STATISZTIKAI SZEMLE (FOREIGN LANGUAGE DOCUMENT)

• Document Type: CREST
• Collection: General CIA Records
• Document Number (FOIA) /ESDN (CREST): CIA-RDP81-01043R000100180012-4
• Release Decision: RIFPUB
• Original Classification: K
• Document Page Count: 59
• Document Creation Date: December 22, 2016
• Document Release Date: January 8, 2010
• Sequence Number: 12
• Content Type: REPORT

Approved For Release 2010/01/08: CIA-RDP81-01043R000100180012-4
A KO`PONTI
STATISZTIKAI HIVATAL
P v LYO l ?nATA
ITARTALOM
Tervjelentes
szrevetelek az Europai
Gazdasdgi BizoUsdg
? ? tanulr- nydhoz
HitelrendszeDi nk
a gazdasdgossdg tukreben
A lakossdg vdsdrloalapjdnak
teri Teti megoszlasa
A standardizdlds nehdnij
ujabb modszere
A nepesseg belso vdndorldsa
Budapest elldtoovezete
A mdsodik oteves ter,
elso evenek f eladatai
STATISZTIKAI
TAJEKOZTATO
xxxiv. EVFOLYAM 5. SZAM
1856. maJus
STATISZTIKAI HIRADO
IRODALOM
Approved For Release 2010/01/08: CIA-RDP81-01043R000100180012-4
 Approved For Release 2010/01/08 : CIA-RDP81-01043R000100180012-4
TARTALOM
Oldal
A K6zponti Statisztlkai Hivatal jelentese az 1956. evi nepgazdasagi terv elso l
385
negyedevenek telles>;teseroi ......... . ? ..
Bszrevetelek az Eur4pai Gazdasagi Bizottsag Titkarsaganak az 1955, evi europai i
"
i
azdasa ' helyzetrol . szolo tanulmanyahoz. - Zala Jultia ? ? ? ? ? ? , ? .? ? . 389
g ~
~
Hitelrendszerunk mukodese a gazdasagossa'g tukreben. - Lang Gyorgy ? .. ? . 395 l
1.
f x
A lakossag vasarlbalapjanak terUleti megoszlasa es annak merese. Penyo
F '
........ 410 a
' Imre-Zai? Ferenc ......... . ...... . .. ... ..... ,
A standardizalas nehany ujabb mddszere. - Parnuxlcy Gabor . ,.. ,..,. ,433
SZEMLE . ........... ... 450
A 30 ovve6 eaeldtti 5tatisztikai z
I
A . nnpessog beis6 vdndorlosa. Dr. Acsddi Gporp j
Budapest ellatbovezete. - ? Meszdros . Pd! .
STATISZTIKAI TAJEKOZTATO ...... .............. . ... 469
;1 Asodik olives nopgazdasogi terr e1s6 evcnek legfontostb feladatai, -- Bokor. Bela
m1t konyvterjesztes. - Szabd Bndre ,
A villamasenergiahermetes olakulAsa Csehszlov4kiAban, Lengyelorstkgban es Magyarorsakgon,
L.V Cndrddi Gusztdu p
STATISZTIKAI HIRADO .. .............. . . ' ' ' . 4Tf .
Kituntetcsek '
.. Megjelentk az Io49_=1965. evi 'Statisctikai Zsebkiinyv .
A Csehszlov~.k KoztArsasA'g A11Mni Stati&ztikai Hivafia1Anak dj kiadvanya'
0
CTATHCTJHECKOE QBO3PEHJ4E
k(YPHAJI BEHI'EPCK01'0 gEHTPAJIbHOtO CTATNCTN4ECK01"0 YfIPABJIEHNA
XBXIV?GI t0A N3AAFINR, N9 4. AfIPEJIb 1956 POAA
PERIODICAL OF THE HUNGARIAN CENTRAL STATISTICAL OFFICE
34th YEAR Ne 4.
CONTENTS AND SIIIi-tARY OF ARTICLES
APRIL 195
REVUE STATISTIQUE
P$RIODIQUE DE L'OFFTCE CENTRAL HON(#ROIS DE BTATI$TIQTJE,
SX%IVe ANNE, N? 4.
80MM;AIBE
AVRIL .1966
Approved For Release 2010/01/08 : CIA-RDP81-01043R000100180012-4
 Approved For Release 2010/01/08 : CIA-RDP81-01043R000100180012-4
SUMMARY OF ARTICLES
MRS, ALAI) (R MOD:
THE TWENTIETH CONGR.ESS OF
THE COMMUNIST PARTY
OF THE SOVIET UNION AND
SOME TASKS OF STATISTICIAN,
5
By way of introduction the article gives a survey of our achiev
and analyses the source of these successes. It affirms lint
though these em(n rees suilts ts arc d since particularly the lv mt
yet they tell behind the actual o t
opportunities. The author then sets out to examine in the light of Ilie'I'we
to promote still more successful progress. She oints of rnproh ess grass the conditions likely
of political work in general and of 1)rofession,?l P work in it tjC such pgrss reqlres the improvement
paFrticular.
Speaking about the particular tasks of the slatislicians flu' article
by the Twentieth Congress on the importance of statistics as suitable calls eo mind the ling obje tale
reality. This implicitly obliges us to im rove stat ist' ~ a most suita means of revealing objective
P ]cal work.
The Central Office of Statistics has, up to now, enerall , fulfilled
ality without any adornments. False or misleading (la la generally
embellishing th ththe requirement of been iss re-
Slill, in the atmosphere which was the true facts have not. been isu
occur that certain d' Permeated by what we now call "the cult of the indivi ''' ell
data necessary to give a complete view of a particular sphere ltd tfig + 11 could
account. We should endeavour to improve on that in the future, In addition, greater a? e not
consistency is required the
in revealing the mutual relations and interactions of particular r questions. 11 e. ons. If e.crwnys s easants'
incomes, we should proceed by considering questions. g, we analyse asanl'
as well, y ermg the relations of the delivery system and the r' p-
p 1CC System
A further direcl lesson of ite Twentieth Congress is that
afforded. Tlie broad discussion which this would bring about way wider could publicity accele leinformation should he
rate ~~,-i
would enable us to avoid errors, or else to reveal tiro,. runic ? !CV frttiu+nt and
zanily not only to ' . i ,I,uurty. We should try to offer the oppor-
? < tx ierts but to the masses to gain detailed information on the
f,tcis amt data, about the results obtained in the development a basis ro
been published within the reports of our country. Of course, data have hit
of plan fulfilment but they were rather com rehe hcrt
embrace every field. The active participation of the workin
makes it necessary for us to widen the scope of informaLion. People in the solution u common f mature
bem
['the great masses of p workers nsive consist and did nos
grown-up people and their artici anon of p P in discussions is not only possible but necessar. A '
city of data requires a more thorough systematization a y wader publi?
nd firmer stability of data.
This wide publicity of facts will certainly result in n
which also obliges us to improve the standard of s more intensive research
work in economics
statistical work in its economic omic aspects ,
FERENC DEAK:
THE PREPARATION A J1) F
,CUNOIV[IC TECHNIGAI. I'I, t 1 '
AtNI ~1U
OF INVESTMENTS
The author calls attention to a twofold task. On the
hand, one hand, he Points
to improve long term planning while, on the other
points out mat it is necessary
and plans should be prepared in due planning must be sin '
time so that their execution should be technicall 1. tpl]lted,
f th y yml based.
In the first part of the study, we are informed o
the relations of the latter with the the actual situation of long term plannin ?
schemes are drawn u real i Preparatory measures concerning investments. WhC i g and
of such we cannot avoid mportance is attached to long term plans alread n investment
hold provisional measures, which involve an incre y approver/, as in default
The study further gives s a summary the and a definition of the range of ecouomtc?tech
p requirements to be met by investors, uical planning
Ill the third chapter we have an analysis of the investments made in f95U-1955 and it is ointe
economic
that t technical nvest plannin were of properly prepared, arid that the prescriptions p d
economic?technical la a ten ignored. The author carefully examines the shortcomings o ningf p nning of investments surpassing value limits and a s thco ansg es the
of plan discipline is not/ only due to the fault of planners but that (/ethics that the arc also
so
responsible for negligence; the investors themselves ves
a
In conclusion the author offers some su estioirs
most important taslrahead - he states - is to simplify to eliminate further possibilities of error, '
and i secure a gskaihe a application implify the present system of economic-tec ' The
PP on of standardized plans, 11111Ctt1 p11n1n1ilg
j,i
MRS. JANOS PARKAS:
HOUSEHOLD PLOTS ON CO-OPERATIVE FARMS
The author points out that household farming constitutes an important
farming system. In the first place, it makes it easier for the individual farmer to s to s part of the co operative
production, and besides it provides .' witch over to co-operative
into CO-operatives, P for an important part of household requirements of families or anised
thus enabling the co-operative farms to become large scale g , g
goods. ti producers of anrrcultural
When the co-operative movement was launched a great art of th
had no household plots. The number of families part e families s inc increased name into it
of recent years. In June 1955 it reached 98 o possessing household plots has reased in the course
%. The average area of household plots approached the upper
limit stipulated in the articles of association, that is one cadastral hold'. In the _55 ho
plots of many families exceeded one cadastral hold. y year 1954 the household
plots hamper the Generally this is not desirable, as oversized household
development of co-operative production.
The greatest part of the household plots is taken up by p? loughiand where
etc, are grown, plants destined to meet the immediate needs usually corn, potatoes,
of the members and their ]ivestocl(.
Trend in Ole Area of household Plots and Number of Liveslocic
-
30th ,Jute 1951 . , .. , ..
30th June 1953 .......
30th June 1953 . , .... ,
30th June 1954 .......
30th June 1955 .......
Families possessing
------ --- -
Families possessing
r
5ehold plots o rc,i
~----- t' h i d livestock
t
89,443
147,388
212,383
143,078
140,719
83.1
89.7
94.0
97.6
97.7
', Ouse ro
plots (cad.
hold) number
0.62
0,63
0,65
0.94
0.95
74,890
128,811
189,654
134,494
134,290
% of all
families
69.6
78.1
84.0
91.7
93.2
in June 1955 90.6% of the families had pigs, while only 47.8 possessed
years privately owned livestock increased at a quicker rate ~ocl( bellongi ongs cattle. the During recent
farms, than livestock to co-operative
Between the years 1951-54 a disproportion, on a national scale, appeared p in t
of co-operative ]rod household livestock respectively. In 1954 the hoes Q
' dplots s had coo foddernsiderably more ly moee
grain fodder - together with the grain allotted to them onse
through division - plots
th,u the co-operative farms,
in spite of the household plots possessing a smaller nnmhrr of li~'cstoc
Trend tit Densilp of Sloths
30th June 1951 ,,,,,,,,,,,,,,,,,
30th June 1952 .................
30th June 1953 ,,,,,,,,,,,,,,,,,
30th June 1954 ............. . . . .
30th June 1955 .................
Ploughland in cad, holds ~ '
fallutt,
to one standard animal
in co-operative
Lams
7.8
6,0
6.3
5.8
5,2
in co-operative
and household
farmsa -T-
5.7
4.3
4.4
4.1
3.7
In the course of the period under investigation, that is between 1951
density of stocks was favourable, and 19ao, the trend in the
In a part of the co-operative farms, the ploughiand area of which covers ; -
under co-operative cultivation, the ploughland falling to one co-operative and 3~ /o of household the total p standard
remained under 3 cadastral holds, a d animal
The author concludes by stressing the necessity of increasing household livestock
to the strength of the co-operative farms. 't'his is the billy way to g ensure in proportion
plots adequately complements the Income of co-operative me that the income from household
embers,
DR ROBERT itORVATII:
BOURGEOIS COMPUTATION OF NATIONAL INCOME r
~TIONAL IINCOME IN HUNGARY
The author points out that the statistical method of computing
English arithmeticians and following the teachings of Iyy national income was intttemp by
work out its economic conception was made the by Adam Smith. As the economic conception had not be duty to elaborate the computation of national income was into een
statistics, argent on bourgeois
International statistical conferences set out from a method of town u
was the 1-Iungarian Frfgyes Feltner who initiated a new metlrod P ]b called method. Accord It
to this theory, the most important thing for the computation of national income is to fix the sources from
' I cadastral bold =1,42 acre.
Computed on the basis of household and co-operative ploughland,
of all
ianrilies
Approved For Release 2010/01/08 : CIA-RDP81-01043R000100180012-4
 Approved For Release 2010/01/08 : CIA-RDP81-01043R000100180012-4
which it is derived. Consequently, material procluctien and the so-called services in connection with
production were - by ii am; of statistics - taken into consideration first of all, ~vhile a third source -
according to the commodity theory of money - was found in tine international balance of payments.
Feilner was induced, to a certain extent, to use the objective method by the returns-tax system
of the Austro-Hungarian ,Monarchy, IIowever he did not hesitate to make use of the subjective method
as well, as he was not able to reckon statistically with production by means of the objective method only.
'I'hc Feilner-computation was not consistent enough in following out the implications of the correct economic
conception as regards services, besides having other faults, still, in its linie, it was internationally acknow-
ledged and appreciated.
A further step in the bourgeois method of national income computation in Hungary was made
in 1936 by the computation system of }Iatolesg and Varga. Strictly speaking, it is the Cellner method
which may be considered as a starting point and economic basis of this computation, still, that method,
under the influence of Cotta Clark was removed from the correct economic basis due to the increased part
attributed to non-productive services, thus the preponderance of the objective method was accordingly
reduced. It is to the credit of the Matolcsy-Varga method that it drew attention to a number of
complicated problems in national income computations and that It managed to solve many of them.
The author concludes that it was only during 1Vorld War II that a synthesis of economic and
statistical conceptions could be brought about by the bourgeois computation of national income, while
in the Soviet Union sucin a synthesis had been established ever since (he starting of planned economy
it is this last method which was applied in HIungary after the liberation, from the outset of the 't'hree
Year Plain.
ISTVAN IIETENYI:
REMARKS ABOUT TIME ARTICLE OF DR Rt)BERT IIORVATII
"BOURGEOIS COMPUTATION OF' NATIONAL INCOIIl; IN IIUNGARV'
The author of the Hemhrks deals with' three question :
1. lIe is agreed wills the author of the above study that in capitalist Ihmgary the computation of
national income was treated with the utmost indifference both by official authorities and by Hungarian
economists. In addition to that indifference, the bourgeois statisticians of economics did not take the
trouble to draw adequate conclusions from the computations, nor did they examine the ways by which
national income could have been increased and a more correct distribution secured.
2. When criticising the bourgeois computation of national income, we have to point out that the
bourgeois statistics of economics - despite significant attempts - were not able to give an unambiguous
definition of national income.
3. It is remarked further that the author of the above study was ~vruig in omitting to mention
the computations concerning the distribution of the Hungarian national income, and that of individual
incomes. Though national income is not equal in its suns to the sum of individual incomes, still, au investiga-
tion into the latter could give a clue to the distribution of national income. \\Then discussing national
income computations, it is indispensable to deal with the question of income distribution as well, the more so
as the distribution of national income can most clearly prove the contradictions of capitalism and also
because this problem was analysed by a number of Hungarian experts such as bldlyds Z1lafolcsg, .Idnos
Ilefn, etc. Their computations are well suited to illustrate the disproportions in national income distribution
in capitalist Hungary.
JENG MANCZEI, -- JOZSEI VA GO:
PROBLEMS 1N THE EVALUATION OF STOCKBREEDING ON FARMS
On the basis of the data of three State Farms, the authors tackle the evaluation problems of cattle
and pig-breeding. In this article they have set themselves the task of elaborating a method with the help
of which the number of breeding stock, that is the calving capacity of the stocks in the possession of the
farm can be ascertained, so as to give a true picture of changes in livestock population as well.
In the opinion of the authors, methods elaborated on the basis of the data of the three State
Farms, are suitable for the evalution of stock raising in agricultural enterprises, and can be applied -
with certain simplifications - for the further improvement of national methods.
A)ipec pel1ai(unn a B3paTe,nbcTBa : GyAanewT II., KeneTH Kapo,nb yri. 5.
Editorial and publishing offices: Keleti KGroly u. 5. Budapest II,
Redaction et administration: Budapest II., Keleti Kulroly U. 5.
Felel6s szerkeszt6: Redei Jen6
Felel6s kiad6 a Statisztikai Nyomtatvany- es Folybiratkiad6 Vallalat igazgatbja,
56/R60, - Egyetemi Nyomda, Budapest. - Felel6s vezet6: Janka Oyula Igazgat6,
11
A KOZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL JELENT$SE
AZ 1956. $VI NEPGAZDASAGI TERV
ELSd NEGYEDEVENEK TELJESfTESEROL
A nepgazdasag fejlSdeset 1956 elsS negyedev~ben a kovetkezb adatok
jellemzik.
IPAR -PIT61PAR
BaregYes iparagakban a hosszantarto hideg idoJ'aras es reszben az ar'
viz szamottevo termeleskiesest okozott 1956 else negYedeveben az ipari
termeles altalaban kedvezoen alakult. A szocialista ipar negyedeves teljes
termelesi tervet 1>7 szazalekra telJ'esitette. Ezen belul az cgYes miniszte-
riumoki a henYi ipar vallalatai es a kisipari szovetkezetek teljes termelesi
tern kct a k^vetkeznkP pen teliesitettek;
Tervteljesitea
szazalEka
Kohl- es Gepipari Miniszterium ............................ 102,9
Szenban aszati Miniszterium .. .. 102,6
Vegyipari es Energiaugyi Miniszterium ...................... 97,9
Konnyuipari Miniszterium .................................. 97,0
ElelmiszeriPari Miniszterium ................................ 106,0
Epitesugyi Miniszterium iparvallalatai ...................... 96,4
Kozlekedes- es Postal gyi Miniszterium iparvallalatai ........ 101,3
Orszagos Erdeszeti F6igazgatosag iparvallalatai .............. 96,1
Rel ii ari vallalatok 107,1
Kisipari szovetkezetek ...................................... 99,0
A szocialista ipar termelese 5,1 szazalekkal haladta meg az 1955 else
negYedevi termelest. A miniszteriumi ipar 5,3 szazalekkal, a helyi ipar 12,3
szazalekkal termelt tobbet, mint a malt ev else negyedeveben. A kisipari
szovetkezetek termelese 5,6 szazalekkal elmaradt az 1955 else negyedevi
szinvonaltbl.
.. n
Az also ne edevben az 1 ar terven felul tobbek kozott Jelentos men
gY p Y-
nYisega gozmozdonYt, vasllti szemelykocsit, furogepet, haztartasi varro
g -
epet, len-kenderszovetet, szintetikus fonalbol keszi It harisnYat, gYermek-
cipot, egyes keszruha-feleket, zsirt, napraforgo- es etolajat, gyumolcskon-
zervet szalonnaf eleketi sort allitott elo.
Tulteljesitettek a szen- es villamosenergia-termeles tervet is, februar-
ban azonban a nagy hideg, kovetkezteben, illetve kello szentartalekok hia-
nyaban az igenyeket nem teljes mertekben tudtak kielegiteni, s egYes ipari
uzemeknel aramkorlatozast kellett alkalmazni.
Approved For Release 2010/01/08 : CIA-RDP81-01043R000100180012-4
 Approved For Release 2010/01/08 : CIA-RDP81-01043R000100180012-4
366
TERVJELENTIS
Bar a legtobb iparcikk termelesi tervet teljesitettek, illetve tulteljesi-
tettek, egyes miniszteriumok iparvallalatai szamos cikkbol a tervezettnel
kevesebbet termeltek. IgY Peldaul nem telJjesitettek az autobusz, a teher-
gepkocsi, a csucseszterga, a kerekpar, a motorkerekpar, a bauxit es timfold,
a koolaj, a mutragya, a penicillin es a superseptY1, a pamut-, gYapJ 'u- es
$elyemszovet, a ferfi- es not cipo es a szulfitcelluloz az agetett togla a Ce-
ment es az egetett mesz else negyedevi termelesi tervet.
Nem teljesitette az ipar egyes termekek mint peldaul a 2751oeros lo-
komobil, a radiovevo-keszulok a kerekpar exporttervet.
1956 else negyedeben tobb fontos uJ ' gYartmanY Prototfpusa keszult el
tobbek kozott a FOF-32 tipusu oszlopos furogepe> a 4,2 tonnas hegYi teher-
gepkocsie, a Csepel 66 es 166 tipusu uJ'faJ'ta haztartasi varrogepeke. Elke-
szitettek az 501 tipusu televizios vevokeszulok nullsorozatat. Megkezdtek
az MVE-340 simltoeszterga, a Pannonia TL modosltott kivitelu " 250 kob-
centimeteres motorkerekp a ar, tovabba a 120 KW-os rovidhull'mu '
? uJrend-
szeru musorszoro adoberendezes uzemszeru gYartasat.
A mozdonygyartasnal uzemszeruen alkalmaztak az
automata hegesz-
test, a radioszekrenY-gYartasnal uJ'faJ'ta ragasztasi eljarassa
. lazeddigil6
napos atfutasi idot 3 na ra roviditettek. A textiltermekek mino " '
p segenek es
tartossaganak javitasa erdekeben me indult a szintetiku
g s anyagoknak az
eddiginel nagYobb mervu felhasznalasa megkezdtek a gyu "ro "de 'smentes mu
"-
szal- es muse/ emszovetek artasat uzemszeruen megi '
Y gY adult a mikroporo-
n ,
$us -- a bornel tart6sabb -- gumitalp eloallitasa.
,gyps font0e intezkedesckct azonban az i ar nem tel e m'
p J s ertekben es
nem az elofrt hataridore hajtott ve a es a es uzemekbe '
~' gY n szervezetle nse
g
mutatkozott. Peldaul nem keszultek el az u ti usu radi6u m"
J p ser-vevokeszu-
lekek gyartasahoz szukseges szerszamok.
Egyes anyagok hian a es koo eracios kesedelme
Y p k gyakran okoztak
zokkenot az else negYedev folYaman. A termeles sem volt egYenletes.
Szamos cikk minosega nem volt me f elelo. A amut- es gY pJ
' 'u"
g p a szovet
a n.t no kabat es ferfiing minosega nemileg Javult.
A szocialista ipar az a munkasra 'ut6 tei'es tor '
gy ~ ~ meles (a termeleken -
seg) tervet 1,2 szazalekkal tultel esftette. A term '~
J elekenyse 3,8 szazalekkal
n ,
haladta meg az 1955 else negYedevi szintet.
A termeles onkoltse a 1956 else ne edeben ne a "
g gy m lakult kiele teen.
. Az epitoipar - elozetes szamftasok szerint - 1956 e1 "
so negyedeveben
termelesi tervet - reszben a hide g es az arvizv' '
g J edelmi munkak
miatt -- csak 91,8 szazalekra teljesitette. Az a es miniszte '
". J gy riumokhoz tar-
tozo epitoipari vallalatok else ne edevi tervtel'esitese a z "gY
gY J z ~ itei Mi-
p
niszteriumnal 89,1 szazalek, Kozlekedes- es Postau
gyi Mmiszteriumnal
92,1 szazalek, Varos- es Kozsoagazdalkodasi Minisztori
,,,, umnal 97,2 szazalek
volt. Az epitoipari szovetkezetek 88,7 szazalekra tel' "
Jesitettek else negYed-
.
evi termelesi tervuket.
Az allami epitoipari vallalatok 1956 else ne edeve
gy ben szamos ipari
koz- es lakoepuletet, valamint agYeb apuleteket es e ' 'tmenre
pi ~ket adtak at
a megrendeloknek. Az e itkezesek befe'ezesere -
p J a szerzoaesben -- kiJe-
bolt hataridoket azonban sok esetben ne
m tartottak be,
CTATFICTI'NECKOE OBO3PEHFIE
N(YPHAJI B[HI'EPCKOI'0 L1EHTPAAUHOI'0 CTATNCTH9ECKOtO Y[IPABJIEHKA
%RXIV?GI I'Oq N3AAH1751, N b. MAfI 1956 I'0,i[A
COAEPN(AHNE N PE310ME CTATEA
STATISTICAL REVIEW
PERIODICAL OF THE HUNGARIAN CENTRAL STATISTICAL OFFICE
34th YEAR No 5. iviAx iU5o
CONTENTS AND SUMMARY UT ARTICLES
REVUE STATISTIQUE
P1It[ODIQUL DE L'OFFICE CENTRAL HONgROTS DE STATISTIQUE
XXXIVN ANNE, N9 5.
S011i1 s?RE
MAI 1956
Approved For Release 2010/01/08 : CIA-RDP81-01043R000100180012-4
 Approved For Release 2010/01/08 : CIA-RDP81-01043R000100180012-4
SUMMARY OF ARTICLES
REPORT OF TIIE HUNGARIAN CENTRAL STATISTICAL OFFICE
ON THE FULFILIUENT OF TILT NATIONAL ECONOMIC PLAN
Foil THE FIRST QUARTER OF 1956
In the first quarter of 1956 industrial output was generally satisfactory in spite of considerable
losses in some industries due to prolonged cold and partly to floods.
The output of socialist industry was 51 % more than in the corresponding quarter of 1955 and
exceeded the planned volume by 17% Considerable quantities of a number of articles were produced
above target though industries under the control of some ministries produced less than planned.
The productivity plan of socialist industry was exceeded by 12%, productivity was 38% higher
than in the first quarter of 1955. The trend of prime-cost, however, did not come up 10 expectations.
Owing to bad weather and flood prevention works the building industry only fulfilled its plan by
918%.
In agriculture crop growing was impeded 1)y bad weather and flood. Livestock numbers, according
to the livestock census of March 1, 1956 were higher than on March 1, 1955 for every kind of animal.
The delivery plan in cattle for slaughter and animal products for the first quarter was fulfilled by
the peasantry.
There was a further increase in agricultural machinery. There were 5,000 tractors more by the
end of the quarter than in the previous spring.
In the first quarter of 1956 the number of co-operative farms and co-operative groups increased
by 154 and 36 respectively. The number of families joining the co-operatives was 35,000 with a con-
tribution of 140,000 cadastral holds.
Retail trade overfulfilled its turnover plan for the first quarter of 1956 by 38% and sold 83%
more commodities than in the corresponding period of last year.
In the first quarter of 1956 the population of Hungary increased by 20,000 and numbered more
than 9,880,000 persons by the end of the quarter.
There was a iuruier'inciease in Iht5 iiuuwer of iueiory'caaieci and other amore and sociaiitwu
tutions.
790 ! ooks 'ere httblislied, fihc number of copies was 67 million.
The number of cinema goers was 32 million, that of radio suhseribers iehed 15 niillict.
71 persons were awarded the Kossuth Prize for their activity in production, in scientific life, or
in the field of art and literature.
MRS. JULIA ZALA:
REMARKS ON TILE ECONOMIC SURVEY OF EUROI'E IN 1915 I'UBLISIIED
BY THE SECRETARIAT OF TIIE ECONOMIC COMMISSION
FOIL EUROPE
One item on the agenda of this year's plenary session of the
Economic Commission for Europe was devoted to a discussion
on the European economic situation, as shown in the Survey
prepared by the Secretarial. The Hungarian cleiepation parti-
cipated if{ (lie discussion.
The authors of the Survey, though they have done very careful work, could not avoid being sonic-
what one sided in raising certain problems. The question of the dollar deficit of West European countries
and the possibilities of its solution were not adequately analysed, nor were the reasons for the priority
of capital goods production in the countries building socialism correctly stated by the authors.
't'he chief subject of the Survey was constituted by an investigation of investments. Impressive,
valuable material had been gathered, but the authors did not endeavour to make a thorough analysis
of investments but contented themselves with giving a static description of the investnieut methods
used in some of the People's Democracies. 'Che fact that the correctness or incorrectness of certain current
methods are being keenly discussed by the economic experts of the Soviet Union and of the People's Democ-
racies, was left out of consideration by the authors who represented the methods actually applied as
stable, definite forms, specially characteristic of a socialist economy. The enumeration of shortcomings
made the authors forget about the essential thing i that in the People's Democracies, in 1-lungary for one,
a tremendous programme of investment has been achieved during a relatively very brief period. Cities,
industries and bridges which had been destroyed during the war were rebuilt, railway communication
restored etc. During the first Five Year Plan period the fixed funds of the national economy increased
by one third. New industries, whole towns were built, new branches of production were called into being,
many thousands of large agricultural machines were put into operation, a number of hospitals, schools
sports-grounds etc, were established. '
4. 1 cadastral hold = 1'42 acre.
GYO1(GY LANG:
TIIE FUNCTIONING OF TILE HUNGARIAN CREDIT SYSTEIII
IVITII REGARD TO RENTABILITY
The quantity of slocl{s required for the operation of state enterprises is being determined by means
of norms. For the purchase of such stocks determined by norms the budget provides funds to be placed
at the disposal of the enterprises in the form of ''circulating funds" which are interest free
comparatively steady character. If the quantity of sloc1 and have a
qy us temporarily exceeds the limits set by the norms,
the enterprises have to apply to the National Bank for short term loans, on which they must pay interest.
As, on the one hmnd, this influences the trading returns only slightly - the rate of interest
low - and as, on the other, when evaluating g the work of an enterprise, the amount of the net proceeds
considered of primary importance - an attitude the author condemns - the enterprises are
more or less indifferent to the quantity of stocks involved in the operation of their business. In several
instances great quantities of stocks are being piled up unreasonably, which means that part of the national
income is locked up in the form of superfluous stocks instead of being used for the raising of living standards
for investments. For some part of these shortcomings financing, i. e. the resent system g
must be made responsible. The Hun arian credit system has developed greatly since the Liberation, never-
theless it has not yet become an adequate means to promote profitable operation.
The author tackles in detail certain questions of financing industry and home trade. He calls atten-
tion to the fact that industrial stocks having increased at a greater pace than industrial production during
the years 1952-54 and in this connection the author criticizes certain methods adopted in stock normaliz-
ation g
and in supplies of circulating funds and credit. He disapproves wet
of the National Bank being at present
too much relied on as the sole check on unreasonable stockpiling, while it is the enterprise itself which is
the best judge of the quantity of stocks required for production. Thus the I-iungarian National Bank -
though the wide scope of its authority enables it to partake in numerous details of the enterprises' manage-
ment - is not always able to judge whether a credit demand is justified or not and is unable the piling up of superfluous and unnecessary stocks. The author concludes to prevent
as regards both industry y and
nd
hone trade that first of all the enterprises themselves should be made materially interested in seeing that
stocks kept for the purpose of production do not exceed the optimum limit. g
Ii111?E FENYG and FERENC ZALA
TIIE TERRITORIAL, DISTRIBUTION OF THE POPULATION'S PURCHASING
G
FUND AND ITS MEASUREItIENT
The trend in the purchasing power of the population has an important effect on the stole and
composition of turnover, Increase of niichasin
1 g power slimulaies the further ous ( Ie ~chara ter stis. that ie of sues the
limitations of these new methods intervening characteristics, I-Ie then cackles the
of standardization and questions of practical application.
DR GYURGY ACSADI;
INLAND MIGRATION OP POPULATION IN hUNGARy
Changes in the territorial settlement of population due
necessitated the statistical recording of inland migrations to the execution of the Five m Year Plans
for inland migration, which m . The article discloses discloses the reliina figures
may now be considered comprehensive from the middle of 1955, y The total of inland migration during the months from 5
The figur tuns over 600,000 for the wh. le byear. l:oot" ~ h?.,r 'r,June i November to nen was 890, the
other half are tem orar mi r "'we utigrantsarepermaent settlers l
< tc
As to the trend y g ants,
flow b d of migrations, besides those from the eot!ntr ? to the tut
etween tnwnr, lndustrial and ;nixing centres themselves as veil as between ie s tmpoeant
(The migration of permanent settlers between villages w!' s n of bettvecn 0,000r adee p one
third of the total migrations Burin the s ~~ with a population of less than 1Q000 made a one
a part in its attraction for ig g ummer of 19aa,) The urban character of a place, however, plays
The greatest part of migrants change their habitation for occupational
ees, dependents make up the greatest number in the permanent reasons tl5, , Apart film employ-
makers
makers constitute the majority of temporary migrants. the of perm hsof migrants employ-
-
the Northern counties and 37- . During summer months 5Y5 % of mi ran
into the 40% of those taking up permanent resid g in
ubca were employees. Employees came mainly from the once in Budapest and ht
the Tisza. 70 % of these employees are manual workers, of which 20 /o are counties of engaged the in thGreat Pand beyond
The number of men and women is e building industry
s equal among permanent settlers, but 80 % of ti '
migrants are men. 85 % of the migrants are of productive o /n to temporary
between 15 and 39, 605 % of tem orar mi between 6111 /o of the permanent settlers are a red
The smaller the territorial p y Wants are bettvecn 40 and 60. ~
on the member an sal unit, the more significant is the influence exerte
and composition of the population. Migrations between d by tuner migrations
balance one another, but the increase of population th
rough immigration parts le the country almost
settlements often exceeds the rate of natural reproduction. In the years 1948-53 whe or
ceded 80,000 the total increase owing to migrations ' n the upswing
of -
pest was 280,000. The increase in the population of 13udapest due to to immigration the population !alone
exceeded 6,000, in the year ]95 1955 alone
AApec peAaicunn n n3Rare,nbcrsa ; Byganenir II,
Editorial and publishing offices ; Ke KejeT}J lets K ~4roly u u, 5, . 5. Bud Iap est . 5,
Redaction et administration apest Ii,
; Budapest II,, Keleti Karol u,
y 5.
Felelds szerkesztd ; Rldei Jen6
Feleibs kiad6 a Statisztikai Nyomtatvany- ~s Fol biratki
y adb Vdilalat igazgatdja,
50 1095, - Egyetemi Nyomda, Budapest. -
Felel6s vezet6 ; Janka Gyula igazgatd,
wr.
TERVJELENThS
387
MEZOGAZDASAG
A noven termeles munkai "
y t a hosszantarto tel es az arvlz kedvezotlenul
befol asolta. A tavaszi munkakat a szokottnal kesobben - '
Y marcius maso-
dik feleben - kezdtek me . Az oszi kalaszosok a na hide g gy g folytan a szo-
kottnal yen ebben fe'lodtek na obb kar azonba cs
g g J gY n ak az arpavetesekben
.,
volt. Orsza osan a abonaf eleknek minte 1,5 szaza
g g gy leka usztult kI fa
p gY
miatt. A mezo azdasa az elmult ne edevben a tervezet "
g g gy tnel kevesebb mu-
tragyat kapott.
1956. marcius 1-en ve eha'tott orsza os allatszamlala a
~' J g s datai szerint
az orszag allatalloman a valamenn i allatfa'bol na obb volt min " "
Y Y J gy t az elozo
ev azonos ido ont'aban. Marcius 1-en serte
p J a saloomanY tobb mint 6 m1111o
volt, valamivel me haladta az a evvel azelottit. A kocak szam az
g gY a onban
- egy ev alatt - orszagosan 16 szazalekkal az agyeni gazdasagokba
n 20
szazalekkal csokkent. A zarva '
s smarha allomanY meghaladta a 2,1 mllllot es
kozel 2 szazalekkal ezen belul a tehenalloman ko"z '
y el 4 szazalekkal volt
tobb, mint 1955, marcius 1-en. E ev alatt a 1oa"11
gy omany tobb mint 2 szaza-
lekkal, a juhalloman kozel 4 szazalekkal a baromfiall
Y omany mintegy
4 szazalekkal novekedett.
Vagoallatokbol es allati termekekbol a kotelezo beads
s elso ne edev/
I I I M.
tervet a parasztsag telJ'esltette. A sertesbegyJ u tes elso negyede 'ves te.rve 't -
a hizlaldak kibocsatasaval a utt - 121,5 szazalekr
gY a telJesltettek es mint-
egy 330 000 mazsaval tobbet gYuJ'tottek be mint az elo"zo " ev azonos I 'do "sza-
kaban. Egy. ev ?.latt, 19 _~, 1955 ar^ius 1-tol 5rta 'r -ig,Inn 000-rei
o~ ~c.us 1 -... -~ ..~
o0 .
4"bb s ..,efirteat ' _L vd ~ ,.,1..,1.pan le, mint 1 az eiUzG ". ? ev .L .,be b)
n,
i;
Vagomarhabol a negyedev folyaman mintegy 120
000 mazsaval tobbet
gyujtottek be, mint 1955 elso ne edeben. A va o "
gy g mocha-begS'uJtes elso
negYedeves tervet 124 szazalekra t lj
a Jesltettek,
A negyedeves be u'tesi tervet baromfibol 92,4 szazale'k
gY J ra, toJasbol
78,1 szazalekra te'bol 95,7 szazalekra tel'esitettek A '
J J z ev elso harom bo-
na 'aban be "'tott menn ise bar ' "
p] gyuJ y g omflbol kb, 3400 mazsaval toJbill kb,
12 millio literrel tobb to'asbol kb. 16 millio darabbal ke
J vesebb volt, mint
az elszo ev azonos idoszakaban.
A mezogazdasag gaPallomanYa tovabb novekedett; 1956, ma
rclus 31-en
tobb mint 5000 traktorral ebbol 2200 univerzal traktorra
, 1, 3200 traktoreke-
vel es tobb mint 500 ne zetbevet8 a el tobb alit a m "
gY g pp el rendel-
kezesere, mint a malt ev tavaszan,
1956 elso negyedeveben 154 u 'j "
mezbgazdasag1 termeloszovetkezet es 36
" ,.
termeloszovetkezeti cso ort alakult. A termelo"szovetkeze
p tekbe 35 000 cso.
lad le ett be ket- es felszer ann i min 1malt '
p y , t az a ev azonos IdSszakaban.
Az uj to ok tobb mint 140 000 kat, hold fo"ldter;'
g ._..Iletet vlttek be a kozos
gazdasagbas
ARUFORGALOM
A kiskereskedelem 1956 elso ne edevi arufor al '
gy g mI tervet 103,8 szaza=
lekra tel'esitette es 8,3 szazalekka' to" a '
J 1 0o scut adott el, mint a malt ev azo-
nos idoszakaban. A ne edev fol aman a tova1 '
gy y ylnal tobb aru alit a lakossa
g
rendelkezesere; a kereskedelem f81e ruhazatI
g , vas-muszakl es haztartasl
cikkekb5l 'oval na obb keszlette1 re
j oval ndelkezett mint toys/Y,
?
1956 elso ne edeveben a kiskereskeda1 "
gl' em elelmiszerekbol kb, 8 sza-
zalekkal tobbet adott el mint az elo "zo " ' ev hasonlo I 'do "szakaban M
.1955 elso
negyedevehez ke pest a lakossa ossz '
g es cukorfo asztasa mint
gY egq 4 szaza-
1~
Approved For Release 2010/01/08 : CIA-RDP81-01043R000100180012-4
 Approved For Release 2010/01/08 : CIA-RDP81-01043R000100180012-4
368
TERVJELENTES
"vekedett. VaJ'bol 7 szazalekkal, borbol 65 szazalekkal, lisztbol 3
lekkal na
sza'zalekkal emelkedett zsirbol nem valtozott, marg arinbol es etolajbol 17
szazalekkal csokkent a kiskereskedelem forgalma. Husbol a kiskereske-
delmi eladas 38 szazalekkal volt tobb mint az elmult ev elso negYedeben
azonban az ellatas helYenkent meg mindig nem volt kielegito. Nem tudtak
a keresletet telJjes mertekben kiele 'teni toJ'asbol, agYes szaraztesztakbol, a
~
negYedev vegen voroshagYmabol.
1956 elso ne edeveben a lakossag korulbelul ket szazalekkal tobb ru-
~'
hazati cikket vasarolt, mint 1955 azonos idonszakaban. A legfontosabb ruha-
zati cikkek kozul konfekcioarubo130 millio forinttal, kotottarubol 30 millio
forinttal, borcipobo140 millio forinttal tobbet, gyapju- es pamutszovetbol
97 millio forinttal kevesebbet adtak el, mint 1955 elso negyedeveben. Egyes
konfekcio,cikkekbo nl e rs kulono ..sen j ,o n minosegu n cipo nk7_onf lenyegesen bo nvult a
valasztek.
Jelentosen -- korulbelul 16 szazalekkal - novekedett az e9yeb iPar-
cikkek eladasa is, Az elso negyedevben tobbek kozott 62 000 radiot, 38 000
kerekpart, 80 millio forint erteku edenyarut,140 millio forint erteku butort
vasaroltak. Egyes radiof elesegekbol, de kulonosen motorkerekparbol nem
teltjes mertekben tudtak a lakossag keresletet kielegiteni. A lakossag a tar-
tos fogYasztasi cikkekre bevezetett reszletakcio kereteben mintegY 60 mil-
lio forint erteku arut vasarolt, tobbek kozott 16 000 darab radiot' 20 millio
n n r r r r r n
forint erteku csobutort, 1200 darab porszivo gepet, 500 darab padlokefelo
gepet.
Tuzeloanyagokbol a negyedev folyaman a lakossag tobbet vasarolt a
Lavalyoral, de f ebr ~,, ban es marcius els& icieben a nagY nice ben - az
g
ellatas nem volt kielegito.
NEPMOZGALOM, SZOCIALIS $S KULTURALIS EREDMNYEK
1956 elso ne6Yedeveben Magyarorszag lakossaga 20 000 fovel szaporo-
dott es a negYedev vegen meghaladta a 9 880 000 fat.
Javult az uzemi dolgozok szocialis ellatasa. Ormosbanyan es a Sarvari
CukorgYurban elkeszi It egY-egY 500 fo kiszolgalasara alkalmas uzemi
konYha es etkezde. Felepult a kecskemeti Kinizsi Konzervgyar 1800 ferS-
helY es uzemi mosdoja. Felsocsingeren 700 ferohelyes banyaszfurdot adtak
at rendeltetesenek.
A bolcsodei ferohelYek szama a negyedev vegen 400-zal volt tobb, mint
1955. december 31-en.
A f oldrenges es az arviz kovetkezteben nagyszamu lakas elPusztult es
megrongalodott. 1956 elso negYedeveben osszesen tobb mint 3000 lakas
epulL
1956 elso negyedeveben tobb mint 700 konyvet adtak ki 6,7 millio Ael-
danyban. A kiadott konyvek peldanyszama 22 szazalekkal magasabb mint
1955 elso negyedeveben.
A filmszinhazakat az elso negyedevben 32 millio nezo latogatta> kozel
3 millioval tobb, mint az elmult ev azonos idoszakaban.
A radioelofizetok szama 66 000-rel emelkedett es elerte a masfelmilliot.
1956 marcius 15-en a termelomunka modszereinek alaAveto tokelete-
sitese, a tudomanyok, a muveszet es az irodalom teren kifeJ'tett munkassa-
gukert 71-en reszesultek Kossuth-diJ 'ban.
Budapest, 1956. aprilis 20.
KOZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL
11
ESZREVETELEK
AZ EUROP I AZDAS BIZ
A G AGI OTTSAG TITKARS
AGANAK
AZ 1955, $VI EUROPAI GAZDASA I HE
G LYZETROL SZ6L
TANULMANYAH0Z
SZERKESZTOSE'GI MEGJEGYZIS. 1956. dprilis 5-21.
kazotti idoszakban tartoita Xi. leljes ulcsdt az ENSZ Eurdpai
Gazdasdgi Bizotisdga. Az uldsen Baczoni Jeno elutdrs kal-
kereskedelmi miniszterhelyettes vezetesQuel tobbtagu ma-
gyat delegdeid is rdszt nett.
Az Eur6pai Gazdasdgi Bizottsdg teljes uldse megvitatta a
kulonbizo albizottsdgok elmult dvi munkdjdt ds a Bizott-
sdg Titkdrsdga dltal elkeszitett Tanulmdny alapjdn az 1955.
dvi europai gazdasdgi helyzetet, A Tanulmdny kiilon-kulon
ldrgyalta a nyugat- es kelet-europai orszdgok 1955, dui
gazdasdgi heiyzetdt, ezen kivul ondlld f ejezetekben f oglal-
koott a iiiiuyui-europai es a kele,r;-r1 aj orszdgok n>r az
elmult evekben f olylatott berultdzdsi politikdjdval valamint
a nyugat-europai orszdgok munkaero helyzetevel. A Tanul-
mdny felett az aldsen tobbnapos vita indult meg es a vitd-
ban a magyar deiegdcio is rdszt vett. A ma9yar dele9dciG
nevebenZala Julia elvtdrsn6 szdlalt f el. A kouetkezokben
kozoljuk az elliangzott f elszblalds teljes szoveget.
Az 1955-os ev len e eben Europa le tobb orsza aba
Y g g g n u gazdasag felT
rr
lendulesenek eve volt. Ezt a fellendi lest elenk '
beruhazasi tevekenYse
? g,
novekvo foglalkoztatottsa a nemzetkozi ka csolato i '
g, p k k szelesedese Jelse-
mezte,
Az 1955, evi Tanulman osszeallitasa saran a Titkarsag al
Y tal vegzett ala-
pos munka, a nagymenn ise u ten an a feldol ozasa es r '
Y g Y Y g g endszerezese,
hasznos szol alatot tett mindazoknak akiknek a z z a szandekuk hogY az
europai gazdasagi helyzet alakulasat attekintsek.
A Tanulman erteket nem csokkenti az hog y e es kerd'
Y by gy esekben el
ter a velemenyunk a szerzoketol. Ezt az eltero velemen unket a
,y bban a re-
menyben fejtjuk ki, ho eszreveteleink talan hozza'arulhat
gY J nak a Tanul
manyban felvetett kerdesek tobboldalu me ila itasahoz es el"
gv g osegithetik a
kerdesek tisztazasat vagY az esetleges tovabbi vizsgalodasokat
.
Velemenyunk szerint a Tanulmany nem eleg g sokoldalu
an foglalkozik
a nyugat-europai orszagok dollardeficitjenek kerdesevel. Ezzel ka
pcsolat-
ban utalunk a Szov'etunio dele acio'anak me alla itasa
J g J g p ra, amely szerint az
E esult Allamok altal N u at-Euro anak juttatn
gY y g p J . tt hadikiadasok off-shore
vasarlasok es ad r
omanyok - ellentetben a TanulmanY megallapitasava 1-
nem tekinthetok a nyu at-euro ai kronikus dollarhian nor
g p y mahs es egesz-
Approved For Release 2010/01/08 : CIA-RDP81-01043R000100180012-4
 Approved For Release 2010/01/08 : CIA-RDP81-01043R000100180012-4
390
ZALA JULIA
seyes me oldasanak. Mindez kulonosen alahuzza a ke1ete - '
g s nYugat-europaI
orszagok kozotti kereskedelmi kapcsolatok ageszseg ~ es fe'lesztesenek szu"k-
segesseget, amelY szuksegessegre es lehetosegre a z z ulesszak soran a le
, b
tobb felszolalo szinte eg'yhangguan ramutatott
, A kei des megoldasat segrtrk
elo az Euro ai Gazdasa i Bizottsa nak az inter
p g g regronalrs kapcsolatok klsze-
lesitesere iranYulo torekvesei is.
Erdeklodessel tanulman
yoztuk a TanulmanY 5, feJ'ezetet amely a
nyugat-europai orsza ok munkaerohel zetevel fo lal ' "-
g y g kozrk. A munkaero
kerdes nalunk Ma arorsza on mar
gY g sok ev ota, elsosorban mint a munkay
ero hianyanak kerdese jelentkezik.
A Tanulman megalla itasa szerint - amel1
Y b p ett, hogy a munkanelkull-
seg nehan orsza ban Franciaorsza ba
Y g ban n Bel rumban es Olaszorsza
g ~ g gban)
tovabbra sem csokkent - 1955-ben to
bb nyugat-europar orszagban kulo-
nosen egyes szakmakban reszle es hel i "
g , y Jellegu munkaerohiant is fel-
lepett. E es n u at-euro ai orsza
gY Y g p gok kormanYai - amint errol a tanul-
manyban olvashatunk - a munkaero- '
prat mrndenkori hel zetetol kivan-
jak fuggove tenni a munkake es korh '
p es megallapitasat es ezert azzal
a gondolattal fo lalkoznak ho a munka r"
g gy e ohrany enthrtese erdekeben fel-
emeijek a nyugdiJ ' korhatart.
A ml velemen unk szerint a munkakepe "
,. Y s kor felso hatarat elsosorban
egeszsegug r szem ontok es nem a
Y p konjunktura ingadozasai hatarozzak
meg. Ez termeszetesen nem szukse keppen
g azt Jelenti, bogy van valahol e
gY
pontos, objektrv es me altoztathatatlan "
~' korhatar, amelY torvenYszeruen a
?
munkakepes kor felso hatara kell ho
gy legyen. Az egeszsegugY Javulasa-
val, jobb es konn ebb munkakorulm'
Y enyek biztosrtasaval a munkake es kor
fP - p
elsn hatara nnhet. Meg ez sem teszi ~.zo.n .ba ? nyugaijjo,~~u.~ gosu1t
sag. b n ~r."~ ; dok ?cltt u u a, ~ ur -
y 5 JJ 5
r koi liatdr felemeiese' A n ugdi'
y Jkorhatart -- lenYegeben fuggetlen
?
az adott egeszse u i hel zettol - csa
g gy y k azert magasabb eletkorban megal-
?
lapitani, mert adott ido ontban '
p atmenetileg egyes nYugat-europai orsza-
?
gokban munkaerohian mutatkozik
y , a dolgozo ember szemAontJabol sem-
-
mikeppen sem tunik helYesnek.
Hasonloke en hel telen - velemengu
pp en nk szerint _ az rskolaztatasr
ido meghosszabbitasat a munkanelku"li '
seg kerdesevel osszhan ba hozni
g .A
TanulmanY utal arra hogy Nyug'at-
Nemetorszagban az egYes keruletek-
nek joguk van a kotelezo iskolaztatasi id" "
of a munkaero-prat helYzetetol
fuggoen e evvel me hosszabbitan'
gY g i. Ezen kivul Olaszorsza ban to
g rvbe-
vettek, hogy a munkaero- iacra akorol
p gy t nyomas csokkentese erdekeben
meg kell szi oritani a tankoteles koruak is
g kolabaJarasanak ellenorzeset
.
A mi nezetiink szerint minden fe'lodo tar
J sadalomban a munkaero-
piac" hel zetetol fu etlenul '
y gg a kulturalrs neveles cline/ rtesere f
y okozasara
kell torekedni. Mi szinte allandoan
kuzdunk a munkaerohrann al '
y , megrs a
magyar korman me hosszabbrtotta a kotelez
Y g o oktatas rdeJet. Nalunk Ma-
gyarorszagon 1938-ban a tankoteles korhatar
12 ev volt es a 6-14 eves
koru gyermekeknek ali 80 szazale'k"
g ..a Jart iskolaba. Ma mar az e koreso
port-
hoz tartozo ermekeknek len egeb
gY y en 100 szazaleka tanul. Az al
talanos is-
kola 8. osztal at 1955-ben har
Y omszor annyian ve eztek el mint aha
- g nyan el-
vegeztek 1938-ban az altalanos iskola "
8. osztalyanak me felelo rskola '
. g t. Az
egyebkent mar munkake es kor "
p es tekintheto koze iskolai
p tanulok es
egyetemi hallgatok szama Ma aror
gy szagon ebben a tanevben az 1938
nek har " . evi-
omszorosa, illetole minte ne szere
g gY gy se, Mi a munl{aeroker
des
I,SZREVIiTELEI{ AZ EL'RUPAI GAZDASAGI BIZOTTSAG TANULMANYAIIOZ
391
megoldasat elsosorban a muveltseg f okozasaban, a muszaki szakkepzettseg
noveleseben, a technika fejleszteseben latjuk.
Nekiink MagYarorszagon of ev alatt a technika egyideju fejlesztese
mellett - beleertve a kroregedes vagY egYeb okok folYtan lemorzsolodott
munkaeroket is - mintegY 900 000 uJ j dolgozorol kellett gondoskodnunk. A
.
munkaerohianY csokkenteseben nagY tartalekot jelentettek a korabban nem
dolgozo nok.
A nok fokozottabb bevonasa a munkaba nalunk nem befolYasolta ked-
vezotlenul sem a csaladalapitast, sem a szuletesek szamanak alakulasat.
Mig 1938-ban ezer lakosra 8 hazassagkotes jutott, addig 1955-ben 11. Az
elveszuletesek szamanak novekedese es kulonosen a halandosag nagymer-
vu csokkenese reven a termeszetes szaporodas 1955-ben tobb, mint ketsze-
rese volt a haboru elottinek. A hazassagkotesi aranyszam jelenleg nalunk
magasabb, mint a legtobb europai orszagban es a szuletesi aranyszam is
egyike a legkedvezobbeknek.
A nepmozgalom ilyen kedvezo alakulasa elsosorban a szakadatlan gaz-
dasagi fejlodesen alapszik es az egeez magyar nep optimizmusat, biztonsag-
erzetet, a jovo fejlodesebe vetett hitet jelzi. Emellett azonban nyilvanvalo,
hogy a nepmozgalom term nem erhettink volna el ilyen jelentos eredme-
nyeket, ha a kormanY nem forditott volna olyan nagy gondot az egeszseg-
ugy fejlesztesere. Magyarorszagon ma mar a lakossagnak 60 szazaleka (ket-
szerannyi, mint 1938-ban) reszesul a szamukra kozvetlenul ingyenes tarsa-
dalombiztositas juttatasaiban. Rendkivul kedvezo nalunk az orvosellatott-
sag: Magyarorszagon jelenleg 10 000 lakosra tobb mint 14 orvos jut, ami
meghaladja a legtobb nyugat-europai aI1.am orvosellatottsagi aranyat.
A betegsegmegelozesnek es a gondos kezelesnek az eredmenYei kulo-
nosen a csecser~Iohalandosag es a gyermekhalandosag rohamos csokkenese-
ben jutnak kifejezesre. A csecsemohalandosag 1955-ben a haboru elottinek
kevesebb, mint a fele, az 1949, evinek alig ketharmada volt. A 10 evnel fia-
talabb koru gyermekek halandosaga 1955-re a haboru elottinek kb, egy
negyedere esett,
A nepmozgalom, a kultura, az egeszsegugy es altalaban a nepjolet fo-
kozasa teruleten elert igen jelentos eredmenyek Magyarorszag gazdasagi
megerosodesenek kovetkezmenyei.
Amint azt a Tanulmany 6, fejezete is megallapitja, 1955-ben a Szovjet-
unio es az osszes europai nepi demokraciak igen jelentos eredmenyeket err
tek el. Magyarorszag nemzeti jovedelme - az elozetes szanutasok szerint
-- kb. 8 szazalekkal haladta meg az 1954, evit, es a legtobb teruleten az
1955. evi tervben megszabott feladatokat jelentosen tulteljesitettiik. Mind-
ezek eredmenyekeppen a tervezettnel nagyobb osszeget fordithattunk beru-
hazasokra, emellett emelkedtek a realberek es jelentosen novekedtek a pa-
rasztsag Jovedelmei is. Az 1955. evi kulkereskedelmi merlegunk jelentos -
bar a tervezettnel kisebb - aktivummal zarult.1955-ben igen nagY mertek-
ben szelesedtek kulkereskedelml kapcsolatarnk, tobb olyan orszaggal kotot-
tunk kereskedelmi megallapodasokat, amelyekkel korabban nem volt, va
gY
nem volt szamottevo forgalmunk. A magyar nepgazdasag 1956. I. negYed-
eveben is jelentos mertekben fejlodott. A rendkivul hideg idoJ'aras es az ar-
viz okozta karok ellenere az ipari termelesi tervet 1,7 szazalekkal tultelJ'e-
sitettiik. A kulkereskedelmi forgalom nagy mertekben novekedett. Bar az
I
Approved For Release 2010/01/08 : CIA-RDP81-01043R000100180012-4
 Approved For Release 2010/01/08 : CIA-RDP81-01043R000100180012-4
ZALA JULIA
elert eredmenYeink igen jelentosek, meg sok a tenni- es J'avitanivalonk, ami
az 1956, es a kovetkezo evek feladata lesz.
A Tanulmany szerzoi eleg reszletesen foglalkoztak Magyarorszag 1955.
v' lodesevel a ezert velemen unk z rint z lm' It ' dme n
e I feJ s y s e a e u ev ere nyel ek
ismertetesere altalaban nines szukseg. Magyarorszag oteves gazdasagi feJ'lo-
desevel az Europai Gazdasagi Bizottsag Titkarsaga altal kiadott 1955, au-
gusztus havi Bulletin igen behatoan - bar nem minden tekintetben helYt-
alloan - foglalkozott. Mi e tanulmannYal kapesolatban nehanY alapveto
eszrevetelt tettunk es megallapithatjuk, hogy a Titkarsag ezeket az eszre-
veteleket az 1955, evi Survey keszitese soran jol hasznositotta.
A Tanulmany szerzoi az altaluk vegzett gondos munka mellett elkovet-
tek bizonyos hibakat is, amelYek kozul a szamszeruekre ez alkalommal nem
akarunk kiterni es csak nehany ofYan helYtelen megallapitasra kivanunk
ramutatni, amelyeknek velemenYunk szerint elvi J'elentosege van.
A szerzok a 7. fejezetben igen reszletesen es a marxista irodalomra
valo hivatkozassal foglalkoznak azzal hogy a termelesi eszkozok termele-
senek miert kell gyorsabb utemben novekedni, mint a fogYasztasi cikkek
termelesenek. A szerzok negY okot hoznak fel, amelYekre egYenkent nem
szukseges kiterni, mert onmagaban valamennYi helYtallo, de ezek az okok
sem egyenkent, sem osszesegukben nem eleg meggYozok. Ezert J'utnak a
szerzok arra a megallapitasra, hcgy a termelesi eszkozok termelesenek csak
idolegesen, amikor az egesz novekedes utemet gYorsitani kfvanJ'ak kell
gyorsabban noni, m;n1 a fogYasztasi cikkek termelesenek: . - -
A lenyeges indok az, ho a termeles novelese a technika fe'lesztese
a munkamegosztas fokozodasaval J'aregYutt. Minden ofYan tarsadalom
amely bovitett alapon termel uJ'ra, csakis akkor novelheti a termelest, ha a
technikat allandoan feJ'leszti, ha az agYes - korabban egYseges esetleg kez-
muipari - munkafolyamatokat fokozatosan kulonvalasztJ'a, specializalJ'a
.
nagyuzemive teszi es csak ujabb es ujabb un. ?felgYartmanYok" termelesen
keresztul jut el a kesztermekig. Az e ebkent, hogy a tarsadalom feJ'lo"de-
~'
sevel allandoan hosszabbodnak az un. ,termelesi korutak" keriilo utak"
a kozgadasagtanban altalanosan ismert tetel. Masszoval a termeles noveke-
desevel, szervezettebbe tetelevel egYideJ'illeg az uzemek es a munkasok
mind nagyobb resze foglalkozik a nYersanYagok feldolgozasaval felgYart-
manyok termelesevel es viszonYlag csokkeno resze az ipar teruletet elhagYo
kesztermekek befe'ezesevel. Ez a tendencia koz azdasa ila es technik '
J g g g allag
egyarant szukseg es es -- ismetlem - minden of5yan tarsadalomra jellemzo
amelyik fejleszteni kivanJ'a a technikat, fuggetlenul tarsadalmi berendeze-
setol. VelemenYunk szerint ez az agYszeru es kozismert tenY a magYarazata
annak, ho a termelesi eszkozok termelesenek orsabb utemben ke11
hogy gy no
nie, mint a fogyasztasi cikkek termelesenek.
A tendencia szukse szeruse enek elismerese me g 'elenti azt ho
g g g J ~ hogy
idolegesen nem ervenYesulhetne mas tendencia. A termelesi eszkozok es a
fo asztasi cikkek termelese idole esen novekedhet azonos utemb
gY g en va
" gY
a fogyasztasi cikkek termelese nohet gYorsabban is. Vegso fokon azonban a
fotendencia utat for ma anak. A szocialista azdasag vezetese a '
g g b tervezes
soran szamol ezzel az alapvetoen szukseges tendenciaval azaz ennek figye
-
lembevetelevel osztJ'a el a rendelkezesre allo anyagi eszkozoket es a menka-
erot.
ESZREVI:TELEK AZ EUROPAI GAZDASAGI BIZOTTSAG TANULMANYAHOZ
A TanulmanY szerzoi a nemzeti J'ovedelem novekedeset ertekelve utal-
nak arra, hogy a nepi demokratikus orszagokban alkalmazott szamitasi
modszer, azaz a szamitasok soran alkalmazott arrendszer folYtan tulbecsult
ezen orszagok nemzeti J'ovedelmenek novekedesi uteme. A szerzok a megal-
lapitasukat arra alapozzak, hogy mig a mezogazdasagi nepessegnJ
ek a swat
termelesbol szarmazo fogyasztasat atlagos mezogazdasato ' ertekesitesi cra-
kon ertekeljuk, addig a varosi lakossag fogYasztasat a J'oval magasabb kis-
kereskedelmi fogS'asztoi arakon vesszuk szamitasba. Mivel az oteves terv-
ido"szak alatt a mezogazdasagbol szamosan mentek at az iparba dolgozni
ezert feltehetoen mar nem swat termelese termekeket fogYasztanak hanem
J
az elelmiszereket altalaban a magasabb kiskereskedelmi arakon vasarolJ'ak.
Ez az ataramlas szerintuk noveli a nemzeti J'ovedelmet. Ez a megallapitas
,,
egyoldclu es ezert nem helYtallo.
Magyarorszag nemzeti jovedelme az oteves tervidoszak alatt atlagosan
--1949. evi tenyleges arak alapjan - evi 8,5 szazalekkal nott. Ha korriga1-
nank a J'elenlegi magyar arrendszer egyik sajatossagat, ti., hogy a mezogaz-
dasagi termelo"i arak viszonylag alacsonyabbak, mint a kiskereskedelmi fo-
gYasztoi arak, akkor figyelembe kellene venni egy masik sajatossagof is, ti.,
hogy a termelesi eszkozok ara nalunk viszonylag joval alacsonYabb, mint a
fogYasztasi cikkeke. Ebbol pedig az kovetkezik, hogy mivel a termelesi esz-
kozok termelese of ev alatt gyorsabb utemben nott, mint a fogYasztasi cik-
keke ha termelesi eszkozok drat magasabban allapitanank meg, - vala-
hogY ugY, ahogyan az a nyugati orszagakban kialakuit -, akkor a nemzeti
jovedelem novekedesenek uteme nagYobb volna 8,5 szazaleknal. IlYen erte-
lemben a nemzeti jovedelem novekedesenek uteme nalunk nem tulbecsult,
hanem inkabb kisse alabecsult.
Ha a ondolatmenetet fol tatva a Tanulman szerzoi tovabbi "
g y y osszeha-
sonlitast vegeztek volna a nemzeti jovedelemszamitas nalunk es a nYugati
orszagokban alkalmazott modszere kozott azaz ha figYelembe veszik azt
hogy a mi definicionk szerint - szemben a nYugat-europai orszagokban al-
kalmazott modszerekkel - a szolgaltatasok nem novelik a nemzeti J'ovedel-
met akkor e en a szol altatasok orsutemu novekedese fol tan
pp en gY Y , a nYu-
gat-europai orszagokban alkalmazott modszerek alapJ
'an szamitva a nem=
zeti J'ovedelem novekedesenek uteme nalunk meg nagYobb volna. E korul-
menyre egyebkent M. Kolganov a Voproszi Ekonomiki 1955, evi 11. szama-
ban az Amerikai EgYesult Allamok nemzeti Jjovedelme szamitasi modszerei~
nek biralatarol szolo cikkeben reszletesen kitert es a TanulmanY szerzoi mas
helYutt hivatkoznak is erre a cikkee.)
Az agesz TanulmanY f O temaja a beruhazasok kerdesenek vizsgalata.
Nezetunk szerint ezt a kerdest a Tanulmany szerzoi a tervgazdalkodast f ofY-
tato orszagok - es kulonosen Magyarorszag - tekinteteben kisse agYolda.
lean vetettek f el.
A Tanulmany szerzoi elsosorban a tenYanYag kozlesere, az alkalmazott
modszerek leirasara torekedtek es jollehet az ezzel kapcsolatos neAi demok-
ratikus kozgazdasagi irodalmat attanulmanYoztak, meg sem vettek tekin-
tetbe azt, hogy mint altalaban valamennyi modszert, ugY a beruhazasok
modszeret is valtozasaban, fejlodeseben kell ertekelni. Akkor, amikor a ha-
born rombolasai utan helYre kellett allitani a nepgazdasagof altalaban ke-
Approved For Release 2010/01/08 : CIA-RDP81-01043R000100180012-4
 Approved For Release 2010/01/08 : CIA-RDP81-01043R000100180012-4
394
ISZICVITLLRK AZ CUROPAI GAZDASAGI BIZOTTSAG TANULMANYAIIOZ
ZALA
vesbe voltak szuksegesek a tisztan gazdasagossagi meggondolasok, mert a
f eladat az volt, hogy f el kell epItem mindazt, amit a haboru lerombolt. Ami-
kor azonban mar f elepult az Ipari bazis, mindinkabb eloterbe lepnek azok a
kerdesek hogy Y an milyen modon lehet a nepgazdasagot a
mil en Iranyb ,
leggazdasagosabban leJlesztenl. Nem veletlen tehat hogy eppen az utobbl
evekben kerultek eloterbe azok a ke'rdesek hogy milyen modszerek alkal-
mazasaval lehetne blztosltanl a 1egcelszerubben a beruhazasok gazdasagos-
sagat, es hogy ezekben a kerdesekben eppen ebben az idoszakban indult me g orszagok kozgazdasa i irodalma-
g szeleskoru vita a p ne I de
ban.
A Tanulman "'l f I yelmen kivul hagytak azt, hogy az egYes mod-
Y szerzo g ,k
szerek alkalmazasanak helyessege vagy helytelensege kori l elenk vita
fol nak es azokat a szoclallsta gazdasagi rendre egyedul J'ellem.zo szabalyok-
Y ,
knak tuntettek fel. Masszoval nem vettek
nak kesz, klforrott, lezart forma
fi elembe hogy az alkafmazott beruhazasi modszerek nem veglegesek,
ho
gY
nem azonosak magaval a szocializmussal hanem fe]'lodnek, kialakuloban
vannak es a szoclalizlrus alapelveinek serelme nelkul sot epPen a celok
ekeben mas modszerek is alkalmazhatok. Mind-
gYorsabb megvalosltasa erd
"vetkezik hogy a hatalmas beruhazasi program vegrehajtasa soran
ebbol ko ,
elkovetett hIbakat amelyeket - a J'obb megoldasokat keresve - mi ma-
gunk tartunk fel, a szocialista rendszer hibainak es nem valamelY megval-
toztathato modszer f ogYatekossaganak tuntettek fel.
A kulonfele ko "zgazdasagi tanulmanyokban es a naPi saJ'toban altalunk
feltart fogyato 'kossagok felsorolasa elfeledtette a TanulmanY szerzoivel a fe-
nyeget, ti. azt, hogy viszonylag rendkivul rovid ido alatt milYen hatalmas
beruhazasi programot hajtottunk vegre.
Amint Ismeretes Magyarorszag a haromeves tervidoszakban 10,6 mi
la l-
i'rd forintot, az oteves tervidoszakban 67 milliard forintot (a nemzeti jove-
Belem tobb, mint egynegyedet) es 1955-ben tovabbi tobb mint 11 milliard
formtot torditott beruhazasokra. Ebbol a hatalmas osszegbol f el kellett epi-
teni nk lerombolt iparunkat hidJ 'ainkat, vasutainkat, varosainkat. Magyar-
orszag haborus kara - a hadi kiadasokat nem szamitva -- a becslesek sze-
rint otszor anny i volt mint az 1938. evi nemzeti jovedelem. A helyreallitasi
munkalatokat amel ek altalaban e ben korszerusitest is jelentettek, vi-
szonylag rendkivul rovid ido alatt elvegeztuk. Az elso oteves tervido"szak
alatt a nepgazdasag alloalapJ 'ait agyharmadaval meg J noveltuk.1J' iPartele-
eket, egesz varosokat pItettunk, uJ t ermelesi agakat hoztunk letre, tobb
e
p
tizezer mezogazdasagi nagYgepet helYeztunk uzembe, szamos korhazat, is-
kolat, sporttelepet stb. letesitettunk. VelemenYunk szerint ezek azok az
eredmenyek amelyekre beruhazasaink elemzesenel mindenekelott ra kell
mutatni.
Az 1955. evven es 1956. I negYedeveben elert eredmenyeink azt mutat-
szilard alaN-okon gyors utemben es egesz-
J'ak hog,v a magyar nepgazdasag y
seg esen fejlodik tovabb,
Zala Julia
LANG GYORGY:
HITELRENDSZERUNK MUKODESE
A GAZDASAGOSSAG TUKREBEN
A Magyar Dolgozok PartJ'a III, kongresszusan elhangzott felszolalasok
,
az ott hozott hatarozatok hangsulYoztak a termeles fokozott gazdasagossa'-
ganak szuksegesseget. A g'azdasa ossa e ik len e es ten ezo'
g g gy y g y Jenek kell
tekintenunk azt, ho a termeles mekkora keszlet an a enzeszko "
hogy ( y g, p zok
stb.) lekotese mellett me ve be, Ha azonos termelesi feladat vegr
gY g ehaJtasa
kevesebb eszkoz lekoteset teszi szukse esse tehat azonos eszko l'
g zmenn~ Iseg
nagyobb termekmenn ise kibocsatasat teszi lehetove ez len e ' be
Y g y ge n az
anyagi eszkozok egy reszenek felszabaditasat J'elenti, amit beruhazasokra
,
kulloldi adossa ok csokkentesere az eletszivonal emele
g , sere stb, lehet
_f)r'.n rani,
A keszletek mennYisegenek szabalYozasaban nagYfiner tekben kozremu"-
.,
kodik a penzu i es hitelrendszer, mintho a vallalatok resze'r
gY gy e rendelke-
zesre bocsatott penzeszkozok mennYisega (az allando J'elleggel J'utt
atott lor-
goalap es az atmeneti eszkozszuksegletek - peldaul ideiglenes kesz/et-
emelkedes - finanszirozasara igenY bevett rovidlejaratu hitele
k osszege
lenyegeben hatart szab a keszletek emelkedesenek.
Hitelrendszerunk a felszabadulast koveto evekben j elentos a't
alakula
son, fejlodesen ment at melYnek fontos allomasa volt a 19/'1
952, MT sz.
hatarozat. A hatarozat Ine szuntette a ken szerhitelezes
g ,y addig ervenYben
volt rendszeret, rogzitette a szocialista hiteln u'tas elveit es hath
y J atos m-
tezkedeseket tartalmazott a hitelfe elem me szilarditasat illet" Az
azota megjelent - a felesle es kesz]etek feltarasarol a fizeteskept
g elenseg
rendezeserol, a 'ol es rosszul mukodo vallalatoknak hitelezesi
J szelnpontbol
torteno megkulonbozteteserol szolo --- rendelkezesek ala 'an a Magyar
Nemzeti Bank 1955, ev folYaman peldaul tobb mint egy milliard follnt
erteku felesleges vallalati keszletet tart fel egY szeri adossagrendezest haJ',
tott vegre (aminek eredmenYekent lenYegesen csokkent a fizeteskeptelen-
seg osszege), neg edevrol-ne edevre fokozott ellenorzest ve ez a r
Y gY g osszul
gazdalkodo vallalatoknal stb.
A jelentos fejlodes ellenere a hitelrendszer me g ele hatekon
. g g Y
eszkoze a gazdasagossag fokozasanak. A hitelgazdalkodas a forggalapel-
latas, a keszletgazdalkodas stb, teruleten tobb ofYan tenyezo van ame
lyek
a termeles gazdasagossagi szempontJ'ainak maradektalan erveny rejutasa
t
akadalyozzak, espedig a vallalatok nincsenek megfelelo mertekben anya-
gilag erdekelve a keszletek csokkenteseben' a keszletnormak nincsene
, k ha-
tassal a tenYleges keszletalakulasra ; a finanszirozasnal, ezen belul kulono-
Approved For Release 2010/01/08 : CIA-RDP81-01043R000100180012-4
 Approved For Release 2010/01/08 : CIA-RDP81-01043R000100180012-4
398
LANG GYURGY
sen a hitelellatasnal kovetett modszerek sok esetben nem alkalmasak a
felesleges keszletek keletkezesenek megakadalyozasara.
1. Az ervenyben levo rendelkezesek elsosorban a Magyar Nemzeti
Bank feladatava teszik a felesleges vallalati keszletek keletkezesenek meg-
akadalyozasat es a meglevok leepfteset. E munkat a Magyar Nemzeti Bank
elsosorban a hitelnY ujtas megtogadasa illetve a hitelek felmondasa utjan
vegzi. A Magyar Nemzeti Bank keszletcsokkento szerepa azonban eleve
korlatozott: a bankapparatusban dolgozok nem rendelkeznek muszaki kep-
zettseggel es tobbek kozott ezert sem tudJ'ak pontosan megallapftani azt a
keszletmennYiseget, amelY a termeles zavartalansaganak szem elott tartasa
mellett feltetlenul sziikseges es azt, amelY leepftheto lenne. Erre a feladatra
elsosorban a vallalat vezetoi kepesek, a felettes szervek mar csak bizonyos
korlatok kozott agY kulso szerv meg kevesbe. IgY a vallalatok sok esetben
a felesleges keszletekrol is ,,be tudJ'ak bizonYftani" azok szuksegesseget.
Nehezfti a bankszervezet munkajat az, hogY a vallalatok erdekei minden
szempontbol a keszletek felhalmozasa mellett szolnak.
a A vallalatok a gYakori anYagbeszerzesi nehezsegek miatt igyekez-
nek tul_biztosftani magukat keszletekkel.
b Jelenleg az iparvallalatok onkoltsegenek alakulasa szempontjabol
nagYJabol kozombos az, hogy azonos termelest mekkora keszlettel bonyolf-
tanak le. Ha a keszletek ugYanis meg haladjak a normak szerint megalla-
pftott szintet, akkor az ezek finanszfrozasara igenybevett hitelek haromsza-
zalekos kamata z rocs ka1crosebb hatassal az onkoltseg a1akuh sa,rao
c) A 2.103/1955. MT sz. hatarozat alapjan ?a rosszul mukodo vallala-
tokkal szemben, amelyek termelesi, onkoltsegi vagy eredmenytervuket
nem teljesftik, vagy jelentbs es nem indokolt normafeletti keszleteket hal-
moznak fel, a Bank kulonleges hitelezesi felteteleket alkalmazhat", ami
fokozott bankellenorzest, a hitelek megvonasat, altalaban szigoru intezke-
deseket J'elent. A hatarozat eletbelepese ota eltelt kozel agY ev alatt
azonban kizarolag helytelen keszletgazdalkodas miatt agYetlen vallalatot
sem minosftett a Magyar Nemzeti Bank ?rosszul mukodo vallalatnak". A
minosites foszempontJ'a az eredmenytervek telJ'esftese, illetve nemtelJ'esf-
tese. Bar az eredmenytervuket nem teljesito vallalatok altalaban helYtelen
keszletgazdalkodast is folytatnak, azonban - forditott esetben - az ered-
menytervek teljesftese nem feltetlenul jelent egyben helyes keszletgazdal-
kodast, mert a keszlethitelek kamata - kulonosen az iparban - csak
jelentektelen hatassal van az eredmeny alakulasara.
A dolgozok szemely szerint sincsenek kelloen anyagilag erdekelve a
keszletek csokkenteseben. Az anyagkeszletek csokkenteseert a dolgozoknak
viszonylag szuk reteget reszesitik csak premiumban: az anyaggazdalkodasi
osztaly dolgozoit, a raktarosokat stb. A termeles iranyftoi - a fomernok,
a termelesi osztaly dolgozoi, tehat azok, akik vegeredmenYben eldontik a
szukseges anyagkeszletek mennyiseget - az anyagkeszletek csokkentese-
ert nem kaPnak Premiumot. Oket elsosorban a tervtelJesitesert es a befeJe-
zetlen termekkeszlet csokkenteseert premizaljak, fgY mindket szempontbol
erdekuk, hogy a zavartalan termeles celjabol tulbiztositsak magukat az
anyagkeszletekkel. E problema megoldasat nem feltetlenul a vezeto musza-
kiak premizalasa jelentene az anYagkeszletek csokkentese alapJ 'an. HelYe-
sebbnek latszana az, ha reszteruletek kiemelese helYett egY, a vallalatok es
a dolgozok szempontJjabol osszefoglalo celt tennenk a premium alapJ 'ava
HITELRENDSZERUNK A GAZDASAGOSSAG TUKRLDEN
397
amiben (lehetoleg az onkoltsegen keresztul) kifeJ'ezesre jutna a termeleshez
lekotott keszletek mennyisega is.
2. A termeleshez lekotott keszletek optimalis nagysaganak meghata-
rozasara szolgalo keszletnormak nincsenek hatassal a tenYleges keszletala-
kulasra. A keszletek es a normak viszonyarol 1954-ig rendelkezesre allo
adatok alapjan - bar a normakat allandoan lazitottak - a keszletek alta-
laban jelentosen magasabbak voltak a normak szerint megszabott szintnel,
ami vagy arra vezetheto vissza, hogy a normak szukek voltak vagy pedig a
vallalatok halmoztak fel indokolatlanul magas keszleteket.
A keszletgazdalkodas teren kfvanatos alapveto fordulat vegreha'tasa-
nak egyik legdontobb elofeltetele a realis normak kialakftasa. Ezek hia-
nyaban nem tehet'izk megnYugtato modon az eredmenY egYik meghata-
J
rozo tenyezojeve a lekotott keszletek menuYiseget. Realis normak alkal-
mazasa eseten azonban, ha a vallalatok a normakat meghalado mertekben
indokolatlanul halmoznanak fel keszleteket, akkor az ezek ffnanszirozasara
igenybevett hitelek magasabb kamatai alapJ 'an csokkenne a vallalatok nYe
-
resege, aminek akkor lenne kulonos jelentosege, ha az eredmeny kerdese
is az eddiginel sokkal nagyobb nYomatekot kapna.
3. A vallalatok keszletfelhalmozasi torekveseinek ellenstilyozasara a
Magyar Nemzeti Bank igyckszik reszletekbe menoen, szigoruan elbfralni
a hiteligenyeket, es ez a torekves - kulonosen fpari vonatkozacban - me-
revve es bonyolultta tette a hitelellatas modszeret, Azon tulmenoen ho
gY
e modszer nem is jar a kfvant eredmenyYel, Jelentos tobbletmunkat ro
mind a bankapparatus, mind a vallalatok dolgozoira. A hitelellatas mod-
szereinek tokeletesftese, egyszerusftese a vallalati onallosag es az erdekelt-
seg kerdeseivel van osszefuggesben.
A Magyar Dolgozok Partja III, kongresszusa ota eltelt idoben egesz
sor olyan intezkedes tortent, amelY a gazdasagossag agYes tenYezoivel fog-
lalkozott: a termelesi koltsegek egyes elemeinek csokkentesevel, a beruha-
zasok gazdasagosabb megvaldsftasanak kerdeseivel, a termeleshen lekotott
forgoeszkozok forgasi sebessegenek gYorsftasaval, a felesleges keszletek fel-
tarasaval stb. Ezek a rendelkezesek bar a gazdasagossag fokozasanak egy-
egy fontos reszteruleten mar ketsegtelenul ereztetik hatasukat, alapveto
fordulatot megsem eredmenyeztek. Ennek okat abban kell keresnunk, hogy
egyreszt a gazdasagossag celjat sok esetben meg most sem tamasztjuk ala
megfelelo anyagi erdekeltseggel, masreszt pedig ahol alatamasztjuk, ott a
gazdasagos termeles osszefoglalo celjal helyett annak csak osszetevoit
erintjuk, de ugY, hogY a celok teljesftesere kilatasba helyezett kedvezme-
nyek tobbnYire egYmastol fuggetlenek, ezert kulonbozo - neha ellentetes
- iranYban hatnak. (Peldaul nagyon keves helyen tuznek ki a munkasok
reszere anYagtakarekossagi premiumot, mert az beralaptullepest eredme-
nyezhet stb. Jogosabban remelhetnenk alapveto fordulatot ezen a teren
akkor, ha a gazdasagossag celjat mindenekelott az erdekeltseg oldalarol
kozelftenenk meg, azonban ugy, hogy az anyagi erdekek elaprozasa helYett
a termeles mennyisege, minosega es gazdasagossaga egyetlen osszefoglalo
tenyezoben, a nYereseg nagYsagaban jutna kifejezesre, ami egyben a premi-
umok, jutalmak stb, alapja is Jenne.
Itt os a tov~bbiakban csak a gazdas'agos termeles dsszeloglalo ctljarol (mint vM1aIat7 szcmpontrol,
a vMlalatok (s a dolgozok Erdekeits~gErbl) is nem a termeRs osszeGoglalo celjarol (a lakossog sziiksegletei-
nek kielegltoscr6l) van szo. A ket rogalom szoros bsszcIuggesbt nem klv'anjuk azonositassal te1csere1ni,
a
Approved For Release 2010/01/08 : CIA-RDP81-01043R000100180012-4
 Approved For Release 2010/01/08 : CIA-RDP81-01043R000100180012-4
398
LANG GYGUGY
A hitelgazdalkodas kozvetlenul vagY kozvetve kapcsolatban van a val-
lalati gazdalkodas csaknem minden terfiletevel, ezert bar hasznos lehetne
,
ha a cikkben targYalt egYik vagY masik teruleten valtoztatas tortenne, azon-
ban donto fordulat itt is csak a vallalati gazdalkodas egeszenek kereteben
,
az eddiginel nagyobb vallalati onallosag biztosftasa alapJ
'an es az erdekelt-
seg eddiginel fokozottabb eloterbe allitasa utJ'an remelheto.
A tovabbiakban foglalkozni kfvanunk;
a hitelek allomanYaban 1949. december 31-tol 1955, december 31-i g
bekovetkezett novekedes okaival osszetevoivel es forrasaival valamint
az ipar es
a belkereskedelem finanszfrozasanak es keszletgazdalkodasanak egYes
kerdeseivel.
A hitel szerepe a vallalati gazdalkodasban
1. A rovidlejaratu hitelek es forrasaik 1949-1955, evekben
Az allam a koltse etesi beveteli feleslegeket a termeles es forgatom
~'
folyamataban atmenetileg keletkezett szabad penzeszkozoket a hitelrend-
szer segftsegevel gyujti ossze es rovidlejaratu hitel formaJ'aban bocsatJ'a
rendelkezesre ofYan teruleteken, ahol a koltse etesbol allando J'elleggel
~'
juttatott forgoalapot meghalado mertekben potlolagos forgoeszkozszuk-
ceglet Jelentkezik:
A rovidlejaratu bankhitelek alloman a az eltelt hat ev alat
J y t 205,1 sza
zalekkal novekedett.
A rovidlejaratu hitelek allomanyanak alakulasa
IIITELIIENDSZEIWNI{ A GAZDASAGOSSAG TUhfl BEN
399
1949, december es 1951, december kozott bekovetkezett 87 szazalekos
novekedesbol (a 87 szazalekot 100-nak veve 16 szazalekot kepvisel az ipar
,
25 szazalekot a mezogazdasag, 57 szazalekot a kereskedelem hitelalloma-
nyanak novekedese. A novekedest az iparban a termeles emelkedese, a
mezogazdasagban es a kereskedelemben elsosorban a szocialista szektor
bovulese idezte elo. A kereskedelem hitelallomanYat novelte az is hogY az
1951. december 2-i part es kormanYhatarozat elokeszftesekeppen a keres-
kedelem jelentos arumennvise eket keszletezett. A hitelalloma' n
g y noveke-
deset f okent a valla1 '
atr es a koltsegvetesi betetek emelkedese tette lehetove.
1951, december es 1952, december kozott a hitelallomant novekedese-
nek tobb mint egYNarmada az 1951, december 2-i hatarozat alapJ 'an vegre-
ha'tott aremelessel ka csolatos. A novekedes tovabbi re'sze '
J p t tobbek kozott
a nehezipari termeles feJ'lesztese es egYes szervezeti valtozasok ideztak elo;
a keszletezo vallalatok forggalapJ 'at elvontak es keszleteiket nagYreszt hi-
tellel finanszfroztak, atvettuk a volt szovJ'et erdekeltsega vallalatokat.
1952, december es 1953. december kozott a hitelallomanY csokkent.
Ezen belul az ipar hitelallomanYa az atallassal kapcsolatos keszlettorloda-
sok, a beruhazasok leallftasa stb, miatt novekedett, ugYanakkor a kereske-
delmi keszletek csokkenese kovetkezteben a kereskedelem hitelallomanYa
csokkent.
1953. december es 1955. december kozott a hitelallomanY. . novekedese
R ,
fokent a keszlethfte P emelkedesebvl szurmazott amclyeknek novekedese
r
meghaladta a hitelallomanY globalis novekedeset. Ez elsosorban a kereske-
delmi keszletek jelentos novekedesenek kovetkezmenYe. A targYalt ket ev
alatt a Belkereskedelmi Miniszterium keszlethitelei (a tanacsi belkereske-
delemmel egYutt) 69 szazalekkal, a foldmuvesszovetkezeteke 117 szazalek-
kal, ugyanakkor az ipari miniszteriumok keszlethitelei mindossze 9 szaza-
lekkal emelkedtek. A keszlethitelek itYen iranYu ' novekedeset az okozta
,
hog 1954. 'uniusa es 1955. 'uniusa kozott me altoztak a ne azdasa
Y J J ~ pg g
keszletallomanYanak agazati aranYai; csokkent az iPari keszletek aranya
.
nott a kereskedelmi keszleteke.
A nepgazdasag keszleteinek*
agazatok szerinti szazalekos megoszlasa
1954
I 1955
A hitelalloman
hat ev alatti 205 szazalek
em
lk
de
et l
bb
K~szletek
.
.
os
e
e
s
-
Y
egnagYo
jinius 30
roszt a betetalloman
novekedese (donto
kolt
e
te
e
ke
en a
s
gve
s
ven
nti beve-
Y
teli tobblete), rovidle)jaratu kulf oldi kereskedelmi adossagaink es a bank-
Ipaari ..................
49,9
42,8
jegyforgalom fedezte.
Kereskedelmi*+ .........
44.3
51,6
KgyOb .................
5,8
5,6
Minden allami vallalat, intezmeny, tarsadalmi szervezet, az allamhatalom es az
hllamigazgatas kozponti es helyi szervei panzuket kotelesek a Magyar Nemzeti Bank-
O$szeeen
100,0
100,0
nal vezetett egyszamlajukon tartani, Ezek a betetek kapezik a hitelnyujtas legJ 'elen-
tosebb forrasait.
Id6pcnt
Index
1949=100
As elflz6 ev
szRzal6kdban
1949, december 31
100,0
1950. ?
146,6
146,6
1951.
186,7
127,3
1952.
252,3
135,1
1953.
244,7
97,0
1954.
268,6
109,6
1955.
305,1
113,6
A kulfoldrol hitelbe vasarolt aru ellenertake a panz atutalasaig a hitelnYujtas
fedezete.
A bankjegyforgalom suntan a hitelnyl jtas alapja. A bankjegYforg almat teljes
egaszeben fedezi a kereskedelemnal lev8 arumennyiseg. Tekintettel arra ho
, gY egY
bizonyos bankjegymennyiseg allandbsul a lakossagnal csokken de kozben "
ulra fel-
tiilt6dikl, tehat olyan artekke valik, amely felett a lakossa rendelkezik d
g e amelyet
soha nem valt be arura, ezert a mindenkori bankjegymennyisobgne ry
k e felel? "
g o osszeget
az allam hitel formajaban kibocsatja,
* Tanacsi kereskedelemmel egyutt, KUlker, KGMIB., helyiipar, OKISZ Es mezbgazdasdg n5lkaI.
** Ellatb Cs ErtSkeslt5 keszletezo vaUnlatokkal egydtt.
Megvaltoztak a keszletek elemek szerinti osszetetele
nek aranYa is. P.
nepgazdasa keszletalloman anak belso osszetetele fokoL"atVw,,.
g Y osan . eltolodot(
a kesztermek keszletek fele,
Approved For Release 2010/01/08 : CIA-RDP81-01
043R0001 001800
12-4
11
 Approved For Release 2010/01/08 : CIA-RDP81-01043R000100180012-4
400
LANG GYORGY
A nepgazdasag keszleteinek* keszletf a jtak szerinti
szazalekos megoszlasa
1954. I 1955.
K~szletek
jinIus 30
Anyag .................
38,5
33,5
Befejezetlen es fOlkgsz-
term(k . ...
. ........ .
13,1
11,3
Kesztermgk** ,
.. , , ... , . .
48,4
55,2
bsszesen
100,0
100,0
* Tanacsi kereskedelemmel egyOtt, Kulker,, KGkI)B,, helyiipar, OKISZ es mezbg>
~ a all al
Finanszfrozasi hiany .......
+? 3,1
+ 5,0
- 2,7
4.7 1,1
+ +
+ 6,5 + 1,7
- 4,0 - 10,4
2,7
-~
+ 4,4
- 5,9
+ 4,5
+ 0,1
- 23,6
2 9
+ '
+ 3,8
- 8
4
,
088ze8 tzilf inanszirozas ..... ,
fnanszirozasi Many .
+ 6,3
_.
+ 7,2
T 7,6
+ 1,2
,19,o
- 1,7
Osszes t!iiJinanszirozas , , ? , , ,
f nanszirozasi lriany . ,
+4,4
+ 11,6
1954. december 31
- 1,9
+3,1
- 24,0
- 1,4
Legagyobb r(szben kinflevoseg, azonkivul idonyszert5 rofordilus sib.
Az a ten , ho a vallalato
Y hogy k nincsenex kelloke en erd '
pp en a kesz-
letek csokkenteseben mert
a keszletnormak tulle esenek ni
p ncs megfelelo
anyagi kovetkezmenye; tovabba ho a forgo
hogy alapellatas, de f okent a hit 1-
ellatas J'el e
enlegi modszere sok burokratik
us megkotest tartalmaz viszont
gyakorlatila nem akadal ozza m '
g y eg a f inanszirozasi eszkozok "
osszekevere-
deset e of an finanszirozasi r
gY Y endszer letrehozasat teszi szuksegesse, mel -
nel a f r oalapP Y
o g- . ellatas muszaki-lag indokolt l' . ,
rea.ls keszletnormak ala an
tortenn - pJ
e, s amelynel a vallalatoknak - az "
onkoltsegen keresztiil - elso-
rendu anya i erdekeik fuzodnenek
g ahhoz, bogy mine/ alac
sonyabb keszlet
lekotessel termel'enek. Ebben
J az esetben a vallalatok nemcsa
k a normali-
zalt keszletszint betartasara tore
kednenek, hanem e ben
. gy a globalisan
normaszerintl keszleteik hel es belso (ke
y szletelemek szerinti aranYai
) nak
biztosltasara is. Ia hitelbiral
gy atot, a hitelfol ositast es a kite/
Y ellenorzest
nem forgoeszkozelemenkent hanem
g1obalisan vegezhetne a Magyar ,
Nem
zeti Bank, ami fokozna a vallalati on'
allosagot es csokkentene mind
a bank-
apparatus, mind a vallalatok ugYvitelet.
A belkereskedelerni finanszirozas'
anak nehany kerdese
A belkereskedelmi keszletek finan '
szirozasa kisebb reszben for oala
g p
pal, na obb reszben hitellel to
gY rtenik. Ezert a rovidle arab
J a bankhitelek
tobb mint e ne ed resze f. '
gy gy unkcional a belkereskedelembe
n,
Approved For Release 2010/01/08 : CIA-RDP81-01043R000100180012-4
 11
408
Approved For Release 2010/01/08 : CIA-RDP81-01043R000100180012-4
LANG GYGRGY
A keszletek finanszfrozasana '
k tervezese es reszbent lebon
yolttasa (for-
r
goalapellatas normak ala 'an
tortentk. Ahh
pJ oz, hogY a f
_orgoalap- es httel-
gazdalkodas hel esse et megit
y g elhessuk vtzsgalatunkat a keszletek norma-
lizalasaval kell kezdenun
k,
A kiskereskedelemben a vende
glatot arban es az uzemel
p elmezesben
az arufor alom tervezesenel (ale '
g pterv ten leges tnduloke
y szletet tervezett
beszerzest es ertekesftest
es ennek alap an tervezett zarokeszl
. , , .. J etet hagYnak
o ?
J va. A penzu i tervben - ettol f" ~- -
gY ug etlenul - a felulr
g of eloart tat olast
normanapok alapJ an szamftjak ki a f'
mansztrozas alepJ 'auI szolgalo norma-
lizalt keszletmenn iseget,
y E szakadas kovetkezteben n
emcsak a tenYleges
-
keszlet de mar az ale
ptervekben kiszamttott keszlet i
? is rendszerint maga-
,
sabb a enzu i terv nor
p ~' malizalt keszletenel.
A na kereskedelemnel s -
gY zorosabb az ale terve
p k es a penzugYi tervek
,
kapcsolata mert az eves aruforgalmi tern IV, ne ??ede
gy venek atlagkeszletet
tekintik a ben normalize '
gY It keszletnek,
A Nep azdasa f Tanacs 54
g g 9/281950, sz, hataroza
to ertelmeben a bel-
kereskedelem normak s ~' -
zertnt me~alla itott keszleteit 40 sz
p azalekt f edezik
f g
orgoalap al,1 Tekintettel azo
p nban erne ho a ten
hogy yleges keszletek alta-
laban me halal ak a n -
g J ormalizalt keszletet - a
forgoalapellatottsag mar-
take akorlatila nem -
gY g el a 40 szazalekos
sztntet. Masreszt a 40 szaza-
lekos szint a miniszter' '
tumra globaltsan vonatkozik
a forgoala nak i az a-
t6s p g g
agokra es vallalatokra "
torteno szetosztasanal eze
n belul len e es elte-
re Y g
sek lehetnek,
A Buda esti Tex - -
p tilnagykereskedelmi Vallalat eldaul 1 _
szazalekos for p 955, november 1 ig 25
goalapellatottsaggal rendelkezett? November 1 -en az iranyitoszerv, hogy
gyengebb vallalatait erositse elvont 25
000 000 forint forgoalapot, %g a for~oala
tottsag merteke 8 szazalekra siill y a pella-
yedt,
A normak szerintf keszl '
etek 60 szazalekat2 e '
s a normakat me halad6
reszt keszlet ' ~ g
httellel finansztrozza -
k. A httelek reszara
. .. nyat abbol a me on-
lolasbol kttndul gg
va allapftottak me g g n magasan, ho a banksze
hogy rvezet-
nek a hitelen kereszt ?
ul alkalma van befol -
yasolni es ellenortznt
a keszletek
alakulasat. A banka
pparatus ezzel ka csolatos f
p eladata - az i arhoz -
son - p ha
loan - obbara csak - ,
J egyoldalu; a keszletek
tulzott emelkedesenek
gatlasa va is a ~ meg-
( felesleges
gY keszletek felhalm
ozodasanak me akadal z
illetve " - g yo asa,
a meglevok felszamolasa ,
Bar belkereskedelmi '
vonatkozasban a Magyar Nemzeti Bank art el
eredmen eket a hiteln '
Y endszer fe'lesztese a -ra -sa
J felesleges keszletek felta
teren, azonban a hitelre ?
ndszer keszletcsokken -
to szere e eleve korlato
A p zott.
belkereskedelem h' - -
ttelalloman anak alakul ?
Y asat, a httel azdalkodast el -
eon , , g so
ban a azdasa t ve - .
g g zetes, a ne azdasa to
pg gt rvezes befolYasolJa. A belke-
reskedelem u anis a 1
gy akossa vasarlasatt - -
g annak allando to
. gadozasat
valamtnt a tervezes h '
tbat mtatt -nem m
tnden esetben tud a po
- ? J ntosan fe1-
mernt, telofordul - -
gY , ho a me rendelt -
, hogy g , es az t ar altal le t
? p is gyartott ter-
mekek reszben elfekvo
keszletekke valnak. E -
mellett a belkereskedel
mt val-
lalatok agYes esetekben - az ira ' 'to ~ -ta - .
n sze
yt reek utastsara - ofyan feles-
leges cikkeket is ken ,
ytelenek atvennt mel,ye
? k az t arvallalatok ter
p ven fe-
lult termelesebol - ?
exportbol visszamaradt
keszletekbol vagy of
yen felesle;
i 1956?tdl a forgoalapellatotts~g GO szazaIikos?
9 A CO sz~zalikn~l kisebb reszt Iinansziroz a hitel marl
lltdk, tartOs passzlvdk) is a ktszlciek forr5situ a v~llalat kicgyenlltetlen tarioz~sai (sz31-
l szolgnlnak.
HITELRENDSZERONK A GAZDASAGOSSAG TGKREBEN
409
ges arufajtak termelesebol szarmaznak me1 '
.yeknek artasa az roar sza-
r
mara premiumot ma as lobalis tervtel' ~' '
g g Jesttest btzto~ttott, Ebbol kovetke-
zik, ho a belkereskedelem keszleta
hogy lakulasa nemcsak a belkereskedelmt
'
,,
vallalatoktol fu
gg.
A felhalmozodott keszletek csokkentese 'r 'st ' 'g'
t, az a_ uk for sebesseenek
? ga
meggyorsttasat nagyban elose itene ha az i ar szigo
g p ruan alkalmazkodna
a kereskedelem me endeleseihez elso
gr sorban az aruosszetetel tekin
tete-
ben. Masreszt a felesle es inkurr - - -
g ( ens, va immobil keszlet
gY ) ek ertekestte-
senek a ik 'ol bevalt modszere
gY J az arucikkek leertekelese. A
1eertekelesek
azonban nem tortennek ele ruga
g lmasan. Sokszor hone oki va '
p g gy evekig
is eltart, amf az iran ttoszerv - a '
g y vallalatok allando sun etesere -
g elha-
tarozza a -e inkurrens cikk
gY gY aranak mersekleset. Iaz int'
gy ezkedesek
gyakran kesve erkeznek az aru elavul '
( me omhk n art
~' y ruhazatt ctkkek
arat osszel szalltt ak le stb. va '
J ), a csokkentes merteke Jel
gY entektelen.
A fentiekbol kovetkezik ho a f
hogy elesleges keszletek lee ttese tllety
. A ~ e
atveteluk me akada_ ozasa nemcsa "
g y k a httelrendszer, hanem elsoso
rban a
vallalatok es Iran tto szerveik fel -1
Y elate lenne. Na obb vallalatt na 1
gY o osag
biztosttasaval es me felelo 6sz' '
g t6nzoeszkozok alkalmazasaval elda
(p ul, ha a
felesle es keszletmenn ise' -
g Y b ,? ma asabb httelkamaton kereszt
g ul stb. -
a nyereseg csokkeneseben 'utna kifeJ'eze
J sre ugy, hogY az eredmeny kerdese
egyben az eddi 'nel na obb '
gt gy nyomatekot kapna) a vallalatok aakalma-
sabbak lennenek a feladat
ellatasara.
Hitelrendszerunk a felszabadula '
s ota Jelentosen feJlodott, a gazdasa-
gossag fokozasanak azonban meg ne "
m megfeleloen hato eszkoze, A Ma
? gYar
Nemzetf Bank bar szeleskoru fe1 -
hatalmazasa ale an reszletek
pJ be menoen
szol bele a vallalatok azdalkodasa ' ' '
g ba, a hiteln tason kereszt"1-
Yu J u az ese-
tek tobbsegeben - nem tudJ'a
megakadal oznt az tndokolatla
Y n keszletfel-
halmozast fokent azert mart kiilonosen az i art a ttot art es
p ~ p p mezogazda-
sagi vallalatok ninesenek me feteto
g mertekben an a ila erdekel
Y g g ve a meg-
szabott keszlethatarok betarta
saban sat, erdekeik 'elenle
J g eppen a mtnel
magasabb keszletmenn ise ek felhal '
y g mozasa mellett szolnak.
A vallalati azdalkodas kulonbo " -
? g zo teruletein - t a f tnansztr
~J ozas
teruleten is - minden bizonn al
y Jelentas eredmen ek lennene
y k elerhetok
a gazdasagossa fokozasaban ha az ? -
g eddt tnel batrabban allttana
g nk eloterbe
az erdekeltse es az onall6sa elv i
g g e t,
Approved For Release 2010/0
 Approved For Release 2010/01/08 : CIA-RDP81-01043R000100180012-4
11
1'ENYG-ZALA, A LAKOSSAG VASAIILOALAPJANAIC TEHOLETI MEGOSZLASA
FENYo IMRE - ZA
LA FERENC;
A LAKOSSAG pVASARLOALApJANAK
TERULETI MEGOSZLASA Es ANNAK MERESE
Vasarloala nak nevezzu '
p k a lakossa enzeszkozem ' '
? g p ek azt a reszet ame-
lyet me hatarozott ido '
g szakban aruk vasarlasara
forditott va ford%tani
to gY
d. Mivel a lakossa en
g p zeszkozemt?k elenle kor"
. J g ulbelul 75-80 szazale-
kat fordlt a aruvasarla
J sokra, ez e ik le 'ellem "
~' gJ zobb mutatoszama az el -
szin et
vonal alakulasanak is. A vasar
loala ban jut k>fe ezesr
p J e a lakossa f ize-
toke es kere - g
p es ter'edelme ezer
J t a vasarloalap tervezese, a terv telje-
sitesenek szambavetele e '
s kozgazdasa I ertekel'
b ese fontos felaAa~
,u~?~,
A vasarloala azonban
p csupan az aruvasarlasra fordi
tott va for-
dithato enz gY
p eszkozok noninalertelce? ; ten+'
~e.~.,~I. Ennek realerteket a ~racarl
ero feezi ki. Ta abb er "-~`'0-
J g telemben a vasarloero fo
galmaval fe'ezzuk ki az
, J okat
a bon olult osszefuggese
Y ket is, amel ek abbol ko "
? y vetkeznek ho
, , . gy a kereslet
egyl.k le fobb me hatarozo
g g Jaeppen a penzJ'ov
edelem,
A ne azdasa i terveze
? pg g s es azon belul a kere
skedelmi tervezes e
fo gylk
problema'a a vasarloalap e
J s az aruala osszhangJa
p nak biztosltasa. Az
osszhang azt 'elenti ho '
J gy a vasarloala al szembe
pp n elegendo menn Is
aruala all, s az aruala -- ~ -- - Y egu
p p osszetetele a elentkez
J o flzetoke es keres
el' p letet ki-
egiti. Az osszhan tovabba a
g zt Jelenti, ho az a
- gy ruala menn Ise e
osszetetele k>ele ' ' p Y g es
gi ti a lakossa e
g gyes retege> es az orsza
lakossa ' g egyes teruletei
ganak keresletet is. Soks "
zor elofordul ho ' 'rloala e ?
, gy a vasas az aru-
ala orsza os osszh p
p g angja biztositva van me' ' -
ggs egyes teruleteken eldaul
aruhlan keletkezik v p
Y agy a szukse esnel na
? g gyobb keszletek halm
fel. IJ ozodnak
ppen ez tenne szukse esse tobbe
g k kozott a vasarloa
lap teruleti me -
oszlasanak tervezeset t g
ervte1JesItesnQ ek mereset -
.. , valamint a terveze
szukse . , shez
ges statisztikaj bazis me terem
g teset,
A lakossag vasarloerejet ki ..
sebb va na obb in
? , , gy gy tenzitassal a le kulon-
felebb ten ezok ~ g
y befol asol ak. A vasarl
Y J oerore elsoscrban a m'
mdenkorl ar-
szinvcnal, az eg, es aruk ' -
y araranyai, a berek es fiZ -
etesek, valammt a -
jovedelmek na sa a h penz
gy g atnak ki.
A penzbevetelek Sara "
g5podasa erthetoen nov ~ "
'n. eloleg hat a va
sarloero
ertekere. Az a ten y y an, ho a enzbevete1 ? "
? gY A eknek kulonbozo
- - - ,- forrasa>,
vannak, elsosorban a vas "
arloero termeszetere
az ebbol fakado keres
at let sa-
J os formaira utal. Nyilv
anvalo eldaul bogy a munkaberekbol es f ze -
sekbol sza m Ito
r azo penzbevetel mas term' "
eszetu f izetoke es keresle '
mint a parasztl ' ".vedelm" p es Jelent,
-
Jo ekbol szarmazo enz
p bevetel,
411
A penzbevetelek onma ukban azonba
g n csak tendenc>akent utalnak a
vasarloero mutatoszamanak alakulasar ~ ~ 'r
a. A vaaat luaup nagYsagat es >gY a
lakossa vasarloere'enek alakulasa
g J t befol asol ak me g arufor
Y J g galmon k>-
vuli penzkiadasok is> mint amilyene ?
k a szolgaltatasok es a kulonbozo penz-
,
ugyl kladasok. A vasarloala reszesedes'
p et az osszes penzk>,adasokbol ugYams
meghatarozza bogy eldaul a szol
p galtatasokat mIl en fokon m
Y >lyen szm-
vonalon veszi i en be a lakossa
g y g es milyen a szol altatasok arszin
,~ g vonala
n az orszagon belul a vasarloero '
bon olult moz asap
ar Y g oz,
amlasahoz vezet amel --
ynek felmerese valoba
n nem konn feladat s
becslese sz' Yu
amos problemat vet f el.
Mindezek a kerdesek vr 'la ~ ' ?~ . ,
gosan brzon rt ak a
y J nnak szukse esse et h
a va - - , _ , ., g g ~ ogY
sarloero teruletr me o zl
g s asanak ~,~ problema ai mine
? . J 1 hamarabb na r-
rendre kell tuznr. Em ~ - - ~? p
ellett a kerdes tanulman -
yozasat szukse esse teszik az
e es ~ g
gy teruletek eltero sa'atos -~
J sagar, s ebbol kovetkezoen '
, a teruletr tervezes
tudomanYos szmvona - - -er >
lanak fel, lesztese ...A vsar1~ _, o n ter" ~,,, uletr me a ..._ ereS goaZiaSdrlaii
ITI e elosegiti a herY ~~. i szervek sn~ ~~~ull~aU=~t, feJloaeset, la-tokoruk kr,
,se . ~ '
u lesr-
~ sze
te
t, s lehetove teszr szam -
os gazdasa olrtrkai rntezk
bp edes le her eseb h -
1 n ark , g y b e
y almazasat stb. A ke -
rdest tobb oldalrol 1
ehet tanulman oznr
metodi ~ Y , peldaul
kar szem ontbol. - . ,
p Tanulman unkba - ?
y n csupan azt robal uk felt
ho p J arns,
gy a vasarloero elemzese mil
yen problemakat vet fel
A lakossag penzbevetelj es -kiadasi m
erlege
Az orsza lakossa ' ' ?' ,
g ga vasarloala at a lakossa '
pJ g penzbeveteler es -k' '
sax m - , ? rada-
erlegenek se rtse evea 1
g g llaprt uk me me
J g, gpedr a eszen lee
situ - g g gyszeru-
e ugy, ho az osszes enz " ,
gY p bevetelekbol a
nem aruJelle kradasoka
vonJuk gu t le-
A tarsadalmi- azdasagr a
g talakulas kovetkezte ' -
? , , ben a lakossa
telex g penzbeve-
nek ma'dnem krzar -
J olagos forrasa az al
.. ? . , lamr es a szovetk
kulon ezeti szervek
bozo krfrzeteser. -
Ug am a lakossa M -
Y gY g penzkiadasaina
k donto tobbse-
get ma dnem krzarola
J g az allami es a sz"
ovetkezetr szervek kot'
szamrtva ~ - ?? rk le, Nem
a lakossaa maskozti ' -
g gy for almat. A m
g ) a ankeresk
for - .. , , g edelem az aru-
galomnak alg
r e -
gy szazalekat bonYolrtJa le, tenyle esen tehat
elhan a g ma'dnem
y golhato. J
Abban az esetb - ,
en, ha a lakossa of n em em egySeges e esznek fo '
hanem re ~ ? g gJuk fel,
tegenkent vrzsgalJu - ,
k, mar szamoln
r kell a enzbev
a -elek u - . p etelek u ra-
elosztasyal A enzbeve
. t " J
p raelosztas - -
- J a elsosorban a lakossa
rote e: a - -, g ket na
g berbol es frzete ' ~'
sbol elok valamr
nt a parasztsa kozott tortenr'k
le na ob g . A
g gy b enzmozgas ,
p t rtt a szabad iaci for
p galom elentr. Hozzavetol
becsles szer' .. J eges
rnt 1954-ben a lak
ossag osszes penzbeveteleinek korulbe "
szazaleka ~ lul 7,
t tette kia iaci '
p for alom a vasar/ ~ ?
g oala nak edr 8-
p p g 9 szazalekat.
Approved For Release 2010/01/08 : CIA-RDP81-01043R000100180012-4
A LAKOSSAG VASARLOALAPJANAK TEROLETI MEGOSZLASA
413
A lakossa a mas kozotti enz '
g gY p for almanak kerdese azonba
" g n sokkal
eroteljesebben 'elentkezik az e e '
J gy s teriileteken a reszt a varos e
gY s a falu,
valamint az a es rete ek kozot
gY g t van nagyaran u enzmoz as mas '
Y p g , reszt
pedi enzmoz as van az e e - -
g p g gy s teruletek kozott is. Hoz
zavetoleges szamr-
tasok szerint eldaul 1954-ben '
p a Buda esti iaci felhozata
p p 1 ertekenek kere-
ken 80 szazaleka szarmazot -~
t Budapesten krvulr teruletro1
. Ha nem is it en
m - Y
ertekben, de hasonlo a heryze -
tmas varosokban i air es mez gr
. p ogazdasa
gocpontokban is.
A lakossa enzbeveteleinek 's - '
g p e kiadasainak orsza os m'
g erlege tehat
esak a le len e esebb tendencia '
g Y g kia ad valaszt. Kiindulasul meo__ 'ai,a ezt . _
_ ~~_~p~~~
szuk, mert osszeallrtasa szerkeze
to alapul szol al a teruletr merlege
g k keszr-
tesehez, h.el esebben a vasarloal ' ? ? -
Y ap teruleti me oszlasanak krsza
g mrtasahoz.
A lakossa enzbeveteleinek es -kia '
g p dasarnak merle e a kovetkez
g o f obb
tetelekbol tevodik osszes
A lakossag penzbevetelei allami es szovetkezeti szerv
ektol ,
1. Munkaberek es fizetesek.
2. Egyeb szemelyi jellegu bevetelek (nyu di' to enz
g ), pp segely, kikuldetesi dij
stb.).
3. Szovetkezetektol szarmazo penzbevetelek munkae '
( gyseg, foldjaradek, vasar-
lasi visszaterftes stb.).
4. A lakossag begyujtesbol es felvasarlasbol szarmaz
6 penzbevetelei;
5. A lakossag penzugyi jellegu bevetelei hitel '
( biz,tositasi karterites, kamat
nyeremeny, takarekbetetfelvet stb.), '
6. A lakossag egyeb penzbevetclci (anyya ~- aL?a- '
~ , es szulgalcatas jellegu bevetelek,
fuvardijak stb.).
A lakossag penzkiadasai allami es szovetkezeti
szervek reszere
1. Aruvasarlasok.
2. Szolgaltatas jellegu kiadasok (lakber, kozuzemi "
dijak, kozlekedes, javitasi es
karbantartasi kiadasok, szocialis kulturalis ~'
ebeszaegugyi, oktatasi, mezugaz-
dasagi stb, jellegu szolgaltatasok kiadasai .
3. A lakossag penzugyi kiadasai (ad6k, nyugdfj- tarsadalombi '
ztositasi- es egyeb
larulekok, allamkolcson befizetesek, takarekbetetnoveke
des stb.).
4. A lakossag egyeb penzkiadasai (sportfo adasi kiadaso
g k stb.).
A lakossag egymas kozotti forgalma
1. A piaci, a vasari es a hazaknal lebonyolbdo for alom.
2 Ma~~a' g
nkereskedok, magankisiparosok forgalma.
3. Hasznalt aruk kozvetlen forgalma.
4. Mezogazdasagi es kisipari maganmunkabere1c
5. A lakossag penzatutalasai.
6. Egyeb (maganorvosi dfj, ugyvedi di' stb..
A lakossag lceszpenzkeszleteinek novekedese va csokken'
gy ese (egyenleg).
A tovabbi '
akban a merles e es teteleinek kis '
? 5 gY zamitasara reszleteze~
sere nem terunk ki csu an a le fonto
> p g sabb osszefuggesek tendencra"k ke 'r?,
desevel foglalkozunk.
A merle g 1kesziteset teruleti reszl . '
g etezesben a 'elenle i besz'
~ g amolasi
rendszer nem teszi lehetove. Lehetse
ges azonban nehanY ofYan donto rnu-
tatoszam kiszamrtasa amel tukroz'
, y r a terulet lakossa a enzbev '
n g p etelernek
es -kiadasainak valami '
nt a vasar loeronek alakulasat.
 Approved For Release 2010/01/08 : CIA-RDP81-01043R000100180012-4
414
A lakossag penzbevetelei
A lakossag ten le es 'ovedelmei es a enzbevetelek kozott kulonbse
Y g J p g
van; a penzbevetelek kisebbek. Eltekintve attol a kerdestol, hogy a real-
jovedelemre a szocialis> kulturalis ageszsegugyi stb. J'uttatasok mI'lyen ha-
tast gyakorolnak, a berbol es a fizetesbol elok 'ovedelm In
J e to yomoreszt
penzjovedelem. A arasztsa al azonban a 'ovedelm
p gn J ek J'elentekenY ha-
nyada termeszetbene, amel sokszor enzben ne
Y p m is vagy csak reszben
realezalodik.
Ez kifejezesre jut az e lakosra 'uto enzbevetel na sa 'b
egy J p gy ga an is. Igen
alkalmas ennek me itelesere az i ari es a mezo azdasa '
g p g ge teruletek hasonlo
inutatoszamanak e bevetese. Peldaul 1955-ben az i ari m ~
gY p egyekben az e
by
lakosra eso Aenzbevetel atlagosan 25-30 szazalekk
al volt magasabb mint
a mezogazdasagi 'elle u me ekben. Ez az aran az
J g gY y onban korantsem al-
lando. Addi , ami eldaul a enzbevetelek e ik 1
g g p p gy egfontosabb forrasat ke
tevo munkaberek es f izetesek viszon la kis m "
y g ozgast, allandoan novekvo
jelleget mutanak a arasztsa fo beveteli f "'
p g orrasat Jelento begYJ
u tes es fee-
,
vasarlas sokkal na obb mertekben in adozik, A b "
gY g egyuJtesbol es a felva-
sarlasbol szarmazo enzbevetel fu a terme alak "'
p gg s ulasatol, a be u test es
a felvasarlasi araktol, a be u tes es o f elvasarla r
gY J s endszeretol stb. Meg egy
adott even belul is 'elentos elteresek mutatkoz
J nak az egYes teruletek ko-
zott. Ez adodik abbol, ho a kulonbozo teruleteke
gY n masok a fotermen ek
mas a novenytermeles es az allatten esztes aranya "g
y , masok a mezo azdasage
. termeseredmenyek, iaci ertekesltcsi lehetose e
g
p k stb.
Mindezek atgondolasaval nezzuk me ho az elm'1 '
g, gy u t ket evben orszag-
reszek szerint az egy lakosra 'uto enzbevetel ho an
J p gy alakult Pest megYe
nelkul);1
Az egy lakosra jutr penzbevetel alakulasa orszagreszek szerint*
Az egy lakosra luto penzbevetel
a videkl ttlag stzalekAban
vben
1954. I 1955.
DunAntul
Alfold .... . . .......... .
Eszak ......... . ...... .
Videk egyiitt
110,9
88,2
115,0
100,0
101,8
91,o
109,0
100,0
* Pest megye nelkUl.
Annak ellenere ho ezek az adatok megleh
gY etosen vagy teruletet f og-
nak at, tendenciajukban tukrozik azt a m all eg apltast, hogy az lpare J b
elleg"
u
teruleteken a enzbevetelek ma asabbak A
p g z adatok ertekelesenel szame-
tasba kell vennunk azt is ho 1955-be
gy n a jobb termes kovetkezteben az
elozo evhez ke pest a teruletek kozotti eltere
s erosen csokkent. E csokkenes
fo oka a kedvezo be u'tesi es felvasarlas'
gy J e helYzet, a parasztsag penzbeve-
teleinek eenelkedese.
Az egyes teruletek kozott az e lakosr '
egy a Juto penzbevetel nagYsagat
.,
termeszetesen mas ten ezok is befolya
y sol ak. fgY peldaul kihat erre a kere-
? J
sok es az eltartottak aran a ami ors '
y , zagos veszonylatban az utobbe evekben
' A lakossag plnzbeveteleire es kiadhsaira, valnrnint a v6s~rl6er6re vonatkozo adatokat evben bs
k6vetkez6 t6bl'kban a Relkereskedelmi Miniszterinm Tervf6oszt6lydnak adataibbl sz6m!toltuk a
A LAKOSSAG VASARLOALAPJANAK TEROLETI MEGOSZLASA
415
kedvezoen alakult. A
szaz keresore eso eltartottak sza ' '
ma orszagosan egyre
csokken, kulonosen az ipar'
e teruleteken. Me alla ithato
g p , hogY ott ahol a
szaz keresore eso eltartotta --
karan a alacson abb a z y z egy lakosra eso enz-
bevetel ma p
gasabb.
Az elso oteves terv sora
n a szocialista iparositasnak nemcsak az volt a
kovetkezmen e hogy al
y , talaban tobbet fizettunk ke '
.., munkaberekre hanem
az uJ uzemek letesitesevel a techni ka f e lodesevA
~I es
J a termeleken se
emelkedesevel Y g
a munkaberatla ok is maga
g sabbak lettek. A szoceale '
sta epa-
rositas politika'anak megf
J eleloen az orsza ma'
. ? g Jd menden teruleten letesit -
tunk uJ et
uzemeket. Az i arositas ut
p eme azonban az a es terulete -
gy ken kulon
bozo volt. Ezt bizon
yetJak az alabbi adatok is,
Az ipari dolgozok szamanak alakulasa
az elso oteves tern idejen*
Ter~let
A dolgozok letszama (ezer 13)
_ 1949. I 1954,
~vhen
L'szak?Dunanti1 ?,,,,,
Del?Dunantul
Alfola ~ .........
]Jszalc
Budapest es kornJ eke . .
~isazeaen,
90,1
28,5
50,5
75,9
286,4
134,4
45,6
9~,4
111,6
378,5
51,4
19i~4, ev
1949, ev
szazalekaban
148
160
195
116
13.E
145
* Pdrt!let, 195. 1. sz6m, 5&-57, old.
Az adatokbol me alla ith '
g p ato, ho a kefe ezette e '
gY J n parr vedekeken to-
vabb nott az i ari doegozo
p k szama. Ketse telen az
g onban az ho az ipa '
?~ ~ gy relag
elmaradottabb teruletek
en a doe ozok szamanak '
g novekedese gyorsabb
utemu volt, de szamuk m
eg sokkal kevesebb mint az Iparela fe lett vi-
dekeken, g J
Mindez 'elentos szerkez ,
J ete valtozasokat edezett el o a lakosra enzbeve-
telelben is. -se - g p
Nemesak az orsza e z
g get, hanem a kulonboz
? o teruleteket is
tekentve, altalaban me ~ -
gnott az ipari termeles resz
aranya, egyes hel eken
a mezo azdasa al szemb ~~ - ~~ ~ - - Y
g gg en a korabbe evekt
of elteroen tulsul ba e '
I - y is kerult.
gen erdekesek az erre vona
tkozo terulete szam -
Itasok, amel ek az 0
Tervhivatalb Y rszagos
an keszultek:
Az ipari es a mezogazdasagi termeles ert'
ekenek szazalekos megoszlasa*
A termelesi 6rtek szazalekos megoszlasa
TerUIct
Ipar
1950. ~vben
Mezo?
gazdasdg E
gyutt
Ipar
1954. evben
Mzb?
gazdas5g
Egyfitt
Eszak.DunOntu1 . , . , , , , , , , ,
Dgl
D
35
65
100
56,
5
43
5
100
?
unantul
Alfold
13
87
100
35
0
,
65
0
10
... , .. ,
Eszak
13
34
87
100
,
39,
4
,
60,6
0
100
Budapest es ko
bl
60
100
61,
0
39,0
100
rn {
y
o ......
100
1
00
100,
0
100
O S8ZCSen
41
59
100
60,
9
9,0,1
100
'r Pdrtclcl, 1953. 1, szfun, 56-57, old,
Approved For Release 2010/01/08 : CIA-RDP81-01043R000100180012-4
 Approved For Release 2010/01/08 : CIA-RDP81-01043R000100180012-4
418
FENYa IMRE-ZALA FERENC
Di nantul eszaki me eiben es az eszaki orsza '
gy eszben az ipar noveke-
~'
dese nag3obb merteku volt. FigYelemremelto az ipar eloretorese az Alfol-
don is. Vila os, ho az i ari es a mezo azdasagi t '
g gY p g ermeles granYanak meg-
valtozasa len a eben kihat a enzbevetelek na sag' '
Y g p gy ara, osszetetelere tor-
rasok szerinti megoszlasara is '
Jelenle az orsza kereso lakossa anak 55-60 szazale "
g g g ka el berbol es
fizetesbol. U anakkor Buda esten es a videki varo '
gY p sokban a lakossa ak
csak 40 szazaleka el. Ha me g is f i elembe vesszuk ho
g gY gy a varosokban
elok kozott is vannak arasztok akkor neln tevedhetunk s
p okat, ha azt
mondjuk, ho a kozse ekben lakik a berbol es fizetesbol el"
~' g ok 25-30 sza-
zaleka.
Mindez a , enzbevetelek forrasat tekint bon
p ve yolult helYzetet teremt
ami mar onmagaban megingatja azt az elvet hogY a teruleti elhatarolas
e ben a ket na rete re valo bontast is 'elenti. Azonban nem sz
gY nagy g J abad el-
feledkezni arrol sem, hogy a falun elo ipari munkasok (banYaszok, eg-e
Y gY
gyar korul tomorulo dolgozok stb. es a falusi ertelmiseg sajatos aruk ) eres-
lete mellett, a tobbi berbol es fizetesbol elo vasarloereje na obbresz
gy t mint
paraszti vasarloero jelentkezik. Ennek ellenere a to asztalatok azt m
p utat-
aak, hogy a teruleti cso ortositas me is tam ontot n ii't a re
p g is y J tegek kozotti
megoszlashoz.
Orsza osan az osszes enzbeveteleknek korulbelu
g p 155 szazalekat teszik
ki a munkaberek es 17 szazalekat a be u'tesbol es a felvasa' '
gy J rlasbol szar-
mazo jovedelmek. Az orsza os atla al szemben a munkaberek
g gg az spars me-
gyekben az osszes enzbeveteiekiiek 10 szazalekat a mez"
p ogazdasagi me-
gyekben 45-50 szaz& kat teszik ki. Csak ez utobbi terul
eteken erik el a
begyujtesbol es a felvasarlasbol szarmazo enzbevetele
p k a korulbelu/ 40
szazalekos aranyt. Ez azt bizonYitJ'a, hogY a terulet jelle
ge nagymertekben
befolyasolja a penzbevetelek megoszlasat szerkezetet
.
A parasztsa penzbeveteleiben e re na obb szere
g gY gy pe van a feJlodo
?
termeloszovetkezeti moz alom kovetkezteben a szovetkez
g eti jovedelmek-
nek. A szovetkezeti jovedelmek e reszt azert novekedn "
J gY ek, mert a termelo-
szovetkezeti to ok, a csaladta ok szama arapo i '
g g gy d k, masreszt pedtg azert
,
mert a szovetkezeti gazdalkodas fejlodesevel az e mu "
gy nkaegysegre eso
penzlovedelem is allandoan emelkedik.
Termeszetesen nem szabad elfeledkezni arrol h -
ogy a teruleti kulonb
segek itt is elesen 'elentkeznek. Azaz az e e "
J gy s teruleteken a termeloszovet-
kezeti moz alom eltero utemben fe'lodik maso
g J k az atla os eredmen ek es
Igy maskent alakul a munkae se enzbeli ert' '
gy g p eke is.
Ez a harom tetel tehat a munkaberek es fiz "'
a etesek, a begYJ
u tes es a
felvasarlas, valamint a szovetkezeti 'ovedelm
J ek teszik ki a enzbevetelek
zomet. Az eg eb enzbevetelek szamos kis tetel
Y P re aprozodnak szet es le-
nyegeben all nehan szazalekat teszi
gy k ki az osszes enzbeveteleknek
p .A
harom fo tetel e uttesen 'ellemzi teh'
gy J , at a penzbevetelek alakulasat. Meg
kell 'e ezni, ho a lakossa e a -
J gY gy g gym s kozotti f or almat ezek m
g a utatosza-
mok nem tartalmazzak.
A lakossag penzkiatlasal
A lakossa enzkiadasainak - mint kor' '
g p a abbiakban tar altuk - ha-
rom fo tetele van; aruvasarlasok szolga 'l '
tatasok es penzugYi kiadasok, A
lakossa enzbevetelein - -
g p ek es kiadasainak merlegeve/ tulaJ 'd
onke en azei t
foglalkozunk> ho az '
bogy aruvasarlast hanYallot allapitsuk meg.
A LAKOSSAG VASARLOALAPJANAK TERULETI MEGOSZLASA
417
' A szol altatasok mutatoszam
g a elen viszon aink k
J y ozott erdekes ellen-
tetes tendenciakat mutat. A -
szol altatasra fordltott kiada '
g sok emelkedese
csokkenti az aruvasarlasra '
fordithato enzeszkozo "
p k ossze et. U anakk
g gy or
azonban szocialista viszon - -
yak kozott a szol altatas
g okra fordltott kiadaso
k
emelkedeset altalaban az an agi e ' ? - .
y s a kulturalis olet n
J ovekedese Qlenek
tekinthetJu"' - ~
k. MI a kulcsa ennek
a 1atszolagos ellentmondasnak?
? ,
Tokes viszon ok kozott '
Y a szol altatasra fordltott ki '
g adasok valoban i
ma asak gen
g voltak. A tokes allamba,
7 magas lakberek kozuzemi "
di ak kozle-
kedesi to ~ J
rifak stb, a szeles dol ozo - ,
g tomegek hel zetet meg c
Y sak sul osbitot
tak, Legel Y
esebb elda'a ennek b
p J a uda esti eremvarosok
p p ban f of tatott vi1=
lamosenergi Y
a tarifa-politika. Az ebbe a ha'lo '
. zatba beka csolt f
p ogyasztok le-
nyegesen magasabb tarifat f izettek mint a Budapest belso terulete
Ismeretesen i en magas
g ak voltak a lakberek is.
A felszabadulas ota a hel zet m ?
y egvaltozott. Peldaul rendez
tek az elobb
emlitett villamosener is-tarif '
g a ugyet, a lakbereket alacson '
yabban alla Itot-
tak me g U ? ? - p
g gyanakkor a szeleskoru villam
ositas, de foieg a faluvillamosi-
tas, a kozlekedes fe'lesztese
J , a kulturalis es a eszsegu
g gyi stb, szol altatasok
ige -~- g
nybevetelenek emelkedes
e hozza arult a lakossa
J g szolgaltatasokra fordl-
tott penzkiadasainak emelkedeseh - -
ez. Most tehat a szolgalt
atasokat azok
novekedeset altalaban oziti - - ' , .ak
,
p v Jelense nek lehet me
g gitelnt. Ezt bizon yitJ
kozvetve azok a szamita .
sok, amel ek kimutat ak
Y J , ho mine/ magas
gY abb e
csalad atla os loved ~'
g elme, annal nagyobb :;"nsT Eg~t foro ,l~ ~anak a~zolg.
bJ ~~~ alta-
tasokra. i;
A szol altatasok i en bevet le -
g g y e , ilaletole i en bevet "
g g y elenek lehetose e
tekinteteb -g g
en teruletenkent na kulonbse e
nagy k vannak. A szol
. galtatasok
tobbse enek >>ara viszony1 '
g ag alacson .Peldaul Bud
Y apesten a lakasok 50
szazalekanak lakbere havi 60 f
orintnal alacson abb. Ennek e
, y llenere a szol-
galtatasok i en bevetelen '
g y ek menn ise novekede
Y gi se miatt a lakossag szof-
galtatasokra fordltott kiad
asat egyre emelkednek.
A teruleti kulonbse ek a ku"1" '
? g onbozo szol altatasi cso
, , , g portok szerint elpd
Jelenteken ek. Ezt of mu - , . yb
Y J tatja a buda esti es a videki -k
, p haztartasi fogyaszto
altal ien bevett villam
g Y os ener ia. Videken e
g gy haztartasi fogyaszto altal
fogyasztott villamos ener '
gia 1954-ben a Buda esti f
p ogyasztasnak mindossze
33 szazalekat tette ki. U
gyanakkor f i elembe ke
gY 11 venni azt is h
dek ~ is, ogp a vi-
gyors fejlodese kovetkeztebe .
n eppen a szol altatas
g ok fokozott ien be-
vetele miat g Y
t az ilyen kiadasok sokkal
gyorsabb utemben em
. elkednek. Ezt .
bizon it a az ho az
Y J ~ gy elso oteves terv ide
Je alatt Buda esten
p a villamos-
utas-for alom 26,9 szazalekk - -
g al emelkedett
a videki varosokban
s , pedig 65
zazalekkal. A hel i es ? - ~ .pi
y a tavolsa autobuszhaloz
gi at ors kie te
. gY sea kozle-
kedesi szol altatas - -
g ok ien bevetelenek
g Y emelkedeset vont
a maga utan.
A szol altatasok teriileti ~ -
g me oszlasat vizsgal
. , g va me g ob
" k g gy b a kulonb.
seg a kulturalis elle -
J gu iadasok tekmtet~ben
. Az elmult evekbe
rali - n a kultu
s fejlodes falun is ?
gyors le tekkel haladt el -
p ore, a falu kultu
ralis szin
vanala azonban me ,
g minds alacson abb mint a varose. A
Koz onti Sta-
tisztikai Hivatal " p
a haztartasi kon ve
?, y t vezeto csaladok r
eszere 1954-ben
kerdoivet bocs ~~ ~~
atott ki, amel en tobbe
Y k kozott szamba
vette a mozi- szinh
es hangver ~ ~z
seny kiadasokat. E szeri - -
nt az a fore uto mozi-
, gY J szinhaz-
han ersen ~ es
y kiadas falun 1954-ben kb. 36 szaz
? aleka volt a ha
szetu sonlb terme .
varosi kiadasoknak
. U anez a helyze
gY t a tobbi szol
galtatas tekintet
ben is. &
3 StattsztllCaj Szeml,
Approved For Release 2010/01/08 : CIA-RDP81-01043R000100180012-4
 Approved For Release 2010/01/08 : CIA-RDP81-01043R000100180012-4
pis
FENY~ IMRE-ZALA FEIIENC
A mezogazdasagi J'ellega teruleteken ofYan specialis szolg 1, altatasi szu"k-
egletek is felmerulnek amelY b ek a varosban eg ebkent ne
y m Jelentkeznek.
t eldaul emelkedik a dol ozo arasztsag i
gY p g p genye a gepallomasok a mal-
mok, a szeszf ozdek es a f oldmuvesszovetkezetek szol altatasa>, ' it
g ant.
Orszagosan a lakossag osszes penzkiadasainak korulbelul 10-1
1 szaza-
lekat fordit'a szol altatasokra ezen belul videken csak 8- sz'
J g 9 azalekat, A
szolgaltatasok kulonbozo i en bevetelenek lehetose e miat
g Y g t azonban az
egyes megyek kozott, sot me g -e me en belul is rendkivu
g gY gY gY 1 nagy az
elteres. Mindezt a szol altatasok teruleti bontasanal fi
g gye1embe kell vennl.
Az aruforgalmon kivuli kiadasok masik na tetelenel a lakossa -
nagy g penz
tgyi kiadasainal mas roblemak 'elentkeznek. A enzu i kiadas
p J p gy ok aranya
mas, mint a haboru elott volt. A penzugYi kiadasok egyik J'elentos tete1e a
lakossag altal fizetett ado amely egyreszt abszolut osszcgben is, masreszt
viszonylag is sokkal alacson abb az osszes enzkiadasokho
Y p z hasonhtva,
mint a haboru elott volt.
Az a teny, hogy az ado es altalaban a enzu i kiadasok viszonYla
p gY g
alacsonyabbak, lehetove teszi a vasarloalaA emelkedeset,
. A szocialista epites soran a AenzugYi kiadasoknak tovabbi strukturalis
valtozasaval kell szamolni, ami a vasarloero novekedeset segiti elo. Ismere-
tes ugyanis, hogy az egYeni parasztsagnal az adofizetes a penzugYi kiada-
soknak leglen e esebb tetele. A termeloszovetkezeti to ok adofize '
Y g g tese pe-
dig egeszen jelentektelen hazado stb. , Ezert a falu szocialis a 'pi ' '
~ ) to totese
soran az adofizetesi kotelezettse csokkenese kovetkezteben e gyre gyre tobb
penzeszkoz szabadul fel, amelY azutan nagY a obbreszt mint vas'rlo 'ero " J'
elent-
kezik. Ez azt jelenti, ho a penzkiadasok szerkezete a mezo az '
gY g dasa szo-
eialista atszervezese idejen u valtozik ho a enzu i kiada '
gY gy p gy sok gran a
csokken es elsosorban a vasarloero emelkedik. Ezzel a to "
nyezovel kulonosen
a teruleti bontasnal kell szamolni.
A lakossag Gruvfisarla sal
A vasarloero aruvasarlasokban realizalodik de ne m'
m md1g tenYleges
"
aruvasarlasban. Felteheto u anis ho a kereskedele
gY ~ gY m kulonbozo okokbol
a fizetokepes keresletet a adott idoszakban nem tud' 'g'
gY Ja kiele itenl, Vitat.
?
hato mindenesetre ho a le nem kotott vasarloer"
gY of nunek tekmtJuk. A la-
kossag enzbevetelei es -kiadasai merle enek ak'
p g ar a tervezesenel akar a
penzeszkozok ten le es f elhasznalasanak meresenel
Y g az aruvasarlasra fel
nem hasznalt penzeszkozoket mint a lakossa keszpe
g nzmegtakaritasalt
vesszuk szamitasba. Ketse telen azonban ho ezek a 1
g ~ gy e nem kotott kesz-
penzkeszletek va le alabb a reszuk barmikor a
gY g gY talakulhatnak vasarlo-
erove. A vasarloero meresenek es tervezesenek e i ' 'a e '
gy k cel en az ho
J pp gy
ezeket a le nem kotott kesz enzkeszleteket f eltar' ~
p Ja s lekotesuket elosegitse.
,
Szamolni kell mindenesetre azzal is ho ezek '
gy ale nem kotott keszpenz-
.
keszletek nem kizarola csak aruvasarlassa
g 1 reallzalodhatnak hanem szo1-
galtatasokra, enzu i kiadasokra stb, is fordi
p gY thatok. Volumenenel fo a
azonban a en az aruvasarlas a le elent8
pp en sebb,
Eltekintv -
e ettol a problematol az aruvasarlasok os
szeget nagy abol a
zmeglevo vasarloala al tekinthet'uk a enl" '
pp J gy onek, Az aruvasarlasok valto-
aasanak dinamika'at a bevethet'uk a e '
J gY J p nzbevetelek es az aru 1
forga mon
A LAKOSSAG VASARLOALAPJANAK TEROLETI MEGOSZLAS
A
419
kivuli kia ? ~ ~ ,
dasok valtozasanak din -
amika aval, Ezek a m
? J utatoszamok a ertel-
muen taJ' ' ~'
ekoztatnak arrol ho
gy egyik idoszakrol a masikr
, a, akar orsza san akar az e - go.
gyes teruleteken a lakossa kes ? -
g zpenzkeszleteinek no
vekedese.
vel va csokkenesevel kell-
gY e szamolnunk
Az 1955. evi penz ~ - '
forgalmi adatok na
gyJabol azt mutatJak
, ho a lakos
sa enzbevetel gY
g p ei orsza osan a en
g p zkladasokkal os
szhan g
ban voltak
1954, evhez ke pest korulbelul e
gyforma utemben no'vekedtek. Ezen belul
azonban az aruvasarlaso 'sl u ' ~'
k novekedeteme alacson abb volt m
bev' ~ Y mint a penz-
eteleke, tehat az aruf
orgalmon k1vuli load'
asok na obb mertek
emelke gY ben
dtek. Len e eben
y g ez Jellemzl a teruletl a
datokat is, Eltekmt '
a lakossa - ve ltt is
g egymas kozotti for almato1 - - ? . .
? g , a enzbevetele
p kes az aruvasarla
utemen - sok
ek osszehasonlitas
a peldaul orsza rest ?~
g enkent a kovetk
mutatJ'a; ezoket
A lakossag penzbeveteleinek es a
ruvasarlasainak alakulasa
1954-1955, evekben, orsza reszek
9 szerint
OrszAgreaz
Az 1955. ovi
penzbevetelek Rruvgsarldsok
nz 1954. evi szaznl~kQban
Dunbnti l .......... . .. .
Alfold'e ............. . . .
' z-1- ........
* Pest megyc nelkul,
108,0
117,5
1U7
,s
105, 05,3
108,0
A mezo azdasa i 'e "
g g J llegu Alf oldon az
utemben kulonbseg sokkal na
M
gyobb, mint a 'obban '
J iparosodott eszaki es dun'
? antull me ekben. Ez
nezzuk m gY. ert
eg az elobbi adatokat ma
s csoportosltasban is amel
ell yek a terulet
J eget Jobban kifeJezik.
A lakossag penzbeveteletinek es ar
uvasarlasanak alakulasa
megyecsoportok szerint 1954-1955, evekben
Megyecsoport
Az 1955. evi
p~nzbev~telck ~ruvSsArl&sok
az 1954. Zvi sZAza16kaban
Ipari megygk ...........
MezSgazda8Rgi megyek
..
Vegyes megyek , . , , , , , , ,
Budapest ..........
103,1
116,4
108,8
103,8
104,1
108,2
104,5
100,2
Az adatok f enti
csoportositasa arrol toJeko " '
~ ztat, ho a herb
tesbol eld gY oI es f izer
knel a enzbev
p etelek novekedesi "
uteme na 'abol '.
volt az aruva gYJ osszhan ban
sarlasok noveke ' ' ' - g
desi utemevel Ku' ' . ,
, lonbse -- az
tok szerint -- a mezo ?gl ~ ~ g 1955, ev1 ada;
gazdasa fofo lalkozas
g u lakossagnal
elentkezik , a parasztsa nal
j. A mutatoszamo g
k ertekelese az
" t a feltevest to
az e18zo evh masztla ala ho
ez ke est a gY
p parasztsagnal a keszpen
zkeszletek v
kedeseve alamel es no
l lehet szamoln2 Y ve-
3.
Approved For Release 2010/01/08 : CIA-RDP81-01043R000100180012-4
 Approved For Release 2010/01/08 : CIA-RDP81-01043R000100180012-4
A LAKOSSAG VASARLOALAPJANAK TERULETI MEG0SZLASA
420,
FENYO IMRE-ZALA FERENC
A kerdes alaposabb vizsgalatanal azonban szamltasba kell azt is venni
.
ho 1955, masodik feleben a 'o termes stb. kovetkezteben a arasztsa
gY J p g
Penzbevetele lenYagesen magasabb volt, mint 1954, masodik feleben. 1
gY
felteheto, hogY a parasztsag penzbeveteleinek agYreszet inkabb maJ'd 1956.
elso f elevben kolti el.
Mas oldalrol vizsgalva a kerdeseket, ugyancsak arra a megallapitasra
lehet J'utni, hogY a parasztsagnal vannak bizonyos penztartalekok. Ezt mu-
tatJ'ak azok az adatok, ame/Yeket az ipari es mezogazdasagi megYek ossze-
hasonlitasa soran allapitottunk meg. Az egY lakosra juto aruvasarlas az
iPari megYekben indokoltan magasabb, mint a mezogazdasagi megYekben
kulonosen akkor, ha szamitasba vesszuk, hogY a kulonbseg Joreszben az
elelmiszervasarlasok eltero mertekebol adodik. Peldaul az ipari megYekben
az agY lakosra eso elelmiszervasarlas 1955-ben 56,5 szazalekkal volt maga-
sabb, mint a mezogazdasagi megyekben. Viszont az egY lakosra eso iPar-
cikkvasarlas a mezogazdasagi megyekben esak 3 szazalekkal volt alacso-
nYabb, mint az ipari megYekben. Ez tukrozodik a kovetkezo adatokban:
Az egy lakosra eso videki aruvasarlas teri Teti csoyortositasban 1955, evben
Mcgiievcz~s
Egy lakosra esb
hruvhsarlas
a vidEki dllag
sz3zaWk9ban
Ipari megyek .................. 117,0
Mezogazdasagi megyek 92,0
Vegyes megyek ............ . . 100,1
Videk egyutt 100,0
Az ipari es mezogazdasagi megYek kozott a kulonbseg az agY lakosra
juto aruvasarlas tekinteteben 1955-ben 27 szazalek volt. A kulonbseg fo
oka, hogY a parasztsag nagYobb mertekben fogY 1 aszt swat termelesebol> es
az egy paraszti lakosra eso penzbevetel is alacsonYabb, mint a berbol es f i-
zetesbol eloknel. Emellett kulonbseg van igenYek tekinteteben is a varos es
a falu kozott. Bizonyos mertekben befo/Y asolja e mutatoszamok alakulasat
a vasarloero aramlasa a teruletek kozott. Az atla szamok eltakar ak a tula'-
g J J
donkeppeni kulonbsegeket, ezert celszeru megnezni ugYanezeket az adato-
kat megYek szerint. (A me ek sorrendJ'et az atla~of valo elteres nagYsaga
~'
szerint allitottuk ossze,)
Az 1955, evi egy lakosra juto aruvasarlas az egyes megyekben
a videki atlag szazalekaban
Mepye
Komarom
Gyor :......,.,.
Veszprem
Baranya
Borsod
Fejer
Csongrad
Heves
Nograd
Somogy
Szbzal~k
142,3
127,9
121,1
115,2
112,5
106,8
105,4
102,8
102,0
100,6
JlegjIe Szr z1IJCk
Vas .................... 98,0
Ha jdii .................. 95,3
Szolnok ................ 93,0
Bekes' .................. 92,2
Zala .................. 90,9
Tolna 90,0
Pest .................. 69,8
Bacs ................. 86,0
Szabolcs , ..... , 76,8
421
A videki atla hoz ke pest
, Komarom me e m ,
gy utatJa a le na o
re g gy bb elte-
st. A me a na i arte1 .
gY gyp epekkel rendelkez -
ik Iakossa a t
g uln omoreszt
ban aszokbol all, Y
Y Annak ellenere ho -
gy Budapest kozel
eben van es i
Budapest szivohata gY
sa nagy befo/ ast gyak
Y orol, me is itt a
. g is a asabb
az a lakosra g
gY Juto forgatom,
Vesz rem ....
p , Somo es Heves
gY me ekben az udul
gY oellatas befo
a sz ~ lyasol a
amok alakulasat (Balaton-korn eke
y s a Matra).
Egyebkent a videki at1
agot me halado me ?
? g gyek tobbse ukben i
le k - g parr el-
gue. A mezo azdasa j me J
g g gyek kozul az atlag fe
lett mindossz
es a Cson ad
Somo me ek hel - ? ~
gY gY yezkednek el. Kul ?
on emlitesre melto me g Gyor me-
gyenek a hel zete ame ...
y 1 a harom nagy i
Y pari ocp u onton kiv
. , ?g g l G or So -
r ~
on, Mosonma arovar - Y ~ p
gy ) gazda mezo az
g dasa videkkel r
g? ~ endelkezik.
A videki atla alatt ~ - ?
g hel ezkednek el al
Y talaban a mezo
gazdasa i me-
gyek. APest me g
gyei, viszony lag alacsony, agy lakosra jut o nem
" tel 1o aru vasar
- la
to
kintheto r ,
Jesen ealisnak, mert Buda - ,
pest kozvetlen szivoh
errs atria aen
ame ere a 1e eroteJ 1 - pp
gY g esebb, annal is i ?
nkabb mert Jel
ob ~ entosebb, na-
gy b varossal nem re ..
ndelkezik. Mindene
? setre rendkivul fiel
ho ofya - gy emremelto,
gy n fejlett mezo azdasa ?
g gi termelessel rendelkezo megyek, mint Bacs
megye es Szabolcs me a
gye, z utolsok kozott fo lain
g ak hel et.
Az emlitett tendencia
k tukrozodnek e ,
Byes nagyobb varosok has
elle onlo
J gu adataibol is.
Egy lakosra jutb aruvasarlas 1955. evbe
n az orszag of nagy varosaban
Megnevez~s
Budapest ..............
Debrecen
Miskolc
Szeged .................
Pecs ...................
Egy lakosra jut6 aruvasarlas
a budapesti szazaldkaban
giskereskedelem
(kBzEtkeztetes?
sel egyutt)
100,0
86,7
I06,8
90,7
103,0
giskereskedelem
6s szabadpiac
egyutt
100,0
84,2
101,8
88,4
98,7
Az of na varos adataina
gY k osszehasonhtasa az
t mutat a ho
J , gy a harom
nagy ipari kozpontban: Budapest -
en, Miskolcon es Pec
sett az a lakos
'uto aruvasarlas ~ - - gY ra
J szlnvonala na abol azon "
., gYJ os. Ezzel szembe
sa koz ontb ~~ ~s elento ? n a mezogazda-
gi p an f ekvo es pa "
J raszti lakosra al re
gg ndelkezo Debr -
cenben es Sze eden az e - - - g gy lakosra uto aruva
J sae szmvonal alarcn vahh
A penzbevetelek es az ar ,
uvasarlasok valamin
, t az arufor almo
kiadasok ~ g n kivuli
mutatoszamanak aran a teh'
" y at mutatJ'a, hogy az aruvasarlasok sa
ran a vasarloero mil en mert
y ekben realizalod
ott.
A terulet 'ellsga alapveto "en r, bef of~solJ ~a a z ?sa -rla .sok ute-
Ya z a
kept fe l~dik ~ met. Mas
J az arufor alom az i ari " - .
g pes maskent a m
ezogazdasa terule
ken, maskent a v - ? .. gi tee
arosban es a f alun
, Ez utobbibol ko -
vetkezik ho
arufor atom noveked ~ gY mas az
g esenek uteme azok
on a teruleteken ahol "
varo to bb na obb
s van, mint ahol keve ~'
sebb, Kihatnak a z arufor glom "
g novekedesenek
Approved For Release 2010/01/08 : CIA-RDP81-01043R000100180012-4
 Approved For Release 2010/01/08 : CIA-RDP81-01043R000100180012-4
422
FENY~ IMRE-ZALA FERENC
utemere a terulet lakossaganak foglalkozasi osszetetele es ebbol kovetke-
zoen penzbevetelenek f orrasai is.
A terulet jellegebol kovetkezoen felvetodik az elelmiszer es az ipar-
cikkfor alom aran anak kerdese is, s noha a vasarloero me hataroz'
g Y , g asa
szempontjabol az aruforgalom osszetetelet nem vizsgalJ'uk figYelembe ke11
venni, hogy ez a novekedes utemet dontoen befolY asolja, Emlitettuk a ko-
rabbiakban ho az i ari teruleteken varosokba az elelm'
gY p n Iszerforgglom
hanyada sokkal magasabb, mint a mezogazdasagi teruleteken. Em
ellett a
mezogazdasagi teruleteken a na obbaran u szabad iaci forgalo
gY Y p m a varosi
lakossag elelmiszervasarlasait a boltokban csokkenti viszont e
ppen az Ipar-
cikkhan ad novekedesere vezet. Ismeretes tovabb'
Y a az, hogY az Iparclkkfor-
, , "
galom - sajatos belso moz asanal fo va - orsabban noveks '
g g gY zlk, mint az
elelmiszerek forgalma.
Az iparcikkforgalom novekedesenek nagYobb utemet az is elosegiti
,
hogy szamos na erteku tartos i arcikk kerul for alomba ami v' ' '
gY p g a asarloero
nagyobb hanYadat koti le. Jellegzetes p eldaja ennek a mezo azdasa ' '
g ga teru-
leteken az utobbi evek na aran u e itoan a asarlas
gY Y p Y ~' a, .
Termeszetes.en nem lehet figyelmen kivul hagYni ofYan ? kerdeseket
sem, mint a termeloszovetkezeti parasztsagnak az agYeni parasztsagtof el-
tern jellegu aruvasarlasa, ami megint mas iranYban befolyasolja az a 'ru-
vasarlas novekedesenek utemet.
Az aruvasarlasok utemenek valtozasara novekedesere kihat me
> g a ke-
reslet kielegitesenek lehetose a is va is az a ten ho a het i ke
g is, gY Y, gy y reske-
delem milyen arukinalattal rendelkezik, milvenek a keszletei az aru T lay -
teka van-e me felelo " 'r
g szmvonalu oolthalocata a hetYi lakossag igenYeinek
kielegitesere. Sok esetben eldaul azt to asztalhat'uk ho e e
P p J gy gy s aruclk-
kek atmeneti hian a miatt a lakossa a resze az aruvasarlasto
Y g gY 1 tartozko-
dik, megvar'a azt, ami a boltokban az altala keresett cikket m
J g egkapja. Ez
azutan visszati krozodik az aruvasarlasok utemeben.
A vasarloero aramlasa
A vasarloero allandb moz asban van a lakossa e e
g g gy s csoportjai, az
egyes teruletek kozott. A vasarloero belso moz asat tekintv
g e lenyegeben
megkulonboztethetJ'uk;
a) a lakossag egYmas kozotti forgalmat
,
b) a vasarloero teruletek kozotti mozgasat.
A lakossa e mas kozotti for alma lehet a lakossa
g gY g g egyes rete ei ko-
zotti vasarloer. o moz as de lehet a rete eken belu '
g g 1 Is. Ez utobbinak a 'elen-
tosege csekely, I a tovabbi vizs alodas stem ontjabo
gY g p l elhanYagolhato,
.
Annal len e esebb a lakossa kulonboz" refe
Y g g o geI kozotti forgatom, Ebbol is
?
legnagyobb a szabad iaci for glom ami f ole b'
p g g a erbol es fizetesbol elok
valamint a arasztsa kozott bon olodi
p g y k le.
A szabadpiaci forgalom lenYegesen bef ofyaso1ja a va 'sa 'rloero " alakula-
sat. A szabad iaci forgalomban u ani "
p b gy s a berbol es f Izetesbol elok vasarto-
,
alapjanak e resze u'raelosztasra kerul '
gY J , ennek soran vasarloereJuk cso "k-
ken, u anakkor a arasztsa vasarloer '
gY p g eje emelkedlk,. E foe amat ko
y vet-
kezteben me valtozik a vasarloero to '
g rmeszete is, es e7 tenYegesen befol1a-
A LAKOSSAG VASA BLOALA PJANAK TER
OLCTI AiEGOSZLASA
428
solja azutan az
aruvasarlasok ossz '
etetelet, Ezt roved
ossze ho - " en ugy foglalhat uk
gy csokken a berbol J
es fizetesbol elok
elelmiszervasarlas
szik a arasztsa ? ? a, novek
p g Iparcikkvasarlasa
vlszont szamitasba keel v '
parasztsag m as ho a
as osszetetelber'
keresl az Ipar
clkkeket es nem ' ~
a fajtakat es esetl Is u~yanazokat
eg nem is ugyanazon a terulet
en, mint a varosi lakos
A vasarloero sag.
emlltett mozgasa
t erdemes nehan
tut m y varos elda an k
egvizs alnl m p j eresz
g ert a varosokban '
Jelentkezik a le
a szabad ' gnagyobb volumenben
place forgatom,
A kiskereskedelmi es a szaba
dpiacti forgalom aran a
a napy vdrosokb y
an 1955. ~vben
V~ros
Az aruvasarlasok
a boRi 8s
kazetkeztetEsi a szabadpiaeou
egys~geknl
szazalekban
B
udapest
,,,,,,,,,,,,,,
D
b
e
recen
Miskolc
. . ' ' '
Szegod , .
Pecs ...,
.''
92,7
95,3
97,3
95,2
97,4
7,3
4,7
2,7
4,8
2,8
Latszola az of ~
g nagy varosban a szabadpl '
ace for atom kIS res
szes aru g ze az osz,
for alomnak, Fi
g gyelembe keel azo
nban vennl ho
alomho gy Itt az osszfor~
g z viszon itottunk ho1
Y ott a szabad iac hata ' ?
p sa elsosorban az e
szervasarlasok ' le1ml=
nal Jelentkezik. A s
zabadpiac 'elentose --
tokna J ge az Itt szere to ada-
1 na obb, Buda p
gY pest kulonle es h
g elyzetetol eltekint "
Mlskolcon es Pe ve az Iparl Jells u
csett a szabad Ia ' g
p cI forgalom aran
ya klsebb mint Debrecen-
ben es Szeg~ed - - - ~ en, ahol a arasztl va
p sarlok aran a soak
y al nag obb,
Mas - Y
t mutat az a es me
gY gyek vizs alata, Pel '
g daul az I art m
az a11aml es a sz" p egyekben
ovetkezeti kereskedel
em altal /soon olitot
szabad ' Y t for alomnak a
place for atom t" - g
g obb mint 10 szaz " , .
alekat teszi ki
ekben visz , a mezogazdasa j me=
gY ont csak 8--9 szaza ' g
lekat, E es he -
gy lyeken az aran
is magasabb, Altalaba y meg ennel
n az a tapasztalat ho m'
r?? gy Inel fejlettebb e -
ulet kereskedelml gY e te-
halozata mine l " , " 1 ma asabb szinv ~?
g onalu a koz
tekbol torteno ell pon~I keszle-
atas, annal klsebb
a szabad iaci f orga
p lom aran a
Len e eben Y ?
Y g ez az egylk forrasa a v'
asarloero terulete ?
nak k kozotti mo -
Is. Errs Jellemzo ho zgasa
gy a buda esti iaco
p p kra f elhozot
szarmazik r ~? t aruk e harm Buda est kozvetle gY ada
p n korzetenel tav ,
olabbi terule
obb varo tekrol. Ma
gY soknak is van - s na-
ha nem is itye
_ .~. n meretu ~- szel
Pel~laul a mlaxolci es vonzere e,
piacot Szabolcs me eI ' ' J
gy es Heves me ?-~, b
recent iacot S gyel termelo~ a de -
p zabolcs me e
" gy I termelok a ba'
me ' ei term Jae placot Tolna es Ba
gY elok stb. Is felk ran a
eresik, Y
A le dontobb azo ,
g nban me is az e -
-- g is eg azdaa s '
kezo szi ' Y g gI korzetben j
vohatas, A azdasa' ' elent-
g gj korzeten belul
a szivohatas teki
kozatossa el nteteben
g ve erven esul am' a f o-
Y I azt jelentl ho
szlvohatas ~? - ~ gy a nagyo~bb varo
a pan a klsebb soknak
varosokra, de az ut ' ? -
??, - obbiaknak s
kozse ekr zlvohatasa
g e is. van a
Approved For Release 2010/01/08 : CIA-RDP81-01043R000100180012-4
 424
FENW1 IMRE-ZALJt FEHENC
E en ezt a f okozatossago
pp en lehet felhasznalni ala ui venni
p a kereske-
delmi szlvohatas meresenel, Szolno '
k me eben az a lakosr
gY gy a Juto forga-
lour a varosokban tobb mint 75 szaz
alekkal ma asabb mint a ko" '
g zsegekben.
A varosok es a Jarasok agy lakosra jut'
o for almat osszehasonlity
" g a evben a
megyeben a kovetkezo kepet kapJ 'uk'
,
Az egy lakosra 9uto (orgalom a meg ei atlag sz
y Gxalekaban Szolnok megyeben
(1954. Iv, negyedev)
Vdrosok
Szolnok
Karcag
Kisujszallas
Turkeve
MezBtur
Jaszbereny
Torokszentmiklos
Approved For Release 2010/01/08 : CIA-RDP81-01043R000100180012-4
SzkzaJ~k Jdrdsok Safizak k
171,9 Tiszafuredi ..... , , , . , ,
98,0
130,8 Kunhegyesi ....... , , , ,
92,8
128,0 Kunszentmartoni
84,5
121,3 Jaszapati ,,, , ,, , , , , , , ,
82,3
108,1 Torokszentmiklosi
79,6
105,0 Jaszberenyi ...........
79,0
88,4 Szolnoki ,,,,,,,,,,,,,
87,8
A vizs alt me eben '
g gy a varosok es a Gras
J ok szerinti elteresek Jo "
. . , l mu-
tatJak a kereskedelmi szi
vohatast, Az e 1ak
gy osra juto for alom le ala -
nyab ' ~ ~ g g cso
b a szolnoki arcs
J ban, mert e` van a 1 ,
egkozelebb Szolnokh
oz, Hasonlo
a hel zet Torokszentmikl
Y os varos es aras teki
J nteteben, Minel tavola
bb van
egy teriilet Szolnoktol ann'
al ma asabb az atla -
, , , g ga. Il en eldaul K
a ti Y p area es
szaf uredi aras, g
J
A szivohatas meresen
ek e ik mod a az i
, gY J parcikkfor alorr~ alakula
g sanak
a , ,
megfigyelese a /liar.,] napokon. Hat v... ?rosban a uz
~
? allami ai unazax ada '
vizs tamak
alata
g a kovetkezoket mutat'
Ja.
Egyes allami aruhazak iaci na onk'
p p enta f orgalma 1954-ben
V~ros
Baja
Bekescsaba , ....... .
Debrecen .
Kiskunfe'1
egyhAza .,,,,,,
Nyfregyhaza ....
OroshAza .
Plac] napok Atlagos forgalma ar, egy
forgalm4nak 8z6zalekAban P
I. ~--
II, I, j III. Iv,
negyed~vben
181,3
144,9
160,9
191,8
161,0
195,6
223,9
140,4
143,5
168,0
152,6
179,8
221,8
167,7
151,4
174,1
173,0
199,3
208,7
158,6
152,5
203,4
183,8
178,6
A vasarloero aramla ' -
sanak, teruleti moz
gasanak, valamint a la
kossa
egymas kozotti for alm - g
g anak a kerdeset term
eszetesen lehet szelesebbe
en is targJ alni itt csu an a .,
p aria >;orekedtunk ho
gy a le 'ellemzobb o -
szefugga gJ sz
seket hozzuk fels
zinre,
Az eddi iekben az - " ,
g t vizsgaltuk hogy a
, , , vasarloei o alakulaa
anak altala-
rios tendenciai mitmu .
tatnak, azokbol mil
yen kovetkeztetese
ket lehet le-
vonni. Ennek erdeke
ben az a es t
gy erulete.k.e+ . ? hau,,o,w,,f
tottuk ossze,
A LAKOSSAG VASARLOALAPJANAK TEROLETI MEGOSZLASA
11
426
A kerdes ala osabb vizsgala
p to mekivan a ho konkret
g J ~ gy an agY megYe-
"
ben tanulman ozzuk
y a vasarl6ero alakulasat. Erre a
celra Szabolcs-Szatmar
megye adatait ismertet'uk a Bel '
J kereskedelmi Miniszt
erium Kereskedelem-
fejlesztesi es Piackutato '
Igazgatosa anak an a a al
g y g apJan.
Szabolcs-Szatmar me eben 1955-ben "z3 evhez
gy az aruforgalom az elo
ke pest 5,8 szazalekkal
emelkedett rnig 1954-ben 32 szazalekkal volt tobb
mint 1953-ban. Az aruforgalo "
m 1955, evi emelkedese nem
" tekmtheto kiele-
gitonek, mert a termeseredmen "
yek 1955-ben kedvezobbek v
oltak mint az
elozo evben indokoltabb '
lett volna tehat a na ob '
gy b aran u emelkedes.
A me eben az allami be " -
gY gyu to es a foldmuvessz
j to felvasarlb
szervek 1955-ben tobb mint k ' -
etszerann iken er abonat k
.. Y Y g aposztat s e eb
zolds - - ~ ~'
eget, tizenhatszor ann i almat
y , 36 szazalekkal tobb bur
gonyat, 20,6 sza-
zalekkal tobb baromf it 43,4 szazalekkal tobb toJas
t stb, gYuJtottek be, mint
az elozo evben.
Nagyobb volt a szabad isci -
p for atom is. A n egya h
, g yIlzai pIacon az 1955,
ev elso harom ne edevebe
gy n 22 szazalekkal volt magasa
bb a forgatom, mint
az elozo ev hasonlo idoszakab
an,
Mindezek ala 'an a arasz ' ' -
pJ p tsag 1955, evI enzbevetele 30-
, e p 32 szazalek-
kal haladta me g elozo '
g vit. A penzbevetel it en emelkede '
y se ellenere az
arufor alom csak 5,8 szazale "
g kkal novekedett. Felte
s gy
heto tehat ho a va-
arloero me halad'a a ten lege
g J y s aruvasarlasok merteke
. , t. Ennek me alla i-
t g p
asa celjabol vizs al uk me - -
g J g a megye lakossag ~ ~z anak nenzhp ret~~" _k, olei+ elemzes ak "
gy orlataban sokszor elofordul
hogY ket vagY
tobb atla of kell osszeh
g asonlitani a massal. Il
, gY yen esetekben az ossze-
hasonlitast na korul
gy tekintessel kell elve eznu "
, .? g nk, inert az atla ok n -
sa at - g agY
g tobb ten ezo befol asolhatJ '
Y y a es az e es ten ezo hat'
gY y k asa a eszen ku-
lonboz" g
o mertekben es iron ban erv
y anyesalhet az atlagba
n. Ez~rt s ecialis
statisztikai elem ~ ?? - p
zest eszkoz hasznalatara van szukse , ha el kivan'
g Juk key
r, ulna azt ro az ado - ? ..vetkez{
gy tokbol elhamarkodot
t, esetleg felrevezeto ko
~e-
teseket von'unk le. Ilye
J n sajatos elemzesi mbdsz
er a siandardizalas.
I.
A Staiiudi?Ulza1a5 Ill
6dszere Kdros Jozs
y e f (1844--1906 magyar statisz-
tikus nevehez f uzodik
aki hosszu evtizedek
? en at a fovarosi statiszt
iltai he-
vatal igaz ato a, a statisztil~ - -
g J a a etemi ma
? ., gY gantanara volt.'
Koros a Nemzetko '
Y zi Statisztikai Inteze ?
t (Institut International de
stique) 1891, evi becsi ul' ?,
es~n le ett fel elosz
p or Javaslataval mel
reszletesen ? Yet
egy 1892-ben me 'elent
gJ nemetnyelvu munka'aban i 2
A standar - - J smertetett.
dizalast nem altala -
nossagban vets fel han
em specialisan a hala-
lozasi aran szamo
y k vizs alataval ka
g pcsolatosan es mod
szeret ?halalozasi
index -szamitasna
k neveze.
Ebben az idoben
sokat fo lalkoztatt
g a a n~pesse statisztiku
g sokat az
egyes orszagok, varosok vagy fo -s-
glalkozasi a ak ege z
g sego viszon aenak ta-
nulman ozasa es ? - Y
Y ennek osszehasonlito viz ? -
sgalatara a me fele.
cso - g o napesse -
portok halalozasi aran - g
yszamat hasznaltak fel.3 - ?
, A halalozasi aran
alkalm y elyen
azasa ellen azonban tobb
ellenvetes merult fel, t tobb d
ramu - gY emografus
tatott, ho a halaloza
gY si aran szam nagysa
Y ga tobbek kozott fu"
ne esse g a
p g koreso ortok szer' g
p anti osszeteteletol is mi
, . vel az a es koroszt
halalozasi gY alyok
aranyai na elte reseket
gY mutatnak. 1 leh
gy etseges, ho -- kot
teruletet hasonlity - ~'
a ossze -- mondjuk A varosban
a halalozasi aran
kisebb mint B yszam
varosban, de nem azert
mivel az elobbi va
ha'1 ... ros fekvese e
J ata, lakasviszon ai ege ~ g
,y , szsegugyi viszonYai stb. J'ob
oak ,hanem
nepesse koros ~ mivel a
g szetetele a halalozas sz ?
empontJabol kedvezobb?
. viszon^yla
g
, K~irosU(5l tuggetlenul, de nagyjobol a id6b
L, /inch name/ - is hasnnlo mbdszcr gy en mFg kit kQltoldi statisztikus - L. 0 ie angol
t~n se clsosnmeL fi8ros t alknlmazott, de a standardizolos nemzetkozi is)nerte terj os
y ordeme. (LOsd dr. Snile Ti,~minr .4nlalt Korosv Jozs Sta sz krtesz
destro, Magyar TudomGnyos Akadomia Kiad of hatosa a tatitla tea
~ Josef R6ros p osa. Budapest. 1927. 134-198, old.) 116
a ha U; emologische Reitrage. Rerun, 189'1.
lolort;si eronyszorn ar, egy ev alatt tortc~nt l',
1lolcselek ~s a nopesspg tvi ~tlagos fElekszA
oak honyadosa, ezrelokben kitejezve.
and
4 Static:Ukai Szemle
Approved For Release 2010/01/08 : CIA-RDP81-01043R000100180012-4
 Approved For Release 2010/01/08 : CIA-RDP81-01043R000100180012-4
11
434
PARNICZI{Y GABOR
kis st ll al vannak ke vis 1vp ~ -
Y p e az Idos koreso ortok ahol
p a halalozasl aran
termeszet Y
es okokbol ma asabb, Koros
g y rendklvul velagos es tomo"r fogal-
mazassal I fo lal'a ossze a ker
gY g J lest:
?A halalozasi aran atla szam
y g , a.mely az agyes koreso ortok ku" "
p lonbozo
halandosa arol es a koro
g sztalyok kulonbozo megoszlasa_ _. -rnl '~ onmau naban
.....
kulon-kU1 n nem adhat szam 'c4 b
ot, Ma'd i fol tat'a; '
J gY Y J ?Ha szamunkra csu-
pan az elso ten ezo ismerete bi
Y I Jelentose el, u a m'st 'k " 'gg gy a ten ezotol
vagyis az egyes nepess~ ~cso of ~tok e oltero ?- -to , Y
kor
g p me oszlasal el kell tekinte-
nunk? Ebbol fol yik, ho a r''a g
~ gy halandos osszehas ' ~'m'
g onhto szattasat tl~ k 11
elve eznunk mi ~ by e
g ntha a korme oszlas 1
g ntnaen orszagban ugyanaz volna,
vagyls az embernek valamifele s
r fon-
tossaggal; timely
vv ~
a) lonYagesen befolyasoij
Ja X-et,
b) nem fuggetlen K-tol.
Az elso kovetelmen kezenfek "
y vo. Ha e Ismerv nines hat'
'~' assal X-re
(vagy esak 'elentektelen hatass -
J al van ra akkor a vlzsg ' 'bo 'l
), alat szempontJa
elhan a olhato. Ertheto a m
Y g asodik kovetelmen
y is, hlszen ha e ism rv
f ugge gY e
tlen K-tol, akkor n ilva '
y n A es B sokasa ok eloszl '
g asa ezen Ismerv
szempontjabol tobbe-kevosbe m
egegyezlk es IgY ez az ismerv szinton nem
zavarhatJa vizsgalatunkat.
Legyen I of an ismerv
Y ,timely mindkot kovetelm
enynek megfelel. Pel-
daul halandosa i vizsgal
g atnal lehet A e varos 1 -
gy akossa a B e m'
g , gy asa,k va-
ros lakossa a K tehat a t .
g , eruleti ismerv X a halal
ozas> arany es I az olet-
kor.) Az Ismervek e
gymasrahatasanak semaJat "
ez esetben a kovetkezok -
en ,a op
p szemloltethetJuk.
vagyis K hatasa X-re e
gyreszt kozvetlenul m
asreszt I Ismerven ke
erven ? ? , resztul
yesul. A standardizalas> ' e1Jaras a,lyenkor a kovetkez
1. Mind az A mind a B sok
asag egyedeit cso ortosit'
p Juk I ismerv me -
hatarozott fokozat ' g
a> szerint.
2. Kiszamit'uk X erte ?
J keit az a es cso
? gy portokra eldaul
(P a korc o -
tonkenti halalozasi ar s por
anyszamot ,
3? EgY onken esen va'1
( asztot
? Y t) standard I osszetet
elt ala ulvove ki -
m>,t uk X sul p sza
J yozott atlagat mind A mind B tekinteteben?
A jelenle i statisztikai ' "
g gyakorlat szerint
a kovetkezo soka .
merv sz - ? sagok I Is
erinti komp a oziciojat szok
s standardnak elf '
ogadru,
a) az A sokasa ossze '
g tetelet,
b) a B sokasa ossz
g etetelet
c azAe '
s B sokasa
g egyuttes (atla os osszete
g) telet
d) e standardnak '
gY tekintett karmada. ' -
k sokasa ossz
g etetelet.
Az elso ket modszer -- jar,
azzal a g yakorlatj elon
. , nyel ho
szam gy kevesebb a
olasl munka mert ~
a, egyik flyers atlag e
? gyben a standard' al is eg Izalt atla
g byenlo, g
A csoportositas semaja " (ha ? I ismel'v szel.int p fokozatot va ~ c,
ke eztunk) a g5 soportot
p kovetkeza;
Roues Pdd1. Slatisilikai indexek (k67Jralhan ,
A STANDARDIZALAS N1:HANY OJABB MODSZCBE
1 ism6rv
fokocatai
VSSzOsen,
illetve Gtla?
gosan
Eszerint
Elemek
szama
fll
n+
np
73
A eokas6g
x ismerv
ert6keI
B sokas6g
Elemek z ismdrv
sc6ma 6rt6kel
in'
in2
m+
mp
?
x
?
x
1
x?
437
p p
?, = n+, illetve m = 7 .
i=1 l-1
a ?n ers", va vis nexra 4. ar
Y g? sta_n .d.L._d; .z~1
.t atlago
k
-, 1 p , p
n,xti, illetve x _
_ m;x
n b
?' na {=1
Termeszet '
esen az atla olasnal az eredet'
g i n+ (va mrme
g nnYIsog
Y ) ek he-
.
l ett h n+ m
y asznalhatJ'uk az (va - '
n oka
gY + ) ara t is, mint azt az 1, eldaban
l~ttuk.
Legyen a standard so
kasa elemeinek sza
b ma (I f okozatai szerin
t) s>., s2,
. 8p' tovabba ossze uk s akk '
g or a standardizalt atlag~
ok
lp
x - ~ -n in
r,
g = s,~~ , illetve x
3. ~ -- slx{
ti-
s t=~
Lathat'uk, ho A es '
J gy B sokasa okat I-ossz ? - -
g eteteluk
stempJ ont abo -
.. o
1 ha
sonlova tettuk e~ mashoz
by . Ezert K ismerv most mar ?kozvetlenul<
I kozb ,vagyis
ejotte nelkul Iehet ha
tarsal X-re,
Szokas me g az e1Ja"
g ras kiegoszltese colJ'abo - ' rl
1 a? I ismerr alts
"
t1
v , , ul v0(.
etitett hatast kulon is .
szarn>tasba venni a kozvetl -
en K hatas klka cso/
p asa-
Approved For Release 2010/01/08 : CIA-RDP81-01043R000100180012-4
 ^
438
Approved For Release 2010/01/08 : CIA-RDP81-01043R000100180012-4
PARNICZKY GABOR
val. Ez esetben az a esz elJa "ra 's ?megfordul", standard X ertekeket (x(a))
g
s I fokozatokban viszont nem rogzitJ'uk a sulyaranyo-
vezetunk be az egye ,
kat. Termeszetesen a standard szinvonalak megvalasztasa is onkenyes, sok-
szor abbol a sokasa'gbol szarmaznak ahonnan a standard slilYaranYok, de
elofordul hogy mas sokasagbol veszik azokat.
-r
= 1 p g --r l p (O)
x= 1 m a
n x~ illetve r
x - r ~ ,1
r l t ,d
n r-1 m 1
Ez utobbi atlagok osszehasonlitasa termeszetesen eppen a K ismerv
szerint kulonbozo sokasagok eltero I-osszeteteienek hatasat, vagyis K es X
kozvetett kap csolatat mutatja. Ismet az elobbi abrazolast alkalmazva, az is-
mervek egYmas_rahatasanak semaja:
Az eg esz eljaras lefolYtathato abban az esetben is, ha nem ket, hanem
tobb K ismerv f okozatai szerint kulonbozo sokasagra vonatkozo atlagos X
ertekeket hasonlitunk ossze. Ennek eredmenYekeppen lehetseges peldaul
10 orszag sorbaallitasa a koresoportok szerint standardizalt halalozasi
aranYszamok fogYo (vagY novekvo) sorrendjeben stb.
A standardizalas tehat -- mint latjuk - igen hasznos es viszonylag
szeles korben alkalmazhato statisztikai elemzesi eszkoz. Latnunk kell azon-
ban hogy most ismertetett formajaban a standardizalasnak bizonyos korla-
tai vannak.
1. Az elemzes nem befejezett, nem komplett. A nyers es a standardizalt
atlagok Puszta agYbevetese, szembeallitasa nem nyujt lehetoseget melyebb
elemzesre. Ehhez valamilYen modszerrel az atlagokra hato tenyezok hata-
sainak sulYat is mernunk kellene.
2. A standardizalas es a kiegeszito elJ'aras (standard X ertekek alkal-
mazasa nem kapcsolodik ossze szervesen az elemzesnel.
3. OnkenYes a standard sulYsorozat megvalasztasa, es ezaltal a szam-
szeru eredmenY nem egYertelmu bar altalaban az elemzesbol leolvashato
tendenciat a standard sulyok me alasztasa alapvetoen nem valtoztatja
meg).
Ezeknek a .problemaknak felismerese arra inditott egyes statisztikuso-
'k
kat, bogy a standardizas>, la'si e1J'ara'st uJ " mo'dszerek bevezetesevel feJ'1essze
tovabb. Olean modszert kerestek, meivek segitsegevel a ket szobanforgo
J J
tenYezo hatasanak relativ sulYategYertelmuen merni lehet.
A STANDAIU)IZALAS 1li1!ANY UJA}}B MU1)SZEBE
439
I;zen a teren uJ mods zerek bevezeteset javasolJ'a Evelyn Kita9awa, aki
az Amerikai Statisztikai Tarsasag folYoirataban kozli eredmenyeit.9 A to-
' iakban nagyreszt az o munkaJ'a alapJ J 'an swat megJ 'egYzeseinkkel es
vaba
gondolatainkkal kiegeszftve ismertetJ'uk az uJ ' elJ'arast. Felhasznaltuk to-
vabba Koves Pal idezett keziratos konyvet es a Statisztikai Szemle 1954.
aprilisi szamaban megJ 'elent cikket'G is.
A tenyezo"k sulyanak megitelese celJ'abol mindenekelott arra van szuk-
seg, hogy a ket (nYers) atlagos szinvonal agYszerii szembeallitasa helyett
t
va,gY ezek kulonbseget, vagy - ezek aranYat vegYuk, es ezt az uJ mutato
loomponensekre bontsuk f el.
Ara' nYhoz , vagYis hanYadoskepzeshez altalaban akkor folYamodunk, ha
K is merv az idot jelenti. IlYenkor ug3'anis azt vizsgaljuk, hogy a beszamo-
Iasi ido "szakban elert szinvonal hanyszorosa a bazisidoszak szinvonalanak.
Az }gy kapott din amikus mutato tehat a flyers, vagYis nem standardizalt at.agok ar .a ?
~ ' nya, az un, valtozo allomanYu index. IlYenkor a tenyezokre bon-
tas szorzat formajaban tortenik az alabbiak szerint:
fllon 1'anyu index = Valtozatlan allomanYu index X Arany-
Valtozo a
eltolodasi index
A obboldaton allo elso tenyezo a valtozatlan allomanYf index a stan-
dard I-osszetete11.e1 kiszamitott atlagok aranYa, amelY -- az elozo pontban
Inondottak alapJ 'an -- ityenforman K ismerv kozvetlen hatasat men. Az
i~a~_: index viszont ~. a stana dara d cs0 ortarar,,.,~.,.,szamokk,,t 1a1 k t (I fR)) 1, .
ddsi i=
.ci it0iu p y
cuaiiy
szam}tott k hanyyadosa es ennelfogva a (K ismerv szerint kuionbozo)
a~~~ o
g
ket sokasag eltero " I-osszetetelenek az atlagos szinvonalaa gYakorolt hatasat
mutatja.
Altalanos esetben azonban amikor K nem az idot jelenti, hanem mas,
cldaul teruleti i?? merv a ket nyers atlagnak nem aranYat, hanem a kulonb-
p
t szokas vizsgalni. Ezt a kulonbseget szinten felbonthatjuk komponen-
seksegerc, megpedig osszegezes segitsegevel. Termeszetes hogy a f elbontashoz
ismet azt a kovetelmenyt fuzzuk, hogy az agYik tenYezo K ismerv kozvet-
1en hatasat (roviden K-hatas), a masik pedig az I ismerv kozbejottevel gya-
koro1t hatasat (roviden I-hatas) tukrozze. Miutan a nYers atlagok kulonbse-
get vizsg aljuk, a f elbontast ugy vegezzuk el, hogy a K-hatast es az I-hatast
is megfelelo atlagok kulonbozetekent nyerjuk,
Tekintve hogy az elobbit a standard sulYokkal az utobbit a standard
szinvonallal kiszamitott atlagok mutatJ'ak, a felbontas a kovetkezo:
-r ?rr = _ xr Ir;) + (-Ixr -;c)
x xg ...A problema ezek utan az hogy melY sI standard sulyokat es melY x
standard aranyokat kell alkalmaznunk, hogy a fenti tenyezokre bontas egy-
ertelmuen megoldhato legyen.
VegYuk sorra a szokasos standardizalasi modszereket ebbol a szempont-
bol, KonnY-u belatni, hogy abban az esetben, ha az A sokasag I-kompozicio-
J'at tekintjuk standardnak, eredmenYunk csak akkor lesz helyes, ha stan-
dard atlagolandoknak viszont a B sokasag csoportaranYszamait tekintjuk es
9 Evelyn M. Kilapawa; Components of a Difference between Two Bates. Journa} of the American
Statistical Association, 1956 December,
10 Kovcs Pul: A Statisztikai indexek m&lszertani k~rd,sei. Statisztikai Szemle, 1954, 4, sz, 2--
314. old,
Approved For Release 2010/01/08 : CIA-RDP81-01043R000100180012-4
 Approved For Release 2010/01/08 : CIA-RDP81-01043R000100180012-4
440
PARNICZKY GABOR
atlagok kulonbsegebol levonva az -- standard su-
tordl.tva, Ugyams a nye>.s
n
kulonbseget, a kovetkezoket kapJuk (az osszegezes
t
1 okkal kepeze t o tlagok
Y
mindenhol1-tol p-ig terjed);
[4 t?,t i , 911~ r xtr - 16t r - 2 41-~ r -
n 411 n n
~
L xt - _ ar
~
V 41Z
A felbontas szerint tehat
81 ft
standard sulyarany = -, vagYis A sokasagbbl veve,
a gyis B sokasagbol veve.
'
xt standard csoport-aranyszam -- x' va
Enne1 .f o~ .. ~ b - ra a megoldas semmikppp sera tekintheto egYertelmunek. Nem
b
latszlk ugY ikusnak az hogy mas sokasagof tekintsunk standardnak
ams log
'smet mast az I-hatas merese soran. UgYanezzel a modszerrel
a K-hatas, es I ,
olhatJ'uk az ellenkezojet is vagYis azt, hogY B sokasagbol veve a stan-
Igaz
dard su1yaranyokat A sokasagbol kell vennunk a standard X ertekeket,
ho szegezes eredmenyekeppen a nyers atlagok kulonbseget kapjuk.
gY az os
Ha marmost kovetkezetcsen akarun k elJjarni es egy rinkPnyesen valasz-
or
tott harmadik sokasagbol vesszuk mind a standard sulysorozatot, mind az
a'tlagolando csoportaranYszamokat akkor altalanossagban nem kapunk fel-
bontast, azaz a
( x~ - x~ + (xr -xi')
osszeg nem lesz agyenlo az altalanos aranYszamok kulonbsegevel.
EgYertelmu tehat kovetkezetes felbontast kapunk azonban akkor, ha
mindket standardizalasi eljarasnal az A es B sokasag megfelelo atlagos
ertekeit vesszuk alapul, vagYis standard sokasagnak A es B sokasagot
egYuttesen tekintJ'iik. Az elozohoz hasonlo modon bizonYithatjuk be ezt az
allitast is;
E nt mr nt mt
1
ni , mf ,,n m ' n m ,-
xI -- -- xt ---- xc --
n 4r6 -- 2 2 x;
a kulonbseget szorozzuk be kettovel es bontsuk fel togokra;
nt mt r, nt mt nt -~ Ott u
;
n m n m n m
, nt mt
egYszerusitve - -t illetve -- -t kiemelve es 2-vel osztva kapjuk,
n m
r r, r , r
ti xti + xrr j n m
n xti + xs m xti + xr
n 2 m 2 2 n m
Hasonlltsuk ossze a ket iparag dolgozoinak keresetet. Lathato, hogy az
tlaber loballs szinvonalat illetoleg A iparag Javara 1331- 1037 = 294
a
g g
atkozik Vila os azonban, hogY a kulonbsegben nem
forlnt kulonbse g
g mot
kereseti viszonyai tukrozodnek hanem a szakkepzett
cso an A I arag Jobb ?
p p
dolgozok aranyaban
mutatkozo elteres is kedvezo iranyban befolyasolja a szlnvonalat. Pe ,. ,
arag dolgozol, X ismerv az
'1dankban a sokasagok; A es B ipb
atlakereset, K Ismerv az iparag, I ismerv a szakkepzettseg. Eszerint a stan-
g
dardizalt atlagok kulonbsege;
-,X -- -? 0,75 -f - 0,429
x x = ? 1442 --1300 +
B
2
Va16ban
+ 0,20 +0,571 ? (1000 - 840) = 149,3
2
1442 -} 1300 .(0,75-0,429)+.
~xt-xt~= 2
1000 + 840
+ 0,250 - 0,571) = 144,7
2
294 == 149,3 -}- 144,7,
A STANDARDIZALAS NI HANY OJABB MODSZERE
441
Osszefoglalva;
nt mt
n rrc ,xti + x~ nt mt
2 ( 2 .
n m
A baloldalon a nyers atlagos szinvonalak kulonbsege all, A J'obboldalon
allo osszeg elso togJ 'a a standardizalt atlagok kulonbsege (standard sulyara-
nYok A es B sokasag atlagos sailYaranYai), az osszeg masodik tagja a stan-
dard csoport-aranYszamokkal keszitett atlagok kulonbsege (standard cso
p -
ortaranYszamok az A es B sokasag atlagos aranyai).
a nyers atlagok k; lonbozetet a fenti
Valoban togikusnak tunik, hogY b
standard sulyok segitsegevel bontsuk osszetevoire. Ebben a sulyozasban
ugyanis mind A mind B sokasag adatai kifeJ'ezesre J'utnak a K-hatas es az
I-hatas meresenel agyaraE7t. Ha figYelembevesszuk, hogY az elemzesnel al-
ik sokasagnak sincs kitiintetett szerepe akkor indokolatlannak
talaban egy >
tonne ofYan sulYozas hasznalata, amelYnel akar csak az A, akar csak a B
adatokat hasznalnank f el, vagY pedig I-hatas meresenel az egYik, K-ha-
tas meresenel a masik sokasag adatait, mint azt mar lattuk.
peldat
A modszer gyakorlati alkalmazasara vizsg aljunk meg agY r
2, pelda, Ket iparag letszam es havi atlagber adatai
A fparAg
Megnevezde
Havi
I &tingb r
to ? ~zt~zelok . ( t)
~I I
B Ipar6g
Ltsz~m
Hay!
8tlagbEr
(Ft)
SzakmunkA
Se8~dmunkAs
300
100
75,0
25,0
1442
1000
150
200
42,0
57,1
1300
840
E8Yutt
400
100,0
1331
350
100,0
1037
Approved For Release 2010/01/08 : CIA-RDP81-01043R000100180012-4
 Approved For Release 2010/01/08 : CIA-RDP81-01043R000100180012-4
11
442
PARNICZKY GABOR
vagyis a kereseti viszonY okban rejlo kulonbseg (a ket ipareg kozott), to-
vabba a szakkepzettsegben mutatkozo elteres nagYJabol agYenlo aranYban
hatott az atlagberek szinvonalara. Pontosabban:
149,3 _ 0,508
294
vagyis a kulonbsegnek mintegY 51 szazalekat tulaJ'donithatJ'uk a K ismerv
kozvetlen es 49 szazalekat az I ismerv altal kozvetitet h tas'
t a anak,
Termeszetesen barmelYik komponens lehet negativ eloJ'elu isr az osz-
szefugges akkor is i az marad. Lehetse es ho eldaul a z 1agber
g g , gyp z t ekben
mutatkozo kulonbseg kizarolag a szakkenzett munkasok magas aranye 'nak
koszonheto, a masik ten ezo edi ellenkezo iran ba ha
Y p g y n tott. A f elbontas
it enkor is 'ol ta'ekoztat mert szamszeru" e
Y J J n mutatja a pozltly es negatly
iranyu hatasokat.
A f ent levezetett es eldan bemutatott ten ezokre bontas i
p y seg t azoknak
a problemaknak me oldasanal amel eket a standardize
g y lasl modszer korla-
taikent az elozo ontban vetettunk fel. U anis a kompon
p gy ensek sulyanak
szamszeru me mutatasaval tel'esebb elemzest to 1 "ve ', agYu '
g J sz ehetottal szer-
vesen osszekapcsolva a standardizalast az un, kieg a eszito elJ'ar'
ssal, Ha pedi
g
A es B sokasag atla at tekint'uk standard sul nak akko '
g J y r a sulYozas on-
kenYesseget is megszuntettuk.
. Iv,
Terjunk most r t a tobbszOrOS standardizalas va '
(gY tobb Ismerv szermtl
egyideju standardiz,w) tar alasara, Ezt a m'
gy odszert akko/ alkalmazzak
ha a ?zavaro" ismerv szere et nem e hane '
p gy, m peldaul ket Ismerv I es J
Jatssza. A csoportositas semaJ'a itY ,
enkor a kovetkezo:
A" sokasag elemeinek szama
J iswerv
fokozatM
1 /sin rv
fokozatal
Egyii tt
1, 2, .. , )
nil nlf
191 nse
U
n
nfr
flit nis ?tf nir
lpl npa fapl
n'pr
1L1 l,1 n,f n r
Egyutt
nf,
ft,
ff,p,
A STANDARDIZALAS NEHANY IJJABB MODSZEBE
443
Eszerint I ismervnek p, J ismervnek r fokozatat kulOOnboztetJ'uk meg (menY-
nyisegi ismerv eseten a csoportok hatarait szamertekek J'elolik). Az i ,rfuto
index" az I ismerv fokozatat, ? ' pedig J ismerv fokozatait J'eloli. Ennek
alapjan:
7
nil = f,11 --
9= Z
vagy forditott iranYban:
nil = nl1 1221
11r = = 7Z1,
-Fn 1 =n,1
p
Hasonlokeppen ve ezhetjuk az ossze ezest barmel ik sor, illetve oszlo
g g Y ~ p
szerint. A vegosszeg:
p
l r
nt1 n!1 =nll+n12+ ,,. +n1 r+ n21 -~ ... +n
pr
B sokasag-elemeit ugYani~'' csoportositvar nYerJ'uk az m1 mennYisegeket.
Termeszetesen barmelylk nt/ Illetve m11 lehet nulla is.
Az X ismerv ertekeit ezuttal (p ? r) kategoriara vonatkozolag kell kisza-
mitanunk i n er'uk az x' e " er 'kak
gY Y J z; s xto et, Eszerint tehat nJelenti
az A sokasag-elemeinek szamat I ismerv i-edik es ezen beliil J 'ismerv
j-edik fokozataban, x, p
; edig X ismerv atlagos erteket ezen eiemekre
nezve. A 3, peldaban eszerint eldaul lasd 444. oldal
P ( )
n21 = 40 fo `es xal = 900 forint,
Az Altalanos arac;ysz5mok:
ll
b
Illetve ?
x = ni--t x
m
Ennek alapjan a nyers atlagok kulonbseg ~ enek a ?ertelmu tenYezokre
bontasa a kovetkezo:
a;r ~ ; rr
x
x;; + x;; (n,jmij
Ii m
(Bizonyitas hasonlo az elozo pontokban ismertetett felbontashoz.
)
A jobboldalon allo elso tenYezo vilagosan mutatJja K ismerv kozvetlen
hatasat, hiszen itt az I es J osszetetel szerint standardizalt atlagok kulonb-
sege all. A masodik tenYezo azonban - a valtozo I es J osszetetellel de val-
tozatlan (standard) csoPm't-aranYszamokkal kiszamitott atlagok kulonbsege
Approved For Release 2010/01/08 : CIA-RDP81-01043R000100180012-4
ntl
 Approved For Release 2010/01/08 : CIA-RDP81-01043R000100180012-4
^
444
PARNICZKY GABOR
A STANDARDIZALAS NBHANY DJABB MODSZERE 446
--I tovabbi felbontast kivan, ha az I es J ismervek kozbeJ'ottevel gyakorolt
hatast kulon-kulon kivanJ'uk tanulmanYozni. Termeszetesen itt is sokfele
felbontas definialhato, melYek legtobbJ'e azonban nelkulozi a kovetkezetes-
seget, amennyiben a slilY sorozatok cserelodnek. Idezett munkajaban Kita-
gawa az alabbi agY ertelmu felbontast J'avasolja:
'(J) hags + J1) hata,s + IJ e luttes hates
Ahol I fJl hates meri az A es B sokasag I-osszeteteleben J'elentkezo kulonb-
seget az agYes J fokozatokon belul. Ennek megfeleloen kepleteben standar-
dizalt J osszetetelt talalunk (standard sokasag A es B atlaga). Termeszete-
sen itt is a standard csoport-aranYszamok szerepelnek, azonban valtozik az
I-kompozicio az agYes J alcsoportokban. Az igY keszitett standard atlagok
kulonbsege:
n.l m.l
I hates 11, Il '----^ + -
xi; + xti; n m -i ; 2 (_nil
, m.
i 1
A fenti formulaban I es J szerepet felcserelve nYerJ'uk a kovetkezo
komponenst:
ni, mi,
- +
V , , , . V 1( ' xz1 + x~ " 1 n m I(flui m,
J(I) lldbdb = - - ~
L! 4 L'
i I 2 2 n!, mf .
Ez a komponens meri a J ismerv hatasat az agYes I fokozatokon belul.
A harmadik osszetevo, az egyuttes hates formulaJ'a mar bonyolultabb.
A csoport-aranyszamok itt is valtozatlanok, a sulYaranYok azonban valta-
koznak, megpedig az I es J osszetetel agYmassal kombinalva J'elentkezik, te-
kintve, hogy a nyers atlagok differenciajanak azt az osszetevoJ'et keressiik,
mel "
a y nem ]rhato sem kulon az I osszetetelben reJ'lc kulonbseg, sem kulon
a J osszetetelben rejlo kulonbseg ?szamlaJ'ara".
mil ni . nil ml .
.1
, ] [ _? _.
xij + xii mi , n ni . m
IJ agYu~tes hates =
2 [ 2 2
c ;
(iL. n.l _ nil m.l
m,l n n.l m
A kepletek hasznalatat mutatJ'a be az alabbi pelda.
3, pelda. A 2. peldaban emlitett so k
asagokat tanulmanyozva (csoporto-
sites segitsegevel) eredmenyeink azt mutatJ'ak hogy az atlagberek szinvo-
nalaban nem csupan az agYes iparegak kereseti viszonYai es a szakkepzett-
seg, hanem a munkaban eltoltott ido is nagY szerepet J'atszik. Ennek meg-
felelben tobbszoros standardizalast haJ'tunk vegre. A kiindulb esoportost-
tasok:
?A" ipardg adatat
Munkdban e161t8tt ld6 (8vek)
Szakkbpzettseg
Mutat~
Egyutt
-3
3-10
10-
Letshm
50
100
300
Szakmunkas
Atlagber
(Ft)
1050
1400
1600
1442
L tszim
40
40
20
100
Segedmunki
Atlagb?r
(Ft)
000
1000
1200
I 000
L~tsthm
140
170
400
Egyutt
Atlagber
(Ft)
983
1286
1553
1331
?B" ipardg adatai
I.
Munk&ban eltoltott 1d6 (8vek)
yzakkepzetteeg
utato
Lgyatt
-3
3-10
10-
L~tBthm
50
60
60
160
Szakmunkaa
Atlagber
(Ft)
1100
1300
1500
1300
Ltsz~m
160
40
200
' Segedmunk6a
Atlagber
(Ft)
800
1000
840
210
00
50
350
Egyutt
Atlagber
(Ft)
871
1 160
~OO
1037
A nYers atlagok kulonbsega termeszetesen ismet
-- -" =1331--1037 = 294 Ft.
x x
"szo "r a ket-terry ez6s bontast hajtJ'uk vegre. Ehhez celszeru kiilon kis
Elo
nil mil . , . ,
tablaban klszamltanl az - illetve - mennYlsegeket, vagyis a letszamra
n m
vonatkozo megoszlasi viszonYszamokat tablet lasd a 446, oldalon).
Mlutan J Ismervnek (munkaban eltoltott ido) 3 fokozata I ismervnek
ata van ezert 6 tagu osszegezesbol nYerJ'uk
ke zettse g) 2 fokoz
(szakmal p
eredmenYunket.
Approved For Release 2010/01/08 : CIA-RDP81-01043R000100180012-4
 Approved For Release 2010/01/08 : CIA-RDP81-01043R000100180012-4
$'zakinunkds
b'egddmunkds
O88,e$en
MunkQhan
eltoltott ido
(evek)
10,0
10,0
5,0
100,0
I'ARNICZKY GABOR
A standard sulyokkal (atlagos IJ osszetetelle]) sz~nitott 'atlagok kii-
lonbsege:
0,125 -r 0,143 ,1050 - 1100 ~25 ~- 0,143
2 y
) -{- --- -- ? (1400 - 1300) -{-
A standard csoport-aranyokkal keszitett ~tlagok kulSnbsege pedig
1050 -{- 1100 1400 t 1300
2 ? (0,125 -- 0,143) -~ - 2--- . (0,260 - 0,143) -;-
+ 1600+1500 '(O,37o- 0,143) .{- 2(O,lOU - 0,457) +
Vagyis
294 = 96,7 + 197,3 Ft,
tehat egy ujabb ismervet beka csolva a talal'uk ho a globali
p gy J gy b s szlnvo-
nalban mutatkozo kulonbse nek minte harmadresze tudhato ' b
g gy be annak,
bogy A ipara ban 'obbak a kereseti viszon ok ketharma
g ban y d resze pedIg az
A agazatnal mutatkozo na obb szakke zettse es h
gY p g osszabb szakmal gya
-
korlat hatasanak eredmenYe.
Ez utobbi ketharmad resznek megfelelo 197,3 forin
tos erteket khanJuk
most alkomponensekre bontani, E celbol ujabb lne oszla' '
J g sI vlszonyszamokat
ell szamltanunk, me edi eloszar az -- c
gp g tlpusu vlszonyszamokat
szamitjuk ki,
ml. ilii1,
Approved For Release 2010/01/08 : CIA-RDP81-01043R0001001800
A STANDARDIZALAS NI:HANY UJABB MODSZFRE
Munkdban
Szakk~pzettsEg eltoltott id8
(avek)
SegJdmzmkd8
0aezesen
Egyutt
Egyiitt
Egyutt
93;3
100.0
100,0
* A jelolt~s Aa'a vonatkozik, B-n1 n helyett in irand6, a tutb iudeaek ugyanazok,
Ezek a viszonyszamok tehat jellemzik a munkaban eltoltott ido" J sze-
rIntl megoszlast az egyes I fokozatokon belul.
ni.j p nrj
Kiszamltjuk az - es - i
t pusu megoszlasl vlszonyszamokat is, me-
fl. j m.j
lyek viszont a szakmai kepzettseg (I) szerinti meg oszlast jellemzik az egYes
J csoportokon belul.
Megnevez~s
d
B
Jelals*
? n,'2alatt
Siaknnuikuy
435,5
23,8
nII
--
n,
'?
Sogochnunk 1s
r
44;5
76,2
rl21
9d.1
Egyutt
100,0
160,0
 A STANDARDIZALAS N1HANY OJABB MODSZERE
Approved For Release 2010/01/08 : CIA-RDP81-01043R000100180012-4
448
3-10 dv
Szakmunkas
71,4
55,5
SegSdmunkAs
28,8
44,5
Egyutt
100,0
100,0
10 ~v felett
SzakmunkA
88,2
100,0
SeggdmunkA
11,8
Egyutt
100,0
100,0
O88ze8en
Szakmunk 1s
75,0
42,0
SegddmunkAs
25,0
57,1
Egyutt
100,0
100,0
PARNICZKY GABOR
ni9
nsa
n.2
n10
n.3
* A Je151ds A-ra vonatkozik, D?nEl n kelyett in (randb, fine lndesek ugyanazok.
Ezekutan kiszamithatjuk az egyes altenyezSket (r3vids~g kedv~~rt az
osszegek elsS ket es legutolsb tagjat irjuk ki):
I(J) ham _ ~ lObO ~ 1100 ) ( 0,225 2 0,80 ` 0,655 - 0,238) -E-
1
:+- (1400 2 1300 ) (O35O ~ 0,257 l0714 - 0,655) -}- .. + I 122 0 ) (_0,425 ~ 0,143 10,118) = 14,0
J(I) hates - / 1050 2 1100 ) 1 (_0,750 2 0,429 0,167 - 0,333) -}-
1 1
9
(1400 -+ - 1300 -{- 0,421
2 - / (0,333 - 0,333) -h ? ? ? -h
-h 1 2 ~ (_0,750
122 0 \ (0,250+0,571
Il 2
IJ egyfittee bats . / 1060 + 1100
2
(0,200) = 38,8
(0,333.0,75 -0,167 . 0,429) -~- (0,238.0,225 - 0,555.0,600) +
+
+ (_00 2 1300 1 ~ (0,333.0,75 -0,333. 0,429)
t I2
+ (0,555.0,350 - 0,714.0,257)1
a
449
(-0,2.0,571) +-011180,143) =143,9
2
1973=14G + 38,8+143,9
A szaml.tasokbol az a kovetkeztetes adodik hogy az I--J szerinti ossze-
kulon-kulon I-nek es J-nek,
tasa csak kIS reszben tulaJdonlthato
fete/ ha
ntoen azonban a ket ten ezo " egyuttes hatasanak eredmenye. Ez viszont
do Y
' 1 kovetkezlk ho,gY a magasabb szakkepzettseg tobbnyire hosszabb
abbo
munkaban eltoltott idovel jar egyutt.
V.
bi valamint li'abb modszereit, lathat-
Attekmtve a standardlza 'la 's regeb ~
'arasro
J ,l
uk, hogy Igen
hasznos es sok teruleten alkalmazhato elemzesi elJ van szo. Azt is megap -
hogy az itt Ismertetett uJ modszerek sok
lla IthatJuk,
l a
rdizdids tovabbfejlesztc5et jelentik. u il;
szem ontbol a ?klasszlkus s>ianaa , , ~ -~ ~;
p ,szre, hogy ez eknek az ujabb modszereknek
volna azon ban, ha nem vennolL e ,
is meg vannak a maguk korlatai.
,
zik az hogy a kulonbseg kepzese (es
Gn osnak lats
Mlndenekelott hatrA y ,
sokasag eseteben valoslthato meg. Ha
ket b
en ezokre bontasa is) csupan
igy t y
lunk melyekegyedei K ismerv fokoza-
teha ,
taI 't szermt kulonboznek gy kettonel Cobb sokasagot vlzsga ,
'stol, ugy a tenyezokre bontast nem alkalmaz-
hatJuk, v' e ma aronkenti vizsgalatra kell visszavezet-
agy ha alkalmazzuk, akkor p
nunk az elemzest.
A to 'snal viszont azt kell latnunk, hogy eredme-
nunk fu "bbsz"oros standardlzala
"zvetito" ismervet veszunk figYelembe. A
'gg attol hogy han Y ?ka
y
sze ugyams amelyet kozvetlen K-
rs atla ,ge ,nek az a re ,
nak ne gok neveztunk kulonos ele szamszeru ?
en valtozik attol f uggoen, hogY hany I,
hatas
mel vet vonunk be a szamltasba Mebgyedig csokken akkor, ha az lijonnan bevo
'sodik ismerv egy iranyba hat az elozove'.
nt ismerv, p eldaul a ma
vagy 'sa 't ero "s>, 'tI 'k, viszont novekszik akkor, ha J ellen-
is I es J e ~'mas hata J. ,
- Ira meny elo ele negatly. Ezt mutatja a 2.
naek.
^
 Approved For Release 2010/01/08 : CIA-RDP81-01043R000100180012-4
452
allando jellegu vandormozgalmat azok a
vandorlok alkotjak, akik allando lako-
heiyuket valtoztatjak meg, azaz letelepe-
desi szandekkal koltoznek uj lakohelyuk-
re. Az ideiglenes (idenyjellegu) vandorlo-
nak viszont nem valtozik meg az allando
lakohelye, a vandorlo csak rovid idore,
ideiglenesen szall meg mas helyen. Az
ideiglenes vandorlas rendszerint ideny-
jellegu munkak (epftkezes, mezbgazda-
sagi munka, udulo-vendeglato szolgal-
tatas stb.) elvegzesevel van kapcsolatban,
amelyeknek a zome nyarra esik.
Az allando jellegu vandorlas az allan-
do (vagy lako-) nepesseg lelekszamat
megvaltoztatja, az ideiglenes vandorlas
azonban csak a jelenlevo nepessegben idez
elo valtozasokat. Bar a nepesseg leleksza-
mat veglegesen csupan a z allando vandor-
mozgalom modosftja, egy-egy telepules
aruellatasanak, idegenforgalmanak, ven-
deglatoiparanak stb, tervezesenel, mun-
kaerohelyzete felmeresenel az ideiglenes
vandorlasok altal befolyasolt jelenlevo
(tenyleges) nepesseg szamanak alakulasat
is figyelembe kell venni,
Az allando es az ideiglenes vandorla-
soknak megfeleioen a iakasbejelelites is
allando vagy ideiglenes jellegu lehet, A
lakasbejelentesek kozul azonban altala-
ban rem szamftjuk bele sem az allando,
sem az ideiglenes vandormozgalomba
azoknak a koltozeseit, akik a telepulesen
beliil valtoztatjak lakasukat (lakasvaltoz-
tatas), hanem csak azoket, akik lako-
helyukrol egy masik telepulesre koltoz-
nek (lakohelyvaltoztatas). Nem kfserjuk
figyelemmel jelenleg a bels6 vandorlasi
statisztika kereteben az un, ingavandor-
SZEMLE
lasokat sem, amelyek az egyik telepule-
sen levo lakohelyrol a masik telepulesen
levo munkahelyre naponta, illetoleg he-
tenkent ismetlodnek meg, az allando lakos
megvaltoztatasa nelkul. Nem terjed ki a
vandorlasi statisztika azokra az esetekre
sem, amikor az allando vagy ideiglenes
lakohelyvaltoztatasrol nem kell lakas-
lapot kiallftani (peldaul a szallodakban,
udulokben megszallo szemelyekrol, kor-
hazakban apolt betegekrol, 14 napnal ro-
videbb ideig tarto hivatalos kiku?detes-
ben levokrol, fegyveres szolgalatot teije-
sfto szemelyekrol stb.).
Megjegyezzuk meg, hogy a lakasbeje-
lentesi rendszer elofrasaira tekintettel a
16 even aluli ]core nepesseg vandorlasai-
ban item tettunk az allando es ideiglenes
jelleg szerint kulonbseget. Mivel a 16
even aluliak harom honapnal rovidebb
ideig tarto lakasvaltozasat nem kell be-
jelenteni, azert a 16 even aluliak van-
dorlasait minden esetben az allando
vandormozgalomba szamftottuk.
A lakasbejelento szelvenyek szamanak
a koltozes jeilege szerinti osszetetelerol
az 1, tabla adatai tajekoztatnak. Az 1955.
ev nyaiur as oszcn (Junius -november
hbnapokban) a Kozponti Statisztikai Hi-
vatalhoz egy felev alatt beerkezett 606 514
szelveny nagyobb reszet (55,5%) lakohely-
valtozasrol, kisebb reszet (44,5?/a) telepu-
lesen beluli lakasvaltozasrol toltottek ki.2
Az egy-egy varoson, kozsegen beluli la-
kasvaltoztatasolc szama foleg az allando
jellegu bejelentkezesek kozott eleg ma-
gas. A telepulesen beluli lakasvaltozta-
tasoknak ebben az idoszakban majdnem
a fele Budapesten tortent (106 994).
1, tdbin. A bejelenl6 szelvenyek megoszlasn jellepuk szerinl 1955, jifnins-november hdnalwkban
Alland6
Az ~tkdltoze~ jellege
Ideiglenes
osszes
bejelentt Lek
azGma szazal~ka szdma szlLza16ka sz(uua
szdznl6ka
Lnkbhelvv!ltoztat5s (telepulesek
kozott) , ,
160 868
Laktsv41toztatks (teIepul6sen belul)
227 646
688ae8en
388 614
47,8
84,3
64,1
175 640
42 360
218 000
52,2
15,7
35,9
336 508
270 006
606 .514
100,0
100.0
10 0,0
A tulajdonkeppeni vandorlasoknak, a valtoztatok aranya peldaul megkozelf-
telepulesek kozotti lakohelyvaltoztatasok- tette a 60 szazalekot) igen erotelJjes. A
nak korUIbelul a fele ideiglenes jellegu
A lakossa idei lenes 'elle u vandor
g g ) g moz-
galma tehat kulonosen nyaron (junius-
tol augusztusig az ideiglenes lakohely-
a A bejelentb szelvtnyek szu.ma 1955 ben 1 !1 000,
ennek 51,5 stzalckht lakbhelyvhltoztnlusrbl a141tot-
tak Id. A lakdhe!vv?iltoztathsolc (a t?nylcges bels5
vdndor1 sok) 51,0 sz%zal?k,i illamlu icllcu6 volt,
Approved For Release 2010/01/08 : CIA-RDP8
SZEMLE
nagyszamu ideiglenes bejelentesnek az
a magyarazata, hogy egyes kivetelektol
eltekintve a fennallo szabalyok ertelme-
ben ideiglenes lakasnak kell tekinteni
azt a helyet is, ahol valaki allando letele-
pedesi szandek nelkul 24 oraig tartozko-
dik.
A vandorlasok in nyai es tipusai
A vaudorlok aramlasa
A vandorlas iranyai kozott elsosorban
a falubol a varosba torteno vandorlaso-
kat kell megemlfteni. A varosokba ira-
nyulo vandorlas Magyarorszagon a ka-
pitalizmus fejlodesevel kapcsolatban kez-
dett nagy mereteket olteni. Ez a vandor-
mozgalom jelentekeny reszben az elsze-
genyedett agrarproletariatus aramlasa
volt a megelhetest nem nyujto falubol az
ipari munkaalkalmat fgero varosba. A
bevandorolt nepesseg aranya a vandor-
mozgalomnak e korabbi jellegzetessege
kovetkezteben altalaban a fejlo"do ipari
telcpuleseken, kczlekedesi, kereskedeimi
csomopontokon, banyavidekeken a leg-
magasabb.
A varosokba iranyulo vandorlasok ma
m s jelleguek es osszeteteluek, mint a
multban, jelentoseguk azonban jelenleg
is nagy. A lakohelyvaltoztatoknak meg
1955 nyari honapjaiban (juniustol-
augusztusig) is - amikor pedig inkabb a
videki munkaalkalmak es udulesi lehet6-
segek vonzzak a nepesseget - majdnem
a fele (47,8?/?) varosba koltozott, holott a
varosi lakossag az egesz nepesseg 40 sza-
zalekanal alig nagyobb. A varosokba ira-
nyulo vandormozgalmat Budapesten es a
nagyobb varosainkban fennallo letelepe-
desi szabalyok korlatozzak, ennek hata-
sara az allando vandormozgalomnak csu-
pan a 34 szazaleka iranyult a varosokba,
ugyanakkor amikor az ideiglenes van-
dormozgalomnak 58 szazaleka.
A varosi nepesseg mozgekonysaga na-
gyobb a videkinel, az osszes vandorlok-
nak 45,5 szazaleka volt varosi. A varosi
emberek azonban viszonylag ritkabban
koltoznek falura; az allando jellegu el-
vandorloknak csupan 35,9 szazaleka volt
varosi lakos (ezeknek is kb. egytizede
masik var osban telepedett le). Anna1
nagyobb azonban a varosi lakosok resz-
Vetele az ideiglenes jellegu vandormoz-
453
galomban (az osszes ideiglenes jellegu
lakohelyvaltoztatasoknak 52,6 szazaleka),
A belsd vandormozgalom ujabb jelleg-
zetessege az, hogy a nepesseg nemcsak
Budapestre es a nagyobb varosokba van-
dorol, hanem mas varosok, az ujonnan
letesult ipartelepek, az ipari- es banya-
videkeken levo es egyeb telepulesek ko-
zott is eleg eroteljes a nepmozgas. A
10 000-nel alacsonyabb lakossagu kozse-
gek kozotti allando vandorlasok peldaul
a harom nyari honapban az egesz allando
vandormozgalomnak egyharmadat, az
. ezekbol a kozsegekbol kiindulo vandorla-
soknak pedig ketharmadat tettek ki.
A vandorlasok iranyai rendkfvul sok-
fele agazok, s ezaltal az egyes orszag-
reszeken belul es azok kozott a nepesseg
allando kicserelodese folyik. Az orszag-
reszek allando vandormozgalinanak ko-
rulbelul ketharmada az egyes orszag-
reszeken beluli vandorlasokbol adodik;
egy-egy orszagresz ki ls8 vandormozgal-
maban altalaban a szomszedos megyyek,
orszagreszek nepessegvonzasa a legero-
se bb.
Az orszagreszek kozotti allando van-
dormozgalmakban Budapestnek meg ma
is akkora a jelentosege, mint egy-egy
orszagresznek. Budapesthez hasonlo
orszagreszek kozotti vandormozgalmat
mutat a Dunantul es a Duna-Tisza koze
is, a Tiszantul vandormozgalma mar nem
annyira intenzfv. Szam szerint az eszaki
megyek vandormozgalma a legkisebb, ne-
pessegehez merten azonban az eszakf
orszagresz lakossaganak nagy a moz ge-
konysaga,
Az orszagreszeken belul az egyes me-
ek vandormoz almanak sz' zer
gy g ams u
nagysaga az egyes megyek lelekszamatol,
gazdasagi jellegetol es teruleti elhelyez-
kedesetol fugg. A megyek kozott Pest
megyenek a legnagyobb a vandormozgal-
ma, a nyari honapokban Budapestet is
meghaladta. Eleg magas a Dunantul ke-
leti reszen fekvo megyek vandormozgal-
ma is, a delkeleti es foleg a nyugati or-
szaghatarral szomszedos megyeke ezeknel
alacsonyabb.
A vandorlas iranyai kozott - mint em?
lftettuk - figyelemre melto helyet fog-
lalnak el a varosok, az ipari es banyasz
jellegu telepulesek. A varosok es a fon-
tosabb telepulesek egymas kozotti al]and8
vandormozgalmaban jellemzbnek latszo
 Approved For Release 2010/01/08 : CIA-RDP81-01043R000100180012-4
Approved For Release 2010/01/08 : CIA-RDP81-01043R000100180012-4
11
11
454
sajatossagokat talalunk. Peldakeppen a
Dunantil eszak-keleti sarkaban fekv6
varosok kozotti vandormozgalmat ismer-
tetjak.
A Dunantil eszak-keleti reszebol of
telepules egymas kozotti es Budapesttel
kapcsolatos feleves (1955. junius-novem-
ber havi) vandormozgalmat az 1, abra
alapjan vizsgalhatjuk meg. A terkepen
a vandorlasok iranyat nyilak jelzik, ezek
vastagsaga a vandorlok szamaval ara-
nyos. A vandorlok szamat az iranyvona-
lak mellett feltuntettuk. Az of telepules
kozul Esztergomnak harom mas varossal
van erosebb vandorlasi csereje: Doroggal,
Budapesttel es Tatabanvaval. Esztergom
varosnak a 8 kilometerre fekv8, Jo vasuti
es autobusz osszekottetessel rendelkezo
Doroggal szemben jelentos a vandorlasi
1, abra. A tata-doropi szdnmedence of telep~ildsdnek e0pmds kozbfti vdndorldsi csertje
1935. junius-november hdnapokban
74
I4TABANYA
OROSILANY
,/
36/?DOR06
10,
127
A varosiassag vandorlasi vonzoerejerol
felmerult feltevesunket a masik negy vi-
szonylat vandormozgalma is megerositi.
Tatabanya es a kozeli Tab egymas ko-
zotti vandorlasi cserejeben a Dorog-esz-
tergoini vandormozgalom jellegzetessegei
ismetlodnek meg. Bar TatabanYa J'elen-
t~s banyasz es ipari jellegu, igazgatasi
k'izpontta tett telepules, megis tobb mint
C
N
61
108
SZEMLE
tobblete, holott Dorog banyasz es ipari
jellegu, fejlett telepules, Esztergom pedig
elvesztette megyeszekhely jelleget, s ipa-
ra az ijabban letesult uzemek ellenere
sem nagyon jelentos. Az osszellasonlitas-
bol agy tunik, hogy a varosiasabb jellegu
telepules vonzoereje nagyobb, s felteheto,
hogy a Jo kozlekedest figyelembe veve
meg agYes dorogi munkavallalok is szi-
vesen valasztjak a kulturaltabb varost,
Esztergomot allando lakohelyQl. Kovet-
keztetesinket Esztergom tatabanyai es
budapesti viszonylatban jelentkezo van-
dormozgalma is alatamasztja; a varosnak
a nagy gazdasagi vonzoereje es megye-
szekhely jellegu Tatabanyaval szemben
ugyanis vandorlasi tobblete van. Eszter-
gommai szemben azonban Budapest, a
nagyvaros vonzoereje ervenyesUl.
ketszer annyian koltoznek innen a varo-
siasabb jellegu Tatara, mint megforditva.
Oroszlany es Tatabanya kozul viszont
Tatabanya a varosiasabb, s nepessege-
nek szama Oroszlany, a varossa fejlesz-
tett - egyebkent vandorlasi tobblettel
rendelkezo - banyasztelepules nepessege
rovasara is gyarapodott.
A felsorolt peldak elsosorban arra mu-
SZEMLE
tatnak ra, hogy a varosok, a fejlett gaz-
dasagi eletu, boseges munkaalkalmat
nyujto telepulesek nemcsak a videki
(falusi) nepesseget vonzzak magukhoz,
hanem mas varosok nepessegszamanak
alakulasara is hatnak. A varosok kozotti
vandorlas vizsgalata arra is ravezet, hogy
egy-egy varos vandorlasi vonzoerejeben
a varosiassag mertekenek is szerepe van.
A varosiassag a vandormozgalom inten-
zitasanak nem az egyetlen, sot nem is a
legfontosabb tenyezoje. A varos elsosor-
ban mint gazdasagi egyseg jelent vonzo-
er6t a mas telepulesen elo nepessegre,
nem hanyagolhatok el azonban a vandor-
lasi vonzoero jellemzesenel azok a kul-
turalis, egeszsegugyi, tarsadalmi stb. te-
nyez6k sem, amelyek a varosiassag fok-
mer8i.
A vandorlasok eelja
A lakohelyvaltoztatas celja mind az al-
lando, mind az ideiglenes jellegu vandor-
2, tdbla. A udndormozgalom meposzldsa az dtkoltozds cdlja szerinl 1955. junius-nugusztus hdnapokhan
Munkavellalas ....................
Mun4ahel'hez ktzelebb kaltozes ..
Lakasvaltozas ....................
Ha7assagkotes ....................
TanuI s ..........................
Gvbgzkez~les .....................
irlules', lStogatas ................
Eltarthval egyutt k6ltozes .......
Eg'eb ............................
Ismcretl^n .......................
Ossesen 68 432 100,0
* Csa-k a maganszemelyeknl megsz5116 Udulok.
3. tdbla, Az e00es orszdprdszekbe irdnUnld udndarmozga!om* s:dzaldkos meQosadsa nz dikolfozds celja szerint
1955, junius-auOuszfus hdnapokban
hszak ........................
Tiszantdl .........................
Duna-Tisza kaze ..................
Dllnantlll .. . ..................... .
Budapest .........................
Ismeretlen ........................
Osszesen
BZ~fl
16 001
788
14 780
3101
2 627
592
2 5t4
24 872
2 290
171
munka-
vallalas
24,3
1,2
21,0
4,6
3,8
0,9
3,7
36,3
3,4
0,2
lakas-
valtozas'+
51,5 16,5
2ri,1 17,2
28,3 25,5
36,5 15,1
39,9 17,6
20,5 _I 32,1
35,9 17.4
mozgalomnal igen valtozatos. Az allando
jellegu vandorlas elsosorban munkaval-
lalas cellal tortenik, a telepulesek kozotti
?lakasvaltozas" legtobbszor szinten a
munkahely korabbi megvaltoztatasanak
a kovetkezmenye. Az allando jellegu
vandormozgalomban igen magas az el-
tartojukkal egyutt koltozo szemelyek (ha-
zastarsak, gyermekek) szama is. Az
ideiglenes jellegu vandormozgalomban
resztvevok zomet az allando vandorla-
sokhoz hasonloan a munkavallalok teszik
ki. Ezek nagy resze idenymunkas, illetb-
leg idenyjellegu munkak elvegzesere uta-
zik, mas reszuknel a munkavallalas al-
lando jellegu, de egyes varosokban er-
venyben levo letelepedesi megkotottse-
gek vagy mas okok miatt csak ideiglene-
sen jelentkeznek be uj lakasukba. Az
ideiglenes vandormozgalom masik jelen-
tos osszetevoje az uduloforgalom. Az
ideiglenes vandorlas altalaban magano-
sok koltozeseb6l all, csaladok viszonylag
ritkan vesznek reszt benne.
40 892
403
7 938
818
4 277
3 624
27 621
4 753
1426
72
91 824
udules,
latogatas,9
30,1
5,2
1,6
0,1
100,0
eltartoval
egvutt
koltozes
15,4
23,fi
22,7
18,8
10,7
28,5
18,5
szam szazalek
57 493
1191
22 713
3 979
0 904
4 216
30105
29 625
3 722
243
160 256 100,0
egveb es
ismeretlen
5,1
6,7
7,4
5,7
10,2
3,3
6,8
l~sszesen
* Allandd Es ideiglenes jellegu v5ndor1as egyutt,
** ll5zass5gkutesi rhllal es munkahelyhez kUzelebb kollozbltekkel egyutt,
*** Gy6gykezclesi cellal kollozbkkel egyult; csak a maganszemelyeknel megszallb fdu16k.
**** Tauulas cellal kbilozokkel egyutt,
35.9
0,7
14,2
2,5
4,3
2,6
18,8
18,5
2,3
0,2
100,0
100,0
100,0
100,0
100,0
100,0
100,0
455
Osszesen
 Approved For Release 2010/01/08 : CIA-RDP81-01043R000100180012-4
11
Approved For Release 2010/01/08 : CIA-RDP81-01043R000100180012-4
 Approved For Release 2010/01/08 : CIA-RDP81-01043R000100180012-4
458
A vandorlb nepesseg
Az egyes telepulesek kozotti vandor-
mozgalomban resztvevS nepesseg nemek,
eletkor es fogglalkozas szerinti osszetetelet
az 1955, junius-augusztus hdnapokban
koltozok adatai alapjan ismertetjuk. Az
Ideigknes
6. 1dbla, A udndorldk nentek szerinti osszetekele 1955, jrlnius-augusztus hdnapokban
Nern
Allandb
allando jellegu vandormozgalom feleresz-
ben nok, felereszben ferfiak lakohely-
valtoztatasabol tevodik ossze. Az ideigle-
nes vandormozgalomban azonban elstisor-
ban ferfiak vesznek reszt (az ideiglenes
vandorlok 80 szazaleka ferfi).
SZEMLE
Osezesen
jelleggel vandorlok
Perfi ...............................
NO .................................
32 781
35 651
Osszesen I 68 432
Az allando es ideiglenes vandormozga-
lom egymastol elterb jellege a vandorlok
korosszeteteleben is kifejezodik. A lako-
helyuket allando jelleggel valtoztatok
zome fiatal, 15-39 eves produktiv koru,
de eleg nagy aranyban vesznek reszt az
73 273
100 055
18 551
54 201
91824
160 2b6
allando vandorlasban gyermekek es oreg
koruak is. Az ideiglenes vandorlok
ugyanakkor szinte kizarolag produktiv
koruak, s tobbseguk idosebb produktiv
koru (40-80 eves).
7, tdbla. A udndorldk eletkor szerinti szdzaldkos megoszldsa
1955. junius-augusztus hdnapokban
ltorcsoport
Alland0
Ideiglenes
jelleggel vandorlok
0-14
15-39
40-60
61-
Ismeretlen koru
18,5
60,1
15,4
5,8
0,2
099Ze8e91 100,0
A vandorlok foglalkozasi megoszlasat
a 8, tablan ismertetjuk. Az allando jel-
legu vandorlasnak mintegy a felet az el-
tartottak, nyugdijasok es tanulok teszik
ki. A mezogazdasagi nepessegnel az egyeb
foglalkozasu nepesseg sokkal mozgeko-
nyabb. A nem mezogazdasagi foglalkoza-
suak kozul az ipari csoportba tartozo
0,2
35,1
60,5
4,1
0,1
Osszeseu
9,8
48,2
36,8
5,0
0,2
100,0 100,0
nepesseg kisebb szamban valtoztatja al-
lando lakohelyet, mint a kozlekedes, ke-
reskedelem, szolgaltatas vagy a kozszol-
galat korebe tartozo nepesseg. Az ideig-
lenes vandorlok kozott kevesebb az el-
tartott, de annal nagyobb a nem mezo-
gazdasagi foglalkozasuak, kulonosen as
epitoiparban dolgozok aranya.
8, ldbla, A udndorldk me0oszldsa joglalkozds szerint (szdzakkbnn)
1955. junius-augusztus hdnapokban
Foglalkoz5sllg
dllaudb Ideiglenes*
jelleg{i vdndorlds
NehSzipar ...................
ltonnyf- Ss blelmiszeripar .,.
l pft6ipar ...................
Ei nvbszat ...................
3fezSgazdasdg ...............
Tozl kedes, stb.'+ ..........
AIlamigazgatQs ..............
Eltartottak**;
8,6
6,5
2,5
1,3
0,3
11,0
8,5
51,8
12,1
6,6
15,1
4,3
7,0
14,7
10,7
29,5
Osszesen 100,0 100,0
A teljes jimiusi anyag (s a jiilius-augusztus h6napnk anyagab8I kivMaszlott 20 szazal'ltos terje-
dc1m6 repre7entaliv miutncsoport alapjan,
k.: Kereskerlelenunol, szolgaltaU'ssal Ss maganszolgalattal egyutt.
*** Nyugdijasok, tanulok, egyeb foglalkozasuak, iltmenetilcg loglalkozas n~.'lklliclrkel Fs ismeretlen
fog1a1kozasuakkal egyutd.
SZEI(LE
A lakossfig szumbnak v> ltozasal
A belso vandorlasok termeszetesen
nemcsak az egyes teri letek nepessegenek
osszetetelere, hanem lelekszamanak ala-
kulasara is hatassal vannak. A vandor-
lasok okozta lelekszamvaltozasok mer-
teke elsosorban a kerdeses teri let es a
rajta elo nepesseg sajatossagaival all
kapcsolatban, a terulet nagysagaval azon-
ban fordjtottan aranyos. Az egyez orszag
belso vandormozgalmanak egyenlege 0,
de ha mivel kisebb teruleti egysegek le?
lekszamvaltozasait figyeljuk meg, vi-
szonylag annal nagyobbak a vandorlasi
fogyast vagy szaporodast jelzo adatok. Az
egyes orszagreszek vandorlasi kt lonbo-
zetei az orszagreszek lelekszamahoz vi-
szonyftva elenyeszoen alacsonyak, 1955.
juniusatol-szeptemberig eltelt negy ho-
nap alatt peldaul a haromezret sem halad-
tak meg. Az egyes orszagreszek megyei-
bol elindulo vandorlok gyakran ugyan-
abban a megyeben vagy orszagreszben
459
telepedtek le, az orszagreszek kozotti
vandorlasok pedig raajdnem kiegyenljtik
egymast. Az adatok kozul a tiszantuli
megyek negatjv vandorlasi kulonbozete a
legjellemzobb, ahol a nepesseg a vandor-
lasok kovetkezteben kozel 3 000 fovel fo-
gyott?
Az egyes megyek vandorlasi kUlonbo'
zete a kisebb lelekszamhoz merten mar
sokkal jelentosebb, s a megyek tenyle-
ges szaporodasat erSteljesen befolyasolja.
Budapest es az egyes megyek vandor-
mozgalmanak intenzitasat, a vandorlasi
kulonbozet nagysagat a 3, abran szemlel-
tetjuk. Az abra diagramjai a megye
telepi lesei kozti vandorlasokat is ma-
gukba foglaljak, ezek a megyek allando
vandormozgalmanak korulbelQl a felet
teszik ki. A megYen beluli vandorlasok
azonban - mivel a megyen beluli kolto-
zok be- es kijelenteseinek szama azonos
- nem zavarjak az oda- es az elvandor-
lasok kulonbsegenek, a vandorlasi ku-
lonbozetnek a megallap%tasat.
9, dbra, A: egyes meppdk dllandd udndormozgalma 1955. junius-szep1ember hdnapokban
6YBP?SOPPON
A bevandorlo - vandorlasi tobblettel
rendelkezo - megyek az orszag kozepen
es a Dunantulon egy osszeluggo teri letet
ke eznek Pest Fejer Komarom Veszp-
rem, Somogy megyek es Budapest), amjg
a kivandorlo - ,vandorlasi hianYt mutato
-? megyek inkabb az orszag szelein he-
lyezkednek el (peldaul Vas, Zala, Bacs-
Approved For Release 2010/0
Sf01 /10%
BEir/S
et e'
9 rm-rn e
~z
o~
0
6 I-iG
e' g .
,Q 4-IJ 4 Q
o~
Kiskun, Csongrad, Bekes, Hajdu-Bihar,
Szabolcs-Szatmar).
A megyek kozott vannak olyanok, ame-
lyeknek a vandorlasi tobblete a terme-
szetes szaporodast megkozeljti (peldaul
Pest), mas megyek (peldaul Bacs-Kiskun,
Bekes, Csongrad stb.) vandorlasi veszte-
sege ugyanakkor a termeszetes szaporo-
 Approved For Release 2010/01/08 : CIA-RDP81-01043R000100180012-4
SZEMLE
460
dast erezhetoen csokkenti. Egyes megyek
tenyleges szaporodasa a termeszetes sza-
porodasnak 170 szazalekat is eleri, ma-
soknal pedig annak csupan 60-70 szaza-
leka.
A vandormozgalmak kovetkezteben
leginkabb szaporodb, illetve fogyo of va-
rost a 9. tablaban soroltuk fel. A tabla
baloldali oszlopai szamszerint a legna-
gyobb vandorlasi kulonbozetu varosokat
tartalmazzak, mig a jobboldali oszlopok-
ban szereplo varosok rangsorat aszerint
SZEMLE
allapitottuk meg, hogy a vandorlasi ku-
lonbozetiik nepesseguk lelekszamahoz
merten mekkora. A varosok kozul Buda-
pest vandorlasi tobblete a legnagyobb. Ha
azonban a vandorlasi kulonbseget a vaeo-
sok lelekszamahoz viszonyitjuk, Budapest
bevandorlasi tobblete annyira jelentekte-
lenne valik, hogy be sem kerul az elso of
varos koze, ahol viszonylagosan legna-
gyobb mervt vandorlasi novekedesevel
Sztalinvaros all az elen.
9, tdbla. F00es udrosok udndorldsi kuldnbozete 1955. jdnius-szeplember h6napokban*
varosok sorrendje (a vandorlasi
kulonbozet szama szerint)
1. Budapest ...................
2. Sztalinvaros ................
3, liecskemat .................
4. Tata .......................
b. Esztrrgom .................
68. Merotdr
59. h alocsa ....................
60. Eger . ............
61. hiskunielegybaza ..........
62. Szeged .....................
Vandorlasi
kiflonbozet
2199
487
443
189
160
138
250
281
297
471
Varosok sorrendje (a ltlek?
szamhoz viszoayftott van?
dorlasi kiflonbozet alapjan)
1. Sztalinvaros .........
2. Tata ..............
3. Oroszlany ............
4. Esztergom ...........
5. necskemet ...........
58. Szeged ..............
69, illezbtifr .............
60. Eger ................
61. 1~iskuufuiegybaza ....
62. lia ocsa ..............
Vaudorlasl
kiflonbozet
+ 487
+ 189
+ 60
+ 160
?I- 443
- 471
-138
- 281
- 297
i
- 250
* Az eg5sz dvi vandorlasi kulonbozet szerint a varosok sorrendje a kovetkezb; 1, Budapest (+6375),
2. Sztalinvaros (+1659), 3. Pecs (+1170) 4. GyOr (+752), 5. Debrecen (+683), 58, slak6 (--99), 59. IIa,j+1u-
b5szormeny (-103), 60, Eger (-416), 61. KiskunfLlegyhaza (-191), 62, Mczstar (-314). A tablai>an
szereplo tovabbi varosok egasz avi vandorlasi kulbnbozete: liecskemat (-82), Tata (+294), Esztergom
(+396), Kaloesa (+135), Szeged (-58), OroszMny (+447).
A vandorlasi kulonbozet a legtobb -
foleg ipari jellegu - varosban pozitiv, a
mezogazdasagi jelleguekben sokszor ne-
gativ. Ot l jonnan letesult ipari (banyasz)
varosban peldaul (Kazincbarcika, Koml6,
Oroszlany, Sztalinvaros, Varpalota) 1955.
ev folyaman a 3000 fot is meghaladta az
allando vandorlasi tobblet, ugyanakkor a
negy alfoldi termeloszovetkezeti varosban
(Karcag, KisUjszallas, Mezottir, Titrkeve)
400 fonyi vandorlasi hianyt talalunk. A
vandormozgalmak nemcsak a varosok-
ban, hanem a kozsegekben is jelentos le-
lekszamvaltozast okoznak. Az egyes lcaz-
segek vandorlasi tobblete vagy hianya fo-
leg lelekszamukhoz merten szamottevo
gyakran azonban abszolut szamban is ak-
kora, mint az egyes varosoke.
Eudapest vandormozgalma
Az orszag fovarosanak a belso vandor-
mozgalomban igen nagy a jelent8sege,
ezert roviden kiilon is foglalkozunk vele.
A Budapest mai teruleten elo nepesseg
szama a masodik vilaghaborut megelozo
evtized alatt kb. 270 000 fovel nott, ebbol
a termeszetes szaporodas alig haladta
meg a 10 000 fot, a tobbi - 260 000 fot ki-
tevo - szaporodast a vandorlasi tobblet
adta. A masodik vilaghaborli alatt Buda-
pest lakossaga csokkent, 1946-ban mint-
egy 150 000 fovel volt kevesebb, mint
1940-ben, ennek is tlalnyomo tobbseget
(kb. 130 000 fo) a vandormozgalom ered-
menye tette ki. Rovid atmenet utan a
vandormozgalmak a haromeves terv ido-
szakaban, s kulonosen az oteves terv elsa
eveiben ujbbl er6teljesse valtak. 1948-
1953, evekben, amikor a fellendiilo terme-
szetes szaporodas tulhaladta a 80 000 fot,
a vandormozgalmak raven kb. 280 000 fo-
vea nOtt Budapest nepessege.
Budapest vandormozgalma a letelepe-
desi korlatozasok ellenere ma is jelente-
keny, bar a ketmillibt megkozelfto lelek-
szamhoz viszonyitva sokkal a]acsonyabb,
mint az orsza sz
g amos mas telepialesee.
Az allando jelleggel bekoltozok es elkol-
toz8k egyiittes szama 1955, ev masodik fe-
leben a 26 000 fot alig haladta meg, s az
allando nepesseget mindossze 2199 fovel
novelte.
Az ideiglenesen Budapestre erkezok es
a Budapestrol ideiglenesen elutazok sza-
ma eleg magas, az allando vandorlasok-
nak majdnem negyszerese, amit Buda-
pest nepessegenek lelekszama, a varos
igazgatasi, kereskedelmi, kozlekedesi,
481
gazdasagi kozpont jellege indokol. Az
ideiglenes lakohelyvaltoztatasok azon-
ban a tartozkodasi engedelyek kiadasa-
nak megszigoritasa kovetkezteben a bu-
dapesti lakonepesseg szamat nem valtoz-
tatjak, a jelenlevo nepessegszam hul-
lamzasaban azonban foleg varosgazdal-
kodasi szempontbol fontos szerepuk van
(1956, januarjaban peldaul kb. 150 000
volt az ideiglenesen Bud.apesten tartoz-
kodok szama).
4, dbra, A budapeslI rillandd udndormoz0alom irdnpai
1955. jdnius-auguszlus honapokbun
100 200 600 1000
allando randoi'l6
Approved For Release 2010/01/08 : CIA-RDP81-01043R000100180012-4
 482
A Budapestre iranyulo es a Budapest-
rol kiindulo vandorlasokat, Budapestnek
nlas teruletekkel kapcsolatos vandormoz-
galmat a 4, abran tanulmanyozhatjuk, A
Budapestre koltozok zome a Duna-Tisza
kozerol es a Tiszanttilr6l indul ki, Buda-
pestrol viszont foleg Pest megyebe es a
Dunantllra koltoznek, Az eszaki me-
gyekbe es a Tiszantulra sokkal keveseb-
ben vandorolnak Budapestrol, mint meg-
forditva.
Budapest vandormozgalmat attekintve
megallapithatjuk, hogy az elegge intenzty
belso vandorlasok jelenleg nem valtoz-
tatjak olyan lenyegesen a budapesti ne-
pesseg szamat es osszetetelet, mint ko-
rabban. A letelepedesi korlatozsok elle-
nere is eleg sokan jonnek ugyan a iova-
Approved For Release 2010/01/08 : CIA-RDP81-01043R000100180012-4
SZEMLE
rosba lakni, de ezzel majdnem egyenlo
azoknak a szama, akik elhagyjak Buda-
pestet.
A belso vandorlasok jelenlegi sajatos-
sagainak vizsgalata vegeredmenyben arra
figyelmeztet, bogy tervgazdalkodast foly-
tatb allamunkban szukseg van a belso
vandormozgalom bizonyos iranyitasara. A
belso vandorlasokat azonban, amelyek
vegeredmenyben a lakossag onkentes el-
hatarozasabol jonnek letre, a gazdasagi,
szocialis es kulturalis beruhazasok helyes
merteku decentralizalasaval, atgondolt te-
rilleti tervezesevel a videki eroforrasok
es iehetosegek felderitesevel es kihaszna-
l; saval lehet es szukseges a kivant me-
derbe terelni,
Dr, Acsddi Gyorgy
ellato teruletehez, de attol kellett tartani,
hogy ott a meglevo zoldsegtermeles
visszafejlodik (peldaul a kecskemeti es
kunszentmiklosi jaras egyes reszei).
1951-ben az ellatoovezet osszes es szan-
toterulete mincegY ketszerese volt az
1938-ban kijelolt ovezetnek.
1951-tal 1954-ig minden evben csok-
kent az ovezet osszes terulete es szantb-
terulete is. 1954-tol viszont ismet nove-
kedett es az 1956-ra kijelolt ovezet szan-
toterulete mar csaknem ketszerese az
1954, evi ovezet szantbteruletenek.
Az ellatoovezet tervszerti fejlesztesenek
nagy akadalya, hogy az ovezet terulete
evenkent es nem egy esetben igen nagy-
mertekben valtozik.
Budapest elldldovezeldnck lerulelc m6ueW'si dpak szerint (kai, hol(fl
Budapest ellat5ovezete
A Magyar Dolgozok Partja Kozponti
Vezetosegenek 1955. evi jtiniusi hataro-
zata kimondja: a zoldsegellatast 1 gy kell
fokozni, hogy az egy fore juto fogyasz-
tas legalabb 132 kilogrammra emelked-
jk. A hatarozatnak ez a pontja kulono-
se:n a nagyva'rosok- e1so"sorban Buda-
pest - ellatasanal rb nagy feladatokat
az iranyi.to szervekre.
A nagyvarosok ellatasa minden idoben
- meg akkor is, amikor lenyegesen ki-
sebb szuksegleteket kellett kielegiteni -
nagy feladat volt. A szallitast jol biro,
jol tarolhato elelmiszerekkel valo ellatas
Viszonylag ko'lnyebben megoldhato, csu-
pan szallftasi problema, Termeszetesen
ez esetben sem kozombos, hogy a szallf-
tasi koltsegek milyen mertekben emelik
az ilyen elelmiszerek drat. Mas a hely-
zet azonban a romlandb, szallltast nem
biro elelmiszerek, peldaul a friss zold-
segfelek, a gyumolcsok stb. eseteben.
Ezeknek az elelmiszereknek a szallitasa
k{ilonleges, igen koltseges modszereket
igenyel, amelyeket ha nem alkalmazna-
nak, ertekcsokkenes vagy teljes romlas
kovetkeznek be. Ezert ezek termelese a
varos kozeleben oldhat6 meg a legcelsze-
rubben.
A kapitalista termelesi rendszerben a
piac hatasara kialakul a varosok korul
egy bizonyos korzet, amelyen belul a ter-
mel8k helyzeti elSnyben vannak a tavo-
labbrol szallito termelokkel szemben.
Ezen a teruleten a gazdalkodok foleg a
kozeli varosokban konnyen ertekesitheto
nbvenyeket termelnek, Kialakul tehat
egy tobbe-kevesee meghatarozott terulet,
amely a varosok ellatasat biztositja.
A szocialista gazdasagi rendszerben
tudatosan, tervszeruen alakitjak ki az el-
lato teruleteket helyes termelesi tervek
es vetesforgok celszeru osszeallitasaval,
valamint termelo gazdasagok szervezese-
vel,
Az ellato ovezet meghatarozasanal
olyan teruletet kell kijelo"lni, amely -
adottsagai alapjan - megfelelo fejlesz-
tessel a mezogazdasagi termelo agYsegek
szakositasaval a varos vagy iparvidek
ellatasat biztosftani tudja.
Magyarorszagon az ellatoovezetek ki-
alakitasanal csaknem teljesen a zoldseg-
ellatas szempontjait vettek figyelembe.
Ezert az ellatoovezet elsosorban a zold-
segellato ovezetet jelenti,
A Budapest korii I ellatoovezet teriiietl adatni
1938-ban a Budapest korul 40 kilome-
terre fekvo teruleteken gazdalkodbknak
pclgarmesteri rendelet engedelyezte, bogy
a budapesti piacokon ostermeloi . igazol-
vannyal termelvenYeiket arusitsak, Az
igy meghatarozott terulet mintegy 850 000
kat. holdat, ezen belul mintegy 500 000
hold szantbt tett ki,
SZEMLE
463
1951-ben ket foldmuvelesugyi minisz-
teri hatarozat egy bizonyos teruletet el-
latbovezetnek nyilvanitott. Az ovezet
kiJe16h8enek az volt a celja, h.Qgy a zold-
segtermelo teruletek - elsosorban az
ontozott teruletek - roharnos csbkke-
neset megakadalyozza. A nagyvarosok,
fgy Budapest korul is kijeloltek egy bizo-
nyos teruletet, amelyen belul az ontozott
zoldsegtermelo teruleteket csokkenteni
nem volt szabad, illetve a felszabadulas
utan meg mukodott, de idokozben meg-
szuntetett ontozotelepeket ujbal uzembe
kellett allitani, Ilyenforman ovezethez
tartoz6nak nyilvanitottak olyan kialakult
zoldsegtermelo teruleteket is, amelyek
szorosan veve nem tartoztak a fovaros
Megiievoz~s
1938** J 1951 1952 1954
~vben
1955 1950
9z5ntG .......... . .... . . . . . . .......
492
737
977
658
717199
639 302
1021
150
1143
912
T(ert ..............................
21
.
167
88
109
31329
30 319
38
016
40
702
R5t ..............................
48
517
109
968
81817
63070
105
947
112
038
Sz618 .............................
#9
362
147
465
98 460
94 534
143
114
158
216
Lege16 ............................
65
111
59
628
56373
40391
66
643
68
866
Erdh ,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,
.
30
092
240
187
168300
140821
199
7742
208
12(
N? dae .......................... .
2
668
7
076
4 799
3 025
6
0554
6
555
Mez6gazdassiBila6 nem hasznos(that6 ~
r
v8
r
a82
143
461
114 368
108 090
146
028
154
606
Usszesen . , , , .... , ,
848
239
1723
552
1272 845
1119 572
1726
724
1893
321
* Kataszteri nyi1v ntart4s alapj4n. Az 1953, 4vi ovezeti meghatkroz5s nem 511t rendelkezesro.
** Adatok Budapest kornyck.Snek mez5gazdaslgSrb1. Budapest SzekesI6vkros Statisztikal Hivatala.
1916, Kezirat.
Az ellatoovezet teruletenek evenkenti
valtoztatasa nem szolgalja az ovezet
tervszeru fejleszteset. Nem hat osztbnzo-
leg a gazdalkodbkra, tehat a zoldsegter-
meles fejlesztesere sera -- az a teny, hogy
teruletek egyszer beleesik az ovezetbe,
szerzodest kothetnek termenyeikre, tehat
az ertekesitesuk biztositva van, mas evek-
ben viszont nem, s ekkor termenyeiket
esetleg egyaltalan nem vagy csak alacso-
nyabb Aron tudjak ertekesiteni. Peldaul
a nagykatai jaras terulete 1951-ben az
ovezethez tartozott, 1953, es 1954-ben
nem, viszont 1955-ben ismet ovezeti teru-
let Lett. Ez a gyakori valtozas gatolja az
ovezethez tartozb termeloszovetkezetek
zoldsegtermelesenek fejleszteset is.
Az ellatoovezet jelenlegi rendszerenek
hibaja, bogy a Budapest ellatasara szuk-
Approved For Release 2010/01/08 : CIA-RDP81-01043R000100180012-4
seyes terulet kijelolese a jelenleg meg-
levo vetesteruleti osszetetelhez es a ter-
melesi szokasokhoz igazodik. A szukseg-
letek fokozottabb kielegiteset t gy igyek-
szik megval6sitani, hogy ujabb terulete-
ket kapcsol be az ovezetbe ahelyett, hogy
az ovezeten belul a zoldsegtermelo teru-
letet novelne.
Az ellatoovezet fejlesztesenek legfobb
eszkozet az ovezet reszere biztosftott ked-
vezmenyek, illetoleg az azt terhelo kote-
lezettsegek jelentik. Ugyanakkor nagy
szerepuk van ezeknek az ovezet teruleti
meghatarozasaban is.
1951-ben az ovezeti kijeloles elsosorban
kotelezettsegeket jelentett a termelok sza-
mara, Az ontozott teruletek ujbbll uzem-
behelyezesevel jarb koltsegek, az eloirt
zoldsegatadasi kotelezettsegek meghalad-
..
 484
tak a rendeletben biztosftott elbnyoket.
Az 1953, evi decemberi part- es kormany-
hatarozat utan az ovezeti teruleten szer-
2odessel lekotott zoldsegtermelo terule-
tek mentesultek a beadasi koteiezettseg
alol. Az ellatoovezetben gazdalkodo ter-
meloszovetkezetek beadasi kotelezettse-
guket szerzodes alapjan termelt I. osz-
talyt'1 zoldsegfelek beadasaval is teljesft-
hettek.
1956-ban a szerzodessel lekotott zold-
segfelek teruletere beadasi mentesftest
kaptak az ovezetenkfviili termelok (egye-
ni gazdalkodok, termeloszovetkezetek) is.
Valamennyi termeloszovetkezet teljesft-
heti beadasi kotelezettseget I. osztalyu
szerzodott zoldsegfelevel.
Az ovezetbe tartozas szamottevo ked-
vezmenyeket nem jelent tehat a kiJ'elo-
les jelenleg csupan elvi jellegt es csak-
nem kizarolag a fovaros ellatasahoz
szukseges felvasarlo teruletet jelenti.
Az ellfiteuvezet felhozatal) adatai
Az ellatoovezet a felszabadulas utln
lenyegesen nagyobb teruletet foglal ma-
gaban, mint a felszabadulas eiott. Ennek
ellenere a varosellatasban kisebb a sze-
repe, mint a felszabadulas elott.
Az 950. es 1951, evekben a budapesti
felhozatal 50,2, illetve 52,2 szazalekat teszi
ki az ovezetbol szarmazo arumennyiseg.4
Egyes zoldsegfelekbol lenyegesen kisebb
az ovezetbol szarmazo felhozatal aranya,
mint a felszabadulas elotti volt. Kulono-
sen feltuno ez a Jelenseg azoknal a zold-
segfeleknel, amelyeknek termeltse Buda-
pest kozvetlen kozeleben egy-egy terule-
ten jellemzOve valt. 1938-ban Budapest
paradicsomszuksegletenek 96 szazalekat,
1950-ben viszont a felhozatalnak csak 67
szazalekat biztosftotta az ovezeti terulet.
Az uborka-felhozatalnak haromnegyed
reszet 1938-ban az ellatoovezet, elsosor-
ban a Rakos menti nleleg homokterulet
adta. 1950-ben viszont a budapesti ubor-
kafelhozatalnak csak egyharmad resze
szarmazott az ovezetbol?
4 Marcell Gyula; Budapest vdrasellatb 6vezetenek
szerepe a f6varos ro1dlstgc1IaUisdban? (Csarnoki us
Piaci Vullalat jelentse a Belkereskedelmi Minisz-
terium reszrrc.)
Approved For Release 2010/01/08 : CIA-RDP81-01043R000100180012-4
SZEMLE
A udrosclidld ouczet felhozatala az osszes fcthozatal
szdzalekdban*
Megnevez~s
Karfiol ...........
Ziild tengeri .. , ..
Falartbu .........
Zi ldbab .........
Paradicsum .... , ..
1i elk(poszta
Paraj .............
Zoldbors6 .. , .....
Bali to ............
Oy'okerzoldsog ....
Ziildpaprika . , . ? ...
FBzBtiik ..........
Uborka ...........
Fejcskdposzta . ? . .
Voroshagyma .....
1938 1050
94,3
99,8
80,8
00,3
96,1
64,0
71,4
64,9
32,2
10,3
22,7
68,8
79,8
45,5
12,3
vben
92,8
90,8
81,3
68,0
67,0
61,8
59,3
53,2
47,2
46,7
38,3
36,1
34,2
17,8
1,1
* ,/fare:ell Gyula; Budapest ?lelmiszersz5llltb te-
ruicte es alakulasa a haboru u1Sn. (A Belkereske-
delmi Miniszterium rEsztirc keszltctl lanulmAny)
Az osszehasonlftasnal szamftasba kell
venni, hogy a felszabadulas ota Budapest
lelekszama jelentOsen emelkedett. Nagy-
Budapest megalakulasa soran azonban
azokat a teruleteket csatoltak a fovaros-
hoz, amelyeknek ellatasa egyebkent is az
ovezet feladata volt, lgy Budapest lelek-
szamanak csak mintegy 200 000 fat ki-
tevo novekedeset /cell figyelembe ven-
nunk az osszehasonlftasnal.
Az ellalbovezet vetesteralett adatai
Az ellatoovezetre vonatkozo reszletes
adatok csak 1955. evrol allnak rendelke-
zesre.
Az ellatoovezet jelleget az adja meg,
bogy a varos kozelsege, a felvevo piac
miatt, kulonos termelesl szokasok, terme-
lesi modszerek alakulnak ki. A veteste-
ruleti megoszlas az ellatoovezetben je-
lentosen ester az orszagos atlagtol.
Lenyegesen magasabb aranyban szere-
pelnek a vetesteruletben a zoldseg- es
fozelekfelek. Viszont a gabonafelek ara-
nya lenyegesen kisebb.
1937-38. gazdasagi evhez kepest a ve-
tes osszetetele eltolodott. A legszembe-
tunobb a zoldseg- es fozelekfelek vetes-
teruleti aranyanak novekedese; 1937-38
evben a szantoteriilet 2,7 szazalekan,
1954-55. evben 5,5 szazalekan termeltek
zoldsegfeleket. Lenyegesen emelkedett a
kukorica vetesteriiletenek aranya is (18,6
szazalekrol 27,1 szazalekra), Csokkent a
SZEMLE
466
kenyergabonafelek, szalastalcarmanyfelek flak novel;edese kiilonosen a termeloszo-
vctesteriiletenek aranya. A zoldsegfelek vetkezeti es egyeni gazdasagokban jelen-
es takarmanygabona vetesieruleti aranya- tos.
A: elt+ilduuczet ueleslernicl(Ine; u(epus:ldsa (sr~i:ulekban)
Meguevezos
I
1937-1938
Ii enyergaliona ? ,
'rakarmduygaI iut .
ebboil; tengeri ..
8zl~lastakaruaiuy ... j
Burgonya ..........
Z55lthGg, fazclek ....
Egy0b novenyek ..,
Ugar
TI'Iii P16 zU (`t-
kezcti, egyeni
gazc1n', i; k Allatni szeLlor kg} utt
I b.**
1964--1t1,'i5***
-- gazdasigi viien
.i.`,5 5,6 32,5
I
:i7,o I 21,1 i5,5
299 3,11 X7,1
7,1 :G,.1 n
6,0 1,0 4,5
6,0 2,4 ' 5,5
'.
9,1 22,7 10,0
1,7 O8 i 4,0
34,8
31,7
18,0
14,7
7,5
2,7
6,2
2,4
I
OBBZesen 100,0
100,0
100,0 100,0
*Adatok Budapest kornyfltenek mezogazdas5gSr61, Budapest Szekcslbvar;'s Statisztikai 1iiva1ala.
1946. Ki zirat,
.E.?s ide tarloznak a mezogazdasagi termeloszovetkezetek, az I. cs 11? tipusu le,IitfliiSLOYetkCZCll csopar-
tok, az egyeni gazdas6gok, tan5csi kezelLsti gazdas5gok.
*i:* 1'avaszi vetf~steruleti asszeiras adatai.
Az ovezeti terulet agYes reszeinek ve- testeruletenek aranya a godolloi, monori
tesaranYa eltero. Budapester a zoldseg- es a vaci jarasokban a legnagyobb. A
f'lnk vet?steriiletenek aranya 23,6 szaza- szobi jams, mint ellatoovezeti terulet,
lek, b. Pest meweben 6,7 szazalek. Pest Budapest bogyos gyumolcsokkel vain ei-
mebyeben a zoldseg- es fozelekfelek ve- latasaban jatszik nagy szerepet?
Budapest elldtdOue:r!Qnek uetdsteruleli meooszldsa a terme1Bszouelkezeti, eoyc'nl ds cij z b paz1asa0okban
1954-55, oazdasdoi evben (sz5zai(kban)
Egytfb
Kenvur-
Takarmtiny
8zulas-
ZSlds~g 6e
vegves
Yetetlen
(Ssszeseu
Megnevez~s
gabona
gabona
takarmkny
ftizelek
novunyek
i
es magvak
Budapest , ...........
16,2
34,8
11,6
23,6
14,2
0,6
100,0
Pest megye;
apzddl Jdrts.,,..,..
36,0
33,7
8,7
7,9
13,3
0,8
100,0
budai ? ...... , .
, ? ? , ....
cegl5di
27,9
40,1
48,2
33,7
0,8
4,3
1,6
6,6
10,7
13,7
1,8
1,6
100,0
100,0
,,
dabasl ? .......
giidoll5i
. ? .... , .
344
34,0
33,2
31,3
4,8
6,1
6,8
13,8
16,1
14,8
4,6
0,5
100,0
100,0
?
monori " .....,..
, .. , . ? ...
nagvkatal
34,6
37,8
34,9
35,8
5,0
10,8
4,9
13,6
14,6
1,0
1,1
100,0
100,0
,
rSckevei ? ........
szentendrel
...
34,5
29,1
38,3
40,0
8,1
10,1
4,1
4,4
14, 2
10,1
0 8
6,3
100 0
100,0
? .,,
szobl
,...
36,0
33,4
12,0
0,7
15,4
2,9
100,0
? ..,.
vi cl ? .. , , ....
33,2
32,0
I G,'2
10,4
14,8
3,1
100,0
Pest megye egyutt ... 36,5
36,6
6,5 6,7 13,9
1,9 100,0
BAcs-ltlskun megye
ovezeti resze , , , .. , .
32,5
43,7
6,0
2,7
16,0
0,2
100,0
Fejer megye ovezeti
resze .............
31,0
41,6
8,5
3,0
14,2.
1,7
100,0
Elldldiroezet daszeeen ,.
33,5
37,6
7,1
0,0
14,1
1,7
I
100,0
6 Stutiszllkai Szemle
Approved For Release 2010/01/08 : CIA-RDP81-01043R000100180012-4
 Approved For Release 2010/01/08 : CIA-RDP81-01043R000100180012-4
466
A godolloi, a monori es a vaci jaras az
~vezetnek Budapesthez legkozelebb eso
resze. Igy a zoldsegfelek termelesenek
magasabb aranya ertheto, foleg, ha figye-
lembe vesszuk, hogy ez a terulet az or-
szag egyik legjobb paradicsomtermo te-
rulete. Ezekben a jarasokban a paradi-
csom vetesterulete adja a zoldsegfelek
nagyobb reszet (godolloi jarasban 28, a
monori jarasban 46, a vaci jarasban 39
szazalek).
Feltunoen alacsony a zoldsegfelek ve-
tesaranya (4,1 szazalek) a rackevei jaras-
ban, holott a rackevei jarasnak, amely a
Csepelszigetet es a Duna balpartjanak
egy reszet foglalja magaban, talaja igen
alkalmas zoldsegfelek termelesere, a ket
Dunaag pedig kituno ontozesi lehetoscget
biztosft.
Altalaban igen alacsony a zoldsegter-
melo" terulet aranya a Csepelszigeten.
Annak ellenere, hogy a Csepelsziget ta-
laja, vizellatasa kivaloan alkalmas a
zoldsegfelek termelesere, egyes reszeket
kiveve (Szigetcstics, Halasztelek kornye-
Ice) vetesteruleti osszetetelben alig kulon-
bozik a megye atlagatol.
Az ell~itoovezet ontozott terulete
Budapest lakossaganak zoldseg- es fo-
zelekfelekkel valo ellatasaban igen nagy
szerepe van az ellatoovezet ontozott terf -
leteinek.
A Budapesti Ontozo es TalaJJ" avfto Val-
lalat adatai szerint Budapest ellatooveze-
teben 1955-ben csaknem 14 700 kat, hol-
dat ontoztek. Ebbol 9261 kat, holdat tett
ki az ontozott zoldsegtermelo terulet.
1l1i1apes1 e11ri16kuezc1!nek onto.olt terulcle 1955-1en (kit, hold)
Megneez
~ntOz(tt
zoldseg
Budapeatt~ ................ 1 ss6
Pest megye ovezeti resze .. 6 707
Ba cs megye ovezeti resze ., 115
Fejer megye ov ezetl resze .. 553
ea.esen .......: 9 261
i
Egveb}
ontozott
ter~let
t}sszes ~ontozott zold?
outizott seg a szQutb-
teriiiet ezaza-
_-______ lek4ban
SZEMLE
SZEMLE
Az ellatoovezet fejleszt&e
Budapest ellatasanak biztositasara az
ellatoovezet' terulete nem elegendo. Ter-
meszetesen a varos teljes ellatasa az ove-
zetbol egyes zoldsegfeleknel nem oldhato
meg es nem is volna celszeru. Nem volna
peldaul celszeru a voroshagyma termele-
set az ellatoovezet teruleten novelni a
Mako kornyeki termovidek rovasara.
Hasonlokeppen nem celszeru a korai to-
megcikkek (zoldbab, zoldborso) termele-
set a deli melegebb megyekbol a buda-
pcsti ellatoovezetre attelepfteni, mert ez
art jelentene, bogy mintegy egy-ket het-
tel kesobb jelennenek meg ezek a cikkek
a budapesti piacokon.
. uI
Nehany zoldsegfele termelesenek fej-
lesztese azonban - espedig azoke, ame-
lyeknek termelesere az ovezet terulete
kitunoen alkalmas es amelyek nehezen
szallithatok - az ovezeti teruleten feltet-
lenul szukseges Jenne. Ilyen elsosorban
a paradicsom es reszben az uborka is.
1955-ben a paradicsom, a zoldborso, a
zoldbab, a zoldAaprika, az uborka es a
kaposztafelek Budapest ellatasahoz szuk-
seges vetesterulete mintegy 27 000 kat,
hold es ebbol csak mintegy 13-14 000
kat, hold terulet biztosfthato az ovezeten
belul. A szukseglet hianyzo reszet az or-
szag mas, messzebbi teruleten kell meg-
termelni,
1h01opes( elldtdsdnak braosil,isura lekololl terdlet (1 hioolabbi mepurkben (kat, hold)
Bac, .
~
kirkun
Szulnok
Ndgr~d Bekes 1leres
Szaboles?
Szatmur
Tolna
rnogy~ben
Ed .
posztatelek .. , , , . , .. , , ~
..00
s
~
750
160
150
450
100
Paradiosom . ........ . . . .
i 50
500
200
500
Zoldborso , ,,,,,, , , , , , , ,
400
550
200
550
300
Zoldbab,,,,,,,,,,,,,,,,, ,
350
450
550
200
hnldpaprlka ..............
300
I
-.
200
400
Uborka .
100
400 200
100
Vroshagymn ............ I
2
080
---
370
2 250
6,4
3 475
10152
1,1
410
525
0,2
1155
1711
i
0,2
5 413
14 671
0,9
* Az ?egyeb ontozott terulet"-ben legnagyobb a ret es legclo aranya (32 szazalek), de je.lentbs az
Untozotl takarmany- es kapasnavenyek terulete is (1031, illetve 960 kat, hold),
*:': A RSH Budapest V>rosi Igazgatosoganak felvetele alapjan.
Az ontozott zoldsegfelek teruletenek
aranya novelheto, mert az ovezet terule-
ten jelenleg mintegy 2000 kat. hold kul-
terjes novenyt (takarmanyt es kapast)
i ntoznek. Ezek a teruletek bevonh~tok
a zoldsegfelek termelesere annal is in-
kabb, meet tulnyomo reszuk termelo"szo-
vetkezetek vagy az allami gazdasagok
tulajdonaban van.
Szervezesi hianyossagok miatt a meg-
levo ontozotelepek nincsenek kelloen ki-
hasznalva. A rackevei jarasban 1955-ben
mintegy 400-500 kat. hold megepftett
ontozotelepet nem uzemeltettek, Buda-
pesten 162 kat. hold ontozotelepen kiil-
terjes novenyt termeltek.
Csepelszigeten az ontozott terulet ara-
nya, bar lenyegesen magasabb mint az
egeez ovezetben, a sziget jelleget tekint-
ve megis alacsony. A szantoteruletnek
7,4 szazalekat teszi ki az osszes ontozott
terulet es mintegy 5 szazalekat az onto-
zott zoldsegterulet,
Csepelsziget ontozott terulete a jelen-
leginek tobbszorosere novelheto. Buda-
pest ellatasarol szolo tobb javaslat, ter-
vezet felhivja a figyelmet a Csepelsziget
ontozesi es az ontozott zoldsegtermeles
lehetosegeire. Ennek ellenere a sziget
ontozesenek fejlesztesere nem tortentek
megfelelo intezkedesek.
Az ellatoovezet mas reszen is novel-
heto az ontozott terulet, peldaul a rac-
kevei jaras Duna balparti reszen. E teru-
let nagyobb resze zoldsegtermelesre al-
kalmas, mas resze pedig ontozeses takar-
tilanytermeles eseteben Budapest allati
termekekkel vale, ellatasat javfthatna:
nvugati reszet, a monori jaras eszaknyu-
gati reszet magaban foglalo meleg ho-
mokos videk orszagosan ismert kituno
paradicsomtermo terulet. Ha ezekben a
jarasokban csak kevesse is megvaltoztat-
juk a vetesteruleti aranyokat, ha csak
egy szazalekkal (1318 kat. holddal) emel-
juk a paradicsomtermelo terulet aranyat,
ezzel csaknem egeszen potolni lehetne az
ovezeten kfvulrol behozott paradicsom
termelesenez szukseges vetesteruletet
(1350 kat. hold).
Hasonlokeppen oldhato meg a buda-
pesti uborkaszukseglet fedezese is az el-
latoovezetbol.
A felszabadulas elott Budapest fejes-
kaposzta szuksegletenek csaknem felet
fedezte az ellatoovezet, 1950-ben csak 18
szazalekat. A kialakult termotajak (Szi-
getkoz, Szentes videke, szabolcsi termo-
terulet) nemcsak a felszabadulas el"tt
adtak a Budapesten fogyasztott kaposzta-
felek jelentos reszet, hanem az 1955-Os
A zoldbabnak, zoldborsonak a tavo-
labbi megyekben valo termelese a kora
nyari piaci ellatas szempontjabol indo-
kolt. Nem indokolt azonban a paradicsom-
nak Csongrad es Szolnok megyebol,
uborkanak Bacs es Szolnok megyebol
tortent szallitasa es bizonyos fokig a ka-
posztafeleknek 200 kilometernel nagyobb
ta.volsagrol torteno szallftasa sem,
A Foldmuvelesugyi Miniszterium uta-
sitasa szerint 1955-ben Budapest paradi-
csom szuksegletenek mintegy 35 szazale-
kat 100 kilometernel nagyobb tavolsagra
levo teruletrol kell biztosftani. Az ellato-
ovezet paradicsomtermo terulete a fel-
szabadulas ota ugyan novekedett, jelen-
leg azonban az ovezet teruleten mukodik
harom konzervgyar es ezek paradicsom-
szuksegletenek ellatasat is reszben az
ellatoovezetrol kell biztosftani. Ennek
ellenere megoldhato hogY a fovaros pe
-
radicsomszuksegletet az ellatoovezeten
belul termeljuk meg.
A vaci jaras deli reszet, a godolloi jaras
11
Approved For Release 2010/01/08 : CIA-RDP81-01043R000100180012-4
 463
felvasarlasi tervekben is ezek a teruletek
szerepelnek elsosorban terms `eruletkenl.
(Gyor-Sopron megye 300, Cs. !grad me-
gye 300 es Szabolcs-Szatmar megye 400
kat. hold terulettel.)
Figyelemremelto azonban az a teny,
hogy az ovezeti teruletnek az ellatasaban
valo reszesedese az 1938. evinek majd-
nem egyharmadara csokkent. A vecsesi
kaposztatermeles - mely a felszabadulas
eiott mereteben es minosegeben egyarant
jelentos volt - erosen visszaesett. A fel-
szabadulas elott Vecses teruleten 460 kat,
hold fejeskaposzta vetes volt, 1955-ben
a monori jarasban a termeloszovetkezeti,
egyeni es egyeb gazdasagokhan a kaposz-
tafelek vetesterulete mindossze 277, Pest
megye hasonlo gazdasagaiban egyiitt 1452
kat, hold volt.
Kerdes, hogy erdemes-e 300 kilometer
tavolsagroi szalljtani kaposztafelet, ami-
kor azt a varostol nehany kilometer ta-
volsagra is megtermelhetjuk. A Nyjrseg-
ben felvasarlasra kijelolt 400 kat. hold
terulet termese mintegy 300-350 vagon,
a szenteskornyeki teruletek termese
250-300, ami jelentos szallitbeszkozt fog-
lal el eppen az oszi csiicsforgalom idejen.
(A Nyfrsegbol 8-?l0, Szentes kornyeke-
rol 7-8 teljes vastti szerelveny szukse-
ges a budapesti fogyasztasra szant ka-
poszta szallitasahoz.)
A fentiek ismertetesevel az volt a ce-
lunk, hogy ramutassunk a zoldsegellatas
noveleset, a jelenlegi ellatas folyamatos
biztositasat akadalyozb tenyezbkre. Buda-
Approved For Release 2010/01/08 : CIA-RDP81-01043R000100180012-4
SZEMLE
pest zavartalan zoldsegellatasa - vele-
menyunk szerint -- az alabbiak vegre-
hajtasaval lenne megoldhato;
1. Szukseges volna az ovezcti terulel
ailando jellegu vagy legalabhis hosszabb
idore torteno kijelolese. Az ellatoovezet
teruleten belul fokozottahb kedvezmenyek
adasaval kellene fejleszteni a zoldseg-
termelest, foleg az ontozeses zoldsegter-
melest.
2. Celszeru volna a vetesterulcti ossze-
tetel megvaltoztatasa a zoldsegtermelo
teruletek javara. Kulonosen szukseges
volna a vaci es a godolloi jams paradi-
csom- es uborkatermo teruletenek, V~~-
cses kozseg es a monori jams eszaknyu-
gati resze kaposztatermo teruleteinek
ri ivelese.
3. Szukseges volna a Csepelsziget es a
hozza szervesen csatlakozb Duna-balparti
siksag ontozott teruletenek fejlesztese,
uJ ontozotelepek apftese. Az itjonnan le-
tesitendo" ontozott teruletek uzemeltete-
set a termeloszovetkezetek, esetleg egy
alakitando varosellat6 zoldsegtermelo val-
lalat vagy gazdasag feladatava kellene
tenni.
A budapesti ellatoovezet ilyen fejlesz-
tesevel nemcsak azt erhetnenk el, hogy
az eddig koltsegesen tavolrol sza111tott
zoldsegfeleket a varos kozvetlen kozele-
ben termeljuk meg, hanem azt is, hogy
a termoteruletek novelesevel a part- es
kormanyhatarozatban elo"jrtakat, az egy
fore esa fogyasztas emeleset blztosItam
tudjuk.
Meszbros Pal
STATISZTIKAJTAJE K 0 Z TATO
A masodik oteves nepgazdasagi terv elso evenek
legfontosabb feladatai
A Magyar Dolgozok Partja Kozponti
Vezetosege 1956. aprilis 27-en az orszag
dolgozoi ele bocsatotta a masodik oteves
terv iranyelveinek tervezetet egyhonapos
nyilvanos megvitatas celjabol. A legfon-
tosabb celkituzeseket a terv a kbvetke-
zokben foglalja ossze; ?A masodik oteves
terv idoszakaban, 1956-60-ban a tech-
nika jelentos fejlesztese alapjan folytatni
kell a szocialis
to rpar?ositast, a termcles
fellenditesevel egyidejiileg uralkodova
kell tenni a mezogazcasagban is a szo-
cialista termelesi viszonyokat... rendsze-
r?sen emelni kcll a dolgozu net; eletszin-
yonal~t, s igy biztositani kell az orszag
tovabbi felemelkedeset."
Jollehet a masodik oteves tervunk veg-
so formajat csak jl niusban a Kozponti
Vezetoseg kibovitett UICSO vitatja me
g,
figyelembeveve a nyilvanos vita soran
elhangzott javasl_attokat. az 1956, evnek
az oteves terv elso evenek feladatai le-
nyegeben adottak. E cikk kereteben az
1956, evi terv legfontosabb feladatait ki-
vanjuk roviden ismertetnj.
Az 1956, evi terv to feladata - mint
aliogyan ezt a Magyar Dolgozok Partja
I;iizponti Vezetosebg s.s e c a Magyar g
yar Nep-
lt~ztarsasag Minisztert:anacsa meghata-
rozia - abban all, hogy tovabb epjtve a
s zocializmus alapjait, tosabb folytatva a
szocialista iparosjtast, gyorsabban fej-
lesztve a neh" '
ezrpart s fokent az alap-
anyagipart, a villamosenergiatermelest, a
iepgyartast, folytatva a mezogazdasa
g
szocjalista atalakjtasat, s termelesenek es
hozamanak noveleset, kovetkezetcsen
emelve a dolgozo nep eletszinvonalat e
gY
uttal szilardan megalapozzuk az orszag
nemzetkozj penzugyi helyzetet is jelentos
aktfv kulkereskedelmi egyenleg utjan. A
tervnek ezek a feladatai szervesen ossze-
fuggnek, kolcsonosen kiegeszitik egynrast
ezert ezeket a feladatokat egyutt, eg.v
-
szerre kell megoldani,
[par
A masodik oteves tervnek mar az elso
eve is az ipar ujabb jelentos feJ'lode-
set irja elo, 1956-ban a nehezipar terme-
lese 10,2 szazalekkal, a konnvij- es elel-
miszeiipar termelesenek min
tegy 3 sza
zalekkal kell nagyobbnak lennie az 1955.
evinel. A terv hangsulyozza hogY kulo-
nos gondot kell forditani azon ipara ak
termelesenek fokozasara, amelyyek az
ipar tobbi agat nyersan a al illetv ,
Y gg e i~l
kesztermekkel latjak el.
Az 1r56.vi icru az 1955. dvi tcrmelds szdzal('kdban
1n le.r
Megnevezes
- 1955, iv ~
100
Miniszteriumi ipar ..................
lOG,B
Szlnb;iny,iszat ......................
107,5
KiiulajtermeICS ......................
IOC G
Tim foldtcrmelis
AluminiumtomblermctOs
11118
,
Vi(IamOSCIlCC iaterme1Ls
108
7
J\ feladat nagysagat szerruelteti, ha
fenti alapanyagok 1956, evre tervezett
termeleset az elso oteves terv elso eve-
nek termelesevel hasonljtiuk "
oss
tize.
Az 1956, dni tern az 1950, cui ternie1 s s:d:aik~ihan
Inrfe:~~
Cikk 1950, i~v 101
Szen .
181,7
Kbolaj
538,3
Timfold
............................
529
Alumfniumtuml! ...................
,
211,8
Villamosenergia
191,8
Approved For Release 2010/01/08 : CIA-RDP81-01043R000100180012-4
 Approved For Release 2010/01/08 : CIA-RDP81-01043R000100180012-4
470
Az ipari termeles tervezett novekedese-
nek vizsgalatakor nem szabad figyelmen
kfvul hagyni, ' hogy 1956-ban a termeles
novekedesenek minden egyes . szazaleka
mogott majdnem haromszor akkora ter-
mekmennyiseg van, mint 1950-ben, az
elso oteves terv elso eveben volt.
Jelentos. importmegtakarftast tesznek
lehetove a masodik oteves terv elso eve-
ben iizembehelyezesre keriilo uj- letesit-
menyek. Peldaul a gyongyosoroszi erc-
banya es ercdtisfto az olomszfnpor nagy-
uzemi kohosftasat, a sztalinvarosi erc-
elokeszito a barnavaserctermeles kozel 12
szazalekos noveleset, a sztalinvarosi
kokszolomu a kohokokszgyartas megha=
romszorozasat, a sztalinvarosi masodik
nagykoho iizembehelyezese a hengerelt-
aceltermeles 5,7 szazalekos noveleset teszl
lehetove.
A gepipar termelese 11,9 szazalekkal
- 1950-hez viszonyitva kozel haromszo-
rosara - emelkedik, Novelni kell az uj
tfpusu exportcelokra is alkalmas korszer(
gepek, hiradastechnikai termekek es mu-
szerek gyartasat. A terv ennek megfele-
loen eloiranyozza peldaul a specialis ;for-
ErSCc^lri? hega~a.:^~"; sZc, n. gyart
rs /.Ni,n, ~gCpei. gy~a-
sat, a 600 loeros Diesel elektromos moz-
donyok sorozatgyartasat, a 2000 loeros
Diesel-mozdonyok prototfpusanak elke-
szlteset, televlzlos vevok es kepcsovek
gyartasat.
A gepiparnak a lakossag szamara is
tobb es jobb minosegu fogyasztasi cikket
kell gyartania. A 125 cm3-es motorkerek-
parbol 1955-hoz kepest mintegy harom-
szor annyit, a haztartasi varrogepekbol
8,3 szazalekkal, a kerekparbol 30,2 sza-
zalekkal gyartanak tobbet. Lenyegesen
novekszik meg a radio, varrogep, por-
szivo stb. gyartasa is.
A terv szerint az osszes iparagak ko-
zi l a vegyipar termelese emelkedik a
legnagyobb mertekben, 13,8 szazalekkal,
A nitrogenmutragya termelese harom-
szor annyi lesz, mint 1955-ben. Foszfor'-
mutragyabol 18 szazalekkal termeliink
tobbet. A koh6koksztermeles 4,5-szeresre
novekszik az elozo evhez viszonyitva. No-
vekszik a vegyipar szerepe a konnyuipar
hazai alapanyagbazisanak kiszelesftese-
ben.
A villamosenergiatermelest olyan mer-
tekben kell fejleszteni, hogy noveke-
desenek Qteme meghaladja az ipari fej-
lodes utemet. Az elso oteves terv idejen
a villamosenergiatermeles viszonylagos
elmaradottsagat mutatta az, hogy az ipari
termeles novekedesenek egy-egy szaza-
lekara a villamosenergiatermelesnek
csak nem egeszen 0,7 szazalekos noveke-
dese jutott. 1956-ban a terv szerint a
villamosenergiatermeles 8,7 szazalekkal
no, ami azt jelenti, hogy az ipari termeles
1 szazalekos novekedesenek a villamos-
energiatermeles 1,45 szazalekos noveke-
dese felel meg.
A konnpu- es elelmiszeripar egyuttes
termelesenek mintegY 3 szazalekkal kell
emelkednie. A konnyuipari termeles 3,8
szazalekkal csokken, az elelmiszeripari
termeles 10 szazalekkal no. A konnyii-
ipar csokkentett termelese is tabb, mint.
60 szazalekkal fogja azonban meghaladni
az elso oteves tern elso evenek termele-
set,
1956-ban a terv szerint 5 szazalekkal
tobb fesus gyapjuszovetet, 7 szazalekkal
tobb kartolt gyapjuszovetet, 6,9 szazalek
kal tobb selyemszovetet, 18,1 szazalekkal
tobb szintetikus muszalbol kesziilt haris
nyat, 9,8 szazalekkal Cobb ferfi kahatot,
10 szazalekkal iobb ferfi olton5t 11 sza-
zalekkal tobb not kabatot, 13 szazalekkal
tobb gyermekkabatot, 11,1 szazalekkal
tobb ferficipot es 6,3 szazalekkal tobh
not cipot kell gyartani, mint 1955-ben.
Az elso oteves terv idoszakaban az
ipari termeles novekedesenek kethar-
mada a munkasletszam novelesevel es
egyharmada a termelekenyseg emelkede-
sevel fiiggott ossze.
A masodik oteves ter' celul tuzte ki
ennek az aranynak a megvaltoztatasat.
1956-ban a szocialista iparban es az
epftofparban a termeles novekedesenek
tulnyomo reszet a terrnelekenyseg foko-
zasaval kell elerni.
Az 1956, evi terv onkoltsegi eloirany-
zata szerint az osszehasonlfthato ipari
termekek onkoltseget mintegy 3 szazalek-
lcal, az epltolparl koltsegeket pedig 3,6
szazalekkal kell csokkenteni.
Beruliazas
Az 1956. evi terv eloiranyzatanak meg-
feleloen a beruhazasoknak 1955-hoz viszo-
nyitva mintegy 30 szazalekkal kell nove-
kedniok; 12,2 milliard forintot forditunk
beruhazasokra,
STATISZTJKAI TAJIKOZTATO
A beruhazasoknak mintegY 44 szaza1e-
kat az ipar kapja. A mezo azd
g asagra 18
szazaleka, a kozlekedesre kb. 10 szaza-
leka jut a nepgazdasa f beruh
g azasoknak,
Az ipari beruhazasoknak tobb mint 90
szazaleka a nehezipari beruh
azasokra
esik.
;t: JfI. O, (vi ICVI a: J!)55. ui berulh~i:risok
s d:alekdhan
Index.
Megnerczes
1055, o' =
14(
1'e)u!zipar
132
4
Ebbol,
Kohoszat
,
113,0
ViUanosenerpiaipar
I4s,0
Iipitoanyagipar
162,0
Az 1956, evben indul meg, illetve foly-
tatodik sok olyan nagyjelentosegu beru-
hazas, amelyeknelc a masodik oteves terv
soran a hazai nyersanyagok fokozott fel-
hasznalasat, a feldolgozo iparnak uJ ' ha-
zai nyersanyagokkal valo ellatasat kell
biztosflaniok, fgy tobbek kozott a Tisza-
menti Vegyimuvek, a Szonyi Krakkolo
tYzem, a Sztalinvarosi Szn]mcelJul~zc
Jzem, a Rudabanyai )Jrcdusfto, a ' '
flsza-
palkonyai Eromit, a PecstjhegYi Eromu
J
epftese,
Megkezdjuk a Szovjetunfo altal nYa'-
J
tott segitseg felhasznalasaval az elso ma-
gyar atomreaktor epiteset is.
A novekvo beruhazasokkal egYideJ'ule
g
Nagy osszegeket iranyoz elo" az 1956, evi
terv felijftasokra is. A vallalatf felujI '-
ta
sok tervezett osszege 17,4 szazalek
kal na-
gyobb 1956-ban, mint az elozo evben
volt,
Mez8gazdasag
A masodik oteves terv hatalmas fel-
adatok megvalosftasat tuzi ki celul
a me-
zogazdasag teruleten is. Errol tanu
skadik
mar az 1956. evi terv is. A terv
a meza-
gazdasagf termeles harom szazalek
os no-
vekedeset frja e16 1956-ra. Ennek
meg-
feleloen a legfontosabb novenYfaJ't'
al( at-
lagtermeset es az allatten esztes
Y hoza-
mait magasabb szinvonalon iran ozza el"
Y o,
mint amekkora akar az utobbf of evb
en,
akae a felszabadulas elotti tfz ev
ltlaga-
ban volt, 1956-ban minte 150 00
gY 0 kat,
holddal lesz nagyobb a kenYer
gabona
vetesterulete, mint 1955-ben. Az allat-
allomany fejleszteset a terv szoro
s ossz-
hangba hozza a rendelkezesre all o takar-
Approved For Release 2010/01/08 : CIA-RDP81-01043R000100180012-4
411
manyalappal. Az evek soran erosen
el-
maradt szarvasmarha- es fokent tehen-
allomanynalc 35 000 darabbal va1'
o no-
veleset frja elo a terv. A 'uhallom'
J any
mintegy 200 000 darabbal fog noveked
g m
Az allamf gazdasa oknak
1956-ban g ko-
zel 8 szazalekkal tobb kenYergabonat
,
majdnem 40 szazalekkal tobb vago- es
hizomarhat, 28 szazalekkal tobb
vago-
baromfft es majdnem 30 szazalekka1 "
tobb
tejet kell a lakossag ellatasara atadni
ak,
mint 1955-ben.
A ter'melOszOvetkezetek 21 szazalekkal
tobbet fognak beruhazasokra fordf
tans,
mint 1955-ben es ezenkfviil 50 szazalek-
kal tobb kozep- es rovidle'aratu hi
J tel t
kapnak a terv szerint.
A mezogazdasag 1956-ban osszesen 673
millio forint erteku gepet kaA, ebbol 3759
traktort, 304 arato-cseplogepet 1500 kul-
tivatort.
1956-ban a terv szerint a mezogazda
sagnak csaknem annyi traktort kell ka -
P
nia, mint amennyivel a traktoralloman
Y
1953-ban es 195Y veil - ket ev alatt -
gyarapodott.
A termeloszovetkezetek es az allami
gazdasagok 1956-ban a kapalas 51 szaza-
lekat mar geppel fogjak vegezni, a melY-
szantasnak es a tarlohantasnak pedig 95
szazalekat.
Az 1956. evben az iparnak 384 500 tonna
mutragyat kell a mezogazdasag rendel
kezesere bocsatania, Egy kat, holdra
tobb, mint otszor annyi mutra a fog
jutni, mint 1938-ban.
I(iilkereskedelem
, Az 1956, evi terv egyik kozponti ker-
dese, hogy a masodik oteves terv iran
3
elveiben a kulkereskedelem szamara
megszabott feladatok 1956-ra eso reszet
vegrehajtsa. Az Iranyelvek szerint; A
kulkereskedelemnek a masodik oteves
terv idoszakaban biztositanfa kell 'az
allandoan fejlodo nepgazdasag novekvo
kulfoldi nyersanyag- es egyeb aruszuk-
segletenek kielegfteset es a behozatal
ellentetelet kepezo, valamint az orszag
kulfoldi tartozasainak csokkenteset szol-
galo kiviteli cikkek elhelyezeset,"
Ennek erdekeben mar 1956-ban is olyan
crkkek krvrtelere kell torekednunk,
amelyben viszonylag keves az import-
 Ii
Approved For Release 2010/01/08 : CIA-RDP81-01043R000100180012-4
sTATISz'r1KAl TAJi:KOZTA'Tu
es viszonylag sok a magas szak-
kePzettseget megkovetelo vagy in szaki
tudast igenyio, hazai munka. Ugyan-
akkor a tervben megszabott termelesi
feladatok altalaban a legnagyobb taka-
rekossaggal, ezenbeliil az importanyag-
gal valo takarekossaggal kell megoldani.
Az elelszlnvonal emelese
Az 1956. evi terv eloiranyozza a lakos-
sa1 novekvo szuksegleteinek fokozott ki-
elegjteset is. A terv elojrja, /logy 4,7 sza-
zalekkal kell novelni a lakossag fogyasz-
tasi alapjat. A lakossag elelmiszerellatasa
erdekeben emeli a terv a mezogazdasag
termeleset, a begyujtest es az elelmiszer-
ipar termeleset is. 1956-ban 1955-hoz vi-
szonyitva a mezogazdasagi termeles a
begyujtes 7,5 es az elelmiszeripar terme-
1e'se 10,1 szazalekkal lesz nagyobb,
Gz 19.5. ev folyaman az ipari es epito-
ok realberenek 4,8 szazalek-
ipari munkas
kal, a parasztsag jovedelnlenek pedig
:3,0 szazalekkal kell emelkednie. Javul a
lakossag ellatasa a iegiubb elelmi3zcrck
bol es ruhazati cikkekbol is. Az elelmi-
szerek kiskereskedelmi forgalma 3 sza-
zalekkal, a ruhazati cikkek forgalma 6,8
szazalekkal lesz nagyobb, mint 1955-ben
volt. 1956-ban peldaul husbol es huske-
szjtmenybol 10,1, tojasbol 8,9, vajbol 5,1,
saJ'tbol 6 ,5, tejbol 2,5, zsjrbol 1,3, etolajbol
mintegy 20,0 szazalekkal tobbet vasarol-
hat a lakossag az ilzletekben, mint
1955-ben.
A kozetkeztetes forgalma 4,8 szazalek-
kal fog emelkedni. Javul a lakossag tiizc-
loellatasa is. Peldaul brikettbol 86,5 sza-
zalekkal tobbet vasarolhatnak a dolgo-
zok, mint 1955-ben.
Novekszik a lakossag ellatasa egyeb
iparcikkekbol is. A ki.skereskedelem rA-
diobol 23 5? 125 cm-es motorkerekpArbol
183,0, zornancedenybol 14,0, aluminium-
edenJrr bol 27,5 szazalekkal tobbet bocsat
a lakossag rendelkezesere mint 1955-ben.
A lakossag eletszinvonalanak, anyagi
J?oletenek naveleset mas eszkozokkel is
biztosjtja az 1956. evi terv.
Fontos lepes volt ezen a teren mintegy
6500 cikknek 1956. majus 1-evel tortent
arleszallilrisa. Az drleszallitas reven a
lakossag 1956-ban - az elozetes szamj-
tAsok szerint - mintegy 800-900 millio
forinttal fizetne kevesebbet, mint az Ar-
leszallitAs elott azert az arumennyise-
gert, amelyet 1955-ben vasarolt.
Az Allami erobol lakasepitesr'e szant
osszegek orszagosan 70 szazalekkal, Buda-
Pesten pedig 120 szazalekkal magasabbak,
mint 1955-ben.
Az 1956, ev folyaman a terv szerint
1655 gyogyintezeti agy, 600 iskolai tan-
terem, 50 mozi, 19 kultlirotthon letesill.
Az 1ij letesftmenyekkel a gyogyintCzeti
k szama mintegY 27, az iskolai tan-
agya
termeke 15, a mozike 135, a teruleti kul-
ttirotthonoke 348 szazakkal lesz tohb,
mint az elso oteves tervidoszak elso eve-
nek vegen.
Eloiranyozza az 1956. evi terv kozel 100
kozseg villamosjtasat is.
A masodik oteves tern elsn evcnek
ismertetese soran csupan nehany fonto-
sabb feladatot ragadtunk ki. E rovid is-
mertetesbol is kittulik, hogy a felsorolt
1956. evi fontosahb feladatok sikeres veg-
rehajtasa Jelentos erofesziteseket kovetel
meg a dolgozoktol a nepgazdasag mm-
den teriileten es teljesjtese jelentos elorc
haladast jelent a szocializmus epftese-
ben.
Bokor Bela
A konyvterjesztes
A kiadott konyvek es fiizetek nagy re-
szet a kiadoh terjcsztik, peldaul a szemi-
nAriumi fiizeteket, a propaganda jellegl
brostirakat stb. Az osszes megjelent mu-
vek kozUl a tulajdonkeppeni konyvek
ttilnyomo resze azonban az Allami
"nyv terjeszto Vallalaton keresztul jut
Ko
el a vasarlokhoz, fgy a kony-vterjesztt~
halozatban ez a vallalat foglalja el a leg-
fnntosal)b helyet es eladasainak alaku-
'f
lasa jol jellemzi a dolgozok erdeklodesel.
Az Allami Konyvterjeszto Vallalat -
ktllonosen egyes szakmai muvek terjesz-
teseben mutatkozo hibak ellenere - Alta-
labau jo eredmennyel latta el feladatot.
Ezt bizonyjtja a forgalmi eredmenyek
alakulasa:
11
meg a dolgozok. Az Allami Konyvter-
jeszto Vallalat 1951, majus 1-tol 1955.
vegeig 8,2 millio kotet marxista-leninista
klasszikus es politikai muvet hozott for-
galomba. Ezen kjvul figyelembe kell
venni, hogy a politikai muvek nagy reszet
nem a konyvesboltokon at, hanem a Pro-
pagandaanyagterjeszton keresztul kozvet
lentil juttatjak el a rendeltetesi helyere.
A dolgozok altal igen keresett szepiro-
dalmi muvek elldasa egy ev alatt har-
madAval nott. A nagy erdeklodest jol jel-
l~mzik az egyes muvek fogyasi adatai is.
Az Allami Konyvterjeszto Vallalat a for-
galombahozAstol szamitott 30 napon at
figyelemmel kjseri a konyvek eladasat.
A szepirodalmi muvek jelentos resze Al-
talAban egy honap alatt teljesen elfogy.
EtiOcs s:ilpir it iizni nuiuefr elarlusi jorpalnw
K~nyvek
Terlesz?
t(sre
keriilt
A30 nap
al' tt
e1dott
Eladasater-
jcszt~sre ke-
rult, pclhe-
nyok szQza?
lek5baa
J61;n1 11,: Fe'sete gyo
mrntok ............
hi tra 1' .: N gy apitnak
egy Ie(inya .........
Mad,ich 1,: Az (inner
tragrdihja
Eatona J.: Bank 13Gn
DarvasSz?:Trr,f(sha 1 iiz
Iti(1 g S.: A tGkrossziv6
husr(r .............
M!sterhtizy L,: Tanus6g
Voltaire: 1'. is regenyek
Thomas 1\[ana: A 13ud-
denbrook hiz ..?..?.
Lev'1'olsztoj: Anna Ka-
renina ... .... ....
A. I.. Vinogradov: Pa-
gnninl
Slendhal: Vorns es f ehete
Oles6 Kunyahlr
Moricz Zs:. Neil llietek
muzsil+.asz6 ncll;iil
Taiu siA?:liazai'Piil;or
B.13alzac: Qoriot ap6
Karinthy 1'.: Neni ne-
keru koszontek
Oricz Zs.: Uri muri .
Szabo P.: Isten madmal
)v
Az Allami Konyuierjes:U Vcllaiat jorfflhlma'
(1950--19~
Eladas (millio Ft)
104,2
122,7
138,9
167,3
185,0
2lii,9
I!ti,ex ;
1952. 6v=100
75,0
88,3
100,0
120,4
133,2
150,2
i
Index:
Eladas (millio db) 1952, CV 100
1.3,9
14,3
14,7
15,2
100,0
102,9
105,8
109,4
11
473
Kotetenkerlti
Atlagar (Ft)
9,99
11,70
12,59
14,26
* Az Miami Eilnyvterjeszl6 Vallalat 1951, m5jus 1-en alakult? A megelbzb adalok az addig muk5dott
lerjesztb szervek becsl(ssel kiegoszitett forgalnli szamain alapulnak. A tankonyveket az Miami Konyv-
terjesztO V lllalat (salt 1953-tot hozza forgaloulba.
19551ben az eladott konyvek erteke 208
szazaleka volt az 1950. evinek.
1953-ban a kiadasi peldanyszam 33,5
szazaleka jutott konyvekre.r 1955-ben
mar 51,0 szazaleka. A kiadas iranyzatA-
nak ilyen modon valo megvaltozasa ter-
meszetesen kihatott az Allami Konyvter-
jeszto Vallalat Altal eladott konyvek At-
lagArara. Az Atlagar 40 szazalekos emel-
kedesehez hozzajarult az is, hogy az
utobbi evekben - a dolgozok kjvAnsAgA-
nak megfeleloen - mind tobb konyvet
adtak ki jobb minisegil papiron, gazda
gon illusztra!va, kotve.
Az eladott konyvek darabszamanak
novekedese mellett kulonos figyelmet er-
demel miifaj szerinti megoszlasuk vizs-
gAlata. Az alabbi adatok az Allami
Konyvterjeszto Vallalat kiskereskedelmi
eladasainak mufaj szerinti alakulasat
mutatjak az utolso ket evben. (A szArn -
tAsnAl az antikvar konyveket nem vettuk
figyelembe.)
Az Allami honpulerjesad Viillalaf kiskereskcdefmi
elauusdnak alukuldsa rnd(aj s:erinl (1055-ben)
Mtifaj Az 1951? vi
elad5s - 1f0
Marsiznnis-leninizmus klasszikusai Cs
pnlitikai nu1vek ...................... 103,0
'h idaml I1 O3 muvek .................... 99,1
]smerellerjeszl3 muvek.,..,,..,?...?..?, 84,9
sz.akmai muvek 07.6
Szhpirodahni nnhek 133,8
Ifjusngi niilvek ........................ 108,6
Tankiinyvck 95,0
Zcncrn ivek 105,9
hcpsnruzalok es tFrkepek .............. 50,2
A marxizmus-leninizmus klasszikusai-
nak mi veibol a felszabadulast koveto tiz
Cv alatt of millio I)Cldauyt vasarultak
i A magyar k5nyvtermc1~si sla1isztika a 64 oldal-
n51 ler,ledelnlcschb n!uvekel tekinti k5nyvnek, Id-
vt.ve, ha azok jegyzetek, kUdiinlenyomatuk, zene-
nliivek, khpelt, icrkltpek vncv ii ii , ve>;ycs nyol11 lat-
v5nyok (pnI(lQul telefonk5nyvek, nenelrendek, gyhrt-
n nylclr~sok, szahv5nyok sib.). A lelsoroltakal kOl5n
csoporlban (lolgor.z'ik fel akkor is, ha ar.ok terje-
dehne lneghaladja a 64 oldalt.
4 590
4 543
7 086
0 964
9 220
6685
5 003
7 084
5915
9 9S2
10 105
7 01.1
9 084
63 0t2
40lOU
90 480
71847
59 956
SO 300
7 682
0 461
8 50
0.120
3 773
7 041
5 735
0 277
0 504
6 606
S 730
58108
34 428
71 3'18
55 910
46 200
57186
^
00
96
05
9?
06
97
06
01
87
87
92
86
82
78
77
71
Approved For Release 2010/01/08 : CIA-RDP81-01043R000100180012-4
 Approved For Release 2010/01/08 : CIA-RDP81-01043R000100180012-4
#74
1954, evhez viszonyftva jelentosen nott
az ifjusagi konyvek eladasa. Ezek fogya-
sanak gyorsasaga a szepirodalmi kony-
vekhez hasonloan igen nagy.
Epiles ifjtisdfii konyoek elacldsi forpalrna
1< ~nyvek
J. Verne ;8dndorMi tyds
/elk Z.: Tilinko
Mlksztth K.; A bOSZGlb
Kontos ..............
Ch. Lan))), M. Lamb;
Shakespeare mesok . ,
Mora F.: A furfangos
Clntula .
liolndr G.: Oritskfgyok
fi1djon .............
iGricz Gs.: I tpacsok n ;
tengcren ..........,.
1052 71,9
1053 ........ , . 78,0
i
1951........... 102,8
i955 .......... 15':,0
Teriesz-
tosre
kerult
poldanyok szuma
25 346 22070 89
14 200 10 912 77
14 873 ]914 SI
i
20 487 17 700
18405
Fgyoui vusdrMs
(milli6 Ft)
A 30 nap
alatt
eladott
15 958 SO
9960 I R:5S 53
i
19 970 10 260
:t; .ihanti Konyulerjeszlo l'dAalal eppcni ~s koriileti konpueladaisanah alakuldsa t)orintbanl
Kladns a ter-
jesztosre ke-
rult poldn-
nyok szRza-
lokQban
Index :
1952. ov=100
100,0
107,0
141,0
208,5
Az Allami Konyvterjeszto Valialat for-
galmat egyre novekvo halozattal bonyo-
lftotta le, Mukodeset 1951-ben 160 bolttal
kezdte meg, ma 223 konyvesbolt mliko-
dik. Ezek kozul 61 budapesti, 162 pedig
videki uzlet. 1951, ota a novekcdes a fo-
varosban 36, videken 41 szazalek volt.
A dolgozokhoz nemcsak a bolthaloza-
ton keresztul jutnak el a konyvek. 1955-
ben 13 nagyuzemben nlukodott fuggetle-
njtett konyvterjeszto. Ezenkjvul Buda-
pesten az uzemekben es hivatalokban
1450 allando bizomanyos arusitott kony-
vet, mjg videken 780 volt a szamuk. For-
galmuk kulonosen jol jellemzi a dolgozok
Mfg a szepirodalmi es ifjusagi konyvek
eladasa 1955-ben 1954-hez kepest lelent8-
sen novekedett, a szakmai muvek terjesz-
tese csokkent. A terjesztes nem mindig
talalja meg azokat a dolgozokat, akiket
a szakmai muvek erdekelnek. A kiadva-
nyok elhelyezesenek jobb megszervezese
celjabol egyrs kiadovallalatok maguk ter-
jjesztik konyveiket.
Jelentos a valtozas a vasarlasok egyeni-
kozuleti megoszlasaban is.
Az utobbi evekben a vasarlasok ossze-
teteleben jelentos valtozas allott be.
1953-ban az osszes eladasi erteken mint-
egy fele-fele aranyban osztoztak a kozu-
letek es az egyeni vasarlok. 1955-hen a
vasarla s 0 'z
a 7 sz.aaleka maganszemelyelcle
jjutott, A maganszemelyek kanyvvasar-
lasa 1955-ben tobb mint ketszerese volt
a harom ev elottinek.
Klizuleti vfsarl4s
(millio Ft)
66,0
89,3
82,1
04,9
Index
1952, ev =101)
100,0
135,3
124,5
98,3
Az egyoni vtsQrlfis
arfinya szdznlokban
52,5
46,0
55,0
70,1
konyvek iranti erdeklodeset. Eladasuk
1955-ben 23,2 millio forint volt, az 1953.
evinek 232 szazaleka. Videken a vasar-
lasok erteke a ket ev elottinek 342 sza-
zaleka volt.
A dolgozo parasztsag konyvellatasat az
eddiginel magasabb szjnvonalra emeli a
kozsegi jutalekos terjesztok halozatanak
kieAftese.
Konyvterjesztesunk meg meglevo hia-
nyossagai ellenere is jelentos utat tett
meg, es jol szolgalja a dolgozok mtivelo-
desenek ugyet.
Szabo Endre
STATISZTIKAI TAJ1`sKOZTATO
A villamosenergiatermeles aiakulasa Csehszlovakiaban,
I,elEgyelorszagban es Magyarorszagon
A szocializmust epito orszagokban a
muszaki fejlesztes, az l j technika beve-
zetese es a maganhaztartasok fokozodo
villamositasa egyre novekvo lcovetelme-
nyeket tamaszt a villamosenergiaiparral
szemben. Ebben az ismertetesben harom
nepi demokratikus orszag: Csehszlovakia.
Lengyelorszag es Magyarorszag villamos-
energiatermelesevel kfvanunk roviden
foglalkozni.
E harom orszag villamosenergiaterme-
lesenek a masodik vilaghaboru utani fej-
lodeset az alabbi szamok jellemzik:
OrRzg
Csehszlovakia ..
Lengyelorszag
Magyarorszag .
t'illumosencrpialei inclr.+
(milliard k iVo)
(ID
4,1~
4,0
1,4
8,3
8,3
2,5
Approved For Release 2010/01/08 : CIA-RDP81-01043R000100180012-4
It,
9,1
9,3
3,0
10,1
11,61
3,5
11,4 12,4
13,213,7
4,2 4,6
F937,
Terv?jelentcsck,
Ilocznik Slalystyczny 1955. Warszawa
Statistical Yearbook, 1951,
13,6
15,5
4,8
liD
15,0
17,8
5,4
Az 1955, evi termelesi szinvonallal
Csehszlovakia 3,7-szeresen, Lengyelorszag
4,4-szeresen, Magyarorszag 3,9-szeresen
szarnyalta tll a masodik vilaghaboru
elotti utolso bekeev villamosenergiater-
melesenek szinvonalat.
Ezek az orszagok a villamosenergia-
termeles novekedesi utemet tekintve
elertek, illetve tulszarnyaltak a legtobb
takes orszagot, (1955-ben Angli(ihan 212,
Franciaorszagban 136, Olaszorszagban
139 szazalekkal termeltek tobb villamos-
energiat., mint 1938-ban.)
Bar az egy laltosra juto villamosener-
giatermeles szfnvonala a targyalt harom
orszagban alacsonyabb mint a vezeto
tokes orszagokban, az egy fore juto vil-
lamosenergiatermeles novekedesi uteme
tekinteteben megis tti1szarnyalja azokat.
E011 lakosra JoId uillaouoscncruialernte1t s
(kR'b)
Orsz~g
I when
Csehszlovakia . , 281 666
Lengyelorszdg . 115 340
Magyarorszag ,. 153 270
i
193819491955 lltdes
i
1140
650
551
1938 =100 1049 =100
406
505
Sou
Tervjelenicsek,
Rocznik Statystyczny 1955. 1V:Irszaava.
Stalistiral Yearl>uok, 14)5~t.
171
191
204
476
A villamosenergiatermeles nave,kedesei
azonban nemcsak onmagaban, hanem a z
ipari termeles ala' . u'':.val osszefugges-
ben is vizsgalni kell, Mint ismeretes, a
termeles muszaki fejlesztese, a termelo-
folYamatok automatizalasa elektrifika
lasa, a kozlekedes villamositasa stb. a
villamosenergiatermelesnek az ipari ter-
meles novekedeset meghalado utemu no-
veleset kivanja. A villamosenergiaterme
les es az ipari termeles novekedese ki;,
zotti arany meghatarozasara olyan inten-
zftasi viszonyszamot alkalmazhatunk,
amely azt fejezi ki, hogy a villamosener-
giatermeles szazalekos novekedesebol
mennyi jut az ipari termeles egy szaza-
lekos novekedesere. E mutatoszam akkor
mutat kedvezo kepet, azaz a villamos-
energiatermeles novekedese akkor ha-
ladja meg az ipari termeles novekedeset,
ha erteke nagyobb egynel, A Szovjetunio
ha.todik oteves terve szerint ez a mutato
peldaul 1,29. A targyalt harom orszag-
ban azonban az elmult hat ev atlagaban
nem tudtak a villamosenergiatermelest
az ipari termelest meghalado utemben
novelni, de mint az alabbi tablabol lat-
hato, 1954-tol kezdve a teren is fordulat
tortent.
 Approved For Release 2010/01/08 : CIA-RDP81-01043R000100180012-4
YT6
Orsz~g
A uillamosenergiaiermelds es a: ipari iermelt's ndueke(ii!se
Villa.
mos-
energia
Ipari
termeles evi
dtlagos nova.
ked&c 1949 ~s
195.; kozOtt
(stzalokban)
A villauros?
energiater
nleles szliza?
lekos nova-
kcd5sob61 117,
ipari terme?
les noreke
des6neh egy
sz~tzaU k~ra
jut
105.1. evi 1056, bvl
villa-
n109
energia
ipari
vllhl-
mos-
energia
ipari
A vlllamosenergiater-
ulells czdzalekos novo-
l~edesebul +u ipari
termeles novehed~sonek
egy stzalhk4ra jut,
terlnel6s novekedGsi sz4zaleka
az eloz6 6vhez kopest
Csehszlovflkia .......
10,4
12,3
0,35
9,7
4,0
10.0
10,4
2,11
0,90
Lengyelorszi g , , .... ,
13,0
18,9
0,73
13,1
10,0
14,8
11,0
1,10
i,30
nlagyarorszSg .......
13,7
19,3
0,71
4;3
3,5
12,5
7,0
1,2:1
1,58
Tervjelenlesek,
Roczuik Slnlystyczny 1955. AVarszawa,
Ezeknek az adatoknak ertekelesenel
meg kell jegyeznunk, hogy a fejlett tokes
orszagokban a villamosenergiatermeles
es az ipari termeles novekedese kozotti
arany kedvezobb, mert 1948 es 1954 ko-
zott az ipari termeles egy szazalekara az
Egyesult Allamokban 2,84, Angliaban
2,23, Franciaorszagban 1,38 szazalek ju-
tott a villamosenergiatermeles novekede-
sebol.
A gazdasagos energiatermeles megki-
vanja, hogy az alacsony kaloriaerteku es
ezert gazdasagi megfontolasok alapjan
szall%tasra nem alkalmas tuzelo-szerek.et
is hasznositsak. A megfelelo tiizelobere::-
dezesu, ielohelyhez kozei eoitet.t er~i??%-
vekben gazdasagosan hasznalhatok a si-
lany szenfajtak is (peldaul Matravideki
Eromu).
Ilyen okok miatt a hoeromuveknel
hasznalt szenfelesegek kozott egyre na-
l yobb szerephez jutnak az alacsony Ica-
hriaerteku szenfajtak, A jominosegu
`;zenekben gazdag Lengyelorszag is a
IOIV(i evben elkezdett oteves terveben
izt a colt tuzte ki, hogyy 1960-ra 7,9 sza-
zalekra fogja novehli a barnaszenfelhasz-
nalas aranyat a villamosenergiatermeles-
Uen az 1955, evi 0,83 szaralekkal szem-
hen.
Hasonlo tendenciat mutatnalc Cseh-
szlovakja elmult evekre vonatkozo ada-
tai is.
;t uillatnosrne1'piaterflh11, he: )rlhns:nrill s:dnlajldk
m^poS:lrisa CseIis:louril;iribaa
1053 .rrv
195.5 (t)
19~i0 ,
Sz~nfajta
Fvckhen
FeketeszFn .... 58,0 54.5 48,5
Darnaszdn ... 40,0 44,0 38,3
Lignit ....,,.. 2,0 1,513,2
dssze.~an 100,0 100,0 100,0
~
Planovane llospodarsivi, 1955. 9, sz51n.
Hazankban a Villamosenergiaipari Igaz-
gatosag hoeromuveiben - melyek az
osszes termelt villamosenergianak mint-
egy 78 szazalekat szolgaltatjak - a szen-
felhasznalas megoszlasa az alabbi volt:
A aillamosenergiatermeIt!she: lclhas:n ill snjojt ik
meVoszlds(! kal6rial!r1k alapjain s:drililvu
1960
1051
1953
i':151
1054
Fekete?J llindse-
szen gib, rna-
sz5n
9,4 28,4
8,0 2,,,1
21,5
7;(i 9..43
0,4 121,8
1054-ben 1305,-ben
Lgveb
.
l;arun- Lignit
szI n
51,8
68,3
51,5
48,(}
50,1
7.4
9,7
15,7
1(
21,7
Ossze-
sen
100,0
100,0
1110,0
IN,n
100,0
Magyarorszagon a vonalra lciadott vil-
lamosenergiatermeles fajlagos kaloriafel-
hasznalasa 1950 es 1955 kozott 5,6 sza-
zalekkal, a felhasznalt szenfajtak atlagus
f itoerlehc 1950 es 1954 kozott 15,7 sza-
zalekkal csokkent.
~sszefoglalva megallnpithatjuk, hogy
mindharom orszag a fclszabadulas ota
jeieniGs eredn nyeket art cl a villamos-
energiafejlesztes term. Meggyorsult a
termeles uteme, eroscn megnott a ha-
boru e1_ottihez kepest az egy lakosra jut(
termeles, a gazdasagosabb energiagazdal-
kodas jegyeben nott az alacsony lcaloria-
erteku tuzeloszerek felhasznalasa. A vii-
inmosenergiatermeles es az ipari termeles
novekedese kozotti helyes arany Fenn-
ta rtasara azonban a jovoben is kell6
gondot kell forditaniok ezeknek az or-.
szagoknak.
Endredi Gusztav
STATJSZTJKAJ HIRADO
Kituntetesek
A Nepkoztarsasag Elnoki Tanacsa a
statisztikai munka teriileten kifejtett
eredmenyes munkajuk elismeresefil
Redei Jenonek, a Kozponti Statisztikai
Hivatal oktatasi es szerkesztesi foosztalya
vezetojenek a
?MUNKA ERDEMREND"
Horvath Gyulanak, a Kozponti Statisz-
tikai Hivatal fokonyvelosege vezetoje-
nek, Peto Martonnak, a Kozponti Statisz-
tikai Hivatal einokj titkarsaga vezeto-
jenek, Lengyel Laszlonak, a Kozponti
Statisztikai Hivatal penz- es munkaugyi
osztalya vezetojenek, Tar J6zsefnek, a
Kozponti Statisztikai Hivatal epitoipari
osztalya vezetojenek, Toth Gyorgynek, a
Kozponti. Statisztikai Hivatal egyeni gaz-
dasagok osztalya vezetojenek, Zoltai
Laszlonenak, a Kozponti Statisztikai Hl-
vatal szervezesi osztalya vezetojenek,
Heja Laszlonak a Koz onti S i ztik
p tat s al
Hivatal tajekoztatasi foosztalya eloaclo-
janak es Lknyi Ferencnek, a Kozponti
Statisztikai Hivatal ipari foosztalya elo-
adojanak a
?SZOCIALISTA MUNKAERT
1~RDEMEREM",
Barta Barnabksnak, a Kozponti Sta-
tisztikai Hivatal szocialis es kultursta-
tisztikai foosztalya eloadbjanak, Csernok
Attilanak, a Kozponti Statisztikai Hiva-
tal kozgazdasagi foosztalya eloadbjanak
es Komlodi Etelkanak, a Kozponti Sta-
tisztikai Hivatal ipari foosztalya eloado-
janak a
?MUNKA ERDEMEREM"
kitiintetest adomanyozta.
Megjelenik az 1949-1955. Zvi Statisztikai Zsebkonyv
A Kozponti Statisztikai Hivatal elo"ter-
jesztesere a Minisztertanacs hatarozatot
kozott az 1949-1955, evi Statisztikai
Zsebkonyv kiadasarol.
A Statisztikai Zsebkonyv tartalmazni
fogja az elso oteves tern idOszakara, vala-
mint az 1955. evre vonatkoz6 gazdasagi,
kulturalis es szocialis adatokat.
A Statisztikai Zsebkonyv elorelathato-
lag 1956, augusztus honapban jelenik
meg.
A Csehszlovak Koztarsasag
All ami Statisztikai Hivatalanak uj kiadvanya
A Statisticky Obzor, a Csehszlovak
Koztarsasag Allami Statisztikai Hivata-
lanak folybirata, 1956. evi 2, szamaban
kozolte, hogy az Allami Statisztikai Hiva-
tal 1956-ban u j kiadvanyt ad ki, amely
a csehszlovak nepgazdasag felszabadulas
utani tfz eves fejlodeserol szamol be.
Approved For Release 2010/01/08 : CIA-RDP81-01043R000100180012-4
 Approved For Release 2010/01/08 : CIA-RDP81-01043R000100180012-4
Jobb statisztikai munkaval segitsi k a
kapitalista jellegu ipari es kereskedelmi
vallalatok Ui iranyba torteno fejlodeset.
Az Allami Statisztikai Hivatal utasi-
tasa a munka(gyi beszamolojelentesek
elkeszitesenek m6djarol.
Po-Kwej: A nemzeti jovedelem kisza-
mitasanak m6djar6l.
Cheng-Jo-jang es szerzotarsai: Az 1956.
evi begyujtesi statisztikaval kapcsolatos
kerdesek magyarazata.
Az 1955, evi statisztikai munka Hsiang-
tan varosaban.
Szo-San kiemelt teriileten a termelo-
szovetkezeti mozgalom jelentos mertek-
bet? fejliidik - e mozgalom statsztikai
elemzese,
Su-Csien: A gazdasagstatisztika tanul-
manyozasanak tnodszererol.
Jang To-su: A befejezetlen termeles
et'tekelese.
IRODALOM
FOLYOIRATSZEMLE
TUNGCSI KUNGCO TUNGHSZUN
(Statiaztikai Hlrek)
A Kinai Nepkoztarsasag
,Ulami statisztikai Hivatalanak rolybirata
g1 T', 55. C.VI 12, aGA -1
19
Javitsuk meg a mezogazdasagi statisz-
tikat fgy segltsi k a termeloszovetkezeti
mozgalom tovabbi fellenduleset,
A Minisztertanacs hatarozata a varo-
sok es kozsegek meghatarozasanak sza-
balyairol.
?A varosok es kozsegek meghataroza-
sanak szabalyairol" c. hatarozattal kap-
csolatos kerdesek tisztazasanak iranyel-
vei.
Csa Pi-cun: SzeressUk a statisztikai
munkat.
Jang-Csi-bei: A statisztika es a politi-
kai gazdasagtan kozti kapcsolat,
szrevetelek a fogyasztasi szovetkeze-
tek 1956. evi statisztikai beszamolasi rend-
szerevel kapcsolatban.
Javitsuk meg a magankezben levo ipar-
vallalatok eves beszamolbjaval kapcsola-
tos munkakat.
Hogyan javfthatjuk meg az ipari valla-
latok evi beszamolojaval kapcsolatos
munkankat.
Jen Jang-szon: Az' epitbiparban hasz-
nalt gepek kihasznalasanak mutat6i.
1956. EVI 1. SZAM
Teljes erovel harcoljunk a Kozponti
Vezetoseg ?TObbet, jobban, gyorsabban
es takarekosabban" jelszavanak megvalb-
sitasaert.
IRODALOM
zil-K. Seidler: A tervteljesf-
L. Zadra
tes elemzesenek elkeszitese a vegyipar-
,
ban.
D. I. 0parin: A statisztikai merlegek
es osztalyozasuk.
Dr. V. Naehtigal-Josef Horsky: Hogyan
clolaozzunk a szamokkal,
REVISTA ESTA11S~[C~
A Roman Nepkoztarsasag Minisztertanocsa mellett
m6kod6 Kozponti Stalisztikai lgazgalbsag folybirata
1955. l'vi 6. szlnl.
A Roman Munkaspart II. Kongresszu-
s'nak a nepgazdasag fejleszteset szolgalo
5a
II. a"te 'ves tervre (1956-1960) vonatkoz6
iranyelvei.
I. Iscovici: Nepszamlalas.
P. Adam: A nepszamlalas programjarol
es megszervezeserol.
E. Mesaros: A nepszamlalas modszer-
tani kerdeee,
M. Barsuc: Egy korzeti statisztikai fel-
i gyelo munkatapasztalataibol
wn..
11
479
Slolislisdie Praxis
A Nemet Demokratlkul Kozt6rsas6g
Allami K6zponU Statisztikai Hi,atalanak folybirata
1956, I:VI 2, SZAM
Az Allami Kozponti Statisztikai Hivatal
vl'deki szerveinek jelentosege es fel-
adatai.
K. Dossan: Ne varjunk tovabb a hiva-
tali munka rendszeres gepesftesevel.
H. Burger: Az allatallomany es az allati
termekek merlegenek elkeszitese Gera
keri letben
1956, $VI 3. 4ZAM
J. Kuczynski: A polgari statisztika ada-
tainak hasznalhtosaga.
A. Tomm: Az Allami Kozponti Statisz-
i Hivatal munkai gyi osztalyanak
tika
allasfoglalasa az 1956, evi munkaero terv-
elszamolas bfralatat illetoen.
G. Forbrig: Ki lonbozo mennyisegek
abrazolasa egy gorbevel,
H. Kluge: Hogyon szamftjuk ki a nove-
kedes atlagos utemet.
P. Wagenknecht: Az alloeszkozkihasz-
nalas ellenorzese a termeles utjan.
G14Q~
A Csehszlov6k Kbztarsasfig
Alarm Statiaztikai Hivatadanak folybirata
1956. I;VI 2, SZAM
J, PavUckova: Az onkoltseg statiszti-
kaja az iparban,
Dr. VI. Vlach: A grafikus abrazolas
hibai.
J, Kazimour: A magasabb hektaron-
kenti hozamert,
Dr. F. Vavrovsky: A beruhazas fo ira-
nyai strukturajanak es tartalmanak meg-
valtozasa 1956-tol kezdodoen.
SZERKESZTOBIZOTTSAG:
LER LASZLO, FAZEKAS B1;LA, GARAM JOZSEF HETNYI ISTVAN,
DRECHS
NESSEY ZOLTAN, LAKOS SANDOR, LUKACS OTTO, MANDI PETER,
KE
(f-1:o~-zerkeszto), REDEI JENO (felelo"s szerkeszto),
RNA, PETER GYURGY ,
MOD ALADA
ZALA J17LIA
STATISZTIKAI SZEMLE
Megjelenik havonta egyszer. Kbszult 4840 leldanyban,
keszl6sbg: Budapest, II. Keleli Karoly u. 5. Telefon: 155--208
Szcr
Kiadbhwatal Budapest, II. Keleti Karoly u. 5. Telelon: 358-530 (135. mellbk)
,
statisztikai Nyomtatvany- bs Folybiratkiadb Vallalat igazgatbia
Felcl6s kiad6 a
M4szakt vezetb: Gyenes L. Gyorgy
tbe: Posta Kozpontl Hirlapiroda. Budapest, V,, Jbzsef nitdor ter 1.
Elbfare
183-022. El6fizetesi dij: negyede 're 24,-.- Ft, fklbvre 48,- Ft,
Teleton 180-854, GgyfAlszalgalat? .
.
1 avre 96,- Ft. Csekkszamla: 61.272.
A folybirat rbgeblu pbldanyai kaPhatbk a Posta Kozponti Hirlapiroda UjsbgboltiAban
(Budapest, V., Jbzsef Attila utca 3.)
omda, Bitda~peat, I., Kapieztraa lbr 1, -1956, _452912. - Ftlel6s ,ezet6: Koltai Fereac.
Allami Ny
Approved For Release 2010/01/08 : CIA-RDP81-01043R000100180012-4
 Approved For Release 2010/01/08 : CIA-RDP81-01043R000100180012-4
-------- ----------- - - - -
A KJzponll Stafisztikal Hivatal Klinyvtara
TGLY IRAT C r-CII_~ BIBLI
~y OGR ETA<
1
HE116--?Peptek
9161 22 br51g,
Szombat
9.161 17 6rGlg,
768 old, Ara: k&tve 87,-- Ft
Kaphatb:
U Kozgazdasagi es Jo i Kan vkiadb Kon vesb
g Y y oltJ6bau
(Budapest, V. Nzador utca 8,
Approved For Release 2010/01/08 : CIA-RDP81-01043R000100180012-4
? EEE1UCEZETT KULFCLIM KCNYVEK JEGYZ~KE?'
cfmii kiadvanyai a kouyvtarban megta1f1hat6 kiilfoldi statiszfikai e5 . kozbn
~ az-
das(igi fontosabb folyoiratcikkekrol, illelve kon vkiadvan okrol adnak la r'
y } , J~
koztaf~st, A ?Folyofratcikk-bibliogr fia" havonta a ? Beerkez
e eft kulfoldt
konyvek jegyzeke" negycdevenkent jelenik me?n.
A kiadvfinyok rendszeres megkiildese a Koz onti Statisztika'
p t Htvatal
Konyvtarktbl kerlieti,
A Kuzpontl Statlsztika! Hlvafal Kinbyvtarbaak
uy!tvatnrtfisl ide je:
Meg jelent
MAGYARORSZAG
HELYSEGNEVTARA 1956
C. kindvbuy
A Helysegnevtar kozli az t llami az atasi beo
g g szt~st, a lcozsegek (v6rosok)
es kultcriiletf lakott helyek nevet a kozs
egalakulasokra, egycsttesekre es nev
valtoztatksokra vonaikozG ad4iokat. Feltii
nleti a Hclysegnevllir a kozsegek
es varosok lelekszkmadatait a le kdze1
, g ebbs vasttt~llomast, autebuszmegallbf,
a postaszerv megjeloleset sib.
 Approved For Release 2010/01/08 : CIA-RDP81-01043R000100180012-4
ira: 8,-. Ft
A KozPor-ti Statisztikai Hivatal Ipari Fbosztaly5nak es
Beruhazasi 1JPftbiPari FBosztalYanak isPja, az
EP1'TOIPARI
. IPARI ES ERTESITO
SATISZTIKAI a miniszteriumi a helYi es a szovetkezeti iPar, valamint az epfto-
,
iAar statisztikusainak szakmai kozlonye. Havonta kozli az
adatszolgaltatassal a statisztikai munkaval kaPcsolatos rendelks
zEseket utasitasokat segitseget nYuJ't a gYakorlatban felmerul8
m6dszertani Problem'ak megoldasahoz, Rendszeresen ismerteti a
Statisztikai Hivatal es a feluonYeleti szervek ellendrzesi tapaszta-
latait ertekeli a v'llalatok, szovetkezetek adatszo!galtatasi
o
munkajat.
Megjelenik minden hbnap vegen
ElBfizetesi Sara agY evre 30,- Ft, felevre 15,- Ft
Egyes szam ara; 2,50 Ft
Megrende1het5 a Posta KozPontl HirlaPlrodanad
(V., Josef n4dor tbr,)
Approved For Release 2010/01/08 : CIA-RDP81-01043R000100180012-4
A KbZPONTI STATIS7.TIKA1 HIVATAL
HAVONTA NiEGJELENb FOLY6IRATA, A ~
STATISZTIKAI
ERTESITO
a tanacsi statesztikusok a Kozponti Statisztikai Hivatal teri leti
saervei munkaJanak allando segitotarsa. Btmutatast es tanacsot
nyuJt a meb ~ zogazdasa ', belkereskedelmi, begYuJ'tesi, kommunalis,
zocialis-kulturalis stb. statisztikai munka gyakorlati feladatainak
s
me oldasdhoz . Ismerteti az uJ ' munkamodszereket rendszeresen
kt zli az olvasbk javaslatait eszreveteleit, lehetoseget nyult a sta,
tisztikai Problemak szeleskoriu megvitatasara.
Elof(zetesl ara egy evre 24,- Ft
Megrendelhet6 a Posta KozPonti Hir1aplrodana1
(V,, Jbrset nador tbr,)