenyii raketak szalht-
hatjak.
A hidrogenbomba egyik valfaja az uranhidrogenbomba,
(httromfazisti ? FFF-bomba) melynek sajatossaga abban nyilva-
nui meg, bogy (termeszetes) 238-as uranbal kesztilt tobb tonna
selya, vastag fala kepennyel rendelkezik. Az uranhidrogen-
bomba nuklearis robbantisa eseten as atomenergia felszabadu-
ltisa ncmcsak heliummagok kepsodese folytan jon letre, hanem
a termonuklearis reakcie kiivetkezteben keletkezett igen gyors
neutronok Altai okosott 233-as uran maghasadasa is bekevet-
kesik.
Mint ismeretes, a 238-as uran nem tartozik a kennyen ha-
sad() anyagokhoz, miutan maghasadasa csak az igen gyors ne-
utronok hatastira kevetkezik be, ami a kozonseges atomrobba-
nasnal majdnem teljesen hianyzik. Adott esetben tehat as atom-
energia felszabadittlsanak egy uj medszererol van sze, a ?nem
'made" 2311-as uranmagok hasadasa folytan. Ennel a robbanas
hajteereje jelentosen fokozedik, miutan a bomba vastagfale
urankiipcnyenek hasadasa kiivetkezteben tiriasi mennyisegu
radionktiv anyag kepsedik, amely a legteret es a terepet tebb-
user negyzetkilometeres tertileten beszcnnyezheti.
A hidrogen (litium bomba) robbanasanak hatecreje SZaZ-
Fizorostin felillmOlhatja as atombombarobbanas hateerejet, mi-
vel a termonuklettris tiiltet nagysaga (peldaul a deuterium li-
tittme),nincs korlatozva a kritikus tomeg Altai. Ezenkivill a
deuterium tricium termonuklearis reakcieja eseten ? melyet a
helium magok kepzociese kiser ? a Whet egy tomeg egysege-
nel ? mintegy 5-6-szor tabb energia szabadul fel, mint as
wan, vagy a plutonium maghasadasnal. Peldaul: 1 kg deute-
rium litiutn termonuklearis rcakcieja egyenertekti 100-120
ezer tonna troth l robbanasaval, 1 kg uran hasadasanal pedig
csak annyi energia szabadul fel, mely 20 ezer tonna trotillal
egyrnivtektl. Ugyanakkor a hicirogenbomba robbanasa eseten
a termonuklearis Whet egesz tomegenek nines ideje keresztO1
meant a reakcien. Cs igy jelentas resze a terben szejjelszorodik.
Exert a hidrogenbornba robbanasi hatOerejet vegsofokon nem
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/09:
1A-RDP80-00247A001100170001-9
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release
2014/01/09: CIA-RDP80-00247A001100170001-9
az ? iisszsulya, hanem a Whet anyagfinak termonuklettris reak-
cioba 161)6 mennyisege hatitrozza meg.
PeIdaul egy hidrogenbomba robbartasa eAeten, melynek
hatetereje 1 mallet tonna trotil, a termonuklearis reakcietba fist-
szesen csak kb. 10 kg tilltetanyag lisp, amelynek assualya vi-
szont kb. 100 kg. A hidrogenbombak troll) egyenerteke nehAny
szazezertell tkibb minks tonna troll lehet
Az utobbi evekben az Eniwetok-Bikini atomlateron ttibb
termonuklearis robbantast hajtottak vegre hidrogen es urkt-
hidrogen bombakkal, melyek hateereje 1-15 millia tonna tro-
th volt. Az amerikaiak azonban Ugy velik, hogy hareaszati
c?
lokra 5 mane' tonna trotil egyenerteknel nagynbb hidrogen-
bombakat letrehozni nem eliinyiis, mivel az awn hatkreja
bombs barmelyik varost kepes lerombolni.
Jelenleg olyan iranya kiserletek folynak, !logy csiikkent-
Mt az atombomba iisszsetlyitt ?mereteit. Ogy szamitjak, hogy
elvileg szerkeszteni lehet atomdetonator nelkilli hidrogenbom-
bat is. Termonuklearis tilltettel szerelheteik fel az Amerika' in-
terkontinentalis rakelak ?a liiverlekrepillagepek is,
A kobalt ?horganybombak. A kobaltbombit egy kilztinse-
ges atombomba, melynek femkoball kiipenye van. A bomba
robbanasa alatt a kobalt ? a neutronok Aramletsanak hatasara
? mesterse.gesen radioaktivvit valik, ami jelentiis merlekben
noveli a terep radoaktiv szennyezettseget. Ezenkivtli a terep
hossza ideig szennyezett nutria'. mivel a radioaktiv koball fe-
lezesi ideje 5.3 ev. Kobalt kiipenye lehet a hidrogenbombanalt
is. Kobalt helyett a hidrogen vagy alombomba kiravnyanyaga-
nak a horgany is felhasznalhato. A neutron itramlas halaska
a horgany radioaktivva valik. mely a terepet priimen szennyez-
heti. A horgany kiipenyil hidrogen (atom) bornbill nelut ?nor-
ganybombanak" is nevezik.
2. Az atomfegyver alkalmazfis6nak eszkkei ?mOdial
A rombolet hatas6 atomfegyver ktiliinkmes legibombak,
nagy armeretti Hizersegi liivedekek, raketak? tor/writ* lal-
liinbfizo tamachieszkliziik 1ormAj4han ;attain-Jaz-
hata.
Eddig az atombomba celhoz vale; szaliltaganak lei eszkilzo
a legierti volt. Az atom legibombak szallitadtra alkalmazni
fr-
het a strategiai es a taktikai legierti kUliinlegegen felswirli re-
20
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release
2014/01/09 : CIA-RDP80-00247A001100170001-9
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/09:
CIA-RDP80-00247A001100170001-9
pOlOgepeit. melyek nagy sebesseggel ?repiilesi hat6tavolsag-
gal rendelkeznek, jelenlegi nagymeretti hidrogen- es atom-
bnmbak hordozoi a nehez ?kozepes strategiai bombavetac,
milyek a tamaszpontjuktel tObb ever kilometeres tavolsagra
told celpontokra is esapa.st merhetnek. A taktikai atombomba-
kat nyi1v6nvalOan a taktikai bombavetokkel, a kisebb mereta
bombilkat pedig vadaszgepekkel is alitalmazhatjak.
1. SZ. tablizat.
Az egyes amerlkal es angel Own hadi reaktiv reptilogepek jellentz6
laklikal ?technikal adatal.
Megnevezes
2
0,
7.3
1'1
'12 cZ
C .cz tr
-o a,
1-? v,
ct
o N ?., C ..... A1
.) C
CC , c? ,? c
32_v 7+,7)2 0=2
cs. 03
Az E gyesidt Allamok repiihigepei:
1?10167, stralaglal bombaveto
?13-52 Strutufurtress" 1000 12000 15 170 5-30
1C0v,viws tornt6ulai bombavetil
?11-47 1,, SI ra10,10" 900 6000 13 91 4? 9
Inktikal bombnvetii
?11-00 14" 1100 5000 15 35 2? 3
Kilnii 1ffictlIcal bombaveto
?11-57" 900 4800 15 21 2
VatitIsz bombavetii ?F-100 A" 1300 2300 16 13 1,11
Anglin reptiMatspel:
Kilvispos strn1k1n1 bombriveto
,,11-1 valiant" 1000 8000 15 70 5-10
?
KnztpussI tiiIa I bomb:wet()
?11-1 VikInr" 1100 8000 16 74 5-10
Ow.
(A reptildgepek hatOsugara korilibeltil ketszer kisebb
tavnisaluknak. es igy a nehez strategiai
bombnvel(ik szAmilro kb, 660 km-t tesz ki.)
A strategiai atm- es hicirogenbombakat rendszerint nagY
magossagbOl dobjilk (10-15 km), amely biztositja a hordoz6
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/09:
CIA-RDP80-00247A001100170001-9
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release
2014/01/09: CIA-RDP80-00247A001100170001-9
reptilogepet az atomrobbanas pusztito hatAsa ellen. Pkidaul 10
km magassagbol a bomba esese kor?lbelUl 50 masodpercig tart
?ez id? alatt a reptiliigep 10-15 km-re eltAvolodik. A taktikal
atombombakat kisebb magassagbal dobjak (5-11 km), A vadass-
oombazok a varatlansag else celjabsil a celpontokra rendsze-
rint alacsonyan repalnek es a kisebb merettl atombomba ledo-
basa utan hirtelen felemelkednek.
Az atomfegyvert hordozo repillagepek a celpontokrn bar-
milyen idAjirAsi viszonyok koziitt Agy nappal. mind ejjel, egye-
sevel, vagy kisebb kotelekekbcn csapast meritelnek, Ez uttibbt
esetben a celpontig behatoki barmelyik repillagep az ittombom-
bat ledobhatja.
Azonban a legvedelemnek legitjabban alkalmazott eszko-
zei erasen megnehezitik, idonkent pedig ki is zArjak nnnak le-
hetaseget. hogy a reptilogepek a fontos celpontokat elerjk. Ez
a kortilmeny olyan Aj eszkiizok kialakitasahoz vezetett, melyck
lehetove teszik az atomfegyver biztonsagosabb eelhoz szAllitil-
sat. Megjelentek a kiiiiinbazii fajtajA es tipust) irAnyithatAlOvr-
dekek. melyek nagy reptilesi sebesseggel hatatavolsaggal
rendelkeznek ?atom, vagy hagyomanyos toltettel felszcrel-
het&
Az iranyithatO lovedekekhez tartoznak szeles ertolmezes-
ben mindazok a reptiloberendezt:..sek: raketak, bombAk es 10vo-
dekek, melyek repiileset pilAta nelk(11 kiikinleges szerkezotok-
kel, es keszillekekkel iranyitjak, vagy szabalyozzAk.
A harci iranyithate liivedekek letrehozAsaval kapcsolaton
kiserleteket meg a masodik vilaghabort) elott megkezdtek. A
nabort) vegen ezen lovedekek egyes tIpusait a fasiszta Nemc1.-
orszag bevetette az anol varosok b?s lakosstiga
A haborA Ata tobb orszagban folynak kiserletek as IrA-
nyithato liivedekek korszerAsitesere. A jelenlegi kisewletrek
tipust) iranyithah) liivedekek kialukftasara irfinyulnak.
kezdve a legiharc 1iivedCkit?1. melynek stllya csak ne..hany 10
kg es hatotavolsaga nehany kilometer, eglmzen az IrAnyithatA
nay hatotavolsagt) raketaig. melyek stilya tiibb tiztonna, re-
ptiles) tavolsaga pedig tiibb C7AM kilometer. A legtobb, k011)n?
bOzki tipusu iranyithato lovedeket folyadek, vagy ssiiArd (por
alakt1) tizemanyagti reaktiv raketahajtAmOvel latjAk el,
A folyadekos raketahajtAmOveknel Ozemanyagnak peldAtil
anilint, oxidaloszernek pedig naletromsavat !diet alkalmazni,
Szerkezeti gajatossaloknal fogy'', as iranyitha14 1iived6-
kek ket alapveto tipusra oszthatek, espedlg: 1oved6kreptilroge-
31
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release
2014/01/09: CIA-RDP80-00247A001100170001-9
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/09:
CIA-RDP80-00247A001100170001-9
pekre es ballisztikus raketakra. (A lovedekreptilogepeket neha
?pilOtanelktili reptilligepnek" is nevezik.)
A ltivedek-reptiliigep jellegzetes ismertettijele az, bogy
ktilsOleg bizonvos mertekben hasonlitanak a. reptiliigepre es
tart6 szarnyai vannak, ugyanakkor a ballisztikus raketaknak
szivaralakti formajuk es kis iranyfeliiletiik van.
Ezenkivill leteznek meg iranyithato legitorpedek, iranyit-(
hate legibombak Cs iranyithato legvedelmi liivedekek is.
Valamennyi iranyithate reaktiv lovedekek alapveto saki-
tossaga ? amely megkiilonbozteti a kozonseges ttizersegi lii-
vedekektiil es a legibombaktol hogy hatni lehet mozgasuk-
ra a cel fele yak, reptiles kiizben, ami a celpontok elpusz(iUi-
st mertekben fokozza.
Jelenleg a liivedek iranyitasanak f? modszerei az onallo
(program) iranyitas, illetve Oniranyitas es a taviranyitas.
OniranyitOnak nevezik az olyan iranyito rendszert, mely
teljes egeszeben magaban a lovede.kben van elhelyezve es an-
nak a megadott iranyban es a megadott tavolsagra yak) repii-
leset automatikusan szabalyozza. Amikor a lovedek eleri a
megadott litvolsagot, zuhane helyzetbe kerill es a celra esik.
Az iiniranyitO rendszer hianyossaga, hogy a lovedekek
szorasa nagy, mely a titvolsagnak kb. 1 szazalekat teszi ki. Az
iinIrinyIto progyamrendszeren kiv?l nagyhatOtavolsaga rake-
taknal az egitestek szerinti iirhay)zasi iranyito rendszert is lehet
alkalmazni (nap, hold, fenylii csillagok). Ennel az iranyito rend-
szernel a celbn valo talalati pontossag nem a lovedek repulesi
tavolSagatol ftigg, de a talalati hibak megis nagyok.
Az OniranyitO rendszer nem fedi fel a lovedeket a reptiles
Ideje alatt es a zavaras ellen is megfelelo vedettseggel rendel-
kezik (elhetritja az ellenseg kiserleteit. hogy zavarokat idezzen
elo az iranytto rendszer munkajaban es elteritse a lovedeket
ce1161). Az oniranyitO rendszerii lovedekeket altalaban nagy-
kitet?jedesu Cs mozdulatlan celok ellen alkalmazzak (vastiti
esontOpontok, nagy ipari kiizpontok. varosok.)
Az iiniranyitO rendszer a lovedek celra valo automatikus
rtliranyitas elven alapttl, melyet a lovedek killonleges keszii-
lekek segitsegt:svel ..iat". A eel iranyaba kilott blivedek tehat a
eelt ?talalja meg." Az oniranyito miikodesi rendszer dive awn
alapul, bogy a liivedek tengelyenek kilengeseit es a roppalva
vallozasait a eel helyzetetol fitgen automatikusan meghata-
rozza. A loved& mintha ?kergetne- a mozgo celt. repalog- epets
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/09:
-;IA-RDP80-00247A001100170001-9
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release
2014/01/09: CIA-RDP80-00247A001100170001-9
hajOt, stb. T?bb iiniranyito rendszer letezik: rtidiillokkitis, op-
tikai (ho), hang (akusztikai), stb.
Az Oniranyito rendszerti liivedek alkalmazasa eseten az
szilkseges, bogy a cel valamilyen formabari kivaljon a kornye-
z6 hatterbol, mert a loveclek .erzekeki kesztileke (.,szeme")
csak ebben az esetben tripes a celt felfedni es a kormanyon
mukodo killonleges szerkezet segitsegevel a llivedeknek a sztik-
seges iranyt megadni.
Az oniranyttas radiOlokacios rendszere biztositja az Ira-
nyithat6 lavedekek hatasos alkalmazasat az olyan mordulatlan
Cs mozgo celokra (hajokra, reptilOgepekre), melynek jt raditi-:
lokacios ellentetessege kovetkezteben a radiolokator ernyojen
vilagos abrazolast mutatnak. Megiddo ellentetesseget adnak a
nagy hidak, duzzasztomiivek, vasszerkezetii eptiletek es egyeb
hasonlo mas celpontok.
Az iiniranyitas optikai (ha) rendszere biztosttja a jell 1M-
hato celok (pl. hajekat a tengeren),?vagy olyan celok ferkuta-
task, melyek hO (infravoros) sugar akat boesatanak 16, want pl.
kohaszati tizemek, hderiimilvek, stb.
Az oniranyitO rendszer biztositja riz franyitott Itivettek eel-
bajutasat. Esert az iranyithatO lovedeket a cell, megkozellta
tavolsagban, nehany fokos kilengessel kell felboesaltinl. Az On-
iranyito rendszer tilvhatasa vissonylag nem nagy, nehetny kilo-
meter kozott mozog.
Tavvezerles eseten a Itivedeket kU1iinIges vezerlOhelyrIll
iranyitjak a eelra. Es as iranyito rendszer ket reszbiil All. Az
egyik a lOvedekben, a miisik pedig a vezerliihelyen (foldiln, re-
hajon) van ellielyezve. A tavveserles VIVe abban
nyilvanul meg, bogy a liivedek reptilesi iranyiit a vezerlibely-
tiiil r??kereszttil leadott jelsesek segitsegevel szabalyozzak,
vagy valtostatjak.
A reptiles ideje alatt a liivedek celhos vissonyitott hely-
zetenek es a megadott iranybol yak) kilengeseneklandO meg-
hataroza.sa radiOlokatorok segltsegevel tiirtenik, melyek ave-
zerliihelyen vannak elhelyesve. A rirdit'in key/Neal leadott jel-
zesek miikodesbe hozzak a liivedeken felszerelt k(iliinkges k.
sztilekeket, melyek elteritik a kormi.inyt megvallostatjak a
Iiivedek reptilesi iranyat.
As iiniranyiter es tavvezer1e.s0 renclisserek lenyeges 1114-
nyos.saga as. hogy vissonylag gyengen vedettek as ellonmeg
zavaritsai ellen. Es killiiniisen vonatkozik as iiniranyfto rend-
szerre, rnelynek antennisi a eel, vagyis as ellenseg
33
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release
014/01/09 : CIA-RDP80-00247A001100170001-9
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/09:
t
CIA-RDP80-00247A001100170001-9
dAul megteveszto hiisugarak letrehozasa. a megteveszt5 visz-
szaverii tiikrok alkalmazasa a radiOlokkieios hultamok zavara-
skim, sib.
csolasaval, kombinAlt vczerlesi rendszercket is lehbt alkalrnaz-
roppalya vegso szakaszkin biztosithatja a laved& megbizhatO
eelbajutAsat.
hat!) lovedakck ellen hatasos vedeintezkede.Ark tekintheto pet-
vannak forditva. Az ontranyit6 rendszerrel felszerelt iranyit-
ni. Milani a tavvezerles kombinalasa az oniranyitassal. a
A ktillinbozo vezerlesi-?elvek tulajdonsagainak Osszekap-
Az trAnyithate reaktiv lovedekek az alkalmaza.s mOd3aiT61
?a hare rendeltctest61 ftigg8en, a kiivetkezo osztalyokra cso-
portosithatek: ?fold-fold" ?levego-fold", ?viz-fOld", ?ftild-le-
vego", ?ievego-viz".
Az els5 harom osztAly0 lovedekeket-foldi eelok, az utobbi
Vram-csztiklyit lilvedekeket pedig leg' ?tenger' celok lektiz-
&sere alkalmItzzak,,,..,
A ltivedekreptilogepek?estavhatasti raketak arra hiva-
tottak, hogy a hetorszagban melyen ellielyezeg_ellenseges stra-
tegial eelpontoltra csapAsokat merjenek. A lovedekteptileigep,-!-
ket ftildi Indite berendezesrol, reptilogeprol, vagy hajOrel le-
het felboesatani. Ennek niegfeleloen megkillonboztetiink
f?l-
dl, logi ?tengeri lOvedekreptilOgepeket.
A ?fii1d-folc-r4oszta1yu korszetil fold' loved& rnintajaul
szolgalhat az USA fegyverzetehez tartoze ?TM-61 Matador"
ltivedelcreptilOgep, melynek reptiloselya kb. 6 tonna. A ,Ma-
tador" 1000 km/Ora sebesseget tud kifejteni ?es hatetavolsaga
800 kin-Ig terjed. Reptiles' magassaga kb. 15 km. A felbomatits
ktillinleges, mozge indit6 berendezesrol tortenik. A lovedek-
reptiliigep hats() reszeben helyezkedik el a szilard hajtoanyagtl
indito, mely a felszallasnal levalik. Az atomtoltet sillya 20-
100 kg-ot tehet ki.
A ?viz-fold" osztaly'l ?Regulus" tengeri lovedekreptilOgep
jollemz5 adatai a ?Matador"-hoz hasonlOak, hajefedelzetr51,
vagy tengeralattjAretrol boesatjak fel ezeket.
A 101 lovedekreptilligepek Otjuk legnagyobb reszet a hot.-
dozO repii15gepen folftiggesztve teszik meg es szabad reptile-
silk oak tobbszaz kilometerre a celtol kezd5dik. Igy ezek a
f?ldt tipusokhoz kepest ? nagyobb rugalmassAggal rendel-
keznek. is az adott celra barrnilyen iriknybal felboctaithate.k.
, 1 A jevegii-fold" ,osztalyt:, "Rascal" tipustl iranyIthato
vedekrapidagep 1601-240 km. repidesi tavolsaggal' rendalke-
L34
;
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/09:
CIA-RDP80-00247A001100170001-9
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release
2014/01/09: CIA-RDP80-00247A001100170001-9
zik, stilya kb. 5 tonna es hordol6repUltlepral bocsitjak tel
91yan celpontok ellen, ahol a legvedelem eras.
A fontos fiildi celok lekazdesere atorntilltettel telsaerelt
irdnyithato l? torpedokat is alkalmazhatnak. Aa iranyithat6
legi torpedo nem =is, mint egy sik16-repill6berendezes kisebb
sugarhajtOmtivel. Ellentetben a laveciekreptilogeppel, as int-
nyithat6 torpedokat a hordoz6 reptilagepral dobjAk tells eel-
pontt61 viszonylag nem nagy tavolsigra (nehAny tizkitorni-
terre.)
Az Egyestilt Allamokban 1956461 kiserleteket folytatnak
a ?Snark" tipus0 interkontinentAllis loveclekreptildgeppol ?as
?Atlas" tipus0 interkontinentAlis ballisztikus rakettival, as On.
?Atlanti legvonalon", mely a Florida szigetektal a Sat. Ilona sal-
getig htizOdik (az At'anti-ocean delkeleti resze.) As interkonti-
nentalis iranyithato ltivedekek elairAnyzott hatOtavolsAga eleri
a 8000 km-t. Meg kell jegyezni, bogy ezen irtinyithato 18vede-
kek nagyszamti felbocsatima sikertelen volt.
A jelenlegi ltiveclekreptilagepek f6 hianyossaga, bogy a \\\
reptiles' sebessegiik viszonylag alacaony (alig kOlonbbalk a au-
garhajtasO bombavetOk sebessegetal ?kisebb sebesseggel re-
palnek, mint a sugarhajtasti vadtiszgepek.).
Ezzel ellentetben a tilvhatasti iranyithat6 mketak Orin-
kent tobbezer kilometer sebesseggel rendelkeznek es tobb tie,
vagy tobbszaz kilometer magassitgban reptilnek, ami as elhik-
ritas lehet6seget megneheziti.
A tavhatasii iranyithata raketa egy fOggtilegesen starto16
stigArhajtAsit liivedeknek tekintheta, mely folyekony hajta-
anyagii sugarhajtemOvel van felszerelve. A?ftiggaleges inditas
utfin 20-30 km. magassagban a vezerlesi rendszer a lOvodeltet
fokozatosan a eel irdnyaba forditja. E fordulat utfin a raketa
ti e
45 fokos szog alatt reptil a vizszlntes fele es elpt szUksegeshetatlanseg
sebesseget. A tovAbbi reptiles (a legkorOn kiv
alapjan elliptikus palyan thrtenik. A rfketit04)5-50 fokos 'Mg
alatt mAsodpercenkent to 1
bbkilometeres besseggel hull a
foldre.
Az dad tiwhsdasit hard raketat, a ?V-2"-t a masodik
vilighaboria vege fele velettek be. Ennek sebessego 5000 km/6?14
terjedt es repulesi tavolsaga pedlg eerie a 300 km-t. A jalan?
legi .,Redston" tipusu amerikal raketa repalest tovolsiga mege
haladja a MO km-t.
A trivhatasit irAnyithat6 raketak ma mar lehatove Iznik
varatlan atomesapisok vegrehajtasit as ?lianas eelpontjaira,
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release
014/01/O9: CIA-RDP80-00247A001100170001-9
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/09 :
CIA-RDP80-00247A001100170001-9
melvek szaz &s met- kilometernyi tavolsagra vannak. a front
vorialatell, Pl. egy olyan celpont. mely 500 km tavolsagra van
a raketa indit helyeiiil, a felbocsatast koveto 8-10 perc mul-
va mar atomrobbands hatasanak lehet kiteve.
Az amerikai hadscreg fegyverzeteben levii iranyithatO
rakeiak tipusai kiiztil meg kell emliteni a ?Corpore11" (..Kap-
rail tipusn raketat. Ez a raketa eleri a 3600 km/orankenti se-
besseget v hanitavolsaga 120-160 km-ig terjed. Starts'Ilya 5,4
tonna. hossza 12 m. Meg kell jegyezni azonban. hogy az indite.-
hely es a raketa tizemanyaggal vale felszerelesere kortilbeliit
egy nap sztikseges.
Az iranyithato (reaktiv) lovedekeKen kiv?l ? taktikai
atomtamadas celjaira ? nem iranyithato (reaktiv) lovedekek
is alkalmazhatOk. melyek tObb tizkilometeres reptilesi tavol-
saggal rendelkeznek. Az ilyen lovedek peldaja lehet az ,.Onest
John- tipusil amerikai szilard hajtoanyag0 raketa, melyet
mozgo indit berendezesrol lehet felbocsatani es ktilOnleges
gepkocsira van folszerelve. Az ilyen raketat hagyomanyos
vagy atomtoltettel is fel lehet szerelni, osszsulya. 2,7 tonna,
hossza kb. 8 in. hatOtavolsaga 30-32 km. A nem iranyithatO
reaktiv (sugarhajtasO) liivedek valfaja a ?Litle John" tipusU
loporos raketa, mely az ?Onest John" tipusta raketahoz viszo-
nyitva kisebb sullyal rencielkezik Cs hatOtavolsaga csak 20 km.
(Az USA hzidsregeben rendszeresitett atomfegyvert hordozo
reaktiv lovedekek fii adatait ? a ktilfoldi sajto adatai alapjan
? a 2. szilmil tablazat tartalmazza.)
A tubbi nagy kapitalista allarnban (Anglia. Franciaorszag,
Nyugal-Nemetorszag. stb.) szinten kiserletek folynak az ira-
nyithata es nem iranyithato, atomfegyvert hordozo lovedekek
letrchozasara. Harci tulajdonsaguknO fogva ezek a modellek
az amerikai Iiivcdekekre hasonlitanak. A ltgierei es az iranyit-
hat(*) hivedekeken kivtil az atom- es hidrogenbombak hordozOi
a magassagi iranyithatO leghajOk is lehetnek. A szelben az
ilyen leghajok kepesek 1-2 tonna sUlyil terhet Oriasi tavol-
sagokra. ezer kilometeres tavolsagra is szallitani.
Ilianyossaguk az, hogy reptilestiket nem lehet pontosan a
megadott celra iranyitani. A leghajok azonban kepesek az
atom- es hidrogenbornbakat melyen az ellenseges terblet foie
sztillitani es a bombakat fontos ipari vaay kozigazgatasi
k?z-
pont feletti atrepalestik pillanataban radiejelre ledobni.
A front mogiitti hatorszag celpontjai ellen atomesapasokat
lehet merni az atomluvedekkel rendelkezo nehez tbzerseg. se-
36
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/09:
CIA-RDP80-00247A001100170001-9
4111111111111?1?111111111111?1111111
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release
2014/01/09: CIA-RDP80-00247A001100170001-9
'mama tiblint.
I As USA hadseregiben rendsmesitett atumtegyvert lumina(' realtliv lave-
*
I " dekek 16 adatal:
'1111egneveze s
Suly
tonna-
ban
Maximalis
Hossza,
atmerei- sebe"
je m. sege
m
/sec,
4.
magas-
%lea
km
5.
tOvha-
I Asa
km
_
0.
1.
2.
3.
Szcirazfoidi
280 mm atom tilzersegi lo-
ved& 0.36
?Honest John" tipusu, nem
iranyithato hived& 2,7
',Corporal" iranyithatO Ri-
ved& 5,4
Redstowe" tipusu iranyft-
hat() loved& 19
--,-
?Nike" tipusti legvedel=
mi raketa 0,5
?Sergeant" trIpusti kfserleti
Iranyithato loporos love-
d& 0,8
Legierokne/:
(fold-fold osztaly0) Iiivedek
reptilogep 0
?Pascal" tfpustl (levee,-
fold osztaly0) lovedek-
reptilogep 8
Haditengereszetnel:
',Regulus" tipusu lovedek-
repillogep
csapatoloull:
1
780
500
970
1000
700
2000
310
Of10
300
10
10
42
2011
23
180
15
241
15
30-32
32-1g
120
000
60
370
800
'100
Oft?
0.3
7.5
0,11
12
0,8
18
1.8
6
0,3
6
0,4
12_
1,4
10
1,2
10
1,5
37
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release
2014L01/09: CIA-RDP80-00247A001100170001-9
Declassified in Part - CIA-RDP80-00247A001100170001-9Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/019 :
melvek szitz ezer kilometernyi tavolsagra vannak. a front
vonal.ittA. Pl. egy olyan celpont. mely 500 km tavolsagra van
a raketa incliIhelyil. a felbocsatast Ictiveto g-10 perc
m..r atomrobbands hatasanak lehet kiteve.
Az amerikai hadsereg fegyverzeteben levo iriinyithatti
raketak tipusai k?zOl meg keil emliteni a ..Corporell" (..Kap-
ml") tipus6 raketat. Ez a raketa eleri a 3600 km,Orankenti se-
besst'get t hatOtavolsaga 120-160 km-ig terjed. StartsUlya 5.4
tonna. hossza 12 m. Meg kell jegyezni azonban. hogy az indito-
hely es a raketa tizemanyaggal valo felszerelesere kortilbelat
egy nap szUkseges.
Az iranyithatO (reaktiv) lovedeketcen taktikai
atomtamadas celjaira ? riern iranyithatO (reaktiv) lovedekek
is alkalmazhatok. melyek tobb tizkilometeres rep?lCsi tavol-
sageal rendelkeznek. Az ilyen leveclek peldaja lehet az ,.Onest
John- tipusit amerikai szilard hajtOanyag0 raketa. melyet
mozgO inclil berendezesrol lehet felbocsatani es killonleges
gepkocsira van felszerelve. Az ilyen raketat hagyomanyos
vagy atomtiiltettel is fel lehet szerelni, osszsUlya. 2.7 tonna,
hossza kb. 3 m. hatOtavolsaga 30-32 km. A nem iranyithato
reaktiv (sugarhajtasU) lavedek valfaja a ?Lille John" tipustl
liiporos raketa, mely az ..Onest John tipusa raketahoz viszo-
nyitva kisebb stillval renclelkezik Cs hatotavolsaga csak 20 km.
(Az USA lvdsuregeben rendszeresitett atomfegyvert hordozo
reaktiv loverlekek fi aclatait ? a kulfoldi sajtO adatai alapjan
? a 2. szarnu tablazat tartalmazza.)
A itibbi nagy kapitalista allamban (Anglia. Franciaorszag,
Nyugal-N(metorszag. sib.) szinten kiserletek folynak az ira-
nyithato es nem iranyithato, atomfegyvert hordozo lovedekek
letrehozasara. Hard tulajdonsaguknO fogva ezek a modellek
az amerikai loveclekekre hasonlitanak. A ltgiero es az iranyit-
halt') ltivedekeken kiv?l az atom- es .hidrogenbornbak hordozoi
a magassagi iranyithatO leghajOk is lehetnek. A szelben az
ilyen leghajOk kepesek 1-2 tonna sUlyt1 terhet Oriasi tavol-
sagokra. ezer kilometeres .tavolsitgra is szallitani.
Hianyossaguk az, hogy reptilesiiket nem lehet pontosan a
mcgadott celra iranyitani. A leghajOk azonban kepesek az
atom- es hidrogenbombakat melyen az ellenseges tertilet foie
szallitani es a bombakat fontos ipari vagy kozigazgatasi
k?z-
pont Metti atropilksiik pillanataban radiojelre ledobni.
A front mogiitti hatorszag celpontjai ellen atomcsapasokat
lehet merni az atomliivetiekkel rendelkeza nehez tiizerseg. se-
Declassified in Part - Sanzed Copy Approved for Release 2014/01/09:
:IA-RDP80-00247A001100170001-9
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/09
: CIA-RDP80-00247A001100170001-9
2. szim4
Az USA hadseregeben rendczertsitelt atomtegyvert hord0z6 reattliv 16ve-
? dkek 16 adatal:
11/41axima1is
!!
Suly Hossza,
Megeve ezes tonna- almerii-sebes-
ban je m. sOge
M/sec.
4.
magas-
saga
km
5.
lacha-
1 ASO
km
1. 2. 3.
6.
Szarazfoldi csapatokr16/:
1
280 tiizersegi Iii-
780
500
970
1000
7011
2000
310
830
30015
10
10
42
200
23
IOU
15
n
30-32
32-Ig
120
600
(10
:170
ROO
160
600
mm atom
vedek 0,36 0.3
7,5
?Honest John" tipusa, nern --
iranyithato loved& 2,7 0,8
12
iranyithato lo-
,Corporal"
vedek 5,4 0,8
111
,,Redstowe" tipusa iranyit-
hat() ltivedek 19 1.8
ri
?Nike" tirmsa lOgvedel- ? _
mi raketa 0,5 0,3
.?Sergeant" tfpusa kiserleti G
iranyithat6 loporos lave. ?
dok 0,8 0.4
Legieroknel:
(ftild-fold os7.taly6) lavedek 12
?_
repOlogep 6 1.4
?Pascal" tipust) (levegii-
10
fold liivedek-
osztalyin
repillogep 8 1.2
Haditengerefizetnel:
10
bRegulu.s" tipusti 16vcilek-
repOlogep 6 1,5
37
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/09
CIA-RDP80-00247A001100170001-9
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/09
CIA-RDP80-00247A001100170001-9
1. 2. 3, 4. 5. 6.
Az interkonfinentalls loredekek kiserleti triodeltjei:
?Smirk" (BBC) tfpusti Iii-
veclekreptilogep
..A Ilas" (131-1C) i ranyithat4i
raketa
NJupiter" tfpus0 koz6p.
tUsugarti raketa
10
40
1,0
1000
15
30
100
2
5000
1300
50
3600
500
0000
maw
240o
gitsegevel is. Az USA es a NATO hadsereg fegyverzetetvn
280 mm-cs atomagyit van rendszeresitve, mclyn lotavolsa..ta
eleri a 32 km-t. Az atomagyli sulya menetkasz allapotban kb.
70 tonna, az atomtoltet sUlya kb. 360 kg, trotilegyenerteke pc-
dig 10-15 .kilotonna. A 280 mm-es atomagyu hatranyai a
rossz terepjfirOkepcsseggel s mozgekonysaggal jellemezhe15.
Ezelt az utabbi idbcn ? a kisebb sullyal s nagyobb mozge-
konysaggal rendelkezo 203 ?175 mm. drmeretti atomagytik
kialakitasaval kiserleteznck.
Valoszinti, hogy a jOv6ben lehetseges lesz ennel kiscbb
iirmeretii lovegek szamara is atomlovedekeket gyartani. Egy
10-15 kilotonna trotilegyenerteknek megfeleld atomlovedek
hatCtsa potolni tud 20-30 czcr hagyomanyos 122 mm-es rom-
bole) lOvcdeket. melyek Osszstalya kb. 600 tpnnat tesz ki. Az ;
atomtilzerseg a legpontosabb atomcsapast kepes biztositani.
Az atomtilzerseg celzasi pontossaga nagyobb mint az atom-
bombake. P1. az iranyithata (reaktiv) lovedekeknel a szorits
nagysCtga kb. 1 szazalekot tesz ki. Ez azt jelenti, hogy 100
km-es hatOttivolsag esetoben a raketa kilengese a cel kozpont- I
JAVA clerheti az 1 km-t, 1000 km eseteben a 10 krh-t. A talalat
pontatlanstlgat pedig nem lehet kiegyenliteni meg az atomrob-
ban& nagy rombolasi tertiletevel sem.
A jelenlegi repitlesi sebessegek mellett ?a bombak 10
km marassagbol tOrteno 1edobasa eseten a maximidis kileng,es
500-1000 meter, sot annal tobb Is lehet. A celpont megbizhat6
lekilzdese drdekeben ezert a rombohisi z?na sugaranak legalabb
olyan nagynak kelt lennie, mint a bombanak vagy raketAnak
a cel kOz6ppontjahoz viszonyitott maximalis kilengese. Tehat
38 -
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/09
: CIA-RDP80-00247A001100170001-9
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/09
CIA-RDP80-00247A00110017000_179 aikaimand (tobb
ho tonna trotilegyenertekO), mely eleg nagy rombolA
ral rendelkezik ahhoz, hogy az atomesapas talalati pontatIan-
sagat potolni lehessen.
Lenyeges kihatassal van a rombolas mereteire az ellensdg
atomtamadasanak varatlansaga is. A varatlanstig kizarja, vagy
csiikkenti a lakossag szamara azt a lehetliseget, hogy iddben el-
foglalja az Avohelyeket es atomvedeltni intezkedeseket tegyen,
Ebben a vonatkozasban a legnagyobb veszelyt az atomainerseg
k a raketaeszkozok jelentik, melyek segitsegevel varatlan
atomcsapasokat lehet merni, mivel az atomrobbamis a Waves
utan mar nehany perccel bekovetkezik. Ugyanakkor az atom-
fegyvert hordozo repulogepeket, vagy a lovedekrepUldgepe-
ket meg icloben fel lehet fedezni es ilyen esetekben elegends5
ido All a szilkseges vedointezkedesek megtetelere.
Az amerikai imperialistak ? keszillve az atomhabordra
kulonleges harci atom alegysegeket es egysegeket hoztak let-
re. melyek felszereleseben atomfegyver van. !de tartoznak an
iinalla atom ttizerosztalyok, a nem iranyithatO, es lranyIthat6
raketak, az atombombahordozo repulligep szazadok Cs a love-
dekrepulogepek. A haditengerkzet egyes hajAi szinten el van-
nak latva atom, vagy termonuklearis tiiltettel felszerelt
IrA-
nyithatO sugarhajtus6 lovedekekkel. IranyithatO lavedekekut
lengeralattjarokrOl is fel lehet boestitani.
Miutan az amerikaiak tiibb slkertelen kiserlelet folytat-
tak az interkontinentalis ballisztikus raketak letrehozAsan, nz
uttibbi ithiben komoly figyelmet fordflanak az Agynevezett WS-
zepes hatosugaru raketakra, melyek 2-2,5 amr km. reptiles!
tavolsaggal rendelkeznek. Ilyen raketak pl. a ?Thor" C.a a ?AP
piter" tipusti raketak.
3. Az atommbbanas jellemzile
As atombomba robbanAsa elvileg kaltinblizik a hagyom4-
nyos kivedekek es legibombak robbanasid41. ti a kallinbseg
nemesak a felszabadulo energia mennyIsegeben nyllvanul
meg, hanem az atomrobbanAsnal Ci tuiajdonsfigkefflt !M(pO
radioaktiv sugarzasban is.
Az atomrobbanas a misodperc millomod rem Watt WA&
nik fezerszer gyorsabban, mint a troth l robbandsa) azt hatal?
mas mennyisega hoenergia felszabadulasa radioaktiv sugar-
29
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/09
CIA-RDP80-00247A001100170001-9
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/09:
CIA-RDP80-00247A001100170001-9
Z(S (athaiolo sugarza.) kiseri. A magreakeio zonajaban a. hi
hirtelen tObb mink) fokra emelkedik. amelynek kovetkezteben I
a Whet anyaga gazallapotba megy at. Az atomrobbanas gaz- I
szerii iertnekeinek nyomasa kezdetben eleri a tabb milliard
atmoszferat.
Az atomrobbanas hatalmas energiaja, mely esetleg tobb
tizezer tonna troth l robb.anasi energiajaval egyenerteku... ele-
gendli tiibb olyan celpont lerombolasara. melyek jelentos.ta-
vokigra vannak egynuistOI es tobbszor tiz negyzetkilometer
tertileten helyezkednek el. A celpenit jellegetol es az atomta-
modem feladatatO1 (zavaras vagy megsemmisites) fiiggiien. az
atomrobbanast vegre lehet hajtani a levegOben, a fold (viz)
felszinon, vagy a fold (viz) alatt. Ennek megfelelOen a kovet-
kezii fajtajti atomrobbanasokat killonboztetjtik meg: legirobba-
nas, nehany szazmeter .magassagban a fold vagy a viz foliitt,
flildl robbantist, nehany tizmeter magassagban a fold felett.
vagy kOzvellentil a (Old felszinen. fold alatti vagy viz alatti
robbanast, t.iibb tizmeter melysegben a fold, vagy a viz alatt.
A 160 nionirobbanas eseten a tilzgoly6 nem erinti a foldet. vi-
szont a Midi robbanaskor a (Old felszinen tuzfelgomb kelet-
kezi k.
A leg' atomrobbanast altalaban ialcOhazi es ipari epuletek
lernmboliisa celjabeil alkalmazzak. A 20 ezer tonnas hataerejit
bontba sztimura a legkedveziibb robbanaisi magassag, amely a
maximalis terilleten vale) lerombolasat eredme-
nyezi, a kb, m-es magassag. KOrOlbc101 ilyen magassagban
robhantak az alombombak a japan varosok Mott is. Nagymer-
reiti bonibliknal azonban ez amagassag elerheti az 1-2 km-t.
A fail atornrobbanast a szilfird fiildi letesitmenyek, vas-
?tl alagsorok es Ovaelyek lerombolisa erdeke-
ben alkalmazzak. Fiildi robbanas eseten a rombolas osszterti-
Iete a legirobbanashoz viszonyava 10-20 szazalekkal esok-
ken, a. robbanAs kOzpontjanak kOrzeteben ,azonban a teljes
rombolas zemetja nagyobb.
A fiildnlatli atomrobbaruist k?l?nOsen szilard, fOldalatti
k'tesltmCnyek fOidnlnt Ii rcp?lOterek. iizemek es raktarak le-
rombolastira nlkairnnzztk.
M atombombn iesgi robbaraisat a kovetkezii kink; ismer-
tetlije1ek kis vakito fenyes felvi flan? amely tobb mint
100 km tlivolseigbeil lMhat?. kozvetlentil a felvillamis Wan. a
robbanAs helyt?n f6nyes tazgolyo keietkezik. amely gyorsan
felfW emeikeclik Cs nagyobbociik (nehimy masodpereeel a robba-
14.
AA
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/09:
CIA-RDP80-00247A001100170001-9
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release
2014/01/09: CIA-RDP80-00247A001100170001-9
1
ns utSn. folytatva reticle vale) emelkedeset 16161 gnmnlygA
felhOve alakul at) eles hang. amely a mennyclorgesre emlekez-
tet es blibb tizkilometerre elhallatszik. A felha a tkizhanyA ki-
toresehez hasonlo. amely szaraz talaj ea-sten hosszU ideig esz-
lelheto a robbanas korzeieben.
Az atomrobbanas az elsii masodpereekben zit a latszatot
kelti, mintha a robbanas teljes csenciben tortOnne. Ennek nka
az, hogy a robbanas zaja kesobb jut el az eszleles helvet?e mint
a robbands felvillanasa. s a tuzgiimb megjelenese (10 km tit-
volsagra 30 masodpere, 20 km tavolsagra egy pore millva.) Mi-
na kozelebb vagyunk egyebkent az atomrobbanas helyeliez,
annal nagyobbnak es magasabbnak tunik a tilzgolyO.
Az atombomba robbanasakor a magegyestiles uttln a mag-
reakci6 zOnajaban gyakorlatilag hirtelen libbmiIli? hank fej-
lodik ki es 20 milliard atmoszfernig terjedii nyomas jiin letro
eroteljes neutron, melyet aramlas e.s gamma sugarzas kir. A
masodperc toredek resze alatt az atombomba fala 1%s valamony-
nyi alkatresze gazhalmazallapotuva valik. A robbanas gazszeril
termekeinek kb. 1 mink) C fok a hdfoka Os 500 000 atmoszfera
a nyomasa. Ilyen magas 116 mellett a hevitott gazok iiintgen- Os
ultraibolya sugarakat boesatanak ki. amelyeke1 elnyol n
nyezo levego. Ezzel egyidejCileg a molelculak felbomlanak es a
robbanasi termekek, valamint a levegii ntomjni ioniztlit'nintik. A
robbamis termekei t"...s a hovitett levegd rondkivid magas nyn-
massal Cs ?riasi sebesseggel tailed a robbatuis holveriil minden
iranyban, sitritve mozgasba hozva a kiirnyezii levegiirOtege-
ket. LokOhullam keletkezik.
A tiizgOmb, amelynek sugara kiizepes meretd atombomba-
robbanas eseten kezdetben kiirdlbelLil 200 meter, hirtolon
ktp-
z?dik. Kiilsii feliilete eriisen sdritett leveglireteg, nmely It SOH
lks kovetkezteben a sugarzasi hdfokig C
fokig) heviil. A tuzgombiin belill a hevitett gazok hiimerseklete
eleri a tobb tizezer fokot.
A robbarais kezdete utan kartilbeltil 0,3 masodpere mUlva
a Wagomb sugara mintegy 300-400 m-re megnagyobbodik. A
robbanas kiszelesitett terme4teinek a nyomfm egyonlii kiirtilty-
101 az atmoszfera nyomassal, a hilmersekleie a folszinen
beltil 7-8 ezer C fokkal egyenlo. Az eriisen f;firlipit levegii-
ouezet ekkor levalik a robbanas terrnekeiriil onfolligin mozgi,
szferikus 1Zikohullamma val;k. A tovabbiakban a tiivIiimb mO-
reteinek viszonylag lassti noveked6se mellett feltiletenek 1115-
masek1ete Es kisugarthsa csOldwn.
41
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release
2014/01/09: CIA-RDP80-00247A001100170001-9
Ain
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/09:
DIA-RDP80-00247A001100170001-9 'ay a ttizgOmb kiterjedt ?felhevitett
termaei kiinnyebb valnak a levegonel, gyorsan felemelkedik
(kezdebten kortilbeltil 10-200 misee. sebessegge1). A tuzgomb
Watt a felemelkecles kovetkezteben legritkulas kovetkezik he
ftiggoleges legaramlasok keletkeznek, amelyek felsztvjak
rubbanas korzetebal a lukoltullam anal okozott poroszlopokat.
A titzgumb nehany masodperc maiva, miuttin terjecielme
611andOan nOvekszik, tubb szinu, radioaktiv, gombaformaju go-
molygO felhove alakul at, amely 8-10 perc alatt 10-15 t:nt
magassagba emelkedik. E felhii fokozatosan elveszti jellegzo.tes
gombaszerti formajat ?assan szetszorOdik. A felho tobb fajta
szinvaltozata (pros es barna szinarnyalatok) ttilnyomoreszt a
levego nitrongenjenek oxidalOdasaval ?a magas hiimersekle-
ten szkszOrt robbanasi termekekkel magyarazhato. A felemel-
kedes mertelt61.61 ftiggoen a felhut feher nedvesseg, para vonja
be, timely a felso reszben ?a szeleken lecsapedilc. A felszalla
legaramlatok a robbanas Altai felkavart porszemeket maguk-
kal ragadjak. Ent( a gomba formaju fclh? szarat sotetszinOre
szlneztk, ugyanakkor torvenyszerCi (a szelektO1 befele irtinyuiti)
aramIatok Is keletkeznek, melyek gyakran korbe gomolyognak.
A fOld felszfnen terjedii liikohullam nagy mennyisegu port
enact' fel. Szaraz es kopar terepen, valamint szelesend est..tintt
ez a por hossza ideig (1 Oran kereszttil) a levegiiben maradhat
us nagy (3-4 km ittmeroj(i) tertiletet borithat be.
141robbanas eseton kozepesen tagolt terepen jelentOsen
kevesebb pot' kepztlidik es ez rOvid ideig (kortilbeltil 10-20 per-
ch() manid a levegOben. A lttkott helysegekben a nagy rombo-
hisok kOvelkezteben ugyancsak porftiggany keletkezik. Ez 6-;z-
szoto1yvit a tilzek ftistjevel, megneheziti a tajekozticlast a men-
test munkalatok vegrehajtasa soran. Nyirkos idoben es nedve
talaj ?set& a pot' valasztnilleg kisebb lesz.
At atomrobbanast (az atomrobbanas to rombolO tenyezoi?
tu erateljes lokoltullam. a hathatOs fenystr;arzas es az atnatolo
augtirztts kisCrl. Ezenkivill radioaktiv szennyeznitsegii lesz a
robbunas kiirzetkben a temp- i% levego. Az atomb'omba-rob-
banas (Mast energlAjAb61 a liikohu11am kepziidesre kortilb2ltil
50 szttzal6k, a. fenysugariasra kortilbelill 35 szazalek, az athat.11?.
augtirzAsra kbrtilbeitil 5 szAzalek energia jut. Az energia fenn-
marado 10 sztizaldta a robbanas until az uran vagy a plutitniam
httsachisl termdtek radloaktiv sugirzasa formaj6ban szabadul
teL
M atortwobbantis rombol6 tenyez6inek hatasa a trichelen
42
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/09
CIA-RDP80-00247A001100170001-9
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release
2014/01/09 : CIA-RDP80-00247A001100170001-9 a
ads helyetal vale, tavGisagnak )4Ogirobba-
nits eseten a rombolahatas sugarai uz opieentrum1O1 vau tit
voiszig, fold alatti es fiildi robbanasok eseten a robbantis koa-
pontjatO1 valo tavolszig hatarozza meg.
A IiikOhullam egyike az atomrobbanas itirombolo tenyezili-
nek. amely kepes letesitmenyek salyos rombolasat es vedtelen
emberek serilleset elaidezni. A liikOhullzim a robblmas get4sv.eril
termekeinek kiterjodese kovetkezteben keletkezik es minden
iranyban gyorsan terjeda legnyomas Altai but.
A lokohullarn kOzvetlen .hatasa ? meg a robbanas heiy-
t?tavolsagban is ?a nyilt tet?epen tartozkodokmba-
rek ?allatok serilleset idezi
? A fenysugarals, amelynek forrasa a tazgomb, 2-3 masocl-
percig tart. Vedtelen emberek sertileset. kul biizii anyagok
meggyulladasat es ezaltal tazek keletkezi.set idezheti eta.
Az atomrobbanas AthatolO sugarzasat a neultynok Aram-
Visa ?garnmasugal?ak jelentik. A gammasugarak hatasa 16101-
belal 10 masodpercig, a neutronoke pedig a masodpere tized-
reszeig tart. Az athatolO sugarzas hatasanak kiivelkezteben LIZ
emberek es az allatok sajatos megbetegedest, agynevezett sugar-
betegseget kaphatnak.
A terep radioaktiv-szennyezOdese ? az atomrobbanas kilr-
zeteben ? a robbanas radioalitiv termekeinek a filld felszlnero
hullasa ?a neutronok aramTasanak hatasara a talajban kp-
zodO
radioaktivitas kovetkezteben tOrtenhet.
Legi atomrobbanas eseten a terep szennyezettOge Altala-
ban jelentektelen. A hasadas radioaktiv term6kel ?a reakelo-
ban reszt nem vett ura.n vagy plutonium nagy rc'.sze a magas
hOmerseklet hatasa alatt a reakein zonajtiban elparolog (9; fel-
szall a legaramlattal.
A fOldi atomrobbanast a fold felti1et6n vilagita fffglimb
IcepzOdese. tovabba tompabb, de huzamosabb robbantisl bang
?stitetebb szinezeta gombaszet?O felh5 migjelon(*se kis(.1.1. A
tilzgomb ebben nz esetben a foldb51 laiszik kivalni. A Midi
robbanas eseten gyakori a )ejtOs toles(?). lapzildi.ge, simelynek
atmerOje tiibb tiz mkert, melysi!ge pedig mkort (w-
het el.
Foldi (fold alatti) robbanas egetkn a robbanfisi As a vole ha-
taros zonaban a terep radioaktiv szennyeziWse rondkIvill
A radiaaktiv termekek lehullasa azonban a radioaktiv fvlhO
haladasimak Cajon kesObb sem kizArt. Ily mitelnn a tgvop radio.
43
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release
!014/01/09 : CIA-RDP80-00247A001100170001-9
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/09:
CIA-RDP80-00247A001100170001-9
aktiv szennyeziklese a szel ininyaban a robbanas he1yet51 jelen-
tiis tavolsagokban is megtartenhet. Foldi robbanas_ eseten
egyebkent a terep radioaktiv szennyezodese a f? tenyezo, amely
meghatarozza a radioaktiv anyagok Altai okozott szemelvi se-
rtilesek merteket.
A fold alatti atomrobbanast az jellemzi, hogy a detonaci6
hatalmas talajmennyiseget tobb ezer meter magassagba dob
fel, amely azutan lehullva a fOldre a robbanas korzeteben tobb
decimeter vastag reteggel fedi be a terepet. Fold Math robba-
fiat; eseten a robbands helyen hatalmas toles& keletkezik,
amelynek itmeroje es melysege a bomba meretetol, a talaj
jellegetiil &Otto] a melysegtiil ftigg, amelyben a robbanas veg-
bement. Kozepes meretti atombomba fold alatti robbanasa ese7
ten a toles& atmeroje feltetelezhetoen 300 meter, melysege
pedig 30--50 meter.
Minel melyebben ttirtenik a fold alatt az atomrobbanas,
annnl nagyobb Wieser kepzodik. A fold alatti robbanas eseten
egyebkent a talaj olyan eras rezgese kovetkezhet be. arncly
kepes szetrombolni a fold alatti letesitmenyeket 400-500 me-
ter sugar%) zOnaban. A robbanas kiirzeteben ezenkivill a terep
nagymertekben radioaktiv szennyezettsegti lesz. Fenysugar-
zas Cs ;It hatolO sugarzas azonban fold alatti robbanas eseten
gyakorlatilag nines.
Viz alatti robbanns eseten a ,viz felszinen fenyesen megvi-
lagitott folt jelenik meg, majd kOzvetlentil utana vizkitares es
henger alakU vizoszlop figyelheto meg, amely gyorsan, 2-3 km
magassagba emelkedik es melynek atmeroje eleri a tobb tiz me-
tort. A viz oszlop megszakadasa utan Ugynevezett alaphullam
keletkezik.
A viz felilleten kialakul6 kbrkOrOs hullamok magassaga
a robbanas helyenek kilzelsegeben eleri a tiibbszlir tiz metert.
A felszini hullamok gyorsan gyengtilnek. 10 km tavolsfighan
magassaguk nem halacija meg a 2-4 metert. A viz alatti rob-
banAsnOl .eriiteljes viz alatti Iiikohullam is keletke-
zik, amely nagymertekben veszelyes a vizen es a viz alatt lev?
hajokra.
A viz alatti robbanas fi5 rombolo tenvevii a viz alatti
l?k?-
hulhmok, a felilleti hullamok es a jelent6; mertekben meggyen-
goit levegOben terjedo liikohullAmok.
Athatolti stigarzas Cs fenysugzirzas viz alatti robbanasnal
gyakorlatilag nines. A robbanas kovetkezteben azonban a viz
nagymM6kben radioaktiv szennyezettsigii lesz. Kilionesen
44
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/09:
CIA-RDP80-00247A001100170001-9
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release
2014/01/09: CIA-RDP80-00247A001100170001-9
nagymertekti a sets tenger i viz szennvezadese. amply nacyrokl)
indukalt ...aktivitast flyer. A rebb,-kneis a szonn\ 1,7t^tt viztl
fele dobja es radioaktiv kepez beltile. A felhabill ke-
sObb jelentos tavolsagban a viz alatti robbtmas helyettll rachn-
aktiv esti vagy ho hull.
Az atomrobbanas rombolo tenyezihre ts hatikira It\ovogt's
befolyast nemcsak a robblinas rntielja k hattiereje gyaltneol, ba
nem a meteorologiai kiiriilmenyek es a temp sajai=iss;Igai Is.
Peldaul, ha eras kiid van, var.ty esik az eso, a het. Akers
a fenysugarzas hatasa ugrasszertien esiikken, viszeht uttyanak-
kor a lehull?. radioaktiv anyagok ;:t1tal a terep ert5sebh ratlitatk-
tiv szennyezodese ktivetkezhet be.
Ha a robbanas olyan terep felon tiirtenikoahol tOlnyomik-
reszt sotet szinezetii a talaj, a liikiihullam hatasa ? az alaesany
levegOreteg fenysugarzas altal Vivien() felhevillese s ezzol kap-
esolatosan tomOrsegenek csiikkenese folytiin kisse gyen-
gill.
A robbanas karzeteben a talaj jellegetiil (Ogg az indult:111
radioaktivitas. A lokiihullam. ha a szel iretayaban hat, valiant- ?
vel tavolabbra terjed, mint a szedlel szemben, Fttgy esett'!n
lokohullam hatasa a leveg6 nags tplitettsege Itiivetkoztebon
kisse mcgnagyobbodik. flegyekben Yak) robbanas esett*.n-nagy
jelentosege van a magasabb hogyvonulatok hatioui-
nak a fenysugarzas. az athatolO sugarzlis es a liikiihullam tor-
jedesere. Ha a robbantis a tengerszint ((lett natty mattassAgban
(2-3 ezer meter) levii terep Melt thrtenik, akkor a lidtrihul-
lam a levego ritkultisa kiivetkezteben kist.bb viszont nu-
gyobb tavolsagokra jut el ebben az esetben a fenysugarzlis es az
hato16 sugat7As rombolO hatasa.
Az atombomba robbanasi energiajat a hitfrogenbtanha roh-
banasi energiaja tiibbszoriisen meghaladja. A hidrogenhomba
robbanasat ugyancsak a lok?hullim, a lenytaugarzas es allintolO
sugarzas es a terep radioaktiv szennyeziidese kiseti, De mind-
ezek a tenyeztik lenyegesen nagyobb er5vel jelentlo znek,
Az atom- ?hidrogenbumbak hatalmas romlvdt; hatAtital
rendelkezo tOmegpusztito fegyverck.
Annak ordekeben ezert, bogy szakszerfien ?helyesen szPr-
vezziik meg az atomfegyver elleni vedelmet, hogy jl keszltstik
fel atomvedelmi vonatkozasban a lak4- ?ipari eptiletek 16201-
talmat, tovabba. hogy gyorsan szakszerhen tucljuk vegrehttj?
tani a karfelszamolast. sztikseges, bogy altiposan megismeryik
az atomrobbantis minden egyes rnmbolo t6nyeziij64,
43
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release
2014/01/09: CIA-RDP80-00247A001100170001-9
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release
CIA-RDP80-00247A001100170001-9
1. A ?k?huIl?fizikdi jiitos377sitgai
. F
t
liikiihtdifim* 1LalAtda.*sAnak folyarnatC'es hatasanak
-
lege atom- ?hagyomanyos bomba robbanlisa eten hasonlO.
Ktillinbseg csak a Mfireteikben van. A hagyoma.nYos robbane-
anyagok liikohullameinhk iccietkezeserol. tcriedeserc51,.es
szole megallapitasokat ezert ki lehet terjesztent az atom-
robbanas lokiihullamfira is.
A IiilaihullAm a kornyezet (levegO, viz vagy talaj)
erlis mechanikai iisszenyomAstit jelenti, amely len6srol lep.sre
tovAbbitja a robbanas energiAiat az egyik siiritett retegrot a
meisikra. Ennel a folyamaimil bizonyos tavolsalon az elemi r&-
szek mechanikus elmozdultisa es a klirnyezet szerkezeti egyne-
miisegenck megbontasa figyelheto meg.
A Iii.ktihulltim lenyegesen killonbozik a hanr.f.htill6mthl ter-
jedesenek jellegeben ?az iitvitt cnergia nacvsban. A,-.!ytit-
b61 vale) kiizeli kiliiv?cseten a hall6szervek fhiO erzese. vAly
nyornAsit a Iiikohulletm hatAsAnak kiivetkeztebm t5rtenik. nem
pedig a loves hangjAt?. Thirmilyen eras hang kiser is valam-ly
robbantIst, annak rombolo hatasat nem a hang. hanem a IWO-
hullfim hattkrozza meg.
A 18kOhullzim hatalmaq onergiaval rendelk-zik hang re-
letti sebesseggel toiled ?kepos tiibbszor tiz es szaz ntmAre
nyomAst kifejteni. (A hanesebesseg h levegoben rervi,?s ?iri
? . 9111, S. ? enn ?
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/09 :
.01A-RDP80-00247A001100170001-9
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release
12014/01/09: CIA-RDP80-00247A001100170001-9
A robbamis kilvelkezt6brn a levcgillx.n ilgynevertll szf6.-
Akus 161:61mIlam keletkezik, amely erasen suritett leveg3
zOnajat (iivezetCt) kCpezi a rcbbanas helyettli szamitva, min-
den iranyban nagy sebessCggel terjecl. A stiritett leveg6rCleg
iisszenyomja a szomszedos levegteget Cs atadja annak a nyo-
mast Cs az osszenyomja a kovetkezo levegureteget. es igy
to-
\dbb. A robbanas hely061 tehat a sat-Reit zona minden irany-
ban gyorsan terjed, a leveg6 re.szecske..1 viszonylag csak kis
tavolsagra helyezocinek At. A suritett zona terjedesCnek jel-
legChez Cs a leveg6 reszecskCinek mozgasahoz egy hossz6 vas-
ti gyakorolt mozdonylokes hatasa hasonlithat6.
Az titkoz6k kopogasa, hasonlOan a 8(HW:it zonahoz, gyorsan
vegigfut az egCsz szerelvenyen, a vagonok a lcveg6 re_szecs-
kCkhez hasonlOan csak kis tavolsagra, gyakran csak nChAny
centimCterre mozdulnak el helytikt6l. A siiritett zona homlok-
hatarat a 16k6hullam frontjanak nevezik. Az erosen suritett
levegii legnagyobb nyomusa a 16kohullam frontjan figyclhela
meg. A lok6hullam frentjat61 a robbanas k6zpontjanak iremyA-
ban a 1Cgnyomas lestillyecive nz atmoszferikus nyornasig, foko-
zatosan csOkken. A stiritctt zOnan till a ritkulo z6na kihietke-
zik. amelyben a legnyomas alacsonyabb, mint a meg nem za-
vart kornyezetben.
A 16k6hullam terjedCs6t a mechanikus energia sztctszOrasa
?hoenergiava val6 atalakulasa kisCri. Az erOsen suritett 1e-
veg6reteg a lokohullam frontjaban felhevUl viszonylag magas
h6mCrsek1etre, a ritkulas zonaja pcdig az eredeti homt:yrseklet?
hez kCpest
A 16kohu1lam tcrjedesemek megfeleloen foliklete mogna-
gyobbodik ?megn6 a mozgasba bcvont levegii mennyis6ge is.
Ennek kovetkezteben a hullam frontjan a nyomas gyorAan,
illet6leg folyamatosan csaken. A 16k5hullamot kis6ro eros
hang olyan nagy tavolsagba hallhatO, amely tObbsztirosen
midja a lokohullam rombol6 hatasanak sugarat.
2. Az atomrobbanfis 15k6hullfintfinak jellemzese
Az atomrobbantis sajatosr:aga az, hogy hirtolen hatalmas
mennyiseg0 cnergia sz.abadul fel a viszonylag kis tomoga rob-
banotoitet. mcllett. IVILr ernlitettak, bogy a felszabadulo energia
koriiibekil 50 szAzaleka a lokohullam ktpziic160re hasznal4dik
fel. Ming tiimorebb a kornyezet, a robbanis onerglAja a ter-
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 7
2014/01/09 : CIA-RDP80-00247A001100170001-9
rC I
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/09:
IA-RDP80-00247A001100170001-9
ben annil hatasosabban terjed. A tobb millio atmoszfera nyo-
missal rendelkezii tornrobbands gaz.szera termekei robbant
hullgimot kepezve. gyorian terjednek minden irkinyban. A ter-
jedo robbanio hullam osszenyomva a kornyezetet (levegO, viz
vagy talaj) kinetikus energiajat atadja kornyezetenek.
Legirobbanas eseten a robbanasi hulliim a tazgomb hata-
ran. vagyis a robbanils kozpontjatO1 szamitott 100-300 me.teren
beltil (a robbanas hatoerejetal faggeien) makodik. A robbana;
terjedii termekei bizonyos idopontban a kezdetben meglevE
energia tiibblettiket atadjak a tazgombbel hataros levegorete-
gcknek. Ezutan az ereisen saritett icveg? Ovezete levalik es On-
alloan terjed tovabb. lgy keletkezik a legi lokiihullam. mely ha-
talmas energiaval rendelkezik es }copes a robbanas helyeto:
nagy tavolsagokban is stilyos rombolasokat okozni.
Atomrobbanils eseten, tehat a lerombolando teralet
tIM-
nyom? reszen a rombolasok terjedelmet es mereteit a loko-
hullam es nem a robbanahullam hatarozza meg.
A robbanas kozpontjanak kezeleben a legnyomas a MM.
hullamban eleri a tobb tizezer atmoszferat. Annak megfeleloen.
ahogyan tavolodunk a robbanas helyettil, a nyomas a lokohul-
lam frontjan siillyed, tehat rombolo hata.sa fokozatosan gyen-
gill. Meg kell itt jegyezni azt, hogy az eros lokOhullamok a
terben yak) terjedestiknek megfelellien fokozatosan elvesz" ik
Trontjuk eles hatarat ?a levegii kevesse fokozott nyomasi:i ?
egyre ritkulO zerviivti alakulhatnak at. Ezek a kevesse sfiritett
leveglizonak, mintha oriasi ,Jeveg5hullamok" lennenek, kepesek
? a tenger hullamaihoz hasonlOan ? alig gyengtilve. zajtalanul
nagyon nagy tavolsagra ? akar tobb ezer kilometerre is ?
elterjedni. Vele szemben az atomrobbanas hangja mindossze
oak tobb tiz kilometerre hallatszik el.
A i?kOhu1hm kepziidesenek es terjedesenek jellege a rob-
banils medjAtol (1C,gi, TOW fold alatti vagy viz alatti) es a k?r-
nyezettol (leveg5, fold vagy viz) ftigg.
Vtzsgaljuk meg kalon-kalon mindegyik esetet.
Az atombomba legi robbanttlsa eseten nehany szaz meter
magassegban a fold felett szferikus lokohullam keletke7.ik.
amely a robbanits helyetol minden iranyban hangnal nagv:ibb
sebesseggel terjed. Az elsil hullamnak a fold felszinevel 'yak).
talAlkoztisakor a levego mozgo reszeeskei fekezOdnek es hirte-
len nyomasfokozodas kavetitezik be. Ennek eredmenyekent az
epicentrum korzettben tlgynevezett visszavert hullam
k?O-
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/09:
DIA-RDP80-00247A00110017000179
, Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release
2014/01/09: CIA-RDP80-00247A001100170001-9
dik, amelynek frontjfin a nyoma.s 2-3-szor nagyobb, mint a
laizvetlen hullam frontjan.
A visszaverodo hullam az Ogynevezett ?kiizeli" zOna hatti-
rain beltil mukodik, melynek sugara kisebb a robbanais magas-
saganal. A ?tavoli" zonaban, melynck supra nagyobb a rob-
banas magassaganal, kiizvetlen es visszaveriidO huIhmok iissze-
tevodnek ?ugynevezett homlokhullam keletkezik, timely a
robbanas kiirzetebal a fold felszinen minden iranyban terjcd.
A homlok lOk?hull?frontja a henger oldalfeltiletere emle-
keztet. A nyomas itt 4-5-sziir nagyobb a szabadon terjedli
szferikus hullam nyomasanal a robbanas helyettil yak; ugyan-
azon tavolsagok mellett.
Legirobbanas eseten what a fold feltileten a fokozott nyo-
masti zeina keletkezik: a kiizeli zOnaban a liikOhullzim rombola
hatasat a visszaVerfidO hullam nyomasa, a tavoli zonaban pe-
dig a homlok lokahullam nyomfisa hatarozza meg.
A liikOhulliim terjedesi sebossege kezdetben feltilmOlja a
hang terjedesi sebesseget, majd lecsiikken hangsebessegig A
lokohullam az epicentrumtO1 1-1,5 km tavolsagra, a robbantis
utan 2 masodpere mUlva 2. km tavolsagra, 5 masodperc =Ilya
3 km tavolsagra, 8 masodperc mCilva stb. jut el. A loktihulltim
tehat atlag 3 masodperc alatt tesz meg 1 km-t. Ezert az atom-
robbanas felvillanastinak eszlelese utan rendszerint meg van
ido a Rildre felaidni vagy elfoglalni a legkiizelebbi fedezeket
Cs ezzel elkertilni, vagy legalabbis ttibbszorosen gyengttcni a
lokohullarn rombolO hatfislit.
Az atomrobbanas liikohulltimanak hossza, vagyis a sari-
tett levegO zonajanak vastagsaga ? szemben a hagYomanyos
legibomba 1-2 m-es lokohullamanak hosszaval eleri a tiibb
szaz meted. A seritett zonaban a levego reszecskeinek a
frontja nyomdban elorchaladO mozgfisuk van es nyomas
csokkenesevel (kortilbeltil 100 metcrt Wye meg), lemaradnak
tole.
A robbanas helyetol 1 km tivolsagon beltil a leveg6
szecskeinek sebessege tobb mint 100 misec., 2 km tavolsagon
feltil pedig kifirtilbcliil 40-50 m/sec, A ltevegii r6szeeskelnek
eldrehalado mozgasa ktivetkezteben a sOritett zOnaban gyor-
sitott leveglinyomas keletkezik, amcly hallatlan crejti orklint
'eredmenyez. Osszehasonlitaskeppen mcgcmlitjtik, bogy az or-
kanszerti szel sebes.sege, mely titjOban kicsavarja a fiikat, k0-
rillbeliil 25-30 m/sec.
A lOkohulliun mozgasi atvonalan felkaphatja Cs nagy 3e-
4 Atomfegyver 49
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release
2014/01/09: CIA-RDP80-00247A001100170001-9
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/09
CIA- RDP80-00247A001100170001-9
bess6gge1 magAval ragadhatja a lerombolt epitletek romjait,
vasit,mc?zeket, tiveg ket, faiigakat. kisebb koveket stb. Ezek az
elragadott reptilo targyak az agynevezett .,masodlagos loved&
kek" salyos serideseket okozhatnak a robbanas helyet61 nag,
tavoisagban is.
A saritett levee) zonajan 161 a ritkulas zonaja kovetkezik.
Ebben a nyomas valamivel alacsonyabb az atmoszferikusnat
A levego reszecskei a ritkulas zemajaban a robbanas iranyaban
mozognak ?olyan szelet ideznek did. amely alam ino,.
gasi irany(val ellenkezii iranya. Az ellsmszel a ritkulas zernaban
a tilzgiimb felemelkedesevel fokoze.)dik. Az ellenkezo ir?? leg.
aramlas azonban csaknem semmi ut6lagos rombolast nem okoz,
mivel hatasanak ereje tobbsztirosen kisebb a Iiikaullam cre?
jenel.
A irikahullam f6 jellemzOje, ameiy- meghatarozza romboli
hatasat, a siiritett levego tidnyomasa (magasabb a legkiiri nyo-
masniti), amelyet altalaban atmoszferaban mernek kg/cm"
vagy t/m2). A maximalis tainyomas a 18kOhullam frontjan
figyelhet8 meg. Ez a nyomas a stiritett mina hatsa hataranak
iranyaban fokozatosan csokken, es annak vegen egyenla a leg-
k?ri Kozepes meretii atombomba legi robbandsa ese-
ten a lokiihullam maximtilis talnyornasa az epicentrumban
kd-
rUlbcl?l 3,5 kg/cm2 vagy 35 t/m2. A 18k6hullam terjecieseher
merten a ktizepes meret8 bomba robbanasi epicentrumatal sza-
mitott tilvolsCig nagyobbodasaval a nyomas fokozatosan cstik-
ken; 1 km tavoisagban ithriiibeitil 1 kg/cm2, 2 km tavolsagban
pedig kartilbeitil 0,3 kg/cm2 stb.
A grafikonbal tObbek kiSzott megallapithato, bogy legirob-
banas espten a 18k6hulitIm nyornitsa a tavoli zonaban valami-
yel nagyobb, mint Midi robbanas eseten. E tennyel magyaraz-
hat?) az, bogy a legi atomrobbanits rombola hatasa nagyobb te-
rtiletre terjed, mint foldi robbanas eseten.
A talajmenti legreteg a fenysugarzas Altai okozott eras at-
hevillese ktivelkezteben ? ameiyet a nedvesseg elparolgasl es
t8meges tuzfeszkek keletkezese kiser ? a talajmenti legretcg
hamerseklete t8bb szAr, sat tObb ezer fokra fokoz6dik. tOmor-,
s? petiig csokken. Ennek kOvetkezteben a 18kOhullam front-
n nyomas mAsfel-ketszeresen csOkken. Ez a jelenseg robba-.
nas eseten kitiontisen eszlelhet6. stitet szin0 talajnal. amennvi-
ben ha boritja vagy a talaj vilagos szinezetO (homokos), akkor
ea a jelenseg nem mutatkozik.
?
A Mgt atomrobbantas legkedvezabb magassaganak megva-
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/09:
3IA-RDP80-00247A001100170001-9
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release
2014/01/09: CIA-RDP80-00247A001100170001-9 trn levti
lerombolasara tiirekszenek. ti6zepes mdretti bomba sraintira
ez a magassag k?ruibeliil 800 meter, nagyindretil bomba sza.
mara pedig tiibb mint 1 km.
A levegii, tekintettel a gyors ds eras suritdsre, a Iakiihul-
lam frontjan eriisen felhevill. 1gy pid.ui kiizepes iirmdrotil
atombomba legi robbantisa eseten a leve gii Mmisrsdklete a Mita'.
hulk= frontjan, az epieentrum kiirzetdben kiegdszitdskdppen
a fenysugarzastO1 szarmaza felhevuldssel. tab mint 250 Mita'
fokozOdik. az epicentrumtdi 500 m-re a 115 150 fokig. 1000 me,-
terre pedig 70 fokig emelkecibet. A robbanas epieenti?umahoz
kiizel a felhevitett levego a fdnysugarzassal egyiitt dgesi sebe-
ket okoihat.
A liikohullam fontos jellemzilje a hatasid(3. vagyis vain-
mely terepen a siiritett zana athaladasi ideje. A liiitohullam ha-
tasanak idejet, mely altalaban feltiii 2 masocipereig tart, atom-'
t robbanas eseten a lokahulltim hossza ds mozgasi sebessdge hula-
rozza meg.
A robbantis helydtol valO tavolsag megniivekeddsevel a
hossza es hatasanak ideje fokozodik. Ha egy klizepes
Ormeretii atombomba robbantisa eseten 500 m tavolsagban a
hossza kortilbeliil 300 m, hatasAnak ideje pedig kti-
ralbeliil 0,8 masodperc, akkor 1 km tavolsagon a hullam boss-
sza tobb mint 400 m-re, hatasanak ideje pedig 1.5 masodpevere
novekszik. Hidrogenbomba robbanasa eseten a liikaullam hosz-
sza meghaladja as 1 km-t, hatasanak ideje pedig tiibb mint 3
masodperc. osszehasonlitaskeppen megemlitjuk. bogy egy-egy
tonnas legibomba robbanasa eseten a maximalis talnyornas 100
m tivolsagra koriilbeltil 0,2 kg/cm2-t, a Iiikiihullarn hatitsanak
ideje pedig az egy masodperc nehany szazadresze.
FOldi atOmrobbanas eseten a liikiihullam igen eros, sztinte-
novekv6 felgiimb alakban bontakozik kJ.
A foldi robbanas kozpontjahoz kiizeli tavolskokra a 1810-
hulkim nyomasa eleri a sviz atmoszferat is. Ennek kiivetkezt6-
ben minden tipusu fold feletti letesItmeny teljesen lerombolo-
dik. A, robbanis helyCtOi vale.) tavolodashoz merten a Maul-
lam gyengtil ?csak kisebb rombolasokat hajt Ogre.
Az atomrobbanas liikohullamanak frontja nem k6pez egy
mertanilag szabalyos gomb vagy felgOmb feltiletel. Mk
terepen is a lokohullam frontja torzitott, egyes irAnyokban job-
ban kihtiz6dik, m?lranyokban pedig elmarad,
51
?
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release
2014/01/09: CIA-RDP80-00247A001100170001-9
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/09:
C IA- R D P80-00247A001100170001-9 ntjanak torzitasa kozepesen lagolt tere-
' pen jelentos mertetitnal megnagyobbodik.
Fiiid Matti atontrohbands es:!'.en nagy Wieser keletkezik ?
hosszanti. valamint harantirany6 szeizmikus hullamok kepz6d..
nek. A szeizmikus hullamok seb:..t.isege a talajban nagyon nagy
IS eleri az 5-10 km see-ot. A fold alatti Iiikiihultamnak ? el-
lenteben a legi litkOhullamt61.? nines vilagosan kifejezett front-
ja es a nyomas a talajban az ellenallassal aranyosan novekszik.
A fold alatti iOkhuIktm hatiisa a letesitmenyekre. hasonlit
egv erOs helvi fiddrenges hatasnhoz. Fold alatti robbanas eseteK
Oltullain is keletkezik. mely a fiildi robbanas
hasonlOan terjed, de jelentiisen kisebb tavolsagokra
gyakorol rombolO hat is
Meg kelt azt is jegvezni, hogy a fiildi s a legi atomrobba-
nasok szinten vliidcznck yenge szeizmikus hullamokat a ta-
lajban. melyek a legi IOk?hullOrn hatasimak kovetkezmenyei
a fiild felszinen. A szeizmikus hullamok -terjedes?S?nek gyors se-
bessegebill kifolyolag a vi bbanas hely?I jelents tavolsagra
jOvtil eliibb erezhetii a talaj kisebb rengese, mint ahogy a legi
liikiihullam megerkezik.
Viz alatti atemrobbanas eseten criiteljes lOkThuIl?ket-
a viz alatt. Ha az atombornba robbant:isa kell6
ben tiirtent (50-60. vagy akar 100 m tbm akkor a
fenysttgarz.'tst es az fithatolo sugarzast majdnem telies egt.!,ze-
ben elnyeli a robbanas helyet kiiriilvevo viz. A fenysuctar7as
energolja a viz elnArologtatasarti hasznalAdik N. A terjec16 plra
niiveli a robbanasi termekek nyomasat es mechanikus hat: l it
Vegsiisoron viz alatti atomtilltetek robbantasa eseten a rol...)a-
egesz energiaja gyalcorlatilag utter a mzchaniktis munkara.
vagyis a kOz.eli vizretegek siiritesere es kimozditasara. Mivel
a viz nagyobb iOmiirsqeI remielkezik. mint a leverfo, ezert
jelentiisen jobban gyorsabban adja tovabb a robbanis me6:ta-
nikni enert.tiaifit. A Gild alatti atomrobbanas
nyomnsa tiibb mint sztizszorosan meghaladla. az ugyanolvar.
erejii es az ugyanolyan tavolsagokon mutatkozo legirabbanas
Iiikt'lluillamat. A viz alatti IOk.thullftm terjede3i sebes;ie
egyenlii a'hang terjeclesi sebessegevel a viz'oen. ?az kariilbe-
hil 1.5 km sec-at tesz ki.
Tiz meter vagy annak lob melvsegeban torten5
"
atombomba robbanuisa eseten a robbanas termekei ?a viz-
ptIrttk feltiirnek a viz szinere ?lokohulttlin keletkezeset icFzik
06 a levegtiben. A tengeralattjaro hajek szarnara k?l?nosen ve-
: 52
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/09:
ICIA-RDP80-00247A001100170001-9 .
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release
robban-
2014/01/09 CIA-RDP80-00247A091190170001_9 tjtntt viz
tas eseten az atomrobbanes mechanikus hatesenak sugara t'sz-
reveheltien estikken. jellehet a viz felszinen keletkerii hullAmok
nekifutva a partnak. knmoly mertekben megrongalhatjak a ki-
kotoi ktesitmenyeket es a partmenti hezakat.
3. Az atomrobbanais I?kiihullnm?k hataisa
k?l?nb?z? letesitmenyekre, es a vedekezes alapelvei
Az atommbbangts liikehullemenak rombolo hatesat a fold
felszinen lava tulnyomas nagysaga haterozza meg, mely filgg
az atombomba meretetol, a robbanes magassagatel es a letestt-
menytol vale tavolsegtel.
A lokohullam hatesenak jellege a kUlirnboz? 16tositm6-
nyekre kapcsolatos azok mereteivel ?a robbaruis helvehez vi-
szonyitott helyzetiikkel. Azok a letesitmenyek, melyck.16gi tab-
banes e_seten az epicentrum kiirzeteben vannak. a fentriil eso
lokehullam hatiisanak ?a Gild felUlet?l visszavcrede
hullam hatasanak vannak kit eve.
A tivoli z4naban a lOkiihullem a fiild felszine menten ter-
jed es nekititkozve a robbanes iranyeba nezii eptilet falenak
arra t8rekszik. hogy azt .feldiintse. Erre a faint a levee vissza-
verodese es gyorsitott nyomesa fokozottan hal. Az oldalfalak
es vizszintes fOdemek csak a liikohullam telnyomes hatesenak
vannak kiteve. A tevoli zenaban elhelyezett ?a fiildbe melyi-
tett sevehelyek vizszintes fu&mjei szinten csak a szabadon ter-
jecle lokohullam telnyomasat elljak ki.
Ebbol vilagos, hogy a lokehullam hatesa killonbozo Nu-
letekre azok helyzetetel Ai= a hullam frontjenak terjed6si ire-
nyahoz viszonyitva. Ha p&ldeul a letesftmeny fclulete perhu-
zamosan helyezkcdik el a. lokii:tullem frontjanak?rnozgasi ire-
nyaval, akkor a maximalis mcgterhelese, mely a hullem front-
janak beerkezese pillanataban en, egyenlii a telnyomes nagy-
sagaval. Ha a feltilet fuggelegesen van elhelyezve
frontjimak mozgitsi iranyahoz viszonyitva. akkor a maximelis
megterheleset a visszaverlido es gyorsitott JevegO nyomesa ha-
tarozza meg. Ennek a fokozott nyomesnak? a nagysega es ha-
tasinak huz.amossaga a letesitmeny mereteited (q4 formaja61
Vizsgaljuk meg a dinamikus ferhel& vallteretemak kCt v6g-
33
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release
2014/01/09: CIA-RDP80-00247A001100170001-9
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/09
: CIA-RDP80-00247A001100170001-9 yek parhuzamosan ?merolegesen I
helyezkednek el a Iiikohullam mozgasi frontjara. A terheles
nagganak je:".?genek valtozasait vizszintes es fuggtileftes
feltiletek szamara It'.girobbanas eseten a kozeli zOnaban a fold
Iszin?l visszaveriido hullam talnyomasa hatarozza meg.
A lOkiihullam frontjanak beerkezese pillanataban a viz-
szinle MOlet dinamikus iitCst szenved, melynck nagy.;Iga
cgyonlii a liik6hullam frontjanak maximalis Itilnyomisaval. Ah
-
hoz mCrten. ahogyan a siiritett zOna elhalad, a nyomas
iz
atmoszferai nyomasig stillycd. A siiritett Zona hatasa idejen
1 masodperc). a vizszintes Mulct kOzepes ?(atlagos)
mcgtcrhelesnek van kiteve. mely k?r?lbel?l egyenlii a maxi-
malis nyomas felevel.
Kozepes m6retii atomhomba 1ti robbanasa eseten a 18k6-
hullam maximalis nyomasa az epicentrumban kOrillbeltil 35
1/m2-t. 1 km tavokagra pedig kortillY.,101 10 t'in2-t er el. Kischb
owthely fOdemjc. melynck tcri.ilete peldaul 10 m2 ?a robbanas
cpiecntruma kiirzeteb;rn van clhelyezve. kOr?lbol?l 350 t clina-
mikus orcjil West kap. 1 km tavolsagon pedig 100 tonnat. Ezert
az atornrobbanasra m&etezett Ovaelyek tarto szerkezetenek
nagy megterhelCst ken kibirni.
Abban az csetben, ha a liikiihullam olyan akadalyba titkO-
zik, mcly kiall a fold felszineriil. akkor Ugynevezett visszaccro
nyomas keletkezik, mely 2-3-szor talhaladja a szabadon ter-
amely azokat a targyakat erinti, melyek a fold felszine folk
klemelkednck.
Ezzel magyarazhata a lokohullam nagy rombol6 ereje is
jedii frontjan lova nyomast.
A dinamikus terheles valtozasa a ltikohullam hatasanak
id* alatt az akadulyra, a felillet mereteitill fugg. Ha a letesit-
meny merete jclentos, Ugy a lokeihullam beerkezesenek pilla-
nabiban a robbanas iretnyaba forditott felillet dinamikus (Rest
szenved a visszavcroclo nyonulstal, mely gyorsan
Mere) killyed az alatt az ido alatt, amfg a letesitmenyt korai-
airamolja.
Ktizepes m6retu atombomba legd robbanasa eseten 1 km-re
as tcpillett81 a robbantls iranyAba forditott falaknal a 18k5hal-
1Am be6rkez.Ocl pillanataban 90-30 t.'m2 visszavercld6si hul-
Mm keletkozit: A liiktihu11;im kOriil:iramlasi ideie kozepec me*
rettl epillotek eseteben (vagyis az epillet elmettles" ideje a MO-
hu)ldmba) emit tetbb stand mtisodpereig tart. Majd a haralok-
34
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/09
: CIA-RDP80-00247A001100170001-9
?
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/09 ,
CIA-RDP80-00247A001100170001-9
falra hatO visszaverOdesi nyomasa feI6re csiikken (10?)5
m2).
_A. nyon:tas tovzibbi tsiikkenesc az almoszferikus nyornasig
a suratett zona athaladasi idtiszzikaban megy vegbe (korulbelial
1 masodpere alatt): Tehilt a robbanits iv/My/Wan !twit him fain
fokozott visszaverudesi nyomast csak egy masodperc szazad-
reszein .kereszttil szenved. A fold feltiletertil letesitme-
nyek dont? rombolzisa a levegii gyorsitott nyomasanak kilvet-
keztebcn tOrtenik a lukiihullam stlritctt zonajaban (orklin).
A lokohullam kihatassal lchet nemcsak a mortassal mero-
leges ?azzal parhuzamos fehiletekre, hanem a Ittiliinbilzti tete-
sitmenyek hats(*) falaira es belsO hclyisegcire is. A lukiihullam
azzal. a kepesseggel is rendelkezik, hogy korillaramolja a kit-
lonbOzO letesitmenyeket es objektumokat vs nyomilst gyakorol
a Wm.') falakra ?a robbanas hclyehez viszonyitott ellenkez5
fekves0 sikokra is.
Vizsgaljuk meg a lokoliullam nyomasvaltorisanak jelly-
get a letesitmenyek kW?nb?z? ldalaira. melyeknok tyi:.rtard
merctei kisebbek, mint a Itikiihullam meTetei. Az ilyen letesit-
menyek szinte pillanatok alatt elnierulnek a Iiikeilitillarnhan
rajuk lailonbozO nyomilsok hatnak. kiizepes meret0
atombomba legi robbanisa eseten 1 km-re az epirntrumtol
robbanas iranyAba ley() haz homlokfalit kiir011w101 25 tim2
maximalis visszaverOdesi nyomast kap. a vizszintes tetOfiident
Cs az oldalfalak a Iiikohullam frontja ,tulnyomasat fogjak fel,
mely egyenIO 10 a hats() oldalon a nyomas kiirtilbe101
6 t/m2 tesz ki.
A korillaramlott targyak (oszlopok. gyarkemenyck, geren-
dzik, hidpillerek stb.) kisebb mertekben vannak kileve it hikii?
hullam rombolo hatasanak. A kiirtilaramlott targyakra a gyorke
sitott nyomas hat, mely kisebb a visszaverodest nyomasnAl.
A lokohullem rombolei hatitsanak csOkkentese erdekeben a
fold feliilete fole kiemelkedli oveihelyffidemeket legiimblilyt-
tettre, vagy laposra )(ell k6szfteni. ez vonatkozik az tirokOvh-
helyek mellveljeire is. Atomvedelmi vonatkoztiqban
bak azok az eptiletck, melyeknek sarka legiimbiSlyftett, tetejilt
'spas es nines rajtuk oromzat vagy kiugrits.
A lokohullam behatol a helyis6gekbe az ablakokon, ajto-
kon ?egyeb nyilasokon kereszt[11. A liSkohullam behatolass
k8vetkezteben a helyisegekben a kaki; nyomisnAl kisebb kelet-
kezik ugyan, ez azonban megis jelenttis rombolasokat Iciezhet
elo. A Itikohullain behatolasa Meg a robbandsra 'voters id-
55
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/09
CIA-RDP80-00247A001100170001-9
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release. 2014/01/09
CIA-RDP80-00247A001100170001-9 Mist", falak ablakain keresztkil.
Veciett ietesit.lenvekbe 1.!s. alagsorokba a lokohullam a he-
jaratokon. legszivO berenciezseken stb. keresztiil hatolhat be.
Ezell az ovOhelvek bejaratait vedetten va1? telepit&siikkel meg-
torve, 14:.gnvomast kibir6 ajtOkkal kell megepiteni. A szivo-
szfirii berenclezeket legnyomasesiikkentokkel kell felszereini,
Indy megvedi azokat a Iiikohulltim behatolasa ellen.
A terepdomhorzat es a meteorologiai viszonyok hatasa a
Jiiki,hull? terjedesere.
A h.,rep clomborzata .(erd6k. novenyzetek ?a ktilonbiizo
itptiletek) lenveges hatassal vannak az atomrobbanas liikiihul-
lama terjech".sere cs miikiichr.senek jellegere. A robbands iranya-
ban !evil meredek lejt?ik fokozzak a lokohullam hatasfokat, mi-
vel ott visszaveri)clii nyomas keletkezik. A robbanas iranyaban
livi meredek lejkOn. liikt'ihullam hattisara fokozott nyomasa
thinOr zOna kt?litkezik. ligyanakkor a meredek lejt?k miigoti a
fm nyonit'isa kisebb losz, mint a nyilt terepen.
Dombos tercpm meg akkor is, ha esak kisebb magaslatok
vannak. aIiikt'iltullam hatilsa a robbanassal ellenkezoen fekvci
(arnyt%kban kisebb lesz, mint a nyilt terepen.
llegyes terepen az atornrobbanas Ogy tOrtenhet, mint egy
felig nyitott eclenyben. Emellett lehetseges jelentiis helyi fo-
kozott nyonias es a rombolti hatas megnagyobbodasa, bar ege-
szaen a Iiikiihiillftni rombohi hatasanak tertilete a hegyekben
jelentiisen kisebb lehet. mint nyilt terepen. A sara erdOk meg-
tikadtilyozzak a liikaulltim terjedeset a fold felszine menten. Az
ercit:ik vecliitttlajclonstigai ktiliinosen megnOnek a ftildi vagy k;ri.-
robbanas eseten a tavoli zOnaban. Az erclOk melyen
1W) mkerre az ordo szele(ol) a lokohullam rombolo hatasa je-
lentosen esiikken. De a robbanas iranyaban lev6 erdoszelen a
lakOhullam nyornasa fokozadik a nyilt terephez viszonyitva.
A Iiikohullam terjeciesenek atjaban 4116 szilard heIyi tar-
gyak vedelmet jelentenek az 616 era* ?a technikai berendez(;-
sok szamtlra (0(16111 a magaslatok mereclek lejt6inek ellenkezo
oldalai. vasati toltesek. me1y szakadekok, melvek merolegesen
vannak elhelyezve a lokohullam terjedesehez viszonyitva. meg-
vkinek a gyorsitott legnyornist61). EmeIlett a legkisebb rnAslesx eszlelheto a meredek lejto vagy szakadek ellenketh
oldalannk
A lOkiihullam mely volgy vagy tekno menten vala terje-
56
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/09
CIA-RDP80-00247A001100170001-9
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release
2014/01/09 : CIA-RDP80-00247A001100170001-9
? mi., .4 aaix.-E IV.1111K1111, omi a iever.,5
nyomasat eredmenyezni, s metskiszeres nyonteks fo-
kozasaval jar.
Az atomrobbanas liikahullama terjeciesenek miikatiese-
nek sajatossaga abban is mognyilvantil. !logy neha ,yon mkgy
tivolsagokra a robbanis helyetal is megfigyelhetak jelentas
helyi nyomasnovekedesek. Ez a jelenseg br,!onyos kiiriihne-
nyek kozatt tortenik annak kiivetkezteben, hogy a visszziverii-
dott lokiihullamok fokuszba allitadnak (asszetakA.Kinak) a nagY
magaslatoktOI vagy hegygerinceklal. A fakuszha jelen-
seget a visszhanggal lehet iisszehasonlitani. amikor a hang visz-
? szaveradve k?l?nboz? targyakrtil egyes helyeken varatlanul
megeriisodik.
A lokohullam nyomasa meteorologiai okokbal kifolyalag a
fold felszinen fokozOdhat, peldaul a levega hamersi.kletenok
novekedese (hofordulassal. inverziOval) vagy a talajawnti
retegekben felkpo eras szel cseten.
A. legkor hafordulasa (inverziOja) Altai:03ln esendes idaja-
rasban figyelhetii meg kora reggel, ke.-;6 este. V ay kiicl e:;cten.
Ilyen viszonyok koziitt a lakiihullam nyomasa a fand fe1szint:11
bizonyos mertekben niivekszik. Az eras szel szinten kihat a la-
kahullam terjedesere es fokozza annak hatasi'it a szel
A robbanasok hasonlosagi tiirvenye. A Lifiiinhazaiti
atomrobbanasok rombolO haiaszinak iisszeha;onlitiv:a ec?Ijitbal
lokohullammal kapesolatban hasonlOsagi tarvenyt alk?ilmaz-
nak. Ennek ertelmeben a rombolas sugarai ariwyosal; a trolll
egyenertekek kiibgyakcivel. Mils szOval: a lakakull:nn romboln
haiasanak sugara az atornrobbanas
aranyosan novekszik. Kepletben kifejezve:
. vagy k2 R, I (12. (I)
R2 (12 (i)
ahol az RI ?R, jelenti a robbanasi epieentrumoktiil (extitrti-
moktol) yak') tavolsagot. ahol egyforma nyomas vagy Iiikaltul-
lam rombolo hatasa eszlelhetii; a qi es a (rd jeli.mti a robbarilisuk
trotil egyenerteket (tonndkban vaqy kilotonnitk.ban).
A hasonlOsagi tiirveny szerint az atoinrobtrwit3 hat(wrep"-
nek nyolc.szori novekcdCse t?setCn a rombollis sul.ora cstik
2-szeresere no; a hattierii czerszcrei niivekerlise liseti'm a
sugar csak31006 = tizszeresere nekszik. A hasi.mlaxtig tiir-
venyevel konnyit meghatatozni, !logy milyen ulvolsAgban, az
57
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release --
2014/01/09 CIA-RDP80-00247A001100170001-9-.
_
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/09:
CIA-RDP80-00247A001100170001-9
tptiletekne1c milyen rombolasai seriilesei kOvetkezhetnek be
mas nagysagrencla atom- vagy hicirogenbomba robbanasa ese-
ten. Osszehasonlitva azt kezepes meretii atombombaval. Pel-
deul. ha ismeretes. hogy qi = 20 kilotonna hateerejti atom-
robbanas eseten a teglaepaletek RI = 3 km tavolsagon megse-
rtilnek, akkor meg lehet anal:ottani, bogy (R2 = ?) milyen ta-
volsagon lesznek megrongtilva a hazak (q2 = ?) 1 millio tonna
hateerejii hidrogc:.nbomba robbanasa eseten.
Az (1) kepletbe behelyettesitve a megfelelo ertekeket, a
kovetkezoket kapjuk:
2 3 /f
I I 000000
? -? 1)1150 = 3 X 3,7= 11 km.
20000
A kik/Shull:1m ellen az emberek vedelmenek f? eszkoze az
evehelyeken ?az arokevehelyeken vale elrejtozes. Ismeretes
peklaul. hog'.' meg a fnd6m nlk?li arok is ved a lekiihullam
fel f okozot nyornesa ellen es mesfelszeresen esiikkenti annak
hatesel a fiilcl feluleien levii hatitshoz viszonyitva. Ha keno sz?
mCi 1%57 evehely rendelkezesre. akkor a lokiihul-
lemnak az emberekre vale hatesa a minimurnra korlatozhato.
GB
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/09:
CIA-RDP80-00247A001100170001-9
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release
2014/01/09: CIA-RDP80-00247A001100170001-9
NEGYEDIK FEJEZET
FENVSUGARZAS
1. Az atomrobbanas fenysugarztistinak jellemzi!se
Az intenziv fenysugiirzas az atomrobbanas egyilc rombolO
tenyezoje. A fenysugarzils a borfelidetek 012,(2soit. a ki.ilonbi.iz6
anyagok meggyulladasat, vagy elszenesecleset s nagyszamil
tuzfeszek keletkezeset iclezheti (AO.
A fenysugarzas egyik fajtaja a sugarzo onergianak, mely
elektronmagneses rezgeseket, illetve hullklmolcat IcOpez. A hut-
lam fuggiien a sugarzO energia egesz szinkepe
rfidi?-
hull?kra. lathatO fenyre, infravoros ultraibolya, r?nt-
gen, gamma es kozmikus sugarakra oszlilc fel.
Gyakorlatilag ugy foghatO fel, bogy Iiibb kilometeren be-
lid a levegiiben hirtelen s egyenes vonaltlan terjed.
Az atlatsza levegiken a telly ell*: a tavolsag negyzet6vel
forditott aranyban csokken. Ex azt jelenti, bogy a tlivolsag ke.t-
szeresere vale) niivelese eseten a feltilet megvihigitasa negye-
dere csokken.
A levego reszben elnyeli. reszben szetszOrja a fenysugar-
zast. A levegoben Iev? por, fust vagy ki,d jelentiisen niiveli
feny elnyeleset ?szetszorastit.
A feny elnyelesenek szetszorlisfmak foka Mu a fenysu-
garak hullinnhosszatel is. Ha a levegiibc.,n ftist pot' van. alc-
kor nagyobb mertekben nyeliidnek el a rOvid hullAthhosszii so-
garak (egszinkek es ultraibolya). A levegOben a vorkis es a hli-
19
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release
2014/01/09 : CIA-RDP80-00247A001100170001-9
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/09:
CIA-RDP80-00247A001100170001-9
sugarak nagyobb athatolo kepesseggel birnak, mint az egsztnkai
es az ultraibolya rIgarak.
Vizsgaljuk meg az atomrobbanas fenysugarzasa keletkeze-
senek es hatasanak fizikai kepet.
Az atomrobbanas elm") pillanataban gyorsan elt?n? fenyes
felvtllanas jelenik meg, melynek nyomaban ttizgomb kepziidik,
de a felvillanas. a gazok nagy hOmerseklete es a kisugarzas
nagy energiaja ellenere nem idez elo tfizeket, mivel hatasideje
csak szazadresze a masodpercnek. Ezert az atomrobbands su-
garzasanak fii forritsa a tiizgoinb, mely hevitett gazokbol es le-
vegabOl all. A fenyes felvillands utani elso pillanatokban (Whin-
beltil 0,3 masodperc folyaman), a tuzgomb szine feherrol gyor-
man egszinkekke valtozik, majd lehfilesehez merten (3 mitsod-
perc alatt) fokozatosan atvaltozik vilagos sarga, narancssarga es
meggypiros sziniire. Kozvetlentil a robbanas utan a tilzgiimb
feltiletenek homerseklete eleri a 8-10 ezer fokot. A vilagito
ovezet meretenek tovabbi. viszonylag lass? novekedesenel a hii-
merseklet lecsiikken 1-2 ezer fokig es a sugarzas ereje meg-
csappan. Minel tavolabb vagyunk a robbanas helyet61, annal
alacsonyabbnak ?kisebbnek tunik a tOzgiimb.
A klizepes meretO bomba tOzgornbjenek maximalis Mine-
riije elerheti a 400-500 meted, a hidrogenbombite pedig a 2
km-t, sot ennel tObbet is.
A fenysugarzas hatasa az atomrobbands utan 2-3 masod-
perc mUlva majdnem teljesen megsziinik, de a vilagito ovezet
Altai kisugarzott iisszes energia mennyiseg ebben az idoszakban
Igen nagy. Peldaul egy kozepes meretii atombomba robbantisit-
nak fenysugarzasa kepes elolvasztani 75 ezer m" jeget (ha a
jegmezO tertilete 7,5 hektar. a jegreteg vastagsaga pedig 1 m),
vagy felforralni ?azonnal elparologtatni 8 ezer m3 vizet (20
meteres hatarolo oldalakkal).
osszehasonlitva a Napnak a fOld felszinere es6 energiaja-
val az atomrobbanas fenysugarzasi energiajat, az nem is olyan
nagy. .Peldaut egy napsitteses nyari nap folyaman 4 km2 fold-
felitletre ugyanannyi napenergia esik. mint amennyi atomrob-
banas eseten iisszesen kisugarzodik. Mivel azonban az atomrob-
banas fenysugarzasa esak 2-3 ma.sodpercig tart, ezert kepes
nagyszamt? tilzet es sulyos egesi sebeket eloidezni.
A tezgOmb sugarzo kepesseget az a kaloriamennyiseg ha-
tarona meg, melyet 1 cm feliilet bncsat ki 1 masodpere alatt
(kat/mil:ism). A fenysugarzas iisszmennyisege fugg a tazgamb
hdfokat61 ?feltiletenek nagysagatel (a tuzgomb felidetst idO-
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/09:
DIA-RDP80-00247A001100170001-9
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release
2014/01/09: CIA-RDP80-00247A001100170001-9
%NOVI% rWIEVPOS miTettl
atomboinba?robbandsa eseten a fenysugdrzils OsszenemiAja ko-
riilbeltil 6 milliard kilogramm kalOriat vagy karulbeliii 7 millid
kW Ora energiat tesz ki.
Az atomrobbantis fenysugarzasa ultraibolya Cs What() infra-
vOros (h6) sugarakbOl all A kisugdrailsra keriiI6 encrgiamcny-
nyiseg es annak szinkep osszetetele id6vel megvaltozik a tut-
gomb hOfokanak cstikkeneset61
A tilzgOmb kepzOdesenek els6 pillanataban a fenyaramlat
nagy reszet az ultraibolya sugarak teszik ki (48 szazalek). a ha-
fok esokkenesevel lecsokken (7 sztizalokig). A fonysugarzas
rombolo hatAsat filkeppen a hOsugarak hatarozzk meg. melyek
egesi sebeket, vagy kUl?nf? anyagok meggyulladdsat Idezik
el& Az ultraibolya sugarak karos biologiai hatAssal is lehetnek
az 616 szervezetekre, killonoskeppen a szemre (za ultraibolya
sugarakkal val? serilles nemcsak sebekben, hanem
a szem altalanos megbctegedeseben mutatkozik). Az atomrob-
banti.s fenysugarzdsanak rombolti hatasa az emberre legvesze-
lyesebb a robbands uttini els5 masodpereben. amikorls a feny-
energia nagy resze sugarzodik ki. Ezert nagyon fontos, bogy
a fenysugarzds el61 az els6 masodpere alatt el tudjunk rejtOzni
(a fenysugdrzas rombolo hatasa a meisodik es a harmaclik ma-
sodpercekben jelentektelen mertekben noveltszik).
Az atomrobbanas fenysugarzasi encrgiajat, mely a fold
vagy az objektum feltiletere esik, fenyimpulzussal merjuk.
(Fenyimpulzusnak nevezzOk azt a kalOria mennyiseget, mely
1 cm megvilagitott feltiletre esik (kal,tm:4) a sugurzlis egesz
ideje (2-3 masodperc) alatt. A fenyimpulzus nagysaga Iiigg a
megvilagitott feltiletnek a robbands hclyehez valo tavolsagatol,
az atombomba meretet61. a robbands fajtajdtol ?a meteorolo-
giai viszonyokt61.)
A fenyimpulzusok hozzavetOleges ertelftelt ? kOzepes
reit*** atombomba legi robbandsa eseti..re ji latasi viszonyok kep
zott ? a 3. :admit tAblizat tartalmazza
3. Ration('
tglolazat.
3 5
-
Tavolsag
a robbanas epocentrumatol
km
?
0,3
1
33
2
A fenyimpulzus erteke kal/cont
130
75 ,
10
4
1
01
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release
2014/01/09: CIA-RDP80-00247A001100170001-9
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/09:
CIA-RDP80-00247A001100170001-9
Osszehasonlitaskeppe.n r?ell mutatni, hogy a .napteny
er5ssege ktizep fiildrajzi szelessegben nyaron &Wen ktirtilbeltil
0.015 kal etw'-t tesz ki egy masodperc alatt, a deli szelessegben
pociig kortilbeltil ketszer annyit. Ha az ember testere egy ma-
sodpereig 0.3 kal cin 2 fenyimpulzus gyakorol hataist, ugy gyenge
fajdalom erezheta.
A fenyimpulzusok erteke gyorsan csokken ahhoz merten,
abogy nil a tavolsag a robbands epicentrumatOl. A robbands ma-
gasstigtinak csiikkenesevel a fenyimpulzus nagysaga novekszik.
FOldi atomrobbanas eseten a fenyimpulzusok ertekei a robbanas
helyetiil kozeli tavolsagokra Oriasi nagysagokat ernek el. Vi-
szont a tavoli zenaban (600 me.teren til) fOldi robbanas ese-
ten ezek kisebbek, mint legi robbanasnal es a foldi robbantis
fenystigarztiszlnak rombolO hatasa is kisebb tavolsagokon mu-
tatkozik meg. Ez azzal magyarazhate. hogy foldi robbanas ese-
ten a robbanas kiirzeteben a fenyenergia jelentos resze a talaj
olvasztasara hasznalOdik fel. Ezenkivtil ilyen esetekben a feny-
sugarzas alacsonyabb legretegekben tOrtenik es ezert erOsebben
nyel6clik el. A fenysugarzas elnyclodeset a lokohullam altal fel-
emelt par fokozza.
A fenyimpulzus nagysagara jelentOs kihatast gyakorolnak
meteorolegiai viszonyok. A fenysugarzas hatasa fugg az
atmoszfera atlatszosagatOl. omit a latOtavolsag hatiroz meg.
Minel kisebb a lat6tavolsag, annal jobban gyengtil az atomroh-
boniis fenysugarzA.sa.
Rossz latasi viszonvok kOzott a fenysugarzas rombolisi z?-
nainak stignrai mtisfel-itetszeresen. sOrit kod eseten pedig 3-5-
szorOsen csokkonnek. A stirti Cs vilagos .felhOzet fokozza a feny-
sugarzas rombolO batthszit, tekintettel a fenynek a felh8ktol vald
visszaver5clesere. Az liven esetekben ktinnyii egesi sebek kelet-
kezhetnek a s*thtszOrt ieny kovetkezteben meg akkor is, ha az
emberek nyilt arkokban vagy lejtok mOgott vedve vannak.
A fenvstigarzfis rembolo hatasa k?l?n?sen fokozodhat a
visszaverMes kovetkezteben teli idOben vale, rObbanis, vala-
mint magas. stirO, csapaclek nClk?U felhOzet eceten. Ilyen eset-
ben a fenyimpulzus erteke masfel-ke.tszeresere nohet a nyari vi-
lagos id6hOz viszon.Yilva?
.A fenyimpulZus nagysziga ?a fenysugarzas rombolo ha-
tasanak sttgarai az atombombak mereteitO1 fiiggnek. Kozepes
kitAsi viszonyok kOzott, kozepes meretti bomba robbanasa ese-
ten szabaciban tattOzkodo szemelyek konnvii egesi sebeket 3
km, nagymereta bombs robbanasa eseten pe.dio 5 km tavolsagig
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/09:
;IA-RDP80-00247A001100170001-9
! Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release
2014/01/09: CIA-RDP80-00247A001100170001-9 annat
nagyobb a tiazgiimb es zinnak ideje, 1gy peldatil egy
kilotonnas bomha robbanasa eseten az intenziv vilattitas
lama kiirialbehil 2 masoript?reig, 20 kilAtanna hatrej,,
robbanasa eseten 3 masodpereig, 109 kiltlIebnnas bcmba t?seten
pedig 5 masodpercig tart. A tamb vilagitasanak kb-Am-Lima
utan lehet hozzavettilegesen megitelni az titomrubhanas hatii-
erejet (a bomba meretet).
? 2. A fenysugarzas hrittattisa es a vellekezes alapolvei
A fenysugarzas rombolo hatasa megmutatknzik a megvi-
lagitott. feluletek felhevite.?sebon, elszenesedes,eben vailv meg-
gvulladastiban. A fehilet felhoviik?senek folia luile a c:Ipiintra
esti fenytmpulzus nagystigattil, a feltilet szinetill es 1a I.
fizikai tulajdonsagaitol t:-?s az anyag vastagsalt161. A fenvim-
pulzus egy ?ugyanazon erteke mv1Ie1 kUl tinvi,e,o1
liinfelekeppen hevalnek lel. .161 kifenyesitett fehiletek a rajuk
eso sugarzas 80-90 szazalekitt visszaverik s kovesbe lieviilnek
fel, mint a durva feltiletek. A feller vaq,y a viltigos anyagtik a
rajuk es? sugarak nagy reszet vissz.averik, a stet anyagok !le-
ft a sugarak nagy reszet elnyelik ?ennek kiivetkeztt:?ben ha-
marabb meggyulladnak.
A feltilet felhevillese fiigg a targy fizikui tulajdonsilg:..tAl
vastagsagati51. Egy darab viiriisrez es egy ugyantilVan (lava')
fa feltiletei killombiizakeppen hovtilnek let ugyaivizon l'enyim-
pulzustal. A rezielillet csak jelentektolon01 lievill fel, mivel ma-
gasfokti hovezetiikepessege kiivetkr?ziebon a IV; ege.sz feliileten
elterjed. Ezzel ellentetben a fa fehilete erlisen fellieviil. mivel
az egesz elnyelt fenyenerffitt csak egy vekony felUleti reteg
fit-
hevit?re hasznalOdik fel. Ugyane.,,cn okra fogva, a velvilly
femlemezek a fenyimpulzusttil sokkal jobban fellmillnek, mint
a vastagok. A feltilet felhevillesere jelentlis kihntAssal van
annak a fenyitramhoz viszonyittitt lejl(se. A fenyaranira nier(i-
legesen elhelyezett felilletek jobban felhevillnek, mint a ferde
sikban levo felitletek.
Ezert a Wizen zanaban elhelyezett tninden vizszint 1, lillet
sokkal jobban felheviil, mint a fehilyt?1 hividt
zonaban a fenyaram helves szii?teir. alatt esik 11;ldre
g?ieges feltiletek jobban felhevtilnek. mint a vizszini.eseit:
a ferden terjedo fenyaram Inhatulhat a robbanas tranya-
;3
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release
2014/01/09: CIA-RDP80-00247A001100170001-9
I 1=1W-
Declassified in Part - Sanitized ^ Copy Approved for Release 2014/01/09
: C IA- R D P80-00247A001100170001-9 lott ajtOkon keresztid a heiyisegek
bet sej e.be.
Fii!di robbanas c? seten a fenysugarak fo tomege majdnem
parhuzamosan terjed a fold felidetevel, vagy nagyon hegyes
szLigek alatt esik i?Az osszes magas epitmenyek (hank ma-
gaslatok. tiiletsek) akadalyozzak a fenyaram terjecleset,
nOsen fiildi robbanas eseten ?csoltkentik a fenysugarzas rom-
bole tertiletet. Nyilt terepen egy tavoli zonaban, fekvii helyzet-
ben levii emb:.i. sokkal kisebb mertekben van kiteve a feny-
Aran! fordi'n es,"i sugarak hatasanak. mint peldaul egy 4116 em-
ber. A h.nysugarzits hatasanak csiikkentese erdekeben a vedte-
ltn vinbcrne,k az atomrobbanas pillanataban gyorsan a foldre
kell fektidnie.
A fi".nysugarzas rombolo hattisat a killOnboz5 objektumokra
vi.gsosoron a targy vagy az objektum megvilagitott r4szenek a
hilok emelkeciese hatarozza meg. Peldaul, ha a fenyimpulzus
t'.rtvkt, 100 kal'cm, Ogy egy vastag vasdarab megvilagitott
le-
l?lctc 600-1000 fokra, a tegla feltilete 500 fokra, a fa vilagos
teliilete (friss deszkak) 3-500 fokra hevill fel. A felheviiles
azonban esak as anyag vekony fekileti retegeben tortenik.
Az anyagok meggyulladasa fehiletilk felhevillese kovetkez-
teben all ea A fenyimpulzusok hozzavetaleges ertekeit, ame-
lyek egyes anyagok elszenesedeset ?meggyulladasat eloidezik,
a 4, sz, tablazat mutatja be.
4. salmi tiblizat.
AZ anyag megnovezese:
Fenyimpulzus kalicrre
elszenesedes,
tart6s eges
Szinezetlen szarnz deszktik
4-5
40-50
Felidr festokkel sit n. deszkAk
30-40
100-150
&Arm szkna. azalmo
2-3
4-6
PonyvavAgRon
30
40
Parntitsrilvet (vilAgos)
4-6
8-10
Pamutsativet (stitet)
2-3
' 4-6
A legnegyobb tOzveszelyt a laza, ego anyagok (szena, for-
gAcs0k) es az epilletek belsejeben meggyulladO targyak ke-
64
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/01
CIA-RDP80-00247A001100170001-9
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/09
Jr CIA-RDP80-00247A001100170001-9
CWOMIIIVLOIJUIlitIVA egyenes vonalban terjed
csak azokat a helyeket r,nti. ahonnan latni lehet a tOzm-
bot. Barmilyen akadaly (falak, magas toltesek, ellenkezil
mely szakadekok, suru erdtik e?s Itertek, k?nnyii fiklema Arkok),
mely ved a feny kozvetlen hatasatill, teljcs egeszeben kizarja
az egesi sebesillest. A ruha, k?lun?sen a tell, szinten megv(d mt
egesi sebektal, bar a robbanas helyetal kisebb tavolsagokra el.
szenesedhet es meggyulladhat. A fenysugarzas ellen Jo vedel-
met jelent a ponyvavaszonb61 k&szillt kopeny, vagy vllagos szt?
nezetii takaro.
A kOnnyen lobbanekony anyagok vedelme erdekeben sl-
keresen lehet alkalmazni a ponyvavasznat, zold gallyakut, rtyir-
kos Rivet. A killonbozo anyagok ttlizallOsaga fokozasaban nagy
szerepet jatszik a festekek t?z?O tulajdonsagainak fokozasa,
melyekkel a hazak ?letesitnnyek kiilso fareszeit (ajtokat,
ablakokat, falakat) ?szallitoeszkiiziiket befestik. Az emlttett
targyak befestesere feher ?vilagos szineket kell alkalmazni ta
feller feltilet 5-8-szorosan kevesbe heval, mint a stitet). A kit-
lonbozo anyagokat tiizalle kepessegtik fokozasa erdekeben ve-
gyi anyagokkal teliteni (impregnalni) kell.
Kozepszerilen tagolt terepcn vagy magas eptlletekkel be-
epitett varosokban a fenysugarzas kozvetlen hatasa Altai &n-
tett terillet 30-50 szazalekkal kisebb lehet, mint nyllt terepen.
A lakott helysegben vagy varosban azonban nagy ttizek, sot
tertileti tilzek keletkezhetnek. Ezert nagy jelentosegt:i a meg-
elozo tiizvedelmi intezkedesek v&grehajtasa, melyek kizarjak
vagy csiikkentik a tiizfeszkek keletkezesenek lehetliseget.
i 5 Atomtegyver
;i!
'0
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/09
: CIA-RDP80-00247A001100170001-9
?ME
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/09
-2,1A-RDP80-00247A001100170001-9
?TONIC FEJEZET
ATHATOLO SUGARZAS
A hasaddsi lancreakcio es a Whet hasachisi torm6keinek
kiivetkezteben az atomrobbandst alfa es beta r&szecskc:k. gam-
masugarak ?neutronok kibocsatasa kiseri. Az emlitett radio-
WO iv sugArzas fajta' killonbozo athatolo kepnss61gel rendelkez-
net( ezert nem min-'^lviktik van azonos mertekben karos ha-
tAssal ay. emberekre a robbands nillanataban.
A legkisobb lithatolo kepesseggel az alfa en a beta reszecs-
kek rendelkeznelc. Az alfa r6szocsk6k palyajanak hossza a le-
vegiiben nem haladja meg a 10 cm-t, a beta reszecskek palydja
pedig nehdny 10 metert.
A leveglinel si4ibb kiirnyezetben a reszeeskek palydjanak
hossza csokken. fey pelddul az alfa reszecskek nem hatolnak At
egy papirlapon. A beta reszecskek szamdra fithatolhatatlan egv
1 mm vastagsded aluminium lemez. Az ilyen csekely athatolO
k6pesseg kOvetkezteben a leveg(in At az alfa ?beta reszecskek
nem terjecihetnek jelenttis tavolsagokra ?a robbands felhlije-
nek zonajdban maradnak.
Igy tehdt csak a nagy dthato16 kepesseggel rendelkezo
gammasugarak ?a neutronok dramlasfinak hatasat szoktdic az
atomrobbants dthatolo sugdrzasanak nevezni. A gammasugarak
?a neutronok t8bb &viz meteres tavolsfigokra hatolhatnalc.
Meg abban az esetben is, ha a bomba robbanasa jelentas magas-
sagban tortenik. a gammasugarak ?a neutronok nagy resze
elk,' a fold felilletet--13ar a radioaktiv sugarzannak nagyon je-
lentektelen resae ? mely a robbanas energiajanak csak Xon11-
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/09:
CIA-RDP80-00247A001100170001-9
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release
2014/01/09: CIA-RDP80-00247A001100170001-9
- m6gla
a gammasugarak es a neutronok mennyisege komoly seralese-
ket kepes okozni az szervezetekben, melyek a radioaktiv
sugarzas hatasara nagyon erzekenyek.
A radioaktiv sugarzas kepes ionizalni az Oa sejtek
manyaba tartoza anyagok atomjait. A szcrvezet sejtjeinek eras
ionizalasa agynevezett sugarbetegseg kifejltidesehez vezet, mely
iwssza iaare munkakeptelenne betegge tcheti az embert, ka-
hini>sen salyos esetekben pedig halalos kimenetela is Met.
Mivel magyarazhato az alfa ?beta reszecskek, a gamma-
sugarak es a neutronok icalonb6zo athatola kepessege? '
Mint ismertes. az all a es a beta reszeeskek elektromos
?iltessel rendelkeznek. Amikor valamilyen kiirnyezetben mu-
zonak, gyorsan elveszitik energiajukat a kiirnyezet atomjai-
nak ienizalasara. Haladasi atjulcon az alla ?beta reszecskek
laihatatlan nyomot hagynak sir?innizaltesav formajaban. A
megt?ltott reszecskek ionizalo kepessege annal nagyobb, minel
nagyobb az elektromos toltesuk. Ezell a magasabb t?hCssel
rondelkez5 alfa reszecskek nagyobb ionizalo kepesseggel ren-
delkeznek. mint a beta reszecskelt. Az alfa reszecsk6k miutan
7:0jukon tomegesen hozzak letre az ionolcat, gyorsnri elvesztik
energiajukat es nem kepesek jelentOs tavolsagokra behatolni.
Ezell atomrobbanas eseten az olyan elii szervezetekre. me-
lvek jelentos tavolsagra vannak a robbnnas hely6to1, csak a
gammasugarak ?a neutronok tudnak hatast gyakorolni.
1. Az fithato16 sugarzas jellemzese
Mint mar ramutattunk, az ?szervezetekre jelentas
tA-
volsAgokon a gammasugarak es a neutronok karos hatast kepe-
sek gyakorolni.
A radioaktiv sugarzas artalmas hatasanak fokal azzal az
iisszadag nagysfiggal kelt ertekelni, melyet a szervezet a sugar-
zas egesz ideje alatt kapott. A sugaradag nalysagara az a ra-
dioaktly sugarzasi energia mennyiseg jellemz8, mit, a szerve-
zet elnyelt. A sugaradag (dazis) meresere a r?ntgen egys6g 57.01-
gal. (A rantien a gamma-sugaraknak az a mcnnyis6ge, mob,
0 C Wok es normals nyomas mellett 1 em' szaraz levegaben
koralbelal 2 milliard ion part hoz letre,)
Pelditd: 10 r?ntgen adagot !diet kapni egy eictben 1 Ora
gat% mig egy masik ese?ben, amikor gyengebb a fords, egy
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release
2014/01/09: CIA-RDP80-00247A001100170001-9
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/09:
C IA- R D P80-00247A001100170001-9 radioaktiv forras altal kibocsato.tt gam-
masugarakna". az a kepessege, hogy ugyanannyi sugaradagot
hozzon le?tre hosszabb vagy riividebb ido alatt, sugarzas intenzi-
tasaval jellemezbetii.
A sugikrzas intenzitlisanak (vagy sugarszintnek) azt a su-
garadagot nevezik. melyet egy adott erossegii sugarforrast61,
egv adott idovgysg alatt kapnak. A sugarszint mertekegysege-
nek a r?ntgen ora van elfogadva.
ha pilciatil a radioaktiv forras 100 r,'ora sugarszintet hoz.
!etre. tigy ez azt jelenti. hogy az eg&sz szervezet besugarzasa
eseten egy Ora alatt az iisszadag egyenlii 100-zal. 30 perc alatt
peclig 50 riintgennel.
Hogy megvizsgilljuk a nehezen helyreallithato biolOgiai
valtoziisokat. a szervezetet meghatarozott adagu besugarzasnak
hell altivetni. Jelentatelen gammasugar adag a szervezetre
nines !cams hattissal.
Ritclioaktiv anyagokkal vale) Munk:Anal rendszeres sugar-
hatas eseten a munkanap folyaman megengedett adag nem ha-
ladhcitja meg a 0,05 r-t.
A rendszeres besugarzasi adaggal szemben az egyszeri
megengedett sugaradag hatara jelentosen nagyobb es 50 ront-
gent tesz ki, Az egyszeri sugaradag hatasanak jellege elesen
lailonblizik a tiibbsztiri sugardozis hatasanak jellegetol. Egy
olyan ember, aki tkibb hOnap alatt ? tobbszori besugarzas Al-
ta! ? 400 r?ntgen adagot kapott, a sugarbetegseget komoly
kovetkezmenyek atveszetheti, ezzel szemben egyszeri
besugarzasnal egy ilyen adag halalos kimenetelti sugarbetegse-
get idezhet elo. Az ilyen adag rOvid idejii biologiai elvaltozaso-
kat okozhat az ember szervezeteben, de bizonyos ida elmulta-
val a szervezet minden funkciaja helyreall. Nagyobb adagok
egyszeri besugarzasa eseten (altalaban 100 rontgenen feltil) su-
garbetegseg keletkezhet. A sugarbetegseg foka nemcsak a su-
garadagbil fiigg. Fontos jelentosege van a psziehologiai tenye-
zaknek. a szervezet fizikai allapotanak stb. Az elo szervezetek
erzekenysegenek kulatasi kerdesei a radioaktiv besugarzasok-
kal szemben meg ninesenek annyira tanulmanyozva, hogy mar
most pontosan meg lehessen allapitani a killonbozo adagok ha-
tastit a szervezetre killtinbiiza besugarzasi koriilmenyek ktizeitt.
Atomrobbanas eseten kezdeti sugarzas osszadjai nagy &W."-
kekct illtetnek el. Nagysiiguk fiigg a robbanis fajtajatid
fold alatti). az atombomba meretet61 es a robbanas koz-
pontjtitell vat() tavolsAgatol. Kozepes meretti bomba robbanasa
68
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/09:
CIA-RDP80-00247A001100170001-9
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release
014/01/09: CIA-RDP80-00247A001100170001
tgtint,
1,5 kmtavolsagra 100 iontgeat. Tenat a robbanas vido
tavolsag jelentektelen mo bid,:. eseten is (nehany snix
meterrel) az athatola sugarzas tizedere esiikken. Az atomrobba-
nds gammasugarai es a radioaktiv felhd gammasugarai korill-
belill 10-15 masodpereig hatnak, emellett ay. iisszadag ttibb
mint fele az elsti 2-3 masodpercben keletkezik. Exert egy olyan
ember, aki meglatta a felvillanast s sikertilt a robbanas utan
2-3 masodpere alatt elrejtiiznie barmilyen eiviihelyre
fal 'nage, arokba) jelentosen kisebb sugaraciagot kap.
A gammasugarak megjelenesevel majdnem egyidejilleg a
robbanas kiirzeUiben a terep neutronok Iiiitasanak van alavetve.
A neutronok hatasanak ideje a masotipere nehany tizedresza
teszi ki, a lancreakeio kifejdesenek kezdeti pillanatated sza-
mitva. A robbanas alat.t keletkezii neutron aramlat iisszetetele
szerint nem egynemii. (Neutron aramlatnak nevezik a neutro-
nok azon mennyiseget, amely a mozgasi irinyra meriileges egy
cm2 alaptertilettli fehileten megy keivszt01.) Az aramlat gyors
es lassii neutronokat tartalmitz, melyek kffl?nbzii karos hatils-
sal vannak az 615 szervezetekre. A neutron 1'11(1111M sugaradag-
jait biologiai r?ntgen egyenertekkel merik. (A 1)1?1600 r?ntgen
egyenertek megfelel 1 riintgen gammasugar hatilsantik.)
A neutronok hatasa az eld szervezetekre btol6glai vontitko-
zasban reszben killonbozik a gammasugarak 1110as:1161. Azon-
ban a neutron sugaradagok egyforma tavolstigoken jelen-
tiisen alacsonyabbak a gammasugarak adagjaiiaI (Altalaban a
gammasugarak adagja nyilt terepen 70-3) szazalekilt Wszi kI
az athatoln sugarzas iisszadag mennyisegenek.)
Az athatolo sugarzas nemcsak az 615 szervezetekre van ha-
tassal, hanem hatast gyakorolhat egyes sugarzasnak MUM anyti-
gokra is. Peldaul a gammasugarak idezik do az Livia.; Atleitszei-
saganak csokkenteset. vagy megszCineset, ha epsegben mond a
l?k?hull?hatasa utan. Tiz- es szazezres riintgenialag eseien
az Liveg sargas-barna sziniire valtozik, nein, pedig feketere, 346-
sobb pedig az ilyen Oveg ismet eitlatezii lea A fi,nyke.peszeti
anvagok, melyek egyszerii fenytiil elzart esemagolasban vannak,
a gammasugarak 2-3 riingen adaghatasara fenyfoltossii els Now-
nidatra alkalmatlanna vidnak, A neutriinok gyakorkitilag nem
ideznek ela eszreveheto valtoyilsokat a behu;*zott anyagok
zikai es vegyi tulajdon.sagalban. Sok anyag az erlia neutron-
aramlat hatisitra radioaktivvis yank, ugynevezett gerjesztett
$O
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release
2014/01/09: CIA-RDP80-00247A001100170001-9
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/09:
CIA-RDP80-00247A001100170001-9
(indukalt. mesters6ge.g) radioaktivitas keletkezik- benniik. Ku-
lonoscn a lassu neutronok sugarzasa eseten keletkeznek a
killonbozo anyagokban mesters6ges radioaktiv izotopok, melyek
szetbomolva radioaktiv sugarakat bocsatanak ki. A gerjesztett
radioaktivitas csak abban a zentaban valik erosse ?az ember
egeszsegere veszelyesse, amely kozvetlentil a robbanas hely&
vel hat aros, felteve, bogy huzameSabb Won keresztill erintke-
zesben volt a neutronokkal besugarzott anyagokkal. A gerjesz-
tett radioaktivitas gyorsan csokken es nagysaga raAtany oraval
a robbanas utan gyakorlatilag jelentektelenne %rabic.
2. Az athato16 sugarzas hatasa elleni vedekezes alapelvei
A gammasugar adagot jelentos mertekben csokkenteni le-
het. ha a gamma kvantumok haladasi Utjat k?l?nbiz? anya-
gokkal ernyozzilk. Ebben as esetben a gammasugarak energiaja
as akadalyokon vale) athatoldsra hasznalddik fel, melynek ercd-
menyekent as akadaly vedelme alatt lev? emberek lenyegcsen
kisebb sugAradagot kapnak. Minel nehezebb (tomorebb) ?mi-
ne' vastagabb as akadaly anyaga, annal nagyobb a vedokepes-
sege. A ktilonbozo anyagok gammasugarakkal szembeni ved6-
tulajdonsAgainak kiertekelesere a felezo reteg fogalmat szok-
tak hasznalni. Felezd retegnek nevezik as anyagnak azt a vas-
tagsfigat, mely kepes felere csokkenteni (elnyelni) a gammasu-
garak intenzitasat. Igy peldaul a fa felezd retegenek vastagsaga
kortilbeltil 25 cm, a talaje 14 cm, a betone 10 cm, az olome 1,8
cm, a levegOk150 meter.
A gammasugarak intenzitaskinak gyengiileset barmilyen
akadaly id.* a kovetkez6 keplet fejezi ki: K = 2 if 1-1 ahol a
tCni
h jelenti as akadaly vastagsagat centimeterekben, a cn pedig
a felez6 Meg vastagsagat.
1gy peldaul az 50 cm vastagsagu betonreteg a gammasuga-
rak
50
d6z1sat 32-szeresen gyengiti. =t 25); 140 cm vas-
10
tagstigu talajreteg a' gammasugarakat 1024-szeresen. a 154 cm
vastagsagt1 pedig 2040-szorosan gyengiti.
Ha egy 1000 r ercissegii gammasugar 50 cm vastag beton-
rttegen hatol at, ilgy 30 r-re esokIcen, a 140 cm-es talaketeg,
a gammaaugarak hattIsat egeszen 1 riintgenig csokkenti.
70
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/09:
:;IA-RDP80-00247A001100170001-9
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release
2014/01/09 : CIA-RDP80-00247A001100170001-9
ellen az emberek eredmenyes vedelme erdekeben olyan fed&
zaet?kell epiteni, vagy hasznalni, rnelyeknek a fiideme meg-
!felelo torniirseggel ?szilardsaggal bit'. Ebben a vonatkomisban
a gammasugarak hatasa ellen jo vetliikepesst*gel rendelkeznek
az eptiletek alatt lev6 pineek, illetve alagsomk, melyek
tObb reteg epiiletszerkezettel vannak befedve.
Mivel a gammasugarak egyenesvonaluan terjednek, jelon-
tiisen gyengtilnek a terep domborzataibAl es nz rkok, fOldfede-
7.0cek, ovOltelyek stb. falai Alta Az tithato16 sugArzas Was
hatasa a nyitott arkokban 1ev5 emberekre a robbanas epieent-
run-iat61 500-800 m tavolsagra korttlbeltil 20-30-szorta klsebb,
mint nyilt terepen.
Amig a gammasugarak az anyag tomorsegehez morten to-
kozottan gyengiilnek, ugy a neutronok viszonylataban ez a ttir-
vemyszerusct nem igazolja maga. A legtilbb nehez anyagon
kereszttil a neutronok kiinnyebben hatolnak at, mint a ktinnya
anyagokon. Ez azzal magyar:121mM, hogy a neutronoknak it kdr-
nr:zet atomjaira val6 hatasa Wis, mint a gamma kvantumnit6.
Mint mar emlitettiik, a neutronok, amikor a kArnyezet atom-
jaival osszetitkoznek, azokat reszben ionizaljak. Amikor a neut-
renok osszetitkoznek a magokkal, az tigynevezett rugnlmas szh-
rOclasi jelensegen mennek at. Ennek a jelensegnelc lemyege az,
hogy a neutronok egy resze a kOrnyezet magtaival vale) rugal-
mas osszetitkiizes uttin (Atadvn rrtoltnak energiajuk bizonyos re-
szet). hasonlOan a billiardgolyokhoz, visszapattannak rOluk (44
iTus iranyban kezdenek mozogni, vagyis ktfl?nbeztS iranyba
sz;:?tszorocinak.
A neutronok ahhoz merten, ahogy az akadalyon keresztill
haladnak, tobbszlir OsszeiltkOznek az atommag)kkal, melynek
kAvetkeTtebert fokozatosan elveszitik sebeglegtiket (energla-
jukat). Ha az akadaly tomor anyag6 ?atommagjai nehezek,
ilgy a neutronok minden Osszetitkozesnel vatic nagyon kis ener-
giajukat adjak at a magoknak es majdnem ugyanolyan st:bes-
s0,gAl verodnek vissza r6luk. Ha Winnya mngokkal tithbznek
ossze, ugv el6bbivel ellenkezoleg a neutronok minden alkatom-
mei jelentos mennyisega energifit adnak at ?ennek klivetkez-
teben nagyon gyorsan elveszlik sebessegiliket, lelassulnak.
Tehat miutan a neutronok athatoltak a kiinnya atomokat
tartalmaz6 akadalyon, gebessegek eresen chOldran lam ha-
tasuk eszrevehetoen gyengul.
71
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release
2014/01/09 : CIA-RDP80-00247A001100170001-9
------.??=rmommilmemining1111.111111,
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/09:
CIA-RDP80-00247A001100170001-9 lea sebessegenek gyengiilese
ben akkor all -10. ha olyan magokkal kerillnek osszedtkiizeshe.
melyek tunics(' a neutronok tiimegevel kiizel azonos. Ilyen ma-
gokkal rendelkeznek a kOnnyit elernek, peldaul a hidrogen, ezist
ennek gyengitii hatasa lesz a leghatekonyabb. Hasonlo tulaj-
donsag6 a viz, parafin tiibb hidrogen atomot tartalmaz6 vegyri-
let.
A neutronok hatrisa ellen eleg Jo vedelmet nytijt a beton
Os a nedves talaj, ezek mindig tartalmapak indrogenatomokat.
Tab vegyUlet speeifikus tulajdonsaanal fogva jUl gyen-
giti a neutron sugarzast. Ezeknek olyari tulajdonsaga van, hogy
kepesek a neutronokat atommagjaikba befogni. Adott esetben
nem a neutronok rugalmas szerndasarol, hanem a neutronok
elnyeludesereil beszelhettink, mely kozvetlenal a magokkal
iisszeilktozes titan kovetkezik be. A neutronok aktiv el-
nyela kepesseggel rendelkezik a kadmium. bOr es tobb m?
elem. Peldaul egy 0.5 mm vastagsag6 kadmium lemez majd-
nem teljesen elnyeli a raes5 osszes neutronokat.
A neutronok elnyeleset radioaktiv sugarzas is kiseri. A
neutronokat elnyelt kadmium peldaul gammasugarakat bocsat
ki, a bir magjai a neutronok elnyelese utan gyengen athatolo
alfa reszeeskeket bocsatanak ki. A neutron befogas idejen ke-
letkeza sugarzasokat figyelembe kell venni a veddretegek meg-
ervezesenel.
Betonbal, talajb61, teglab61 es fabol keszillt vedoletesit-
menyek, tnelyek jai gyengitik a gammasugarakat, nem szorul-
nak a neutron ellen ktilon vedaernyokre, mivel ezek az anya-
gok hidrogen atomokat tartalmaznak es nagymertekben vede-
nek a neutronok ellen is.
A gamamsugarak ellen meretezett fedezekek vedelmet biz-
tositanak a neutron sugarzas ellen is.
Nagy laksiiiiisega lakoterilleteken, ahol terjedelmes ?ma-
gas epilIctek vannak. az athatolo sugarzas artalmas sugarai (ka-
lanasen fiildi robbanasok eseten) kisebbek lesznek, mint nyilt
terepen. Ez azzal?magyarazhato, hogy a gammasugarak ?a
neutronok tAtjat Opilletek Os letesitmenyek akadalyozzirk, me-
lyek az tithatolO sugamas hatasat jelentosen gvengitik.
?
72
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/09:
CIA-RDP80-00247A001100170001-9
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release
2014/01/09: CIA-RDP80-00247A001100170001-9
HATODIK FEJEZET
A TEREP SUGARSZENNYEZODESE
1. A sugirszennyeades fajtal ?familial
Az atomrobbanas kiivetkezteben nagy mennyisegil sugarat,
anyag keletkezik (a bombs atomtoltetimek hastidusi termOkei),
melynek jelentos resze a fiildre hullhnt to. n radioakilv
habOl lehullo sugarzo anyag a terep szennyezeidOsenek a f5 for-
rasa. Ezkulonboz? elemek hasadasi termkelnek kever6k6bol
all. Peldaul a 235-kis uranium, vagy 239-es pluinium magliti-
sadasa kovetkezte.ben mintegy 150 kiiiiinftqe ilyen hamathisi ter-
mek keletkezik. mely tkibb mint 34 ktillinfa, tilem izolopiti, Az
izotepok hasadasi termekei szinten radloaktivak 6f4 invabbl
radoiaktiv izotepok mennyisege jelentlisen megnli. (A bomba-
toilet maghasadasainal kepz6d5 init./Tr* felezeml ideje a method-
perc tizedreszeital kezdve tObb tiz evig terjedhet.)
A bombs atomtoltete hasadasi termekeinek radinakilv born-
lasakor Meg beta es gamma sugarzas lep fel. KLits5 besugar-
zits eseten az 616 szervezetekre a gamma sugartik a legkarnstibb
hatasaak, mert ezek rendelkeznek a legetilisebb athainI6 kirem-
seggel. Az atomtoltet hasadast termekeitiil ered5 suctars6r0le.sek
semmiben sem ktiltinboznek azoktol a gamma sugnrak es a neut.
ronok Altai okozott sertilesektal, melyek az atammbhan6sker
keletkeznek. A szennyezett terepen e1liado44 kals5 besugarzlis
eseten az ember sugarbetegsegben szintim megbetegedliel, Ab-
ban az esetben, ha sugarz6 harcanyag. kOJhnl3n. ha alrais
beta reszecskeket Idbocsate sugarzo anyag ker(11 s bra' re101e-
73
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release
2014/01/09: CIA-RDP80-00247A001100170001-9
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/09:
CIA-RDP80-00247A001100170001-9
fere, a szem nyalkahartyajara, van, a szervezetbe, a seriiles-2k
jellege ?az im z? hatas sajatos lesz. Ha radioaktiv sugar-
zasnak a szervezetnek csak egy resze lett kiteve, Ogy a serii-
lest nem kiseri altalimos megbetegedes, ebben az esetben a su-
garbetegseg nem fejlOdik ki. Killonosen veszelyes. ha SUgill7f:
anyagok a szervezet belsejebe keriilnek, mivel ezek w anyagok
a verkeringessel az egesz szervezetben elterjednek. Ebben a vo-
natkozasban a legnagyobb veszely: a stroncium 90-es izotOpja
jelenti, mely 5 sztizalekat teszi .ki az atomrobbandsm'q
osszes radioaktiv izotOpoknak. Ha a radiakfiV anyagok buzamo-
sabb ideig a szervezetben maradnak!, sugarzasuk kovetkezte-
ben a ktilonbozo szervek sulyosan megsertilnek.
A terep ?targyak sugarszennyezeidesenek masik forrasa
a robbanas felhOjebol leszerOdo bombatoltet anyaganak a ning-
hasadason at nem esett resze (235-os uran, 233-as uran. vvgy
239-es plutOnium). Ezek az anyagokf?le alfa aktivak ?a
radioaktiv bomlasuk soran alfa reszecskeket boes:Itpnak ki. A
hasadO anyagok felezesi ideje, mint mar emlitettuk. sz6z2zcr
es milli6 eves nagysagrendO is lehet. Eb1381 kifolyOlag ezek su-
garzOkepessege ? i3sszehasonlitva a hasadasi termekek sugarzo-
kepessegevel ? jelentektelen lesz, bar a reakcioban ri.,5-7t rem
vett t8ltetmennyisege suly szerint eleg nagy lehet. A tiiltet
lancreakciojaban reszt nem vett mellektermekek sOlvmennyi-
sego a bombs szerkezetet51. foleg a nuklearis hasadOanyag 1-1-
hasznalasanak egytitthatojatO1
A terepre hullo, a toltet hasadasaban reszt nem vett met-
lektermekek (kiirtilbeltil a s?ly 70-80 szazaleka), alig vannak
kihattis-sal a szennyezades fokara.
Ez az uran vagy plutonium kis sugarzO kepessef,Tevel. ezen-
kivUl az altaluk kiboesatott alfa reszecskek jelentektelen
at-
hatolO kepessegevel magyarazhat6.
Az alfa reszeeska hatitsa ellen jo vedelmet jelent
zonseges ruha. De ha alfa aktiv termekek a szervezetbe keriil-
nek, akkor ennek komoly kovetkezmenyei lehetnek. Ebben a
vonatkozasban kaltino.sen veszelyes a plutemium, amelyet jol
:elven a szervezet (plutonium mergezes).
A szennyez6des harmadik forrasa a sugarzas, mely a te-
repen Os a targyakon a neLtronok hatasara keletkezik (mes-
tierseges vagy indukalt radioaktivitas). A talaj, letesitmenvek,
eptiletek stb. anyagfiban tObb olyan elem van (wilicium. nat-
rium, kaleium, eink.; rft stb.), amelyeknek atommagjai elnyelik
a neutronokat, es radioaktivva valnak. Az itt kepzod- radioaktiv
T4
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/09:
CIA-RDP80-00247A001100170001-9
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release
2014/01/09 : CIA-RDP80-00247A001100170001-9
izotopok az ata1aku1os folyamtin Meg ban 6s gamma sugara.
kat bocsatanak ki. Peldaul a neutron bc\sugArzas hatilsilra kep-
?Aida radioaktiv natrium izotOp (naltriurnot btis6gesen larialnitut
a talaj, a tengerviz) nagy intenzitas6 beta es gamma sugarakat
boesilt ki, felezsi ideje 14,3 ara.
A mesterseges radioaktivitzls fokozza a temp terme.szetes
szennyezettseget, killonasen a robbanits utemi kezdcti
dszak-
ban. A mesterseges radioaktivittls eeciss6g6t es ert6k6t, ftlleg
neutron sugarzas eross6ge, valamint a talaj 6s .a tkgyak
osszetetele hatarozza meg. Peldaul egy hidrogenbomba robba-
nits, melyet igen eras neutron sugzIrzets kir, nagyfokt1 es
hosszcl ideig tart6 mestersdges radioaktivitAst idCz da a robba-
/las zOnajaban. Kulonosen nagyfokti mesterseges sugarvis
figyelhetii meg, olyan talajoknal, amelyck bas6ges mennyisegil
sot tartalmaznak.
A talaketegen itthato16 neutronok hatfcsara a legnagyobb
mesterseges aktivitas 10-20 cm melysegben van. Ez azzal ma-
gyarazhatO, bogy a talaj felszinet f?leg gyors neutronok 6rik.
Behatolva a talaj melyebe, a neutronok fokozatosan elvesztik
energiajukat es atvaltoznak tcrmikus neutronokka, ezek ki$ny-
nyen beepillhetnek a talajban leva kali:111161e kemiai clemek
atommagjaiba. A neutronok tovabbi behatoldsAhoz merten a
mesterseges radioaktivitis fokozatosan esokken, mivel gyorsan
fogy a megmaradt (el nem nyelt), termilcus neutronok mennyi-
sC..ge. Ezt a jelenseget a terepmentesit6 munkak v6grehajtAsecnal
kell figyelembe venni.
A terep radioaktiv szenyezikks6nek ismertetett 3 forrAna
gyakorlatilag egy idoben jelentkezik, hat6suk azonban
mutatkozik c*:.s a smnnyezes16s teljes 6rt6ke mem mindlg
egyforma. A szennyez6des altaltInos merve ftigg a robbanAs
formajat61. a bomba meret6t61 es fajtajat61, a mekorolOglai
viszonyokt61 ?a terep, valamint a terepturgyak jeireget61.
2. A terep sugarszennyez6desenek jellege Cs a vOdokez6s
alapelvei
A terep ?a tereptargyak 57.ennye7.ettseg6nek m6rteke
miii-
denekel?tt a robbanas formajta61 alga.
Lkgirobbanasok eseten a s7ennyez6s szintj6t jelleat VS-
leg a mesterseges radioaktivitas hottirozza meg, Ebben nz
ben a sugarzas szint4e legmagasabb az epicentrum k4rzet?4,en.
ott, asid a legnagyobb a neutron suglirzas, DameVon m6reta
74
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release
2014/01/09: CIA-RDP80-00247A001100170001-9
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/09:
CIA-RDP80-00247A001100170001-9
bertha legirobbanfisa eseten a taltet maghasadasi termekei ols
reakciOban teszt nem vett mellektermakei a leggyakrabban
a felszallo levegoaramlatokkal eltavolodnak ?a foldet csak
sugarz6 anyagok legnagyobb reszecskei erik el.
A kesiibbiek folyaman a ra.dioaktiv anyagok a szel iranya-
ban lehullanak ?nagy tertileten szetszorodnak. A terep szeny-
nyezOdesenek merteke a legirobbanas felh?jenek haladasi Utjar:
esekely, A sug?th a terepcn (koztilk az -cpicentrumban ist
nem jelent komoly veszelyt az eralierek kiils5 besugarzasa
szempontjabel, ilyen terepen roviddel a robbanis utan lehet
kozIckedni.
A mentesi munkalatok vegrehajtasa soran a robbanas k?r-
zeteben valo kozlekedesnel figyelemmel kell azonban lenni a
levego radioaktiv szennyezettsegere ?ha sziikseges, alkal-
mazni kell azokat a vedOeszkOzoket, amelyek megakadalyoz-
zak a radioaktiv anyagoknak a b5rfeltiletekre vagy a szerve-
zetbe jutasat. A radioaktiv anyagokkal yak) kozvetlen erintke-
nks ugyanis meg gycnge 1(0195 sugarzas eseten is stilyos meg-
betegedescket okozhat.
A fOldi robbanasok ? killonosen a robbands kozponti k?r-
zeteben ? a temp eras szennyezeideset idezik el& Ilyen robba-
nasok eseten a terepen nagy mennyisegii radioaktiv salak !cep-
zetdik, amely a talaj mcgolvadasa ?a lehullO radioaktiv anya-
gokkal vale) keveredes folyt?keletkezik. A radicaktiv anya-
gokkal egytitt foldre hull az a talajmennyiseg is, amelyet a
robbanas elragadott. A robbanas kovetkezteben keletkezett
radioaktiv anyagoknak az elso k?oraban koralbeltil egyhar-
mada hull le, a fennmarad6 resz huzamosabb ideig a levega-
ben marad. A terepszennyezodes fOldi robbands eseten a felho
haladtisi'avonaltin erosebb, mint legi robbanasnal. Az ido
miz-
l?val azopban a szennyezOdes merteke gyorsan csokken, ami
a radioaktiv anyagok termeszetes bomlasaval (..kialvasaval")
magyarazhato. A gyors bomlas oka az, hogy a robbanas korze-
teben keletkezett lehullo hasadasi termekek tobbsegenek vi-
szonylag kicsi a felezesi ideje. A sugarzas szintje ezert ket-
harom era mOlva a felere csokken, nehany nap mfilva podig
meg a Midi robbanas kozpontjaban is ? olyin alacsony lesz,
hogy r?vld ideig lehettive teszi az ott tartozkodast.
Fold Matti robbanis eseten a bombatolcser es az azt
ko-
r?lvev? korzet erosen szennyezette %rank. A radioaktiv hasalasi
termeket ?a lancreakcitiban reszt nem vevii hasaclei anvagtIkat
_ preic a radioaktivva val? talajjal egytitt szet-
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2.014/0-1-/.0-9-Tel.
IA-RDP80-00247A001100170001-9
Declassified in Part - Sanit
CIA-RDp80-00247A001 ized Copy Approved for Release 2014/01/01
: 100170001-9
Egyes kGlf?Idi Watt* szermnt 20 exer trawls brImbn 011(1 alatti
robbanasa eseten 9 misee, sebessi,g0 sztl miii't n szel iritnya.
ban 6,5 km-ig, a sz0 irkinyaval ellenti.tesen prtlig 1.2 km-ig
erosen szennyezett lesz a terep. (A kidobott talaj mennyisege
ez esetben k?rUlbel?l felmillie tonna.)
A nagyszarml atombomba kiserlet bobironyitotta. hngy
terep radioaktiv szennyezettsegenek merteke a robbanas
tol valet tavoistignak megfeleliien esiikkeral jellegii. A temp
szennyezikiesenek ilyen cstikken5 jellege. enwertyrs minden felts-
majti robbanasnal, igy a Iegirobbanasnal is. Kiivetkereskeption
a terepen mindig meg lehet allapitani a mbbanits kilzponljAtAl
(wieentrumat451) szamitva azt a legkisebb tavolsatzot. amelYen
kivill a radioaktiv szennyezodes nem jelent vesrelyt megfelelti
vedOeszkiiesk hasznilata esetert a mentesl munkalatokat vegzi5
szemelyekre, meg kozvetlentil a robbanas utan sem. Nagyobb
tavolsagban pedig a robbanas helyettil. ahol a radii-NOON szeny-
nyez6ties mar teljesen jelentektelen. barmilyen, st'it hozamnsabb
ideig tartO munkakat is lehet vegezni egyeni verliieszkliztik
basznalata mellett.
Figyelembe kell azonban venni, !logy 131d1 robbanAsok
eseten a radioaktiv felhobeil raclinaktiv anyagnk mlatt
olyan lakott helysegek es egyeb tvalletek helyi szennyez6tie5t.
is bekiivetkezhet. amelyek tobb Liz kilometer iiivolsagra ran-
nak a robbands helyettil.
A kozepes meretti atombomba hozzavettileges sugAr5rInt-
jeit foldi robbanas eseten (az USA Alamogordoban vegzett
kiserleteinek adatai smrint) az 5. szamit lablarat tarialmazza.
SualaNzint r torn
5. NrAttai 161)1041.
si rabbis nta4 as an
hat Oreival
Tavoliag
robban6s kiizpont-
jatol met erben
a robbstnaguI4n
egy
0
ROM
000
100
5000
310
200
000
10
300
130
241
500
10
1000
0.3
0,03
???????????????????ini?
....?????????????????
77
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/09
::-'1A-RDP80-00247A001100170001-9
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/09
: C IA- R D P80-00247A001100170001-9 Ainic krmsppontja kOrill ? Alta-
lAban k?r alaku tertileten kiivetkezik be.
nagy szennyezett tertilotek keletkeznek a ter-
monuklearis bomb:* robbanaca eseten. A szennyezett
hosszustiga ez esetekben ? ktilfoldi aciatok szerint ? ckri a
tobb szz kilome.tert (a mereseket a felho haladasa ns.ornar.
folytattak). Az ilyen bombak robbanastinal az ef!yszeri. atom-
bombak robbanasahoz viszonyitva jelent6sen nagyobb mennyi-
segti radioaktiv anyag kepz5dik, mely azutan kes6bb visszahull
a terepre. A robbanas radioaktiv termekci terjedeserc peldaul
szolgalhat az aanuklearis robbantas, amelyet 1954 rryjrciustiban
Eniwetok (Bikini) korallszigeten hajtottak vegre. E robbanas
termekci lehullasanak savja a robbanas helyetol a szel iranya-
ban 350 km-ig, a szellel ellenkezo iranyban pedig 30 km-ig ter-
jedt ki. A say legnagyobb szelessege 65 km volt, Ezek az adatok
arra mutatnak, hogy az atomfelh6 haladnsanak iranyat meg
kell figyelni es meg a robbanas hely6t6I jelentos tavolsagokban
Is gondos sugarfelderitest kell vogrehajtani. A sugarfelderitCst
azonban gyakran megnehcziti az, hogy a radioaktiv termekek
terjedese no mmindig egyforma jellegG.
A robbanasi korzet szennyez6desenek merteke es hatarai-
- nak kialakulasa nagymertekben ftigg a robbanast kiser6 meteo-
rol6gial viszonyokt6I Cs a terep domborzatat61.
Siksttgon ? szelesendes, csapadek nClk?li idoben ? a te-
rep szennyezodesenek,merteke, olyan tavolsagokban. amelyek
egyenlOk a robbanasi kozpontt61 (epicentrumt61) kOriilbcItil
egyforma. A szennyez6des hatara ebben az esetben annak a\
kornck a kertilete lesz. amelyen beltil a robbanas koznontja
(epicentruma) k?r?l veszelyt jelenthet a szennyez6clos. Szeles
id6ben a robbanas felhOje ,es az abbel lehull6 radioaktiv ter-
mekek a szel iranyaban helyezodnek el. Ebben az esetben a
robbanasi korzet szennyez6desenek rnertelte valamivel kiscbb
lesz, a szennyez6des hat.tira pcdig elveszti korkerillet formajat
es a !WA irAnyitban megny6jtottan Ovalis formaill lesz.
Er6s szel eseten a say formaja nagymertelben kiterjeclt
lesz a felh6 haladasanak iranyban (felhOnyom). A terep szenv-
nyezettsegenek m6rteke ? a felho halariftcanak Otitin ? az at-
helyez6des nagy sebess6ge folytan ugyancsak csokkon. A szenv-
nyezett mezo k ?rznya Ironban a robbanasi felh5 emel'?.e-
desenek megrelekien .megvAltozbat. mivel a leg!tor fels6 r&te-
gelben a &Tel iranya nem mindig azonos a talajmenti
I?ir-
ben lev6 se& irtinyAval. Ebben az esetben a szennvezod6,
78
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/09
: CIA-RDP80-00247A001100170001-9
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/09:
1A-RDP80-00247A001100170001-9
N4t1VCK1C11' tranyavan meghtizott lesr., f5-
leg magaslatokon figyelht:15 meg.
A terep szennyezOcksenek jellege a felit5 haladiiminak
nyorniin (a stTgarszint ?a szennve:qici('si mix? szelessegv) nagy-
mertekben filj.r,g a .felh5 felemelkedesenek sebes.sege:61 tit-
mer5jet51. A 6. szzim0 tiibl5zat, a kiirepes me.retil 20 000 ton-
nits ltatOereja atombomba ezen adatait .tartalmazza,
6. MIMI 141i)ill1%t.
A felhii emelker16se-
nek magassliga
km-ban
Az cmelkerless woe A 1'1'1116 iltini,rilje
percekben mdterben
10
3 21100
5 3200
3700
HO vagy es6 hulliisa a radioaktiv anyagoknak a robbantis
felhOjeb61 yak, fokozottabb lerakOdicsia idzi '1ii aterepen. A
robbanas utani es6 a talaj feltileterol a radio:110ft" anyagok nagy
reszet gyorsan lemossa, =Melt ervdmenye a Ierep es a temp-
targyak szennyez6desenek csokkenese. Telen az ereis es hoza-
mosabb ideig tarto havazis lenyegesen eliisegiti n radinaktiv
anyagokkal szennyezett terepszalcaszok mentesftes6t, A hnviha-
rok azonban a radioaktiv anyagokat a szennyezett kiirzetb61 11
szomszedos me mszennyezett szakaszokra is eljuttathatjetk.
Erosen tagolt terepen ? ktiloniisen szeles idlijetrilsban ?
a szennyezodos viszonyai milsok, mint sticsngon. A radionktiv
anyagok leginkabb a magaslatok szel ellen %Peden oldalain ma-
radnak meg.
S?r? ercliikben vagy erdOsavokon azonban lehetmeges n ta-
laj szennyezlidesenek cs5kkenese a radioaktiv anyagoknak fa
koronaira yak') leralcOchisa folytan. A temp szennvevicle.senek
jellcge tehat ftigg a terep fe1tiletetO1 es .a meteorolngial viszo-
nyoktol. A lakosstig atomvedelmi intezkedeseinek vegrehajtn-
samil ezert ezeket is figyelembe kell venni.
Szennyezettnek kell azt a terepet tekinteni, aliol a sugnr-
szint legalabb 0,1 r/Orat tesz ki,
A radioaktiv anyagok erzekelhetetlen ?lathatatlan cur-
79
Declassified in Part -Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/09:
r.IA_R nP80-00247A001100170001-9
--.-,-...nm.m??mupnRmpmmmIMMglMgiugntgnimgmnmmnipoml
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/09
: CIA-RDP80-00247A001100170001-9
zasait csakis kiilimleges sugareasmer5 kes-zinekek ?mtiszerek
alkalmazasaval lchet kimutatni. amelyek lehetove teszik a su-
garzas .fajtainak, a ,ugarszintnek es a sugarszennyezetiseg.
rick a megallapitasat. Ilycn kesziilekekkel meg Whet vizsgaln..
a szennyezett kiirzetct ?legi sugarfelderites vegezhetii a radio-
aktiv felhii haladasiinak nyoman.
A sugarzasmer5 kesztilekek hard i radioaktiv anyagokka:
szcnnyczett terepszakaszok felderitesere is hasznalhatOk.
3. A sugarz6 harcanyagok (Radiologiai yverek)
Sugarzo harcanyagoknak, vagy radiologiai fegyvereknck
nevezztik azokat az anyagokat, amelycknek karos biologiat ha-
tasuk a radioaktiv sugarzason alaput. A sugarzo harcanyagok
a leveg6, a temp, viztarolOk, lakott helysegek, nagy kozmuve-
zetekek, fontos utak ?vastIti gOcpontok, valamint tereptargyak
beszennyezesere alkalmasak.
A sugarzo harcanayogk. a nem robbano atomfegyverek cso-
portjaba tartoznak. Amig az atombomba fobbanasanal a radio-
aktiv anyagok hatasa csak a rombolas egyik tenyezoje, addig a
radioaktiv harcanyagok alkalmazasanak egyetlen celja: strar-
sertilosek ?betegsegek eloide.zese a radioaktiv sugarzasok
Utjan.
A robbanas radioaktiv felhojenekiltraladasa nyoman a
radioaktiv harcanyagok alkalmazasa eseten torten6 terepszeny-
nyczOdeskor a szenyezodes killso ismertetiijelei hianyoznak.
A sugarz6 harcanyagok legfontosabb sajatsaga, amely meg-
killtintatizteti iiket a mergezo anyagoktol az, hogy rfincs szaguk,
vagy egyeb kUls? ismcrtetOjeltik. Ez a teny sugarzasmerii ke-
sztilek hianyaban .nem teszi lehetiive a szennyezes felfedezeset
?emberek, illetiileg ailatok seritlesehez vezet.
A ractioaktfv harcanyagokat killonleges modon alkalmazzak
es ezek beta- es gammaaktiv anyagokbol alinak. Ezek szerini a
radioaktiv anyagok es valamilyen nem radioaktiv anvagok. mint
a radioaktiv atornok hordozoja kevereket allitjak el6. A hordo-
z6k ogyreszt az alkalmazott radioaktiv anyagokat felhiclitja
m6sreszt (mak az anyagok (fempor. homok), amelyeknek nagy
felitlettik van, megkotik a radioizot6pokat.
Folyekony es poralak6 sug6rz6 harcanyagokkal meg lehet
thlteni a tazersegi lovedekeket. a legibombakat. a raketa love
dekeket, aknfikat ?egyeb alkalmasan szerkesztett tartalyokat,
80
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/09
: CIA-RDP80-00247A001100170001-9
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/09
CIA-RDP80-00247A001100170001-9
amelyek szetszeirj5k vay szetperrnetezik a starvi hareanya-
gokat a terepen. Lehetseges ezenkiviil a radioaktiv anyagnk al-
kalmazasa ? gytijto- ?filstkeprti anyagok krimbinahlsaval ?
gyfAjto es fiistkepzii legibombakbari is. Uttibbi esetben a radio-
aktiv atomok a fiisttel egyatt terjednek Slevegtiben.
A kbzonseges iliszerek vagy a alkalmasan szerkesittett tar-
talyok toltetenkent azonban ? mivel azok nem lehetnek vastag
falitak ? nem lehet akarmilyen sugarze.tarcanyagot alkal-
mazni, hanem csak olyat, amely nem tartalmaz gatlynanktiv
anyagokat A gammasugarzlisnak ugyanis nagy tithaMitl kepes-
sege van, ?alkalrinzasuk eseten a kiszolgalo szemelyzet ye-
delme erdekeben bonyolult intezkedeseket kellene megvalt5si-
tani. A kiizonseges kiszerek vagy Iiivedekek tilltesere ezert beta-
aktiv anyagokat alkalmaznak. A beta-gammanktiv sugarzii
harcanyag csak olyan legibombak toltetekent hasznalhatOk fel,
amelyek egyidejfileg megfeleki vedoberendezessel is el van-
nak lava. ,11
A radioaktiv harcanyagok nagyobb felezesi idejaek, mint
az atomrobbanasnal kepziidd sugary') anyagok. Az ilyen radio-
aktiv izotOpoknak viszonylag nagy atlagosan tiibb heinap ?
a felezesi 'clejiik es ezert a radioaktiv hurcanyagokkent vale)
alkalm z eseten a tereptl hossza Wore beszennyezlk. Ex
azonbani. Nip jelenti azt, hoggazok a terepszakaszok. amelyek
sugarzo ha4anyagokkal szenn- ezodtek be, hosszti Idt3re meg-
kozelitirtetlenek maradnak.
Id0vel a szennyezlides reszben a radioaktiv anyagnk ter-
meszetes bomlasa, reszben a metcorologial viszonyok .ktivelkez-
teben csokken.
Nagy es erOsen smut:welt terepsylkaszok letrehozemia
(melyek sugarszintje megfriTI7dna as 50-100 liewat) azonban
nem valoszinG, mivel ezereliiidezesehez nagy mennyiseg0
rastioaktiv harcanyag volna szilkseges.
A sugary') harcanyagokat altalaban as olyan fontosabb
htit-
orszagi objektumok ellen lehet sikeresen alkalmuzni, amelyek
miikocieset az ellenseg lerombolas nelktil ukarja megbeinftani.
Ilyen objektumok peldaul azok a gyarak, amelyek nIncsonek
messze a front vonalat61. Ebben az esetben as ilyen gyeirsik kiir-
nyekere jelentas mennyisegii radioaktiv .harcanyagot igyekez-
nek eljuttatni, hogy ezaltal- ott 615 emberek tevekenyhe?ge4,
esetleg a mentesitesi munkars vegrehajtasat is bizonyou idOre
lehetetlenne tegyek.
6 Ateenferreer
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/09
CIA-RDP80-00247A001100170001-9
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/09
CIA-RDP80-00247A001100170001-9
A sugarzti harcanyagok eltiallitasahoz sziikseges radioaktiv
anyagokat:
a) a plutonium termelesnel, vagy energiatermelo atom-
reaktorokban nyert hasadasi tertnekekbOl,
b) a nem radioaktiv anvagoknak (peldaul ferneknek) atom.
reaktorokban yak') neutron 6esugarzasa reven biztositjak.
Az uran hasadasi termekei kortilbeltil 50 elem radioaktiv
izotapjait tartalmazzak. Ezeknek az izOtopoknak beta vagy
beta-gamma aktivitasuk van. A legnevezetesebbek a ktivetke-
zok: troncium 39, beta aktiv,?felezesi ideje 54 nap. a stroncium
90. beta aktiv, felezesi ideje 20 ev, a cikOnium 95, beta-gamma
felezesi ideje 2 hOnap, es barium 140, gamma aktiv, fele-
zesi ideje 13 nap stb.
A maghasadas folyamataban nyert radioaktiv izotopokkal
szemben a neutronokkal val6 besugarzas revert olyan radioak-
tfv termekeket lehet el??ftani, amelyek a legjobban megfelel-
nek radiolOgiai fegyverek celjdra. (Az Egyesillt Allamokban
hasznalt meghateirozas szerint a harci radioaktiv anyagokat
radiologiai fegyvernek nevezik.) Tekintettel arra, hogy a radio-
aktfv anyagoknak besugarzassal vales eloallitasa neutronvesz-
teseggel jar, ezt a modszert szeles korben nyilvanvalban nem
alkalmazzak. Ennek kovetkezteben a harci radioaktfv anyagok
ellitillitasanak a legvaleszlniibb medja, a spontim keletkezett
hasadO anyagok beta-gamma aktiv izotopjainak kinyere:se. Ez
a klirtilmeny meghatitrozza egyben a harci radioaktiv anyagok
alkalmzasanak lehetosegeit is. A loszerek falain ithatole
gammasugnrak veszelyeztetik a kezeloszemelyzetet. Ezert a su-
Ord) harcanyagok felhasznalasa legcelszertibb az emberi Ira-
nyittist nem igenylii legibombak ?a raketaeszkozok forma-
jaban.
A sugArzei harcanyagok hatekonysaganak megitelesenel a
fajlagos aktivitast vagyis az 1 grammnyi anyag aktivitasat hasz-
nrilja, amelyet curie-ben fejeznck ki (1 curie aktivitas 1 gr
rtldium aktivitiksAval egyenertekii). A sugarze harcanyagok a
terep es a tereptargyak beszennyezese erdekeben
Iegibombk-
ban, raltetakban es ttizersegi lovedekekben Wasznalhatok fel.
Lehetseges azonban repillogeprol valo szetszOrasuk, vagy szet-
permetezesiik.
Az Egyesillt Allamok hadseregenek fegyverzeteben lever
500 font sO1yt1 sugftrzo harcanyaggal felszerelt bomba kepes
0,0 km= tertiletet 0,5-1 curienie aktivitassal beszennyezni.
82
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/09
_CIA-RDP80-00247A001100170001-9
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/09
CIA-RDP80-00247A001100170001-9
I dim icoruipetui 3-6 rAira sugimininek felel meg. A hnmba
robbaruisi magassfiga k?niIbdQI 300 in.
A radiolOgiai fegyvernek ugyarnIgy, mint betrmely
fegyvernek, megvannak a maga citinvi E1,1oye
a viszonylag magas szennyezA6s felfectezest*.nt k npla%z volta
az a kopesegiik. hogy kitrositO hatfisait Inizamosabb kf,pcs
megtartani. tovzibba. hogy hatastalanittisukra jelenleg meg Mn-
csen megfelelii mOdszer.
A sugarzo harcanyagok felhasznfilitstinak hfitranyni: ktIrn-
silo hatasuk Wovel csokken i.s 07.6.1 huzamoQabb ideig vale) ta-
rolasuk kiivetkezteben is elvesztik hatOkonyseigukat.
A radiolOgiai feeyverkeszletek fenntartasa extiekCben exf;rt
folyamatosan kell gyalrtilsukrol gondaskodni. Ezt a hiAnyossa-
got kikuszobolni nagy felezesi idejil radioaktie izoi(Ipok alkal-
mazitsaval nem lehet. mert ez esetben rcndkivW nagy mennyi-
sega raclioaktiv anyagot kellene Rik:1111mM.
A sugarth harcanyagok hiltrtinyilhoz tartozik nz is. hogy
az ilyen anyagokkal szennyezett terdletre vale) behntolits me,g
nagyobb szennyezeides esct,:,n sem kiztirt. alivel a szennyezett-
seg ez esetben sokszor .kisebb, mint, alomrobbanits ese16n. A
szennyezett terdleten valti huzamosabb tartnzkodtis azonban
ez esetben sem engedhetii meg.
legoltalmi egysigek renciszeres lIAsa mellett a szilk-
seges munkalatokat a sugftrzo hareanyttgokkal szennyezett to-
repen el lehet vec,reztetni. A munkAintokat azonban etstikis nlynn
egyeni vedoeszkoziikben lehet ve,gezni, nmelyelc su-
garzO harcanyagoknak a brirre vagy a szervezetho
A terep (terentlirtzyak) szennyezellse.,g6nek me.r1(.)ce.t.
jelentos merk;kben estikkenteni Whet rizokkal a 1011411e-
ges intezkedesekkel. amelyeket az utoisti felezet re.szletosen
targyal. A sugArzO harcanvagoknak a terepen. viztAroleoldrin,
a targyak fe1UItin yak', jelenle.tett. tovAbhil n mutvirszin1eket
a szennyezett tertileten tartozkodei szemegyek murVird(ozIsait, ?
mint mar emlitettlik ? a suartrzAstri.rii mdi.z.nrek Aogits6govel
megallapitani..
4. A augarmero keszillekek maklidesi chic szerkezcie
Az atombombarobbanan. vagy a radinaktiv harranyogol: al-
kalmazasa kiivetkezteben kelctkezett radioaktiv anyagok Altai
kibocsatott radioaktivsugarzast a laili;nbozo mOkrg.1641 elveken
alapulO suermero kesztilekekkci lchet fclismerni, vagy meg-
1r
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/09
CIA-RDP80-00247A001100170001-9
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/09:
C IA- R D P80-00247A001100170001-9 jelenteg azok a keszfilekek. atnelyel,
mtik:idesi eke a radioaktiv sugarzas hatasara keletkeza ioniza-
ci6s Aram merCsen dlapul.
A radioaktiv sugarzasok ionizalo --hatasa kOvetkezteben
ugyanis a kiirnyezet (levegii) elektromosan vezetove lesz. Az
ilyen kiirnyezetben elhelyezett toltott elektroszkOp vagy kon-
&mato, pedig kisOl.
Az elektroszioip kisiilesevel: a lemezek kiizeIrdese az ellen-
tetes olektromos toltesek kiegyenlitese kovetkezteben tortenik.
Mind l huzamosabb ?mine' eriiteljesebb a ,radioaktiv su-
garzas. annal gyorsabb a kisiiles. Az elektroszliot) lemezeinek
egymashoz kiizeled6se a sugarzas erossegevel os.hatasanak ide-
jCvel yak' arkinyossag alapjan lehet megmerni a sugardist
rantgenekben. illetOleg a sugarszintet rtintgervirakban. Az ernii-
lett eh/ a szerkezeti kulanbsegek ellenere a sugarmerifik mukti-
desenek
A Wiles feszidtsege a kamra es a belso kOzponti elektrOda
koztitt van. A kiizponti elektrOdahoz femme] bevont kvarcszal
tartozik. amely a leirt elektroszkOpban a lemez szerepet tolti be.
Ha a keszUlek (olive van, a kvarcszal a huzaltO1 eltavolo-
dik a sugarzas hatasa alatt azonban az eltavolodas nagysala
fokozatosan cstikken. A keszOlekben ievO fokbeosz'asb61 meg
lehet allapitani azt a sugardelzist. amely a dOzismerot,
annak tulajdonosat erte. A dozis leolvasitsa a beosztason a cella
vegen beepitett lencserendszer segitsegevel tortenik.
Az ionizaciOs Orammeres elv(.7m alapulO sugarzas-merii Ice-
szillekek khz?l leginktibb az ionizaciOs kamrat ?a gAztoltesii
szaminlOcsiivet hasznaljak.
Az ionkamra olyan kondenzator. amelynek lemezei bizo-
nyos fesztiltsCgre vannak feittiltve. Ha nines jelen radioaktiv
sttgarzils. nem kepzndnek ionok. tehat ionizacios dram sincsen.
Fuel szemben radioaktiv su iwOs hatasara a kamrahan levif
gazok innizalAcinak. A koncienzator elektronvis tereben 'eve.
negativs noziliv ionok az ellentetes lemez fel?alad-
nak. A pozitiv es negativ ionoknak az ellentetes toltesii leme-
zekre ?.1116 erkezesekor ? a lemezek r6szlegesen kisillnek. A
lemezek elvesztelt ttliteset az firamkarbe bekapcsolt telepek DO-
toljak. ley (chat a emezek folyamatos kisitlese ?a toltes ;361-
lasa az Aramkiirty.,n clektrnmos Aramot idez elti. Ezt az ioniza-
viOs Aramot a cella eiramkorebe kapcsolt megfelelo milszerrel
(galvanometerrel)
A gaztoltesu sztImIalOcs6 (Geiger?Muller-cso) olyan fern-
84
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/09:
CIA-RDP80-00247A001100170001-9
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release
014/01/09 : CIA-RDP80-00247A001100170001-9
vagy tiveghenger, amelyet belii1r61 tiramvezet6 anyagrettggel
vonnak be. A henger tengelyeben femszal an. A sztimbilOcsO-
vet elsiszor legmentesitik, majd gazzal tollik meg (argonnal,
hidrogennal tb.). A femszillat egyidejtileg a hengerial elszige-
telik. ugyanakkor azonban biztositjik, hogy a fernszal t%s a !ten-
ger egyartint kiiis6 iiramfornisb51 bizonyos fesztiltseget kapjon,
A !tenger altalaban negatiy, a femszAl pedig pozitiv tollesii,
IonizziI6 sugzirzas escten a szitinhi1ems6 belsejeben ionok je-
lennek meg es azok a pozitiv es a negativ pelusok fele halad-
nak. A femsztil kozeleben, ahol az elektrnmos tererosseg nagy, a
kepziido elektronok (negativ toltes6 ionok) olyan 'may mozgAsi
energiat kapnak. hogy kepesek a hengerben lev6 geiz atemjait
ionizalni. Az tijonnan kepzoc16 clot:It-mink az elektromos terben
felgyorsulva secunder ionizAciot okoznak, amelynek eredme-
nyekent az ionok szAma layinaszeriien megniiveknzik. Kiivetke-
zeskeppen a radioaktiv sugarztis hattisara keletkezo minden
elektron tijabb elektronolt 1avinaszers0 megjeleneset idezi el&
. Ezert a szamlala femszalan sokkal tilbb elektron mennyiseg
:., gyOl Ossze. mint amennyit az ionizA16 sugarzlis okoz, anti azutim
a femsztil kisiiiesenelc foltoz5dsalinz vezet. Az innizeicieis Aram-
1 oak tehat gaztoltes miatt Ogynevezett foknzAsi folyamata Jon
letre, ami alkalmas a regisztrais megkiinnyitesere.
A sugtirzasmer6 kesztilekekben a 07.1511.6RO sztimlilleicsil-
vek alkalmazasa nOveli a sugArzAsmero keszillekek erzekeny-
' seget ?a kis ? aktivittisolcat is kiinnyebben lehet eszlelni. Az
' ionizacios Aram nagystiga igy kevesse fiigg a radioakt Iv suglir-
zas erosseget61. Az ionizilit Aram ertekc azonban ? meg magas
, sugarszint mellett is ? jelentektelen es as limper milllomod
reszevel merheto.
Az ilyen aramokat a kuziinseges mutates galvanometer
. nem icepes regisztralni. Ezert a keszOlek iiramlOrebe as ionize'.
cios Aram eszlelesere ?a radinaktiv suglirz(is jobb lemerese et.-
dekeben erositO berendezest kell bekapesolni. .Flyen erteift5 be-
rendezesekkel. amelyek elektroncsovekkel tranzisztorokkal ni(i-
kodnek minden egyes sugtirmero kesztileket ellfitnalt. Minel
nagyobbak a kesztilekek erzekenysegevel kapcsolatban tianasz-
' tott kovetelmenyek, annal nagyobb szEimei et.5,405 AramWirt keit
a kesztilekeknek tartaimazniok. Es a Wivetelmeny azenbin a
kesziitekeket drfigava es nagymerettive teszi, anti je1ent5s
hianyossaga az ionizaciOs arammal val5 meresi elv alkalmaz4-
, sanak.
A fclerlisitett ionizacitis aram eszlelese mikroampc4mer6ve1
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release
on14/1)1 /1)9 ? CIA-RDP80-00247A001100170001-9
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release
2014/01/09: CIA-RDP80-00247A001100170001-9 -
tartenik. Az eszletesncz a allasat (a szabva-
nyos radioaktiv (orrasok scgitsegrel) a kiili;nbozo sugarszin-
teknek megfelekien elozetesen hitelesitik. E meghatarozasi
mOdszer haszhalatos a sugarszintek (dozisteljesitmeny) leme-
resere alkalmazott dOzis-teljesitmenymero kesziilekek tiibbse-
sena
Minden olyan sugardOzisteljesitmeny-mer5 keszillek, amely
az ionizaciOs aram meresenek elven alapul, a kiivetkczoket tar-
talmazza:
? detektor, amelyben a radioaktiv sugarzas hatasara az
ionizacieis (warn keletkezik (a detektor lehet ionkabira, vagy
gaztOltesii szamlalocso),
? a regisztralo berendezes, amelynek cClja, hogy megal-
lapitsa (a kesztilek rendeltetesa,51 fuggiien) a bomlas szamait
percenkent, a dOzis erosseget r/oraban vagy a dozisokat root-
genckben,
? Aramforras (kismeretil telepek. kezi generatorok stb.).
A sugarmerokesztilekek ? rendeltctostiktol fuggoen ?
nigarjelzO-szintmerii-, szennyezettsegmerii es &kismet-6 ke-
szillekek lehetnek.
A sugarjcizOk a legegyszeriibb kesztil6kek, melyekkel ra-
dionktiv sugarnis eszlelhoto. E keszillekelc hasznalataval m2g
allapitani hozzavetOlegesen a szennyezett terep hatarait
is (0,1 r/ora). Alkalmaznak azonban olyan sugarjelzoket is, ame-
lyekbe a milliampermer6 helyett parazsienylampat szerelnek.
Ezeknel a radioaktiv sugarzast a lampa felvillandsa jelzi.
A sugarfrlderites legfontosabb kesztilekei a sugarszintme-
riik, nmelyck vendelictese. hogy nagyobb meresi tartomanyban
1emerj6k a sugarszinteket (szazad rontgentol szaz rontgenig).
E ke.szillekekkel elsosorban az erlisen es veszelyesen szennye-
zett tcrepszakaszokat lehet megallapitani.
A sugarszennyczetts6gmer6 keszillekek rendeltetese a sze-
melyck, targyak, Melmiszerek, viz, ruhazat, levego stb. radio-
aktiv szennyeziidesi fokanak meghatarozasa. A beta-gamma
szcnnyczettsegmertivel csak beta-gamma aktiv anyagokkal
szennyozett felilletek szennyezettseq,enek fokat lehet merni. Az
alfanktivitilsd szennyeziides meresere kul?n keszilleket ? alfa
sUgArzasmerot hasznalnak. A szenyezerselmerZiket valy
gamma es beta sugarszintek. vagtv csak az alfa sugarzasok me-
r6sere hitelesitik. A targyak fe1u1:2ti szennyczettseq.;nek fokat
beta es gamma sugarzas eseteben azonban szennyezettsegme-
nivel csak akkor lehet merni, ha nines a kozelben szennyezett
86
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release
!014/01/09 : CIA-RDP80-00247A001100170001-9
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/09:
CIA-RDP80-00247A001100170001-9 ?
nernesak vizsgalt.
feliilet Altai kibocsatott sugarak, hanem.mas targyak sugarzilsa
is hat (hatter). Az alfa szennyezettsegmerriket a szennyezelt
terepen vagy szennyezett letesitmeny kilzeleben is lehr1 hasz-
nalni. A beta- es gammasugarak jelenlete ur.,yanis nines bolas-
sal az alfa sugarzasmerokre.
Az alfa vagy beta aktiv anyagokkal vale, szennyezildes fo-
kat altalaban az 1 cm szennyezett feliileten 1 pyre alatt vegbe-
meno bomlasok szamaval merik. A legszelesebb kiirben a beta-
gamma szennyezettsegmeriik terjedtek d. mivel atonimbbanas-
nal es hard radioaktiv anyagok alkalmazasemal ftikeppen beta-
gammaaktiv anyagok jelenlete okozza a nagyobb veFzelyt, to-
vabba, mert a szennyezettsegmeniket beta vagy beta-gamma
sugarak jelenletenek megallapitasara sugarjelzo formajaban Is
alkalmazni lehet.
A dOzismer5 keszillekek rendeltetese a sugardtids
E kesztilekek csoportos es egyent sugaradag-merii ke-
sziilekekre oszthatOk fel.
A csoportos sugaradagmerok elvi makiidese es killnlakja
hasonlO a sugArszintmeroehcz, rendszcrint azonban elektro-
mechanikus szamlalot is tartalmaz, arnely iisszegezi a rialto-
aktiv sugarzas idotartamanak megfelek; deiziFokat. lln
dzIs-
m? nem all rendelkezesre. dozist hozzavetiilegesen sugar-
szintme.r6 segitsegevel is meg lehet Ilapi I ani. Ha sugarszint-
merii altal mert kiizepes sugarszint 20 es ha 30 pereig
tart a munka a terepcn, a karfels::timolast, vegz(1 szeinelyek lcrt-
riilbeliil 10 r dcizist kapnak. Ha pedig sty.titr,4zin1rn6r4"; nom all
rendelkezesre, csak csoportos sugaradagmerii, Alcor a gugar-
szintet r/Oraban forditott szamitassal Jebel, megallapitani.
A csoportellenot7.6 suglirdOzismerii lehetiiseget nyitjt a
szennyezett terepen dolgoz(i embercsoport sugardOzisatiAk meg-
allapitasara. Az Atlag ertek mellett azonban egyesek tenylege-
sen nagyobb vagy kisebb diaist kaphatnak, mivel sugarzami
viszonyok a szennyezett terepen netn mindeniitt egyformak.
A tenyleges sugaradag pontosabb meghats'iroztisltra az
egyeni dozismerok szollalnak. Ezek segitse..tevel a 574.nnyezett
szaka.szon kw"; szemelyi Allomany a kapott sugciradagrOl pontas
nyilvantarta.st tud vezetni.
A sugardozisok mef.thatarozasara gyakran olyan kf.sztill.ke-
ket is hasznalnak, amelyek a fotokemia ludas elven m014iidoek.
Az ilyen kesziilekek natiidesi eive a fenyWpC..szeti filmek mot-
87
Declassified
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/09:
CIA-RDP80-00247A001100170001-9
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/09:
CIA-RDP80-00247A001100170001-9
feketedesi fokanak. vagy egyes vegyiiletek gammasugarak
hatasara torteno s:,:nvaltozasiinak methsen alapul.
A sugardOzis megallapitasahoz fenymentes csomagolasban
(kazettaban) levii filmlemez-dobozka -sziikseges. mely zseb-
ben. vagy gyiirii formajaban kezen hordhato. A sugarzas
13iAll a filmet elii kell hivni ?a gammasugarak hatasara tar-
temii megfeketedes fokat kiiliinlegcs keszillekkel kell megalla-
pitani. A film feketedes kozelitiien aranyos a sugardOzissal. A
sugardozis megallapitasara ezenkiviil fel lehet hasznalni az
egyes szines vegyszereket. vagy kristalyokat is. amelyek a
gammasugarak hatasa alatt ugyancsak megvallciztatjak szina-
ket. A szinvilltozas fokat iisszehasonlito skalaval (etalonnal)
tillapitjak meg. ami lehetoseget nyajt a sugardozis nagysaganak
meghatarozasara.
Az emlitett sugardazis merlimadszerek elOnye az. hogy
egyszeriiek ?olcsok. Az egesz eljarashoz csak egy kesziilekre
van sztikseg, amellyel pontosan megallapithatO a film, vagy a
vegytiletek szinvaltozasi foka. A kapott sugard6zis hozzavetEi-
loges megbecstil6se celjabol ? vegyi oldatot tartalmazo dozis-
merti hasznalata eseten ? ilyen kesztilek nelktilozheto. Ebben
117, esetben ugyanis elegend6, ha a vegyi oldatot az etalonnal
szabad szemmel lisszehasonlitjuk.
88
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/09:
CIA-RDP80-00247A001100170001-9
I
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release
2014/01/09: CIA-RDP80-00247A001100170001-9
HETEDIK FEJEZET
AZ ATOMFEGYVER ROMBOLO IIATASA
1. Az atomfegyver hataisa entberckre es Allatokra
A kozOnseges lovedekek eYs bombfik robbarvisitt.61
az atomrobbands reszben tiimeges e.s
osszetett serilleseket iderzhet clii, Niiv.;ins:'.ges It'Ygibomba
robbanfisa eseten az emberek folv:.ppen a binliba
szenvednek sertileseket. ?A:amt. seixYlc is (.gi?si svb(YIc azonban
ilyen robbandsok eseten csak a robbanAshoz tavoiselgok-
ban lehetsegesek, a kettos seriiii.sck (pl. 4%;44'.,d me(:hanikai)
viszonylag ritk?fordulnak
Az atomrobbands elsii sajatossliga abban nyilvdnul [mg,
hogy a robbands hatasanak zOnlijaban Ivy"; v6dttYlen vinisYryk
?allatok Iiikohullam, a fenysugdrzas es az sithatolo sus:111174s
kozvetlen es majdnem egyidejil hattislinak vannalt A
robbands helyetill nagyobb tdvoisdgokban. vagy n-m tY14'gtc(".
biztonsagos, vedett helyen a v(YszMytYzhYli"Ys t.gy vagy kit rom-
bolo tenymore cstikken. Igy peldul a robbanict na-
gyobb tavolsagban a vedtelen emberek allatolc tysalt Itiiny-
nyebb egesi sebeket szenvednek, olyan vt".1sony fiick.mm,1 4
tott arokovahelyen pedig, amely kiizel van a robbanlos lii ly#'-
hez, a lokohullam ?az athatolo sugitrzas ok4hat so'Yrtilew,k0.1
(zitzott sebek Mb.).
A IiikohulIam ?fenysugarzas kozveden kivtil wife,
mos sertilits keletkezhet a kOzvetett rombol4hatfis ? epUIefrk
beomlasa, ttizek terjedese stb. kovetkezt(Yben is. A ji3Oit
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release
12014/01/09 CIA-RDP80-00247A001100170001-9
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/09:
CIA-RDP80-00247A001100170001-9
rook folotti atombomba robbanasok alkalmtival a seriifesek
tObb mint 50 szaza:Aa a kOzvetett rombolasok kovetkezmenye
volt.
Az atomrobbanas sajatossaga az is, hogy kiiliinfele
hat?
z?n?n nagyszamil szemely sertil meg egyidejiileg. Kiilonosen
nagy lehet a vedtelen szemelyek seriileseinek szama az ellenseg
varatlan atomtamadasa es a kelkien meg nem szervezett atom-
vedelem eseten a siirtin lakott helysegekben ?varosokban. Is-
meretes peldaul, hogy Hirosimaban tortent atombomba robbana-
sakor ttibb mint 70 ezer ember pusztult el vagy -hint el nyom-
talanul, majdnem ugyanennyi volt a sebestiltek szama is.
A radioaktiv harcanyagok alkalmazasa, valamint az atom-
robbanas alkalmaval a radioaktiv anyagokkal szennyezodott te-
repen as emberek ?as allatok sertilese a ktilso sugarzas ?a
radioaktiv anyagoknak a borre vagy a szervezetbe jutasaval
(szajon ?legzliutakon heresztii1) egyarant bekovetkezhet.
Vizsgaljuk meg as atomrobbanas egyes rombola tenyezoi-
nek hatasat as emberekre.
A liikohullam hatisa a vedtelen emberekre.
A liiktihullam hatasanak merteket as emberekre a talnyo-
Inas ertek hatarozza meg. ami as embernek a liikohullam ter-
jedesi frontjahoz viszonyitott helyzetetul fugg. Fekvo emberre
esak a talnyomas hat, as allOra azonban a tUlnyomason kiviil
hat meg a levegii (cf,yorsitott) tOlnyomasa is, amely kepes az
embert tObb meter lavolsagra a foldhijz vagy helyi targyakhoz
dobni.
Ezert as embe.rnek ? amint as atomrobbanasi feny felvil-
lanasat eszreveszi ? gyorsan vedett helyet kell keresnie, vagy
pedig arccal lefel6 a fiildre kell fekiidnie. Es as egyszeru hely-
set ugyanis lehetove teszi a levego (gyorsitott) talnyomisanak
as elkerilleset.
Az ember szervezete viszonylag magas leg- es viznyomaso-
kat kepes elviselni, de csak olyan kortilmenyek kozott, amikor
a megterheles lassan fokozadik vagy csiikken. Peldaul a btiva-
rok 20 m melysegben .kiinnyen elviselik a levego tanyomasat 2
atmoszferas (2 kg cm) bavarruhaban. Ha azonban a bilvart
gyorsan eresztik le, vagy emelik ki ilyen melysegb81, akkor a
nyomas hirtelen valtozasa miatt elpusztulhat.
A 10kiihullam frontjanak erkezesekor a nyomis hirtelen
felemelkedik es az ember as ertisen suritett levego dinamikus
lokeset erzi. Ha a liikahulhirn frontjan a tulnyomas eleri a
sn
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/09:
DIA-RDP80-00247A001100170001-9
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release
2014/01/09 : CIA-RDP80-00247A001100170001-9
0,2-0,4 kgicm2-t, akkor megser01 a dobhartya t''s a szervezet
konnyebb zozodast szenyed. Ha a nyomAs meghaladja az 1_
kg em-'-t. akkor a vedielen emb..,rek aliatok elpusztulnak.
Ilyen nyornas a k6zepes rnerzttl atombomba legirobbanasa ese-
ten a robbanas epieentrumatol szamitott 1 km tavolstigig
A lokohullam kOzvetlen hatasan kivul kozvetve is okozhat
sertileseket (a reptila tivegszilankokkal, a lerombolAdo eptiletek
tormelekeivel stb-vel), az Ugynevezett .,masodiagns lovedekek-
ken-. A masodlagos lovedekek altalaban esontliireseket s a
vegtagok sertileseit idezik
A japan varosok feletti atombomba robbantisoknAl a fx%rtil-
tek nagy resze sulyos sebestileseket es sertileseket szenvedott
olyan eptiletrombolasok kovetkezteben is, amelyek 2-3 km
tayolsagra voltak a robbanas helyetol.
Eltifordulhatnak azonban olyan esetek is. amikor a vodle-
len emberek a IiikahuIlam kozvetett hat asta ki;vetkeztawn 4-
5 km-re a robbanas helyettlil sertilest szenveditetnek annak ellenere, hogy a lokeihullam kozvetlen hatusa e tavolsagban nem
okozott kart.
A IiikUhullamnak a Ithzepesen tagolt terepen valet egye-
netlen terjedese miatt ? ktiloniisen a nagy eptiletekkel beept-
tett varosokban ? nem lehet eleire pontosan meghataroznI,
hogy a robbanas hely?l milyen tavelsagra, milyen s.rtile.se-
ket szenvednek a vedtelen embe'rek a beomlo eptiletektiil 6s a
?masodlagos lovedekektol".
A lokohullam es a ?masocilagos 1oved6Icekt,61" szArmitzei
sertileseket ? a rombolasok fokatO1 ftiggiien ? knnyti, kiize-
pes, sulyos ?rendkivtil sulyos sertilkekre csoportomItjak.
A lijkohullam kozvetlen hatasat a vetdtelen emberek
konnyil serillesei jellemzik. Ideiglenesen megsetrOlnek a balk)
szervek, kkinnyti zazadasok tortennek, Oteseket fiettmoktit
szenvednek a vegtagok. Ktinnyti sertilesek altalltban akkor ke-
letkeznek, ha a It5kOhuIlam tOlnyomasa 0.2-0,3 kg,eml. (lye-
nek a kozepes iirmeretii atombomba legirobbantem ertiOn kii-
rtilbeltil 2,5 km tavolsagig eszlelhetiik. A kiinnya 146rtiltek ke-
pesek onsegely- ?kOlcsiintis segelynyajtasra, ki tud-
nak menni az elsosegelynyisjte helyre az atomrobbantis zen0-
jab&
A klizepes serulesek az egesz embmi szeryezet knmoly z6-
zociasaval, a halleszeryek sertilesevel, Orr- es filIverzessel,
csonttiiresekkel es a yegtagok ficamaiyal *mak, Kik/AIN% se-
01
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release
2014/01/09: CIA-RDP80-00247A001100170001-9
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/09:
C IA- R D P80-00247A001100170001-9
rillesek 0,4-0,5 kg 'cm= nyomasu I?k?hult?eseten keletkez-
nek es ezck a Wiz pes iirmeretii bomba robbanasi helyetal 2
km tavolsagig eszlelhetiik.
liZzepes sertilesek eseten a seriilteket elsosegelyben kelt
reszesiteni 6; el kell szallitani az atomrobbanas kiirzeteb51.
A salyos seriilest az egesz szervezet nagyfokti ziizeidasa,
eros orr- ?fiilverzes, a vegtagok sUlyos toresei jellemzik. Sti-
lyos seriilesek 0,5 kg cm2-t meghalada lokohullam nyomasa
eseten keletkeznek, ezek a kozepes meretii atpmbomba robba-
pasi helyetol szamitva 1,5 "km tavolsagig es.zlelhetok.
SUlyos
sertilesek eseten a sertiltek stirgos orvosi segitsegre szorulnak.
Ha a lokohullzim nyomasa meghaladja az 1 kg/cm2-t rend-
kfvUl sertilesek tartennek. Salyosan megserillnek a
hallOszervek ?a szervezetet nagyszamu salyos iites en, ami
gyakran okoz ttireseket is. Az ilyen sertilteknek surgiis orvosi
segitsegre van sziiksegilk. A stllyos es rendkiviil stilyos seriil-
teket az atomrobbanas kiirzetebol hordagyakon ?sebestilt-
szallita gepkocsikon kell
A terep domborzata az arokOvohelyek ?foldfedezekek Al-
tai nyUjtott vedelem kihasznalasaval a liikahullam rombolas
hatitsa 1,5-2-szeresere csokkentheto.
Az ovPhelyek egyebkent vedelmet biztosithatnak a legi-
robbanas epicentrumaban is.
A fenysugarzas hatasa a vechelen emberekre.
A fenysugarzas hatasat az ovohelyen kiviil tartozkodo em-
berekre a fenyimpulzus nagysaga, hatasanak idOtartama. az
embernek a robbantishoz viszonyitott helyzete es ruhazatanak
tulajdonsagai (suruseg, szin stb.) hatarozza meg.
A fenysugarzas hatasa elsosorban a test nyilt reszeit, a
kezfejeket, az,,a_reot, a nyakat, valamint a szemeket
Ha a fenyimpulzus meghaladja a 3-5 kal/cm2 erteket,
akkor a testnek azokon a reszein, amelyeket vekony es szoro-
san tapad(1 ruha borit, egesi sebek keletkezhetnek. Egesi se-
bolt azon ban nemcsak a fenysugarzas kozvetlen hatasateil ke-
letkezhetnek, hanem .az atomrobbarais titan kepzock5 tiizfesz-
kekt61 is.
Killsoleg az atomrobbamis fenysugarzasatol keletkezett
egesi sebek nem killonbtiznek a kozonsegestii1.? A fenysugorzas
kozvetlen hatasa azonban csak a megvilagitott testresz egyol-
dabl teak Id? e16
92
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/09:
CIA-RDP80-00247A001100170001-9
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release
2014/01/09: CIA-RDP80-00247A001100170001-9
Az emberi test szilvetei serillesenek salynssaga srerint ci
masod- ?harmadfoka isgesi sebeket killiinbtetnek meg.
Az elsofokti eges a bOr megviiiiisiidesevel fajdalmakhztl
jar. Elsofoka eges 2-4 kal cm" fenyimpulzusnal es jet liltasi
viszonyok mellett a kozepes meretu atombemba robbanasanak
helyetal kb 3,5 km. tavolsagig ktivetkezik be.
A masodfoka egeseket holyagok keletkezese t:ss kuiOnieges
gyogykezeles szOksegessege jellemzi. .11yen egesek a kilzepos
tirmeretti atombomba-robbanasi helyetol kb 2,5 km tilvolsagig
keletkeznek 5 kaltin2-t meghaladii fisn,?impulzus t%rt?',knel,
A harmadfoka egeseket fekelyek kepzildese, a bilis es a biIr
alatti szilivetek elhalti.sa jellemzi. Ilyen egesek JO latasi viszo-
nyok mellett kb 1,5 km tavolsagig az atomrobbanas holyettil
akkor keletkeznek, ha a fenyimpulzus erteke meghaladja a 10
kal/cm2 erteket.
, A robbanas helyehez kozel (1 km-en belitl) 20 kal cm2
fenyimpulzus eseten a nyitott megvilagitott testreszek vlszone-
seclese kovetkezik be. A harmadfolta e...teselt es a szuvetelt el-
szenesedese eseten a sertiltek huzamosr'ibb gyi'igykezeleststs szo-
rulnak.
A japan varosok foltitti atomrobbantisok kiivetkoznienyel-
nek vizsgalatai bebizonyitottak. hogy tiz eges
jelleget61, szinCt?l, vastagsagatOl. siit a testhez
merteketal is filgg. A siitet ruhaba 0110zi.itt omberelt
egesi sebeket szenvedtek, mint feller via.ty viIztus rnlitthan
Megfigyeltek olyan eseteket is. iimelyeknel n iestnelt
azokon a helyein keletkeztek eros egeselc, timelyeltet a rult.'izlit
sotet mintazata takart. a test tiibbi reszet,
anyag takart, egyaltaltin nem erte sertiles. A 0111 anyile,b61
kt-
sz?lt vilagos szinezetii bt5 ruha JO vedelmet ny0jt afenysti-
garzas ellen.
A khaki szinii egyenruhaba iiltiizttstett japan katonak ii
ruha alatti testreszeken nem szenvedtek sertilest annak
elle-
aCre, bogy nem voltak vedett helyen (kb. 1,5 km, Ovolitattbati
a robbanas helyetol.)
A fenysugarzas az egesi sebek kit/01 met.t..(41-
heti a szemet es vaksagot okozhat a robbfinlis jel-nti1s
tavolsagokban is. Ktilonosen karosak a szemre atornrobba-
nits fenyes felvillanasa es a fclvillanas Ward 0145 1,i1lanatok,
A fenyes felvillanas kuvetkezteben ? kuiIOfloMn ejjel ? a rob-
banas helyetol meg nagy tavolsagban is a 1:11(ts itleiglenes (10-
20 tart6) elvesztese kovetkezhet be. Ezert az atommb-
93
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release
_-
2014/01/09 : CIA-RDP80-00247A001100170001-9
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/09:
CIA-RDP80-00247A001100170001-9
banas felvillanfisfine: pillanataban az ellenkez6 iranyban kell
fordulni, czenkiviil i:issze kell hitzni ?kezzel el kell takaini a
szemeket.
A fenysugarzas ellen barmilyen nem atlatszO, leheti5leg
eghetetlen anyagbOl levo akadaly vedelmet nyiljthat. A pony-
vavaszonbal kesztilt ruha peldaul mar j? vedelmet nyitjt. A
legmegbizhatebb vedelmet azonban az ovohelyek es a ftidem-
mel ellatott vedett helyek jelentik. Ezek teljesen kik?sz?b?lik
a fenysugarzas kozvetlen karos hatasat.
Az athatolo sugarths hatasa a vedtelen emberekre.
Az athatolo sugarzas rombole hatasat az...emberekre es az
eillatokra egyarant a szervezetet eft sugaradag hatarozza meg.
Az elszenvedett sugaradag nagysaga az atombomba mere-
tet51, a robbanas helyetal valti tavolsagti51, a sugarzas iclotarta-'
valamint a Ictillinbozo letesitmenyek Cs ovaelyek yea-
kapessegetiil I ugg. Nagyobb sugaradag eseten az emberek ?az
allatok sugarbetegsege kiivetkezik be.
A szervezet az athatolO sugarzas altal a kovetkezokeppen
s6rOlhet:
A gammasugarak es a neutronok behatolva a szervezetbe,
'only:141k a molekulakat iisszetevo azon elemek atomjait, ame-
lyekbol a sziivetek sejtjei feleptilnek. Az atomok ionizacies
folyamata kiivetkezteben a molekulak alkoto elemeikre esnek
sz61, ami egyben a sejtek szerkezetenek felbomlasat is jelenti.
Ennek kovetkezteben a szervezetben megkezdifidik a sertilt sej-
tek elsorvadiisanak es szetbomlasanak biolegiai folyamata, me-
lyek a szlivetek eletfunkeieinak megvaltoztatasahoz es az egesz
szervezet altalanos megbetegedesehez vezetnek.
A sugsirbetegsegeknek sajatossagai a lappangasi idliszak,
timely WO Matt a beteg meg egeszsegesnek erzi magat. A lap-
pangtisi idiiszak nehany oratel tiibb hetig is eltarthat.
Ha a szervezetet ert sugaradag nem haladja meg a 100
rontgent, a felniitt egeszseges ember nem betegszik meg. mi-
vel a szervezet a sugarsertilest kiinnyen elviseli, helyreallitja
serillt sejteket.
A fizikailag edzett, eros emberek konnyebben viselik el a
supArbetegseget. meg nagyobb sugaradag eseten is, mint a ke-
vesbe edzettek vagy gyengebbek.
A su1rbetels6geknek n6fIv valtozata ismert a konnya,
klizepes, sWyos ?rendklvtil 'salyos sugarbeteggeg.
Kannyii (els6foktl) suipirbetegseg akkor keletkezik, ha
04
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/09:
:;IA-RDP80-00247A001100170001-9
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release
2014/01/09: CIA-RDP80-00247A001100170001-9
szervezetet eft iisszsugaradag 100-200 rontgen. A leinny4 su-
garbetegseg lappangasi idaszaka ket hett61 Worn hetig tart
hat. Ezen ido alatt a betegs6g tiihetei meg nem jelentkexnek.
A sugarbetegseg esak a sugArzas utni harmaclik Wien 1ej16-
dik ki ?altalanos gyengeseggel, fokozott faradekonysdagal,
szedillessel, idOkozonkenti .hoemelkedessel jdr. A verben es6k-
ken a feller versejtek szama ?ezzel kapesolatosan estikken a
szervezet ellenall6kepess6ge a ktilonboz6 fertlizo megbetege-
desek ellen. A konnyti sugarbetegseg rendszerint gyogyulassal
vegzodik.
Kozepes (m6sodfokti) sugarhetegseg akkor FeJl?dflk ki. hn
a szervezetet eft sugaradag 200-300 rantgen. TUnetel axon?.
sak a konnyil sugarbetegseg tOnetrivel, esak lenyegeson oril-
sebb mertekben jelentkeznek. A kozepes sugarbeteqsert lappan-
gasi idoszakaban a sertilt gyakran megtartja munkaltespesselet,
lyos (harmadfolc(*) sugarbetegseg akkor kilveikezik be,
ha a sugaradag meghaladja a 300 riintgent. A megbetegrdes-
nek ezt a fokat eros fejfajas, magas laz. almossAg, etvtigytalan-
sag, a bels6 szervek verzesei es ver alatti veromlenyek JO-
lemzik. Stilyos sugarbetegsegnel a megbetegedes lappangasl Ida.
szaka nehany napra, sOt oriira
Rendkivill sitlyos sugarbetegseg akkor kovetkezik he, ha n
sugaradag meghaladja az 500 rontgent. A rendkival sLyo su-
garbetegseg halalos kimenetelii lehet. As elhalalozas renclsze-
rint a besugarzast kOveto masodik h& vegen till be.
A haziallatok kOztil egyesek viszonylatt, nags, sugeiradago-
kat kepesek elviselni. (PeIclaul a szarvasmarha 300 rOntgenen
feliili sugaradagnal betegszilc meg.)
A sugarbetegseg gyagykezelesenek alapvet5 elve, hoof
sokoldalitan fenntartsuk a szervezet eleticepesse..get meg4erflit.
szovetek helyreallitasa erdekeben. A .Irt-i!nek ezeri teljes
nyugalmat es j6 taplalekot kelt biztositani. KOzepos s stilyos
sugarbetegsegeknel j6 eredmenyekkel jar a verati;m1e4zIe4
A sugarbetegeket nagyon fontos gondosan ovni a fert6z/i be-
tegsegekt61, mivel az ellen61161c6pessegOk erilsen eilikkent.
Az athato16 sugarzas ellen as ellen61161cipossel nalvfolai
csokkenese miatt vedelmet csak olyan vastao, F7,11(# rd aka-
dalyok nyujthatnak, melyek kepesek kib!rni a 1;i1Ohulle,m ha-
tasat. Masfel m. vastag foldreteg fr(ir rec*iAlf116;in vl?cl as al-
hatole sugarzas hatasa ellen, m("..g a robl:on6g ep3eentrum6nalt
korzeteben is. Az 6v6heIyek itiamjelt ezCit min61 vastagabbra
kell epiteni.
OS
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release
2014/01/09: CIA-RDP80-00247A001100170001-9
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/09:
CIA-RDP80-00247A001100170001-9
Az athatole sugkirzis nagy resze az atomrobbands utani elso
masodpercekben sugarzUdik ki. Az iisszsugaradag csokkentese
erdekeben ezert az OviThelyen kIv?l levii szenu:?Iyeknek gyorsan
valamilyen vedett helyet kell keresniiik, illetaleg arokba vagy
vastag kofal moge le kell fekildniok.
Emberek ?fillatok osszetett seriilese atomrobbamis eseten.
(
Az atomrobbands rombolo tenyeziiinek egyidejtI hatitsa
kovetkezteben a vedtelen embereknel ?dllatoknal osszetett
sertilesek keletkeznek (esonttores, eges. sugarbetegseg). A le-
kohullam hatasa a seriiles selyossagat meg tovabb fokozza. A
sugarbetegseg pedig megneheziti a sebek, egesek gyogyitasitt
forditva, a sdlyos sebek ?egesek akaddlyozzak a sugarbeteg-
seg sikeres gyegyitasat.
Az tisszetett seriilesek jellege ?foka azoktol a ktirtilme-
nyektal fugg, amelyek kiiziitt a serult az atomrobbands pilla-
nataban ?utana tartezkodott. Peldaul az epilletben levo em-
ber az iivegszilankoktel, a vakolat leszakadasatel stb., majd
egyarant serillhet. A statisztika azt bizonyitja, hogy Ja-
panban az atomrobbandsok utan a seriiltek tobbsege osszetett
semtilest szenvedett lc& vagy harom rombole tenyezotol.
KOzepes meretti atomrobbands eseten a vedtelen emberek
?tillatok osszetett serulese 1,5 km sugard korben mindhdrom
rombolo tenyezti, 2,5 km sugard kiirben pedig a fenysugarzas es
rombole hatasa ktivetkezteben lehetseges. Veletlen
sertilesek azonban epiiletromboldsok ?tilzek ktivetkezteben a
robbands hely?l nagyobb tavolsdgban is lehetsegesek.
A killtinblizti vedekezesi modok jelentiis mertekben
csok-
kenthetik az emberek iisszetett sertileseinek valesziniiseget, sot
kizarhatjtik az olyan tenyezok rombolo hatasat, mint a fenysu-
Omits ?az athatole sugarzds.
A radioaktiv sugerzes hatiisa a szennyezett terepen ley&
emberekre es allatokra.
A terep, a levegii es a kiiIiinbozO targyak radioaktiv szeny-
nyezodese mind az atomrobbiinds. mind radioaktiv anyagok
alkalmazdsa eseten egyaraint bekiivetkezik. 1.kgi atomrobbands
eseten azonban a terep radioaktiv szennyezodese jelentektelen
?tulajdonkeppen nem rejt seriilesi veszelyt magaban. Peldaul
az atombombek Japanban tortent legirobbanasai utin az em-
berek radioaktiv anyagok anal vale seriilese nem volt szamot-
tevo,
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/09:
iCIA-RDP80-00247A001100170001-9
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release
a014/01/09 CIA-RDP80-00247A001100170001-9
Nadi vagy fold Matti robbanAsok eReten azonban a radio-
aktiv sugarzastal stilyos serilleseket srenvedhetnek tank az
emberek, akik a robbands kOrzeteben vegy a radionktiv fellui
vonulasi iranyaban a szennyezett terepen dolgoznak.
nagy a terep szennyeziidese a radioaktiv felhei vonulasi iranya-
ban uran-hidrogenbomba robbaralsa eseten.
Peldaul az amerikaiak Oat 1954. mareiusaban vegzett
uranhidrogen bombs kiserletek (Eniwetok?Bikini korail szi-
geten) radioaktiv hamuja tobb mint 400 km tavolsagon intlintt
le. Kozben a nyilt tengeren 300 km tavoisagra a robbanas he-
lyetol 23 japan halasz sugarbetegseget id6zte cl, Azok, akik
szennyezett terepen tartezkodnak, netnesak a kills5, hanem
amennyiben gazalarcot nem hasznalnak ?a radloaktiv anya-
gokat belelegeztek, bels? sugarztisnak is hi vannak levy. A kills()
sugarzast a radioaktiv anyagok t1ta1 kiboesatott gammasuga-
rak nagy athatolo kopessege okozza. Ezenkivill a test "'Hellen
reszeit beta reszecskek altal killsO sugarzas erheti. timoly
pes a laiirfeliiletet is megserteni. A kiiziinseges ruhazat, keszly(.1
es gazalarc jai vedenek az alfa es beta reszeeskek ellen, a gam-
masugarak hatasaval szemben azonban nem nyNtanak
met.
A radioaktiv anyagok kozvetlen ertntkezeso a bar szlivetel-
vel eros ionizaciahoz vezet. Ha a latirre a porral bizonyas mony-
nyisegii alfa es beta akt.iv anyag kerttl, a sz6vetek hely( R(11.6.
lese kovetkezik be. Ha a radioaktiv anyagok hazamonabb kleig
hatnak klizvetlentil a Warm. vagy a szni, air is wpm nynIka-
hartyajara, feltileti egesek es fekelyek fat ii helyi serti-
lesek nyomai lathatak.
Ktiltiniisen veszelyes a radioaktiv itnyntoknak ii szervrzet-
be jutasa a szajon, legzOszerveken seb:.ken korevt al. A radio.
aktiv anyagokat ugyanis a Or szetviszi a mot.-
veibe es szOveteibe. A raclioalctiv anytrgok trigy rev,. l'iliniaban
a vizelettel Cs az Uri:dal:el 2-3 nap alatt ritnv,,zik iszerve-
zetbeil. Egy resm azonban lerakOdik az iz(11,.to1dy a. avemeben
stb. es huzamosabb ideig luirogart hat a gzervezmil.,
Ha viszonylag nem nagy mennyise.;ben kyrtil ratikikliv
anyag a szervezetbe, a szovOek helyi siertil6so, ritkab-
ban a szervezet altalanos s&Cilese kOvetkeztim Iy..
Az elii szervezetekre a radioaktiv gtroneium ii ifikirocibb,
mely egyeb izotapokkal egytitt k.oletkozik az atom- vagy urAn-
hidrogenbomba robban5-,akor. Az urn hasaf15...i intln4ke.inek
Declassified in Part-Sanitized Copy Approved for Release
2014/01/09 CIA-RDP80-00247A001100170001-9
Declassifiedin Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/09
: CIA-RDP80-00247A001100170001-9
.'
kepezik, Ezok az Izotepolc kkepos taret6 boml3a r-,bbanfisa
mt.:A (1 kg 201-Us ur:41 maghcsaclasenal) 200
gramm sUlykk, Ely ember rendkivill sulyos sugarmegb2toga-
d6z:matc eldiriC7.haz dieg-..?n15, ha a r,721'+,',2ZO:.1.12 csal; nt"..:Ylny
rad;oalchv 1:rma Ezert a 1:Liz:223 mdrsAti
atombomba mintegy 300 gramm n1yu raclioa%tiv tcrmeke kb
50 ozer ember raill6s6t.idzhci clo. Ez a mennyiseg a val6-
'dem: ? a robbanac un ? r4?7,z11.2n sz61.szdniclik az at1ios7-
fer,lban, reszben pedig lull a ter:pre. A robbands un vi-
szan)13,1 Ovid ic16 elmititaval a szcnnyczettseg ? 6 Oran b2161
? tizedreszere
A b6rro vagy a szeryczetbe itcrula radioaktiv anyagok
hn16q!Inal: me:Yel6zese ercick(?)cn goncloF;an be. kali 4.,r?to.ni a
ved6rendgzabgyolcat, tove.bbi 0.7Alarcat, 1y11t ssCul
anyng13:91 10617,01t, ruhAL !cell hasznflni, A b:irre ke i.1t radloaktiv
anyagakat azonnal el loll tevolitani.
Bermilyen Ovallely s alagsori helyfseg (csukott ajtek mcl-
lett) mcgbizhatean ved a racroaktiv par cllcn. Abban az csct-
ben azonban, ha az embcrek huzamosabb icicig ke.nytclonek az
&Adm. tartezkodni, a laggzive bcrendczes mclictt legszCi-
r6ket is kell hasznelni, az ajteltat pcdig legmentesen 'cell el-
zernl,
vai?zrn?-
1 sego tokozcidlic, ha a szennyczett icbrzc.tbon pares utak, szAraz
kilcban escrjekben Is letilcpcdhet, a szcnnyczett
lege161t stb. vannak. Telcintve, bogy a raclioaktiv par a v61-
gyekben, ercRadloaktfy por bOrre es ruhira vale juttisAnalc
trepan vale) tartoxlcoclesrull kerulni kell minden helyi tArgy-
gyal vu1O Cnintkezdst.
2. Az atomrabbands hattisn az eplUctekre ?egyeb
letesitm6nrclun
Atnmrobbaneiskor a verosokban s lakott holysegckban az
eptileteks cgyel3 letesitmenyck, a kozlelccdC,ai- cs IcOzmiih:116-
clink WAnoges lerombolticlasa, mcgrongedodilsa ?tiimegUizek
koletkezOte kOvetkezik be.
Ar atamrobbanAs Mtn] e16idezett pusztittlsok lenycgesen
kt116n11Z?znck a hagynnulnyos It'sgibomb.ik 1tni okozott puszti-
ttlsok{61, Nagymeretil lelzibomba telitaletlata eseten egy tobb-
emeletes Oak:trick rencl;::?erint eQnk egy resze puqztul el tel-
jesen. A robbanis helyeta 20-30 m ttivolsagra lev6 helyise-
Oa
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/09
CIA-RDP80-00247A001100170001-9
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/09
: CIA-RDP80-00247A001100170001-9
gem azonoan sertetienek maradnak vagy csak jelentektelen
rongalcithist szenvedneli.
Ezzel szemben atoinrobbanaskor a robbanas helyettil
je-
lent?s tavolsagokban a kis es a nagy Cptiletek teljesen kraal-
bolednak, vagy stilyas,megron,laltidilst szenvednek.
A killOnbozo epitmenyek lerombalasanak j:2117.s.gcs. es mrate
ftigg az atombomba meietet61, a robbantts fajtajatel, a robba-
nastril vale, tavolstigtOl, az eptiletek cs 1itmnyck ellent1116-
kepesse:,Yet51 ?a 16k6hulltim terjedesi frontjahoz viszonvitott
helyzettiktal. -
Atomrobbanas eseteri az epiiletek ?egyeb letesitmenyek
a lok6hullam hatasa kOvetkezteben elpusztuinak, s cane!: 'ner-
ve valtozik a letesitmenyeknek a robbanas halyetal vale) td-
volsaguk szerint. Legi robbanas eseten a kOzeli z6naban !evil
eptiletek es letesitmenyek kiilOnb3zO oldalaira nyom6ertik hat-
nak, a fentr51 lefele es6, majd a fold feltileV.stol visszaveradO
16kohullamtal.
tf,6en az esetben &into jelenttisege van a fuggiileges irti-
nyu nyoniasnak, mely a tetokre ?a vizszintes fiidianeltre hat.
Az eptiletrombolasok merve eb'oen a z5nab1n elsOsorban
a szerkezet .szilardstigatel ?nem az eptiletek meretetiil ?ol-
helyezeset61
A lok6hullam hatasanak jellege az epilletekre a robbantis
epicentrumatO1 vale) tavoLsaghoz mj.rten valtozik. A tavoli
zonakban a lokohUllam a fold felszinen terjed es nagyobb
dalnyomast gyakorol a robband.s iranyara mer5leges. Weise
fUggOleges falakra, mint a vizszintes falf:lne,kre. Ezert a tavoli
zenakban a liik6hulkim arra torekszik, hogy eltolja vagy
id-
dntsc a terjeciesonek utjaban 4116 elatileteket. A Iiikiihullam
miutan az eptiletet korillaramlotta, nyonitiq gyakorol az oldal
?hats6 falakra ?igy az eptilet tObbirany0 egyenetic,n nyo-
m?ala kertil. A maximalis nyomasnak a robbanas iranyara
merolegesen lev6 falak vannak kiteve, a leghisebb nyomasnak
peclig a hats6 falak. Az ablakckon ?ajtokon keresztill b,tha-
to16 loktihulltim az eptiletek belscjeben rombolaI0at e16.
Atomrobbanas eseten az eptiletek ?16tesitmenyt k rom-
bolasi foka ?terjedelme elsosorban azok szilarikagat,',1 101g.
Minel szilardabbak az 051etszerkezetek, annal jobban ellentill-
nak a Iiikohullrn hatasanak.
A lokohullam hatastival szembcn a tege'lanallokepast.b.TA
az eros fAmvazzal rendelkez5 eptiletak ?...teAtim."!nyck. Az
ilyetiepitmenyek meg a legi atomrobbamis epicentrumahoz k6-
r 92
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/09
: CIA-RDP80-00247A001100170001-9
=MIL
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/09 :
CIA-RDP80-00247A001100170001-9
zeli tavolsagokban is megmaradnak.Maul Hiroshnaban fold-
rengesblztos (ellenallt..cepes a foldrenges ellen) szerkezettel ren-
dclkezii eptiletek ? annak ellenere, hogy csak 200 m tavol-
sAgra voltak a robbanas epicentrumatol, a ktilso falakban (.!s a
kidemekben nem szenvedtek komoly rongalodasokat. Egy mask
vasbeton6ptilet, mely 1,5 km-re volt az epicentrumt61 ugy ki-
vtilrol, mint beltilrol teljesen epsegben maradt (csak az abla-
kok turtek be).
A teglaciptiletek kisebb szilardsaggal rendelkeznek. mint a
vasbeton eptiletek ?a robbanas helyetol jelentiis tavolsagokra
is teljesen lerombolodnak.
Az atomrobbands hatasanak legkevesbe a faszerkezetii ha-
zak Allnak ellen. Japanban tortent atomrobbantiskor a Willy-
nyii favazas htizak a robbanas epicentrumatal 3-4 km tavol-
sagra is lerombolothak.
SOlyosabb karokat szenvednek a vasvazas falakkal ?ta-
golt tet6kkel p?lt hosszu tobbemeletes tizemi eptiletek. Ezek-
n61 a falak ?a tetOk beszakadnak, a vazas eptileteknel viszont
vasvtiz osszevissza 01.1)01. Hirosimaban az atomrobbamisnal
a klinnyti vasvtizas ipari eptiletek teljesen lerombolOdtak a rob-
bnnAs helyetiil 1 km tavolstigig, az eptileteken beltil lev? szer-
szamgopelc pedig hasznalhatatlannti valtak.
Az eptilet rombolasAnak terjedelme ?foka nemcsak an-
nok hanem a letesitmeny mereteittil is ftigg. Mi-
net kisebb a robbamis irAnyAba nezo falak feltilete, anntil ki-
sebb m6rtOlcben van az 6pillet kiteve a lokohullam tulnyoma-
sAnak. Ezen oknal fogva egyforma szilardsag mellett, nagyobb
m6rt6kben rombolkinak le azok az epilletek Cs letesitmenyek,
amelyeknek nagyobb a ?vitorlafeltilettik", vagyis a robbanas
irAnyba lev5 falak iissztertilete.
Vegso fokon a killiinbozo eptiletek es letesitmenyek rom-
bolAsAnak jellege a leglokes hullam okozta nyomtis nagystigit-
tot fiigg. A lOkiihullCm tulnyomtisa hozzavet5leges erteket, me-
lyek a yarns' htizak ktilonboz5 rombolastit id6zik elo, a 7. sz.
tAbltizat mtitatja be (a tablazatban felttintetett adatok az ilyen
tipusti ktesitmenyek Atlagszilardsagat feltetelezik).
Varosi epilletek rombolasanak foka. ha az epillet hom-
lolczata a 16glokes hullarn iranyara meraleges (t/m2)-ben kifee
jezve.,
Kis alaptertiletti letesitmenyek, eptiletszerkezetek (pelchtul
gyAri ItOrn6.nyek. oszlopok) ?k maradnak jelentbsen kisebb
tiivolsagokra a robbanes helyetal ellentetben azokkal az eptile-
100
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/09:
CIA-RDP80-00247A001100170001-9
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release
2014/01/09: CIA-RDP80-00247A001100170001-9
t M4 41111filit,
A rombolasoR jellege
c
0
a
la ch
*CI
a 4
E
????
Tel es rombolas
a
4
Sulyos rombolas
5
2,5
Kozepes rombolds
3
1,5
Konnyu rombolAs f
1
0.7
RongalddAs
0.3
0,4
c=
Olt
*"
?;:,
t???
3
e
4,5
3
3
1,3
2
1
1
0,0
0,4
0.3
tekkel, melyek nagyobb meretelckel es nagyobb szllardsaggal
rendelkeznek.
A liikaullamra legerzekenyebbek a magas fold felettl l?
tesitmenyek, mig kisebb rombolasnak vannak }Wye az ala'
csony vagy a foldbe stillyesztett epitm6nyek.
A foldalatti villamos- es tavbeszelohalazatok, a Mid alft
helyezett vizvezetelc ?csatormizasi esiivek nem szenvednek se-
rilleseket legi atomrobbanas es:Item A vlzvezetelc ?gazhalaza-
tok fokeppen az epOletek lerombolasaval sertilnek meg, tovabbet
erzekenyek meg a halkatoknak fold felszinen love, szerkezetei,
berendezesei.
Nagy veszelyt jelent a vizellatohalozat megrongedadasa,
mert ez a vizellatas megszOneset vonja maga titan ?lgy mite-
ziti a tiizoltast.
A liikohullam hatitsfit a hidakra es a klizle3ed6s1 t:dvonalak-
ra a Hirosima es Nagaszaki varosok puratulatitival kapesolatoAtin
lehet kiertekelni. Az aeol- es vasheton hidak it robbanas WO-
hez meg }cozen tavolsagokra is kev6s kart szenveclii.k,
kWOnO-
sea azokban az esctekben, amikor a loltatillam II hid vonalaban
terjedt. Egy vasbeton szerkezetO hid egyaltalan nem Oat
meg. M?hidak, melyek nagyobb tavolsagoltra voltak, kisebb
oldallokest kaptak, az egyiken krtztiltik a vizbtil visszaverlitlii
18kohullam hata.sa felszakitotta a hid vasbeton burlsolatett.
Az atomrobbanas erasebb rombola hatast gyaltorol a hi-
dakra, ha a 16k6hullism oldalrO1 tamadja meg a mtitargyal. M-
aul a robbanaa epicentrumatbl 600 m tavolsagra levo 1c6zCsti
101
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release
2014/01/09 : CIA-RDP80-00247A001100170001-9
Declassified in Part - 01100 Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/09:
IA-RDP80-00247A0170001-9 vuw-b- --
may pm Flaw
A magas, nagy fesztavolsagu hidszerkezetek er5sebb rem-
bolttomak vannak kiteve, mint az alacsony, kis nyilaszii:;:zel
renclekczak. A legi atomrobbanas alig gyakorol hatast azuctnatk.
burkentaira. A kazlekedesi alepitnnyek a robbanas epic
rumatell kOwli tavolsAgokra Ls csak jelontektelenill seriilnak
meg, Az Weak a vasUti vonalak forgalma hclyrcizilitkanak
lognagYobb akackilya az 6piile1ek es a gordillUallomany rorn-
torlawat,'
RA kell muienunk arra a kOrtilmenyre, bogy meg aleg-
egyszertibb v60 epitmenyek is az atemre'obanas ellen reas
foktsellen011Okepenseggel birnak. A jap:In yarasok felett v:-Ig-
rchnjtott afonfrobbane.,:olc 1'af6,-,Anak kiertAelee
lotto, hogy a k5nnyii fa Vildrecl:-..z:ck, 60 cm wntag
ftildreteggel voltak befedve, kGzopes mret? atomblinba epi-
ecntrumAtol 000 meter tilyolr;Cton tai teljas egesze'een magma-
radial'. Az epicentrumte meg k5zeli ttivelsAgolcra is 309 mc-
ren alul (kiirtilbeltil 50 szazalaa az 6v611213,cnclt, s fOldicci(2-
7,61teknelc Ops6gbon moroch), NagymerOkban voltaic rombolds-
nnk ki16ve az ovtlhelyek bejOratai ?homiokzatai, ezert ezak
felep1t6sere kill8ntis figyelmet kell forditani.
A romboltisok mereteire lenyegcs kihntassal van a temp
domborzata. A meredek ?magas clombolc, valamint a mely
volgyek jalentlis martekben czi;k1:antik a rombolas mera'..eit. A
? tamp domberzattinalc ved5 tulajdonsaival kapesolatban pel-
daul Nagaszakiban az atomrobhanAs pusztit5 hatOsa fiffelsze-
resen kiscbb volt, mint HirosimOban. A robbanas hely6f51 egy-
forma ttivelstigokon Nagaszakiban megmaracItalc a clombok lej-
Wive vedett eptiletek, !nig silt tampon lerombolOdtak.
A flatly ?s szilArd eptilatek szinten es5kkentik a lokaul-
lAm es a fenysttgArzits htAAt. Ezek m3giitt olyan zonOk kep-
zikinok, ahol a tillnyomAs hatOsa hiAnyzik. A ma.gas epulotek
0201110,PM a fenysugArzast folfogjetk es a m6li.ittilk ley(*) terille-
tot ArnyekoljAk. Az ilyen zemakban lev5 kisabb hOzak es 14tesit-
menyok kldlljtIlt a 101t5hullitm csakkentett hatastit; es a f6nysu-
glIrztls hatAstInak nincsenek kiti2ve. Ezert a gycngo szerkc?cta
Wink ? ho rimy s szlIdeci epilletek Altai feclezve vannak ?
nogyobb tavolsAgokon megmaradnnk, mintha nyilt terepen len-
n&iek, PeldAul Nagaszakiban ;Ink a munkAsbarakok. melvek
egy nagy thtem eptilete miigatt voltak elhelyezve. kirlbI?l
2 km tavolsagra a robbanas epicentrumatel, jeleniektelen se
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/09:
;IA-RDP80-00247A001100170001-9
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release
2014/01/09: CIA-RDP80-00247A001100170001-9 '
1AL,1.7 CA A %.*.k.4314...10 SSS, SCA V SO?SSYS, ..S?,..r4sS,4SSAS, SAS ASS???
voltaic arnyekolva, lerombolOdtak ?elC!gLek.
A suriin telepitett kpilletelc csoportjai kisebb rombalti-
soknak vannak kiteve, mint a kiikinallo hazak. A liikiihullarn
rombolo hatasanak sajatossaga abban nyilvanul meg, hogy sok-
szor a robbands helyettil nagy tavolsagokra is jclentus helyi
rombolasok eszlelheteik, ugyana:dzor azonban kisebb tavolsago-
ken semmifele rombolas nem mutatkozik. Ez a je1ensC4; az epi-
centrurnnak a terephez viszonyitott elhelyezCid&s5b51 achiclik ?
folyamanya a hullamok visszaverat6senck, nagysaganak marve
ftigg a terepdomborzat jellegetO1 ?az atmoszt6rikus hatasok-
tol. Maul a Nagaszakiban tiiWnt atornrobbanas idejen az
epicentrumtel 8 km-re levii barakok ?papa elpusztultak an-
nak ellenere, hogy as epicentrumhoz sokkal kiizelebb fekvO
?-
lelek teljesen Oen maradtak. Hirosimahan a esereptettik rom-
bolasi sugara kortilbeltil 2.5 km volt, de eszlelhetUlt voltak olyan
esetek is,..mnikor as epicentrum161 7-8 km ttivolsagra elmaz-
dultak a tetOk.
A tLizek keletkezesenek oka as atomrobbanas fenysugeir-
zasa. Az igy eloidezett ttizek keletkezese szamilasok sz:srint a
robbands helyetol szamitva 0,8461 3 km-cs zOnaban a legvalo.
szin5bb.
Az epicentrumtM 1 km-en feltili tavolsagolcon azonban sok
kCls? tuzgricot a lokaullam clolt, mely al:I:or er ezekre a tavol-
agokra, amikor a f6nysugarzas t6nyleges hatasa mar elmUlt.
A legmaradanchibb tiiz16szkek a helyis6geken bel?l kelet-
keznek, a kiilonbEizo konnyen gyithAony anyagok langralobba-
nasa kovetkezteben, az ablakokon keresztill behatolo fenysugilr-
zAstol.
Legirobbanas eseten a fenysugarak bees6si sz5ge 2 km-re
a robbanas helyetol kortilbeltil 15 fokot tesz ki ?igy a f&ny-
sugarzas as ablakokon kereszttil kiinnyen behatolhat a szobak
bels5 teriileteire is.
A fenysugarzastol a legkonnyebben a ftiggiinyiik, rediinyok,
abroszok. a puhafa btitor gyullad mrg. A helyise.gelcon
keletkezett tiizteszkeket nem oltja el a 161:5hullam. Tait a
fenvsugarzas hatasanak Ic%ivetkezteben azoI:ban a helyist.gek-
ben. melvek ablakai a robbanas iranyftba ni!znek, sztt-
111U kisebb tazfeszek ke1etkezhet. A taz e1terp.1636nek megaka-
dfilyazasa 'erdek6ben a kezdeti trtzfeszkeket minel gyorsabbar
fP1 ken szameni.
103
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release
2014/01/09: CIA-RDP80-00247A001100170001-9
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/09:
CIA-RDP80-00247A001100170001-9
Nagy jelentliseff.e van az elozetesen vegrehajtoft tikevecAel-
mi intezkalescknek is.
A ttizek keletkezesenek masik forrasa az iisszcomlott
megrongalt wiz- ?villamoshalazatok okozta figynevezett
?nuisodlagos" tiizek stb.
Mint ismeretes, az AthatolO sugarza'snak nincs rombolO ha-
tAsa, de a terep radioaktiv szennyeziidese megneheziti a men-
tesi munkalatok vegrehajtasat, valamint a szennyezett berende-
zesek ?helyisegek hasznalatat.
Az atomrobbanas kiivetkezteben keletkezo vegyes rombo-
Ittsok (teljes, sulyos, kkizepes, k?nny? rombolisok), illetve ron-
galadlisok lehetnek.
Teljcs rombolas eseten az epaletbol csak az alap ?a szi-
lard alagsori helyi.segek maradnak meg.
A stilyos rombolas tulajdonkeppen alig kiilembOzik a tel-
jes rombolastal, itt csak a letesitmenyeknek kis resze marad
meg, vagyis az also szintek falai, a vasbeton vazak egy resze,
az alagsori helyisOgek.'A helyreallitas csak Ujraepitessel lehet-
sages a laesitmeny egyes reszeinek felhasznalasa mellett.
Kiizepes rombolasok eseten az eptilet viza alapjaban veve
sertetlen marad. A flifalak, a vasbeton fiidemek ?az egyeb szi-
lard elemek azonban megmaradnak. Az epiilet belso resze
?
taliban kieg. A helyreallitas csak altalanos javitassal lehetse-
ges.
K?nny? vagy reszleges rombolasok eseten csak az epiiletek
vagy letesitmenyek mAsodrendii elemei rombolOdnak le: a tetok,
a kiinnyil mellekeptiletek, a pArkanyzatok, ablakszerkezetek ?
ajtOlc. Az eptileten beltil a lokiihullam Altai megrongaladnak a
vakolatolt, a belsii nyilAsszerkezetek ?a kiinnyii kiizfalak. Me-
leg 6vszakban nz ilyen epitmenyeket a lakossag ideiglenes el-
helyezOsere fel lehet hasznalni. Az ilyen eptiletek helyreallita-
sAhoz kozepes jellegil helyretillitasi munkak sztiksegesek.
AttAl fuggiien, bogy milyen az atomrobbanashoz viszonyi-
tott tAvolsAg es az eptilet -helyzete, valamint szerkezete, lenye-
ges eltrt*.selt eszlelhetiik a rombolilsok jellegeben. A robbanas
azonos tavolseigokon azonos entiletek kul?nboz? rom-
bolAsi fokot szenvedhcinek.
Az ispilletck rombokisa es rongalodasa igen nagy korzetben
t6rtnik. HirosimAban peldaul egyes teglaepiiletek sitlyos ka-
rokat szenvedtek 2-3 km ttivolsagokon is,. ugyanakkor awn-
ban az eptiletek Went& szcitna a robbana.s helyehez viszony-
kg kOzel megmaradt.
104
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/09:
DIA-RDP80-00247A001100170001-9
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release
2014/01/09: CIA-RDP80-00247A001100170001-9
A rombolasi ulna hattirainak nines szabtilyos kbr alakt)
fotinajuk. Ennek ?kat tobb karillmeny 'hatairozza meg, igy pel?
daul a konnyii rombolitsok ?rongzileidasok zOntlit befolytisolja
a szel iralnya ?ereje. Eras szel eseton kOnnyll rombolitsok ti
rongalOdasok eszlelhetak nagyobb tivolsagokra, a konnyd rom-
bolasok zOnajtinak hatara ekkor ov?s alaku lent
Kozepes meretti atombomba robbantis ktivetkezteben a tel.
jes, a sulyos ?kiizepes romboltisi zonakban a lakO- s ipari
eptiletek 3 km sugarban huzamos 'dike hasznalhatallannt1 val.
nak (kortilbeltil 30 km2 teritleten). Ha a varosban, vagy tele-
pillesben nagyszamti faeptilet van, a kirterillet a titzkar kovct-
kezteben nagyobb is lehet.
Az eptiletek ?letesitmenyek romboltIsi zontlinak sugnrait
ea teritleteit az atomrobbantis eras' sego hatarozza meg. Ez a
lokahullam szerinti rombolOsok hasonlostigi ttirvenye alapjAn
novekszik (lasd III. fejezet).
Peldaul a robbanits er6ssegenek nfivekedesevel 20-200
kilotonnitig, az tithato16 sugarzas rombolo hatttsanak sugara
mindOssze csak 1300-to! 1700 metertg na. A leggyorsabbnn (JO
latasi viszonyok mellett) a fenysugarzas rombolO hattisAnak R11.?
gara novekszik. A 20 kilotonna erossegd robbantis eseten a fa-
titrgyak 1800 m tavolsagra gyulladnak ki, 200 ktiOtonna eras.
segil robbanits eseten ez a tavolsAg 5 km Whitt les&
Lakott helyisegek es m?celpontok ellent atomttanadlis kit.
vetkezteben szamos olyan rombolasi gOc keletItezik, mely an.
?O rombolasi korzetkent kezelhet45.
A rombolasi korzet fogalma az atomfegyver hntAstinalc
kI-
tett kartertiletet foglalja magaban az azon level iisszem hazak-
kal, letesitmenyekkel ?mfitargyakkal. valamini az emberek-
kel es allatokkal. A rombolas jellegc szerint egyszerti es riNsze-
tett kirhelyeket ktilonboztetnek meg. Az cgyswrti kOrhely ar
atomrobbanas egy rombol6 tenyez6jenek hatetsn eredm6nyekAnt
vagy a radioaktiv hard anyagok, vegyi fegyverek, romholh.
vagy gyfajt6bombak alkalmazasa kovetkezteben keleikezik, Az
egyszera karhely jellemzOje, bogy rajta csak egy romtrplio 1e-
nyez8 jelenik meg, peldaul esak a Utz vagy oak a terep Nzony-
nyezodese.
Atomrobbanis eseten altalaban iisszetett leolv.iyok
ki, melyekre jellema bogy egyidejiileg
romboLis, Ctiz, terepszennyezocifz, tit- 64 6tvonal pingfiVidio
all ela.
Az asszetett rombolasok hatara Lltalaban a ki3zepeg yom-
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release
2014/01/09: CIA-RDP80-00247A001100170001-9
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/09:
CIA-RDP80-00247A001100170001-9
bolasok ktflth hatara. NOzepes mOret0 atombornba tablianasakor
az Lisszetett rombolitsi karzetek terillete Itorillbeltil 25-30 ktn2-t
tesz ki, hason16 nagysigti teraleten ezenfeleil meg egyszerO
kerhelyek is keletkezhetnek.
Az atomrobbanas rendszerint nagy pusztite hatitsarOl
ke-
pet nyerhetiink, ha a japan varosok ellen intezett atomtaina-
dasok hatitsfit kiertekeljiik. Hirosimaban 90 ezer eptiletb5I 65
ezer dolt romba, vagy serillt meg stilyosan. Nagas-zakiban 57
ezer hizb61 20 ezer ment tonkre (itt az epttletek bizottyos meintekben dombok altal vedve voitak). Az emlitett varosokban sz44
mos eptilet, melyet a ltikohullam nem dorittitt le, teljesen
egett. A tOzgatok teibbsegOkben a kozepes ?konnyii rombo-
lasi zemaban keletkeznek, miVel a teljes ?sOlyos rombolasi
zonaban az eptiletek romosodasa a taz elterjedeset megakada-
lyozza.
A teljes as stilyos rombolasi z6nakbati az epilletek romjal-
bol at utcakat lezara osstefOgg6 torlaszok kepzEidnek, melyek
megnehezitik a karfelstamolast as a sediltek egeszsegOgyi el-
latasat.
A nagy ttizekb61 Hirasimaban Ogynevezett ?tuzorktins
alakult ki. Nagy sebesseggel szaguld6 szelvihar keletkezett,
&Moly minden oldalral a tOz kOzpontja fele tort. Ebben a ha-
talmaa tOzben a faepaletek es a lerombolt koepilletek teljesen
elegtek. A ttizorken nemcsak az atomrobbanasok sajatossta,
hanem azok eszlelhetak voltak korabban is tOzvesz
valamint a masodik vilaghaborti ideje alatt Coventry (Anglia),
Hamburg (NOmetorszag) ?Tokio (Japan) es m?varosok nagY
16gi ktitelakekkel tOrteht bombazasai titan.
A Japan atomrobbanasok pusatit6 hatasfinak brifisi merete
anal magyarazhata, hogy a tamadasok teljesen varatlanul ot-
tek, az allamigazgatas ?a lakossag nem volt felkeszillve ra. ?
igy a tamadasok utan panik keletkezett, ezenklvill rosszul volt
megszervezve rolegoltalmi szolgalat es a riasztfis is. vegill abban
u idaben as atomvadelemmel meg nem foglalkoztak. DOntO
IttIrtilmeny volt tovabbit as Is, hogy a japan virosokban nagyon
sok a kOnnyil faszerkezetO eptilet. mely igen erzekeny a rom-
boldsra os a tOzre.
As atomvedelmi intezkedesek helyes megszervezesevel 6s
Id6hen1 Ogrehajtasaval a varosokban ?kozse-rekben a rom-
bolas hatasat jelentiken lehet esiikkenterti. as c'eletvesztesAlet
pet% a mlnimumra lehet korlatozni.
104
Dec assified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/09:
-2,IA-RDP80-00247A001100170001-9
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release
2014/01/09: CIA-RDP80-00247A001100170001-9
NYOLCADIK FLTEZET
AZ ATOMVEDELZM
Atomvedelemnek nevezztlk azoknak az Intezkedeseknek
osszesseget, melyek az atomtamadas elhdrittesdra (meghitIsitd-
sara), a csapatok es vdrosok ellen bevetett atomfogyvor rom-
bold hatisanak c85kkentesere, valamInt a vegrohaltott atom-
tamadas k8vetkezmenyeinek gyors felszamohisara irdnyulnak.
A varosokban es az tizemekben vegzend6 atomvadclmi in-
tezkedesek arra iranyulnak, hogy korlatozzak az eletvesztese-
get es csokkentsek a szemelyi es az anyagi vesztesegeket atom-
tamadas eseten. Az atomvedelem a vdrosok ?tizomok legal-
talmanak egy resze.
Az imperialista tabor ? nen az Egyestilt Allamok avow-
sziv koreivel ? a Szovjetunia es a nepi demokratikus orszagok
ellen nemcsak az atom- es hidrogenfegyver beveteset
hanem egyeb tomegpusztite eszkozoket, tobbek kOztitt a vogyl
es biolegiai fegyvert is. ?
Ezert az atomvedelmet cgytitt kell alkalmazni a vegyi 64
biolegiai vedelemmel. Az ilyen vedelmi intezkedesek 1114,17,0VO.
nasa a tomegpusztito eszkozok ellen annfil is indokoltabb, mlvel
tobb mtiszaki vecielmi eszkiiz ?zones. PeIclaul az atom-, vegyi
?biolegiai fegyvcrek client vedekezesre ugyanazon kollekelv
?egyeni ved6eszkozoket alkalmazzak (4v4helyek, 6rok4vithu-
lyek, gazilarcok, biirvedo eszkiiz5k), egyforma 13crenc1...z4geitet,
felszereleseket hasznalnak, ezenkivul a radioaktiv, vcgyi b
legiai anyagokkal yak; szennyethdLi folszlimoltigara Mb, is,
A fomegpusztfto eszklizak client vedokozes megszerver,lie-
101
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release
2014/01/09: CIA-RDP80-00247A001100170001-9
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/09:
CIA-RDP80-00247A001100170001-9
-
n?azonban figyelembe kell venni azokat a sajatos .barei tu-
lajdonsagokat is, melyek az atom-, vegyi b!ologiat f4yve-
reket jellcmzik. lgy peldaul a radiolOgiai, vegyi vagy biologtat
felderites vegzese eseten k?l?nb?z? kesziilekeket alkalmaznak,
mclyek az emlitett tomegposztito eszkrazok killiinbozo hard
sajatossagainak felhasznalasan alapulnalc Ha a btologiat fegy-
ver alkalmazasa varhato, a lakossagot el lehet latni a mcg-
falel?ltassal. A vegyvedelem, vagy atomvedelem
megszervezesenel a legoltalmi intezkedesek foleg a letesitme-
nyek epitosere, a lakossagnak egyeni vegyvedelmi eszkozokkel
vale) felszerelesere iranyulnak, valamint egyeb olyan intezke-
&sok vegrehajtasara, melyek csak abban az esetben lesznek
hasznosak, ha az ellenseg vegyi vagy atomfegyvert alkalmaz.
A robban6 hatasu nuklearis fegyverek ellentetben a vegyi
?biolegiai fegyverekkel, nemcsak az emberek tkimegpusztita-
sat kepesek eloidezni, hanem emellett leromboljak a varoso-
kat is. Ezert a tiimegpuszttto eszkozok elleni vedekezest Meg
az atomvedelem megszervezesere kell iranyitani. Ha a varosban
(tizemben) letrehozott ttimegpusztito eszkozok client vedelmi
rendszcr megfelel az atomvedelem kovetelmenyeinek, akkor az
bizonyos kiegeszito intezkedesek megvalositasaval biztostthatja
az emberek, varosok es tizemek vedelmet a vegyi es biologiai
fegyverek ellen is.
A legvedelem a killonbaz6 fegyvernemeknek az atomta-
madas elhfirititsara iranyula egytittes tenykedese, mely bizto-
sitja a lakossag vedelmet ?megavja az orsztig fontosabb va-
rosait, ipari ?katonai celpontjait a legitamadas veszelyet51.
A legvedelemnek els6renciti feladata, hogy idoben felfedje az
ellen* legierejet, raketa-eszkozeit, pilota nelkiili repalone-
pelt ?megsemmisitse azokat, miel?tt elernek bombazasi eel-
jukat. A legvedelem ezen feladatat a rendelkezesere fillo va-
daszgepek, legvedelmi raketak. legvedelmi tiizerseg, zaroleg-
g8mbak, radiOtechnikai ?egyeb egysegek segitsegevel hajtja
Orszagunk legvedelme rendelkczik hang feletti sebessega
vadaszgepekkel, messzehordo legvedelmi tilzerselgel. !eve-
delmi raketaldcal, radiolokatoros berendezesckkel ?egyeb. a
legitamade eszkoztik felfedeset ?meisemmist*eset szolgale
els6rendu mln?s? radiOtechnikai kesziilekekkel.
? Mindez lehetlive teszi a legvedelmi egyseg,ek szamara.
hogy az atomtamadas eszkozeit mar tavoli helyeken nemcsak
orstagunk tertilete Mitt, hanem messze annak hatitrain kIv?l
108
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/09:
CIA-RDP80-00247A001100170001-9
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release
!014/01/09 : CIA-RDP80-00247A001100170001-9
felfedjek. A jelertlegi felderit6 eszkozak lehottist%get nydjtanak
a reptilogepek srAmainak, a eel fele vales haladasi itAnyanak, re-
pi-114E5i magassaganak es sebessegenek a megallapitasara. A rii-
dietechnikai kesziilekek scgitsegevel kapott adatok alapjan
idt-
ben megtehetjuk az ellenseges atomtamado cszkilz megsenuni-
sitesevel, valamint a lakossag riasztastival kapcsnlatos intexko.
deseket. A legi temadoeszkozok.megsemmisiteseben a fd szerep
a vadaszgepeknek jut, melyek a celtO1 tavoli hclyeken lehettive
teszik az ellenseg megsemmisiteset. A legvedelmi tdr.orseg MTH
hivatott, hogy a celpont kbzvetlen kiizeleben megsemmisitse az
atomtamadtis eszkozeit, tabbek kozott a nagy magassagban re.
ptiliiket is.
Mod van arra, hogy az ellenseg korszord rept/1601%qm*
nagy repiilesi magassagaban a celpont fele vezeto atvontilaknn,
vagy a celpontok felett aireleggombaket, Ogynevezett sztra.
toszfera-leggombtiket helyezzenek el. (A Szovjetunid mar a
Nagy Honvedii Habord idejen tobb kilometer magassagban
ni-
kalmazott ilyeneket.
A legoltalmat altalanos ?nmi intezkedeskent nx orsztia
egesz tertileten megszervezik a lakossag vedelme erdekelson. A
legoltalmat meg kell szervezni az iisszes ?nml s szlivetkezeti
vallalatoknal, valarnint a varosokban Cs kiimogekben.
A legoltalom szervezeteben megvalositasra tiimeg.
pusztite eszkozOk client veddintezkedeseket a kovetkezei W.I. emu-
portra lehet felosztani:
1. 13ekeben vegrehajtande, dgynevezett megeltiza Iniezke-
desek.
2. A keszenleti fillapot elrendelese utim az onetime,/ lama.
dasa idejen, vagy utana a karfelszitmolam alatt vegrehajtando
intezkedesek. (Utelagos intezkedesek.)
13ekeben a ktivetkezd alapveto intezkedoseket ken minde-
nekelott vegrehajtani: a legoltalmi szolgalatokat es egymeaeket
meg kell szervezni es bevetesre kesz allapotba kell helyezni,
lakossagot ki kell oktatni a korszerti tomegpumaiti, emzkrrAiik
elleni ws.ciekezes madjaira; vegre kell hajtani a mtiszaki intez-
kedeseket; meg kell szervezni az anyagi ellatas biztanitamest.
A felsorolt intezkedesek idoben val6 vegrehajt(u.si lefictovt's
teszi, hogy a legoltalom szervezetet gyorsan teljes liarckeszen-
led allapotba hozzuk.
Ezek az intezkedesek kiterjednek a keszUltsegi alhopotra,
tamadas esetere, vagy timadas utanra, amikor is a ki'welkez6-
ket kell vegrehajtani: meg kell szervezni a riasztast Cs
I 09
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release
2014/01/09 : CIA-RDP80-00247A001100170001-9
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/09 ?
CIA-RDP80-00247A001100170001-9
see inapotba ken heyeznf a legoltalom szervezetet; terzrende-
szeti intezkedeseket kell vegrehajtani; fel kell szamolni az atom-
tamadas kOvetkezmenyeit.
A fent emlitett atomvedelmi intezIcedesek elrendelesenek
ideje felteteles. Bizonyoe intezkedeseket bekeiddben, vagy az
atomtdmadas vestelyenek iddszakaban is vegie lehet hajtam
Az ellenseg atomtiroadasanak meghidsitasat a fegyveres
eralc, mindenekelett pedig a legvedelem valnsitja meg. (Ezt itt
nem fogjuk Megtargyalni.) A tilibbi intezkedeseket a legoltalom
hajtja vegre.
Ezek a kovetkezek:
A legoltalmi siolgatatok es azok egysegeirtek inegszerve-
seas ?keszenletbe helyeiese, Valamint a lakossig kiolitatesi
nelkillozhetetlen kovetelmeny. Legoltalmi szolgalatokat ?gyz
sageket kell szervezni a vai?osokban, kiizsegekben es a hagyobb
tizemekben. ,Vitrosok, kozsegek lakohazaiban ?lakcitelepeken;
?timl gaidasagokban, termelOszovetkezetekben, gepalloMiso=
kon es egY6b mez5gazdasAgi vallalatokhal onvedelmi csoporto-
kat kell tnegszervezni; ezek kepezik a legoltalotn ahtpegYsegeit.
A tanintezetekben sertilteket kutato ?szallite egyset,elcqt,
egeszsegtigyi osztagokat ?m?legoltalmi egysegeket lehet stet.;
vezni.
A fontoe bzemekben kitiOnbtize ilzemi szolgttlatokat
egyeb legoltalmi egysegeket kell letrehozni.
A megszervezett szolgalatok es egYsegek csak alckor fognat
eredmenyesen mdkodni, ha ja eldre elmeletileg ?gyakorlatt-
lag kikepezzilk &et. Nem kisebb jelentOsegd az egesz munka-
kepes lakoisag atomvedelmi oktatasa sem.
? Az atomvedelem erdekeben megvalositande muszaki es
anyagt felkeszilles jelentes es idoigenyes szemelyi es anyagt
igenybevetelt kavetel ?ezert ennek a munkanak ja reszet
keben kell vegrehajtani.
A niegelez6 mtlszaki ?anyagi intezkedesek megvalesttass
kiterjed a legfontosabb epilletek, letesitmenyek, k5zmti hitto-
zatainak vedelrnere; .11j epilletek, laketelepek, ipari letesitme-
nyek telepitesevel kapcsolatcm atomvedelmi kOvetelmenvek
figycicmbe vetelere; a munkaigenyesebb megelemo tezvednli
intezkedesek, Metve tdzrencleszeti szabalyok vegrehejtir[1-a,
melyek megakadalyorzik a teriilettiizek kia1akulits4t: e*ives
mdtergyak es ilzemek alcizasera es a lakott terilletek
sere; as elekniszerek, vii de takarmany veclelmere; a kollektiv
no
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/09:
IA-RDP80-00247A001100170001-9
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release
2014/01/09: CIA-RDP80-00247A001100170001-9
egyeb intezkedesekre.
Az egyes milszaki ?anya,gi intezkeddseket nem lehei
ct-
re elv:Igezni, ezek csak a lceszenleti ellapot elrendelesekor
tennt-_-k meg; peldaul az Arokiwohelyek 6pitese, az egyes ttlzve-
delmi intezkedesek vegrchajtasa (faszerkezetek ltingmentesitesth
fakeritesek ?pejtak szetszedese stb.) ?egyebek.
Az atomedelem anyagi biztositilsa =Oben foglalja a
szakseges mtiszaki ?technikal berendezesek terolastit, tut egy6-
ni ved8eszkozok, legoltalmi celokat szolgalo gepek, hiraddest-
kozok, deals sug,armero kesztilekek beszerzeset, valamint a sink-
szolgalatok ?azok egysegeinek, tovitbbi a lakosag 16goltalml
sziiksegleteinek a biztositask.
A szaseges anyagi es mtlszaki eszktizoket eltablban be'
keben gyartjak le ?az illetekes szervek biztosittlk attok meg-
bizhato tfirolasat. De gondoskodni kelt az anyagi es mtlsznki
berendezesek, gepek, keszillakek, hirade-felderita eszkliziik sib,
allando korszerilsiteseral is. Ezert a legoltalomnak korszeril
anyagi ?muszaki eszkoziikkel vale ellatAsa nagyreszt a had.
rativeletek kezdetevel kerillhet csak vegrehajtdsra.
A legoltalmi era es eszk8ziik 1082(1106M tillnpotba vale
helyezese ?a lakossaq riasztesenak megszervezese, egylke a
legfontosabb atomvedelmi intezkedeneknek. (..Legoltalmi e.
koznek" nevezik azokat a letesttmenyeket, berendezeseket es
egyeb felszereleselcet, amelyeket a lakossag vedelmere ?a ker.
felszarnolasra hasznalnak fel. ?Legoltalmi crokhoz" tartoznak
a legoltalzni torzsek, egysegek es inthzmenyek szemelyi (llomts-
nya.)
Ezek az intezkedesek a klivetkezok: a legoltalml egysegek
keszenletbe helyezese a?hadmilvelett helyzetnek ?a legol I al.
mi mozgositasi terveknek megfelel6en; a legoltalmi mozgOsItlisi
utasitilsoknak, rendeleteknek kihirdetesc n lalcosstignak; a la.
kossag magatartasara vonatkoz6 szabdiyok tsmertetkse 14?1-
talmi jelzesek idejen.
A legoltalom eriiinek ?eszklizeinek eredmenyes iceman.
letbe vale, helyezeset az egysegek rendszeren gyakorlatni ?s ok.
tatisa utan lehet elerni. Ezell :ntezkcdes vegrehailfrsenink keg-
leltetese, vagy az elike megvalositott riasztesi rendszer hlemya
? kUlontir.en varatlan temadas eseten ? indokolatlan tildoza-
tokat kravetelhet meg.
A legfontosabb 4elentesege azoknak a keszenleti Allapot
rendel&hvel vegretajtott itizmegelikth intiakeasektufk van,
III
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release
2014/01/09: CIA-RDP80-00247A001100170001-9 -
A
,
Declassified in Part - Sanitize000 d Copy Approved for Release 2014/01/09:
CIA-RDP80-00247A001100171-9
ame1yek esokkentik a nagy tiizek kialakulasayal kapcsolatas
veszelyt. Ezeket az intezkedeseket a kevetkeze ket csoportra
lehet osztani: olyanokra, melyek megnehezitik a ttizek keletke-
zeset ?olyanokra, melyek megkennyitik a keletkezett tfizek
felszamola.sat.
Az atomtamadas karainak felszamolasa figyelembe veve
a korszerii atomfegyver rombolo hatasainak mereteit ? olyan
bonyolult intezkedeseket kivan meg. amelyeknek megvalesi-
tasehoz jelentos ere, eszkiiz ?ide sztikseges. Az atomtamadas
karfelszemolasa a kiivetkezekbal tevedik iissze: a karhelyek fel-
deritese; ttizek lokalizalasa ??Rasa; mentesi ?
reallite munkak vegzese; teriilet, szalliteeszkozok stb. mente-
sitesi munkainak vegzese; rendfenntartas a karhelyen; embcrek
vedelmenek megszervezese a radioaktiv harcanyagok ellen es
sugarszennyezettsegtik ellenorzese, szemely- ?allatmentesites;
a normalis eletteyekenyseg helyreallitasa az atomtamadassal
stijtott tertileten. 4
Atomtamadas karfelszamolasa eseten minden erot es esz-
ktizt els6:;orban az emberek mentesere kell iranyitani (romok
alai vale kimentestikre, egeszsegtigyi segelynyejlasra, a sertil-
tek elszallttasara a leromboit korzetbol). A mentesi munkela-
tokat altalaban osszekapcsoljak a tiizoltassal, romeltakaritassal
stb. Csak a mentesi munkalatok befejezese utan vetik be a kg-
oltalmi egysegeket ?a munkakepes lakossagot egyeb munkela-
tok elvegzesere az atomtamadas karfelszamolaseval kapcsolat-
ban.
Az anyag tovebbi megtargyalasara az atomvedelem alao-
veto int6zkedesein61 fog sor keralni.
VizsgaIjuk meg riiyiden a legoltalmi szokalatok feladatait
Az egyes legoltalmi szolgalatokra
a kiivetkezii alapvetti feladatok harulnak
a) a rend fenntarto szolgdlatra:
a rend biztositasa a kesziiltsegi allapot. a kitirites es el-
stallitits, a lep,irlado, alegitemacies kiiveltczmenveinf,k felsza-
molasa niej6n, kozremakodk a leklssal evithelyen tortenti el-
helyezeseben, tovabba na elsotetites ?egyeb legoltalmi ren-
delkezksek vegrehajtisimak ellenOrz6se;
112
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/09:
IA-RDP80-00247A001100170001-9
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release
2014/01/09: CIA-RDP80-00247A001100170001-9
it, so taawir.c?Fras
a ttizvedelemmel kapcsolatos intezkedesek kidolgozAsa
a kiadott rendelkezesek megtartitsanak ellentirxese, a taRV6..
delmi erok es eszkozok tillando keszenlet&nek biztositasa, til.
zek tovabbterjedesenek megakadalyoztisa, Metve oltAsa ?\sz?
vetel a legitamadas okozta karok felszamoltIstlban:
C) a szdliites szolgdlatra: ?
a legoltalom kartelszamolo munkalatainak elleldsehoz,
szemelyi es anyagi ertik szallitasahoz, valamint a kiiiritesi es
elszallitasi feladatok vegrehajtasahoz szilkseges gepi ?fogatolt
szallitoeszkozok biztositasa, valamint a szalliteeszkozak szerty-
nyezodese eseten azok mentesitese;
d) a hiradd szolgatatra:
a legoltalmi vezetekes es vezetek n?tlL Inr8sszektittotes
kiepitese, karbantartlisa es javitasa, a legitemades vagy r:.gyeh
killso hatas kiivetkezteben megrongtiledott hlreszkliziik (leglva?
zetekek, kabelek, berendezesek sib.) helyreallItesa ?petlAsa,
illeteleg a hirasszekiittetes folyamatosstigenuk blztosittisa;
e) a riaszta- ?etsotetito szolgdlatra:
a lakossag, valamint az ipartelepek idaben thrtend
l?l-
talmi riasztasanak megszervezese es biztosItesa, a rlaszterend.
szer Allan& milkodlikepes Allapotban vale tartesa, a kOzvIldg(-
tas csokkentett ?teljes elsiitetite renclszerenek kidolgozema tim
kivitelezese, valamint az elektromos vezetekek es berendezesek
serillese eseten azok helyreallitesa, a lakehezak, azemek ?kOz-
lekedesi eszkozok fenyalcazasenak szabelyoztu;a:
1) egeszsegiigyi szolgcilatra:
a legitamadas kovetkezteben megserUlt szemelyek felkuIn-
tasa, elsosegelyben vale reszesitese, elletesa, a jerveny-
egyeb kozegeszse.gtigyi intezkedesek kidolgcrthsa es az intkke?
desek vegrehajtasimak ellenerzese;
g) a szemely- ?anyagmentesitO szolgalatra:
a legitamadas kovetkezteben vegyi, radiologlai vary Ink.
teorologiai anyagokkal fertii7,i)tt szemelyek, felszerelek, rank,
tat stb. fertatienitesenek, ulJct1cg mentesitesenek alethia,
Atomfegyven
113
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release
2014/01/09: CIA-RDP80-00247A001100170001-9
M=r
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/09:
CIA-RDP80-00247A001100170001-9 es intezmt.nyek, befendezeteic es fel=
szerelesek biztositasa;
h) az ovaltely- elhelyezesi szolgalatra:
a lakossk elhelyeiesi terveinek kidolgoza.sa, a lakossai
6v6helyekkel es szilksegOvohelyekkel vale) ellatasaval kapctola:-
tos Mtezkedesek megvalositasa, az ovOhelyek idland6 keszen-
letenek biztositasa ?azok helyes kihasznalasanak ellen5rzese,
reszvetele a mentomunkakban, betemetett 6v6helyeknal ?szuk-
seg 6v6helyeknel;
0 a mfiszaki- inettt5 szolgdiatra:
a megelazd intezkedesek kidolgozasa es vegmhajtasa, a be-
temetett 6v6helyek felkutatasa es azokbol a szemelyek kimen-
tase, a legitamadas okozta eptilet-, kozmu ?egyeb anyagi ka-
rok csokkentase, a lehetdsegekhez merten a helyreallitasi mun-
kak elvegzase;
I) a kereakedeimi ?elelmezed azolgeatra:
a lakossag, illetoleg az eh:Wont:ism kertil6 szemelyek
?l-
mtszcrell?s?nok biztositasa, valamint az ezzel kapcsolatos ter-
velc ?ihtezkcdkek kidolgozasa, elelmiszer- ?anyagraktarak
latesitese, az elclmiszerek vegyi ?radioaktiv anyagok, beteg-
segterjeszt8 bakteriumok ?toximok elleni vedelmenek bizto-
sitasa;
k) az dllategeszsegligyi szolgdlatra?
az allatok vecielmevel kapcsolatos tervek keszitese ?intim-
kedesek kidolgozasa, a vonatkozo rendelkezesek vegrehajtasa;
fertozdtt as szennyezett allatok mentesitesenek, kenyszervaea-
stinak megszerVezese ?elvegzese, a fertozOtt his es tejtermek
megvizsgfiltisa;
1) at alldtd szegellatra:
a legoltalom mak6desehez szlikslites gepl eszkozak, anya.'
gait, bercndezesek es felszerelesek biztositasa. beszerzes, illetve
igenybevetel dtjan, azok nyilvantartAsfinak ?raktirozacfinak
blztosItesa, valamint felhasznalasukra az elosztasi terv kerzi-
Wee;
I H
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/09:
CIA-RDP80-00247A001100170001-9
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release
2014/01/09: CIA-RDP80-00247A001100170001-9
a vrgyi, rualoiogial vagy Daxterokagiai any3gokitn1 aacny-
nyezett teriiletek ?letesitmenyek mentesItise. fertrdlenitesa,
szennyezett terlileteken Atkin** ?sztiks411t)drZik Mtesttesa a
karfelszamold egysegek mentesi munkalatainak biztositisa eel.
jabol;
n) a ineteoroldgiai szolgdlcUra:
az atmoszfera, a talaj, a viztarolok es folyok diland6
folyamatos vizsgalata,. flileg az esetleges radioaktiv szennyezli-
des megallapittisa celjabel ?ezekrOl az erintett legoltalmt szer?
vek tejekoztatesa.
Varosok, flivarost kerliletek es klizsegek lakoltds1 linvedelme
onvedebni korzetparanesnok feladata:
Feladata a korzetehez tartoza haztiimb vagy hazcsoport 8n-
vedelmi csoportparancsnokainak irtinyit4sa az ?il1et6kes tillana-
igazgatitsi legoltalmi tomparancsnoksfig utasittisa alapyin.
Kozvetlenill az allamigazgatasi legoltalmi tiirzsnek van aldren-
delve. Bekapcsolodik a korzetek tertlictetn a heiztOmb, latIzcso-
port, onvedelrni szervezeteinek kialakittistzba, kikepz6s6be, Lao-
kat iranyitja ?elleniirzi. ElkeszItt az 6v6hely ellaelyczOsI ter-
vet, vezeti a korzetehez tartozo Onvedelmi csoportok nyllvan-
tartasitt. Munkitjaban, illetve annak eredmenyess6ge 6rdek6ben
szoros kapcsolatot tart a tertiletileg Illetekes ktkzeti partszer-
vezettel. Legitarnadas eseten ? utan irdnyftja a kiarzetOben
a karfelszamolast es a keletkezett kOrokred jelentemt tesz az.
allamigazgatAsi legoltalmt torzsparancsnoksagnak. A kerfelszti-
molds' munkek elvegzkere jogaban All az ottlion tartemkode
lakekat igenybevenni.
Egeszsegfigyi csoport:
A iielyi Vliroskereszt szervezi megri)kepezi ki ?adja at
adott esetben az iinvedelemnek. Feladata a kiirzet tertilethn
gitseget nyajtani a hiatiimb, hdzesoport onvedelmi szervezete-
ken bellil mlikodet egeszsegagyi allamdsoknak. Seglt a ktirzut
terfileten felkutatrd e ellatni, vagy Ezakseg esetem az dilam-
igazgatasi legoltalom egeszsegtigyi szolgalatanak ?tadn aufgi-
tamadas kbv? edcezteben serUlt szemeiyeket, Iranyitja b610
-
r
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release
2014/01/09: CIA-RDP80-00247A001100170001-9
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/09:
CIA-RDP80-00247A001100170001-9
ben, mint haborit escten a haztomb, hazcsoport onvedebni szer-
vczete cg&szsegtig,yi allomasainak szervezesi, illetve operativ
munkajat.
Iffrvivok:
Feladatukat kepezi, bogy mdkodesi teriiletiikan parancs-
no!:uk utasitasainak megfeleleon az illetekesekkel az. osszekot-
tetest fenntartsak, illetve biztositsak.
A lakehazi (biztomb, hfizesoport)
Onvedelmi esoporiparancsnokstigok, hazparancsnokok
?felelosiik feladata
onvedelmi csoportparancsnok:
Feladata, hogy az onvedelmi csoportparancsnok helyettest,
a hazparencsnokokat, az egyes szakfelelosoket es adott esetben
a hirvIviiket a hozzatartoza lakOhitzak lakoibal kivalassza, meg-
bizza es betillitsa. A szervezeti keszenletet ?a kikepzes mene-
tet legitamadas eseten es utana az onvedelmi cso-
port terilleten keletkezett karokr61 az allarnigazgatasi
talmi tOrzsparancsnoksag fele kiiteles jelentest tenni a teriile-
tileg illetekes figyelii orstikiin keresztill. Ikgitarnadas eseten
Jo-
gAban all ? a hazparancsnokokon keresztiil? valamennyi. az
onvedelmi csoport teritleten levo ovohelyen, vagy lakasban tar-
terikodO szcmf:slyt bevonni a ka;?relszamolo munkaba. A hazoa-
rancsnokokon kcresztill elltesziti az Ovehely elhelyezesi tervet.
Teveltenysegerol Ogy bekeben, mint haboras koriilmenyek ko-
zott beszamoltii tartozik karzetparancsnokenak. ?
Onredeirni csoportparancsnok helyettes:
Felnclata. hogy segitsc a haztiimb. hazcsoport iinvedelmi
csopot?tparancsnokat a szervezesi es kikepzesi munkaban. iit
tavollete escten hclyettesitse. A haznk lak61 eliitt ismerteti a
legoltalom megszervezsenek sziiksegesseget ?celjat, politikai
felvilagosito munkit vegez.
A hirviviiket bekeben bc:Illitani nem kell. Beallitasukra
csak haborits kiiralmenyek ki.iz5tt keriil sor. azon megfelelo sze-
melyck k?z?l akik az onvedelmi csoport tertileten tartozkad-
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/09:
;IA-RDP80-00247A001100170001-9
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release
2014/01/09: CIA-RDP80-00247A001100170001-9
nak. Altalaban annyi hirvitriit kell beallitani, ahtlny hizparancs-
nok van. Feladatuk, hogy a kapott utasitasnak megfe1c16en az
Osszekottetest fenntartsaic, illetve biztositsak az illetekes szer-
vekkel.
Hozparancsnokok:
A haztomb eseteben minden lakehtizban, hazcsoport esete-
ben mindig 3-6 lakohazankent egy hazcsoport parancsrsokot
kell beallitani. Feladata a lakOhaz ? hazesoport eseteben 'aka-
hazak ? legoltalmi felkesztiltsegenek biztositilsa. Feladattit az
onveclehni csoportparancsnok, vagy helyettese iranyitilsa mei
-
lett vegzi. Biztositja tertileten a legoltalmi megelsiz6 intezkede-
sek vegrehajtasit, ervenyt szerez a legoltalmi rendeleteknek, A
keletkezett karok termeszetenek megfclelGen fcladata a lake-
hazakban, illetve az Ovohelyeken tartOzkodOkbOl a sztlkseges
legoltalmi egysegek felailitasa ?a szakfe1el6siik munkajanak
segitese. Gondoskodik a lakehazakban lev6 ovOhelyek hasznal-
hato allapotban tartasaral, tisztantartissarOl, szellazteteser61,
felszerelesi es berendezesi targyak megorzeserOl. Szetosztja a
lakOkat az OvOhelyekre ?ezt tudatositja vdlik. Fclmeri a haz
lakosainak befogadOkepesseget arra az esetre, ha kibombAzot-
takat kell sztikseg eseten elhelyezni. Tenykedosertil Ogy
b?-
ben, mint haborOs kortilmenyek kozott a hilztlimb, hazcsoport
onvedelmi csoport parancsnokanak, vagy helyettesenck bcitza-
molni koteles.
A legoltalmi feladatok ellatOsara a liskOhtizi Onvedelemnel
egysegeket nem hozunk !etre, hanem csuk hetztiimblinkent,
illetve hazesoportonkent sZakfelelOsiticet jeli1 ?nk kl. Ezen szak-
felelosok feladata lesz adott esetben a hOztOmb, vagykm-
port terilleten lev6 twOhelyeken ?lakessokban pillanatnyllag
tartiszkode szemelyekb61 kiallitott egysegek szakmat irOnyitibus,
SzakfelelOsiik
Rendfenntart6 felelos:
Feladata a haztomb, hazesoport tertiletk is tOrniidalmi,
Miami es szemelyi tulajdon orths&c, a lakiihOzakbun a ren4 ell
nyugalom biztositasara Ogy a keizOitse.g. mint 11.g3risidO
a sziikseges intezkedesck mcgtetele. Karbantartja a tertilet6n
Iev? hatosigi iranyfenylanyikat. EllenOrzi a laiilasok
clst?t?
UI
Declassed in Part - Sanitized Copy Approved for Release
2014/01/09 : CIA-RDP80-00247A001100170001-9
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/09
: CIA-RDP80-00247A001100170001-9
senetc, vatammt a tegoicalornmal kapcsolatos egyeb rendelkeze-
sok vegrehajtasat, Legiriado eseten a hozzatartoz6 hazakat
riasztja, a keetkezett karokat fdderiti es az onvedelmi csoporb.
parancsnoknak azonnal jelenti.
Tazvedeimi felelos:
Feladata az onvedelmi csoport terilleten a tilzcsapok es
vizlelo helyek pontos nyilvantaKasa, a tiizvedelmi eszkozok
ke-
szenl?Allapotanak biztositasa. Vegrehajtja a megeloz6 tOzve-
delmi intezkecleseket (lomtalanitas, oltOszerek elokeszitese stb.),
illetve ellentirzi vegrehajtasukat. A legitamadasok nyoman ke-
letkezett ttizek eseten gondoskodik azok eloltasarOl,
Nag.iyobb ttizek eseten a szomszedos onvedelmi csoport,
vagy az allamigazgatasi legoltalom ttizvedelmi szolgalatanak
segitseget kelt
Vegyi ?egeszsegfigyi felerds:
Feladata a haztomb, hazcsoporthoz tartoz6 eptileteken be-
101 az REV harcanyagoklcal szennyezett tertilet felderitese, az
egyszertibb mentesitesi feladatok ellatasa, a szennyezett, fert6-
zott szernelyek azonnali mentesitese. illetve az allamilazgatasi
legoltalom mentesit6 allomasaira vale utalasa. Nagyobb mervii
szennyczodes eseten az allamigazgatasi legoltalom segitseget
keit Az Allamigazgatasi legoltalmi torzsparancsnoksagot min-
den esetben koteles a szennyezett tertilet nagysagar61. az alkal-
mazott harcanyagok fajtajarol, illetve az elharitas erdekeben
tett intezkedesekrol azonnal ertesiteni. A rendienntarto felelos
bevonitsaval koteles gondoskodni a szennyezett tertilet azonnali
kittriteserol es korillhatarolasitrol.
Egeszsegfigyi dllohinds:
A helyi Vor6skereszt szervezi ?adja at adott esetben az
onv6delemnek. Letszama 12-19 f6. Feladata ? a vegyi es
egeszsi.ttigyi felel?s iranyitasa mellett ? a haztomb. hazcso-
port teraleten felkutatni, ellatni es sztikseg eseten az allarn-
igazgat6s1 legoltalom eg6szsegugyi szolgalatanak fitadni- a legi-
ttimackls kovetkezteben megseriilt szemelyeket. A lellitamadis
sertiltjeit elsOsegelynytijtasban reszesiti. sziikseg, eseten pedig
a legkozelebbi mentozillomasra. segelyhelyre, vagy korhazba
Amennyiben az egeszsegiigyi allomas munkajat ellatni
nem kepes, 11,gy az esetben a szomszedos onvedelmi csoport
118
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/09
: CIA-RDP80-00247A001100170001-9
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release
7014/01/09: CIA-RDP80-00247A001100170001-9
astunuatt, vagy a Rorzett egeszsegiigyi csoport se-
gitseget Ice& Tiimeges serilles esettln a
kg-
oltalom egesnegiigyi szolgalatahos fordul seglisegert.
Aftlszaki feleifia:
Nyilvantartja a tutztomb, luizesoport terilleten a 16 via.
elzarti csapolcat, csatorna tolOvarakat, &lave:Mel: fel elzardkat,
az elektromos vezetekek valamint akilliinfele
kozmtivek nyomvonalait. Elkesziti a luiztiimb, luizesoport ler-
kepet es a fentieken ravezeti a mtIldidasi terillet6n lova
ovehelyek alaprajzat annak rnegjiinI5s?1, hogy ho l taltillui-
tok a veszkijetrOk es nyllas-zar6 szerkezetck. Feladata tovabbd
milkodesi terilleten a legitdmadtis kovetkeztetesen keletkezett
rombohisok lehet6seg szerintI helyreallit6sa, a !tarok tovaterje-
desenek megakadalyozAsa es a rornok eltakarlttlsu. Legf/ibb fd-
adatat kepezi a betemetett, vagy Ovohelyeken eltorlaszoll sze*
melyek, ertekek kimentese, a kiizmOvekben keletkezett Jail*
helyrefillitasa, 6s vecg01 a tel nem robbunt hombrik
kortilhataroldsa. A fel nem robbant hombakrol a luizti)mb, hdz-
csoport linvedelmi parancsnoktm kcreszttil, Witch:a jelentest
adni az illetekes tillamigazgata.si Itcgoltalmi tiirmparanesnok-
sag fele.
Allategeszsegfigyi feleti;s:
Hazcsoportokon beiQi s csakls ott szervezend4, alto) azt
a haszonellatok szema feltetlentil indokolit6 teal. Feludatu az
allatvedelmi es ?at4 szsCgQgy i ejijzij intezkedil.sek years-
hajtasa, tovabba az 611atoknak a legitianudeis k1iveike,on(myel-
t61 (bombaszilenk. tiizvesz, szennyez($ bareanyagok sIb) valO
megvedese, a sertilt allatok nem orvosi elstigeOlynyt5itiAsban
yak') reszesitese. sitlyes sertile!s eseten awl( k6nyszerv4sluou,
illetve elfoldelese. Feladatet kepezi a takurrn6nylce3zIetek meg-
vdese, megovasa.
A fentebb felsorolt szakfelelbsiik a 16goltaltni feladutUkut
adott esetben a hazteanb, hitzesoport tetilletim pillunutnyllug
tartozkodO es a hazparanesnokok &Kai rendellsezenre boeskott
szem.s.lyekbeil szervezett egysegek fe1haszn61 loanl hajtjak
vegre.
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release
2014/01/09: CIA-RDP80-00247A001100170001-9
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/09
IA-RDP80-00247A001100170001-9
Nem sorolt iizemek legoltalmi onvedelme
A nem sorolt iizemek onvedehni legoltalmi par ancsnoka
az iizem vezetoje, akinek e funkciO betoltesere szolo megbizast
a terilletileg illetekes allamigazgatasi legoltalmi parancsnok
adja meg. Kivetelt kepeznek ez alel a miniszteriumok, orszagos
fohatosagok. megyei, jarasi. varosi, kertileti tanacsok, partbi-
zottsagok, tiimegszervezeti kozpontok, ahol a nem sorolt iizem
onvedelmi legoltalmi parancsnoka a felsorolt szervek vezetdi
Altai megbizott killon szemely.
A parancsnokscig feladata:
Onvidelmi legoltalmi parancsnok:
Feladata, hogy a nem sorolt Uzem onvedelmi legoltalmi
parancsnoksag tagjait, valamint a beosztottakat a part- es to-
mcgszervezetek segitsegevel kivalassza, megbizza ?beossza,
munkajukat iranyitsa es ellenorizze. Feladatat kepezi tovabba
az iizemet ert tamadasokrol, az okozott karokrol, az allamigaz-
gatasi legoltalmi parancsnoknak azonnal jelentest adni es a
karfelszamolisi munkalatokat haladektalanul beinditani. Az
allamigazgatasi legoltalmi parancsnok utasitasait mindenkor
kotelcs vegrehajtani. Jogaban all az ilzem valamennyi dolgo-
thjat a karfclszamolasi munkakhoz igenybe venni.
Onvedeimi legoltalmi parancsnok helyettes:
Feladata, hogy a nem sorolt tizem iinvedelmenek munka-
jat az onvedelmi legoltalmi parancsnoktO1 kapott szempontok
alapjan iranyitsa ?ellenorizze. A kapott utasitasok alap an
koteles gondcskodni az onvedelem megszervezeserOl ?kikep-
zeserol. Az onvedelmi parancsnok tavollete eseten annak 'le-
lyettese. A bcosztottak kikepzesenek sikeres vegrehajtasa erdc-
keben koteles kikepzesi tervet kesziteni, a kikepzest elokeszt-
teni, ellenorizni. a kikepzes helyet ?idejet a part- ?tomeg-
szervezetek scgitsegevel megallapitani. A terilletileg illetekes
allamigazgatasi legoltalmi szerv fele az Onvedelem szervezete-
rol, a beAllott valtozasokrol, a kikepzes meneterol jelentest
adni. KAtielszamohis eseten a munkfilatokat iranyitani.
Anyagethitdsi felelos:
t, Feladata, hogy az kinvedelem reszere biztositott penziigyi
hitel felhasznildstVrol gondoskodjon, a kiutalt penzoss* zeget az
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/09:
-2,IA-RDP80-00247A001100170001-9
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release
2014/01/09: CIA-RDP80-00247A001100170001-9
onvedelmi legoltahni paranesnok utasitisainak metfelc16en
felhasznalja.
A beszerzett ?kiutalt legoltalmi felszereleseket nyilvdn-
tarhisba vegye, meglirizze, gondozza, vngy gondoztitssa :milk-
seg eseten a beosztottak rendelkezesere bncsAssa, A megrongAlt
felszereleseket, anyagokat koteles kijavittatnI, helyettilk 0,1a1
beszerezni.
Osszekoto hfrviv6:
Feladata, bogy az onvedchni legoltalml parancsnok Altai
adott utasItAsoknak megfeleMen illeteke.sckkel az tisszektittetest
fenntartsa, illetve biztositsa.
Mend onvedelmi legoltalmi egysdgek feladata
Feideritii raj (jdror):
Parancsnoka az kern ? e felaclat elIMARAra alkalmns
dolgozoja. A raj (jaror) feladata a kelelkezett ktiralc gyors
deritese es azonnali jelentese az onvedelml
nok fele.
Maszaki raj (jciror):
Parancsnoka lehetiilcg mtiszakl, vagy ehliaz linsonlA WT.
zettsega szemely. A raj (juror) feladalu a nem saran (Nem to-
rtileten keletkezett rombolaRok sztiltseg szerInti
a karok tovaterjedesenek mc4.4alcaclalyozivin, it romok eltukarl-
tasa. Elsorendii es legfontosabb feladal At kpi, ii belemeleil
szemelyek ?gepek kimentese, a kiizmuvel:Irn IcA-
rok azonnali kijavitasa, a fel nem robbant bantlialc kiiroihoth.
rolasa, illetve az iinv6de1mi legoltalmi paranwatok Mt v:116
azonnali jclentese.
Egeszsegfigyi raj (jarlir):
Parancsnoka lehet0s6g szerint orvos %fogy evl,,,,z,cl,gia,,y1
kozepkader legyen. A raj (j6rilo P.1;4,1;101 u tatmelfr. kilvetItt,z-
teben megserult dolgoziik felkutatfr;a, va16 t,e,-
szesiter,e, sztikseg eseten egeszsegtigyi intkmi,nybit vale, szftl-
Masa.
21
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release
2014/01/09: CIA-RDP80-00247A001100170001-9
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/09:
CIA-RDP80-00247A001100170001-9 ? -
v wyys
Parancsnoka vegyi kepzettseggel rendelkezii, illetve abban
jartas dolgoze legyen, aki a sziiksgos ismorztekfA es alapfogal-
makat k?i?n tanfolyamon sajatitja el. A raj (juror) feladata a
nem sorolt iizemen bei?ii RBV folderiles, a szennyezett tertilet
kortilhatarolasa, az egyszerii mentesitesi fe/adatok vegrehaj-
tasa. Nagyobb mentesitesi Mach:tot i.,"1.ny15 munkahoz az al-
lamigazgatasi legoltalmi szerv segits6ga ken.
Ovohely raj (jciror):
Parancsnoka az tizem ? e feladat ellatasara alkalmas ?
egy ,dolgozOja.
A raj (jdriir) feladata a meglevri Ovohelyek felterkepezese,
a dolgozak OvOlielyre tiirt&nU elosztasa, levonulasi terv keszi-
tese ?annak tudatositasa a dolgoztikkal. Feladata tovabbit az
6v6helyek karbantartasa, szelliiztetse. bcrendezese, es gondos-
kodni arral, hogy az avohelyen Allandoan legyen friss viz,
mentoltida stb. Kijeliili a sztikseg ?arokOvohelyek helyet.
Rendfenntart6 raj (jciror):
Parancsnoka az tizem rendeszeti vezetoje, vagy elUadaja,
illetve az arra legalkalmasabb szc.,mely. A raj (jaror) feladata
a rend es nyugalom fenntartasa, a szemely- ?vagyonbizton-
sag ellatosa. a 16goltalmi eloirdsok betartastinak ellenarzese,
ktirtevesek ?szabotazs:,k megakadalyozasa, a fontosabb objek-
tumok, raktarak, utak fokozott orz6se.
MMUS raj (jeir6r):
Parancsnoka az tizem tilzrendeszeti ehladaja, ha ilyen
nines, akkor c feladat ellatasira alkalmas szcmely. A beosztot-
tak az (hem meglevo tarsadalmi tuzoltOinak nem katonakoteles
szemolyeibol tillnak elsiisorban. A raj (jzir5r) feladata a meg-
eldz6 tiizrendeszeti int6zkedesek (lomta!anitas, olt6anyagok ?
szerek elkeszitese) vr,rehajtasanak elleno'rzese ?a tfizoltafel-
szerel6sek karbantartisa, lelitamaclasok ese.ten 'az okozott tilzek
eloltasa, illetve tovaterjedesenek megakadalyozasa.
Allategeszsegiigyi raj (joror):
Parancsnoka lehetoleg allatorvos, allatgondozti, vagy e fel-
adat ellatasara alkalmas ms szemely lez.?!yen. A raj (jariir) fel-
adata az allatoknak a legitamadas kiivetkezmenyeitcil vale) meg-
122
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/09:
CIA-RDP80-00247A001100170001-9
7
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release
2014/01/09 : CIA-RDP80-00247A001100170001-9 )vm s6rilit
allatok kenyszerv57,Asa. Fct kCp;x1 tovflialrla to!:;arrnArly-
keszletek tringv6d6se, az all:Ito:mak a kiisl;,g IvrnJAtU
val6 szCtlelepitese.
Rendfenntart6 ? feldcrito drdhely raj (jtirt,r):
Parancsnoka az tizem rendaszet verA3je, valy az erre a
feladatra alkalroas szeray. A raj (j.ltsi?) Lin:lain a rend Cs
nyugalom ferintartasa, a szeroCly- tsvn:-iyon1.1;ztensfv1 ellatasa,
a legoltalmi berendezCsek & felsz:s.rcl6sck alland6 tizenakCpes
allapotanak ellcnarzCse. Az elsiliCtite's Cs a 1Clolta1mi rendelke-
zesck betartaseinak el1en6rzCse, 117. eSei ts:V.n keirtevCsek, szabo-
tazsok megaltaclAlyozasa, e,?ct:.a valamennyl lezil-
rasa, raktarak kiil?nis gomktal v::16 4rzCse, A !tarok 11Yors fel"
deritese, fel nern robbant bombak azonnall jelent6.-e, A rncg-
Iev? felterkCpezC,se. a do1lIoz61: Ov61.wlyeltro tiirtCna
elosztasa, levonulasi terv kCszitCse, figyelemmel arrn.
bogy a gyermekek. betegek, Mlles anyak alegbizIon8eigwabb
6v6helyekre kertiljenek, Az 6v6h...s1yek A1land6 ihzttintortasa.
szellOztetese. es gondoskodas arr61. 11y az eiv,')h?lyen /Man-
de:Ian friss viz ?mentolada legyen. Szilks,:.?g6v6Itelyek, arokAv6-
helyek kijelolese.
2. A megeliizti maszald InthkedNek
A muszaki-ment6s1 intCzkedCsek n 1111 iranyulnak, bogy
korlatozzak a rombollisok mereteit, m1(izzAk aronll'ilenlAso-
kat. megvedjek a lakoss.aqot, bizIositsak a folte.Ieleliet a mon-
tesi munkalatok sikeres vegrehajtasa Cs a karfe1sztlinola14 Crde-
keben.
Az atomvedelem megellizr) m(iszold Inte..71toilkeinnk 111bb-
sege jelentos er6 es any0 eszkiizi;lc felbasznila'alt hivginia
es vegrehajtasa hosszu ideig tart, ezCri, azokiit idlisza-
kaban &tire kell mevalositani (ebben a lamyvben melt a k6r-
desek mak kivonatosan vannak ismertetve).
A rombolast jelentosPn csrikkenti, ha a lakOterillelillet eq4 a
fontos tizemeket az ormag tertilet&n e61tuclatolan
Ez kizdrja annak a 1ehetrAlie4, bogy egvii(lvjak,f; 1i'ob1)
fontos oeltargyat leromboljanak Cs letiy-zerri I il% et 11"14X
molisi munkalatok vegrehajtiatit. Ez z intellsed6s chrigorban
123
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release
2014/01/09: CIA-RDP80-00247A001100170001-9
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/09:
CIA-RDP80-00247A001100170001-9
I 4,,
az 6jorman 44115 virosrtszeknel ?(amebae keriilliet oak
vogrehajtisra.
Hogy Megakadalyozzuk nagyobb tlizek kialakulasat ?a
karfelszamolasi munkalatok vegrehajtasahoz biztositsuk a rom-
talan utakat, a tclepiilesek teriileten zOldovezeteket kelt letre-
hozni.
A varosi szalliteeszkozoket, tovabba a forgalmi utak mu-
targyait, alagutakat, folyosokat ?atjarokat alkalmassa kelt
tenni a seriilteknek a karhelyrol vale elszallitasara.
F??iz? illetve elsiitetites.
Az atomvedelem muszaki intezkedesei koztil kiilon meg
kell emlekezntink az elsotetitesr61, melynek vegrehajtasaban
reszt vesz a varosok, kozsec,fek 6s as tizernek cgesz lakossaga. A
lakott helyisegeknek a siitetben jellegzetes felfedo ismertetO
jele a Jetty". A nagy varosok rfenye" je latasi viszonyok mel-
lett mar 100 km tavolsagrel is eszlelheto reptilOgeprol, ktizepes
latasi viszonyok mellett pedig 50 km-r61. Ezert az elsotetitesi
intezkedesek feladata az, hogy megsztintesse az ellenseg legi-
ereje szamara ezt az atjelzo forrast.
Hogy az elsOtetitest megvalosithassuk, tobb muszaki intez-
kedest kell tenni, melyek 107.61 a le!munkaigenyesebbeket mar
bekeidoben kell vegrehajtani. As elsotatitessel kapcsolatos
clomunkalatok vegrehajtasanak sztiksegesseget indokolja
as, hogy atomtamaclas varatlanul, keszenleti allapot elrendelese
nelkitl is bekovetkezhet. A korszerii atombombavetok jelentOs
sebesseg,gel ?hatosugarral repiilnek, ami igen megkonnyiti as
atomfegyverek celhoz vale) elszallitasat. Atomtamadas kovet-
kezhet be rogtiin a keszenleti allapot elrendelese utan is. Ilyen
korillmenyek kozOtt a legoltalmi rendszer miikodesbe hozasa-
hoz esetleg keves id6 tl1 rendelkezesre.
As elstitetitest a habortis cselekmenyek egesz idejere be
kell vezetni. A tamacias veszelyenek fokatol fuggoen, az elsiite-
tites lehet reszleges. vagy teljcs. Reszleges elsOtetitest abban
a korzetben rendelnek el, mely kevesbe van kiteve a tamadas
veszelyenek, telje4 elsotetitest pedig ott, ahol atomtamadast
varhatunk. Kilzveken ttimadas veszelye eseten ki kell kapcsolni
as egesz kozvilagitast ?le kelt allitani a varosi szallitOeszko7A5k
forgalmat.
As elsOtelitessel kapcsolatos intezkedesek ket modszerrel
haithatok vegre: a siosos vilfgias kikapcsolasaval es helyette
csokkentett fenycrejti kiiz6ns.;;es, ernyoziitt egOk alkalma-
124
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/09:
CIA-RDP80-00247A001100170001-9
?
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/09
CIA-RDP80-00247A001100170001-9
????1. ? ???1,bj ....ruaa:vcr6 1C71j111111DMJalnan CnYIA inemerentif
anyagokkal \Palo lezarasa utjan.
A vilagitits kikapcsokistit ts.? a csiikkentett vilagitas tilkal-
maz.igat csak a keszenleti Allapat elrendekse ts:;eten, vagy vA-
rattan atorntamadas alkaltuaval kell vegrchajtani. A feavat-
nemeresztti anyagbOl keszial rolettakat, rcthinyiiket,
ernyeizeseket s m?elstitaitei szcritczelcket chive ken el-
kesziteni. A fenynyilasok Iczarasa fanyatnent:A?esztei anyagok-
kal a lako-, koz- ?ipari eptiletek elsotelMsenck Alt Anus
madja.
Az elsiitetites vegrehajtasanak bonyolultsAga azzal illagyt1+
razhatti, hogy a korszertl reptile;gepck naayerzekonysegii navi-
gacias keszOlekekket es olyan miiszerkkel vannak folszerelve,
melyek segitsegevel ktikintisen alacsony magassagultrill tel 1c-
hct fedni azokat az alcazott'llagytcljesittw:liyit fenyfurrasokat,
melyek hithatatlan, a fenyalcazei szerkeze;on kercsztiil etthatoki
(infravoriis) sugurzast bocsatanak ki. Az claetiai intezkedese-
ket vegre kell hajtani a sUki.tedes Leailtaval a kiri.vi1Agitas. 41
lakohazak ablakainak, valumint a kiiz- s eroskcciehni eptile-
tek ablakainak lezardsd?ial. Ezert a 10,.zhatels.'1;abb az olyan
anyagok alkalmazasa. melyek neincsak ii Iailinlet, lament a 1AI-
hatatlan infravdriis (ho) sugarakat is clnychk.
Figyelembe kell azonban venni azt it az atilakok
szovetbiil kesziilt recleinyUs alcfzi:v,a h.kete) tit an-
robbanas eseten ? a nay hadnyoles ki'a,c.kezleben tOvel
is okozhat.
Ezert a fenyalcaze) rediinv6ket i s cgyel) ved;?:zerkezeteki.1
olyan ktilonleges oldattal kcli atitatni. aliLly fAuzza annak u
hoellenallasat.
A red6nyUk es egyeb konnyon gyulekony anyagok lir/1111e'.
saganak fokozasa erdekeben felliasznalhatet a VW; es rim-
forsavas amOnium koneentraR vizoldaia, (Ezi anyagut it
ziigazdasagi tragyazasok celjaira alt,?..i!mhzz,itk.) Az aisa,fo!;szal
atitatott anyagok sem gyulludnak trk.g,
nek az eros hohatas alatt. Iiatranyaliz9nbau az ilyea
nak az, hogy az atitatott anyagol; veszit,...nek a twdvesseggel
szembeni ellenallOkepessetikb51.
Az ftzemi fenyek (kohok. martinkomenc('k, %/ill:auto ho-
gesztes stb.) alcaza.sa rendkiviii , H-
ada. A killiinbi1z6 tlyartasi folyamatIIle. ki,',?(?tkez;ehett
len? kingokat ?szikrakat parme:ezi; rain: .'at tang;4ziktaa;teo
segitsegevel kell akazni, It beisi; gyarlasi le.n;,?ek alcazioa erdq-
125
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/09
: CIA-RDP80-00247A001100170001-9
' Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/09:
ICIA-RDP80-00247A001100170001-9
keben felhasznaljuk a giirdiiki redony5ket, a Mtny laWintuso-
kat ?egyeb fenyalcaze szerkezetcket. El kell &Jinni a
hoz& fenyforrasokat, iI1t?1cg fenyatercsztEt nyilasokat es fe-
letcket. Ezenkiviil a korszcra hiielnyelo eszkozok felhasznala-
saval a hasugarzas csokkentese erdelceb2n gondoskodni kell az
tizemi berendezesek erasen felhevillo ktilsa felilleteinek Mesa-
kentesAral. Ez az ugyancsak fontos intezkedes jelentos techni-
kai clokeszitest kovetel meg.
A vdrosi, vaseti es vizi szallitoeszkoztik tizemi fenyel alca-
zasfinak technikai eliikesziteset mar bekeidoszakban vegre kell
hajtani azert, hogy a fenyalcdals a keszenleti fillapot elrende-
lesekor azonnal megvalosithato legyen.
A mcgclOza ttizvedelmi intezkedesek megvalesititsa, az
eptiletszerkezetek megertisitese, a kella fenyalcazasi,
hiradasi es egyeb elekeszilleti intezkedesek vegrehajtasa, nagy-
mertekben fol;ozza a lakott helyisegek ?tizemek
ellen??ke-
pess?t az atomvedelem megvalositasa teren.
Kollektiv vediieszkoz5k.
A lakossag atomvedelmet megelOzo milszaki-technikai in-
tezIcedesek kezill a legcredmenyesetb ? es ezert a legfonto-
sabb ? az evehely letesitese.
Az Ovehelyet altalaban bekeben kell megepiteni ?felsze-
relni. Kivetelt ez alol csak az arokOvehelyek kepeznek. Az
arokovehelyeket, mivel rendszerint gyorsan es nem tart& jel-
leggcl epitik, elegendti csak a keszenleti allapot elrendelesekor
letrehozni. ,
A Ito-, tegla- ?faepilletek viszonylag alacsony nyomasok
mellett lerombolednak, ezert nem tudnak kello vedelmet nyaj-
tani sem a hagyomanyos romboleeszkozok, sem pedig az atom-
fegyverek ellen.
Az atombomba robbanas eseten a robbanas helyehez Wi-
zen tcrilleteken az egyszere eptiletek lerombolednak, vagy
su-
lyosan megrongalednak, a benntik tartazkodo emberek pedig
selyos sertileseket szenvednek az atomrobbanas rombol6
valamint a reptile* epfilettiirmelekektiil ?tivegszilan-
kokt61.
A legmegbizhatobb vedelmet az atomrobbanasa hatitsai
ellen ezert a kollektiv atomvedelmi eszkOzok, az evehelyek ?
egyeb legoltalmi letesitmenyek nylljtjak.
Az evehelyeknek termeszetesen meg kell felelni?k bizo-
nyos kovetelmenyeknek. Ezek kiratil a legfontosabb: a megbiz-
hat6 vedettsig az atomrobbanas rombol6 tenyethinek hatasa
126
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/09:
CIA-RDP80-00247A001100170001-9
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release
2014/01/09: CIA-RDP80-00247A001100170001 -9 IdAs;Wink
bizto-sittisa abba-n az eselben, ha a-sitontaz;:clos tlp:iletek lerom-
balodnak ?az 6v6hely kijfiratal bcomlannk.
Felsorolt kovetelmenycknelt legnagyobb meilel:ben rnd-
szerint azok a killon me,t*6pitott tivalrzlyck fctime-
lyek nagyobb csoportokbeisogadfisfira alkulinasak.
J6 veclotulajdonsagokkal rendolkeznek azonban a h-.46:14-
zak ?egyeb eptiletek alagsorl helylsezeiben lelesitett
helyek is.
Dzeket altalalban j61 vedl maga az C.:I:fillet, amely k's
nyegesen, vagy teljesen legyengiteni a liikohulifim es az dtha-
to16 sugar-as hatasat, biztositva ezaltal az emberelt tCnysug?
z?radhlaktiv anyagok elleni vedelm6t. Vetmoltionn
uzemekben az alagsori 6v6helyek a legelterjetitebbel:.
alkalmasak 6v6hely letesitezere a vasbeunb.il Izfflt
tfiza116 epilletek, vagy a femvazas eptiletek Matt lova alagiorok.
Ismeretes peldfiul, hogy a japfin vfirosolt atombnmb:kny az
ilyen epilletek meg a robbands epleentrumfival hatfiros ltdrzo-
tekben sem rombolOdtak le.
Idoben ?legmentesen le ken eon! az 6?,41he1yekel, lingy
a lakahullam- ?a radioaktiv anyagok no tudianalt
Ennek erdekeben gondosan meg kell sztintetn1 fdlog a fates,
vIzvezetek, villanyvezetek bevezeld helyeinel az fivithelyelc re-
set, repedeseit. Ktiltinas figyelmet kelt forditanl ezenkivtil nz
6v6helyek bejfiratainak legmentes elzfirerrn is.
Az 6v6hely bejaratninal minden er.etben leg- es gAzzgillpet
kell epiteni lc& ajtOval. Az elilter 10mer Ida
a szennyezett levegO, valamint a ltIltibulltim behatolAma ellen
%fedi az 6v6helyet.
Ezen az ajton ktIllinleges elcalalcfi. vagy enavarkapemas
zor-
kezet biztosItja a kell'd szilfirdr.filot az ellen a tillnyomAl
amely a lokohullelm hatasalcor 1Ce1etkezik. Az eIiIr ir.14(; ajta-
jfit altalfiban konnyebbre meretezilc, mert annul( ronclelleteso
csak az 6v6hely gfizbiztos elzfirtisa,
Az 6v6hely tokeletes legmentes lezfiretsa mien a mzivet-
trzfir6 berendezes maktidtetfizkvel blzonyos tt:ilnyarnfis lioz11,1I4
litre. Ez a levegotfilnyomfis megalcadellyozzu a szennyezeit
vegonek az evethelyre vale bellatollok,
Az 6v6helynek eppcn eikrt 1i:den1m:obi) re9m! ts
sziveszarii berendezes, flletuiIol mazer, mcly biztealtja a Ilszta
leveled az elrejteatittek szamfira.
Vilagejuk meg riividen ezekutisn a szivoszara berendezhsts
127
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release
2014/01/09: CIA-RDP80-00247A001100170001-9
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/09
: CIA-RDP80-00247A001100170001-9
A leveg5 megtiszwasa a radioaktiv es a kozOnseges porta
a porvedo szCirok segitsegevel tortenik. A szivdsziir5 berende-
zes alapveto elemeit a levegobeszive szerkezztek. a robbanis
ellen vedo szerkezetek, a legesatornak, a legrnentes szelepek es ?
a harcgdzszurok (ez utabbiakat csak akkor kell bekapcsolni. ha
a leveglit meg akarjuk tisztitani a mergezo anyagokt61 es bak-
teriumoktol), valamint a szellOz5gepek kepezik.
A levegObeszivOk az epiiletektol dltalaban tavolabb, olyan
helyeken kell elhelyezni, amelyeket nem fenyeget a beomlds
veszelye. A leveg8b?zszivokto1 a szivoszfir5kon hale& legveze-
tack hezagait gondosan legmentesiteni, tomiteni kell, hogy
szennyezett leveg5 ne juthasson az Ovohelybe. A IiikOhullam
ovehelyre vald behatolasanak megakadalyozasa erdekeben a
levegogyajtO csatornakon robbands elleni (16.,gnyomasved6)
szerkezetet kell letesiteni. A leY,elterjedtebb legnyomasved5
70-30 cm vastag kavicsretcg. Olyan esetbm, amikor nines
vegyi veszely, a legnyomdscsokkenton keresztia erkez6 killso
leveg5 a porsziirobe kcrUl, s ott mctisztul.
Ha a levego ?a terep mergezd anyagokkal, vagy biolOgiai
eszklizokkel szennyezett, a levego csak a harcgazsziirokben valet
megtisztitasa utan keriil az dvdhelyre. E folyamat erdekeben
ki kell nyitni a harcgazsztirok legmentes szelepet. A radioaktiv
por a porvedo sztarokben kiszures kovetkezteben felgyulemlik
(ktilonosen jelentos az ilyen ,por kiszurese foldi robbands ese-
ten), ezert a szarti mellett valO tartdzkodds veszelyesse valhat.
Emiatt a porved5 szitrot kulon helyisegben kell elhelyezni.
A szivdszfir5 berendezes szell6z6jenek meghajtasa moto-
rikus es kezi hajtasti lehet. UtObbi lehetoseget nytajt a villamos-
energia megsziinese eseten a munka kezi erovel
14"
Minden avohelyen van vizvezetek, csatornazas, Gales ?
vildgitets, s az egyes bels? terekbon killon 016 ?fekva felszere-
lesral s kell gondoskodni. Az avithelyen a beomldsok esetere
sdncszersztimoknak. a titzek felszamolasara pedig tiizoltakeszii-
lekeknek kell lenniiik. Minden ovahelynek rendelkeznie kell
ezenkivill hdzi gyOgyszertArral. hordagyakkal es egyeb segely-
nyiljto eszkiiztikkel, ivdvizkeszlettel, veszvildgitassal, tartalek-
?veszkijdratokkal. Utabbiaknak az epilleten kiv?li romoso-
dAsnak ki nem tett terilletre kell kivezetniiik.
Az alagsori ovohelyek folott lev6 fiidenr.ket ? sziikseg
eseten pOthossztartok ?oszlopok beallitasdval, vagy egyeb
medszerekkel kell megerositeni. Az ilyen ovohelyek fodernjeit
128
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/09
: CIA-RDP80-00247A001100170001-9
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/09 .,
: CIA-RDP80-00247A001100170001-9 \
altalaban deg magas IiikiihulltimnyomAs es olyan terholes Plbi-
ralzistira kell meretezni, mely akkor kavelkezhet be, ha az eiv-
hely ftidemjere raomlanak a felette !evil epiilet faai, emelelei-
nek fodemjei, valamint egyeb eptil;:lszerkt,zeti e::smek.
Az alagsori ovoltelye!zen kivid az eptiletektal killeinAllei
ovOhelyeket is lehet epiteni. Az ilyen oviihelyek teljes meriek-
ben vedenek az athatolo sugarzits, a radioaktiv szennyeztides es
h fenysugarzas ellen.
A killtinallo ovohelyek epitesenel nagy jelentiisegil az
hely helyenek helyes megvalasztasa. A nagyitzemi esarnokok-
t61 es eptiletekt81 ezeket. lehetiileg tavol kelt epitvni, hogY tir
utobbiak lerombolodAsa eseten ne kilvetke;?.zek be az nvilhely
romokkal vale) eltakarosa vagy beomlasa. Az ovethelyelt vibe-
lyezesenel ezenkiviil figyelembe kell venni a terep (tomboy-
zatat is.
(A killonalla ovehelyek falai teg1ab61. vagy betenbewl, 1'0-
demjei vasbetonbOl vagy easbetenlemezeltb,11 keszOlnelt, Az
ilyen OvOhelyek az atomvedele..m iisszes kelelmenyelre ligye,.
.lemmel eptilnek es megbizhal6 vedelmet nyitjtanalt az atom-
bomba rombolo hatasai ellen.
Ezek az ovithelyek 500 meternel nagyobb lavelsagban a
robbands epicentruma161 meg jelentOsebb kOls0 8erilleseket
sem szenvednek. A leilardubbak Iermeszele:;en a leljemen
fold ala epitett Ovaelyelt. ?
Elegge sziliirdak azonban a liikiiliallam lialtisa ellen az
olyan Ovethelyek'is, melyek csak kissi. emelkednek ki a Mid
felszine tole.
Megallapitast nyert IIirosimaban es Nagaszaklban ',Orient
.*
atomrobbanasuk utan, bogy a lalc('Ilifizak ieljes romluditsi
ntijaban a kiinnyil fiildfvdezi.kok iiibb mint 5i1 r;za/alflia, a ral-
Iyos rombolAi ziniaban peclit; Iiibb mint 75 !?v/;"iitililia (von ma-
radt.
A ktilonall0 Ovithelyeket ogyanbgy. mint az 1.1,011.14.k solag-
f,zori ovithelyeit goncloian V?gmoott.sitvc 1?..11 1,1z:n.ni 1".s nzivO-
:;zinai rendz.ern.l. valamint ...,ab W.1),"-.z.(.1i Ipa.,1)(14,z1-41.kki.1
ken ellatniWA k(iliinA116 6v611,..lyyk :"?1!;?1:'0):m 11,,111110.11d bg:/;iii-
olvan vedettseg,4e1 rr.nri?lkoziv,i'...mInt sit. o;,i', 'iii Ovoli,,Iyi,k,
Rendkiviil magas a vi2:1(yge a knij011o't,-, 191,1a-laili 1414.4it-
men3eknek (mein', firms). am-ly ,,zion,o?: ,,,,,!b:.n 1,16111161-
*
nak vedettseg teren min ..
don o'.. ;:iptri is,,,',I,o1,,,oi ,
Az ala,..tsori es kOlunallii ,"?vAltel?yek ladok,',1p,mege al-
talaban 100-150 f0,
9 Atomiciaver
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/09
: CIA-RDP80-00247A001100170001-9
129
mom,
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/09:
CIA-RDP80-00247A001100170001-9 1 szerint ujabban egyre nagyobb el-
ismerest kapnak az acelszerkezeta Ovohelyek. Ezek
sen berendezett tartaly formaju (vastiti ? tartalyokhoz hason-
leak), vagy acelkarikakb61 iisszeszerelt foldbNisott ovohelyek.
A hasonlo tipusti Ovehelyekhez viszonyitva magasfokU vethitu-
lajdonsagUak ?az ilyen ovehelyek elkeszitese es felszerelese
igen egyszerfi.
Az emlitett eivohelyek mellett arokevohelyeket ? foldfe-
dezekeket ?tarokat ? is epitenek. A helyesen kiepitett es
felszerelt arokevehelyek vediikepessege ugyancsak eleg ma-
gas. E letesitmenyek nagymertekben gyengitik a lOkohullam
hatasat, tobbszazszorosan csiikkentik az athatol., sugarzas ha-
task es teljes mertekben vedenek a fenysugarzas hatasai ellen.
Az firokovehelyek, foldfedezekek es tarok letesitesere a
rendelkezesre Ml? anyagokat, valamint a szabvany szerint elo-
regyartott vasbeton vagy ?elemeket kell felhasznalni. Az
arokevehelyeket a nagy epilletekteil legalabb olyan tavolsagra
kell elhelyezni, amely a legkozelebbi epillet magassaganak
legalabb a fele.
Ez esetben a legkozelebbi epillet beomlasakor az arokevo-
hely az eptilet romosodasanak hataran kivUl esik ?abban az
epillet romjai nem tesznek kart.
Az arokevehelyeket a legeelszerubb beepitetlen telkeken,
kertekben, parkokban, sik vagy jelentektelen magaslati helye-
ken kell elhelyezni. Az arokevehelyek lejtokon es nagy magas-
latokon vale elhelyezese a lokohullam rombole hatasanak foko-
zasilt eredmenyezbeti.
A legegyszerubb es a leggyorsabban felepithet6 evethely-
tipus az arokevOhely, az egyszera arok. Ennek lenyeget a terv-
rajz szerint tab egyenes vonahl szakasz kepezi, melyek de-
rekszligben esntlakoznak egymashoz. Az arkot belillrol 16eak-
kal kell felszerelni.
Az arok bejaratat dereksztigben kell kifisni, magat a beja-
ratl ajtet pedig Ugy kell felszerelni, hogy az kiviilrol nyiljon.
Tekintettel arra, bogy az arok a felszintol nines legmentesen
elzarva. a bennejartozkode emlaereknek atom, vegyi vagy bio-
legiai tOrnadas veszelye eseten gazalarcot kell felvenni.
Az Arokeivehely falait gombfaval vagy deszkakkal borit-
kik be es azok kozeit gerendabel kesztilt kerettel merevitik.
Ax arkok fiidernjet gerendObel megerositett burkolattal es visz-
stigetelessel keszitik. Az arokOv6hely befogadekepessege 50-
60
130
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/09:
CIA-RDP80-00247A001100170001-9
, Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release
2014/01/09: CIA-RDP80-00247A001100170001-9 val? ULi
tlibb mun-
tartoztwousara V.VVI tc IA Vtlik ..... V,111
kat igenyel, mint az aro:Cf::Ili:1y ipits'. A foldfedezaoket
eloterrel es fekvilhelyekkel, telen pedig filhiberentiez&sel
(kalyha stb.) is ellatjak. Az el..IZZrrel felszerolt fOldfedeitt?itekbe
egyszera szivasztirO berendezkek is tciszcrc1hetk Ez esetben
a foldfedezekeket az ajtek ?egy6b szerkezeti elemek tomitet-
lenseget megsztIntetve 16grnen;ess6 kell tenni, A ilildfedeze...
kek hely?k kivAlasztS?zanal ugyanazok a kiivetelmenyek
iranyadOk, mint az droktivohelyekkel szembert. A toldfedeek
befogadOkepess6ge 30-40 to.
A tarOk olyan fOldalatti lete4tm6nyek, amelyeket fo1y6k,
tavak meretiek partjain vagy szakad6kokban Asnak ki. A. tarOk
fOldfalait szabvanyos szerkezeta elemek segthlt7,g6vel ( keretes
vagy gyarits lemoz, vagy betonvas e1emekb51) gyorsan meg
lehet erositeni. A legonenteAlUsst a lart'lkban Is meg Whet val6-
sitani. A tarok ilsszbefoglid6lOpessle Altalaban 50?(10 ft'i.
Szelessege m. Minthogy a tar Manila Illtalaban ki-
emelkedik a fold foie. eVitte vi,d(itelat kcl1 6piteni,
Az Arok6vohelyek faajt6lt a ttlza11.',1a.pessOg fokozasa 6r-
dekeben homokkal, fOiddel vagy mkszel kevert anyaggal kelt
bekenni, illetoleg bevonni.
Az arok6v6helyek megepite.se Reg eleiregyartoll vitsbe-
ion elemek vagy vasbeton gyatilk alkalmazastival valanfthat6
gyorsan ?j61 meg.
Az elOregyartott vasbeton elemekb61 keszOlo ArolcOvahe-
lyeket mar elOre meg Whet (viten! M Whet szerelni a szOk-
seges berendozesekkel. Alkelmazva nz 6nfte..szet korszerfl lpari
modszereit az itrok6v6helyeket gyon; Otemben lehet megi.
epiteni.
Emlitettliktogy az arok6v6helyeket rendszerint esak n
keszenleti Allapo elrendel6le utan 6p111k meg, mivel ki1lts6-
gok magas es ugyanakkor viszonylal gyorsan alkalmatlanna
valnak. Az 6v6helyek kiasAsat 6s berendez6;61, altalithan a la-
kossag vegzi el.
A vedelem szempontylb61 szamos vonatlyrilisban eredm6-
nyesek az olyan egvszera futoarkok is, omf?lyeknek ;linemen fli-
demjtik. Az ilyen fut6irokban elrejtlizr, emb-r melf4.111 v6-
delmet talal a f6nvsugarzas 6; a Iiikauliam hafir 4..11pa,
helyen eszrevehetilen ayetrAbb r,f,,Virzim is, Az
ov6hely vkleitu1ajd'Int4,a 1:01;in'',..-r; a 1;V:fi'hu1lam niorzga%Arsi
meroleges iranyti elhelyczes eseUls jeletiVis,
go
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release
2014/01/09 : CIA-RDP80-00247A001100170001-9
1:1
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/09:
C IA- R D P80-00247A001100170001-9 bolo tenyez6i ellen ? kiveve a ra-
otoaKtiv szennyezoaest ? a vedekezes celjara felhasznalhatOk
a szerkezelilog meger6sitett epilletpineek. hasadekok, aknak,
sancok. titarkok cs egyeb termeszetes fedezekek is. Az ovohe-
lyek. az arokOvethelyek, az arkok, a terepgy0rOdesek
veci6tulajdOnsaggal rendelkeznek.
Az Ovatelyeket ?arokovehelyeket ismertetve ramutat-
tunk arra, hogy azok hasznalata megbizhatoan ved az atom-
fegyver romboler hattisa ellen. Az atomtarnadas eseten azonban
nem mindig sikertil a lakossag minden tagjanak ovethelyen,
vagy arokOvethelyen elrejt6zni. Ilyen esetben el kell hagyni
az eptilctet ?lehetoleg nyilt terepen kell tartozkodni. Sztik-
seges ez azert. mert a teglaeptiletek 0.3-0,4 kg cm nyom?
mu Az ilyen nyomasok viszont nem ideznek
elo sertilescket nyilt terepen, ha az ember kihqsznalja a terep
ved6 lehet6segeit, vagy fekvo helyzetet foglal el.
Az utObbi iclaben a ktilfOldi sajtoban szamos szobatipusa
Ovohely letesitesi javaslatot tettek kozze. Ez az ovohely tulaj-
donkeppen olyan kismeretti szoba, amelyet feliilrol acel le-
mezzel. oldaliol pedig femlialOval fednek be. Javasolt megol-
dassal az eptilet romjai ellen kivannak vedelmet nytijtani. A
szerkezet alkalmazasa tObb iranytu gondos ellenOrzest kivan.
)!
3. A lakossag riasztlisa legitamadas eseten ?a legoltalmi
rendsZer harckeszenletbe valo helyezese
Az ellenseg varhato legitamadasanak es a kozvetlen ta-
madas idejen a legoltalmi egysegek miikodes4tnek ?a lakossag
magatartastinak szabalyait a killonbozo utasitasok ?legoltal-
mi intozkedesek hattirozzak meg.
Amennyibe.1 az orsztig tertiletet ellenseges legitamadas
kozvetlentil fenyegeti. keszenleti allapotot rendelnek el.
A keszenleti allapot elrendelese eseten a lakott helysegek
es az tizemck legoltalmi rendszeret keszenleti allapotba kell
helyezni. Ebben az id6szakban a vtirosokban. a munkastelepti-
leseken es egyi.?13 lakott helysjgekben. valamint az ilzemekben.
intemmenyekben, tanintezetekben szamos kiegeszito jellegti in-
tezkedest kell vegrehajtani. Peldaul: az ovohelyeket el? kell
kesziteni a lakossag befogadastira. vegre kell hajtani a feny-
Olektist es a megelozo tuzvedelmi intezkedeseket stb.
Teljes keszenletbe ken helyezni tovabba a riasztoeszkozo-
ket. a tavbeszelo es a radioasszekiittetest meg kell szervezni
132
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/09:
CIA-RDP80-00247A001100170001-9
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release
2014/01/09 : CIA-RDP80-00247A001100170001-9
it.ttsitrrivnyercuen a ,,v41tott"
legoitalrni tigyeleti szolf.vil a tot.
Tel jesse. kell tenni va la in en ny i lOgol 1 711M i leg ys6g t egy-
seg szeinOlyi 11omny? Ki kell mini a telszerelOsi talbIllzat
szerint felszereltseket. KOszenlOtbe kell helyertni, Meta-
leg do kelt kesziteni az iroktivohelyeket,
Ha valarnely tertiletet kiizvetlentil ellensOges ttIrnatitts te-
nyegeti. az annak irtinyaban lova lukoll helysOgekre vagy
egyeb eelpontokra vonatkozoan lOgirindtit ken elrendelni, A .16-
giriadO jelzeset a rendelkezOsre LUIO valamennyi megrelelti
hangeszkozzel (szirenak. mozdonyok Os hajerk) kellleadni.
A le:!giriado jelzese egyben az atomttImadtis veselyOnek a
jelzese is.
A jelzes leadtisa utfin a lOgoltalmi egysOgelt szeintlyi Alio=
manya ? beleertve az unv6delmi esoportoltat is ? kotelesek
azonnal megjelenni gytilekczOsi (ItOszenleti), illetOleg szolgalutl
helytikon.
Az illetekes vArosi Os tizemi lOgoltalmi felderito tilegys6-
gek ebben a helyzetben figyelemmel kisOrlit a yarns, az tizetn
terilleten es a veliik hattiros tertileten a meghattirozott maga-
tartasi szabalyok megtartasAt (fOnyaleazeis sib,) A tlibbi 1001-
talmi egyseg ezalatt keszenleti helyen tartozkodlk.
Az onvedelmi esoportok figyeloi figyellk tertiletaket Os
jelentik az tinvedelmi csoport paranesnoldinak, vagy a veltik
osszekottetOsben levii yams' (kertileti) legoltalml flayeltinek
figyelestik eredmenyeit.
Az onvedelmi esoportok ttizolto Os vegyve.delmi kO-
szenletbe helyezik a Os ttizolt6 eszklizliket. BevetOstIklg
termOszetesen ezeit az egysegelt, rajok Isarokelveolie-
lyeken, ovahelyelten tarttizkodnak.
Az ovOhelyrajok a rajparanesnolt AnyltiSsAvnl blztosItjak
uz ovohelyek rendjOt Os Orryelnek a lakossirg egyenlytes ? nem
ridzsaolt elhdyezesOre.
A vegyiriad6 kiadAsara akkor keral sor a Moat helysOg,
vagy tizem tertileten, ha a lOgitmadas sorfin radio:1101v (mOr-
gezti vagy biologiai) szennyczlidOs WHOM,
Ez a jelzes ? a szennyczett tertilet wereteiti;1 ItiggOen ?
;ehet helyi vagy az eqesz vilrosra kiterjedli jellegtt 11a ii floe-
10k radioaktiv mOrgezOanyagok, vagy larrolord? trilltrik6k al
kalmazasat azonnal IcadjAlt a vegyitilmadAs jelzOotOt.
Radioaktiv yap, mOrwt;anyalok, 1ovlibb6 hio1figlal
koziik nagy numnyiss":gii alkaImaz,6sa vagy az ltianrob-
133
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release A
2014/01/09: CIA-RDP80-00247A001100170001-9
?
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/09:
CIA-RDP80-00247A001100170001-9
bands fe1h6jeb61 a lakott helyseg teriiletere hullo radioaktiv
anyagokkal vale) szennyeziides eseten a vegyitamadas jelzeset
a legoltalmi szervek adjak le. A vegyitamadas jelzeset ezutan
a %taros egesz teruleten rnegismetlik a kiiltinbozo hangjelz6 esz-
k6zokkel.
Az ilyen jelzest ?altalanos (varosi) jelzesek"-nek nevezik,
mivel az a %taros egesz tertiletere vonatkozik.
Az atombomba robbanasat minden esetben egyben a ye-
gyitamadas jelzesenek is kell tekinteni.
A vegyitamadas jelzesenek elhangzasa utan a legoltalmi
egysegek. valamint az Onvedelmi csoportok olyan sZem6lyi
allomanya. arnely nem legmentesen elzart ovohelyeken ?
arokovolielyeken tartOzkodik, koteles azonnal felvenni a gaz-
alareot es az egyeb egyeni vegyvedelmi eszkozOket.
Az egyeni veckieszkozoket azoknak a beosztottaknak is
hasznalniok ken, akik a vegyitamadas jelzese idejen a figyelo-
helyeken tartOzkodnak.
Varatlan tarnadas eseten a legoltalmt egysegek szemelyi
allomanyanak azonnal gytilekezesi helyare kell vonulnia. ki
kelt vez6nyelni a szilkseges Oroket, el kell latni a legoltalmi
egysegeket a felszerelesi tablazat szerint Aro felszerelesekkel
?egyeni vegyvedelmi eszkOzokkel, hiriisszektittetaseket kelt
letesiteni stb.
Varatlan tarnadas eseten szamolnl kell azzal, hogy az 6v6-
helyek, vagy arok6v6helyek egy resze esetleg meg nem all
keszen rendelkezesre, ezert a vedelem celjara fel kell hasznalni
egyes alagsori helyisegeket, alagutakat, vagy egyeb fedezeke-
ket is.
A ktizvetlen IegiveszMy elmilltaval a legoltalmi szerveliF
elrendelik a legiriad6 (vegyiriad6) leftivasit, anti termeszete-
sen mak az atombomba Altai sillytott, vagy a radioaktiv anya-
gokkal szetinyezett ktirzeten kivtili terilletekre vonatkozik.
A legiriado elmalt jelzes azt jelenti, hogy a lakossag el-
hagyhatja az 6v6helyeket (arok6v6helyeket) es megindulhat
tljra ? megtartva a keszenleti fillapot idejere ervenyes szabCt-
IyozAsokat ? a termeld munka, a rendes elet
A kartelsztImolasi munkfilatokban nem foglalkoztatott
egys6gek, a legoltalmi parancsnok vagy egysegparanesnok en-
gedClyevel visszat6rnek munka- vagy pihenohelyaltre.
Az onv6delmi csoportok ovohelyrajai szolgalati helyilkon
maradnalt, kitakaritjak ?mentesitik az 6v6helyeket, eloke-
szitik azokat a lakossitg esetleges ktivetkezo befogadasara.
234
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/09:
CIA-RDP80-00247A001100170001-9
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release
2014/01/09: CIA-RDP80-00247A001100170001 -9
4. A lakossfig timitedise magatartdsi satibtilyal
Ifigoltalmi jellesek uttin.
A tiimegpusztitib fegyverek (atom, vegyi, biologiat es ra-
kes) az eddigiek alappin hatalmas embertilmegek megsemmi-
sitesere alkalmasak. Annak erdelcaen, hogy ertisen esokkenjen
a sertittek srAma, a karhelyen ?axon kivill egyartint smigortinn
meg kelt tartani a helyes magatarttisi szabtilyokat. A helyes el-
Wits erdekeben a lakossag kiiteles megismemi a legoltalmi
riasztesi jelzeseket, az azokkal kagesolatos magatarhisi smnba-
lyokat, es tudnia kelt helyesen laisznalni tot egyeni vediieszkii-
ztiket, tovabbi vegrehajtani a karfelszamolAssal kagesolatos
egyszera intezkedeseket. Mindez jelentas mertekben ekkenti
az atom-, vegyi- es biolOgial fegyverek eiltnl oltozott seriale-
seket. 0
Vizsgidjuk meg most a lakossag magatartasannk legfonto-
sabb szabalyait a logoltalmi jelzeselt Mani idosztiltban.
A keszenleti Allapot elrendelese eseten nyonultil Itiadvtiny-
kent ictizze kell tenni ?A laltosstig magutartAsAnalt 81.atailyttl"-1
erazokat a radiOban is ismertetni kell.
E szabalyoknak megfeleltien a keszeniell Allapot elrende-
iese eseten az egesz lakosstig kiiteles resztvennl 11Z etvOltolyek
elOkesziteseben (tirokovoltelyek elkeszttes(ben) e'N Vt. tn.
ni a fenytilctizasi intezkedeseltet.
Kiiteles biztositani a maga sztinaira (a litizIcezelase.geken,
vagy a munkahelyen kereszt01) az egyeni vet.tyvt%delliti 1.4zkii-
zoket ?azokat mindig magaval hordanl. Ezzel ettyltleyileg it
munkakopes lakossag as linve.delmi csoportok rajalval egy(itt
kiiteles azokat as egyeb megelliza inte.zicetli.seket Is Ogrelati-
tani, amelyek as atomfegyver rombol6 hattisanak esiikkente-
sere iritnyulnak.
A legfontosabb vegrehajtuncla triegol(izt; Intkited6seit
ku-
z' tartozik a tiizvkielmi megeliizeh, melyet a tOzvi'llelml rajolt
iranyititsitval kell vegrehajtani.
A keszenleti Allapot eirendelese titan a patil(rtokat meg
kell tisztitani a felesieges halmikt61. A pacilasolt ajtajed b! Ise11
zarni, de lelakatolas n6littil. A lakAsokb61 'tell iavollimil
iis.szes gyillekony anyagoitat (petr6leum, honzin '40).) A laitiolt
kiitelesek a vezetekes Mit') adiedit tigyeblnowl kiij ni az.t
fillandoan bekapc.solva tartuni. hogy a b'golialtni jlzI''ki4 i's
utasitiisokat minden idoben hullani leitemen,
Ezzel egyidejuleg a lakossag intkkedCtriekirt it;iteb?14
vg-
I3
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release
2014/01/09: CIA-RDP80-00247A001100170001-9
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/09:
CIA-RDP80-00247A001100170001-9
rehajtani a kisebb haztartasi targyak, a ruha. cip6 stb. radi4-
ak(iv szennyezodesenek megeliizesere (mergezo vagy btologiai)
elsucol ban ezek szekrenybe vagy ladaba yak) elrakasa, a puha
batoroknak pedig huzattal yak) bevonasa titjan.
Kiilrinas figyelmet kell forditani a viz ?elelmiszerek ri-
dinaktiv anyagok elleni vedelmere. Az elelmiszereket vastag
pergament. celofanpapirba, vagy 2-3 reteg kozonseges papir-
ba indokolt csomagolni. Az ivavizet szorosan lezarhato tarta-
lyokba kelt tarolni termoszban. kannaban stb.). Az igy csoma-
golt elelmiszereket es vizet Initiiszekrenyben, szekrenyben vagy
ladakban kell tarolni.
A keszenleti allapot elrendelese utan az osszes emlitett
intezkedoseket nemcsak a varosokban, hanem a varos kornye-
ken es a falvakban is vegre kelt hajtani.
A falvak szamara ktiluniisen veszelyes a viz, a gabona ?a
takarmany szennyezildese. Ezert itt ktilonleges vedelmi intez-
kedeseket sztikseges tenni, melyek kizarjak a szennyezlides
het7seget. A gabonat fedel alatt. hombarokban vagy a csukott
raktarakban taroljak, ha pedig nines megbizhato legmentesseg
ezekben a helyisegekben, akkor a gabonat ponyvaval letakar-
jak. Allando megfigyeles alatt kell tartani az allatok legehlit
es itateit, a kutakra ?egyeb vizforrasokra ezert tettit, fedelet
es m?veddszerkezetet kell helyezni.
,,Legiriadd" jelzese utan a lakosok elhagyjak a lakasukat
es a szamukra kijelolt Ovdhelyre mennek, ahova magukkal vi-
szik a ?keszenleti" allapotba helyezett gazalarcot ?az egyeb
egyeni veddeszkiizoket. Akiket a legiriad6 jelzese otthon er,
kotelesek magukhoz venni az elare elkeszitett viz ?elelmi-
szer keszletet, valamint okmanyaikat es lemennek a legkoze-
lebbi Ovohelyre, vagy drokovohelyre. Mielott a lakast elhagy-
jak, ki kell kapcsolni a villamoskeszitlekeket, a gazhalozatot
es el kell oltani a kalyhakban ego tiizet. Otthon, vagy as utekin
maradni semmi esetre sem szabad.
Akiket a legiriado nyilvanos helyeken er (aruhaz, mozi.
szinhaz) azok kiitelesek a helyisegeket azonnal elhagyni es az
igazgatOsAg, a legoltalmi vagy a rendiirorszemek utasitasa SW'
rint a legkozelebbi ovOltelyre vonulni.
A villamosok. autobuszok, trolibuszok legiriado jelzes,-
utan azonnal leallnak. 1:12 utasok megvarva a jarrnii meg-
allasat ? nyugodtan leszallnak es a leg,kiizelebbi ovi)here
mennek. Az ovohelyen WWI as ilsszes benttartazkodok !cote-
as ovohely hasznalati szabalyait ?az ovohely tigyelete-
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/09:
1A-RDP80-00247A001100170001-9
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release
2014/01/09: CIA-RDP80-00247A001100170001-9 ,
azonnal az ovohly,segelyhelyeilez vagy a legoltulmi le-
tes Orszemhez N. ?
Akik a legiriad; jelzese pillantAban ilzemben d Po&
kotelesek az iizemre vonatkozO es a keszenleti UInpt LII
lesetO1 ervenyes kW?n utasitAsok szerint, valamint az
igazgatescig, vagy az intezmenyek vezet5inek utasitasii siterint
eljarni. Tanintezetekben a tanitdst be kell fejezni, a tanulOknalc
es a tanszemelyzetnek pedig a szamukra kijelult evOhelyekre
kell vonolni.
Meg a pontosan megszervezett rlasztO szolgallit eseten is
elofomiulhat, hogy a lakossag egy resze k inbixi okolt mlait
az atomtamadas pillanataban az epilletek helytse-
geiben, az uteakon, az udvarokon fog tartAzkodni. Mak az
emberek tehat. akik az atomrobbanas idejOn oviThelyen
tartezkodnak, kotelesek az tinvedelem szilkseges Intezkeclesei
szerint es a beallott helyzetnek megfelehien cseleltedni,
PeIdaul ha egy szemely a lickasban tiit?tnzkodik felvil-
lanast vesz eszre, azonnal a Wick miige ken rejtaznle, hogy az
ablakokon keresztiil joy() fenysugArzast61, vagy az tivegszilan-
koktO1 es a ltikiihullAm hatAsa alatt nagy sebesseggel
kiilonbuz6 targyaktol serUlest no szenyecljen.
Az udvaron tartOzkoclii szemely. ha a robbanAs
sat eszrevette, amilyen gyorsan csak foglaija II aleakii-
zelebbi ovohelyet, ha az nem leheiseges. Ogy rejlazzlin egy
arokban, vagy egy szilard es alacsony keikeriti%s, vagy egy fiilcl-
kupae moge sib. Ha sehova sem fiction. 'Hove rejiiizhet
Ugy arccal lefele a fiildre kell feldidnIe Cs igyekezale IceII a
lehetOseg szerint ruhAval, vagy ktipennyel a C4111/04% lestri.szeit
letakarni. Ilyen helyzetben kell 15 miisodpereig mozdulallanul
maradnia. mindaddig, amfg megsztinik az Atli:link, suaArzas
eros hatasa es a lokehullam elhalad.
?Vegyitamadas" jelzese Wan azok a szemelyek. akik %way-
vedelmi vonatkozilsban barenciczett OvOlielyen CsArok
lyen tartezkodnak, tovabbra is ott maradnak,
A benntartozkodas ideje as ovohely elhelyezz,si kir?/0-
ben eloallott helyzettlil ftigg. Azok a szemMyek, akik
oknal fogva AvOhelyen kivOl vatov tplyrin :117,11-
ovehelyen tart&kodnak, mely vegyi vonatkozlistmo nine? Ix..
rendezve. ?vegyitAmadas" jelz&se. . azorinal a
gazidareot es a nAluk ley() bOrvedli cszkomkel
Varatlan tamadAs escten a lakossAgnak Irlst?hen
137
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release
2014/01/09: CIA-RDP80-00247A001100170001-9
mor-
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/09:
iaKossag szamara az alum-, vegyi es
CIA-RDP80-00247A001100 'j 170001-9
vedekeze3sel kapcsolatban" ki-
advanyban L.lefektetett magatartasi szabilyoknak megfelehiert
kell viselkednie.
i,Legiriado elmult" jelzese utan a lakossag elhagyja az
avehelyeket ?a gyalogosok, illetve a jarmeivek for galma meg-
indul. Ha az ovohely a karhely terineten fekszik, akkor az em-
berek az ovehelyet csak a legoltalmi szervek engedelyevel
hagyhatjak el. Ov6helyet megfelelei utasitas nelkiil elhagyni
csak abban az esetben lehet, ha az megseriil, valamint ha azt
tiiz, vagy elarasztas veszelye fenyegeti.
Atomtamadas veszelyenek koriilmenyei kozOtt nagyon
fontos betartani a fegyelmet ?a rendet, szigordan vegre kelt
hajtani a legoltalmi orszemek kOvetelmenyeit ?az eloirt ma-
gatartasi szabalyokat. Ezen szabalyok mindennemii megsOrtese
vagy a legoltalmi iirszemek utasitasainak vegre nem hajtasa
"ugyanis sUlyos kovetkezmenyekkel jarhat.
5. Megel5z5 tfizvedelmi intezkedesek
A ke.,szenleti allapot elrendelese utan, a mar elfire vegre-
hajtott ttlzvedelmi intC..zkedeseken kiv?l, tobb mers.,elozei tUz-
vedelmi intezkedest is el kell vegezni, a lakossag erejere la-
maszkodva.
A megeluzii tuzvedelmi intezkedeseket azert kell vegre-
hajtani, hogy az atomrobbanas fenysugarzasatol, vagy masod-
lagos okokbOl eredo t?z keletkezesenek valOszinGseget esik-
kentsilk (6pilletek es letesitmenyek ltikOhullam Altai vale) le-
rombolasa kOvetkezteben) ?abban az esetben, ha megis tii-
zek keletkeznek, biztositsuk a tuzfeszkek felszamolasat.
A keszenleti allapot elrendelese utan vegrehajtando meg-
el8zo tazvedelmi intezkedesek ket esoportra oszthatOk. Az elso
csoportba tartoznak azok az intezkedesek, melvek a ttlizfesz'cek
keletkezeset megnehezitik. a masodik csoportba pedig azok az
intezkedesek, melyek a mar keletkezett langralobbanasok vagy
tilzek felszamolasat megkiinnyitik.
Az elso esoport intezkedesei koze tartozik mindenekelOtt a
padltls, a 16pesohaz ?az Ovohely helyisegek megtisztitasa
mindazoktel az anyagoktol. melyek nemesak a tiizet elesztik,
hanem a tCtzoltds iranyitasat is megnehezitik.
Atomrobbanas eseten a f? veszelyt azon anyagok Ifingra-
13t
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/09:
CIA-RDP80-00247A001100170001-9
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release
2014/01/09: CIA-RDP80-00247A001100170001-9'sic:,
- gilutp-n
lAm hatasa utan is rnegmaradnak, vagyis olyan C?pilletekr61,
melyek az atomrobbnnas kOzpontjatal, vagy epicentrumatO1
jelentiis tavolsagra vannak.
Ebben az esetben a tClzkeletkezes veszelye a helyisegeken
beliil a feny-nyilasok nagysagattil fUgg, Exert 'Wynn int&ke-
deseket kell elOiranyozni, hogy az 6sszes ktinnyen gyOlekony
anyagok (papir, sziivetek stb.) min(%1 tavolabb kerilljenek a
veszelyeztetett zemit61. (Jelen esetben tehat at a terttletet
kell megvizsgalni, mely az atomrobbanas fenysugarzas hatasa-
nak lehet kiteve. Az ilyen terilletet veszOlyeztetett zOnanak
nevezik. Miutan a polirozott fafelitle.telc meggyulladasa lartOs
ttizet nem idezhet e16, tehat csak a ktirpitozott batort kell el-
tavolitani.
? A tuz keletkezesenek megelozese erdelteben a )ely!sego-
ken beliil elsOsorban a fenysugarzas Utjat ken elzarnl. FAL Cozy
lehet elerni, ha az ablaknyilasokat ttlzalle anyugokbel lOsztilt
vedoburkolattal lezarjak. Az emlitett celra barmllyen elhattl-
roliist fel lehet hasznalni, amely a fenysugarakat nem engedl
at (deszkapalankok, ablaktablak, yedonylik). A feladat most
mar abbel all, hogy ezek a feny At nem eresztii altadalyok ne
okozzanak titzet. Ennek elkeallesere a red6nyilket tftzelle ke-
verekkel kell itatni, a deszkapalankokat e's as ablalhabltIkat
pedig feller szinure kell festeni. As elsiiteittOsre hasznalt pa-
mutfuggonyoket ?redonyiiket ammonfoszfatos vizes oldattal,
bersavas es beraxos oldattal, valamint egyeb IfIz4116 kevertqc-
kel lehet impregnalni.
Az atomrobbantis lok6hu1Iama a vedliburIcolatat lerombal-
hatja, vagy letepheti ugyan, de ruldig idlihg afe.nyougarzeis
hatasa annyira lecsokken, hogy a bels6 hely1s6gokben semmi-
fele kart nem okoz.
Az eptileten bel?lI targyak f.f; szerkezetek lAngralobbonft-
sanalt lehetoseget as tivegek feller festeldiel, vogy me.sszi.1
bekenese is csiikkentheti. A lielylsegekbe boirotolO
mennyiseg ebben as esetben ugyanis,kb, sitrolre.sze.re
A befestest az ablak ktils5 oldalan k6t retegbrol ve.grehaj-
tani. A festek kevereke a Wivetkezei: altallan mAsz, mit., viz,
10:1:30-as aranyban.
A keszenleti allapot ,(!lrenr1.1ew. utAn la1161i6woli1161,
?zemr?ekbCI raktarakbor mi s a lihnnyen
gyillekony anyagokat el kelilavolitant, /A ha ex nom 1P1tetse,-
1 49
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release
2014/01/09: CIA-RDP80-00247A001100170001-9
?:(
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/09:
CIA-RDP80-00247A001100170001-9 inimalis mennyisegben lehet %mini- A ,
padlasoIcon a gyulekony feltoltest 5 cm vasta,g homokreteg,
vagy 10 cm vastag salakreteg boritassal !cell szigetelni. Ameny-
nyiben a padlas fodemje nem eleg szilard, hogy a potterhelest
kibirja, akkor a gyillekony feltoltest homok, vagy salakreteg-
gel kell kicserelni.
A keszenleti allapot elrendelese utan a padlashelyisegek
ajtajat konnyen nyithato retesszel kell elzarni.
Az emeletekb51 a lepcseihazba nyilo veszkijaratok es a
ktils6 lepcsol allancloan keszen kell hogy alljanak az akadaly-
nelkilli hasznalatra. A lepcsOhaz bejaratahoz, a padlas feljara- !
taihoz Citmutateit kell kiftiggeszteni. A tetOre yak) feljutas er- j
dekeben tamaszt6 vagy beepitett tuzallo letrat kell elhelyezni.
A fenysugarzas vagy a gy6jtoeszkozok hatasa elleni ve-
dekezes celjabOl az eptiletek es letesitmenyek faszerkezeteit
ttizved5 keverekekkel kell,bekenni, vagy befesteni.
TOzver15 keverekek keszitesere, a rendelkezesre Al16 anya-
gokb61 agyagot, homokot, meszet, cementet, viziiveget, gip-
szet es salakot lehet alkalmazni. A tfizved5 fodem nagyobb
szilardsliga erdekeben a faszerkezet feltiletet el5z5leg a piszlk-
UM es ported meg kell tisztitani, el kell tavolitani rOla a ko-
rabban ravitt festekreteget, be kell tapasztani a repedeseket
es a nyilasokat. Tapasztas, tomites celjabol agyag ?homak
keverek hasznalatat lehet javasolni (2 rC.,sz homok es 1 resz
agyag), melyet vizben kell feloldani.
Az egyszer0 tuzved5 tapasztoanyagok alapja a flyers-
anyag. a ttlzved6 festekek alanja pedig a homokbel kieirolt ?
a fest& dirtisegeig vizzel felcddott agyag.
A rendelkezesre 4116 anyagokkal alkalmazni lehet a me-
szes, a szuperfoszfatos es a foszforgipszes (kalciumfoszfat 6i
kalciumsulfat kevereke) tapasztast is. A meszes tapaszt4s 62
azdzalek oltott meszbol, 32 szazalek vtzb51 es 6 szazalek kony-
has6b61 All. A szuperfoszfatos tapasztas 65 szanlek szuperr?
WW1 es 35 szdzalek vizb51 All. A foszforg;ns7es tapaszta.; 15
szazalek foszforgipszb51 es 35 szazalek vizb31 all. Egy ner..yzet-
meter faanyagra kb. 2 kg. tapasz szilkseaes. 3-5 mm vastag-
sAgt1 tapasz eseten.
A lakeihAzak udvarait es az iizemek teruletet az ego anya-
gokteil meg kell tisztitani. Ennek erclekellen minkrnkat a fa-
keritescket, pajtakat, feszereket eq egret) ki3ebb eTtek5 &pit-
menyeketi melyek a blz szempontjabCil veszelyt kepeznek, le
ken bottani.
140
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/09:
CIA-RDP80-00247A001100170001-9
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release
314/01/09 : CIA-RDP80-0.92. 47A001100170001-9 t allanda k-
A megellizii tilzvedelmi inteskedesek masodik esoportja-
hoz, melyek a mar keletkezett langralobbanasok t?s ltitagt tel-
sztimolasat megkortnyitik, kUUinbozc tazolta t?s tibtrendiss.teti
felszerelesek tartoznak, ezekkel a haztartasokat keild mennyi-
segben el kell MM. A tOzoltas legelterjedtebb eszkiizet a
titzoltakesztilekek.
A kezi tilzoltakesztilek amelyet allanda milkiitiakepes
allapotban kell tartani ? arra hivatott, 'logy a kesdiidliit
meg csiraljaban eloltsuk. A kesztilek a miikitd6i viszony-
lagos rovidsege ellenere is jelentas olio hatast gyatkorol,
A tazoltakeszillekek ttilteset, ajratiilteset ?javitasill szak-
emberek vegzik.
TCizoltokeszillekek mellett a legoltalomnal azegyik legol-
terjedtebb tOzolt6felszereles a vederfeeskendo,
A vederfeeskendilk arra szolgtilnak, bogy a vhw a tartaly-
. hal sugarban kfl?veflj? Segits6gtikkel klsebb bele& sIt kalSii
ttizeket Is el lehet oltani. A vederfeeskendo taplahlsa vetierbell
tortenik. A vederfeeskendo 8-10 m hossza sugitral adC's Whitt-
beliil 10-12 liter vizet hasznal fei percenkent. A vederfeesken-
&it altalaban 3 fa* kezelt, aldk kilztil egylk a viz szallitamett,
masik a fecskendo kezeleset es a harmadik a sugar itAnyltAsAt
vegzi.
A langralobbanitsok sikeres es gyors oil Asa erdelteben a kit.
vetkezii ttizolto felszereleselc sztiksOgesek: szerszantok
(feszittivasak, csaklyak, lapaink, fejszek) 1%s ohOwlyagolt (ho-
mok, viz. hamu, ttizoltohab mtb.).
Minden haz es tizem lepcsoltazaban s padliisfat titzvedelml
orhelyeket kell felszerelni, allot egy ayprwzriallte.szlei-
tel es tazolteszerelvennyel rendelkez6sre All.
Arra az esetre, ha a vizelltitas a vtzvezelek
megszunne, valamint annak erdelceben, hogy a meglevii viz-
mennyiseggel barmilyen sztiksegletet biztlnthani 11.1ii,ssen, titbit
intezkedest kell vegrehajtani, melyek a vizellAtO rendszer meg.
javitasat ?a ttizoltits megkrAnyiteset swig:1116k, lay l'itirn401'.
ban vizkeszletet kelt biztositani tartalyokban, lewd/Alma, de..
zsakban, kadakban sib., melyeket ti IsikitslYin /04 rritilititoil
elhelyezn I. Then a viztartalyokat
ges tartani. vagy azokat fagya114 oldat4kkal kelt mi,gtroll?tit,
melyek elkeszttEsere kaleiumot. magneziumol 111411/141
Inas sekat lehet felhasznalni, MAW tiz vroliirnyl vlmoonyt-
fr-gda
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release
nni A ini /nci niA-RDP80-00247A001100170001-9
I
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/09: 1
CIA-RDP80-00247A001100170001-9
seg 35 kg kaleil,mklorid oldasa eseten csak 25 fok hOmemeh.-
ktnel fagy be. Ha ilyen oldatokat nem lehet kesziteni, dgy a
hordokat, dezsakat ?egyeb tartalyokat hOval, vagy darabos
jeggel kell megthiteni. A tart* hoval vagy jeggel vale meg-
toltese elett, annak aljara 10 cm vastagsagn homokagyat kell
elhelyezni.
A keszenleti allapot elrendelese utan minden allampolgar,
amikor a munkahelyet, vagy a lakasat elhagyja, laiteles eloltani
a kalyhakat, a tOzhelyeket, a petroleumferzoket es a petroleum-
gazfOzOket, kikapcsolni a villany-, a gaz-melegitakeszalekeket
es a villanyvilagitast, tovabba bezarni a Wiwi ablakkereteket.
6. Az atomkarhely felszamolisa
Az atomkarhely felszamolasa alatt ertjiik mindazon mun-
kalatok vegrehajtasat, melyek a lakossag mentese, a tilzek es
a rombolasok felszamolasa, a hajlek nelkiii maradt lakossag biz-
tositasa erdekeben sztiksegesek, valamint a varosok, a kertile-
tek es az 0zemek eletmtikodesenek helyreallitasaval stb. kap-
csolatosak (ez utebbit nem a legoltalmi ere& valesitjak mpg).
A robban6hatasti atomfegyver jellegzetes sajatossaga, hogy
nagy rombolasi korzetek keletkeznek. Az emberek tomeges se-
rillese, az eptiletek es a letesitmenyek tomeges lerombolisa, a
nagy tuzgocok keletkezese ?a terep eros szennyezodese, a kar-
felszamolas idejen igen komoly nehezsegeket okoznak, miuttin
az er8k reszer81 nagy ertifeszitest es jelentos mennyisegii esz-
icoz beveteset, valamint az osszes munkfilatok pontos megszer-
vezeset kovetelik meg. Az atomtamadas gyors felszarnolasa er-
dekeben sztikseges tovabba az ? atomvedelemre elozOleg fel-
keszitett egesz lakossag fegyelmezettsege es onfelaldozasa is.
Az atomkarhely felszamolasanak megszervezese es vegre-
hajtasa els8sorban a legoltalmi torzsekre, ?zolgalatokra es egy-
segekre (tobbek kOzatt az tinvedelmi csoportokra is) harul. Az
atomrobbanas karfelszamolasi munkalatainak meretei azonban
olyan nagyok is lehetnek, bogy a legoltalmi egysegek a lakos-
sag segitsege nelkiil anal megbirkozni nem tudnak.
Az atomkarhely felszamolasfinak sajatos jellege van es
ktivetkez6 alapvetO intezkcdeseket tartalmazza: a karhily fel-
deriteset; a jmuszaki-mentesi munkak vegrehajtasfit: a serultek
elsosegelyben reszesiteset ?eltivolitasat a karhelyrol: a tiizek
lokalizalasit es oltasat; az emberek videbnet ?ellenerzeset a
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/09:
;IA-RDP80-00247A001100170001-9
?
'
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release
2014/01/09: CIA-RDP80-00247A001100170001-9
radioaktiv szennyeeddesek ellen; a rendfennlartdst; a szernely-
mentesitest; a serillt lakosskg elhelyezeset es ellatilsAl; a vAros
(kerialet) rendes eletmeikodesenek helyreAllitAsAt.
A karfelszamolasi intezkedesek ? vegrehajtAsuk tontos-
saga es idopontja szerint ? els6dlegesekre (halaszthatalla-
nokra) ?masodlagosokra oszlanak.
Az elsodleges intezkedesekhez azok tartoznak, melyek
embermentessel es az elsosegelynAtassal kapesolutosak. Ide-
tartoznak tehat: a karhelyek felderItese: a serilltek halasztha-
tatlan elasegelyben val6 roszesitese es eltavolitAsuk a kArhely-
roll; mOszaki-mentes (levegojuttatAs a beomlott Ovahelyekre,
ovethelyfeltaras, emberek kimentesd az Ovollelyektill es a ro-
mok aled stb.) ?tilzek lokalizalA.sa es (Atka (els6sorban az em-
berek Meta veszelyeztet6, vagy a legoltalmi egysegek teny-
kedeset zavares tilzeke), utak megtlsztitAsa a romoktill, a ram-
bolasok terjedesenek korlatozasa ?a rombolas felszAmolAsa,
elsosorban azokon a kozmilhillozatnkon. melyek nelktll a men-
tesi munkalatokat vegrehajtant nem lehet. Ide tartozik: men-
tesi munkAlatok vegrehajlasa, eldisorban az utak megtisztitAsa,
a mentesi munkalatokkal ?a tazolttissal kapesolatban, tovtibbet
a teriilet, a szallitOeszkOzOk es as egyeb szerinyezeti leteshme-
nyek mentesitese, melyek a lakossAg sztlmAra vessc:4yeselt;
gill a karhelyen dolgoz6 szennyezett lakossag ?a legoltalml
egysegek szemelyi allomanyAnak mentesitese.
A nulsodlagos intezkedesek klize tartozik: a hajlek
maradt lakossag elhelyezese ?ellatasa; a mtlsodlagos mentesl
munkalatok e1vegz4se; as idelglenes maszattl-helyre411116 num-
k?vegrehajtasa; as atomtAmadAst szenveddt salvos rendt,s
eletmilkbdesenek helyreAllitasa (romeltakaritAs. a kilsivIcecl('s1
utak, a hfrosszekottetesek, lakftsok stb. helyreAllItAsa),
As atomkarhely felszamolasaval kapcsolatos Noses !nth-
kedesek sikeres vegrehajtasa nagy mertekben a legoltalmi t.gy-
segek ?azok harcosainak szoros egyattmOklicieNtoi, kesdeme?
nyezeset6I fiigg.
Az egyiittmakodesnek killonos jelentasege van, hu a
helyen egyidejiileg tObb kill6nfele szakegysectek Ievi.kenyked-
nek, vagy ha as tizemi egysegeknek es us iinvetlelmi csop,w-
toknak a tartalek egysegekkel, a katonai ulakulutokkal ?ti
Ia-
kossaggal kell tevekenylsednie.
Peldaul a mOszaki-mento egydiek szetnelyi AllomAnyAna,k
nemcsak a romok eltakaritAsat kell imnernic, hanem fiZ
Segelyllyllitiat, a Wiz& felszamolAsat, miut?in szUks6g eset!,n
14J
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release
2014/01/09 : CIA-RDP80-00247A001100170001-9
1
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/09
C IA- R D P80-00247A001100170001-9
tOzolto egysegel ke1 a ttizoltasban is reszt vesznek sib. A tiiz-
olio egysegek viszont kiitelesek biztositani a muszaki-mentii. az
egesz.segiigyi ?m?egysegek munkajlit.
Az alapvetii mentesi munkalatokat es a biztosito intezkede-
seket a legoltalmi egys&g,ek es a bevOnt katonai alakulatok szer-
veiett egyiittmiikiidesben hajtjak vegre. Az iisszes alegysegek
?a lakossag egyiittmilikodesenek measzervezeseben a fiziszerep
a szektor- es karzetparanesnokokra harul (a karhely szekto-
rokra, kiirzetekre ?munkaterilletekre lesznek felosztva), akik
egyben a munkak vegrehajtasanak eelszerii sorrendjeriil, vala-
mint a k?l?nbaz? alegysegek esszerii felhasznalasarol ?egyiitt-
miikadesertil gondoskodnak. A szektorparancsnokok szervezik
meg sajat szektorukban a raclioaktiv fcth? mozgasi iranyanak.
a sugarszint es a szel iranyanak megfigyeleset. A szektorpa-
rancsnok, amikor a mentesi munkalatokat megszervezi, minde-
nekelott vegrehajtja a szektor felderiteset, meghatarozza a men-
tes Utvonalait. ?iisszekottetest letesit az eltiljaro tiirzzsel
Az atomkarhely felderitese
A legoltalmi felderitest a varos, keriilet, iizem terilleten az
illetekes legoltalmi tiirzs szervezi meg annak erdekeben, bogy
a karhelyen beallott helyzetriil megbizhato adatokat kapjon. A
felderitesi adatok alapjan a legoltalmi parancsnok hataroz az
els?rend? karfelszamohisi munkak megszervezeseriil us vegre-
hajtasar61. A felderitesnek jelentest kell tennie a rombolas he-
lyerol, jellegeriil ?mereteiriii is. Az ilyen jele.nt&s csak a izzir-
hely altalanos felderiteset adja. Ezzel egyidejiileg azonban a
mentesi munkalatok sikeres vegrehajtasa erdekeben a legoltal-
mi egysegparancsnokoknak sztiksegilk van r6szletes ertesiile-
sekre is (az egyes objcktumok rombolasanak jelleger51 es me-
reterill, az ovahelyek bejziratainak lerombolzisftr61. a romok me-
reteirlil, a tiizek mereteirol. a tertilet-szennyczalos jellegeKil
foktirOl stb.). hogy meghatarozhassalk az e15t..iik allO munk,ik
terjedelmet ?jelleget. Ezeket ax ertescilt'seket a karhe:y Minn-
!egos .felderit6se ittjan szerzik be.
Osszegezve a felderites a kiivetkezi.i feiad...tokat haitja
Ogre: megallapitja ax atomfegyver a1k7Ima71 iziivetk.nen
keletkezett rombolAsok hatarait: felkutatja a boomlott
lyeken levii embereket. megallapitja ezen let Cnvak rombo-
lasanak jelleg6t s az elsorendti karfelszarnelasi munkalatok ter-
144
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/09i
CIA-RDP80-00247A001100170001-9
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/09:
IA-RDP80-00247A001100170001-9
jedelmet; felderiti a tilagkokat ?megallapftja a lako.ss4g
nekillesi ?eltavolitasi Utvonalait, valamint a legultalmi egysd-
gek bevetesi Cdvonalait az elsdrendu karfelszdmohlsi munkdk
vegrehajtaisa erdekeben; felderiti a robbandhattisa atomtegy-
ver ?a hard radioaktiv anyagok alkalmaxasa IcOvetkerteben
keletkezett radioaktiv anyogakkal szennyezett karzeteket, su-
garfelderitest hajt vegre a szennyezett kOrzetekben i id6ben
figyelmezteti a lakossagot a rombohis varhatd veszelyeirdl,
Az altalanos felderitest killon figyel6 6rszemek, a legal-
talmi tOrzsek felderito csoportjai, a legierok stb. vegzik.
Az atomkarhely gyors es pontos megallaplUisa, valarnint
a rombohis mereteinek meghatarozasa eeljdbol a polgArl legi-
forgalmi tarsasag reptilogepeinek felhasznakistival hgi felvete-
leket is keszitenek.
A varos terilletenek reszletes megfigyelese erdekeben a fol.
derito csoportok allomanyabol figyeld 6rszerneket jeldlnek ki.
Mindegyik Orszem altalaban 2-3 f6b6I all. A viiros terilletenek
megfigyeleset a keszenleti allapot elrendeleset61 kezdarklen
megszakitas nelk01 kell folytatni. A figyelok ktitelesek luau!.
manyozni a rdjuk bizott tertiletet, jol kell ismernitik a je1lemz6
tereppontokat, az uteak elhelyezeset, valamint a sugarzast je1x6
es mer6 kesztilekek hasznalatat.
A fenyalcazas allapotarOl es a ktirhelyektill szal6 adatokat
a felderito csoport paranesnolcanak ugyanesak a felderlI6k je-
lentik. Ez utObbi az adatokat Osszesiti s kOzll a yarns' (kertileti)
legoltalmi tOrzzsel, melynek ulashasa szerrnt a karhelyre a fel-
derito csoport allomanyabOl fe1derlt6 jar6rOket iranyllanak. A
felderit8 jaror altalaban ket f61261, sugarmer6b51 e culy
ritoblil all. A vegyi felderft6k. illetve sugarrner6k nIclk ii te-
repen elol haladnak ? biztositjak a felderit6 jar6r mliklideset
a szennyezett karhelyen.
A legoltalmi toms anal kivezenyelt felderit6 jarlirOk a fol.
deritest, a karhely szeletol ktilOnbO76 iranyokbed klindulva,
annalc kozeppontja fele haladva vegzik egyailmOkAdnelc is
legoltalmi egysegek felderitli jar6reivel, akiket ssz atorattima-
das felszamoldsara vezenyeltek kl. A felder1t6 jar6rOk s'Aeles
utcalcon, parkokon. korutakon haladnak. Az Altalanos felderflem
eredrnenS?eit a jar5rok a felderlt6 csoport parancsnoklinak je-
lentik, aki az adatokat 8sszesiti kilPnti legolialmi ll'ormnek,
A WO:lieges felderites mliszaki. tlizolt6,Va.- egyeh
szakfelderitest folal mal6ban. A kliNnh,ges feld(Thes WA Mtn-
Linos felderites Altai szerzett, a kartielyrill.sz411, adatiikat,
ft, Vomit:gyve:
140
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/09:
riA_RnPRO-00247A001100170001-9
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release
2014/01/09: CIA-RDP80-00247A001100170001-9
letezi, kiegesziti, vagyis pontosan meghatarozza a romboltisok
jelleget, a tiizgocokat, a szennyez5des fokat; az epiilet romjai
alatt, vagy a beomlott ovOhelyeken levo emberek szamat; pon-
tosan megallapitja a seriiltek megkOzelitesenek,
eli?lit?-
nak legmegfelelabb Utvonalait, valamint a mentesi munkala- .
tokhoz, a ttizek oltasahoz sztikseges era ?eszkOzOk mennyise-
get. A killOnleges felderitest a legoltalmi torzs alegysegei es fel-
derito csoportjai vegzik az altalanos felderitessel egyidejaleg.
vagy kOzvetleniil utana.
A ktilonleges felderites modszereinek tobbsege, mint 01-
daul a miiszaki vagy a tiizolt? szaktertileten kevesbe ter el a
hagyomanyos kartertiletek felderitesenel alkalmazott mOdsze-
rektell, ezert ebben a konyvben csak olyan mertekben keriil sor
ismertetesiikre, amennyjre a miiszaki-ment6 es a tilzoltia munka
vegrehajtasaval kapcsolatosak. Atomtamadas viszonyai k5zOtt
sajatos tulajdonsagokkal csak a sugarfelderites rendelkezik.
A sugarfelderitest azert kell megszervezni, hogy idoben
felfedezzek a radioaktiv anyagokkal vale) szennyezest, annak
folcat es fajtajat, hogy megallapitsak a szennyezett szakaszok
mereteit, hogy megjeltiljek a szennyezades hatarait es az atjki-
rokat. tovabba. hogy megfigyeljek a sugarzas intenzitasinak
valtozasait a szennyezett korzetekben.
Ennek megfeleliien a felderitest figyel5 orszemek ?jar-
8rok vegzik, akiket a legoltalmi tarzs felderito csoportjab61 je-
l?lnek
A figyel5 arszemelcet ? mint mar emlitettiik ? az alta-
lanos felderites iranyitja ?azok sugarjelz5 muszerekkel, vala-
mint a vegyi tamadast jelz5, illetve riaszto eszkozokkel van-
flak felszerelve. Ezek az orszemek tehat az altalanos figyeles
mellett a sugarfigyelest is vegzik.
A figyellik a kovetkez5 mOszerekkel rendelkeznek: gazki-
mutatOval, sugarszintmerOvel ?event nem onleolvosOs deals-
merovel, ezenkivill egyeni vegyivedelmi eszkozokkel is.
A sugarfelderit8 jar6r allomanya 2-5 fobtil All. A jar&
gazkimutateval, sugarszintmerovel, egyeni nem onleolvasos
clezismerovel, (mindegyik felderito), egyeni vegyvedelmi eszko-
tovabba az elhatarolashoz sziikseges eszkozokkel, vala-
mint a viz, talaj stb. mint& vetelehez szilkseges eszkozokkel
van felszerelve.
A felderites folyaman es annak befejezese utan a Aroma-
rancsnokok jelentest tesznek a felderitocsoport parancsnoka-
nak, vagy aa alegysegparancsnoknak a szennyezades helyeit-61.
346
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release
2014/01/09: CIA-RDP80-00247A001100170001-9
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/09:
IA-RDP80-00247A001100170001-9
a sugarszkmeicrol, tovtibbi a megkeriliti utakrol es a legmeg-
felelobb ahol a szennyezett szakaszoicon kereszttil
atjarokat lehet letesiteni.
A sugarfelderites celjaira k?1?nbu mdszereket hastrull.
nak, amelyek leirasa ?hasznalati mitdja riividen a alabbiak-
ban foglalhato ossze:
A sugarszintmerii a sugtirszint meresere molgal a tem.
pen.
A sugarszint methsenel a milszert mellmagassagban kell
tartani a szennyezett feIUlett?l 0,7-0,11 m-re, A csomagolO
dabol kivett szintmeriit haton, vagy ke.,zben kell hordani.
Ha a gammasugtirzas ertissegenek merese gepkoesirol vagy
egyeb jarmilrol tortenik, akkor a melt ertek kisse alticso-
nyabb lesz, miutan a gepkocst alja es falai a gammasugarakat
gyengitik. Ezell a milszer pontos beallitasa erdelteben tUiszr
meg kell allapitani a gepitocsi arnyekole hat:is:Wed adeck, su-
gargyengtiles fokitt. Ennek erdelteben a szennyezett lerepon ket
merest kelt eszkoztilni: az egyik mert:st a gepkoesin Will, axon
a helyen, ahova a milszert helyezni fogjak: a masodik merest
pedig a gepkocsin kivill, k?rUibeiui az (Aso mires magassAget-
ban. A masodik mores es az elsii meres aranya (hanynclosa) adja
meg azt a tenyezdt, mellyel a geplcoesi belsejeben kapott mft-
szerallast minden alkalommal meg kell szorozni. Ha a nit%rese-
ket csak gepkocsirel toilet elvegezni, celszerii a fenti tenyezdt
a sugarfelderites kezdeten olyan szakaszon megallapitani, altol
a sugarszintek viszonylag nem magnsak.
A terepen iev? beta- es gammasugarak kliziltti :warty meg-
allapitasa es a betasugarak erossegenek erteltelese celjtib(4
sztikseges a miiszeralhisoltat zart es nyitott fedelnel feljegyezni.
A mert ertek novekedese nyitott fedel (Neten H belasugaralc
jelenletere mutat. A nyitott es a csukott fedCi eseten inert
ertekek Ictiltinbsege tizzel megszorozva adja a betiisuOrzils
doziserOssegenek megkozelitii nagysnglit, Ilyen rnereselcet
azonban gepkocsirel elvegezni nem 10(1, miutan :mak Mat
?alja a betasugarakat teljesen elnyeli.
Beta-gamma szennyezettsegmera
A miiszer: szemelyek, az elelmiszerek, a isikarmitny, a viz.
valamint a levegti beta es gamma aktiv anyag,111 Altal okwott
szennyezedesi fokanak lemeresere szolgal,
A sugarzitsmero segitsegLIall a gzemelyck, a rulia, a
17
Declassified
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/09
CIA-R DP80-00247A001100170001-9
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/09:
CIA-RDP80-00247A001100170001-
rates 0/./GUISS, as.
csak a szennyezett kOrzeten kiv?l
lchct lemerni. Meresek alkalmaval a szennyezettsegmero keszii-
leket mellhelyzetbe kell elhelyezni. A szennyezettsegmen5 szon-
dajanak fejrestht a szennyezett felidethez kell kiizeliteni olyan
mertekben, hogy az Vale koriilbeliil 1 cm tavolsagra legyen.
Kozelebbi meresek eseten ugyanis a radioaktiv anyacw, a szonda
fejreszere keriilhet. Ha viszont a fejreszt a vingalt
tavolabbra helyezziik, akkor a muszer hamis (kisebb) erteket
mutat. A viz szennyeziidesi folcanak merese eseten a vizforrAs-
1361 mintat vesztink ?azt a szennyezett korzetbol kivisszuk,
ezulan a szonda fejreszet a viztartalyba kell martani es meg-
allapitjuk a szennyezedes fokat, a meresek kozepertekenek
megallapitasa erdeiceben a szondat a tartaly melyen tObb hely-
zetben kell elhelyezni. A meres pillanataban a szennyezettseg-
mer8 keszillek a mellen felcszik.
A szemelyek szennyezodesi fokanak es jellegenek megalla-
pitasanal a szonda;fejreszet a fejtOI kiindulva a labig kell moz-
gatni (helyezni). A gepkoesi, a villamosok es m?jarmiivek
felilleteinek vizsgalatat szintkn a felso reszekt451 kiindulva kell
kezdeni
Azon feltiletreszeket, melyek szennyezettsegi foka a meg-
engedett merteket meghaladja, fel kell jegyezni. hogy mentesi-
tesilket gondosan vegre lehessen hajtani.
Azon targyak, vizgyajtaben lev8 viz, elelmiszer. kiildnb6z5
felszerelesek stb. szermyezettseli folcat. melyek A szenny27.71t
kOrzetben vannak ?olyan gamma sugarszinttel rendAkezry:k,
melyek lemerese szennyezettsegmerovel nem lehetseges,
mm-
t?vetele dtjan kell megallapitani.
A szennyezett szakaszokrol a killonbozii mintakat meg-
fele16 csomagban (gifingyi5legben) kell elhelyezni. A targyak fe-
lilleteir81 a retegeket (hartyakat) vatta, gez, rongy stb. segiise-
;level veszik le.
Egyeni sugaradag-mer6 keszlet. A gammasugarak tai
okozott sugardazist egyeni dozismerak segitsegevel kell meg-
allapitani, melyeket altalaban a ruhazsebben hordjak (az ilycn
muszereket ezert zsebdozismeroknek is nevezik). Az jonkam-
r??a radioaktiv sugarzas hatisara bekovetke.zett ki-
sales fokannk megallapitasa a meroszekreny segitse1e-
vel tOrt6nik Az ionkamrat tigy kell megtOlteni. hog), az 0-5
vagy 0-30 r &els lemereset biztositsa.
A kestlethez 200 db es 20 tartalek egyeni dozismer6, vala-
148
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/09:
CIA-RDP80-00247A001100170001-9
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/09
CIA-RDP80-00247A0011001709912. A taita.rneris notr4ny
hasznalati utasitdsa a fedekn van feltOntetve.
A meresek leolvasitsa kfizvetlentil tlintgenekben a melt-
Infiszer fokbeosztasan tortenik.
A sugarfettlerft& megszerveseso es v6grebnAtisa. A .,Lectl.
riado" elrendelese uttin a sugdrfigyeles a figyel5k dlland6
adatat kepezi,-akik a szennyezddest a szdmukra meghnttirozott
korzetben ?azzal hatdros terepen rendszeresen ellenarzik
Reptilligepek atrepillese s legibombdk robbandsd eseten
figyelOk a terepet soronkivtil megvizsgilljtik, hogy a hard radio.
aktiv anyagok esetleges alkalmazdsat megtillapIthassak. Atom.
robbantis uttin a figyel6k a smnnyezoNst dllanclOan ellenOrnik,
es figyelik a radioakttv anyagokat hordoz6 robbandsi felh5 num-
Odd.
Ha a figyel6 radioaktiv szennyezlidest feden fel, Alcor
leadja a ..sugarveszely" jetzest, ?err51 klizvetlen pnrancsno-
kinak jelentes tesz. A suldrszint merese mellett a n1,1?151311'
rancsnok a figyelo mOkodesi zOndjart be101 a szennyez5des ha-
Witt is megje101i.
Atoinrobbands eseten a sugdrfelderitesnek els6sorban
maszaki-ment5 munkalatok vegrehnitds1 helyeln kell megthr?
tennie. jelenteni ken a szennyezikies hat:Walt (nhol a sugdrszInt
legalabb 0.1 ri6ra). eros szennyezodes eseten nedig ezeket a Rya-
kaszokat es a rajtuk valo atjtirekat ktilon jeldcicel jel0Ifit meg.
Ennek erdekeben a kdrhelyre sugarmero itireiroket ken ird.
nyitani.
A szennyezodes ?rombolds jelleget51, foktit61 ?mcret0..
tot ftigg5en a felderitest tobb gyalogos, vagy gepositett *arm'
lehet vegrehajtani.
A gyalogos jfirOr5k a felderftest levifeltehh 2 ?3 km/Ora
sebesseggel vegezhetik. Az olyan kdrhelyen h,,101, ahol astigdr.
szint a 30 r/Orat meghaladta, eyalogos Orli fold'.1.116m1 mak
vegs5 esetben vegezhetnek. Allot n stoArszInt n mnftisngedeAt
mereteket meghaladja. ott a avorsitott 0inmot malamfokei toren-
jarekepesseggel rendelkoz5 jetrmOvekkel kell biz, osif a nl.
A sugartnero jdr5r Altai vertzmf survirfntderfiesa WWI*
kezokeppen tortenik: A megadott iranybon hst1'i'v:i ii Idriirtik
a muszereket bekapcsoljak. ?lemeTve nsuldrszintftki.+, meg.
jelolfk a meresek helyeit jr.17,116h14kat bely,,vo-k el a 414any.
nyezett szakaszokon. Felderitik az atjdroAnak fellerznllhaf6
nem szennyezett helyeket, azokat a meg1eld5 jelekkd megjo-
?war& feljegyzest keszi tem*, Faenkiv01 mint/A valW?
141?
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/0,q
? e.1A-RDP80-00247A001100170001-9
i
Declassified n Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/09
CIA-RDP80-00247A001100170001-9 ,
nek a levegunot, a tatajoot es a vizb51. A talaj- ?vizmintakat,
valamint az epitmenyek ?targyak feliileteirol vett hartyakat
(retegeket) a szennyezett korzeten kiviil met*.eknek vetik alk
vagy ezeket meresek celjabOl kiikinleges laboratoriumokba to-
vabbitjak.
Sugarzasmero miiszerekkel kell ell?i azokat a jarOrtiket
Is, melyek a maszaki-mento alegysegekkel mitkiidnek egyiitt,
akik megallapitjak a szennyezodes fokat, meghatarozzak az al-
egyseg munkaidejet a szennyezett kiirzetben. ?iigyelnek arra.
hogy a szemelyi allomany betartsa az elOvigyazatossagi ?a
vedointezkedeseket.
A karhely sugarhelyzeteral szelO ertestileseket, valamint a
radioaktiv felho haladdsi irdnyat a legoltalmi torzs felderitii
csoportjanak vezetOjevel kozolni kell hirviv? vagy hireszkilzok
Utjan. A legoltalmi tiirzs felderito csoportjanak parancsnoica
kapott adatokat osszesiti es azokat a vdros, a kerillet, vagy 87
iizem legoltami torzsenek jelenti.
Wiszaki-ment5 munktilatok. Az elsOrenda maszaki-mentb
municalatokat kozvetlenill az atomtamadds utan kell vegrehaj-
tani. Ezen municalatok megszervezese az illetekes legoltalmi tor.
zsekre harul. A milszaki-mento alegysegek feladataikat a tiibbi
legoltalmi alegyseggel szoros egytittmtikodesben hajtjak vegre
(egeszsegtigyi, Ulzolt?, Cnvecielmi csoportok stb.). Feladatic8-
rtikbe tartozik a halaszthatatlan milszaki-mento intezkedesek
gyors vegrehajtasa, melybe az osszes legoltalmi egysegeket,
t?b-
bek kozOtt az onvedelmi csoportokat es a munkakepes lakossa-
got is bevonjak.
A muszaki-mento alegysegek elsorenciii feladata az emberek
kimentese a lerombolt eptiletekb51 es ovehelyekb81, a sertiltek
elsosegelyben reszesitese, a beomlott 6vOhelyek feltarasa, az
utak megtisztitasa a romoktel stb.
Az emberek gyors es sikeres kimentese a beomlott, illetve
lerombolt 6v6helyekr51 ?hazakbol. mOszaki felderites elveg-
zeset tcszi szOksegesse. Ez a felderites megallapitja a benm!ott
bejaratok es veszkijaratok megkozelitesi lehetOsegeit. dont a
romok szetszedesenek modjarol; meghatarozza az eltavolttasi
utak megtisztitastInak mod* ?iranyfit. valamint a beomlor
dvahelyek feltdrastInak modjat. A romok. es beomlott 6v6he-
lyek meszaki felderiteset a milszaki-ment5 alegysegek szerve-
zik meg. ez meiel5zi az a1apvet5 municdjukat.
A maszaki-mentO alcgystgelt munktijdnak saatossaga, holy
millOidfstiket a robbands uttin V;reetlenul kezcli1c meg. amikor
150
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/09:
:;IA-RDP80-00247A001100170001-9
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release
014/01/09 : CIA-RDP80-00247A001100170001-9
? ...:plargyna szennyez6dese mg magas NW. Ilyen
kori.ilmenyek kiizOtt az alegysegek munkttja nagyon bonyolultta
%calk, miutan a munkat allando valttisokkal kell megsserveant.
Egyidejtileg meg kell valasitani a sertilt eptiletek es at
ezekkel hataros tertilet muszaki felderitot. tovtibtal fel kell
Wile mindazokat a helyeket, ahol sertiltek lehetnek. A vir.Ng4-
lat soran killOnOs figyelmet kell forditani a lerombolt eptiletek
epsegben maradt reszeire, bogy megallapitsak, nem fenyeget-
nek-e azok beomlassal es szilkseg eseten meg !cell tenni a meg-
feleI6 intezkedeseket (elhatarolni, Vilgy lerombolni a beomlas-
sal fenyeget6 eptiletreszeket). Ezzel egyidejtileg fel Itofl larni a
kozmuhalozat rombolasl jellegot is. Meg kell allapilani azokat
a szakaszokat, melyek ttiz keletkezeset idezhetik 016, vita), az
ovohelyek szilardsagat ?az ott tartOzkode) inegmentend6 sm.
melyek eletet veszelyeztetik.
A mentesl munkalatok vegrehajtAsa &all ar. aleg,vsegek
szemelyi allomanya meghatarozott bizionsAgi intezkedeseket
kOteles betartani. tigymint: az e16v1gyazatossAgi es vedchni
rendszabalyok vegrehajtAsat a szennyczeit szakiisznIton foly6
munkaknal; az elektromos vezetekek erintesenek Illn!mat, a
munkavedelmi rendszabalynk betarfilsat a romos eptiletekban
foly6 munkaknal.
A mentesi munkalatokut eliiHZiir ii', epillelelcbon es Overlie-
lyeken kell megszervezni, melyeket til., vizelarnsztas %limy be-
omlas fenyeget. Ezutan az emberek kimeniesevel lopegoltilos
intezkedeseket kell vegrehajtani az nlyun i'weillelyelca61, me-
lyek teljesen, vagy reszlegesen eptIleiromokkal vannalc !vie-
metv_e. Az emberek kimentese eliiit a beomloti eawthelyekkel
elsosorban osszekottetest kell foremieni ?blzio4Itaal !tell
a friss levego bejuttatitsAt az 6v6hrlyre. Ennek erri,.116ben az
ovohely leghozzaferhetobb helyein (1ej1iikalapitee4al, IiIrrigeppel
stb.) furatokat kell vAjni, a furat kals6 bejaratAI podia a radio-
aktiv anyagokt61 meg kelt llsziltanl.
Az 6v6hely kijaratok klAsAsa a mtiszaki felder116s salafai,
flak alapjan tortenik, megpedig azokon a leghozziif6rheliSht, fie-
lyeken, ahol az itsas minimAlis munIcAt e.s id/i1 klivefel, A [ii-
Watt arkok &ass Witt ezeil meg kell vIzsc1n1 a tv.amlaff 6v6-
helyeket es meg kell Allapitanl a szamsz,Aos alaitstwalth61, ?
a kozelfekvo tavf6tes1 es esatarn67'is3 ? sih? a melkiivt.lf-
tesre leginkabb alkalmas, legkonnyebben lemCifiglietii imlye-
ket. A kijaratok kiasasara markolOgepekel, duruepkiteglktat,
Sidgyalugepeket es egyeb ereigepeket hasznfilnalc,
151
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release
91)14/1)1/09 CIA-RDP80-00247A001100170001-9
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/09:
CIA-RDP80-00247A001100170001-9
A reszlege.,en lerombolt fold feletti letesitznenyekbOl vala
mente'sre a szomszedos helyisegeket kell felhasznalni A lep-
csahaz lerombolasa eseten az emeletekrol yak. mentesnel
tuz-
alto- ?egyeb letrakat alkalmaznak. A beoznlott helyisegekbiil
az embcrek kimentese tlgy tOrtenik, hogy a romokban nyilaso-
kat letesitiink. A meglevo beomlasokat nem tanacsos szetszedni,
mert ezek a szetszedes folyaman leidepedhetnek ?igy a s?
rtiltek megnehezithetik. Ezenkiviil a szetszedes folya-
mata sokszor tobb idea vesz igenybe, mint az alagutak Iciastisa.
Bilvonyilasokat legjobb a lerombolt eptiletelemekben (tOrme-
lekben) letesiteni, mert a romok elmozdulasanak valOsziniisege
ebben az esetben a legkisebb. Ha az epidetek lerombolt elemei
laza, vagy torekeny anyagokbAl allnak, a bilvanyilisokat ala-
dUcolassal kell megerositeni.
A romok alatt level embermentesnel arra kell tOrekedni.
bogy elsosorban a fejet szabaditsuk ki ?csak eiutan ? foko-
zatosan ? a torzset es a-labakat.
A mentesi munkilatokkr1 egyidejfileg intezkedeseket kell
vegrehajtani az utak es atjarok romoktol yak, megtisztitasa er-
dekeben, melyek biztositjak a maszaki-mentO, a tiizolto, az
egeszsegagyi ?m?egysegek, valamint gepek szamara a lerom-
bolt epilletek ?a beomlott evohelyek megkOzeliteset. Az utak
megtisztltasa ezenkivill elOsegiti a serilltek es az egesz iakos-
sag gyors eltavolitasat a karhelyrol. E celbel mindenekeltitt a
gepi felszerelesek segitsegevel legalabb egyiranyA rommentes
kbzlekedesi gavot kell letesiteni a gepkocsik tzamara, melyhez
3-3,5 m-es Atszelesseg elegendo.
Ha a terep, melyen a mentesi munkalatok folynak, mergez6
es radioaktiv anyagokkal vagy kOrokoz6 mikrobakkal ?txci-
nokkal szennyezett, aldcor sziikseg eseten a terepszakaszt e16-
zaleg mentesite0, vagy fert8tleniteni kell.
Azokban az esetekben, tunikor a mentesi munkalatok veg-
rehajtasanak Idirzeleben olyan eptiletelemeket tarnak fel, me-
lyek beomlAssal fenyegetnek, azokat tamfsildcal, dileolassal stb
meg kell erbsiteni, sztilcseg eseten pedig le kell rombolni.
A szemelymentesael egyidejfileg a muszaki-mentO egysegek
vegrehajtjak a viV;:ii villany- a gaz- egyeb m?kozzniihal?c
zatokon azokat a helyreallitia munkalatokat, melyek bi2tosif:
jak a lakossig eletat, es a legoltalmi egysegek munkajfit.
egyOttallt'rotntiOlasi Veszely terjedeset es megelerzi a
pakarhelyek keletkeZeitt:
, A vizvezetek#,Mat eaten. az eszlelt hibikat azonnal meg
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/09:
;IA-RDP80-00247A001100170001-9
252
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/09
: CIA-RDP80-00247A001100170001-9
kell sztintetni es a vizvezeteket a megrongtilt 6pilletekben a
m?aki felderites adatainak megteleliien ut kell WM. As ern-
litett inikakedesek gyms vegrehajtasa csokkenti a halflzati nyo-
mas varhato es6set1 valamint kizarja a pineek 6s thailtelyek el-
arasztastinak lehettiseget.
Stilyos rongalddas eseten, tell idiiszakban a hall vizhala?
zatot el kell zarni ?ki kell engedni belle a vizet.
A csoveken lev8 repodeseket, vagy egyeb sertilt helyeket
gumival, ideiglenes tapasmkkal, szigeteltiszalaggal, vagy
bucing-
gal kell atcsavarni, majd hevederrel leszoritani.
A futesi rendszer serillese, vagy ablaknythisok stilyos
rongalachisa eseten a melegviz-fute.s fatatesteit a laktisokban
vizteleniteni kell, hogy azok betagyasat elkerilljilk. A fittest
halazat sertilt reszet a szelepek ?c.sapok seglts6g6vel le kell
kapcsolni. A fertetlen cstiveket, melytl. a lerombolt 6pillet fQt
hetetlen reszem haladnak keresztal, nemezzel vagy egyeb ha-
szigetelo anyaggal kell burkolni.
A gazhalazat lerombohisa eseten mindenekelatt a set Olt
szalcaszt kell lekapcsolnl a muszaki-ment0 egysegek Altai klvo-
zenyelt Orszemeknek. Az ilyen ktirzetekben nyllt leingot ham-
nalni tilos.
Ezzel egyidejaleg az 8sszes helylsegeket tit kell vIzsgalni
es ha valamelyikben gazt eszlelnek, az embcreket abbt$1 azun-
nal el kell tavolitani.
A gazhalazatokon mindennema javItO. es hel,vreallitet mun-
kalatot csak a killonleges muszaki-mentil alegymegek vegezhel-
nek, melyek szemelyi allomanya oxigen-onmentil keszUleket
koteles hasznalni.
Az onvedelmi csoport milszaki-ment4 rojannk feladata,
hogy vegrehajtsa a kisebb mentesi munkftlatokat seglIseget
nydjtson a seralteknek. Amikor a tartalek legoltalml egyseg
muszaki-mento alegysege Icier a terilletre, a rajpataincook je-
lenti a rombolits jelleget a parancsnoknak es a lovabblakban
?annak utasittisa szerint Intikodik. Az iinvedelml csoport ma-
szaki-mento rajanak lehetlisegel egeszen korlitiozottak, Eltavo-
litja az ovOhelyek bejaratait, veszkljaratalt 4.11,4r,? klsebb
be-
oinlitsokat ?kimenti a sertilicket, helyreallitja, megte.ziltja tiz
6v6helyek levegamillith vczetekcit ?berend?-zetwe a Webb
romtoriaszoktal a levegOellittas blztosliasa et-leketwn, megitse-
get nytijt a legoltalmi egysegeknek uz era (.011,iviik Isar,
helyre valit bevetew erdekeben a szukseges utak es atjarirk
1 fa
Ii
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/09
: CIA-RDP80-00247A001100170001-9
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/09 :1
CIA-RDP80-00247A001100170001-9
epitesenel, helyrefillitja a lakohazak bozmahAlozattan lev5
sebb rongillodasokat.
A lakehazak kisebb seriileseinek helyreallitasanal fontos
jelentOsege van a lakossag Altai vegzett munkalatoknak is (az
ablakok iivegezese es lezarasa, az ablakkeresztfAk, bejarati aj-
tok, WWI( helyreallitasa, a vizvezetek kisebb hibainak
Mese stb.). Ezeket az ideiqlenes helyreallitasi munkalatokat
azonban csak az elsorendii miiszaki-mentO munkalatok befeje-
zese titan kell vegrehajtani; A lino-, a viz- ?a csatorna rend-
szer tell idOszakban vale befagyAsanak elkertilese erdekeben
kiilonosen fontos az ablakok lezarasa. Erre a celra matracokat,
furnirlemezt, zsirozott papirt es egyeb anyagokat kell biztosi-
tani.
A lerombolt bejarati ajt6k helyett deszkabed ideiglenes aj-
t6kat kell beallitani. A rombolas jellegetol filggoen a tetobur-
kolatokat teljesen vagy reszlegesen helyre kell allitani katrany-
lemez, tetOfed5, illetve horganylemez stb. felhasznalitsaval. A
tet6burkolat sUlyos rongalodasa vagy teljes lerombolasa eseten
deszkab61 vagy katranylemezbOl ideiglenes tet5t kell letesiteni.
A megrongalt betonlepcsOk helyett, sztikseg eseten, ideiglenes
falepcsOket kcll epiteni.
Az epilleteken es a kOzmiihalOzatokon levo kisebb hlbak
helyreallitisaval kapcsolatos munkilatok, melyeket maga a la-
kossAg idOben el tud vegezni, jelentosen lecsokkentik az ism?
I?d?
rombolasokat.
,
A serilltek elsosegelyben val6 reszesitese
?eltivolitasuk a karhelyrOl
Atomkarhely keletkezese eseten a sertiltek felkutatasa, el-
sasegelyben reszesitese es a karhelyrol yak) eltavolitasa erde-
keben igenybe kell venni az Osszes legoltalmi egyseget ?mun-1
kakepes lakos.sagot. Ezen intezkedesek vegrehajtasaban azon-
ban a vezeto szerep kozvetlenill a legoltalmi egysegekre hand.
legoltalmi egeszsegiigyi egysegeknek az atomkarhelyek
felsselmolasaban f6 feladataik a kOvetkezok: siirgos elsosegely-
nytWs a serilltek reszere; a serilltek stirgos eltavolitasa a kat.-
helyr61; a sertiltek egeszsegiigyi osztalyozAsa es elszallitasa;
szakszerii orvosi segelynyiljtasban reszesitese, a serilltek
elhelyezese ?gy6gyitasa; a serultek sugarellergirthsenek
vigrehajtasa, valamint a sugarserultek reszleges es teljes men-
154
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/09 ?
:;IA-RDP80-00247A001100170001-9
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/09
CIA-RDP80-00247A001100170001-9,es mentesittse; a via ea
az elelmiszerek radioaktiv 'anyagokkal val4 stennyeztidead-
nek ellenorzese: jarvanyvedelmi megeltimi intezkecldsok vdgre-
hajtasa; egeszsegiigyi ellenOrzes vegrehajtAsa az dvnhelytkon
(ArolcOvohel3reken) es emberek gyillekezesi helyein.
Ameddig a legoltalmi egdszsegilgyi fmysdgek a kArhelyro
Id nem erkeznek, ezt a munkat sajat terilletillorm a tinvklelml
csoportok egeszsegitgyi rajai ds az egesEsegiigyl Orszemei veg.
zik. A seriiltek kutatAsAval es surgils els6segelyben reszesitese-
vel kozvetIen? az iinvedelmi esnportok egeszsegilgyi raja', tut
egeszsegiigyi osztagok, az osztalyozo esnportok es a serillteket
kutat6 es szallito egysegek foglalkoznak. Az (smitten egospOR-
Ogyi alegysegek szoros egyintmithildesben dolgoznak a tilzolt6
eq a mdszaki-mento legoltalmi alegysegekkel. A stirgiis els8-
segelynyujtas utan az egeszsegitgyi alegysegok s egysegok in-
tezkednek a seriiltek gyitlekezesi helyekre es a legklizelebbl
egeszsegilgyi intezmenyekbe vale) elszallitAsArol. A segtiltelc
'gyajtohelyeit a kArhely kiizeleben koll megszervezni, NyAri
idoszakban a serillteket ktillin helyisC,gekben es a sznbadban, tell
idoszakban pedig a megmaradt olyan helyisegekben helyezIk el,
amelyek utakon es atjarOkon megkilzolltheldlc, A aetilltek
gytljtahelyeit mindig a szennyozoctes hatArAn lava!, n611'01611
oldalra kell kijelolni.
Figyelembe %/eve, hogy az atomrobbanast torepszennyez/I.
des is kiseri, a robbanas kiirzeteben a stirgfis segelynyejteissal
kapcsolatban csalc a legszOksegesebb feladatokat kell
gezni (peldaul gazAlarcrolvetel, Citrierverz('s sth), Szak-
szerd orvosi segelynyujtast csak a nem azonnyezett torepton
lehet nyujtani.
Az orvosi segelynyujtas celjara n IcArkely kiizeleben epfieg-
ben maradt epilleteket es ldtesttmenyeket koll felhasznalnl,
-Ide telepitik a segelynytljtO helyekot, Ill hell osztalyozni a so-
riilteket Cs rnegszervezni azok
Sztikseg eseten az egeszsegOgyi ellatast az Women ageszseg-
tigyi szerv beovnasaval kell biztositani.
A tfizek korlatirthsa 60 ?Rasa
A robbanohatasn atomfegyver kArhelyk nemesak a jolon-
tos emberveszteseg a yams vagy tiZetn SC! iyeM romb,pleevi is
radioaktiv szennyethdCle, hanem 16me3ta7J4c kele4.knykse is jet-
lentzi A keletketh ttizek kepesek utolagos pusztitAsokat ?Gjabb
105
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/09
CIA-RDP80-00247A001100170001-9
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/09:
CIA-RDP80-00247A001100170001-9
emberaldozatokat el?id?i. Ethrt a ttizkarhelyek felszamola-
sanal a tiizoltd egysegek erE;feszireset mindenekeliitt a tiiz kor-
latozasara kell iranyitani. Figyelembe kell venni, hogy az atom-
karhelyen a tiizek `korlatozasilval ?oltasaval kapcsolatos mun-
kat megneheziti a radioaktiv szennyeziides jeleniete, a lerom-
bolt vizvezetekhalozat es hiradOeszkazok, tovabba romokban
heverii utak. Mindez akaddlyozza a sziikseges era beveteset es
bonyolultta teszi a felderitest. Az ilyen helyzet a legoltalmi egy-
segek szemelyi allomanyatal nagy erOfesziteseket ktivetel.
Kozvetlentil az atomtamadas utan. a tiizolte egysegek azon-
nal a karhelyre vonulnak. Mielott azoban hozzafognanak a tii-
zek korlatozasahoz ?oltasahoz, gondosan megszervezik a tilz-
felderitest. A tazfelderites tisztazza a helyzetet a karhelyen,
vagyis felderiti a ttizek helyeit ?mereteit, megallapitja terje-
destik iranyat es meghatarozza a tiizgocokhoz vezeto behato-
lasi utakat.
A helyzet tisztazisa utan a ttizvedelmi szoigalat osszes er?it
be kell vetni. A tiizolta egysegek 16 eriifesziteseit arra kell ira-
nyitani, hogy kimentsek saz embereket az ego OvOhelyekbol ?
hazakb61; ezzel egyidejtileg munkalatokat kell vegezniok a tiiz
terjedesenek korlatozasara.. A munka ideje alatt a tiizolto egy-
segek sztikseghez merten egyeni vedOeszkozoket ?filstvedii
szigetelo kesztilekeket hasznalnak. A tiizoltO egysegek
m?ko-
d?t sugarfelderitessel ?sugarellenorzessel kell biztositani. A
ttiz felszamolasaval es oltasaval kapcsolatos munkalatokat az
egeszsegiigyi es a meszaki-mento egysegekkel egytittmtikodve
hajtjak vegre.
A Japan ellen vegrehajtott atomtamadasok bebizonyitottak,
hogy a tiizolto munkiik az atomkarhelyeken rendkiviil nagy-
mereteek es kUl?nb?z?ek lehetnek. A tezolto egysegek ugyanis
olyan tiizgecokkal talalkozhatnak. melyek az alagsorokban, a
garazsokban, de foleg az eptiletek bels6 reszeiben keletkeznek.
Ilyen kortilmenyek k?ziitt dOnt6 jelentosege lesz a tazolto al-
egysegek, a tiizoltO rajok es az Onvedelmi csoportok begyako-
roltatasanak, fillhatatossaganak, valamint az ezek iranyitasival
multddo lakossag szeleskOrii segitsegenek.
Figyelembe kell venni tovabba azt is. hogy a vizellitassal
komoly nehezsegek lesznek. A viz ugyanis a ttizoltas fa eszkoze.
Viszont nagy tazkirrhelyek keletkezese eseten megtOrtenhet,
bogy a vizvezetek nem biztositja a sziikseges vizmennyiseget,
mivel a vizvezetek Vendszerenek lerombolasa az atomrobbanas
kiirzeteiben mindig komoly vizelfolyasokat okoz. A ViZSZerZeg
156
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/09
DIA-R DP80-00247A001100170001-9
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/09
: CIA-RDP80-00247A001100170001-9
Petekben tehat mak a to-
lyok, a tavak es a mestersCsges lehetnek meg abban
az esetben is, ha jelentiis tavolsagoltra vannak. Ilyen esetekben
pedig a tuzolto egysegek a viz szallitasat csak ttlitoltql gepkocsik
?tartalyok segitsegevel tudjak bittositarti.
Mindez annak a szilksegesseget hangsdlyozza, !logy meg
bekeben komoly miiszalti intezkedeseket kell vegrehajtani a
tiizvedelmi szolgalatnak keszenleti Allapotba helyezesere.
A helyi lakossag es az iinvedelmi esoportok t.nit rapt
meg a tiizolto egysegek beerkezeseig ktitelesek a nagysittimu
? ttizgoe felszarnolasa erdekeben a meglevO titzoltet eszkilxiiket
felhasznalni. A ttlzgeicok keletkezestik pIllanatAban nem nagyok
es ezert a lakossag gyors beavatkozAssal kepes meggatolnl ezek
kiterjedeset. A tuzkarhelyek ugyanis az atornrobbanas helyetal
deg nagy tavolsagokra, 3-5 km-re es meg azon 1111 19 keletkez-
hetnek, ahol a robbantis altal okozott rombolAsok lelentekte-
lenek.
A tfizolto munkalatok befejeiese utAn i tazoltO itlegysegok
es az onvedelmi csoportokliki.olto rgjalnak egesz szemelyi Alio-
manya. valaminti a lakoss/a, mely a szennyezett terilloten folyo
munkaban vett real, szemely es felszercles, valamInt ruhamen-
tesitesben reszestil.
Vedckezos a radiouktiv anyngok ellen
Cs a sugarellen6rzes vegraltajltisu
A legoltalmi, gysiltek ?alegysegek. valamInt az tinvedelmi
zsoportok es a /lakossag as utoinrobbanas kilrzeti.ben, woo
harci radioaktiXf anyagokkal szennyezett, tertileleken ;nun-
kaknal a kiivetkezii egyeni vediieszkralket alkstlmazzak;
arcot, legzokesztileket, gazvecliilepelt ill overall. Az faillitelt
vediieszkozok megvedik as ernbc?rekci al 161, hogy ii radio:1101v
anyagok a szervezetbe, vagy a hewn. kerilljenelt. Az egyeati
vt-
di,eszk?z?k as alfa reszeesk6k sugarzasa ellen 1(.009 c.,*.lien
69 a betasugarak ellen pedig i.i?szlegesen vedenek, Nvekliert fr,
esetekben, mint ismerete4. bizonyos ta.:11eltnet a
ruha is nytijt. De sem a ruhlt, sem a vegyv6delml eszkrozrik
befolyasnlhatjak (gyengithetik) a gammasugarak hat(edit a wet.-
vezetre. EgyedUli vedekethi a x1.40176,4 idejenek esiikkente",e,
A legzoszervek. az a szemek viyielmbre gf,7,411,reot,
szetniiveggel ellAtott legziikeszialeket, vagy 110,10 't ben
,
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/09
CIA-RDP80-00247A001100170001-9
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/09
CIA-RDP80-00247A001100170001 -9 lk ?a legzakeszblekek megusztn?
jetk a beMegzett levegiit azoktO1 a radioaktiv reszecskAt61, me- !
lyek megkotadnek a gazitlarc sziirobetetjeben. Igy vedelmet !
nvujtanak meg a levega eros szennyeziidese eseten is. A radio-
aktiv anyagoktol yai? bizonyos levegotisztitas egyebkent a
vatta-g6zkotessel vagy nedves szbveten keresztiil tortenO leg-
zsitel is biztosithatO. A gazzilarc a legzoszervek es az arc leg-
elterjedtebb vedoeszkOze radioaktiv anyagok ellen.
Vedoliltiizetek
Radioaktiv szennyezett teriileten a test megvedese erdeke-
ben a radioaktiv anyagok elleni killOnleges vedoeszkOzoket, 61-
tozeie1tet alkalmazunk. Ezek a kiivetkezok: vedooveral, gumi-
kesztyii, gumikiiteny, gumicsizma, gazalarc, ki3teny vagy
k?-
peny.
A vegrehajtando munka jellegeti31 fiigg6en, a legoltalmi
szakegysegek killonboza vedoeszkoztiket hasznalnak. Peldaul,
ha szennyezett terepen dolgoznak, vagy szennyezett felillettel
erintkeznek, akkor a kovetkezo keszletet hasznaljak: vedoove-
ral, gumiesizma. keNztyil ?gazEllare.
Az emlitett vedoruha hasznalata eseten az ember a ktilsO
kiirnyezettO1 teljes egeszeben el van szigetelve, melynek kii-
vetkezt6lien a szervezet termeszetes hocsereje es levegficsereje
megszakad. Ez a korillmeny, killonosen nyaron erasen korla-
tozzn az ilyen ruhaban vale' tartozkodas idejet. Hogy megkiiny-
nyitsUk az emlitett tipustit vedaruhaban val? tartezkodist Cs
meghosszabbitsuk a benne valo munka idejet, az overal_ f?l?
egy idler szintii nedves pamutoveralt,...tigynevetett?arnyekolo`
overalt kell
?
vagy kencevel bevont kotenyeket a kiilonbozO
szennyezett targyak mentesitesi munkalatainal hasznalnak
(olyan feltetelek mellett. ahol a eseppfolyos mergezo anyagok-
kat valo serillesek lehet3s6ge ki van Larva).
A killOnleges papirbol es egyeb vedaanyagbal keszillt vedo-
lepel a test fedetlen reszenek megewasara szolgM a cseppfolyes
met?kez6nnyagok. valamint a radioaktiv anyagok, a korolcoui
rnikrObtlk es toxinok ellen.
A vedi?harisnyakat gumirozott szovetbol kiraitik ?a
153
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/09:
;IA-RDP80-00247A001100170001-9
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release It
2014/01/09: CIA-RDP80-00247A001100170001-9 JAR'
IMAM megrettesere autaimazzak, A radio-
akbv anyagok elleni vedekezes eeljaira szilitseg esettkri a ren-
delkezesre alio egyeb vedoeszkozokot is tel lehet hasznaln1.
agymint a sCirii szovesa pamutszovetbal keszalt overalokat,?
a legzakeszulekeket, Ezek az eszkazillt clegge hatekonyak Cs
k8nnyebb munkalcortilmenyeket biztositanak, A Ora sitilvet
ugyanis kizarja a radioaktiv anyagok drinticeseset a barrel, A
legzakesztilekek megtisztitjak a belelegzott levegat a radloaktiv
anyagoktol. Abban az esetben, ha gumiesizma vagy kesstyll
nem all rendelkezesre, a szennyezett terilleten Ogy is lehet dol-
gozni, ha a labakra vitorlav&szonbal Iteszait harisnyakat, a
kezre pedig Ora pamutsztivetbal keszalt kesztyat htIznak fel,
Egyeni vedoeszkoz min6sog6ben lehet alkaimazni tovtibba
a gumirozott lepelt es feller lepelt, mely a telly- hIsugantas
ellen ved. A radionktiv anyagok ellen segedeszicilzhent a Icogek
vagy a labak vedelmere gyekenyt, zsaltvasznat es ogyeb nnya-
gokat lehet felhasznalni.
A legoltalmi egysegek ?alegysegek szemelyi Allomartm
az onvedelmi csoportok ?a munkaba bevont lakossdg a szeny-
nyezett terilleten csalt korlatozott ideig tartazkodhat, hogy a
vediiruha alkalmazasanak ellenero a gammasugarak Urns ha-
task elkerilljek. Hogy ne szakedjan mea a munkn a szent)yo.
zett teraleten, valtott munlcat kell megszerveznI. Az egyucgek
valtasa ebben az esetben a megengedett sugarciazIs flgyeiembe.
vetelevel tortenik.
A sugarszintet sugarszintmeravel, a szemelyi allontany
szennyezadeset pedig beta-gamma sugarszennyezetts6gmerfi ice.
sziilek segitsegevel kell ellenorizni, A sugare1lmarz6st azOrt
kell megszervezni, hogy a szennyezrqt teraleton dolgozo entbe-
reket a megengedett mertelcen surf:417AR plIon mettervitik
es az emberek, a ruhazat, a fe1szerci?th. veszelyes ractionktiv
szennyezettsegi folcat id?bcn megallapitsuk, A suciarellenarze%
csoportos ?egyent lehet.
A csoportos sugarellen5rzest abban az esetben 101 viltre-
hajtani, ha az egyseg it5ritib?181 egyforma viszonyok
hajtja vegrc feladatat es ivy a szemMyi allomAny
egyforma demist kaphatott, llycn el2t1r.in rOhany. Ipoutottnak
%yen' dcizismerot adnalc ?azok jelefIc sz?rint allipiljak meg
az egesz szemelyi allomeiny atinsugarcl)zWit, fla egyAni
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release
2014/01/09: CIA-RDP80-00247A001100170001-9
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/09 7
CIA-RDP80-00247A001100170001-9
merak nincsenek, motor az atiag sugardozist sugiirszintmer6 se-
gitevel toilet nwgil1apitani, feljegyezve az egyseg munka-
idejet a szennyezett tertileten.
Az egyeni sugarellenorzes vegrehajtasa ugyanis az egy.
seg, vagy csoport minden tagjanal a sugard6zis megallapittisitra
csak oiyan esetekben indokolt, amikor a szemelyi &Hominy
munkaviszonyai nem egyformak.
radioaktiv szennyezilides ellenorzese lehetOseget nyitjt a
szennyez6des foltiinak megallapitasara, amely alapjan donteni
kelt a szemely, a ruha, a felszereles stb. mentesitesenek sziik-
segesseger61. Az ilyen ellenOrzest beta-gamma sugarszennye-
zettsegmerok segitsegevel kell vegrehajtani a szennyezett terii-
let hatilrain kivill. A szennyezett tertileten ugyanis az egyeb
szennyezett tiirgyak miatt a -magas hdttersugarszint kovetkez-
teben ellendrzo mereseket vegezni nem lehet.
Az egysegek es az onvedelmi csoportok parancsnokai kote-
lesek Ogyelni arra, hogy a szennyezett terepen dolgoz6 szemelyi
allomany Altai kapott sugardOzisok a megengedett hatArokat ne
haladjak meg. Ok szervezik meg alegysegeik vitittisat is. A mun-
kavalttls termeszetesen as atomtamadas karfelszamolasi intez-
kedeseinek vegrehajtasitt megneheziti, azonban ezt minden kii-
ailmenyek kozott meg ken valOsitani, mivel a sugarnormak
rendszeres meghalachlsa sugarbetegseget idez 06. A szennye-
zett tertiletr61 kivont szemelyi allomaxiyt tiszta tertileten vale/
munkara kell iranyitani.
A lakossag magatartasanak szabalyai
radioaktiv anyagokkal szennyezett terfileten
Az atomttimadtis uttin a lakossiignak minel gyorsabban el
kell hagynia a szennyezett terCiletet. Ez azonban nem azt je-
lenti, hogy panikot eloidezve, futnia kelt. A szennyeztides fo-
ktlt61 faggOen ugyanis as emberek bizonyos ideig a szennyezett
terilleten is tartozkodhatnak es a ki.ilso sugarzas hatasa alit is
kerillhetnek a szervezetre yak) kiilonosebb kihatits nelkul.
legmentesen OvOltelyeken trirtozkodo emberek sok-
kal kisebb mertekben vannak a radioaktiv sugtirths hatasanak
kiteve.
A szennyezett tcr?letrOl eltitvozni csak a legoltalmi egy-
segek Altai meghatitrozott iranyokban es as altaluk kijeltilt at-
vonalakon lehet. Ha a szennyezett teriiletrol vale) eltavozas ide-
160
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/09:
";IA-RDP80-00247A001100170001-9
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release
2014/01/09: CIA-RDP80-00247A001100170001-9
pig a tegoitatmt egysegett munarijutat mar megatzdtek, Any
haladni csak a letesitett atjArAlton keresxt(II, a jelzesek es a leg-
?Mimi 6rszemek utasititsa szerint lehet. Ha tut titjArlik kijeltilva
meg ninesenek es a jelek is hitinyoznak, akkor a legkisebb ram-
bolasok irdnyaba kell haladni. A haladAsi irtiny minden esetbert
a robbanas kozpontjAtO1 a rombolasi kOrzet kUlsA hatArai M6
kell, hogy vezessen. Ezen alapvet6 szabAly mellett termestete?
sen figyelmet kell forditani a steel iranyAra is. Ha az emberek
a robbands kozpontjated szelarnyekos oldalon vannak, Ogy a
ktilso habil- fele ebben az iranyban haladni neha igen vesze-
lyes, mivel a radioaktiv felh6 ?nyomAn" szennyez6desi zemAbri
kertilhetnek. Ebben az esetbert olyan iranyba kell haladni, mely
mer6leges, vagy ellenkez6 a szel iranyaval. Az a par ugyanis,
mely a vonule emberek, vagy gepkoesik mozgAsa ktivetkezte-
ben felszall es a radioaktiv anyagokkal Osszekeverectik, kestibb
az emberekre is letilepszik es beszennyezi 6ket.
A szennyezett teraleten vale haladas ideje Matt tel kelt
venni a gazalareot es a vedolepelt. Ha rendszeresitett vegyve-
delmi eszkozok ninesenek, akkor a rendelkezesre Alin egyeni
sztikseg ved6eszkozolcet kell felhasznAlni, Agymint: a legztike-
sziilekeket, a vatta-gezkotest, a surd sz8vetdarabokat, a Writ!.
kozot stb. Az ember b6renek es testenek szaksegszera megve?
dese erdekeben fel lehet hasznalni meg szovetbal kesztilt lopelt
csuklyaval, vizhatlan kabatot, ktipenyt, falessapktit; a lAbakra
csizmat, sArcipot (kalucsnit), a kezeltre tab- vagy egyujjas
kesztyiit lehet felhAzni. fogy a nadrAg alA por no koraljiin, azt
szijjal vagy zsinerral ossze kell kiitni. A ntiltnelt Ind()!colt hosz?
szta nadragot felvenni. Ha nines csuklya, Agy a fejot 4%3a nyakat
sallal, vagy toralkozavel ken betakarni. Szennyezett tortileten
a foldre tiiiii. egarettAzni, enni, Inn!, term(lizolvs sztiltsVgletvt
vegezni Cs a vedoeszkiiziiket levenni nem re/jihad.
A bzennyczett teril1etr61 val6 kijutAs utAn. a nylli ientr6-,
szekre, vagy a ruhAra letilepedett radloakilv anyagokat azannal
el kell tavolitani. EzutAn a szennyvzott teralvIriii kijiaivkat az
ellen6176 elosztAelycltre kell irAnyliani. Az ilyvn lielyvkot a
legoitalmi szcrvelt a szennyczett tertilvi
leten telopitik is szervezik. Alsikriil 011(.114117/5 vloszioholfen
a sugArelleni;rzes nyomin mtlftilapityik, hagy n szennyozildeo-
foka a m212n1c.:Iat mel?t6t szymPly-
mentesitt'sr... ruhilikat frdig ruhamont-gilbv,,, irco,nviijAk. A
reszlegos rohnmonl--it't raw'', a 1akt.sy61 kahat 'I a
celra kijeltilt teraleten. Ezt a maveletut cloak gAztilareban (vat in.
al A?4en ft ver
101
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release
2014/01/09: CIA-RDP80-00247A001100170001-9
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/09:
CIA-RDP80-00247A001100170001-9
gezkatesben) lehet vegrehajtani. A ruhamentesites utfin a gaz-
alarcot es a tObbi rendszeresitett ?nem rendszeresitett egyeni
ved6oszkozOket is mentesiteni kell (a vatta-gezkoteseket meg
semmisiteni). Ezutan az embereket szemelymentesit&re kell
iranyitani.
A mentesites
A szemelyek. a ruhazat, a letesitmenyek, a terep. a felsze-
roles. valamint a viz, az eleimiszerek ?a takarmany radioalltiv
szennyezOdottsegenek a megengedett mertekre (normakra) vale
csokkenteset sugarmentesitesnek nevezik.
Idovel ? a termeszetes radioaktiv bomlas kovetkezteben
? a szennyezOdes merteke a felezesi idotol filggoen fokozatosan
csokken, azonban ehhez gyakran elegge hosszti ido sziikseges.
Ha peldaul atomrobbanas eseten valamely felilleten radioaktiv
szennyez6des keletkezett, ?ez percenkent 10 millio bomlasi
cm2 nagysagrendii, agy ennek a megengedett mertekig (nor-
maig) vale csokkenese ami egyes esetekben 200 ezer bomlas/
cm2) csak 3-4 nap mUlva kovetkezik be. Hard i radioaktiv anya-
gok alkalmazasa eseten viszont ugyanez az allapot csak 200 nap
leforgasa utan jon letre (amennyiben a hard radioaktiv anyagok
felezesi idejenek kozeperteket egy h6napnak vesszuk). Az em-
litett pelda is azt mutatja, bogy az anyagok terrneszetes born-
litsa rtivid icion belia nem biztosithatja a szennyezettsegnek a
megengedett ertekig yak) csokkeneset. Ezert a szennyezettseg
csokkentese vagy teijes megsziintetese erdekeben, a radioaktiv
anyagokat a szennyzett feltiletekrill el kell tavolitani.
A radioaktiv bomlas meggyorsitasara vagy lassitasara
egyelore nines lehetiise.g. Az atomrobbanas ?a hard radioaktiv
anyagok termekeinek eltavolitasa a szennyezett targyak felule-
telr81 csak mechanikus Uton lehetseges. Mentesitesi modszerek-
kel az indukidt radioaktivitast sem lehet teljesen megsziintetni,
mivel ez az anyag atommagjab6I szarmazik. Ilyen esetben az
aktivitas esiikkenese csak a letrejott radioaktiv izotopok term&
szetes lebomlasa eredmenyekent kovetkezhet be.
A lehulle por alakt1 radioaktiv anyagok a targyak feliiletkt
altalaban felilletileg szennyezik, kiveve a folyekony hard ra-
dloaktiv anyagokat, amelyek a porusos anyagba beszivodnak.
?azokat az eseteket, amikor a radioaktiv anyagok a fordisok
vizebe, vagy tans foIyekony anyagba kerillnek.
A radioaktiv anyagok tehit lerakodhatnak a targyak
fel?-
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/09:
.7,1A-RDP80-00247A001100170001-9
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release
2014/01/09: CIA-RDP80-00247A001100170001-9
letere es bekeriilhetnek az anrgok parusaiba vagy reselba,
Ezenkivill k?ian vagy fizikai criik kOtlictik a targyfoliiletek
atomjaival vagy molekulaival (Unloosen a folyekony hardi
radioaktiv anyagok). .
A kiiliinbozii mentesitesi mactszerek alkalmazasat nemcsak
a terep vagy a targy jellege ?a szennyezGdos fokanak ripe-
lembevetelevel kell eldOnteni, hanem a radioaktiv anyag es a
szennyezett feltilet kapcsolatanak je11eget61 is,
A mentesitesnek ket alapvetti madszere: fizikal es kerniai
mOdszere van. A mentesites fizikai (mechanikus) madszere al-.
talaban a par alaka radioaktiv anyagok egyszeril eltavolitasan
alapul (a szennyezett feittletek lemosasa ?lettirlase, a vulva kl-
razasa, a talaj stb. felso retegenek eltavolittisa ittjan). A kemial
mOdszer ugyancsak a radioaktiv anyagoknak feltiletrOl ttirtima
egyszeril eltavolitasan alapul, ugyanis a radioaktiv izotapokat
valamilyen Itemiat hatas atjan eltavolitjalc. Jelenleg harm egy-
masted elterO kemiai mentesitd modszer van kidolgozva, es-
pedig: a kolloid-kemiai, az abszorpcios es elektrokamiai mod-
szerek.
1. A kolloid-kemiai mentesitesi modszer a mosaoldatok
hasznalatan alapul. A moseoldatok mivel azok nay necl-
vesito kepesseggel rendelkeznek ? be tudnak hatoint a men-
tesitend6 feltilet hajszairepedeseibe ?porusalba Is, VIIVIA ii
radioaktiv depakba. Gyengitilc a radioaktiv r64zecskelt(1.sot
a feliilettel ?felaprizzak azokat a kolloid reszecskek mOreteirt..
Az emlitett kortilmenyek kOzOtt mar elegend,:i a mentesftelidli
feltiletre egy gyenge mcchanilcus hatast gyalcorolnl tilthoz. bogy
a radioaktiv reszecskek a felttlettel vani szoros 101)c:401:auk:It
veglegesen elveszitsek ?a mostioldatba, illetvc a habba kerUI-
jenek.
2. Az abszorpcias meth= flileg a radioaktiv izon,ipok axon
sajatossagan alapul, bogy kepesck kapesolutba 16pni a tornie-
anyagokkal, a folyadekban abszorbeillni. Ez sok oso last
lchetiive teszi a radioaktiv rimzceskek csaknem eltavolita-
sat a szennyczett
3. Az clektrokemiai madszer awn alapul, bogy a radloaktiv
anyagok kepesck reszt venni az olyan rolyamatoltban is, mu-
lyek az oldattal erintkeza lemNitletek elektromostOlies allapo?
taval kapcsolatosak. A f6mck oldatba vote) bent(:ri1i.'mi.a61
ugyanis az erintkczes hcit1an Urri,Adat po.
tencial emelkcdes figyalbctii nick Az (Atka lalniai bssztattell,-
103
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release
2014/01/09: CIA-RDP80-00247A001100170001-9
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/09
nu pozniv, mina negattv toittt flyer-
L' -RDP80-00247A001100170001-9 '?hatasa alatt, a feltileten a radio-
aktiv anyagok elnyeltidnek, majd belemartva a femet egy masik
megfelehi oldatba. a feliiletet tijra kisiitik, az elnyelt anyago-
kat a negativ Wiles hatisa alatt at lehet vinni az oldatba. Tobb
ilyen folyamatos mtivelet lehetoseget nyajt szennyezett fem-
feltiletek csaknem teljes megtisztitasara.)
A felsorolt kemiai mentesitO modszerek Maul a kolloid-
kemiai mOdszer a legelterjedtebb. a legegyszerubb ?legolcsObb
modszer. Korlatozott esetben a7 abszorpciOs es az elektrokemiai
modszereket is alkalmazzak, kilionosen a tolyekony harci radio-
aktiv anyagokkal szennyezett feliiletek mentesitesenel, melyek
a feltiletekkel elegge tartOs kerniai kapcsolatba lephetnek. A
szennyezett feliileten gyengen kotott radioaktiv anyagok eltn-
volitastira tehat a mentesites fizikai mOdszeret, a szennyezett
feltileten erosen kotott radioaktiv anyagok eltavolitasara pe-
dig a mentesites kemiai modszeret indokolt alkalmazni.
A kemiai modszer miikodesi mechanizmusanak nines sem-
mi Wiz& tulajdonsaga a mergezti vegyi harcanyagokkal szeny-
nyezett fehiletek mentesitesi modszereivel. A kemiai modsze-
rekkel ttirtenii mentesites alapjaban %/eve a radioaktiv anyagok
felolditsaval, reakcioba lepesevel vagy a mentesito folyadekok
egyes vegyuleteinek kepziidesevel kapcsolatos. Mindezek a fo-
lyamatok megkonnyitik a radioaktiv anyagok eitavolitasat a
szennyezett feltiletrol, azonban emellett az anyagok radioakti--
vitasa semmivel sem estikken. Viszont a mergezo vegyi hare-
anyagek bontasaval es semlegesitesevel kapcsolatos folyamatok
k8vetkezteben megvaltozik azok termeszete es elveszitik harci
tulajdonsagukat.
A radionktiv anyagok mine hatasosabb eltavolitasa ercie-
keben a fizikai es a kemiai mentesitO modizereket kombinalni
szoktnk. Az atomkarhelyen vegrehajtando mentesiteseknel vale-
szinuleg a fizikai mentesito mOdszerek fognak leginkabb alkal-
monist nycrni. miutan leginkabb hozzaferhetok ?olcsok, nem
ktivetelnek killonteges mentesito folyadekokat.
A radioaktiv anyagok eltavolitasi fokatO1 ftiggOen. a men-
tesites teljes vagy reszleges.
A szennyezett temp vagy targy teljes mentesitesenel a
radioaktiv anyagok mennyiseget a megengedett normal( ala szo-
ritjtik.
A teljes mentesites jelenleg ismeretes mOdszerei nagyon
munkaigenyesek es nagy mennyisegil mentesita anvagot. kiikin-
1M
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/09:
CIA-RDP80-00247A001100170001-9
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release
014/01/09: CIA-RDP80-00247A001100170001-9 ttlios men'
tesitest mak masodsorban, a mentesttest munnatatok es a tza1-
t?utan kell vegrehajtani.
A teljes mentesitest a legoltalmi szakegyselek vegtik meg.
teleki anyagi ?technikai bAzissal. Sztlitseg eseten exen mun-
kalatok vegrehajtasara be lehet vonni a varos, vagy a titem
munkakepes lakossagat is.
A reszleges mentesitest, amely a radinaktiv anyagak res-
beni eltavolitasAt jelenti leggyakrabban, mint ideigleries into*.
kedest alkalmazzak, hogy a folyamatban lev6 kArfelszAirioltIsi
munkalatok vegrehajtAsa biztositva legyen, A reszleges men.
tesitest a muszaki-mentes es a ttizoltAs munkAlatalval egyide-
jilleg is vegre lehet hajtani.
' Az els6rentla mentesitest munkAlatokat olyan tertileten kell
vegrehajtani, ahol azok az embermentes munktilatalhoz
gesek (a sertiltek eltavolittistira szolgAloArt* terek, az enl-
berek sertilese szempontjAbOl veszelyes terepszakaszok,
vonalak, utak, valamint az elelmiszer- ?anyagraktfirakkal ha-
taros tertiletek stb.).
Masodsorban kell mentesitenl az eptiletek es a letesitme-
nyek ktilso feltileteit, harmadsorban pedig a bets(' Itelyisege-
ket, a haztartasi felszerelost, berendezest stb. A teljes mentesi-
tesrol azonban minden esetban !cell diinteni nz
illeto tertilet. szakasz (vagy letesitmeny) lisszes rialtos temye-
zoinek ?sajatosszigainak figyelembevetel6vel l',14 emit gonclos
sugarellenorzes utOn. Sok esetben n iermeszetes nientc9dIesi
folyamatot is fel lehet hasznalni a raszleges raclioaktiv bortilAs
bevarasa, vagy a radioaktiv anyagok lehul to esapad6kok
kimosAsa Utjan.
A mentesitii munkAlatok vegrehajttedmak idep a tertileten
levii etiiktiil ?eszkozoktiil, a kivAlasztott mentesit6s1 megiszer.
WI, a tertiletszakasz szennyeztidesi fokA1,61 me,reteglil alga,
Igy peldaul legi robbanAsok ese16n, amikor a szeonyezild(94 ie.
rulete ?foka viszonylag nem nagy, a mentosite.st szakog esp.
ten kisebb tertiletszakaszokon is Ogre Jetta hajtani, lehAt
mentesites vegrehajtA3Ara forditoit idli jelente.ktelen low, Mien-
kezii helyzet kiivetkezik be a Midi rcibbanAsok esete,n, atnikor
a szennyezades nagy kiterjed6s0 tertiletszakaszokon /sr/AMNIA,
Jelentektelen sunnyeilglk esetAn az uteAk (14 fl tuivank
burkolatin, feltileten lerakodott radioaktiv port szAraz kfrOrn
a keranfivek
gepkoesijaival, vagy kezi sepr6ose1 el Whet
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release
2014/01/09 : CIA-RDP80-00247A001100170001-9
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/09
: CIA-RDP80-00247A001100170001-9 116 por a levegot szenn)4Zi.jz uovarok mentesitese elan a szemetet es tormeleket iisz-
sae kelt gy6jten1 ? az avatostogi rendszabolyok betartasavat
? es azokat a kijeltilt hulladek gyfljtethelyekre kell hordani.
AZ 'utak. az utcalt es az udvarok vizzel vala lemosasa is hatAsos
lehet ?erre a celra a locsola ?egyeb gepeket igen j61 fel le-
hct hasznalni. Ilyen esetben azonban az szakseges, hogy a viz
a lefolyakon At olyan helyekre kerilljon, ahol az emberek, vagy
az Allatok szennyez5deset mar nem idezhetik elo.
Ha az utak, utcak ?udvarok (kiilonOsen azok, amelyek ke-
meny burkolattal nem rendelkeznek) nagyon szennyezettek, Cagy
celszerii a szennyezett szakaszokat fiilddel, homokkal stb. be-
szarni. A beszarasra hasznalt anyag retegvastagsaga ez esetben
legaltibb 8-10 cm. A rtivid Atjarakat deszkakkal is ki lehet
rakni.
A mentesites ezen madszerenek fo hianyossAga az, bogy
nagyon munkalgenyes es nagyszama szallita eszkozt igenyel.
Ezert az emlitett madszerrel csak a viszonylag nem nagy
tertiletszakaszok mentesithetiik. (Peldaul az utak, utctik, titjA-
rak, palyatestek.)
A terepmentesites egyik tovabbi lehetseges mOdszere a ta-
laj idea szennyezett retegenek levAgAsa ?elttivalitasa, vnly
a WIN fels6 retegeinek felszAntasa 15-20 cm melys6gben. Ez
a madszer akkor alkalmazhatO, ha a terilletszakaszok felttlete-
nek szennyezettsoge nagy es nines ketneny burkolata. A leg'
rabbands epicentrumAnak korzetaben a terepet nem kell a fnt
ismertetett madszerrel mentesiteni. mert a fold feltileti szeny-
nyezOelese ebben nz esetben nem till nagy, es a sz-!nnyeziid6s
1nkAbb a OW melyebb r6tegelben jelentkezik mivel a neutrrm-
stigarzds hattistiva a talaj alkotO elernei indukAladtak. radio-
aktivakkA vAltak.
JelentiActelen terttleti szennyezikles es a talaj magasfokt:
indukAlt aktIvitfisa eset6n a talaj fels6 retegenek 10-29 cm
melysegbe vala levagtisa tehAt szennyezettebb r6tegek feltAra-
sAhoz veze'llet. Ennek kovetkeztaben a vitt csiikkenes helyett
a mentesitendo teriiletszakasz radioaktivitasAnak novekedese
varhato.
A talaj fels6 retegenek levagasa vagy felszantasa akkor a
legeredmenyesebb, ha az ellenseg hard radioaktiv anyagokat
aikalmazott.
A slennyetett teruletszakaszok besztirasaval ?a talaj
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/09
: CIA-RDP80-00247A001100170001-9
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/09
: CIA-RDP80-00247A001100170001-9 okhoz gepktm.sikal, taluj-
gyaiugepeKet, urgyatuKat es egyeo gepeket alkalmaznak.
A parkok, kertek es terek mentesItesenek megvannak a ma-
guk sajatosstigai ?ezert a mentesitesnel bizonyos sorrendet kell
betartani. Eloszor a v1zvezeteltha1ezatb61 vagy kutalthdl nyert
vizzel a radioaktiv port a fakrel es a bokroke(l le hell seperni
es le kell mosni, majd a falt ktiziltti ter0letszakaszokat 20 cm
melysegig fel kell ttsni. Telen a szennyezett havat gepkoeslkan
az erre a celra kijelolt gyiljtOhelyre kell elszallItani.
A terep mentesitesenek hattisossftglirel emit suctIrellen-
times eredmenyel alapjan lehet meggytizekint..(A fel0let szeny-
nyez6desi fokanak lemeresevel.)
? iLak6helyisegek, ipari eptiletek ?ItitesItmenyek, valattilitt
a benntik lev6 ttlrgyak mentesflesevel biztositanl lehot azek ren-
des hasznalatat es meg lehet eltiznI u emberek radioaktiv anytt-
gok Altai vale megbetegedaset.
Az eptiletek ?letesitmenyeklls6 szennyezettkltllutcit
tazolto feeskend6, vagy a permeteztigepek segitsegevel vizzel
vale lemosas etjan mentesitik. A mentesliest fentrtil WO ha-
ladva kell vegezni. nizolte felszerelest radlologlal mentesftes-
re csak ve..gso esetben ?csakis altkor szabad haszniiinl, ha nin-
csenek olyan tdzesetek, amlk lefoglalyik a feeskentiliket, vagy Il
t?zoltC munkak mar befejeztidtelc.
Ha a bets() helyisegekben a szennyeztides foka nem haladja
meg a megengedett normekat, tigy ii rnentesitest vegrellajtani
nem is sztikseges. Ha a beIs6 helyisegcicben serletlen frank, ab-
lakok es ajtek vannak, akkor radioaktiv anyagok jelenlete rend-
szerint nem eszlelhetil.
A laktisekban vale mentesilos alkalmtival a be rendezeneket
kt kell vinni a tiszta, vagy mar mentemItett terilletre, A belati
helyisegeket tigy ken mentesiteni, hogy a radio:1111(v port ke-
fevel. persziveval nedves rongyekkal eithvoiltpik,
a mennyezetet es a falakat, majd a pullet bell mentemitoni.
Az eptiletek targyak szennyezildesl fokat es a vegrellaj-
tott mentesites min5seget a sug6rel1entirdik allapitjtik meg.
A ruhfit porolfis, kirazas tltjan. valamint kvfevel per-
sziveval vale tisztitas utjan lv:11 mentesiteni. lin a megtett
In-
t?cd?k nem hata;esak is a megenged,At norm6i megbal tein
radioaktiv szennyeztid%15 tovabbra k eszlvitietrf lenne.?tigy n
ruhat hazi mosegepben, vagy keztilcti mosodaban kfdl kmonL
I hi
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/09
: CIA-RDP80-00247A001100170001-9
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/09
CIA-RDP80-00247A001100170001-9 :firpitozott ? btitorok porolasit a
lakOhlizaktol tavol kell vegrehajtani.
A butort. az egyeb luiztartasi targyakat vizes tisztit6rongy.
gyal ken letorolni. vagy szappanos vizzel kell lemosni. Edenye-
ket ts egyi,b tnrgyakat forrO. szappanos szOdaoldatban le kell
mosni, majd nehanyszor vizzel le kell obliteni ?szzirazra to-
rtilni.
A mentesites hatasossagat ebben az esetben sugarszennye-
zettsi?gmerovel ellenorzik. Ha megallapitjak. hogy egyes tar-
gyalt mentesitese nem hozta meg a kello eredmenyt. 6gy eze-
ket a targyakat egy bizonyos idore hasznalaton kiviil koll tar-
tani ?megvarni a l'adioaktivitas termeszetes esiikkeneset, vagy
vegso esetben meg kell azokat semmisiteni (elasni a foldbe. el-
egetni kalyhaban vagy maglyan, a hamut pedig elasni a fold-
be). Erosen szennyezett targyak egetesenel.he kell tartani az
elavigyazatossagi rendszabalyokat, mivel a fust ?a hamu a
radioaktivitfts hordozOi lehetnek.
Minden mentesito munka vegrehajtasa eseten szigornan bc
kell tartani az elovigyazatossagi rendszabalyokat ?biztositani
kell az emberek vedelmet. Nem szabad meleledkezni arrOl.
hogy a radioaktiv pot- belelegzese, vagy a borre vain kertilf!se
komoly serilleseket idezhet elo. Ezert az er6s2n szennyezcqt te-
rep mentesiteset feltetlentil egyeni vedueszkozokben kell v?
rehajtani (gazalarcban. vedo overalban. kesztyiiben. gumiha-
risnyaban). A helyisegek. a ruhant ?a hfr.tar:.nsi cikkk m.,n-
tesitesenal is fel kell venni a rifizalarcot. gumikotenyt. gurni-
kesztyilt vagy gazvedilharisnyat. var.,y p:/dil a rencike7.6sre
6116 vedlieszkozaket kell hasznalni. A mente;iI6s r113tt hasznalt
osszes anyagokat, killon az erre a celra kijePilt h,!lyeken.
alabb mAsf?m6terre a lald ala kell asni. A porszivarOl elt6-
volitott port szinten a foldbe kell asni. A .nwnt-sit6snel alk01-
mazott porsz1v6kat. keteket es egy(:b kellekeket gondosan le
kell mosni.
Szennyezett helyeken szigornan tilos inni ?enni. ngy-
szinten tilos levenni 07. egyoni ved6c.s7.izT:,2t. A mun7