(SANITIZED)STATISTICAL REVIEW, PERIODICAL OF THE HUNGARIAN CENTRAL STATISTICAL OFFICE, FEBRUARY 1956(SANITIZED)

• Document Type: CREST
• Collection: General CIA Records
• Document Number (FOIA) /ESDN (CREST): CIA-RDP81-01043R000100180011-5
• Release Decision: RIFPUB
• Original Classification: K
• Document Page Count: 55
• Document Creation Date: December 22, 2016
• Document Release Date: January 8, 2010
• Sequence Number: 11
• Publication Date: February 1, 1956
• Content Type: REPORT

 Approved For Release 2010/01/08 : CIA-RDP81-01043R000100180011-5
TARTAGOHI
Oldal
A iCozp orti Statisztikai Hivatal jelentese az 1 j
955, ev>, nepgazdasagt tern telles
teserol . ................................ , ... .... ... .. 97
A fe' z tl uh'z" n" "n , k" -
be ~e a en ber a asok eha y erdese, -Deak Ferenc Soky Dezso ...... lOG
,, ?1
Az onkoltsegi mutato helye a vallalati tet?meles gazdasa ossaganak elbiralasaban.
-- Tuti Laszlone ........................ . 128
A ktilkereskedelem a nemzeti jovedelem merlegeben. - Ferge Sandorne ........ 135
A Jugoszlav Statisztikai Tarsasag III, plenaris iilese. - Zala Julia ... , , . , ..... 144
SZEMLE ............................,..................,........,,........,.... 152
A' 30 avvel ezel6tti Statisztikai Szemlebbl
NcAa1 F"rene e-zgg,ICs: k< ?e I ~ 2Ul isds~j a I{ nti Stlt1"z r..:. e
,;G L;,s8 1il~LL.{JJi(~', v Nk~i, i.C. diiut
koIIst vetesnhez
A textilipar fejl^dpse Dr. Fulop Sdndor
Az ipari termeliii arak, valtozasknak merase. - Arvay Janos--Szabd Ldszld
A Begy~fjtesi'Miniszterium statisztikai mnnkfijfinak nehany kerdese. - Lordnl Vilmosnd
STATISZTIKAI TAJEKOZTATO ......................, ... ,.. , ..... , .. , .. , . , , . j 73
Az raelmiszeripar fcjlodese az elsG otives terv id6szak'aban. - Molndrfi Tibor
A budapesti epitbipari szovetkezetek fejlddase, - Nobilis Gdbor
A SzovjetnniO nepgazdasaganak fejl8di;se. - Fdti Istudnna ?
. A an~sodik indiai btFves tern. -- Simon .ld:sefn~
STATISZTIKAI HIRADO ..........................................................189
A ,,Fenyes l;lek" Statisztikai kor mcgalakulasa a Kbzponti Statisztikai Hivatalban
IRODALOM ...; .........................:... .
.. ...................... 190
Foly6iratszemle .
UTANNYOMAS CSAK A FORRAS MEGJELOLESLVEL
Approved For
)I(YPHAJ1 BEHFEPCKOFO I1EHTPAJIhliO10 CTATHCTHUECKOi 0 YIIPABJIEHHSI
(iEI3PAd1b 1956 FOaA
COAEF)(AHNE N PE3tOhtE CTATE~1
STATISTICAL REVIEW
PERIODICAL OF THE HUNGARIAN CENTRAL STATISTICAL OFFICE
34 th YEAR M 2. FEBRUARY 1961
CON'i'CNTS ANT) SD:'T1f:IRY Of AFiTiCIJES
REVUE STATISTIQUE
P RTODIQUE DE L'OFFICE CENTRAL IIONGROIS DE STATISTI
QUr
X$SIVe ANNE, M 2.
F~VRII:R 1906
Release 2010/01/08 : CIA-RDP81-O1043R000100180011-5
SOiiilALllE
 Approved For Release 2010/01/08 : CIA-RDP81-01043R000100180011-5
COJ(EPN(AHNE - CONTENTS - S03,BIAIHE
CTp. - Pages
0006n1e11He UeHTpallbfOfO CTaT1lcTn4ec}Soro J'npaBneuHH 0 BbInoJIIIeHHH HapoJ(HOX03KNcmen.
HOro nnaiia a 1955 ropy
Report of the liungarian Central Statistical Office on the Fulfilment of the 1955 National Economic
Plan
Communique tie 1'Olfice Central Fiongrois de Statistique stir l'executioi du Plan d'economie natio-
nale prevu pour l'amtce 195 . ............................................ . ..,....... 97
l-IeKOTopNe Bonpocbl He3aBCpuleHulaX KannTanon.To KeulI t B Beurprfn. ?_ hepeuil J1ean, 1(cace
W OKu
Some Questions Concerning Incomplete Investments in Ilungary. - Fcrenc Decfk and Dezs6 Silky
Certaines questions qui se posent en Hongrie concernant les investissements inacheves. - Ferenc
Dedk c1 Dezsu Soky ................................................................ loG
3ua4euue noKa3aiemi CC6CCTOHMOCTH pJtH o6ecne4eHHH penia6e..miloro npon3nojtcina npejj
Hp1 TH I. - ~7uceoue I'io
The Place of the Production Cost Indicator in Judging the Rentability of an Enterprise. -- 11rs,
Laszl6 Tliii
La place de l'indice des prix de revient (Inns le garantissement de la nature eeonomique de In pro-
duction aux CHtreprises, -aline Laszlo Iuil ......................................... 128
BneuinHA ToproNJiH B 6aJiauce Ila[(HonaMblloro )noxO)a. - Illaudopue Icpae
foreign Traue in [lie Balance of National income. - itlrs. Sdndor Ferge
I.e commerce exterieur dims la lialamee du reveuu national. - ;11uw Sdndor Ferge ............. 135
TperHli nJIeHyM IOrocnaBcKoro CTaTncTH4ecKoro O61gecTBa, - JOM R JQAa
The Third Plenary Session of the Yugoslav Statistic)}l Society., - Julia Zula
La troisieme Assentblee pltiniere de la Societe Yougosh ve de Statistique. - Julia Zala ... , .... 144
0530P - REVIEW -- REVUE
OTptu oK H3 KypHaAa ?CTaTHCTHgCCKOC O6o3peiiue" 1926 ropa
From the "Statistical Review" of 30 f'ern's Ago
Documents tires de la "Revue Statistique" d'il y a 30 ans .................... . ...... . .... . 152
K 6Io/tKteTy UenTpaJli.unro (.;raTllrrHwcRnro YnparrenHB- peu tepeiut,a He3KaJ1n, 4aeua
napnaMenTa
Contrihutlhn 01' Fcrcne ezv(ll M. P. iu the Budget Discussion of the Hungaririx Central
Stutistcal Office
IHlervenlioh du depute Ferenc Nezvld an sujet du budget do POffire Central Iiongrofso de
5tntist~gtiu ....................................................................... 153
Pa3uHTHe nearepcxorl Texcn.nbuofi I1 OMNUIneHHOCTH. - J-p Wandop'I'!OAen
Development of the Hungari!ul 'I'exliic Industry. - I)r Sandor F'iilop
L'(volutlon de 1'indusirie textile hongroise. - Dr Sdndor I''ukip . ........................ . .. 153
HaMepeiiHe a3McIICIIH4 flpOMblluJlClinWX fPOn3U0yjCTBCHHNx IjCH. - .Wow Apoaa, JlacRO 01100
Measuring lrlucluations in Industrial Pronuctiou Prices. - Janos Aruag and Laszl6 Szab6
l.a mesure du chm!ge!nent des prix industriels au produrteur. -- Janos Aroay el Laszl6 Szab6 ... 163
O crarncTH4ecxoii pa6ore MuuucTepciea 3aroTOBOI{. - Bu,2siowue .11o aura
On the Statistical Work of the .liinistry for Cglleetiug Surplus (Agricultural) Produce and Livestock.
- Airs, Vilrnos L6rdn1
Au sujet des travaux statistiqucs effectues au lrinlstere des Livraisols (IC products agricoles. --
alme 1'ilinos Ldrdnt ................. . ............ .. .. 170
CTATHCTH4ECKA5I HH~OPMAI~H$1 -? STATISTICAL BULLETIN -
INFORMATIONS ST'AT'IST'IQUES
Pa3BHTue nllujeoofi npoMbiui,neunocTU U nepnoar narHJlerneM njiane. - Tu6op Motua ~u
Development at the Foodstuff Industry During the First Five Year Plaii-
L'evolutioh tie 1'hhduslrie alimentaire pendant r Mr Mo a,jl
!c premier quinquennat. -Tibor i14o1ndrfi , . , , , , 17
,.
0 6yJjarluiiiciiux CTpoiiTCJIhHUX i{oonepaTHBax. - raoop Horiunuau
On the Budapest liufding Co-operatives. - Gabor Nob ills
Sur les cooperatives du BAthnent de Budapest. - Gabor Nobilis ,,,,, , ,, , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , 175
PaaBHTHe HapoAlloro xo3s cTBa CCCP. - hluimeaurie cbomu'
Development of the People's Economy in the Soviet Union. - Mrs, Ltodn F6fi
L 'evolution de 1'lconomie nattonale do l Union Sovh tigae. - Mme fstudn F6fi .... . ......... 176
BTopoft naT1IJZCT!nilt nilau Ilupun - looice~bn IIJwMou
India's Second Five Year' Plan. - Jllrs, Jozse( Simon
Le deuxieme Plan grdnquennal de l'Inde. - Mme J6zsej Simon ..... . . . . . . . .... . .. . ......... 1811
CTATHCTH4ECKHE H3BECTHA - STATISTICAL NEWS -- ACTUALITES
STAT'IST'IQUES
JiHTEPATYPA - LITERATURE -- LIVRES ET REVUES
17EPEiIEi1ATKA PA3PEWAETC51 TOJIbKO C YKA3AHHEM HCTORHHKA
REPRODUCTION IN PART OR FULL PERMITTED. PLEASE ACKNOWLEDGE SOURCE
LA REPRODUCTION DES ARTICLES N'EST AUTORISE QU'AVEC LA CITATION DE LA
SOURCE
PEBIOM E CTATEt
COOBWEHHE UEHTPAJIbHOf0 CTATNCTH4ECKOfO YIIPABJiEHHA
0 Bbif10J1HEHHH HAPOA1OXO35I1CTBEHHO1O fiJIAHA 3A 1955 FO
HapoAHOe xo3BIICTBO B 1955 roAy 3na4-ITejlbuo pa3Blf8a.nocb, rlarepnaJnbuuii n Ky,4brypnbli+
ypoeenb TpyAnajHxcn noKa3btaer Jjanbneiimnl1 nopbe.i.
flpojjyiu i n coi(uaaucmu4ecKoa npoMbluiAeuuocruu npeBb1CBJ1 a yp013e111, 1954 ropa Ha 8,2 % H ua
3,2% 6w.na Bbime 3annaHHpOBaHHoii, lpoH3nojlcTBeHHh1e nJleilbl 661nH fC1)CBbIfOJIUCIIbl BCCMH npOMblUI
neHHb1MH MHHHCrepcTBaMH. BOJILIUC 4eM 15% Bcero npnpocra npoM1U,uu; elfnoii npopyKgHH 6bino JIocTHr-
IIyTo 3a CgeT pocia npOH3BOu1TeJ1bHOCTH Tpypa. Ba,nonaH npopynuirn na ojuoro pa6ogero Ha 3,8%
npennlclMla 3annanlfponanny1a Has 6,1% ?- ypoeenb 1954 ropa. B nepnyH) ogepem 6.naronap>9TOMy,
aw'^e ocTHrHyTo Cflii}KeHHC Ce6CcTOHMOCTH npoMbuHAeiiuofi npO,gvici(Hlr B pa3Mepe, npen!dalaaiIteM
:;anaaiuiponauuuil. YBe.TH4en uo npOH3BO1CTUCHHOiI MOWHOCTH npoMbwMenuociH Cnoc06CTnosa,n0
HBe, eIiHe B 3KCnJIOaTatjH10 p ijja HOBbiX o6heK1'OB Ira ituraJibnoro CTopliTenbCma.
B 1955 roAy 6h!no npoII3Bepeuo, 6o.Iu1e, 4eM n 1954 r.: yrna - Ha 3,G%, UCTH Ha 31,6%, crann
-- na 9,3%, BneKTpo3neprHH - Ha 12,8%, i OKara - ua 7,8%, ri iro3CMa - na 17,3%, aJl>nMHIn1u
- Ha I2,8%. 3Ha4HTe1buc yBCHH4eHa npOj(yK{(lf! MaIllHHOCTPOHTeJlb)IOii fipOMu1UJICIIUOCTH. HPopyKUlr)I
4apMa1jeBTIf ecxott npOMbI1HJ1elilOCTH npeBh!cina ypolieHb 1954 ropa Ha 2, I , npohthilltneiiHOCTir opral{)I
4eCK0fi XHMHH - Ha 19,1 %, HecbTenepercuUCit UpOMu1BJICilHOCTH - H3 6,6%. UhIJIO npOH3Be. CIfO Ha
24,1 % 6oJibme i(ehlenra H Ha 5,3% 60mine KHpnlrga, 4eM U 1954 r'ojty.
Ilo rcmapa'nt fuHpoHoro noTpe6JteIIHH 6hiJ!0 npoK3ne,,(cn0 6o.ibue, McM11 H 1954 ropy: xnon4arr,-
6yM3)K1biX maneft - na 4,4%. 11)QpCTHHhIX malleli ita 20,2%, uIe:IKOablx TKaaefl - na 22,1%, KO-
maHOfi o6yBH - HB 15,1%. ilpopyKgH)r ril{ujenoil npo1161UlaenuocTFr ni poCJla na 6,1% iocpanlleHHo
c 1954 ropo i.
ApH ?oCT:lrliyaux 31ra4rrre. hHi?Y /"i" X; TtXFIH4eCvi)OBCI1b npou3uopcTBa H XagCCTBO
orAeJTbHblx npOpyKTOB He 6tuin 'pOBJIeTBopnTedbHbiMH.
B CCAACKaA4 d, 'o9AacmUC B o6nacTH aCTCIIHCBO CTB3 H }KHuoT!IOBO CTUa B 1955 ropy (i i.ii AOcTHr-
p A p
UyTbi 3Ha4HTeJIbHbre yCnexH H Iia5nlogaeTCH pa IbHeli(uee yKpell.ae}iue cOI HaJ1HCTIi4eCl{Or0 CeKTopa.
K KoHgy ropa naxoTiiaH n.ROUja)b CoquamcTH4ecHoro ceRTopa CeJlbcKOra Xo3H11crna cocraBH,ffa
6onee opuoii TPCTH Bcefi naxomo6 n;louja,'ii cipanu. B npOH3BO1iCTBeanNC KOOnepa1Ilola ucryrubno
OKOJIO 60 000 ce ieL KOTopble BHeen i n Koouepaiiinhr OKOAO 350 000 1u jacTpORNX XOJ1bpO13,?
Ypo)Kafiuoclb 6OJIblIHHCTun fO renhiX KyJlbTyp B 1955 r, npeuI cuna cpejjuiolo vpo Kaiiuocm
nocnepHHX 5 MT, YpoHCa6Hocrb epH)1OJIH4HNx xo3H1#CT8 6una npenhnueua no x,ac6nbni Ky.TrypaM
- racy) apCTDeuHh1MH XO3A6CTB2MH npu6JIH3HTeJIb110 Ha 400/0, a CeJibCKOXO3AlICT8CilHbTMH 11pOH3BO,1
CTBeRHblNH KooncpaTuua1rn Ha 20-25%, no A4M11CB10: rocvjjapcTneIIHbIMH xo311cTnaM1! Ira 20%, a CCTb
CKOXO3 thCTBeHHNMH npoH3BO) cTnelHUMH KOonepanina ni Ha 10%. H3 4HCna npOnatIJHhlX KyJlbTVp
oco6euuo 6naronpnHruhiM 6hijr cpe'n ypo> ait KapiO(elH u Ca X3pnoil cneKJiN.
Yponeub )KHBOTHOBO) CTBa B 1955 ropy nonl,icn'ica. 11oro.loBbe cuuHek pocn0 6NCTpIMIt TCMilaMH
U E 1955 ropy npeB'.cuno 8 i nnnouou. Yne.mqunocb noronome Kpynuoro poraroro CKOTa, B TOM 4ucne
u noro.nonbe KopoB, rlorononbe oneu a 1955 nh!pocno ua 200 TblCag.
Ma1I1Huuo?TpaKToN hie cTauu)nr BUn0J1nunH 6OJlbHle, 4CIi n 1954 rojv: TpaKTopuux pa6oT -1,3
MHnuoua HOPMaJIbHUX XOJIb)jOB, ncKouano McXaHlP eclszabalYszeru uzembehelY ezesi eljarasat"1 meg nem folYtattak
le. A befeJjezetlen beruhazasok tervezett, illetoleg tenyleges allomanyat ugy
allap itjak meg, hogy a befeJjezetlen beruhazasoknak az utolso szambavetel
szerinti allomanY ahoz hozzaadjak a targYevi terv, illetoleg a tenyleges telje-
sites forinterteket es levonJ'ak a targ yev folYaman uzembehelyezesre elo-
iranyzott beruhazasok tervezett illetoleg a tenYlegesen uzembehelyezett be-
ruhazasok teljes koltseget.
Amennyiben a tervidoszak folYaman uzembehelYezett beruhazasok tel-
J'es koltsege a targY evi beruhazasi teljesitesnel nagYobb, a befejezetlen be-
ruhazasok allomanYa csokken> elienkezo esetben no.2
A beruhazasok megvalositasa kulonosen az ertekhatar feletti, nagy
epitkezessel, valamint hatalmas g?e;Jpek es technologiai berendczesek heszere-
lesevel J'aro beruhazasoknal -- muszakilag indokoltan -- sokszor tobb evig
is eltart. Az uJ ' gYarak letesitese mellett tobb evet vesz igenybe a meglevo
nagY uzemek rekonstrukcioja is, es nem fejezodik be altalaban egy-egy gaz-
dasagi evben a nagYobb vallalatok bov%tese sem. A nepgazdasagi beruhaza-
sok kozul altalaban csak az ertekhatar alatti beruhazasok befeJ'ezese varhato
a megkezdes eveben.
A befejezetlen allomanY a beruhazas megkezdesetol a beruhazas uzem-
behelYezeseig allandoan no, es arnennyiben resziizembehelyezes nem tortent,
az uzembehelYezes elott megkozeliti a beruhazas teljes koltsegvetesi el"-
irant'zatat, illetoleg a tenYleges megvalosulas erteket. A ber'lhazasokra for-
ditott eszkozoknek a muszakilag indokolt megvalositasi idot meghalado le-
kotese felesleges aldozatokat kovetel a nepgazdasagtol. A befejezetlen be-
ruhazasok allomanYanak csokkentesehez ezert jelentos nepgazdasagi crdek
fiizodik, melyet a beruhazasok tervezesenel es megvalositasanal egyarant
figYelembe kell venni,
A befeJ jezetlen beruhazasok all omanyanak csokkenteset elosegito intez-
kedesek lenYegeben azonosak azokkal az lranyelvekkel, melyek a beruhaza-
sok tervszeru, rendeltetesszeru es gazdasagos megvalosftasanak elofelteteleit
kepezik. Ezek a kovetkezokben foglalhatok ossze.
A befeJjezetlen beruhazasok allomanyanak csokkentese erdekeben a be-
ruhazasokat csak alapos elokeszites (tervek, koltsegvetes stb.) es a megvalo-
t Az uzemlehelyezett leruhazksok cirtokhben csak a ?szab~lyszerii ureanbehelyezusi elj~rassal" Abvett
beruhdz~sok koltskge szerepelhet. A fogalont azt jelenti; az itzemlehelyczEsi elj~ras soron megvizsgol1Ak,
hogy a mcgvaldsltott beruhazas a lbvaha,gyolt lerv szeriut valbsult e meg, biztosllja-e annak a tervben
meghatarozott rendeltetesszeru os gazdastgos uzemeltetus~t, mennyi volt az uzembehe]yezusig tortfint
osszes raforditt,s stb., s errul az el8irt uzembehelyezosi jegyzokonyvel felvettrk.
A sz,lmltasnal befejezetlen Iteruhazasok allontanyabol le kell vonni az ~i16eszkozallotuanyt nem
aovelo, vaiaunint a Ieirt Ix ruhazasul;ra tortent raforditi sokat is (item aktivalhatb tr telek), Ezeknek a he-
ruhazasoknak az erkI;e ugyanis nem szerepelhet a bcfe,ieetlen beruhazasok Allomanyab>, ' "
novekedese es a tervidoszak
vegen meglevo alloman a e en ezert sz
Y pp en osszefuggott azzal, hogY a
" n
nemzeti jovedelembol evrol evre menu i far'
y t ditottunk felhalmozasra. A be-
fejezetlen beruhazasok alloman ana
y k bizonyos novekedese ezert t'
a avlati
terveinkben, amel ek a bovitett szocialista '
Y ujratermeles tervei, varhato es
elkerulhetetlen volt.
A befejezetlen beruhazasok novekedeseben is kife)'ezesre J'utott, hogY
az else oteves tervben a ne azdasa f 1esztes.
pg g eji feladatok tobbek kozoti sza'-
mos i j nagy letesitmen : SZtalinvaroS
Y , Komlo, Inota Kazincbarci
" , . ka, kozel
szaz korszeru u uzem stb. megvalo 'si 'ta 'sa kerult elo ?te 'rbe. -
J Az a korulmen
u anis h - - ~ ? Y
gy ogy anyagi eszkozeink 'elentos reszet u -
J j legtobb esetben tobb
evig tarto - letesrtmen ek me al' '
y gv osltasara fordltottuk szuksegkeppen a
befejezetlen beruhazasok novek
edesehez vezetett. A fejled
est Jellemzo le -
fontosab ~ g
b adatok vizs alata azonba
g n ramutat arra is hogy a befejezetlen
beruhazasok ertekenek noveked "
ese ttil gyors utemu volt.
A befejezetlen beruhazasok a'll
omanya az else oteves tervidosz
ak utan,
az 1955. evben - az uzembehelyez
esre vonatkozo terv kidol za' '
. go saval es
egyeb hathatos intezkedesek erect
menyekent - a korabbi
" evekhez ke pest
'elentosen csok - J kept. A kerdes azonban ne " "g
m veszitett elvi elentose eb
ol, s
ezert egyaltalan nem felesle es a kor'
g abbe evek beruhazas/
teveken se evek
mel ebb elem - Y g
y zese, s a hian ossa ok okainak i?e
Y g szletes feltarasa. Az else ot-
eves tervidoszak alatt szerzett to
pa4ztalatokat minden kor" '
ulmenyek kozott
hasznositanunk kell a masodik oteve - - -
s terv sikeres me ales
gv itasa erdekeben.
A befejezetlen beruhazasoknak
az else oteves tervben bek -" --1-ove~k
n ezett
gyorsutemu novekedeset es az ezzel agy u idej "
le kialakulo ara
, g nytalansa jot
szemlelteti az egy f orint t l
eljesitesre va uzembehel~~r "
gy ezesre ese befejezet,. on
beruhazasi ertek novekedese, (A
tablat lasd a 109. of
dalon.)
A tablazatban kozolt adatokbol kit"
unik, ho az e
? gY gy forint uzembe-
helyezesre ese befejezetlen beruh "
J azasok erteke minden '
nepgazdasa i a ban
orsabban no"v -- - g g ban
ekedett, mint a tel esitesre e so so ertek. Ez i azol'
g ja a befejezet-
len alloman tiM ors noveked J
y gy eset. Mivel a tel esite "
" J s novekedesevel ne
nett aran osan az uzembehelyez m
Y es, az uzembehel ezet ' ? -
y t beruhazaso
ker k erte-
e evenkent mind na obb es na ob
gY gq b befe ezetlen all
J omanY Jutott
.
Approved For Release 2010/01/08 : CIA-RDP81-01043R000100180011 5
A BEFEJEZETLEN BEHOHAZASOK NEIIANY KERDESE
Osazeson . ................................. .
EbbSI ... . ................................ .
spar ............ . ........................ .
mez5gazdasag ............................
kozleked5s ................................
kommunalis ea igazgatAai feladatok .. , . , . , . .
109
Az 6llami heruhuztsok 1,_ Ft teljesft6s6re e6
befejezetlen beruhazasok ert6ke forlntban
1949
1950
1951
1952
1953
1954
0,10
0,24
0,39
0,52
0,67
0,98
0,15
0,30
0,47
0,66
0,87
1,36
0,03
0,25
0,32
0,21
0,31
0,39
0,11
0,29
0,44
0,35
0,92
1,67
0,02
0,17
0,35
0,55
0,46
0,67
Az aliami beruhazasok 1,- Ft uzembehelyez&
afire esb befejezetlen beruhazasok 6rt~ke forintba
Osazeeen . . ..................................010 0,30 0,50
0,65 ~ 0,85 ~ 1,02
Ebboi , .... .
spar ................... . ...... . .. , .. 0,17 0,39 0,66 0.93 1,25 1,41
mezogazdasug .............................. 0,03 0 0,32 0
,36 0,21 0,36 0,46
kbzlokodes . 0,11 0,37 0.51 0,38 1,79 1,21
kommumilis es igazgatdsi feladatok . , ..... , , 0,02 0,20 0,44 0,75 0,55 0,76
E teren is igaz tehat mint aho azt a Magyar Dolgoz'
gy ok Partja III.
Kongresszusanak hatarozatai kife'ezesre 'uttattak: Terveze "
J J sunk nem nyug-
szik elegge tudomanYos ala on nem ele realis nem tudja f lm' p ~ g e erne es Osz-
szefogni fejlodesunk valamennYi tekintetbe j ovo tenYezoJ 'et."3
A befejezetlen beruhazasok it en alakulasa azonban t"
y obbre kotelez a
nepgazdasagi tervezesre vonatkozo altalanos megallapitasoknal
A kovetkezokben vizs al'uk me g azokat a ten -
g J g yezoket ame
lyek a befejezetlen alloman szukse esnel na obb merv" n"
Y g gy u ovekedeset elo-
ideztek.
A befejezetlen beruhazasok alloman a felduzzadasana "
y k legfobb oka
ketsegtelenul az, ho else oteves beruhazasi tervenkben sok t
gY ekintetben
eronket meghalado feladatokat tuztunk ki. Tobb szaz uj a
gy r epiteset, csak-
nem valamenn i na uzemunk rekonstrukcio'at va elent" '
Y gY J gy J os boviteset a
for almi mezo azdasa i es komm nali ''
g g g u s letesitmenYek ezreinek letesiteset
vettuk tervbe, nem egY esetben - mint az kesobb igazolodott --
irrealisan
alacsony koltsegvetesi eloiran zattal. Ezt a hian ossa of csak ak
Y y g kor vettuk
eszre, amikor az oteves terv else eveiben na szamban me kezd
nagy g ett beruha-
zasok tervezett hataridore torteno befe'ezesehez i en soksz '
J g or nem birtunk
biztositani megfelelo menn ise u e itoi ari i ari es tervezo "i
Y g p p p kapacitast,
n , ,
epito- es egyeb anyagot, a beruhazasok im orti en einek elle '
p g y ntetelet es
penzeszkozt. Ennek kovetkezteben beruhazasaink me alosul'
gv Asa szamos
esetben vontatotta volt, az uzembehel ezesek kesobb kovetke
y ztek be, va
n
nem egyszer elmaradtak. Az is elofordult, ho az a es uzem
gy gy behelYezett
beruhazasok koop eraciojaban zavarok jelentkeztek. A hiba
k reszleges meg-
oldasa (az erok atcso ortositasa nem a esetben a beruhaza
p ) gy si eszkozok
aranytalan megoszlasahoz vezettek stb. Ezek reszletes elemzese
re azonban
e cikk kereteben nem terunk ki mert ezzel a kerdessel a art- '
> part- es a kormany-
hatarozatok es tobb tanulman is fo lalkozott. Csak a befe'ezetle
Y g J n beruha-
a A Magyar Dolgozbk P?irtja III, Kongressrusanak i' Mdltett jegyzSk8nvve. Szikra, BiKfaest. 19y ,
5'i, ok1 l
 Approved For Release 2010/01/08 : CIA-RDP81-01043R000100180011-5
11
-
110
DEAR FERENI-SOKY DEZSO
zasok alloman dual ko "zvetlen kapcsolatban levo aeon tenyezokkel kivanunlt
Y "zbenl
ek feltarasa, elemzese - a fent etnlitett fo
fo lalkozm, amely ? ok idoko
g ~ ~t a befe beru
molasa utan is - tovabbi segitseget nu y J Jezetlen hazasok
felsza
?
alloman dual kapcsolatos meg fennallo problemak sikeres megoldasaban.
, _
Y ?
'nyunk szermt ez utobbl tenyezok kozul a legf ontosabbak a ko _
Veleme
vetkezok voltak.
Az elso o "te 'ves terv tartama alatt altalaban nem keszultek nepgazdasagi
uzembehely ,agi-muszaki tervei is sok eset-
ben h ezes>, tervek a beruhazasok gazda~
ianyoztak vagY hianYosak voltak. Ez viszont nagy mertekben hozza-
' enzeszko "zok es az apitoiAar kivitelezol ka-
jarult ahhoz hogy a beruhazas> p ,,.
P ,zo ,dtak, es a
"zembehel
ac>tasa> szetforgacsolodtak, az egyes u yezesek elhu
"ltek mint amenn
'zasok az esetel~ tobbsegeben tobbe keru Yit a tervek
beruha
es a koltsegvetesek eloiranyoztak.
Laza volt a. beruhazasok teren a terveegyelem. Sem a beruhazok, sem a
ivitelezok nem torodtek kello modon a penzeszkozok gazdasagos felhasz-
k
' 1asaval legtobbszor azert, mert rlem valositottuk meg a nePgazdasag cel-
na
J eget. Vegul meg kell J'egYezni, hogy egyes
'ait szol alo an ag i erdekelts g Y
g i intezkedesek is helytelennek bizonyultak.
azdasagpollt>ka
meg reszletesen az egy y es tenYezok szerepet
A tovabbiakban vizsgaljuk ?
es jelentoseget.
A tervek hianya
AL elao " otev2s ter" alatt nem rendelkezt? nk reszl.etes nepgazdasagi es
vallalati eves uzembehelyezesi torvekkel. Tervezo szerveink nem mertek fel
? tudomanyos alapossaggal hogy a beruhazasok uzembehelyezese ho-
kello
gY nepgazdasagi agak alloalapJ 'at, es hogYan novek-
szik an fogJ ' majd a a novelni az egY es
beruhazasok reven egY-egY nePgazdasagi ag vagy iparag terme-
lesi ka acitasa stb. Szuksegszeru volt tehat, hogy a kelloen megalapozott
p
- mindenekelott egyes beruhazasok tenYleges uzembe-
tervek hian aban ,
hel ezesenek Y elmaradasa kovetkezteben - a befeJjezetlen beruhazasok allo-
manya Y ., ?
'r a tervidoszak ele en kedvezotlenul es kesobb is gyakran nem
ma J
tervszeruen alakult.
Erre a jelensegre mutat ra a befeJjezetlen beruhazasok evenkenti nove-
kedeset szemlelteto tabla:
Vepgardtis4gi dg
~
Osszesen ..........................
Ebb51 .... .....................
rpar ............................
mozogazdasng ....................
kozlekedes .......................
kommun5lis ellatas ...............
A befejozetlen beruh,lzlsok erteke
1952. 1953.
1951
1959
,
.
~ I I
100,0
320,1
341,0
470,4
458,0
100,0
250,3
434,5
615,0
572,2
100,0
171,8
140,0
262,3
422,1
100,0
147,6
155,3
306,0
247,5
100,0
269,1
446,2
688,4
834,8
Az adatok elemzese azt is mutatja, hogy mig az iparl befejezetlen be-
ruhazasok allomanYa 1952. ev vegeig kozel negy es felszeresere, a mezo-
gazdasagban a befeJjezetlen beruhazasok allomanya csak mintegy masfelsze-
resere novekedett. Az ipari befeJjezetlen beruhazasok 5,7-szeres, a kozleke-
desi beruhazasok 2,5-szeres novekedese mellett az ipar reszesedese 48,0 es
I-A
A BEFEJEZETLEN BERUHAZASOK NEIIANY KERDESE
ili
62,7 szazalek, a kozlekedese pedig 23,0 es 10,5 szazalek kozott mozgott. Is-
meretes, hogy az orszag eleteben a edulallo apitomunka soran elsosorban
~'
a tervezes teren elkovetett es mar emlitett hibak belso aranYtalansagokban
,
foleg a termeles ket fo aga, az ipar es a mezogazdasag kozott kialakult
aranytalansagban J'elentkeztek. A kialakult aranYtalansagok megszuntetese
erdekeben beruhazasi eszkozeinket elsosorban a teruletek kozott at kellett
csoportositanunk.
E hibak felismerese utan hatekonY intezkedeseket tettunk azok kiku-
szobolesere. Az egYes agazatok kozott kialakult aranYtalansagok felszamo-
lasa azonban aldozatokkal J'art. A megfelelo elokeszites a gazdasagi e's a mu"-
i
szaki tervezes, valamint a kivitelezo szervezet gyors es nagymerteku " ' atalli-
tasa jelentos koltsegeket igenYelt amelYek a befeJjezetlen beruhazasok allo-
manyat szamottevoen noveltek.
A nepgazdasagi tervezes fogYatekossagai mellett roviden utalnunk ke11
a beruhazasok gazdasa i-muszaki tervezesenek hel zeter is
g y e. E teren a fe'-
lodes egyoldalu volt, a menn ise i kovetelmen ek mellet t "-
Y g y t o ervezes mmo
segenek fejlodese elmaradt. Tervezo szerveink munkaja sok tekintetben
nem volt eleg tervszeru.
A beruhazasok azdasa i-muszaki tervezesenek sokr' '
g g etu prob1 _emaa. ku
ion tanulman t erdemelnek. Me sem tekinthetun e '
Y g k 1 attol - ha vazlatosan
is -, hogy ne utaljunk arra ho a beruhazasok muszak'
hogy >, tervel az esetek
tobbsegeben nem keszultek el hatarido"re s peldau 'j 1 az u nagy letesitme-
?
nyeknel a meg ~. felelo gazdasag. i-muszaki e]okPszites Ps a gazda,. ~g1 .-mu "
a szaki
tervek hianya nagY mertekben kozrejatszott az uzembehely,~ '
Pzesek elmarada-
sahoz es a koltse ek novekedesehez tulzott "'
g an hosszu 1deJu lekotesehez. fgY
peldaul a azdasa i-muszaki tervezes es elokeszi '
g g tes hianYossagai akadalYoz-
?
tak a Tiszamenti Ve imuvek a Szolnoki Papi
gY rgyar, a Banhidai Konn u-
betong ar es e es sztalinvarosi uzemek hat'
Y gY aridore torteno megvalosltasat.
A befejezetlen beruhazasok alloman anak vizsga '1
y ata 1s arra f igyelmez-
?
tet, hogy a gazdasagi-muszaki tervek idoben torteno "
elkesz>.tese mellett a
masodik oteves terv soran sokkal na obb ondot ke
gy g 11 forditanunk a beru-
hazas letesitesenek es az uzemeltetes gazdasa o
b g ssaganak v>zsgalatara is.
A beruhazasok szet or acsolasa es elhuz6das
fg a
Az elso oteves terv beruhazasait ertekelve tob
b part- es kormanYhata-
rozat leszogezte, ho a tervidoszak alatt a beruhaz
hogy as1 eszkozok e resze
r-- -11 gY
szet>_orgacsoloaott. Ez a 'elense osszefu az el
J g gg obblekben elmondottakkal
ugyanis a beruhazot iran ito hatosa ok valamin
Y g t a beruhazo es a k>v>telezo
szervek - mivel ne azdasa i es vallalati uzem '
pg g behelYezesl tervek nem ke-
?
szultek -- az alloeszkozok uzembeh
elyezesere nem hel eztek mindig k
. Y ello
sulyt. Gyakori 'elenseg volt ho a realis lehet"
J b hogy osegek merlegelese nelkul
egyre tobb beruhazast kezdtek el s 1 az a
gy nyagl es i.enzugyi eszkozoket
szetforgacsoltak. A beruhazasok statisztikai me '
gf>.gyelese azt mutat a ho
? J , hogy
evrol evre e idoben tobb ezer kisebb-na '
gY gyobb letesltmen beruhazas Y a volt
folyamatban, hogy alig volt valalat amel
y ne kapott volna valam>lyen osz-
,
szegu beruhazast. A beruhazasi letesitmeny?ekn
ek altalaban mince 40 sza-
zalekat a megf igYeles eveben kezdtek e1
A beruhazasi eszkozok it en mertek" sz' '
y u etforgacsolasa a beruhazasok
megvalositasi ide'enek elhuzodasaval es a ' ' ? "
J z uzembehel5ezesi hatarldok el-
mulasztasaval Jart.
Approved For Release 2010/01/08 : CIA-RDP81-01043R000100180011-5
 Approved For Release 2010/01/08 : CIA-RDP81-01043R000100180011-5
112
30
Az uzembehel ezes>, '
y hataridoktol valo 1 '
. , , emaradas es ennek kovetkezm
n ea, mar 1952 ~`
Y . ev ve en de kulon"
g , osen 1953-ban Jel
entkeztek, amikor a me -
kezdett beruhaz - ? - g
beruhazasok kozul tobb u
J beruhazast a ter v szerint mar uzembe
kellett volna h
elyezni. A lemarad
? as a befe'ezetlen beruh
azasok novekedese
m J
ellett 'elentos termeze ' '
J si ka acitaskieC -
p sest is eredmen ezett
kiese -, - . Y . A kapacitas-
s mertekere es elentose
J gere azert szukse es kulo"
a .? , g n is ramutatni inert
z oteves tervtorvenyt - ?
megalapozo szamitas
ok szerint az 1952-1 -
~vekben e b ?? 953 as
beruhazasok reven ?
mar tobbmilliard forin
to t ert~ku > ari ka aci-
snak kellett volna b ~ p p
elepnie. A teny1 -
egesen uzembehel ezett beruh
kat fi elembev' ? Y azaso-
gY eve azonban a fen -
" ti ido ontokig a s
p zamitasba vett ka acftas-
bele es elento - p
p es s mertekben nem v
alosult me, Ne
ko ' g m valosult me tobbek
zott az eloirt hatarid " ~ ?? g
8re a 'elentos k
. J apacitasnovekedessel
Borsodi Erom szamitasbavett
u, a Kazincbarcfkai "
, Nitro enmu stb, -
. , g Ez a befe'ezetlen be
zasok noveked J ruha-
eset eredmen ezte s a z z igy bekovetkezett
fol as 1 tei meleskieses be-
y o to a me tervezet , .
g t nemzeti ovedele
J m alakulasat es szere
abban is 'ho ~ pet jatszott
gy az oteves terv beruhaz'
asait f elul kellett vizs '
azdasa f galni, s a ne -
g g ejlodeseben tama p
dt aran talansago
Y k kikuszobolese ve
eves terv utolso ' gett az ot-
eveiben 'elentosen "
, J csokkenteni kellet
ditha t a beruhazasokaa for-
to osszeget.
Az uzembehelyeze ' ~ ? ,
sek elmaradasaho
z az 1953-1954, evekb '
mechanikusan v en altalaban
egreha'tott tervcso -
J kkentesek is h -
me n ozzaJarultak. Az e term
g yilvanulo tervszer" ?
utlense elentos h
- , g J atassal volt az otev
eveben uzembehel ezendo -- beruh, ? es terv utolso
Y azasok alakulasar
a is.
Az uzembehelye ~~ -
zest hataridok elzoda 'sa '
?. ,, hunak e
ho gyik le fobb ok
gy az epitoi ar erof , , ?,p g a az,
p is szetf or acsolta
g k? Az eitoi ar
acsoltsa - p eromek ez a szetfor-
g ga a beruhazaso ? -
k csokkentese ill
etole szamos letesf '
Casa utan - g tmen leallf-
sem valtozott me g - Y
g yegesen. A le tobb e i k si?ta-si
ide'e l954- g p t ezes mevalo
J 04 ben is megh g
aladta a muszaki ?
la indokolt kivi
? g telezesi idot.
A kivitelezo vall - -
alatok altal megv
? , alositott letesitme
de evek s nyek elkeszulesi
iJ zorodasa i en na ~ - ?
g gY? Egy_e letesitm
gY enycso Orton bel"
anon letesitmen p ul ugyan-
yek 1-24 hona
p alatt keszulnek el ?~. ?
men - - ? Vannak of an lei -
yek is, mint eld -? Y esit
p aul a 44 ferohelye
- s bolcsodek amel
hona yek le Cobb et 4-12
p alatt e itettek ? .. g J
A , ugyanakkor szamo
s 44 ferohel es b"1 "
hona alatt v y o csodet 13-21
p alositottak meg.
GO ferbhelyes
munkasszallas , .. , f
2 8 23
tantermos altn?
Janos iskola 8
61
, ?
44 ferohelyes
bblesode.,,,,,,, 12
36
100 forohelyes
tehonistallo . , .... 9 I 53
40 ferGhelyes
loistallo..........
DEAK FERENC-sOKY DELSO
Ebbbl -
i 13-1,, 1v-15 19_,~,i 22_g#
h6nap alatt mew ; ~ ~-`- ---
al6sftott ls ~tesftln~nyek szama
25
i
I
G 1 1 l i- _
14 j 13
11
A BEFEJEZETLEN BERUHAZASOK NEHANT KERDESE
118
Az allami a itoi ari vallalato "
p p k egyebkent is Jelentosen csokkent mun-
kasletszama sok a itkezasen '
p forgacsolodott szet? Peldaul a harom legJ 'elen-
to
? pi , ,,i sebb a to arral rendelkez" mini -
p o szterium teruleten 1954, ev v
egen tobb
mint 4200 a ftkezes volt fol amatb ' '
p y an, es eg -e itkezesen atlagos
Y gY ap an 14-'
12 munkast fo lalkoztattak holo -g
g tt a IV? ne edev ele'en a realis lehe
gY J lose ek
.
csak minte 1504-2000 epitk
g5 ezes a idoben torteno kivitelaze' '
gY sere voltak
meg?
Meg ke11 emlfteni ho az e ' 'to "i
gy ar tervszeru munk'
pip aJat sok esetben
hatraltatta az ho term ' -
gy ezesi feladatat keson es hian
yosan hataroztak meg.
Nem ha tak ova reszere e f
gY j ova tmen 'e zeket, es ezer
YJ gY t nem volt kielegita
"
a beruhazo es kivitelezo minisz
terlumok terveinek osszehanga of
. , sa? Hasonlo
hianyossa ok a e i ar munka" "
g g p p Jaban is elofordultak
Szamos eldat lehetne felso-
p ~ olni annak i azolasara ho
. g gy beruhazasaink
(peldaul a Mali Te la ar, a 'sa '
Y g gy HaJdu G o szer ar
" gi Y gY gy a Tiszamenti
Vegyimuvek a So roni 1J "
p puletasztalosi ari Vallalat
p , az Inotai Alumfnium-
koho stb, me alositasi "
7 gv ide'e az elso -
J oteves tervben tul hosszu volt
. Vele-
menyunk szerint azonban a b - -
eruhazasok me valositasi ide'
g Je leroviditesenek
lehetose et es azdasa elen "see ' '
g g gi J tot elsosorban azok
g a peldak igazolJak, me-
,
lyeknel a rendelkezesre a'Ilo "
eroket es eszkozoket me f elel
? g oen koncentraltak?
IgY peldaul a dinsgyori na koho e ftesi ideJ '
gY p e mindossze 340 nap volt, , p , mlg
az ozdi na koho eitese az 192
gY p 0 es 1930-as evek kozot '
t kozel het evet vett
igenybe, Az osszes eddigi b -
eruhazasaink kozul a Dios "
gyorben me valositott
bra F g
e .lhazas Prtekerek napi v atlabgau ?0i,t a i 2gi1>. .
a gasabli.
A hosszu me alcsulasf ido " k~ "
gv edvezotlen hatasa elsosorba
n abban 'elent-
kezik - " J
hogy az uzembehel ezesi h
y atarido elmulasztasa veszelye '
zteti a beru-
hazasi es a termelesi terve
k kozott tervezett osszhan
got, es a tervezett ter-
meles kiesese kart okoz mint a
hog erre mar ramutattu
Y nk,
Az uzembehel ezesi hatarid"
Y ok elmulasztasa miatt e
,Byes beruhazasokat
nem lehetett az elso oteves ter v sor. an megf elelo idoben az ipari es mezo "-
~ , ?
gazdasagi termelesi feladatok it
letole a szocialis, kultura' '
g las igen ek kiele-
ftese y
g nek szolgalataba allitani.
Torven szeru f of amat ho
Y Y gy a beruhazast eszkozok sz
etforgacsolodasa
a kivitelezesi ido elhuzodasa'hoz, ez pedig a terv szerinti uzem
behel ezesek
elmaradasah - ? Y
oz, s ezzel a befe'ezetlen beruhazas '
1 beruhazasok alloman anak mean"v -
k Y boe
edesehez vezet. A tervido
szak alatt len e eben nalunk '
Y g is ez a fol amat at-
szodott le Y J
1954, ev ve en a befe ezetl
g en en beruhazasok erteken
ek tobb, mint
felet a befe'ezetlen ber '
,l uhazasokra mar 1953, d ~~
ecember 31, elott fordit
Ott
osszeg kp
"e viselte.
Megnevezs
Befejezetlen
beruhlczsok
ertZko
6sszesen
A befojezotlen beruhazasok ortkke 1954?
XII, 31.n
?????? 100,0
i
1952. XII.
31?e e15tt
Ebb~l
beruh&zbsra forditott ert5k
17,3
38,5
44,8
A beruhazasokat iran fto 's , ..
y zerveknek fi elmuket e
. gY s teveken se uke
~ en eez - Yg t
pp rt elsosorban a bef a ezetle
J n beruhazasoknak arr
a a reszere kell
2 Stalisztikai Szenile
Approved For Release 2010/01/08 : CIA-RDP81-01043R000100180011-5
 Approved For Release 2010/01/08 : CIA-RDP81-01043R000100180011-5
Approved For Release 2010/01/08 : CIA-RDP81-O1043R000100180011-5
4
114
?a fordltaniok, amelyeknek khitelezese mar Cobb eve tart1 s J'elentos ert,keket
?
kot le. Ez annal is inkabb szukseges, mert a letesitmenYek nagYobb henYada
-- mint azt a kesobbiekben reszletesen is kimutatjuk - tulJ'utott az 50 sza-
zalekos keszultsegi fokon, s ez lehetoseget nYuJ't arra, hogY hathatos intez-
kedesekkel a befejezetlen beruhazasok csokkenteseben J'elentos eredmenYe-
ket erjiink el.
E teren elsosorban az ipari beruhazok elott allnak Jelentos feladatok '
,
mivel a befejezetlen beruhazasok J'elentos resze ipari beruhazas.
Az elobbiekben emlitett J'elensegekkel talalkoztunk a lakasepitkezesek
helYzetenek vizsgalatanal is.
A megvalositasi ido elhl zodasa a lakasepitkezeseknel a legtobb esetben
a kivitelezes nem kello megszervezesenek kovetkezmenYe. Az a korulmenY,
,hogy az egyes evek, peldaul az 1954, ev lemaradasanak J'elentos reszet mar
a kovetkezo ev elso feleben behoztak, lenYageben nem valtoztatott azon a
,
tenten, hogY Peldaul az J954. ev vegen apulo lakasoknak tobb mint agYhar-
madaba mar 1954. evben bekoltozhettek volna a lakok.
1954? XII, 31?en epulb IakAsok darabszAma osszesen .....................
i9o4. I. f li;vben ......
Epuld ]akAsok, amelyekat szorzddes azerint at 1954. II. felevben .. , .. .
keliett volna adni, vagy at kell adni 1955, I. felevben ......
1955. II, f6levbon ......
A lakasepitkezesek kivitelezesenek vontatottsagat mutat'a az is ho
J ? is, gY ?
az oteves terv vegen 40 szazalekos keszultsegi fok alatt levo lakasok tul- ?
nyomo tobbsegenel az epitesi munkalatokat mar 1953-ban elkezdtek,
Megnevezs
BEAK FEBENG-SOKY DEZSO
Megoazlas
(szaa16k)
?
100,0
i,i
33,9
10,7
54,3
Ax oteves terv vegen 40 szazalekos kesziiltsegi fok alatt levo epiilo lakdsok
szazalekos megoszldsa ?
Megnevezos
0
1954. XII. 31-en 40 szAzalekos keszultsegi fok alatt levo epUl51ak4sok 5sszesen
?
? Ebb81 azon lakAsok amel k 1953, ovben kezdtek meg . , ? .... ?
ye et 1954 I
. I. fe1~vben kezdtek meg .. ..
E`pul8 lakAeok
darabszam szo?
rinti megoszloss
100,0 ?
? 82,3
17,7
A tovabbi evekben mind az ipar es mezogazdasagi, mind a lakasepitesi
? ?
beruhazasok megvalositasa soran tovabbi fokozott erofesziteseket kelI tenni
a2 erok celszeri koncentralasa erdekeben a kivitelezesi ido leroviditeseve
1, a
gepek es a korszeru technika megf elelo kihasznalasaval, s a muszaki f eJ'lesz-
tesi,intezkedesek megvalasitasaval.
e
. ianLermes aitalanos iskola.. 123,4 ,
44 ferohelyes bolcsode ...... 1961
Kotszobas lakes
?
1951. I. 1. tfpus ........ , ... 138,2
Tehenistallo ...... ???..... ii Tehenelleto ...... . . . . ... . 120,8
Sertesffaztatb e
112,6
Gore 1
?.???.. 55,6
E taliulman kerete ?
y n belul nem kiv
anunk reszletesen
? f oglalkozni a
beruhazasok koltse ?,
galakulasaval a kol -
tsegvetesektol vela
elteressel stb,
inindamellett szukse esn
g ek tart uk - e
J ppen a befe ezetlen be
1 J ruhazasok al-
omallYanak vizs alataval
g kapcsolatos to aszt
p alatok ale 'an
fi pJ f elhivni a
gyelmet arra ho a ter -
gy vezett beruhazasi koltse -
gek tulle ese is i e
hibak f arra p g n suly os
sa, mert a befe ezeshez hian -
i, J yzo anYagi eszkozoke
t mas a tervek-
ben a ebkent elo -
gY rt beruhazasool von . .
? ? Jak el ? ivalam
.? ~ gy ely miniszterium ?
llletoleg ne azdasa i a' ?
pg g teruleten Jel
g entkezo hiba tova '
bb rtlzlk es '
azdasa b3'u a ne
~ }7 Szamara m1Plrlan aca4ho? Ira.. ?~,,... 17"
A beruhkzasi koltse ek
g emelkedese
Az elso oteves terv beruha '
zasalnak ertekelesevel de kuion"
, , osen a gazda-
sagossa kerdesevel kapcs
g olatban a koz azdasagi 1t
g odalomban szamos of an
cikk es tan Y
ulman elent me me '
Y J g, ~ reszletesen f o laiko
., Y g zott a beruhazasok
? megvalositasanak koltsegeive1
,
Ismeretes ho sok ese ~' ' -? -
gy tber~ a beru~.azas ter ' t,~~
a vezett kol+~uCO ~go ~ ,,lolranygat
tobbszorosebe kerult mint peldaul a Mal i Teg1
y agyar es a Banhidai
Konn Qbeton ar mel
Y gy y a tervezett ossze ketsze
g resebe, va a Sztalin-
v gY
arose Tuzallote la ar es a K
g gy rypton ar mel az erect '
gY ~ y eti eloiran Y
zat tobb
mint masfelszeresebe kerult,
A Magyar Beruhazasi Bank ?
altal rendelkezesr
e bocsatott adatok ale -
'an me vizsgal - ' ? --g -gi ., p
J g tuk az 1953-1955-ben e
pitett u mezo azdasa szocia'1is es
?
kultura
-li?s letesitmen e ,pi ,,si J e
y k ete koltse eit, A vi
? g zsgalat mintegy 1700 fetesit-
meny epitesi koltse eire a z z 1953-1955-ben ve reha
? g Jtott mezo azdasa i es
ko g g
mmunalis jelle beruhazasok m'
~ integ 25-30 szazaleka
Y ra terJedt ki.
Megalla itottuk ho
p gy az epitesi koltse eke segr '
g gy e Juto norma a 1951.
evhez ke ? ? - - J
pest altalaban elentosen mego n
J tt, NehanY pelda;
Egy rendeltetesi egysegre f uto koltse norms
f1 alakuiasa (1955.)
(Index; 1951 = 100)
.
A me zs alt letesitmen
g yek ten Ie es a itesi ko"ltse '
. , Y g p gei altalaban ~len-
tr3sen me hale J ?
? g djak me g le magasa '
g g bb 1955? eve koltse norm
g ativakat is;
? , A? tenyle es a ltesi k"
A p oltsegek alakulasa
Tenyleges koltseg a norniiiv~ '
Megnevezes szerinti koltsog szaza1~k9ban
A BEFEJEZETLEN BEAUHAZASOK N$HANY KEADLSE
MegnevezCs ?%
i tantermes iskola ........... . . .
???????., 126,2
100 ferohelyes tehenistallo .
28 ...... . ....... 138,8
ferohelyes elleto ........ ,
30 ........... . . 127,3
0 ferohelyes juhhodaly .. , ,
............. 131,5
116
 Approved For Release 2010/01/08 : CIA-RDP81-01043R000100180011-5
118
DEAK FERENG-SOKY DEZSS
A beruhazasok teren me levo hian ossa
? g y gok kozottl szoros ok es okozatl
osszefugges arra fi elmeztet ho resz -
gY gy letme oldasokkal csak a es
, . , g gy resz-
teruleteken a hibak ki'avitasaval len ege
J y s Jawlast nem erhettink el.
Nyilvanvalo, hogv csak a beruhazasi eeiok konkret es a szukseges sza-
mitasokkal me ala ozott me hatarozasa a ga r
g p g zdasagi-muszaki tern ezes mod-
szereinek tokeletesitese, a tervszeru me valo i ' ' ' '
g s tas, az u technolo iai el ara-
sok es a kivitelezesi ido lecsokkentes ? -
e utJan csokkenthetok hatekonY modon
a beruhazasi koltsegek.
A terv f egyelem teren enntzllo hianyossa'g
f ok
Az elso oteves tervidoszak alatt a ter
vfegyelem a beruhazasoknal nem
ervenyesult kiele itoen. Gazdasaai vezet? "
g p o szerveinl, reazerol akra
? gy n el-
maradt a felelosse revonas az e es beruhaz'
g gy asok uzembehelYezesi hataride-
jenek nem tel'esitese eseten va ' ha '
J gy a rnegvalosult beruhazas a koltseg-
i
vetesi eloranyzatnal len a esen tobbe keru"1
Y g t.
Az orsza ban fol o na merteku beruha'za ' '
g Y gY si munkalatok mulhata
tlanul
megkoveteljk, ho az allami es a tervf ?
gY egyelem betartasat a ovobe
J nabe-
ruhazasok teren maradektalanul biztosit --
suk. Aberuhazasi munkalato kme
retere jellemzo, ho ' az elso oteves terv ve en "
gY g en ezer letesitmeny beru-
hazasi munkalatai voltak fol amatba
y n. A fol amatban levo bef
Y e?jezetlen be-
ruh'zdsok ertekenek ele na ker
g gy ( eken 16 szazaleka of an lete
sitmen
Y Y
volt, amelYet az 1954, december 1-en, vagyis az eves terv modositasam k
lezarasakor erven ben levo szerz '
y odesek szerint me 1954, evbe
g n at kellett
volna adni rendeltetesenek.
Ezt az aran t annal is inkabb' magas
Y nak kell teklntenunk mert
, ez a 16
szazalek az 1954, evi reszletterv- es szerzoe d' '
smodositas utani allapotot mu-
tatja, es nem veszi fi elernbe ho
gy gy a korabbi szerzodesmodositaso
. , ? k soran
az uzembehel ezesl hataridoket mar ne e "
Y m gy esetben kesobbi Idopontra
halasztottak. De fel kell ra fi elni aze '
? gy rt is, mert a tervfegYelem nem kiele-
gito volta es tobb esetben a szerzodesekbe
n vallalt kotelezettsegek nem tel-
,
jesitese miatt a lemaradas az e -
gyes Ipari miniszteriumok igY a Koho- es
Gepipari Miniszterium es a Ve i ari '
,? gyp es EnergiaugYi Miniszterium terule-
ten tobb szaz millio f orintet is elert.
A lemaradassal kapcsolatban nem 1ehet
,
egyeterteni a beruhazoknak erre vonatkozo ' indokolasaival.
Az 1954, ev ve ei tel'esitendo "
g g J szerzodesek realitasat alatamaszt'
Ja az,
nogy a beruhazak becslese szerint az 1954. evi atadasra eloiran zott letesit-
menyek uzembehel ezesehez hia '
y pyzo osszeg kozel azonos volt az allaml '
? be-
ruhazasok 1954. evi tervetol val'
o lemaradassal. Ennek ellener
e a hiba ki-
javltasara nem kovettunk el mi - -
ndent; a beruhazot Iran Ito hatos
y agok pel-
daul az 1955, evi beruhazasi te
rv osszeallitasanal sok esetbe
n nem vettek
figyelembe a lemaradast. Ez volt e ik fo oka annak ho
g3' g az elmaradt
uzembehel ezesek a reszet me -g
Y gy g 1955, unius 30-i g, 195
J g, 5, ev ve eig
sem teijesitettek,
K '
edvezo 'elense viszont az bogy a fol amatban levo letesi
Y tmenyek
nagyobb han ada az oteves to ' ' - g
Y rv vegen tulJutott a 60 szazaleko
? s keszultse i
fokon. De elentos volt a beruh "
J azasoknak az a iesze is --
bar a szerzodes
szerinti atadas ido ont'a 1954, a a~
p J v vege volt -, amel a terv szerI'
" . , Y liti atautas
ido ont aban me g en al -
p J g g acsony keszultsegi fokon alit.
tl BEFEJEZETLEN BERUHAZASOK NERANY RE
RDESE
Yegnevez6s
Folyamatban lev6 befe'ezetl
1 en beruhAz~=
sok erteke (1954. XII. 31, ..
Ebb61:
az 1954. XII.1.5n 5rven .
b y
en levo szerzbdesek sze-
rint az AtadAs id5pontja
1954. ev.. , .
1955. vagy
k6s5bbi evek
Folyamatban
lev6
befel~ zetlen
beruh6zas
6rt6ke
100,0
100,0
100,0
117
0-20 21-40 41-60 61-80 81-99
sadzal6kos k6szf lts6gl fokon foh amatban
lev6 befelezetlen berah6z6sok 6rt6k6nek
sz6za16kos megoszlasa
7,1
2,2
8,0
12,1
3,5
13,7
29,9
Az 1954, ev ve en fo " ~ ,
g en levo bef
eJezetIen beruhazasok a le '
men - tesit-
yek me kezdesi eve "
g szerint a kovetkezoke
ppen oszlottak meg;
-------- --
uegnevez6s
Folyamatban
lev6
befelezetlen
beruh6z6sok
6rt6ke
Folyamatban levy befejezetlen be
ruh~zA?
sok Brt6ke (1954. XII. 31.) ............ 100,0
Ebb61:
az 1954.XII.1-en brv6ny- 1954. 5v .
ben lev' 100,0
b szerzbdbsek sze? 1955, va
rint az Ata
dAs idopontjs k~sbbbi ~vek 100,0
1951. 195:L1953. 1U54.
vben
15,8
6,8
17,6
29,7
23,7
30,8
35,3
63,8
elkezdett 16tes(tm6nvek 6rt6k6nek
sz6za16kos megoszlasa
1954. XII. 31.6n
17,5
1,5
20,6
18,6
6,3
20,9
18,4
15,0
19,0
21,5
38,1
18,3
24,0
39,1
21,2
A tablazatbol az tuni - ? ? ~ -
k ki ho a beruh
gy azot IranYI to szervek a tervben
leszo ezett Iranyelv -
g ek ellenere eldaul
p az 1954, evben nem forditottak kello
gondot a beruhazasi eszko "zo "k koncentra ?l~?
sara. 1954-ben is a korabbI e ' '
, . vek
gyakorlatanak me feleo 1" -
g en, ujabb na szamu ber
gY uhazast kezdtek e
kul ho 1 anel-
gy biztosftottak voln
a a regebben me kezdett le ~? ?
.. , g tesltmen ek mielobbi
bef e ezesehez szuk y
J seges eszkozoket. Beruha
zasi tervezesunk
nek f el kell sza-
molnia azt a 'elenle '
J g f ennallo hel telen -
y korfor ashoz na
g sonlithato -
gyakorlatot mel et az ' -- . .
y ,jellemez, ho az epfto
? , gy ~ ipari ka acitas elen
, p J le a tobb
ezer fol amatban levo - g
Y epitkezesen tulzotta
n szetaprozott, s ezert a ~~
evek beruhazasi eloir' - - z eg,, es
anyzatainak tel esitese c
. J sak sok hel en e sz
niunkaval , , . Y gy erre folyo
biztosithato es miv ,
el a beruhazasi terv
- ek szerint az a itoi
sok letesitm " p painak
enyen kell e doben f el
? .? gYi vennie a munkat
. , a beruhazasok ter -
szeru uzembehel ezeset -- a ~ ? v
Y beruhazasi terv to
nyle es tel esitese -
tele ~ - ~ g J t a kivi-
zoi kapacitas szetapa roz - - - ? i ,
sa, s ezzel a me - -
gvalositasi do elhuzo
n ern fol tan
em tudja biztositani, y
A tervfe elem hian
gY ya az elso oteves to
rv beruhazasainal
1 sok teren e-
entkezett, Ez volt a
helyzet eldaul a s
p zabalYszeru atvete1 nelkul haszna-
latba vett beruha -
zasok eseteben is. E z az alloman az oteve
eveibe - Y s terv utolso
n azert nott meg na -
gymertekben mert a b
eruhazasok lebon
tern els&sorb - yolitasa
an az uzembehel ezes t
Y eklnteteben volt
a le lazabb a
elem. g tervfe-
gY
Approved For Release 2010/01/08 : CIA-RDP81-01043R000100180011-5
 Approved For Release 2010/01/08 : CIA-RDP81-01043R000100180011-5
i.j
118
A beruhazek es az iranyito hatosagok tulnYomo tobbsegben nem vettek
figyelembe, illetve nem tartottak be a szabalYszeru uzembehelYezesre vo-
natkozo eloirasokat. Ez sok esetben muszaki hian~'y ossagokra, J
'elentos tobb-
letkoltsegekre vezetett. A szabulyszeru atveteli elJ'aras nelkuli uzembehelYe-
zes nem gyorsitotta meg az alloeszkozok hasznalatbavetelet hanem ellenke-
zaleg, kesleltette azt. Jelentos javulas varhato ezen a teren mert a szabalY-
szeru atvetel nelkul hasznalatba vett beruhazasok eloiras szerinti uzembe-
helyezeset a beruhazoknak a legu'abb rendelkezesek szerint 1955, ev ve ei
J gg
biztositaniok kellett.
A beruhazo es a kivitelezo szervek nemtorodomsege a beruhazasok
tervszeru es gazdasagos me9valositasaban
A tervfegyelem hianya mar onmagaban is erdektelenseget es kozom-
b
bosseget jelent az allami intezkedesekkel szemben. Az an a i erdekeltse
Yg g
hianya vagy osztonzo erejenek hel telen "alkalmazasa mindezt szuksegke
Y p-
pen csak tovabb f okozta. Ezert az elso oteves tervunk beruhazasainak elem-
zese soran ra kell mutatnunk azokra a J'elensegekre es kovetkezmenyekre,
amelyek elsosorban abbol adodtak, hogY sem a beruhazok, sem a kivitele-
zok nem torodtek kello mertekben a beruhazasokkal es sok esetben nem a
jo gazda gondossagaval kezeltek a rendelkezesukre bocsatott millios erteku
eszkozoket. Erre mutat tobbek kozott a beruhazasok negyedevi adatainak
.
aiakulasa is. Az ev vegi >,roliammunka" a beruhazasoknal sem volt ismeret-
len, es igen gyakran a rendelkezesre allo penzeszkozok minden korulmenyek
kozotti felhasznalasat J'elentette. Az adatok azt mutatjak hogY a beruha'za-
sok teljesitesenek utemessege a tervid"szak minden eseben igen kedvezotle-
niil alakult.1954. evben peldaul a beruhazasoknak kereken 37 szazaleka az
ev negyedik negYeseben valosult meg, s kulonosen magas volt a beruhaza-
sok december havi telJ'esitese.
Beruhazasok 1954, evi teljesitesenek negyedevenkenti szazalekos alakulasa
1954. I. negyod .......................
1054. II. negyod .....................
1954. III. negyod .......................
1954. IV, negyod .......................
1954. dv 5asze,een
Beruliazfsok teljesit~se
tsszeseo
12;9
24,1
25,1
37,1
100,0
14,5
26,3
25,0
34,2
100,0
8,0
21,1
30,0
40,9
100,0
A beruhazasok me alositasanak ezt az utemet a etl
~ gy en evben sem
indokolhatjak a termeszeti tenYezok kulonosen nem a gepiparban)
( . A hibak
okat az un, eves szemleletil azdasa i intezkedesekben el
g g (p daul a gePrende-
leseket csak az eves terv 'ovaha asa utan az e esz tervevre v
J gY g onatkozoan
lehetett feladni stb.), tovabba az a itesi kivitelezo es a art'
p gy o vallalatok
munkaszervezesenek hian ossa aiban es az elszamolasok e " '
Y g v kozl hailYag ke-
zeleseben kell keresnunk.
Egyes beruhazokat iran ito hatosa ok' illetole beruhaz'
Y g g o vallalatok
gondatlan es tervszerutlen munka'ara elesen ramutat m"
J a uszakilag befeJe-
A BEFEJEZETLEN BERUHAZASOK NIrHANY KERDESE
119
zett, de uzembe nem helyezett beruhazasoknak az osszes folYamatban nem
levo beruhazasoknan valo reszesedese is. A muszakilag befeJ'ezett, de
uzembe nem helyezett beruhazasok ugYanis ofYan beruhazasok amelYek
mar elkeszultek, a tenYleges uzembehelYezesuket azonban a legtobb esetben
az akadalyozza, hogy a beruhazas rendeltetesszeru hasznalatat biztosito
egyeb onallo letesitmenYek nem valosultak meg, vagY uzemeltetesenek mas
akadalya van. Ezeknek a befeJjezetlen beruhazasoknak es mindenekelott a
tobb evvel ezelott befeJ'ezett de uzembe nem helyezett beruhazasoknak
mielobbi uzembehelYezeset a legsurgosebben biztositani kell, 1955. J 'anuar
1-en a muszakilag befejezett, de uzembe nem hel ezett beruhazasok all
y o-
manya peldaul tobb szaz millio f orint erteku volt.
Az 1954. december 31-en f olyamatban nem levo, muszakilag be f ejezett, de uzembe
item helyezett letesitmenyek ertekenek szazalekos megoszlasa a kezdes eve szerirt
Ev
Szfzalek
1951. I.
1, elott ..............
3,6
1951
........................
5,7
1952
........................
19,2
1953
........................
26,0
1954
........................
45,5
Osszesen
100,0
Jelentos tetel evrol evre az un, leirt beruhazasok 0sszege is. LenYege-
,.
ben a lelrt beruhazasok le 'elentosebb tetelei i '
gJ is a gondatlansagot tukroz>,k.
Leirasra kerulnek eldaul a eolo iai kutatomunka
p g g k es meddo furasok kolt-
segei, a rossz tervezes va hibas kivitelezes kovetke '
gY zteben nem hasznalhato
beruhazasok stb. Elofordul olyan eset is hogy e '
gy beruhazas elkeszul s
utana derul ki, ho a cel'anak nem felel me g, > k'
gY J g, seleJtez>,k es leerJak.
Az ilyen esetek, velemen unk szerint semmike
y , ppen nem valaszthatok el a
beruhazas me valositasaban resztvevok go '
g ndatlan munkaJ atol.
Az uzembe nem hel ezheto beruhazasokka1 n '-
Y apcsolatban felmerult
koltse eknek e resze elkerilhetetlen k"
g gY ulonosen az alloeszkozallomanYt
?
nem novelo tetelek. Fel kell hivnunk a fi elme arra
gy t ,hogY a Jovoben col-
?
szeru lenne ezeknek a koltse eknek sokkal Bond b '
g b osa b ellenorzese. Kulonos
gondot kell forditani eldaul a terveztete o
p s k ltsegelnek esszeru f elhasznala-
sara, s tervszeru elokeszitessel ki kell kuszoboln>
, bogy olyan muszaki tervek
keszulJ'enek, amely b ek megvalositasar
a belathato /don bolo/ nom, vagY nom
a megtervezett modon keriil sor.
Egyes gazdasa i intezkedesek hel telennek bi
g y zonyultak
A befejezetlen beruhazasok allomanyYanak or "
gy s utemu novekedeseben
kozrejatszottak a vizs alt idoszak e es intezked'
g gy esei is.
A statisztikai adatok elemzese feltarta bogy a efeJezetlen ipari beru-
hazasok kozott na sul t ke viselnek a nehezi ar be '
gY Y p p feJezetlen beruhazasai.
A befejezetlen ipari -- elsosorban a nehezi ari - ber '
p uhazasoknak tulzottan
magas aranya azonban csak bizon os merteki fu a nehez' ' '
Y g gg lparl beruhaza-
sok muszakila indokolt hosszabb me valosulasi ide'e "
g g J tol, A bef eJezetlen be-
ruhazasoknak az a es ne azdasa i a ak kozti mego
gY pg g g szlasa osszefugg a part
gazdasagpo11tikajanak obboldall eltorzitasaval 1s a
l mely beruhazasi polio-
.
Approved For Release 2010/01/08 : CIA-RDP81-01043R000100180011-5
 Approved For Release 2010/01/08 : CIA-RDP81-01043R000100180011-5
11
120
DEAK FERENC-SOKY DEZSQ
kankban tobbek kozott megalapozatlan intezkedesekben, helYtelen leallfta,
sokban stb, is J'elentkezett - amint ezt a Kozponti Vezetoseg 1955, marciusi
hatarozata feltarta.
A beruhazasok megvalosftasanal elkovetett hibakat valamint a helyte-
len gazdasagpolitikai intezkedesek kovetkezmenYeit az alabbiak bizonYftjako
Az elso oteves terv vegen a befeJjezetlen beruhazasoknak kozel egy
negYed resze folyamatban nem levo beruhazas volt.
A nepgazdasag befejezetlen beruhazdsainak megoszlasa az elsd bteves tern vegan
MegnevezEs SzAzalE k
Folyamatban levo beruhazas .......................... 76,1
Folyamatban nern levo beruhazas ...................... 23,9
Be f ejezetlen beruhazasok allomanya 1954. XII. 31....... 100,0
A foeYamatban nem levo beruhazasok nagY slilya mellett kedvezotlen
J'elenseg volt az is, hogY a nepgazdasag befeJezetlen beruhazasainak ossze-
teteleben az 1954, ev vegen kialakult 76-24 szazalekos aranytol egyes nep-
gazdasagi agak (epftoipar, kozlekedes) foeYamatban levo es foeYamatban
nem levo befeJjezetlen beruhazasainak aranya jelentosen eltert.
A neAgazdasag befeJjezetlen beruhazasainak ketharmada hat ipari ml-
niszteriumnal J'elentkezett es ennek is tobb mint haromnegyed resze a Vegy-
ipari es Energiaugy i valamint a K0ho- es Gepipari Miniszteriumnal. A
Vegyipari es Energiaugyi Miniszteriumnal a legjelentosebb tetelek a Sajo-
menti VegYimuvek az eromuvek, az ercbanyaszat es az ercf eldolgozas, a
Koho- es GeAiPari Miniszteriumnal pedig a kohaszat (Sztalinvaros, Dios-
gyor), uzembe nem helYezett beruhazasai voltak.
A nepgazdasag osszes befejezetlen beruhazasainak az egyes miniszte-
riumok kozotti megoszlasa elsosorban az ipar befejezetlen beruhazasainak
nagy slzlyara mutat ra. Szukseges azonban az, hogy kozelebbrol is lassuk az
egyes ipari miniszteriumok kozvetlen feladatait. Ehhez segft hozza, ha a mi-
niszteriumok bef ejezetlen beruhazasainak folyamatban levo es folyamatban
nem levo csoportjait vizsgaljuk. Erre a beruhazasi statisztika a kovetkezo
elemzesi lehetoseget biztosftja.
Befejezetlen beruhazasok osszetetelenek szazalekos megoszlasa
f obb miniszteriumok szerint
Megnevez~
B'efelezetlen'
beruhdzAsok
~rtc{te
1951,
XII. 3I-en
folya?
matban
lev6
Vegyipari as Energiaugyi Minisztarium
100,0
87,9
Xoha? as Gapipari Minisztarium .....
100,0
77,6
KonnyGil~ari Minisztarium ...........
100,0
72,6
Ieimiszeripari Minisztarium..... , ...
100,0
86,1
AIlaml Gazdasfgok Mimsztarsuma ....
100,0
72,8
JktatAsugyi Minisztarium ...........
100,0
65,0
Ebh~l
hat6sAg1
rende lke-
zessel
lcAllltott
7,0
17,4
1,1
0,9
0,6
9,0
ml1szakflag
befejezett,
de uzembe
nem
helyezett
szabMy.
szeru At-
vetel nelkul
uzembe?
helyezett
2,1
2,8
16,0
12,6
26,6
3,0
2,2
11,3
0,4
26,0
A BEFEJEZETLEN BERUHAZASOK NEHANY KERDESE
0-20 21-40 41-60 61-80 81-90
szazalekos keszults~gi fokon Irv6
folyamatban nem hvnberuhAzAsok
Arteke 1954. XII. 31-en
A befejezetlen beruhazasok osszetetelenek a fenti cso ortosfta '
p s szerlntl
vizsgalata kulonosen fontos, mert a en az osszetetel kulonbozose mi
pp en att
nem lehet altalanos iran elvekkel az a es miniszteriumok kozvetl
Y gY en fee-
adatait meghatarozni. Az uzembehel rezesi tervek teljesitesere u
S gyanis igen
kulonbozo modon hat a befejezetlen beruhazasok e
J Byes csoportjainak teny-
leges alloman a. A f of amatban nem levo bef z
Y Y ejeetlen beruhazasok koze
mint emlftettuk a hatosa i rendelettel leallitott a muszakil
g ag befejezett, de
uzembe nem he] ezett valamint a szabal szeru atvete 'lku " "
Y y 1 ne l uzembe-
helyezett beruhazasok tartoznak. N ilvanvalo ho m' '
y gy as lntezkedesek szuk-
segesek ott, ahol a befejezetlen beruhazasok na re
J gy sze mar muszakllag be-
fejezett es mas, ahol tobbsegukben leallitott stb
.
A befejezetlen beruhazasoknak ez a cso ortosftas '
p a eppen ezert kozgaz-
dasagilag helYes es indokolt, s a jovoben is feltetlenu
l hasznosltanl keel az
egyes evek tervfeladatainak me hatarozasakor. A be
g fejeaetlen beruhaza-
soknak reszletes tervezese es me fi elese alapJ 'a '
g gy n a befejezetlen beruhaza-
sok osszvolumenet of an szinten kell tartani ho
Y gy ez zokkenomentesen blz-
tosftsa a kovetkezo evekben me valosulo beruhazasi m ka
g un k ldoben tortena
megkezdeset es befe'ezeset emellett azonban oreke
J ~ t dnl keel arra ho a fo-
lyamatban nem levo befejezetlen beruhazas '
ok reszaranya f okozatosan csok-
kenjen.
A tervid6szak ve en a foe amatban neln levo befe'ezetl '
g en J en beruhazasok
is jelentos reszben ma as keszultse i fokon all
g g tae. Elteklntve most az alla
many nagysagatol, ez a teny - a leallitott beruh~zuok c~cp?~ ~
~ ortj t
U~ u~ klVeve --
n n
kedvezonek tekintheto mert ezeknek a beruhaza
soknak roved /don belultar=
teno uzembehelYezeset feltetelezhetJ 'uk.
A folyamatban nem levo befejezetlen beruhazasok keszultsegi fok
szerinti megoszlasa
Megnevez~s
l'olyamatban nem lev6 befejezotlen be-
ruhazdsok 5sszesen ..................
Ebbol;
Hataslgi rendelettel leallitott es 1954.
XII. 31-en is szunetel5 beruhazasok ..
Mtiszakilag befejezett, de uzennbe nem
holyezett beruhazas
SzabQlyszer(i atvatel nalkul hasznalatba
vett beruhazas ......................
Folyamatban
nem lev6
befrjrzetlen
beruhAzAsok
erteke
100,0
100,0
100,0
100,0
11,8
17,7
38,3
57,7
5,9
8,8
0,4
8,9
11,8
2,5
3,8
35,1
iza
4,0
97,5
95,8
A folyamatban nem levo befejezetlen beruhazasok kozu
J 1 a nepgazdasa
g
szamara a legnagyobb terhet ketse et kizaroan a hatosa i inte'z
g g kedesre leal-
litott beruhazasok J'elentik.
A leallitott beruhazasokkal s a leallftasok kihatasaival
,. ~ , egyreszt a naps
sajto tobb esetben is fo lalkozott, masreszt edi ezek '
g p g nag y 1
Y re ~ gY
peldaul a Sztalinvarosi Kokszolomunek es 1Jrcelokeszftone '
k tovabbf ofYtata-
Approved For Release 2010/01/08 : CIA-RDP81-O1043R000100180011-5
 Approved For Release 2010/01/08 : CIA-RDP81-01043R000100180011-5
iEs
DEAK PERENC-SOKY DEZSD
Sara az elmult evben intezkedes tortent ezert ezek reszletes vizsgalatara
nem terunk ki. Foglalkozni kivanunk azonban agYeb ofYan kerdesekkel
amelyek kihatnak a befeJ'ezetlen beruhazasok helyzetere
.
A leallitasok mellett az indokolt tervcsokkentesek ve r haJ ' '
g e tasat is tobb
hianyossag jellemezte. A felsobb szervek a beruhazas>, ' '
tervek csokkentese-
vel azt a celt kivantak elerni ho az aruala eze terh' "
gy p k ere novekedJek. Ez
a cel csak reszben valosult me g, a beruhazok ter '
g~ a vcsokkentes soran
sok esetben azokat a beruhazasokat allitottak le it '
letole lassitottak me-
lyeknek me alositasara 1954-ben kivitelezoi ka acita
~' p s vagY anYag hianYa-
ban amugy sem volt lehetose . A hataroza ve r 'sa
g t g ehaJtat megnehezitettek
"
a munkaerok atcso ortositasaval ka csolatos nehe'zs'
p p egek is.
A leallitott beruhazasokkal ka csolatos tervsz "
p erutlenseg mellett tobb
i"r
esetben e~ofordult, ho e es beruhazo vallalato "
gY gY k szuk vallalati erdekbol
nem jelentettek a leallitott beruhazasoknal felsza '
baaulo es mas teruleten
hasznosithato a eket an a okat. U anc5a elk r" "
g p ~ y g gy k e ulhetok lettek volna azok
a szorvanyosan elofordulo hibak is amel ek abbo ad'
y 1 odtak, bogy a beruha-
zasi terv csokkentesenek ve reha'tasa soran e e iran i ' '
g J gy s y to hatosagok a csok-
kentest a es esetekben a beruhazok megh 'g
gY allgatasa nelkul haJtottak ve re.
(Peldaul a G on osi rcban a Vallalatnal lea'1
Y gY Y litottak a vizvezetek munka-
latait, amel nek az e ulo furdot es a m
Y P eglevo lakotelepet kellett volna viz-
zel ellatnia. A Ganz Vagon es Gepgyarna12 db importgepet toroltek a terv-
"
bol 437 000 forint ertekben, a epe '
g k ugyanakkor mar uzemben voltak es
.
a-o_k..ra az...~'nne szuksege is volt.) .. _ .- _.. _
Az elkovetett hibak e teren me hatarozza
g k azok kiJavitasanak legfon-
tosabb feladatait is, ti. a leallitott beruhaz'
, asok mielobbi hasznositasat a ma-
gas keszultse ' fokon levo beruhazasok mie1o"bb'
~ i befejezeset.
A BEFEJEZETLEN BERUHAZASOK ALLOMANYANAK CSUKKENTESE
A beruhazasok tervezesenek es me valosita 'sa ' "-
g nak hianyossagait, elsa
sorban a parthatarozatok utmutatasa n oma fel'
y n ismertuk, s hatekonY intez-
-
kedeseket tettiink a hibak kikuszobolesere. 1955. e'vi '
ez iran tevekenYs?-'
, Yu
gunk eredmen eit a statisztikai adatok tukrozik "
Y . Elozetes adatok szerint a
mult evben len a esen tobb beruhazast helyez
Y g tek uzembe, mint az elozo
evben. Ennek eredmenvekent a befe'
Jezetlen beruhazasok allomanYa J'elen-
tbsen csokkent. Tobb f ontosabb elozo evekbe ' ' ''
> n leallitott beruhazas munka-
latait tovabb fol tattak. Az u' beruha'za "
Y J sok megkezdese is tervszerubb Lett.
Az elert eredmen ekkel a hibak ki'avit~ 'n "
Y J sa alp utemevel azonban nem lehe-
t~nk meg megelegedve.
A Kozponti Statisztikai Hivatalnak az 1955, e vi " nepgazdasagi terv telJe-
,
siteserol kiadott J'elentese megalla.p itja, ho
gY ? ... a beruhazasok uzembe-
hel ezesere vonatkozo tervet ne 1' "'
Y m to Jesitettek az eloirt mertekben ? ? ,1955-
ben sem erven esiiltek kellakeppe
Y n a beruhazasoknal a gazdasagossag szem-
?
pontjai. A beruhazasok elokeszitesere, a '
muszaki tervek es koltsegvetesek
osszeallitasara nem forditottak eleg go '
ndot. Szamos beruhazas tobbe kerul
t,
es a kivitelezes tovabb tartott az el8iran
yzottnal",5
S abed Nep, 1966. janu~r 2t.
A BEFEJEZETLEN BERUHAZASOK NI;IIANY KERD1SE
123
A beruhazasok me alositasanak a es hian ossa ai teha
~ gy y g t, amelyek az
elso oteves tervidoszak alatt valtozatlan mertekben m vo1ta
eg k, tobb terule-
ten meg jelenle is fennallnak. Nem valositottuk me g k tec
g g et eze ~ en azt
sem, hogy a tervezesnel a kezdeti to asztalatlansa bo1 s
p g zdrmazo, illetve az
egyes evekben elkovetett hibakat celtudatos munkaval ma k"
r a ovetkezo
gazdasagi evben kikuszobolJ'uk.
Korantsem tekinthet'uk me g itonek e e
J g g gy s gazdasagi intezkedesek
varhato kihatasainak ala os es ontos szamit'soko
p p a n nyugvo felmereset. Elo-
fordulnak me g irrealisan kituzot celo
g t k is.
Az elmult evek hian ossa ainak reszletes elemzes
Y g e es a hibak kiJavita-
sat eredmen ezo intezkedesek na mertekben e1"
Y gy osegithetik az elkovetkezo
evek beruhazasi ro ram'anak me valosftas
p g J g at, valamint az alloeszkozok
uzembehel ezesere, illetole a befe'ezetlen be '
Y g J ruhazasok csokkentesere vo-
natkozo tervek telJ'esiteset.
Melyik tehat az a lancszem amel et me g ra adnunk -
Y g g ; hogy a befe
jezetlen beruhazasok alloman a a masodik oteve 'g
Y s terv soran ageszse esen
alakuljon?
E kerdes megvalaszolasanal abbol az elvbol kell kiird
. ulna, amelYet a
Magyar Dolgozok Part'a III. Kon resszusa a kovetkez"
J g okben fog/alt ossze:
?A masodik oteves terv feladatait a rendelkezesre all' e "
o roforrasok Pontos
,
felmeresevel of modon kell me alla itani ho or
Y g p gy szagunk felvira zasa ne-
punk feieiuielkeuese eruexeaen kihasznai uk az osszes iehetos "
J egeket, ugYan-
..
akkor p? elkerul'uk a terv tuifeszitettse et.b T' rv -
~ J g e ezo munkanknak tehat
elsosorban ?.. , a len e es osszefii esekre az aran '
Y g gg yok helyes kialakitasara
lehetose eink es szukse leteink po
g g ntos felmeresere, tartalekaink termelesi
kapacitasaink, hel i lehetose eink 'obb feltarasar '
Y g J a es mozgositasara kell ira-
nyulnia. Nay sulyt kell hel eznie a azdasa ossagra
Nagy Y g g , kulonosen beruhaza?sainknal,"
E hatarozat megvalositasa velemen unk szerint eges
Y z beiuhazaspoliti-
kink s ezen beliil a befe'ezetlen beruhazasok hian ossaga'
J y inak megszuntete-
set eredmenyezheti. Feladatunk most annak a lancszemne
k megvizsgalasa,
amelynek segitse evel az elozokben elmondott hian ossa r
g y gok (rossz tert ezes
a beruhazasok szetfor acsolasa a kivitelezesi id" elhu' '
g , o zodasa a kerul,
amibe kerul" szemlclet stb, a III, kon resszus iran
g elvemek me felel
? Y g oen
kikuszobolhetok. Ez a lancszem velemen unk szerin
y t az anyagi erdekeltse
g
fokozott ervenyre'uttatasa a tervezo a azdasagi ir'
J g anyito es a beruhazaso-
kat megvalosito szervek munka'aban. Az an agi er
J y dekeltsegen sokan a pre-
miumfeladatok kidolgozasat ertik. Bar ketse telenu1 f
g ontos a dolgozokat
egyenileg is erdekeltte tenni e es fontos feladato
gY k vegrehaJtasaban, az
anyagi erdekeltseget azonban itt sokkal to abb ertel
g emben vesszuk. EgYer-
,
telmuen helyes eredmen re vezethet-e eldaul e '
Y p gy olyan premiumfeladat
kituzese, ho minden forint befe'ezetlen all
bogy J omanY csokkenteseert a be-
,
ruhazot egy bizon os szazaleku remiumban reszesi' '
Y p tsek. A topasztalatok azt
.,
mutatjak, hogy il. en remiumfeladat eseten - tekin
Y p tettel arra, hogY a be-
-
ruhazasok uzembehel ezese nem kizarola csa '
Y g k a beruhazotol f ugg - helY
-
,
telen torekvesek is 'elentkeznek, f eldaul a b ru
J gyp e hazo a befet'ezetlen allo-
S Magyar Dolgozok Partjn III. KongresszusAnak i6'1ditett legyz6konyve, Stikra.. Buda
63, oldal. Pest. 19ri1,
, Uu, 7 ,48. Mist.
I
Approved For Release 2010/01/08 : CIA-RDP81-O1043R000100180011-5
 124
Approved For Release 2010/01/08 : CIA-RDP81-01043R000100180011-5
DEAK FERENG-SOKY DEZS6
many csokkentese erdekeben onkenYesen alloeszkozallomanyt nem novelo
beruhazasnak min6sft va lefr a es teteleket. Ez az el'aras amellett ho
gY gY J ~ hogy
a befejezetlen allomanYt a valosagnak meg nem feleloen tunteti fel, azt
eredmenyezi, hogy az alloeszkozok erteke es a bef izetesre kerulo ertekcsok-
kenesi iefrasi han ad a ten le esnel alacson abb lesz. Masi elda
Y Y g y k p , a beru-
hazo a tervek keszftesenel a tervet megalap ozo varhaio ' teijesftesi sz'
amokat
elferditi, tail magasan allapftJ'a meg annak erdekeben hogy a kovetkezo " e vi'
uzembehelyezesi tervfeladata minel alacson abb le en E z gy . z a gyakorlatban
ugyanis azt eredmenyezi, ho a kovetkezo evi tervfeladata re zbe '
hogy t s n a folyo
evi lemaradasok uzembehelYezesevel telJ 'esiti.
Ezek a peldak azt igJ azol'ak hog y premiumfeladatok k'
y idolgozasanal
.,
nagy korultekintessel kell el arni nem beszelve arrol ho a z ~ hogy z anyagi erde-
keltsegnek kizarolag osan effaj ta ertelmezese a marxfzmus-
leninizmus vul-
garizalasa lenne. A marxizmus-leninizmus an a i erdekel
y g tsegen a kozosse
g
erdekenek a dol ozok e eni erdekevel valo ossz
g gY ekapcsolasat erti, de min-
denkor elso hel re a kozosse erdeke ho1
Y g t yezi. Az anya i erdekeltse et u
g g gY
kell tehat erven esfteni ho az a tervfe
Y ~ hogy gyelem megJavulasaban a nep-
gazdasagi terv celkituzeseinek tel esfteseben 'elent
J J kezzek.
A beruhazasok tervezesenel e teren komol hian ossa
y y gok vannak. A be-
ruhazasok tervezese - nem erintve a beruhazas e edi el"k'
~ gy o esztteset, gazda-
sagi-muszaki terveinek elkeszfteset - len e eben csak m
y g a egtervezett nem-
zeti jovedelembol beruhazasokra fordithato resz szetosztasa
t Jelentt az a es
beruhdzit iran Ito halosa ok kozott e ' -ket iontosab
Y ~ ~y b ceI (peIdaul munka-
' de1emre ec uzc egecz segiigyre vagy roktarak letes r^ ~~c~rd u
.. w b.: . ~ -~t ~c , ~ .-tu::do be-
ruhazasi osszeg) es a le fontosabb beruhazasok tervevi "
g eloiran
yzatanak a
megjelolesevel. Ezen tulmenoen a terv ig ekszik me ter m -
by g e tent tobb-
kevesebb eredmenn el - a beruhazasok iin, anyagi mea
Y balapozottsagat (az
epitesi beruhazasokhoz szukse es ka acitas az epitoi "'
g p t pari tervben, gepeket
es anyagokat a merle ben stb.. Ebben a rendszerben torte' '
g ) o ntk a terv leb on-
tasa es vegso soron a beruhazo beruhazasi tervfeladatana '
k megadasa is. A
beruhazasok tervezesenek 'elenle i rendszer
J g e mel1ett a beruhazasok telJe-
sfteseben, a letesItmen ek koltse einek csokkentese'be
Y g n, a beruhazasok re-
ven megvalosulo ka acitasok fejlesztesi celkituzese "
p , J k hataridore torteno
uzembehel ezeseben hasznalatba veteleben a b
Y eruhazo soklcal kevesbe erde-
kelt, mint eldaul a termelesi terv tel j esites a ben, a '
p J e beralap f elhasznalasaban
vagy tijabban az onkoltse csokkenteseben es a termelek '
g enyseg emeleseben,
Miert van az f ? Elsosorban azert mer ber h' tervfel'
gY t a u azast adat 'elenle
, J g
csak egy bizonYos penzu i eloiran zat kotelezo "
gY y felhasznalasat Jelenti. A
tervfeladat ilyen me hatarozasa nem osztonzi
g a beruhazot (kulonosen az ev
vege fele) egyreszt a penzeszkozok takareko f lha '
s e sznalasara - ezt igazol-
jak a korabbi evekben akorlatta valt decem '
gy beri vasarlasok amelYeknek.
.
egyeduli celja a rendelkezesre allo beruhazas' ker
i et maradektalan f elhasz-
nalasa volt -, masreszt a kivitelezc5k alta1 b ?
enyuJtott elszamolasok ellenor-
zesere. Az 1955. evi enzu i elszamola ' '
p g'y st rendelet me tar alasakor eld
g gY p aul
a beruhazot iran ito hatosa ok jelentos res a ' "
Y g J ze t~~ifi taiLOtza szuksegesnek az
.
ev kozben fol amatos tel'esitmen i elole
Y 1 y ggel f tnansztrozott munkak ev v- '
teteles felmereset es elszamolasat.
A jelenlegi rendszer mellett a beruhazo szam' ' ''
ara a beruhazas uzembe-
helyezese kedvezo hatasu lehet az uzembe ?
helyezesi tervtol val lem
o aradas
Approved For Release 2010/01/08: CIA-RDP81-01043R000100180011-5
A BEFEJEZETLEN RERUHAZASOK NlHANY KL~RDESE
126
azonban a vallalat gazdasagi tevekenYsegere a legtobb esetben nines kedve-
zotlen kihatassal. Ennek fo oka pedig abban rejlik hogy a beruhazasi terv-
nek nines meg a szoros kapcsolata a tobbi tervfeladattal.
Egeszen maskepp jelentkezne a beruhazo erdekeltsege a beruhazast ' terv
teljesiteseben es a beruhazasok mielobbi uzembehelyezeseben ha peldaul
termelesi feladata u volna me hatarozva ho z "-
gy g hogy a t csak a tervben elo
iranyzott hataridoben belepo iiJ ' kapacitasok reven tudJ'a telJ'esfteni, ha mu"-
szaki fejlesztesi, onkoltse csokkentesi es termeleken se -novelesi f e1
g y g adatait
a tervben eloiranyzott beruhazas hataridore torteno bele eseve1 t
p ulna biz-
tosftani, vagyis, ha of an ka csolat volna a beruhazasi terme1'
Y p , a esi, a mu-
szaki fejlesztesi, az an a felhasznalasi a munkau i a z Y g gy , z oi es a
penziigyi tervek kozott, ho a beruhazasi terv nem tel'esites -
hogy J e ez utobbi ter
vek nem teljesiteset vonna ma a utan. El kell ismerni ho
g hogy ezt a szoros
kapcsolatot me teremteni me g vallalati tervezesbe
g g n is nehez, a nepgazda-
sags tervezes teruleten pedig gyalcran megoldhatatlannak latszott. Pedig e
kerdes a termelesi es for almi 'elle a beruhazasokna
g J g 1, de a nem termelo be-
ruhazasok jelentos reszenel is :ne oldhato. Ennek elofel
g tetele es megoldasa,
hogy a beruhazasok tervezesenel mind'obban 1 ?"~
J eterJunk arrol a modszerio~,
amely kimerul a beruhazasra szant enzun i eszkoz"k to" b
p by o b vartactoJu rel-
?
osztasaban es hel ette, illetole ezt lee szerusftve beruha a '-
Y g gy , a z sok terveze
set mindinkabb az an a i es muszaki tervelofraso iranya ' b "
Y g k an feJlesszuk.
Ezen azt ertjuk, ho e miniszterium va e vallal
bogy gY gy gy at eves beruha-
zasi tervet a rendelkezesre allo enzu i eloiran zat mellet l "
p gY Y t o sosorban a
beruhazasool vurhhato erednien ben ka acitasnovek
y (p edesben> feJlesztest ce1-
kituzesben, termelesnovekedesben relatfv munkae "
ro megtakaritasban, a
muszaki fejlesztesi tervbe felvett celkt ' "ze 's me 'st 'ta '
g~ alo
J tusaban, peldaul a ra-
kodast munkak e esftettsegi fokaban stb. sz u k p ) abJ ~k meg. IlYen gYakorlat
mellett a beruhazo erdekelt lesz a beruhazasi celo
k mielobbi elereseben,
mert a tobbi feladatot is csak az esetben tudja telJ'esfte '
ni. De erdekelt lesz
a beruhazasi es eg eb tervek me alapoz
~y g ott elkesziteseben is, es - ami ben-
nunket most leg, inkabb erint -- erdekelt lesz a beruhaza' '
si eszkozok me -
felelo koncentralasaban es a kesobbi evek fejlesztesi celkt 'tu " '
J zesetnek gondos
elokesziteseben, s ezekkel az intezkedesekkel egyut
t a beruhazasok Ltzembe
nem hel yezett all' man anak hel e m'r Qk" '
5 y y s e t~ a kialakttasaban.
Megneheziti a tervezesnek ezt a modjat ho nem "
hogy csak a bovttett,
hanem az egY J szeru tjratermeles is iin. nep gazdasa r
gi be. uhazast igenYel.
Nepgazdasagi beruhazasnak szamit u~ anis a termel' ' Sze
~y est .,. nt fenntartasat
szolgalo kiselejtezett va mas okbol hasznalatbol kies '
gY ett alloeszkozok pot-
lasa is. Az elmult evekben kiserletek tortente
k e tetelek kimutatasara a be-
ruhazasi eel oldalarol azonban ezt 1
a ~eidest nem lehetett megoldani kiilon
sorban kellett tervezni eldaul az iin. szfnttart' b r ' '
p o e uhazasokat). Mi a fede-
zet oldalarol 'avasol' '
J luk e kerdest me oldani es u ondol u hef
g gy g J k ,yes Jenne
a beruhazasi han allot a vallalatoknal ha ni - ' "Jtta ' '
Y gy a felusi hanYadhoz ha-
sonloan -- azzal a rendelkezessel, ho a beruh z' '
hogy a of tranytto hatosa ok ezt
vallalataik kozott atcso ortostthat ak. Ebb61 al
p J az apbol kellene a vallalatok-
nak az eg yszeru ujrate me1ls fol tonossa aho '
Y g z szukse1Tes munkakat bi~tosi-
tani. Ez az intezkedes a vallalatok felel6sseget es o "na 'llo 'sa 'gat se'tene elo "
.
gi
Nepgazdasagi beruhazasbol csak kimutathat' "
oan a bovttett ujratermelest
szolgalo beruhazas (kapacitasb6vites ellatottsa "'
g noveles sib,) Jenne eloira-
e
nyozh to. Ilyen modon a tervevben uze
~ mbehelYezendo beruhazasok elo-
 Approved For Release 2010/01/08 : CIA-RDP81-01043R000100180011-5
128
DEAK FERENC-SOKY DEZS6
iran zata ma'dnem tel'es merte
Y J J kben me hatarozhato Jenne, az emlitett
anyagi-muszaki mutatokkal.
Emellett a 'elenle i remizalasi ren
J g p dszerhez kaPcsolodva _ bar a pre-
mizalasi ,rendszerunk korantsem tokele a '
t s -- alkalmaznatok az agYens osz-
tones modszerei is.
Az anyagi erdekeltse teremtheti m "
g eg azt a haJtoerot, amelYnek ered-
menyekeppen a tervfe elem me szilard "
gY g ul, es ezzel lehetove valik a fele1os-
segrevonas a beruhazasi terv eloirasain '
ak nem telJesitese eseten.
Gazdasagi iran fto munkanknak al
Y talaban hian ossa a az h
Y g ~ ogY nem
hasznalja fel kello mertekben az an
yagi erdekeltse uen re to lehetose
? g J geket,
illetve a akran me g er
gY g dekellenteteket ne
m oldJa meg ugY,
hogy csak a ne azdasa erdekei ' "
pg g t szolgallak. A beruhazasok mebmvalo 's'ta ~sa '
? ~-
ban a beruhazokon kIvul elento
J s szerepe van a tervezoknek a kivitelezo es
a szallito fo- es alvallalkozoknak ku"lo " '
nfele hatosa ~oknak enz '
g , p ugyi szer-
veknek. Az e es szervek munka'
~' Ja soran' e masnak ellentmond'
gY o Lorekve-
sek jelentkezhetnek, Peldaul a a sz'l1i'to ' '
vallalatnak erdeke en '
b allhat of an
szer - Y
kezeti elemek alkalmazasa a
melyek nem feltetlenul szu"k '
segesek, de a
termelesi erteket jelentosen emelik "
, A tervezonek vallalati szem
pontbol elo-
nyosebb lehet e edi tern keszites '
gY e tipizalhato letesitmen ekre i
y is. A kivite-
lezonek az a tesi elolegek "
pi f elvetele s ami ennek elo
feltetele tobb letesit-
menyre kivitelezesi szerzodes me ko"te ' ? "'
g se (bar az eroit szPtforgac so1Ja) ~h~-
~.~
nyos lehet enzu ~i teive szem
p gy pontJabol stb. Ezek a torekvese
k a gazdasagi
elet a -e se t enel autom "
gY gY J J atikusan s le tobb esetbe
g ,~ ~ g n a szuk vallalati er-
dekek kiele itese iran? ab nek- ",
an ervenyesalCn. Evert a leisoab szervek e ik
fo - gY
feladata of an rendszaba1
y yok, mtezkedesek kidolgoza
sa, amelyek a val-
lalati torekveseket a ne
pgazdasa erdekkel osszehangof
gi Jak, s megteremtik
a nepgazdasa i celkituzesek autom '
g atizmusat illetve ahol n
" em lehet, ott a
resztvevo szervek esetle eltero for
g ekveseit a nepgazdasagi celok szolgala-
taba alit ak, Ma me g J g sok mtezkedesunkben ezek helye tt mechanizmust hi-
vunk eletre i eldaul a b " ??
,gyp eruhazo ellenorzi a kivitelezo sz'
amlait, mert erne
rendelet kotelezi de ha a saJ'a ? '
t premiumf eladata azt it a elo szama --
J ra es
a beruhazok tuln omo ' "
y tobbsegenel ez i van - ho
~ gY gy a tervben szere to
ossz - - ~ p
eget az idoszak ne edev ev ve "
(gy fel kel1 h
geig asznalma a z z enorzes
nem lest eredmen es. S b'
y ar ez utobbi modszerek alkalmazasa is s tud ered-
menyeket felmutatni m'gis i ? -
enkabb csak a burokraciat novels, es sok esetben
gazdasa i eletunk egesz 'g'
g segtelen j Clense enek szamit.
Termeszetesen nem kiva'nJ
uk azt mondani hogy az elozokben foglaltak
a befejezetlen beruh k
J azaso__ alloman alakulasa term min '
Y den problemat
megoldanak csak azt akartuk h ' angsul ozni, ho miben I '
M Y gy atjuk e tanulman
elso rest " - ? ~ - Y
eben szamszeruen is ala 'le 'senek
tamasztott hianYossagok kikuszobo
hatekon modJa
Y t,
Eme11 tt me g in '
g tezkedesek is szukse esek teki
g ntettel arra ho a
beruh - - - , , ~ gY
azasok kerdese i en bon -
g yolult kerdes me valositasa
g ban sok ten ez6
'atszik koz " Y
J re, s i sok oldalu szervezo felad
gY atot is Jelent,
:teld - -
gy paul a befe ezetlen beruhazaso -
?l k alloman anak cs
" Y okkentese
nagymertekben fu a kivitelezok '
gg ,elsosorban az aitoipa
p r munka atol. E
term elso t J
eendb annak az allapotnak a Fels -pi -tke-
zamolasa hogY agy-egY e
zesen sokszor cs
ak ket-harom fo dol ozik
g , gyakran ezek sem tol
yamatosan,
A BEFE]EZETLEN BERUHAZASQK NHANY KBRDESE
127
hanem kisebb-nagYobb megszakitasokkal. A kivitelezesnek ez a modszere --
mint arra reszletesen kitertunk -- fo oka a megvalosulasi ido mertektelen
elhuzodasanak es a koltsegeloiranYzatot meghalado koltsegek felmerulese-
nek. E teren a beruhazok es a kivitelezok tervenek az elozetes hatosagi szer-
zodeseket megelozo teteles a eztetese velemenYunk szerint celravezetb
~'
modszer volna.
A masodik oteves terv elkeszitesehez feltetlenul ki kell munkalni a le-
allitott beruhazasok tovabbfolYtatasanak, illetve hasznositasanak lehetose-
geit, s ennek beruhazasi szuksegletet a tervben feltetlenul biztositani kell.
Ennek eredmenye egY ido mulva a befeJjezetlen beruhazasok allomanYanak
csokkeneseben szamottevo modon J'elentkezik.
UgYancsak rendezniok kell a beruhazoknak a szabalyszeru " atvetel nel-
kul hasznalatba vett beruhazasok elszamolasat s meg kell vizsgalni a mu-
szakilag befejezett, de uzembe nem helYezett beruhazasok hasznositasanak
felteteleit, korulmenYeit stb., hogY ezek a tetelek is mielobb kikerulJ'enek
a befejezetlen beruhazasok allomanYabol;
A befejezetlen beruhazasok allomantanak csokkentesere szolgalo J'avas-
latainkat elsosorban azok fi elmebe aJ'anlJ'uk akiknek hathatos intezke-
~'
deseitol fugg a beruhazasi terv telJ'esitese es ennek eredmenYekePlyn a be-
fejezetlen beruhazasok allomanYanak I'elentos csokkenese,
Approved For Release 2010/01/08 : CIA-RDP81-01043R000100180011-5
 Approved For Release 2010/01/08 : CIA-RDP81-01043R000100180011-5
TOONrs; AZ ONKOLTS>GI MUTATO A GAZDASAGOSSAG ELBIIALASABAN
TUC LASZLON:
AZ ONKOLTSEGI V MUTATO L1
A VALLALATI TERMEL1S GAZDASAGOSSAGANAK
ELB IRALASABAN*
Minden uJ ' tarsadalmi rend akkor jelent fejlodest a megelozo tarsadalmi
formahoz kepest, ha biztosftJ'a a munka magasabb termelekenyseget, ha
tobb> J 'obb minosegu es olcsobb - kevesebb munkaraforditassal gyartott --
termek eloallftasara nYuJ't lehetoseget. A tervgazdalkodason alapulo szocia-
lista gazdasagi rendszer minden eddigi termelesi modnal lenyegesen na-
g- obb ardnyu termelesnovekedest es takarekossagot test lehetove, iviint is-
ossaa a c ccialfsta g z.. kodas modsz , ^ arra Ira-
meretes:. _A_ g' asag b
)) ~
nYul hogY a legkisebb raforditassal a legnagYobb eredmenyeket erJ'ek el. A
gazdasagossag megkoveteli a tarsadalmi tulaJdon gondos kezelesetf a terme-
kek eloallftasara forditott eleven es holt munka mennyisegenek allando
csokkenteset a technika tokeletesiteset a munkaero-, anyag- es penzforra-
sok esszeru felhasznalasat." i
A gazdasagos termeles egYes reszkovetelmenYeinek me alosftasaban
~'
allamunk az elmult evek folY aman jelentos eredmenYeket ert el. Az elsb
oteves tervidoszakban a gvaripar feJ'lodese hatalmas aranYu volt: 1954-ben
b.,
a termeles az 1949. evinek tobb mint ket- es felszeresere emelkedett, a
munka termelekenYsege kozel 50 szazalekkal haladta meg az 1949, evi szfn-
vonalat, ugYanakkor szamottevoeri csokkent tobb fontos termek onkoltsege.
,
A fellodes 1955-ben - az 1954, evi atmeneti lassfllas utan - ismet gyors
utemben folytatodott. Azt azonban az elert eredmenyek mellett sem allft-
hatJ'uk, hogy az ipar termelese J'elenleg mindenben megfelel a gazdasagos-
sag kovetelmenYeinek. Nem egY iparvallalat nem a szuksegletnek megfelelo
valasztekban termel, gyartmanYainak minosege sokszor kifogasolhato, ter-
mekeinek eloallftasi koltsegei az indokoltnal magasabbak.
Szocializmust epfto aliamunknak a nePgazdasag minel nagyobb aranyu
fejlesztese erdekeben a termeles gazdasagossaganak biztosftasat f6 feladata-
nak kell tekintenie. Ezzel kapcsolatban nagy fontossagu, hogy azok a gazda-
sagi emelok, amelYek a vallalatok, illetve dolgozoik anYagi erdekeltsege re-
yen befolyasolJ'ak az fpar tevekenyseget, elsosorban a gazdasagos termelesre
osztonozzenek.
Az iparszervezes es vezetes modszerei kozott -- az elmult evek tapasz-
talatai szerint - tulsagosan nagY a szerepuk az adminisztrativ jellegi intez-
Vitaeikk.
' Politika6 gnziiaskgtan, TankBnyr. Szikra, Budapest, 1955. 507, 014.
129
kedeseknek. Ez az iran zat kettos veszelyt r '
y eJt magaban: egyreszt felesleges
kiadasokkal, az i az atasi letszam szuk
g g segtelen felduzzasztasaval jar, ma-
sik nagy hiba'a, ho az adrninisztratfv m'
J gY odszereknek nines elegendo moz-
gosfto erejuk, bizon os esetekben pedi
Y g egyenesen gatolhatjak igen fontos
feladatok megvalosftasat.
Az adminisztrativ eszkozok eloterbehel ezese to
y , a rvezes tulzott centra-
lizalasa, utasftasok tome evek kibo sa '
g c tasa helyett csak az lehet a gazdasa g,<
iranyitas valoban eredmen es modszere, am~ '
y Ply az iparfeJlesztesi feladatok
megvalosftasahoz fokozottan felhasznal'a d
J a olgozok anyagi erdekeltseget
,
novelve az of an azdasa i osztonzok szere '
Y g g pet, mint a nyereseg, a termelesi
es nyeresegbefizetesi terv tel'esftesevel ka csolat
J p os premizalasi rendszerek.
A szocialista allam fontos feladata h
ogy a gdzdasagossag biztositasaval ka
no
csolatos feladatokat tuzzon ki a vallalatok r~sz~~~r~ e ,. ~llcn? ^rizz~, os elo ? e ,, se .tse
g
ezek vegreha'tasat a vallalati do1 ,
J gozok helyes iranYu anSagi osztonzesen
keresztul.
A legutobbi eveki az i arvallalato el "
g p k so s mondhatni e etlen szamon-
tartott kotelesseg ~, e a globalis termelesi t
erv telJesitese volt. Jelentosebb
sulyt a termeles menn ise i tel'esfte
y g J se mellett egyedul a beralaPeloiranYza-
tok hetartasara hel eztek. Ennek az e
Y gyoldalusagnak kayos kovetkezmen ei
az egyeb tervfeladatok teljesitesenek elhan
yagolasaban, az anYaggal, ter-
?
meloeszkozokkel valo azarlasban az onk"
p oltseg emelkedeseben a muszaki
fejlesztes elmaradottsa g - aban jelentkeztek
.
Szamottevo fe'lodest 'elentett ho az a
J 1 gy nyagi osztonzest a. mennYisegi
tervteljesftes mefett a vallalatok koltse azdalk
gg odasara is triterJesztettek, s
az osszehasonlfthato termeles onkoltsegc "
sokkentesi tervenek illetoleg az
osszehasonlfthato termeles alacson resz .?
y aranya eseten a termelesi koltse ek
tervenek) teljesfteset kotelezo remiumten ezok'nt i "
p y e i tak elo. Ez az intezke-
des annak a felfo asnak felelt me g g g mellyel a szakn?odalomban is szamcs
alkalommal talalkozhatunk - ho
gy a vallalatok munkajanak legiellemzobb
muhtoia az osszehasonlfthato termeles onkoltse ene ala '
g k kulasa illetoleg az
onkoltsegcsokkentesi terv betartasa.
A magunk reszerol vitathatonak tartjuk ho y valoban a vallalat imun-
kaianak le atfo obb mutato'a-e -g-
g g J az osszehasonlfthato termeles onkoltse
valtozasa.
Az onkoltse ketsegkfvul i en osszetett mu ato
g ,~' t szam, amely erzekenyen
?
rea gal a v'
~, allalat termelo mantra aban koltser' azdalkoda~
J ~,g Uaban bekovetke-
zett valtozasokra. Davila ft a vallalatnak az an agga "
g y 1, munkaerovel es
munkaidovel valo azdalkodasara a e e 1
~g g p k cfhasznalasanak, a fnuszak>,-
fejlesztesi szfnvonalnak a szervezo-iran fto m '
y unkanak feJlettsegere. Az on-
koltseg alakulasa azonban -- mfntho ne
gy ni is ez a feladata -nem ad fele-
letet arra, hogy a vallalat altal eloallftott termeke
k valoban szuksegesek-e a
nepgazdasag szamara. A termelesi tern ezt le kiseb
g b es legszuksegesebb
reszleteiben nem dontheti el hiszen a terv
gazdalkodasban nem lehet nem is
volna helyes a termelest of an reszletesen m '
Y egterveznf, amt/Yen sokretuen
es valtozatosan a szukse letek a azdasa i elet
g g g ben felmerulnek. Eyre a key-
desre csak a termekek ertekesitese soy
an, a f orgalomba valo belepesukkor
kapunk valaszt aruf or alomba kerulo term'
~ ekek e
g seteben , Bar a vallalat
megrendeles nelkul artott ertekesfthetetle "'
gY ~ n termekeinek eloallftasf kolt-
segei folosleges kiadast 'elentenek a ne az '
J pg dasag szamara, a vallalat onko"lt-
,
segi mutatoibol erre nem kovetkeztethet" "
unk. Na menn ise felesle
gY Y ~ ges
3 Statisztikai Szemie
Approved For Release 2010/01/08 : CIA-RDP81-01043R000100180011-5
 Approved For Release 2010/01/08 : CIA-RDP81-01043R000100180011-5
130
TUO LASZLONI;
termek elo ?allitasa --- azaz a ne pbazdasa g altal vallalat rendelkezesere bo
" ankoltse
?
zkozokkel valo Aazarlas -eseten is o gcsokkentest mutat ki
csatott es -
a ?zo
rmekeit alacson abb onkoltseggel gyartotta, mint az elo vallalat, ha to y
evben.
N,.m vonhatunk le Y keztetest az onkoltseg alakulasa alapjan
hel es kovet
esetben sem, ha a vallalat e termekek mino-
a v allalat J ?
e enek rontasa -- a munka arol abban szuksegaz ?
esnel kevesebb vagY gYengebb minosegu anyag
sg
nalasa agy ?veletek indokolatlan elhagYasa - utjan ert
f elhasz ? ,g
el ?megtakaritast es munkamu ,
". A termek hasznalati ertekenek a minose rontas reven bekovetke ,
meg karositja a nepgazdasagot, bar a
zett csokkenese feltetlenul
,
'g kedvezo kepet nY ujtanak a val-
i mutatoi it en esetben is
vallalat onkoltse Y
lalat gazdalkodasarol.
m ielent megoldast a minosegrontas ke pcsolatban az a fel-
Nej 'rdesevel ka
meru ,,,
lanul kimutatott onko~tsegcsokkentes
?
h"ltel esbi Javaslat sem~ gY a ho Jogosulat ,
-tese ce 'l"bo 'l a vallalat termekeinek onkoltseget a minosegrontas
y Ja g
" gY a vallalat altal adott minose i engedme
va
altal elert ?megtakarrtassal ,
nyek -
bizonyos reszevel meg kell novelni. Ez a modszer igen sok bizonytalan-
sagot reJ't magaban; egYreszt nehezen allapithato meg, hogY az onkoltseg-
allalat tudatos minosegrontasahoz,
mil en resze p kd csoladik a v
csokkentes y ?
's meddi " mu"szaki esszerusitesnek es honnan
b1ZOny0S intezkede g tekintheto
kezdo ' ?se 'grontasnak, masre 'szt az onkoltseg ebben az esetben
doers szamit mino
elterne a ko ?nne a termekek
"nyveles altal kimutatott raforditasoktol megszu
11a4.ait ~ ~~ torin~.~
onkoi~~~Ls.t ,~1iC ..k e 's a vu~~u e1Poltsegeinek szamszeru kaDcsolata.
Az onkoltsecsokkentesi mutato i1yen mesterseges ,helYesbitesere' ve-
le g ,szamunk, amely
menyunk szerint nines is szukseg, hiszen van o1yan mutato
termeles kihatasait J ?
a s zukse g ? , .
-lettol elte -ro " valaszte 'ku ' vagy rossz minosegu
`izckelteti: a vallalat 1ovedelmezosege. Az erect-
'elenleg is to bbe-kevesbe e ?z?k_
'sa 'ban enek rnellett az o "nkoltseggel kapcsolatban az elo 0
men alakula
"krozodik hiszen maga az onkoltseg is
ben ismertetett y
ten ezok hatasa is to egyik kialaki ,
'to ' redmenYenek: A vallalat tiszta i ive
ten ~ezole a vallalat e ,
'ga attol fug en mertekben teliesitette termelesi,
delme -
,
mek nek na gysa realizalasi e,g, hogv milt' ,
's o nkoltsegcsokkentesi tervet. A vallalat onkoltsege es
ter
"nkoltse
tiszta J'ovedelme szorosan osszefugg: az o g csokkentese nyoman nFve-
y
kedik a va llalat tiszta J ovedelme. , 3, Si.. 49, old,, lengyelul.
tier gs Norma. 1955, november,
Polilikai gazdosiglan, Tankonyv, Szikra, Btc1apesl, 1956, 519, old,
Approved For Release 2010/01/08 : CIA-RDP81-01043R000100180011-5
 Approved For Release 2010/01/08 : CIA-RDP81-O1043R000100180011-5
134
TOON1; AZ ONKOLTSI:GI MUTATO A GAZDASAGOSSAG CLBIRALASABAN
Ezek alapjan vilagos, hogy az eredmenYterv telJ'esitesenek, mint fo ko-
vetelmenynek eloterbe allitasan korantsem azt ertjuk, hogY a nYereseg mu-
tatoja mellett sem utokalkuiaciora, sem a termekek onkoltsegalakulasanak
vizsgalatara nem lesz szukseg, Nyilvanvalo, hogY a helyes es takarekos gaz-
dalkodas el sem kepzetheto anelkul, hogY a vallalat ne Ismerje termelesenek
koltsegeit, az egyes termekek eloallitasa erdekeben felmerult raforditasokat,
s ne igyekezzek feltarni az onkoltseg tovabbi csokkentesere lehetoseget
nyujto tartalekokat.
A vallalatokon belul a gazdalkodas helyes iranyftasa ce ljabol feltetlenul
szukseg van a koltsegek alakulasanak f ofY b amatos f igyelemmel kiseresere.
Nem szuksegszeru azonban, hogY ennek az operativ J'ellegu vizsgalatnak
olyan modszerre kell tortennie, ahogY Jelenleg az osszehasonlithato terme-
les onkoltsegcsokkenteset merjuk. A gYartmanYokra felosztott koltsegek
vizsgalata helyett vallalaton belul a koltse hel enkentl felmerulesl hel
g Y Y
szerinti koltsegellenorzes lehet a nagYobb fontossagu. Elsosorban ugYanis
ilyen koltsegtagolas mellett szabhato meg konkret koltsegcsokkentesl feladat
a muszaki dolgozok reszere, s ezek telJe, sitesenek ellenorzesere is togabb
lehetoseg nYilik.
Az eredmenymutato eloterbe allitasanak azonban alapfeltetele a helYes
araranyok kialakitasa. A vallalati eredmenYterv telJ'esitese ugYanis ofYan
globalis mutatoszam, melY a J'elenlegi, az ertektorvenY hatasatol egYes teri -
leteken fuggetlenitett arrendszer mellett konnY en kij atszhato.
Feltetele tovabba a javaslat megvalositasanak, hogy a vallaiatok SZUk
seg etre iranyuio -
, es mfe elo mln~~-ebu termelcN~t oly an ,1~6 te'n5 , k i~.~,; ez~.^k is
..~
biztositsak, m.nt a vasarlok valo atasi visszavetesi lehetosege a szallitasi
szerzodesek jE;lentosegenek novekedese.
A cikkben targyalt javaslat a gazdasagi osztonzak fokozottabb haszno-
sitasanak csak nehany kerdeset erinti. A cel az volt, hogY felhivjuk a figyel-
met a gazdasagossag kerdesenek fontossagara az iparvallaiatok iranyitasa
term es megvitatas celjabol kozoljunk nehanY olyan gondolatot, amelY en-
nek az egesz nepgazdasagunk fejlodese szempontjabol alapveto fontossagu
kerdesnek megoldasat velemenyunk szerint elobbre viheti,
FERGE SAND QRN:
A KULKERESKEDELEM A NEMZETJ JOVEDELEM
MERLEG1BEN
A nemzetl ovedelem a le atfo "
J g gobb mutato a az a orsza ban -
J gY g ban egY
Idoszak alatt kife'tett munka os
J szer edmenyenek. A nemzetl jovedelem-mu-
tato atfogo voltabol kovetkezik hogy ~ilszamltasa a statlsztIk
usok eg Ik
legna Y
gyobb feladata. Nagy eroprobat
Jelent a rendklvul szeles ten -
any~a Y
g statisztikai adatainak biztositasa osszea '
llltasa is, de nem kevesbe az
a megfelelo modszerek kivalasztasa alk
almazasa, A nemzetl ovedel -
j emsza
mitas alapveto elvi kerdeseiben ne "
m n lerulnek fel modszertam 1?oble '
p mak,
e teren egyertelmu utmutatast nyuJ'tan
ak a marxlzmus klasszlkusal
nak Ide-
vonatkozo tanitasai. Ez azonban tavolr'
of sem Jelent/ azt ho '
gy a szamltas
rendkivul szeta azo rendszereben e
g gyes teruletek e es kerdese
k ell gy k teklntete-
bc n act kell Gnallo munkat ve
geznl a legjobb modszerek klalakita
sa, alkal-
m.?zasa erdekehen..A. 1 vilagcs: a feladat i Y -
- ,..~,u w,1sug hu leltarasa, a leiiY?? e e,
~~
osszefuggesek kiemelese a hel es aran
y yok erzekeltetese. A statisztik
aI mod-
szerek eszkozei e cel eleresenek: hel
yesen alkalmazott modszerek segitse 'ge-
vel vilagosabba valik iteletunk h
elytelenul me valasztott m
g odszerek edI
zav p g
arhatjak tlsztanlatasunkat. A m'
odszertanl vltak e en ezer
pp en nem elvont
skolasztikus szocsatak hanem
a Jobb me Ismereseert foly01
g iarc egYilc f on-
tos feltetelet kepezlk.
Marxista ala okon n u vo nem
p y g zetl Jovedelemszamltas Ma
gyarorszagon
a Kozpontl Statlsztlkal Hivatalban 1949 ota keszul. Az eltelt ev
ek soran az
alkalmazott modszerek soka "
t fejlodtek. A modszerek "
tokeletesltese-
hez nagYmertekben hozzajarulta
k a Koz ontl Statlsztlkal H
p Ivatal, valammt
mas intezmen ek es hivatalok szake "
Y rto kozgazdaszal kozott folyt ~-
atott mew
beszelesek es vitak mintho
gy a nemzetl Jovedelem szamltas elvi e
s gyakor-
latl - szambaveteli es tervezesi -
kerdeselvel nemcsak a S '
tatlsztikal Hlva-
tal dolgozoi fo lalkoznak, Ez ido
g szerlnt a kulkereskedele
m elszamolasanak
modszere all az erdeklodes elotere +
ben, )J kerdesnek e r
gy eszt az ad kulonos
jelentoseget, ho nalunk az aran
gY ylag Jelentos kulkereskede1em helyes va
nem me feleto ' ~ - gY
g modszeru szambavetele n
agymertekben befolYasolJ'a a nem-
zetl jovedelem alakulasara vonatkoz'
o adatokat, masreszt az ho
gy csak me -
f eielo modsz g
er segltsegevel blztoslthato a szamunk
ra Igen fontos kulkeres-
kedelem szere enek 'elentosege
p > J nek, ne azdasa unkban
pg g elfog/alt helYenek
megfelelo ertekelese. A kerdes tiszta' '
? zasat elobbre vlhetl ha a pr '
oblemakat
tobben me ismerik es tobben h '
g ozzaszolnak uszempon
~ tok fIgYelembeve-
televel. Az alabbiakban ismer
tetjuk a kulkerESkedelem el '
szamolasanak
modszerere vonatkozolag a Koz on '
b p tI Statlszt11ca1 Hlvatal all
aspontjat, (A
nemzetl jovedelem szamltas altalanos
a1apfogalmalt Ismertnek
tetelezzuk
fel,)
Approved For Release 2010/01/08 :CIA-RDP81-01043R000100180011-5
 Approved For Release 2010/01/08 : CIA-RDP81-01043R000100180011-5
138
A nemzeti jovedelem az adott idoszakban uJ'onnan eloallitott ertek, az-
az a tarsadalom osszes brutto termelesi ertekenek es a termelesben felhasz
-
nalt termelesi eszkozok ertekenek a kulonbozete. Az onna 1
J n termelt ertclt
azokban a hasznalati ertekekben testesul me g, rek az
g, 5 adott ldoszakban
nem kerultek a termelesben felhasznalasra. Ezek len
yegeben a szemelYes
fogyasztasra kerulo 'avak es felhalmozas cel'ait szolga ' '
J J le termekek. A nem-
zeti jovedelem merlegenek e en az az ala 'a ho a nem
pp en , gy zett Jovedelmet
egyf elol mint erteket, masf elol mint hasznalati erte
ket fogJa fel, es bemu-
tatja az uj ertek termelesenek es az u? erteket me testesi "
J g to hasznalati er. te-
kek felhasznalasanak folYamatat. A nemzeti J'ov
edelem merleg vazlatos se-
maja a kovetkezo:
Termel~s
IFar .......... 500
Mezogazdasug ....................... 200
Kozlekedes .............. . . . ........ 100
Koreskedelem 150
Egyeb ,gak ........................ 50
Nenzeti jovedelem n.a,czese ............. 1000
FeIhasziutIs
Nem termolo fogyaszt(s:
zem?lyos fogyasztns ........ 650
Tarsaclalmi fogYasztas ....... 100
Egyilttt.......... . .. 750
Folhalmoz~s:
AIloalalmovelcecles .......... 150
Foigoalalpnovekedes ......... 100
E iitt ........ 2
g,v 50
Nemzeti jovedelem felha,rzndlks
dsyze.sen .................... 1000
A nemzeti jovedelem szamitas - tervezesben es statisztikaban
egyarant
--? fennallo ala kovetelmen e az ho a nemzeti 'ovedelm
p y gy J ct az adott viszo-
nyok kozott a Politikai gazdasagtan alap b elveinek megfele1"
oen hatarozza
meg. A szamitast mindi valamel adott orsza ra es adott evre az
g Y g adott ar-
rendszernek me feleloen kell elve ezni. A nemzeti ?oved
g g J eleln merleg'e a
tenyleges ertekesitesi viszon okat tukrozi: a termeles of
y dalan az ert~xct az
ervenyben levo realizalasi arakon kell felmerni va
(gy Lnebtervezni . UgYan-
Igy a f elhasznalasi oldalon az e es tetelek a ve so realizalasi
gy g so szere-
pelnek.l
A nemzeti jovedelem szamitasnal a kereskedelmet is az
anyagi terme-
les agai koze soroijuk. A kereskedelem munkaJ'anak er edmenye a met leg
,
termelesi ud i , , ? ?'ui ' x ,, aiait kct imutatasra mir~tno a termekek erteken
> gy ek egy
resze itt realizalodik.
Mind a belkereskedelem mind a kulkereskede1em tevekenyscge lenYe-
geben ket mozzanatbol all: vetelbol es edadasbol, A k
ei eskedelemben reali-
zalodo ertek az eladasi es beszerzesi arak kiilonbozet
e, A kulkereskedelem-
ben ugyan ket vetel es ket eladas tortenik a kulker
( eskedelmi vallalat egY
bizonyos arut belf olden me vesz ezt kulf olden dev'
g Jza ellenEben eladJ'a,
majd a kapott devizaert u ancsak kulfoldon aru va "
gy t carol, ezt az orsza ba
behozza es itt ertekesIti azonban a belfoldi vetel e
), s belf olds eladas az
a ket
vegpont, amely a nemzeti ; ovedelem szemp ontJ'abol a teije
1 s kulkereske-
delmi ugYlet eredmenyet tukrozi. A nemzeti J'o '
vedelem szamitasnal a kiilke-
reskedelemnel a fi elembe veendo eladasi ar az ame1
~' ,yen a behozott ter-
mekeket a kulkereskedelmi vallalat a belfoldi
fe1hasznalonak eladJa, a be-
I A forgah mba nem kerulo term~kekrc nave az irdnycly az, hogy ezek a termekek a Lorgalomlra
keri1t hasonlb termekek drain ertEkclcnddk. Lure itt b6vebhen nem tLrimk ki,
A KULI1ERESKEDELEM A NEMZETI JOVEDELEM M> ALEGI BEN
137
szerzesi ar pedig az, amelyen a kivitelre szant termeket a belfoldi termelo-
tol megveszt.
A bel- es a kulkereskedelem tevekenYsege kozott lenYeges kulonbsegek
is vannak, amelyek kihatnak a nemzeti Jovedelem szamitas modszerere. An-
nak tisztazasa ce1Jabol, hogY a kulkereskedelem tevekenYsegenek eredme-
nyett hogyan kell feltuntetnt a nemzeti Jovedelem merlegeben a kovetke-
zokben nehany absztrakctobol lndulunk kt. (Az egYszeruseg kedveert sehol
sem targyaljuk kulon a kulkereskedelmet terhelo az aru tarolasaval, fuva-
rozasaval stb. kapcsolatos koltsegeket. A kivitel, illetve behozatal osszeget
mar e tetelekkel korrigaltnak tekintjuk. UgYancsak elhanYagolJ'uk az ugY-
vitellel kapcsolatos - egyebkent nem J'elentos osszegu - anYagkoltsegeket
is, igy a kereskedelemben realizalodo erteket az uj ertekkel egJ
venlonek te-
kinthetjuk.)
1. Tetelezzuk fel, hogy az adott evben, amelYre a szamitas vonatkozik,
a behozatal es a kivitel egYenslilYban van, az orszagnak a kulkereskedelmi
aruforgaiombol a kulfolddel szemben sent adossaga, sem kovetelese nem ke-
letkezik. Tetelezzuk fel tovabba, hogY az orszagban ervenYben levo arrend-
szer megfelel az ertekviszonyoknak. Ebben az esetben a termelt uJ ' ertek
kulkereskedelmi vallalatoknal realizalodo reszenek statisztikai szalnbave-
tele (vagy tervezese) kulonos problemakat nem vet f el.
2. Tetelezzuk fel, mint elobb, hogY a behozatal es a kivitel vilagpiaci
ar szege (devizaerteke) azonos, valamint azt bogy - az elozoktol eiteroen
-- a belfoldi arrendszer nem minden tekintetben f elel me g ertektorven
g Y
koveteltnenyeinek.
Tetelezzuk fel tovabba' , hogy az adott evben folYtatott ku1kereskedcler>!1
az orszag szamara elonyos. A behozatal valoban szukseges termekekbol all
a kivitel is helyes iranYban, megfelelo osszetetelben bonyolodik. Mind a be-
hozatalnal, mind a kivitelnel figYelembe veszik az orszag szuksegleteit, le-
hetosegeit, a gazdasagossag szempontJ'ait. Meg'is lehetseges, hogy a t~ `Pn}>IE
>-
ges ertekviszonyoknak nem mindenben megfelelo belfoldi arrendszer ke-
vetkezteben a kulkereskedelem latszolag veszteseges es nemzeti J'ovedelem
-
hez vale hozzajarulasa negativ (azaz az exporttermekek belfoldi beszerzesi
aru magasabb, mint az importcikkek eladasi ara). Ezt az esetet egY peldan
vizsgaljuk:
Tegyuk fcl, hogy az ipar nemzeti jovedelmet egy textilgYar termeli
megpedig ugy, hogy kulfoldi gyapotbol keszit parnutszovetet. (A festektol es
egyeb felhasznalt anyagoktol eltekintunk.) Egy mazsa gYapotbol> melYnek
~
kulfoldi beszerzesi ara 100 forint, 500 negYzetmeter szovet keszul. A feldol-
gozas soran a syapot erteke megketszerezodik, e5gY mazsa g'yapotra 100 fo-
rint uj ertek rakodik va is a kesz szovet tel'
gy Jes erteke 200 forint. Ha a.z
adott evi behozatal e~ mazsa a of akkor a nemzeti 'ovedelem tenyl
by gY p , J eges
erteke helyes arrendszer alapjan szamitva> amikor a gYapof belfoldi atadasi
arat a beszerzesi arnak megfeleloen allapitJ'ak meg, a kovetkezo lenne a
kulkereskedelem hasznat elhanYagolva):
a tarsadalrr,i termek . ........ . ........ . ... 200 Ft
a felhasznalt anyag erteke ....... . .. . ..... 100 Ft
ipar nemzeti jovedelme ................ . ... 100 Ft
A 200 f orint erteku tarsadalmi termek f elet - 250 negYzetmetert -
ismet exportalni kell, hogy a termelest azonos szinvonalon f ofytatni 1ehes-
sen, 250 negyzetmeter pedig belfoldi fogYasztasra marad.
Approved For Release 2010/01/08 : CIA-RDP81-01043R000100180011-5
 Approved For Release 2010/01/08 : CIA-RDP81-01043R000100180011-5
138
A kulkereskedelem az adott esetben nem valtoztat'a a n
J emzeti jovede-
lem nag sa at, mert a kulkereskedelmi vallalat belfoldi
Y g beszerzesenek es
belfoldi eladasanak osszega azonos.
Feltetelezesunk szerint azonban az orsza ban a belfol "
g ban ervenYes
araranyok nem minden tekintetben felelnek me g ertekara
g nyoknak, azok-
tol bizonyos vonatkozasban len e esen elternek. A 10
Y g 0 foi intert vasarolt
gyapotot a textilgyar nem 100, hanem togyuk fel 50 forin
tert veszi at a kul-
kereskedelemtol. Az osszes termelt ertek ebben a z esetben is 200 f orint. A
nemzeti jovedelem szamitas igY alakul:
a tarsadalmr termek .. . ..... . ... . .. . . . . . . . 200 Ft
a felhasznalt anyag ara ................ . . .. 50 Ft
az iparnal realizalodo nemzeti jovedelem .. 150 Ft
A belfoldon erven ben levo sa'atos ar
Y ~ aranyok kovetkezteben latszola
g
megnovekedett az ipari nemzeti jovedelem ossz
ege. Ahhoz azonban ho az
egy mazsa gyapotot be tud'uk hozni valtozatlanul 250 ne
J , gyzetmeter szove-
tet kell adnunk, amelYnek ara belfoldon 100 fon
nt. A kulkereskedelem ada-
tai a kovetkezok lesznek (belfoldi arakon :
behozatal .................. 50 Ft (1 q gyaAof
)
kivitel ... . ............ . ... 100 Ft (250 m" szovet
kiviteli artobblet ......... , .. 50 Ft
A kulkereskedelem tehat - bar len ege '
y ben azonos erteku termek-
mennyiseget hozott be es vitt ki es mukodese vita
thatatlanul hasznos volt
a nep azdasa erdekeit szo/ alta -1'
g g g atszola vesztese es. Ez a vesztese
g g es. g"
azonban csak az i arnal jelentkezo latszol
p J agos tobblet nemzeti Jovedelem
ellentetele. Az i arban a valosa osnal to
p g bb, a kulkereskedelemben a valosa-
gosnal ugyanann ival kevesebb nemzeti 'ovede1
Y J em realizalodik. A ketto
egyenlege 'elenti a valoban me termelt nemz '
J g eti Jovedelem osszeget:
iparnal jelentkezo nemzeti jovedelem ............ 150 Ft
kulkereskedelemnel jelentkezo nemzeti jovedelem
(kiviteli artobblet) .............. . .. . ..... . . - 50 Ft
nemzeti jovedelem osszesen: 100 Ft
A korabban kozolt merle -sema it
g yen viszonyok kozott modosul. Tete-
lezziik fel, ho az adott evben 50
gY egyseg kiviteli artobblet volt amel
y az
iparnal jelentkezett tobblet nemzeti Jo
vedelemkent, A felhasznalas ossze
, ge
es megoszlasa valtozatlan marad a termele i
s oldal a kovetkezokeppen ala-
kul:
Termelds
Ipar ................................ 550
Mezogazdasag ...................... 200
Kozlekedes .......................... 100
Belkereskedelem .. . ......... . . . . ? . , 150
Egyeb agak 5
Kulkereskedelem (kiviteli artobblet) ... - 50
Nemzeti jovedelem, osszesen:.......... 1000
Hangsul ozni kell ho ez a negati
Y , bogy vum nem vesztese nem
g> a kulke-
reskedelem teveken se enek es nem i
y g ( is a kulkereskedelem I'
ossz munkaja-
nak) kovetkezmen e. Az elso feltetelez'
y es mellett (a szukse es kov
g es
me felelo belfoldi arrendszerb
g en), ha a kulkereskede1em nemzeti
A KOLKERESKEDELEM A NEMZETI JOVEDELEM M1:RLEGEBEN
138
jovedelme ne atfv lenne akkor ezt v
g aloban kedvezotlen cserek lenYegeben
a kulkereskedelem rossz munka'a okozn'
J a, es a negativum valoban csokken-
tene az orsza nemzeti 'ovedelmet. Itt ne
g J m errol van szo. Ez a negati~v um
az orszagban fennallo, az ertektorven kovetel
y menyeitol eltero araranYok
kovetkezmen e, amel ek fol tan az i
Y Y y par latszolag irr..alisan magas nemzeti
jovedelmet realizal aminek ellenteteleken
t a kulkereskedelemben >>negativ
nemzeti jovedelem< realizalodik. A kulkeresk
edelem nem csokkentette a
megtermelt nemzeti jovedelem ossze et hanem
J g a tobbi nepgazdasag>, a,g es
a kulkereskedelem eredmen e e uttesen m
y gy utatJak a helYes osszeget. Ter-
meszetesen megtortenhet az is ho az adott ar
gy ak hatasara az egYes nep-
.
gazdasagi aaknal realizalt nemzeti 'ovede1
g J em a valosagosnal nem maga-
sabb, hanem alacson abb lesz es behozata '
y li artobblet keletkezlk. Ekkor a
kulkereskedelemnel behozatali artobbl '
etkent pozitiv tetel Jelentkezik a
termelesr oldalon, amr me rnt csak nem a kiil
g kereskedelem Jo munkaJanak
eredmenye, hanem mas ne azdasa i agak
pg g termelesenek a kulkereskede-
lemnel realizalodo nemzeti jovedelme.
J )
3. Tetelezzuk fel, ho valamel adott orsza
gY y gnak az adott evben nines
behozatala, csak kivitele. Peldaul arukolcso "
nt ad mas orszagnak, vagY meg-
?
levo adossa at tor'leszti illetve e enliti ki
g , gy . Ha eltekintiink a mar korabban
megtermelt keszletekbol torteno kiviteltol ami a 1'
( en e en nem valtoztat~
?~~u~
Y g ~,
akkor az adott evben termelt u' ertek a kivi
J tel f orrasa. Ha pedig az uJ ' ertek
- ,..~bui
egy reszet kiviszik az orsz` akkor ez a resz
g nem kerulhet sem belfoldi
fogyasztasra, sem felhalmozasra. A belfoldI '
f ogyasztas es f elhalmozas osz-
szege csokken, a f elhasznalasi oldalon edi a kiv'
p g rte/ - mint a nemzeti Jo-
vedelem felhasznalasanak egy modja - kulo
n tetelkent tuntetendo f el.
Ebben az esetben a korabban kozolt merleg-sema modosul. Valtozatlan
osszetetelu es nagysagu termeles mellett 100 egyse
gnyl krvrtelt f eltetelezve
- ha a kivitel eldaul a szemel es fo aszta '
p y gy s es az alloalapnovekedes osz-
szeget csokkentette - a merle g oldal
g a a kovetkezokeppen val-
tozik:
TermeIs
Ipar................................ 600
Mez(Sgazdasag ...... . . . . . ........ . ... 200
Kiizlekedbs ......................... loo
Kereskedelem,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,, 150
Egy6b agak ..................... 50
Nom tormelo fogyasztas
Szemelyes fogyaszt6s . , ...... 600
Tarsaclalmj fogyasztQs ....... 100
Egyutt ........... 700
FelhalmozQg
A,lloalapnovekedt s .......... 100
Forg6a1apnaveked~s ..... , ... 100
Egyutt ........... 200
Belfoldi felhasznalfs osszesen........ 900
Kivitel* .......................... 100
Nemzeti jovedelem osszesen ..... , .. , ... 1000
Nemzeti jovedelem f elliaszndlds
osszesen ....... . ..... . ... . .. 1000
* Nem tartozik itt feladatkorunkbe, csak utalunk r~, hogy vita torgyM kFpezheti a tetel eln v -
z.sc, Leutiilugosabb a tnegjeloles, ha a felhasznkl~si oldalon kulon tltelkEnt mint Kivitel" e e
de lehelnek mds megoldAsnk is, lgy I) ldkul, ha a kivilel ms orszb una szerepe k nytijlult kolcsun, nlckor eselleg
feltuntelhct8 a felhalmoz. son be1G1, mint IartalekkEpzhs. ha az orszog kulfOldOn elb ollar of o '
ellatdskt szolgolja, akkor felfoghatb a azemelyes fogyasztos reszek(nt st U g raanak
b,
Approved For Release 2010/01/08 : CIA-RDP81-01043R000100180011-5
 Approved For Release 2010/01/08 : CIA-RDP81-01043R000100180011-5
140
FERGE SANDORNE
Ha az adott evben az orszag nen exportal, hanem csak behozatala van
,
peldaul kolcsont vesz fel, akkor a behozatal ossze evel bovi l a b 1fo " "
g e ldon
felhasznalhato javak mennyise e, anelkul ho a me termelt u' er
g , gy g J tek osz-
szege valtozott volna. Minthogy a nemzeti J'ovedelem merleg feladata a 1e't-
rehozott uj ertek termelesenek es felhasznalasanak kimut '
atasa, a merleget
meghamisitana az, ha a behozatal a termelesi oldalon szere elne.
p Tehat -
a kivitelhez hasonloan - a behozatal is a felhasznalasi of
dalra kerul, meg-
pedi neg ativ elojellel. U ancsak 100
g gy egysegnyi behozatalt feltetelezve
mely szemelyes f ogyasztasra es f elhalmozasra kerult a merl '
eg semaJa a lco-
vetkezo lesz:
Termel~s
Ipar................................ 500
MezSgazdasAg ....................... 200
Kozlekedes .......................... 100
Kereskedelom ...... . ............. . .. 150
Egyeb agak ......................... 50
Nem termo1 S fogyasztbs:
Szemelyes fogyaszt~s ........ 700
TQrsadalmi fogYosztas ....... 100
Egyutt ........... 300
Folhalmozas :
AIlbalal:movekedes .......... 200
Forgoalapnovekodes ......... 100
Egyutt ........... 300
13olfoldi felhasznu.lrs osszosen . , .... 1100
isehozalal
-
Nemzeli 'ovedelem osszesen .... , r
? ..... , . 1000 Aemzetti povedelem jelltasznulds
Osszesen .................... 1000
4. Tetelezzuk fel ho az adott evben az orsz'
gY ag exportal is, importal is,
azonban a kivitel (deviza) osszege meghaladJ'a
a behozatalet. A kulkeres1ce-
delmi merle g ozitiv, az orsza nak kovetele
g p , g se keletlcezett, vagY adossagof
torlesztett. Ebben az esetben - a behozatal o
sszegenelc ereJeig - megval-
tozott a belfoldon felhasznalasra kerulo 'avak e r'
J ~y eszenek hasznalati er-
teke. Ez a ten y a nemzeti 'ovedelem ossze et n em J g em befol5asolJa, csak - eset-
leg - modosit'a a felhasznalas e es tetelei ko" "
J gy zotti aranyt, (Ha peldaul a
kivitt e ek elleneben f o asztasi cikket hoz
g p gy nak be.) Masreszt azonban a
kivitelhek a behozatalt me halado ossze e a nem ~
g g zetl Jovedei ~cm b~ ~lf" oldl ftl-
hasznalasra kerulo reszet csokkenti es ez a nemzetl Jovedelem felhaszna-
lasanalc kulon tetele. Ezt a kiviteli tobbletet u 7
gyanugy, mint az elozo felte-
telezes eseteben az e esz kivitelt a merles felhas
g ,, znalasi oldalan pozitiv ei
.o
jellel kell kimutatni.
Az adott evben behozatali tobbletet feltetelezve az orsza 'g to "bbet hasz-
nalt fel, mint a me termelt nemzeti 'ovedelem. Ez " L
g J t o tobbletet a felhaszna-
lasi oldalon neg ativ tetelkent tiintetjik fel.
5. Eddig kulon-kulon vizs altuk azokat az eseteket am
g elyekben a kil.
kei eskedelem kihathat a nemzeti ovedelem m
J erlegere. Most raterunk an-
nak targyalasara amikor ezek a ten ezok egyut
~ y t Jelentkeznek es - nyil-
?
vanvaloan - kiilonbozo modon hatnak a merlegre.
Tetelezzuk fel ho az arrendszer nem felel
gY meg az ertekviszon oknak
Cs olyan iranYban hat, hogY kiviteli artobblet k
eletkezik. UgYanakkor az or-
szag arukivitellel adossa of is torleszt tehat a
g kivitel deviza-osszega meg-
haladJ'a a behozatalet.
A KOLKERESKEDELEM A NEMZETI JOVEDELEM MERLEGEBEN
141
A kivitelt ekkor ket reszre kell osztani. Az egYik resz fedezi a behoza-
talt. Ez a resz kovetkezeskeppen a behozatallal agYenlo deviza-osszega de
belf oldi aron szamitva - az adott saJ'atos arviszonvok f ofYtan -- meg haladja
~
azt. A kulonbozet kiviteli artobblet amelYet (a 2, pontban foglaltaknak
megfeleloen a termelesi oldalon negativ tetelkent kell kimutatni. A masik
resze tenyleges kiviteli tobblet (a nemzeti J'ovedelem felhasznalasanak egYik
tetele) es Igy a felhasznalasi oldalra kerul pozitiv eloJ'ellel (1. 4. p~
ont) .
Feltetelezve, hogY a belf oldi arviszonyokbol adodo kiviteli artobblet -
mely az iparnal J'elentkezik tobbletkent - 100 egYseg, tovabba bogy a
tenyleges kiviteli tobblet - melY a belf oldi szemelYes fogYasztast csokkenti
- 70 egyseg, a nerleg adatai kovetkezok lesznek:
Termelks Felhaszna1
Ipar................................ G00
Mezogazdastig ....................... 200
Kozlokedbs .......................... 100
Belkoreskedelom .................. . .. 150
Egyeb agak ...................... 5U
Kiviteli urtobblot . , . , ...... ......--10o
Nem termel5 fogyasztus
Szomelyes fogyasztr s 580
Tarsadalmi fogyasztas .. 100
Egyutt .......... 680
FelhalmozAs :
Alldalapnovekedes ..... 150
Forgbalapnovekedas .... 100
Egyutt ........... 250
. q
Belfoldi felhasznAlAs egyutt ......... 930
Kiviteli tobblet ................... 70
Nemzeti jovedelem oeszesen............ 1000
Nemzeti jovedelem Jelhasznklas
osszesan ......................... Iood
Termeszetesen nemcsak ez az egy eset fordulhat elo. Minden esetben
meg kell vizsgalni, hogY a kulonbozet vegso alakulasanak milyen okai van-
nak. A feladat mindenkor az hogY a telJes kulonbozet eltero Jellegu ossze-
tevoit szetvalasszuk, es - a fenti elvek szerint - a merleg megfelelo helYen
tuntessuk fel. Ketsegtelen, bogy ez a megosztas nem konnYen megoldhato
problemakat vet f el, e sor akorlati nehezse et okoz. A ka ott eredmen
egy gY g A Y
ennek kovetkezteben nem lehet >>abszolut" pontos de a merlegszamitassal
szemben tamaszthato kovetelmen eknek me f elel. E ebkent semml
Y g gy fele
nehezseg nem jogosithat fel arra hogY egy kalap ala vegYuk a kulonbozet
ket egY mastol teljesen eltero jelle u reszet es ezzel elhomal I
g yositJuk az egesz
?
szamitas egyik fo celjat: a nemzetiJ'ovedelem nagYsaganak kimutatasat.
.
6. A fent kifejtett elvekbol kitunik> hogY nagYon gondosan kell elJ'arni
mind a modszer megvalasztasanal, mindpedig a szohasznalat alkalmazasa
'-
nal, E kerdesek fontossagat, az esetleges hibas elJ'arasok kovetkezmenyeit
meg nehany peldaval megvilagitJ'uk.
a) Tetelezzuk f el (mint az 5, pontnal)> hogY az ertekaranYoktol e1te 'ro
"
araranyok kovetkezteben kiviteli artobblet keletkezik mely az i arnal p rea-
lizalodik, es emellett tenyle es kiviteli tobblet is van. Ebben az e
g setben,
mint lattuk, ket reszre kell osztani a teljes kulonbozetet es e ik re
gy szt a ter=
melesi oldalon ne ativ elo'ellel masik reszt 1
g J a f e hasznalasi oldalon ozitiv
?j p
elo
ellel kell kimutatni. HelY telen lenne viszont a teljes belfol '
( dl arakon
Approved For Release 2010/01/08 : CIA-RDP81-01043R000100180011-5
 Approved For Release 2010/01/08 : CIA-RDP81-01043R000100180011-5
142
mutatkozo) kulonbozetet a termeles oldalan levonni es az igY kapott ered-
menyt ?belfoldon eloszthato nemzeti J'ovedelemnek" nevezni, peldaul a ko-
vetkezo modon;
Tcrnie1s
Ipar .............................. 600
Mezogazdasag ...................... 200
Kozlekedes ........................ loo
Belkereskedelem .................... 150
Egyeb dgak ........................ 50
Kuikereskedelem.................... --170
BQIJoldon eloezthald nemzeti jove?
delem .,..........
930
Nem termel6 fogyasztds
Szemelyos fogyasztds ......... 680
Tarsadalmi fogyaszt,s ........ 100
Egyutt ............. 680
Felhalmozas
Allealapnovekedes ........... lA0
Forgoalapnovekedos .......... 100
Egyutt ............. 250
Bel f oldon eloszthatd nemzeli
jovedelem ....................... 930
Ez az eljaras a szeruen eltuntetne a nemzeti jovedelem '
gY J egy reszet,
ami pedig tenyle es termekekben testesult me es felhasznalasa sor'
. g g an pel-
daul az orsza kulfoldi adossa gait csokkentette. Behozat li "
g a tobblet eseten
viszont ilyen modszerrel a termelesi oldal vegosszege nagyobb lenne,milta
tenyieges nemzeti ovedelem mert ma ahan fo ialna a b hoza
J ~ g g e tall tobbletet
is. Csak eg etlen - ~akorlatila le ritkabb - esetben e z
Y g5 g g gye ne meg a
tenyleges nemzeti Jjovedelem ezzel az eredmenn el akkor h kl' ' y , a a vltel es be-
hozatal devizaosszega azonos.
Ezt az elvileg hibas modszert meg helytelenebbe teheti a helytelen szo-
hasznalat, ti, az ha az i ka ott eredmen t belfoldon eloszth
, gy p y ? ato nemzeti
jovedelemnek neveznenk. Ketsegtelen hogy egy-egy idoszakban va1o'ban
b
annyi oszthato el belfoldon, mint amennYi az itYen merlegben ?belfoldon el-
oszthato nemzeti jovedelem"-kent szere el fenti eldankban 930 e
J p( p s e te-
tel nagysagat valahol ki is kell mutatni. A f entiekben ismertetett hel
yes el-
vek alapjan keszulo merle -sema is tartalmazza ezt a tetelt me
g , gpedig -
mint lattuk - a felhasznalas oldalan. N rilvanvalo azonban az is y ,hogy e
mellett nem szabad elhomal osulnia annak sem ho mil en erofe
Y gy y szltese-
ket tetti nk adossa aink csokkentese erdekeben ami 'elenle
g J g egyik legf on-
tosabb problema, va - behozatali tobblet eseten - menn i a z, y z, amit bar
felhasznaltunk, de csak hitelbe ka tunk idovel vissz
p a kell f>zetnunk. A
nemzeti jovedelem-merle termeszetesen nem tartalmazhat'a a ku"1 "
g J folddel
valo penzugyi ka csolatok tel'es ke de mintho z a
p J pet, gy e legf ontosabb osz-
szefoglalo szamitas, a leafobh osszefi eseket me g gg g mutatnia. Hozza
kell me g ho . a nem
g bogy zet> jovedelem szamitas IIYen modszer mellett
~
nemcsak hogy nem emelne ki bizon os fontos ten eket
y y , hanem osszessege-
ben eppen vissza'ara forditott ke et adna
J p a valosagos folYamatoknak; az
adossagok csokkentese visszaf izetese ami . '
az orszag szamara kedvez6 lat-
szolag csokkentene a nemzeti 'ovedelmet '
J , es >gy Icedvezotlen kepet mutatna
,
adossagok keletkezese novekedese viszont -
( ) amI feltetlenul ha
tranyos -
a nemzeti jovedelmet a valosa osnal na obbnak tu"n
g gy tetne fel, azaz kedvezo
latszatot keltene.
Termeles
Ipar ....................................
600
Mezogazdasag '
200
Kozlekedes
..............................
100
Kereskedelem
............................
160
Egyeb agak
..............................
50
Megtermelt nemzeti jovedelem osszesen ....
1100
A KOLKERESKEDELEM A NEMZETI JOVEDELEM MCBLECEBEN
143
b) Meg helYtelenebb lenne az ha (az elobbivel azonos korulmenYeket
,
vagyis kiviteli artobbletet es tenYleges kiviteli tobbletet feltetelezve) a ter-
melesi oldalon csak a pozitiv teteleket adnank ossze, es ezt az osszeget fog-
nank fel ?megtermelt" nemzeti J'ovedelemnek, a kovetkezo modon;
A szohasznalat ltt is ugyanug hibas voina mint eiobb, mert nemzeti J`o-
~y y
vedelemnek neveznenk egY ofYan osszeget (a peldaban 1100), ami a teny le-
ges nemzeti jovedelemnel nagYobb. A nemzeti 7jovedelem fogalma onmaga-
ban jelenti a me termelt u' erteket sem tobbet sem kevesebbet enne'1
g 7 . li el-
tetlenul zavaro volna tehat, ha ezt'a meghatarozott fogalmat mas korre ter-
jesztenenk ki.
De a helytelen szohasznalat mellett a na obb hiba itt az lenne ho
~' , gY
egy olyan mutatot alkotnank (es neveznenk ?megtermelt" nemzeti J'ovede-
lemnek), aminek nines kozgazdasagi ertelme, nines anYagi tartalma.
Nyilvanvalo, hogY amit megtermeltek az fel is hasznalhato valamilyen
modon. Marpedi ez az un. ,me termelt" nemzeti jovedelem tartalmaz
g , g J egY
oiy.an reszt is (a kiviteli artobbietei), ami nemcsak belfoldon, de sehol sem
hasznalhato fel, mert nincsenek mo otte termekek. Va is e szeruen
g gY gY klf e-
jezve ez a resz nem letezik, hanem csak eaY mashol mutatkozo az ertekto
"r-
~
venynek nem megfelelo araran okbol adodo latszat-tobblet ellentetele E z
z
nem a valoban megtermelt nemzeti Jjovedelem, hanem tobb annal. Az ityrn
modon felepitett merle g ke et adna mert a realizalt e
g p s felhaszr,,al-
hato uj erteket a valosagosnal magasabbnak tuntetne fel.
A modszer megvalasztasanak hel es va hel telen volta - kulon"
Y gY Y osen
aranylag jelentos kulkereskedelem mellett - nagY mertekben kihat a nem-
zeti jovedelem nagysagat, dinamikaJ'at, aranYait kifeJ'ezo adatokra befolya-
solja az osszefuggesek elemzeset. Ezert kulonosen fontos ho az elv'
gy ileg
helyes modszer alkalmazasaval a valosa hu es nem eltorzitott ke '
g pet tuk-
rozzek a szamitasok.
11
Approved For Release 2010/01/08 : CIA-RDP81-O1043R000100180011-5
 Approved For Release 2010/01/08 : CIA-RDP81-01043R000100180011-5
ZALA JULIA:
nnnr7T T1 nmATTC7TTTTAT TL PQ
1-1 'ACQf
JUiULLAV ~~11111JL111\[ll llli~ucav~iv'
III. PLENARIS UL1SE
A Jugoszlav Statisztikai Tarsasag meghivasara 1955. november 17-e es
22-e kozott Peter Gyorgy elvtarssal egYutt Jugoszlaviaban tartozkodtunk
es resztvettunk a Jugoszlav Statisztikai Tarsasag III. Aienaris ulesen. Az
ulesen, amelyet Zagrabban, a Horvat Nepkoztarsasag fovarosaban tartottak
,
a Jugoszlav Szovetsegi Statisztikai Hivatal vezetoin, az egYes koztarsasagok
statisztikai hivatalainak vezetoin, a kulonbozo J'ugoszlav tudomanYos inte-
zetek, egyetemek tanarain es munkatarsain kivul szamos kulfoldi statiszti-
kus is resztvett. Megjelent az ulesen I. J. Piszarev akademikus a szov.l'et
statisztikusok kepviseleteben, E. Matye?'ev, a Bolgar Statisztikai Hivatal el-
noke, Y. Jscovici, a Roman StatisztiR Hivatal elnoxerG. Herbst a Cseh-
szlovak Statisztikai Hivatal elso elnokhelt ~ ettese, M. Shmielewskl, a len-
gyel statisztikusok kepviseleteben, Heidenwa9, az Osztrak Statisztikai Tar-
sasag es J. Griesmeier, a Nemet Szovetsegi Koztarsasag Statisztikai Tarsa-
saganak kepviseleteben. A tanacskozas nemzetkozi J'elentoseget az is emelte
,
hogy tobb europai es tengerentuli orsza statisztikai szervezete taviratila
g g
udvozolte az ulest.
A Jugoszlav Statisztikai Tarsasag, a Jugoszlav Szovetsegi Statisztikai
Hivatal, valamint a Horvat Nepkoztarsasag Statisztikai Hivatalanak vezetoi
mint vendeglatok rendkiviil szivelYesen es baratsagosan f ogadtak a kulfoldi
vendegeket, koztuk bennunket, magYar statisztikusokat is. Ott-tartozkoda-
sunk idejen a Tarsasag ulesein valo reszvetelen kivul lehetove tettek lion
by
megtekintsuk Zagrabban a ?Rade Koncar" Villamossagi GepgYarat, A Hor-
vat Ncpkoztarsasag elnokhelYettese, a Zagrab Varosi Veg rehajto Bizottsa
g
elnoke es a Statisztikai Tarsasag elnoke a kulfoldi vendegek reszere kiilon
fogadasokat is adtak.
Az ules befejezese utan Ante Novak, a Jugoszlav Szovetsegi Statisztikai
Hivatal igazgatoja meghivott bennunket Belgradba, hogY megtekintsuk a
Jugoszlav Szovetsegi Statisztikai Hivatalt, megismerhessuk a dolgozok mun-
kakorulmenyeit es a Hivatal korszeru technikai felszereleset. Novak elvtars
e latogatasunk alkalmaval ismertette velunk a J'ugoszlav statisztika szerve-
zetet, helyzetet es sajatossagait. Mivel e kerdesek ismerete bizonYos mer-
tekben elofeltetele a plenaris ales napirendJ'en szere
pto nehanY problema
megertesenek, a kovetkezokben roviden ismertetem a 7'ugoszlav statisztikai
szervezet es munka fobb vonasait, saJ'atossagait.
Approved For Release 2010/01/08 : CIA-RDP8
ZALA: A ]UGOSZLAV ST'ATISZTIKAI TARSASAG ULESL
146
A Szovetse i Statisztikai Hivatal Bel rad e ik le szebb "
g g gy g sugarutJan, a
Kneza Milosa uton i en sze es korszeru e uletbe
g p p n van elhelyezve. UgYan-
ebben az e uletben van a Szovetse i Tervhi
P g vatalls.
A Szovetsegi Statisztikai Hivatal onallo szervezet amely k"
ozvetlenul a
Szovetsegi Ve reha'to Tanaccsal all ka csolatban. A
g J p kapcsolat lenYege az
,
bogy a Hivatal vezeto'et a Szovetse i Ve reha'to Tan'
J g g J acs nevezl kl es a Ta-
nacsnak tartozik felelosseggel. A Szovetsegi VegrehaJ'to
Tanacs szabJd me g
a statisztikai munkatervet.
A Szovetsegi Statisztikai Hivatal elen az i az ato all.
g g A Hlvatalban --
az Ideiglenes alkalmazottakat nem szamitva - 393 fo dol
gozlk. A Hlvatai
het reszle re (len e eben foosztal ra ezen belul o zto '1Y
g Y g y ), s okra togozodlk.
Az egyes reszlegek, Illetve osztalyok a kovetkezok: Tdr-`aalomsta
J 1 ll f Jl[ILLGLU II W L[G-
tisztikai reszleg, ezen belul Nepesedesi (nep b mozgalorn) , Szocialis-k
ulturahs,
Kozigazgatasi es Nepszamlalasi osztal ' Termelesstatiszti1ca'
y, a reszleg, ezen
belul Ipari, Mezo azdasa i E itoi ari 's kommunali
g g~ P p G s statisztikai osztalY;
Forgalomstatisztikai reszle ezen belul Szallitasi es hirkozle' '
gl sl, Kereskedel-
mi es vendeglatoipari, Kulkereskedelmi osztal Szekund
y; , er (Kozgazdasagi)
statisztikai reszleg, ezen belul Nemzeti 'ovedelem Munkau i
J g?y , Penzugyi,
Ar-, Eletszinvonal osztaly; , onallo Sam
(? ostalne ) reszleg, ezen belul Repre-
zentativ modszerek alkalmazasa, Nemzetkozi statisztikai Dok
umentacios,
Vallalati besorolasok osztalva es Kon vtar; Technilc ' '
y as reszleg, ezen belul
Gepi feldolgozas, Kiadvan ok osztal a Ge iroreszle
Y y , p g, Grafikus osztaly,
Nyomda, Fokonvveles An a raktar es lrattar' ' 5-7
y g , emelgzeti osztahy,
A Jugoszlav statisztikai szervezetet - az I az atasi szervezet
g g feleplte-
senek megfeleloen - decentralizaltsa ellemzi. A SzovetsP
g J _g1 Statlsztlkal
Hivatalon kivul a hat koztarsasa nak - Szerbianak
g I?Iorvatorszagnak,
Szlovenianak, Bosznia-tierce ovinanak Macedonianak e
g s Crna Goranak -
valamint Szerbian belul a ket autonom teruletnek - ~
Vaidasabnak es
Kvsovo-Metohijanak - onallo statisztikai hivatala v gi
an. A koztarsasayl sta-
tlszti ai ivatalokon kivul a varosokban es a jarasokban is van statisztikai
halozat. A koztarsasa i statisztikai hivatalok nincsenek a1'
g arendelve a Szo-
vetsegi Statisztikai Hivatalnak a varosi es a 'arasi statisttik '
J al szervezetek
nincsenek alarendelve az egyes koztarsasa ok statisztikai Hvatal '
g alnak. A
kaztarsasagi, v'
~, arosi es jarasl statisztikai hivatalok vezetolt a megfele1o " " an-
kormanyzat veg rehajto bizottsaga nevezi ki.
Emellett a szervezeti forma mellett ti, hog y e es stati y gy statisztikai szer-
vek onalloak es a felso statisztikai szervtol fu etlenek ket kc
gg Ides vetodlk
fel: hogyan van biztositva a statisztikai munka egv sege, es ho
gy az egyes
onkormanyzati szervek nem akorolnak-e az ala'uk rende1
gY 1 t statisztikai
szervekre egeszsegtelen, artikularis erdekbol fakado befolyas
p t.
Az eddigi tapasztalatok ala 'an - a ka ott felvila ositasok s ' t --
pl p g ,_7erm. a
decentralizaltsag nem ment a statisztikai munka e~ se enek r
yy g ovasara. Az
onallosag es fuggetlense mellett u anis vann '
g gy ak olyan szervezeti biztosrte-
kok amel ek lehetove teszik l y a egfontosabb kerdesekben az egYseg megte-
remteset.
Az elso ilyen szervezeti biztositek az orszagos statisztikai
munkaterv.
Az orszagos statisztikai eves munkatervet a Szovetse i Vegreh '
g b alto Tanacs
hag ja jova. A munkaterv minden orsza osan vegr
Y g ehaJtando Idoszakos
4 Statisztikai Szemle
1-01043R00010018001 1-5
 Approved For Release 2010/01/08 : CIA-RDP81-01043R000100180011-5
146
ZALA JULIA
osszeirast vagY folYamatos felvetelt magabanfoglal. A statisztikai munka-
tervben megszabott munkakra vonatkozo kerdoiveket, utasitasokat a Szo-
vetsegI Statisztikai Hivatal kozpontilag kesziti el. A munkatervben meg-
szabott feladatok vegrehaJ'tasa - ugYancsak a munkatervben eloirt modon
es hataridore valamennvi statisztikai szerv reszere kotelezo.
J
Az egyes statisztikai szervezetek reszerol kiadott jelentesek tartalma-
nak kozlesi modJ'anak formajanak egYseget ofY modon biztositottak, hogy
a Szovetsegi VegrehaJ'to Tanacs felhatalmazta es egYben kotelezte a Szovet-
segi Statisztikai Hivatalt arra, hogY a taJ'ekoztatas egysegessegenek es ara-
n5ossaganak biztositasa erdekeben valamennyi koztarsasagi, varosi, vagy
jarasi statisztikai szerv altal kiadando J'elentest a kiadast megelozoen latta-
mozzon, azaz a kiadast engedelyezze.
A statisztikai munka agYsegesseget es szervezettebbe tetelet biztositja
a Szovetsegi Statisztikai Hivatal kollegiuma is. A Szovetsegi Statisztikai
Hivatal vezetoin kivul a hat koztarsasag es a ket autonom terulet statiszti-
kai hivatalanak vezetoi is togjai a' kolleiumnak. A kollegiumon a statiszti-
kai munka koreben felmerulo minden lenYegesebb kerdest megvitatnak es
ezekrol hatarozatokat hoznak. E hatarozatokat a kollegium egyes tagjai (te-
hat a koztarsasagi statisztikai hivatalok vezetoi is) magukra nezve kotelezo-
nek tartjak.
A Szovetsegi Statisztikai Hivatalnak tovabba joga es kotelessege, hogy
ellenorizze a teriileti statisztikai szervek mt.Inkajat. A jUgCSZ1aV statisztikai
vezetok velemen e szerint e szervezeti rendelkezesek ele endok ahhoz ho
y g gY
a statisztika egYseget orszagosan biztositsak.
Arra a kerdesunkre hogY az onkormanYzati szervek nem igyekeznek-e
a7 alaJ'uk rendelt statisztikai szervre egeszsegtelen, partikularis erdekbol fa-
kado befolYast gYakorolni, azt a valaszt kaptuk, hogy ezzel a veszellyel gya-
korlatilag nem talalkoztak, mert az egyes onkormanyzati szerveknek nein
all erdekukben swat munkajuk eredmenyeit a valosagosnal kedvezobben
J
feituntetni. Mint ismeretes a jugoszlav kozigazgatasi rendszer felepitese
ugYanis decentralizalt, ami tobbek kozott azt is jelenti, hogy a felsobb on-
kormanYzati szervek nem vonjak felelossegre az alsobbakat olyan gazdasagi
feladatok veg'rehaJ'tasaert, mint a vetes, begyujtes, allatszaporulat, ipari ter-
melesi tervek teljesitese stb., hanem csak nehany feladat teljesiteset, else-
, i ,
sorban a gazdalkodas eredmenYet - az elort nyereseg befizeteset - kerik
szamon.
A statisztika es a tervezes kozotti kapcsolat nem olyan szoros es kozvet-
len mint nalunk. Ez a saJ'atossag a jugoszlav tervezesi modszer jet-legebol
kovetkezik. A jugoszlav tarsadalmi tervet - sokoldalu es reszletes szamita-
sok alaPJ 'an -- a Szovetsegi Tervhivatal kesziti el es a Szovetsegi Vegrehajto
Tanacs hagYJa J'ova. A jovahagyott terv csak a nepgazdasag fejlesztesenek
legfobb mutatoira terjed ki. A kozpontilag jovahagyott leglenyegesebb terv-
mutatok a kovetkezok: a nemzeti jovedelem termelese es felhasznalasa; a
felhalmozas hanyada; a beruhazasokra forditando osszeg asszesen es agaza-
tonkenti megoszlasban; a szovetsegi tervben szereplo un. ?kulcsberuhaza-
sok"-ra forditando osszeg; az ipari termeles novekedesenek uteme osszesen
es iparesoPortonkent; fobb penziigyi mutatok, koztiik elsosorban a kozponti
alapba bef izetendo nyereseghanyad. A tarsadalmi terv a nepgazdasag fejlesztesenek eves programja. A terv
A JUGOSZLAV STATISZTII{AI TARSASAG ULBSE
147
vegrehajtasat kulonfele azdasa i -
g g elsosorban penzugYi - Jellegu mtez_
, . ,
kedesekkel biztosit ak. A tern
J ben kituzott celok onegvalositasaert a Szovet-
,
segi Ve reha'to Tanacs f elelos. A ter
g J vnek olya.n ertelemben mint nalunk
altalaban nines cimze '
tt Jellege: miniszteriumok nincsenek es a valla1
atok
nem kapnak tervutasitast. (A val1a1atnk kaczitenek eves t t a tervet
terulet szerint illetekes onkor
manyzati szerv felulvizsgalJ'a, J 'ovahagYJ 'a de
csak a terv e es reszeinek tel'esite
gY J se pl, nYeresegbef izetes beralap -
?
kotelezo. A statisztika ezert f
of amatosan n em em mere a tervet. A have, ne-
gyedevi stb. 'elentesekben csak a fe'1" 'sr"
J J odeol vagY az elmaradasrol szamol-
? .
nak be. A tervidoszak elteltevel az
onban a Szovetsegi Statisztikai Hivatal
.
reszletes elemzest keszit arrol ho
gyan haJtottak vegre a tarsadalmi tervet.
E jelentesben ramutatnak arra ho
gy volt-e es a terv milven reszeben lem~
~~~~-a-
U
eadas va ` ien e es tuiteljesites m'
~Y Y g J i volt az oka a tervtol vale elteresnek. A
Jelentes e ben biralatot mond m ~ "
gY agarol a ter rrel is. A tervek elok
eszitese
soran a jugoszlav Statisztikai Hivatal szer
epe hasonlo a magY' ar Statisztikai
Hivatalehoz. Amikor u anis '
gy a Tervhiv'atal a tarsadalmi terveket k
esziti,
nagymertekben felhasznal'a a Statisztikai '
J Hivatal altal rendelkezesere bo-
csatott adatokat, szamitasokat.
A statisztikai adat u 'tesek erect
gy J menyeit nemcsak a tervezo szervek
hanem a tudoman os dol ozok ' '
y g es altalaban az erdeklodok szeles kore is fel-
hasznalhatJ'a, _ mert az adatok alta_~--.... lahan nyiivanubJosy
>s
alakulasara 'ellemzo 000 '
J ipari termekre vonatkozoan a
d..lamikus viszor.. -
szamokat. Az 500 dinamil Y
ZUS ViSZ011yS7,am OSSZe5lteSeh ~ '
ez, azaz a termeles
volumenenek valtozasat kifej ezo index kiszamitasalwz ~,
,., valamil en m,,i leee-
lesre van szu:~ ~ Y u
seg. A merlegeleshez -- mint
ismei etcs nem hayznaljak az
~
arahat, nanem abbot indulta
k ki, ho a tern.~eles 'r ~ '
kY menn~~i?E,get ala vetcen
kei; p
tenyezo - a raforditott mun
kaido es a e esitett.
g p seg folca -- befol a-
sol'a. L ket tenyezot az oasz~? ~esitheto "~se~ Y
g erdekeben e
itekfoimaban fe'ezik ki
A munkaidot es ' ~ 1 '
a gepesitettseget a kifizetett mu '
nkabcrrel es az am
??s ortiza-
cio osszegevel azonositjak. Az 500 cikk ter. mehA...,enek alalt - '
ulasat el_emzo di-
namiltus vis ~ J
zonyszamokat az e es cikkek elo?.,lli'ta '
gY sara forditot
t m
unkaber
es amortizacio osszegevel i:ierlegelve ally ii; ak men a '
p J b Jugoszlav i ari ter-
meles wolumcnind p
exet. Hasonlo modon szamitJ'a
k ki az eg,, wes koztarsasa -gok
ipari termelesenek valumenindex'
et is.
A termelekenYsegi index kiszam,
ta5ahoi szuksebUes inunkaido "indeet a
munkasletszam valtozasat kife'ezo '" '
J mdexszel Jelleinzik.
A referatumok utaitak az alkal
~mazott modszEr hibaira is. Az
500 ciklc
termelesenek novekedeseben nem jut r
kifejezeare az u cik
j kek teimelesenek
Approved For Release 2010/01/08 : CIA-RDP81-01043R000100180011-5
 Approved For Release 2010/01/08 : CIA-RDP81-01043R000100180011-5
150
ZALA JULIA
bevezetese. A g'epesi.tettse f oka e
_ g s ezen keresztul az amortizacio osszege az
egy es iparagaknal ki lonbozo mertekben valtozik eze
rt megvdltoznak azok
az aranyszamok, amel ek az 500 cikk osszesitesenek
Y alapjaul szolgalnak. A
modszernek e fo atekossa ai azonban -
gY g az elhangzott velemenYek szerint
-- csak kisebb hibalehetose et re'tenek ma ukb
g J g an. A hibak csokkentesere
idoszakonkent felulvizs al'ak esetle
g J g megvaltoztatjak az indexben szerepto
cikkek 'e zeket es a merle elesi sill oka` "
J gY g y ~. I-IangsiilYoztak, hogy rovid id--
szakra vonatkozoan az altaluk alkalmazott m'
odszer f
..obyatekossaga az ipari
termeles volumenindexeben nem okozhat 'elen "
J tos hibakat. A lehetneges hi-
bak mertekere vonatkozoan nem all
tal, rendelkezesre adatok.
A tovabbiakban az ipari termelekenysegi index alakulasat elemezte Gz
egvik eloadas. Mivel az inari termelesi indexet. mint valtozzn all
dexet szamitjak szukse es ann ~.; J
g ak a vizsolata, hogy a termelekenYsegi in-
dex novekedeseben mil en szere e van a
y p nnak, hogyan nott a magasabb te.
melekenyseggel dolgozo vallalatok si l a a ternie
b y ~lesben, valamint annak
ho mil en mert'kben nott a rm
bogy Y to elekenyseg az egYes vallalatokban. Mas-
szoval szukse esn k tartottak a valtozo alloman '
g yu teimel~kenYsegi index
mellett a valtozatlan alloman5yu indexet es az
aranyeltolodasi indexet is ki-
szamitani.
A referatumok e resze - konkret vizsgal
~' atok alap)'an - a mezo-
gazdasagi munka termeleken se enek alakul'
y g asaval foglalkozott. Az egYik
eioaaas a mezogazdasa i munka termeleken
g .yseget ket mutatoval iellemezte:
egy felnott ferfi a not es a fiatalkori munka
( erot atszamita
si kulcs segitsc
gevel ?felnott ferfi" munkaeroe se ben f '
gy g elezik ki) mezogazdasagi munka-
,
erore Juto brutto termeles esegy meggmuvelt it n
letoleb mezo azdasagila
g g
hasznosithato terulete se re hektarr
gy g ( a) Juto brutto termeles mutatoJanak
a]akulasaval. E~ masik eloadas a kezifeJe ''
by s es a teJhozam kozotti korrelacios
osszef uggest vizsgalta.
b
A harmadik kerdescso ort Ju oszlavia k
p g onkret nepesedcsa Aroblemai-
val foglalkozott. Elemeztek a 'ugoszlavia'
J b i termeszetes szaporodasi mutatok
alakulasat, kulon az e es videkek es var
gy osoh termeszetes szaporodasara
,
h;izassa i termeken se ere vonatkozo m ~'
g Y g utatokat. Osszefugb eseket allapitot-
talc me g e es teri letek azdasagi
g gY g es kulturalis feJ b lettsega
~ ,,, valammt a
nepmozgalmi mutatok kozott. Fo lalkoztak
g a Jugoszlav csecsemohalandosa
g
alakulasaval es okaival. Igen erdekes volt az az eloadas, amylY a belso van-
dorlas kerdesevel fo lalkozott. A belso v'
g andorlas Jugoszlaviaban igen nagY-
,~ ,
meiteku, ami elsosorban az i arositassal fu
p gg ossLe. A habo. u ota kb. e,
millio ember hay to ei korabbi lakohel et.
by y A belso vandorlas mereteinek
megallapitasara - statisztikai me ii eies hi'
g gy anyaban - csak kozvetett
moaszerek alkalmazasa reven n ilott lehetose
y g. a szuletesi es lakohelYek
osszehasonlitasa reven arra a me alla itasra 'utott
g p J alc, bogy 1953-ban a ne-
pesseg 65 szazaleka elt a szuletesi hel en len egese
y y n kevesebb, mint ko-
rabban.
A tobbi referatum kulonfele metodikai kerdesek
kel f oglalkozott. Az
n
egvik eloado peldaul az e Beni 'ovedelmek alakulasa vizsba ~'
g~ J t lta. A Jovedel-
meket harom ismerv -- a 'ovedelem na sa a fo lalko '
J gy g , g zas es kor -- alaplan
csoportositotta. Vizsgalta az elmeleti es a valosa os 'ovedelem
g J megoszlas ko-
zotti eltereseket es felvetette ho a val' '
hogy oszinusegszamitas alkalmazasaval
kovetkezteteseket lehet levonni a jovore von atkozolag. Tobb referatum
A JUGOSZLAV STATISZTIKAI TARSASAG tJLL~SE
151
reszletesen fo lalkozott a repr ' ' -
g ezentacio alkalmazasanak koltsegkih
atasaval,
a mintavetelnel alkalmazando modszerekkel es a re rezentativ vizsgala
p tnal
nyert eredmen ek hasznosithatosagav
Y al.
Egy kulon ales az un, matem
? atikai szeminarium< fo lalkozott
g a mate-
matikai statisztika nehan kerder~'
y evel, koztiik a sztochasztikus ka
pcsolatok,
a faktoranalizis a szeriaanali
, zis kerdeseivel.
A Jugoszlav Statisztikai Tarsasa "le 's'~e
g un es a Szovetse i Stati
g sztikal
Hivatalban tett latogatas seran .szamos hasznnr tapasztalatra C66Ullli te`t: nk S_zel'6 _rt
-- ------~~ ?~N~u.aw ~uNuaa~aia~i.
Kulonosen f i elemremelto a z, z, bogy a re rezentativ modszer
p eket sokkal
szelesebb korben lehet alkalm
azni es e moaszerek alkalmazasa rev'
en Jelen-
tos koltseame takaritassal sok
g kal szelesebb koru elemzesre v ~ " '
an leh~tose ,
mint g
teljeskoru adatfelvetel eseten.
Me ondolando ho
gg hogy a mI statisztikai
gyakorlatunkban is - ki lono
sen a voiumenszamitasolcnal - mil
yen ered-
menyekkel lehetne alkalmazni
az ertekbeni mutatok mellett va
gy helyctt
a termeszetes mertekegYb seghen kife'
Jezett mutatokat is. Meg kell vizsga "1ni,
~
bogy mil en ki nem haszna'1
~ t lehetose ei vannak nalunk
g a inatematikal
moaszerek alkalmazasanak.
A JugoSZiaV. Stans7t1kij `!'arcacg a d G~grah . ..
o b.~.ba.n , tartott 111 Rr . ~t;ii _iena aris' ul`
N ese
nagymertekben elose itette a nemzetko"zi
g statisztikai ka csolatok kiszel
p esi-
teset azaltal, ho az i lesen a k"1o"nb"
hogy u ozo orsza ok statisztikusainak '
g modjuk-
ban volt e mast szemelyese
gY n megism,.rni, to asztalataikat k'
p icserelni es ko~
zos szakmai roblemaikat kozvetl
p en beszelgetesek reven me ~vitatn'
g i.
Approved For Release 2010/01/08 : CIA-RDP81-01043R000100180011-5
 Approved For Release 2010/01/08 : CIA-RDP81-01043R000100180011-5
11
SZEMLE
SZEMLE
Nezval Ferenc orszaggyiilesi kepvisel8 hozzaszolasa
a Kozponti Statisztikai Hivatal koltsegvetesehea
A 30 EVVEL EZEL6TTI
STATISZTIKAI SZEMLEB6L
... Een azert mert a kisberlet
pp etc ugye szoros osszefa9gevben van a
f oldre f orm ve reha'tasanak kerdesevel leg font
g ~ osabb a kisberletek teruleti
elheiyezkedesenek ala os vizs alata, A varme ei "r '
p g gy to venyhatosagolc adatatt
vegignezve, magas szazalekos aran,/l oval kima aslik a z z Al f old neven ossze-
f oglalt torvenJ2 hatosa ok kisberletetnek na ti saga
g gJ , Mig ugyanis a Dunantula
dombosvidek torvert hatosa ainak teruleten a koze' -
J g p es nagybartokok osz-
szes haszonberbe adott reszenek csak 12,1 szazalek r
a a 100 kat, holdon alala
kisberlet, az Eszaki dombosvideken ez az ara
nyszam mandossze 11 szazalelc,
addig az Al f oldon a kishaszonberletek a koze - es " p nagybirtokok osszes 1ta-
szonberbe adott teri letenek 32.9 szr zaiPka,t teszik ki.
ozti domasu h y ho z a oldnellculi -- mez`g
y gJ f o azdasaggat foglat-
kozo - lakossa az al oldi torven hatosa okban a le
g f n u talana
" J g g y g bb. A fold-.
ehseg itt a legerosebb, ennek le alabb reszle es csill '
g g apitasat arulja el az a
kiemelkedo magas aranJi szam. Az Al oldon lacl 'o
f mezo9azdasa9a nancs-
telenek megelheteset tudvalevole i en me neheziti a z g g 9 z a korulmeny, ho
9y
itten nagyon sok az 50-100 kat, hold kiter'edesu ar 7
~ p as~t lcisbz.rtolc, ezek
aranylaq igen keves munkaalkalmat n.l~ u'tanak tul~ '
9 ~ldonosatlc erosen ra-
ga.szkodnak birtokaikhoz, a , ho me e for ebirt ' "n 1, ,
g?y, 9y q gJ p ok i etel ut alo
1a
megszerzesere is csak igen ritkan van itten alkalom .. .
Ha az aranyszamokat a varmeq,!ei torven,!2 hatos "
agokon belul tes..,zuk
kutata
sunk targyava, rogton szemiinlcbe tunilc itten ne
g y al f oldi varme 2 e
magas szazaleka. Csanad-Arad es lbrontal idei lenesen e
q g,lesitett varme-
gyeben a legmaaasabb, 60.7 szazalek a kishaszonberle
tek aranya, utana 1co-
vetlcezik Ha'du 59,2 szazalelc Bekes 47,9 '
1 es Csongrad 43,3 szazalekos resze-
sednssel, tehat mind a negy torvenJ2 hatosa aranl a erosen tulsza '
.1 g l rnyalja az
Al f oldnek a kishaszonberletekben mar emlitett 32,9 szazal~kos aranyat.
A kishaszonberletek elterjedesere vonatkozo ent ismertete '-
f tt aranJ~ s7,~a
?
mok szamszeruleg is megerositik Konkol Thee G1 ula a Magyar Stat2sz-
tikai Szemle mint evi 10, szamaban ?Ma arorsza oldbir
gy q f tolcviszonyai es a'
f oldbirtokre f ormrc elm alatt me 'elent tanulman anal azt m
91 y a egrcllapztasat,
hogij a f oldmuvelessel o lalkozo nincstelenek szama Al old"
f g az on Z
, f0eg a
most f elsorolt negy torven hatosarban a ie na t obb? ezekbe
y ,~ ~ g gJ n a torveny-
hatosagokban a le erosebb az a rarszocializmus ro aga
9 q p p nda~a, i,tt lelentke-
zik a f oldosztasra a le tobb i en 'o osult. Ez a moz l ~N
9 q y1 g ,qa om a lcasha~zonberie-
tekkel csak reszben csilla ithato az allam tovabbi sur as to ' -
p , g endoje a gaz dal
kodas eredmen'ilessegenek elomozditasa a szukse
? . ges gazdasagz felszereles
elonyos f eltetelek mellett leendo me szerezhetesene
g k btiztos2.tasa.
(Magyar Statisztikai Szcmle. IV. Fvf. 192&, 2, sz. 77., 82, old.)
Az orszaggyiiles 1956. evi februar 9-i
uiesen Nezval Ferenc kepviselo, a varos-
es kozseggazdalkodasi miniszter elso he-
lyettese a koltsegvetesi vita saran a Koz-
ponti Statisztikai Hivatal munkajaval
foglalkozott. Megallapftotta; ,,.. , a molt
evben javult a Kozponti Statisztikai Hi-
vatal munkaja. A Kozponti Statisztikai
Hivatal tajekoztato jelentesei atfogbbbak
lettek, jobban bemutatjak a nepgazdasag
fejlodesenek egesz folyamatat es az egyes
nepgazdasagi agak kozotti osszefuggese-
ket. Emelkedett a statisztikai elemzes
szmvonala is. Javult a statisztikai fegye-
lem, az adatszolgaltatas megbfzhatosaga
es ezen a teren is csokkent nemileg a bu-
rokracia. Az elmult evben ennek elienei i
tobb esetben elofordult, hogy egyes ira-
nyfto szervek a statisztikai munka egy-
szert sftesenek elvet figyelmen kfvul
hagyva, ujahb novekvri adatigenyel;att ta-
masztottak. Ezekkel az igenyekkel szem-
ben a Statisztikai Hivatal nem lepett fel
mmdig a kello erellyel, aminek kovet-
kezteben meg szamottevo a parhuzamos
153
es felesleges statisztikai adatgytijtes. Meg
mindig gyakori az engedelynelkUli adat-
szolgaltatas es szep szammal akadnak ma
is megbfzhatatlan adatszolgaltatasok. Ep-
pen ezert a Statisztikai Hivatal munka-
jal a kovetkezo idokben mindenekelott a
statisztikaban megiiyilvanulo burokracia
tovabbi csokkentesere es megszuntetesei'e
kell osszpontosftani.
A Kozponti Statisztikai Hivatalnak er-
venyesftenie kell torvenyes jogait es szi-
gart an el kell jarnia az engedelynelkuli
statisztikak elrendeloivel szemben, meg,
ha azokat a Statisztikai Hivatal szervei
keszftik is elo. Hasonlokeppen az adato-
kat meghamisftokkal es az adatszolgalta-
tasi hatd~sduic tiullepiiivel szembe is. Fel-
tetlenul biztosftani kell, hogy a bizonylati
fegyelem erbenY esuljan
~. A statisztikat
jobban a tervezes szolgalataba kell allf-
tani. A Kozponti Statisztikai Hivatal
adatgyujteseinek a tervteljesftes ellenor-
zese mellett lenyegesen nagyobb segftse-
get kell nyujtaniok a tervek elkeszft.ese-
hez."
A textilipar fejlodese
1945-1954
A magyar textilipar utolso evtizedben
vegbement fejlodeserol egy rnvid tanul-
many kercteben minden reszleteben be-
szamolni igen nchez feladat. Nehez, inert
egyreszt a textilipar gyi jtofogalom, amely
tihb ipar~igat foglal magaban, amelyek
onmagukban is erdemesek arra, hogy fej-
lodesiikrol bcszamoljunlc, masreszt egy-
egy iparag munkajanak ertekelesenel
olyan sok szcmpont, megvilagftando ko-
rulmeny rneri.il fel, hogy egyes kerdesek
reszletesebb megviliigitasa csak mas
szempontok targyalasanak rovasara le-
hetseges. Ez a tanulmany nem kfvan a
textilipar fejlodesenek minden problema-
jai?a, a targyaltakkal egyenlo fontossagU
minden kerdesee kiternt, csak nehany
foulos terulet - egy rovid tanulmany ke-
rc.teben lehetseges - reszletesebb megvi-
lagftasat tuzte Ici celul.
EloljarOban meg arra is ra kell mutat-
nunk, bogy a tanulmany osszeallftasat
igen megnehezitette az a ki ri lme 1y, hogy
az egyes kerdesek megvilagitasahoz sz Lik-
seges adatok nem minden id6s7akrol
v~ gy nem az egesz 1eru1etru1 allnak ren-
delkezesre. llyen esetekben is megpro-
baltuk megkozelfto adatoklcal je(lerrw:ni
a vizsgalt roblemat ez azonba n
b p nem po-
tolhatja a szamszeru bizonyttast,
A magyar textilipar lcialakuhisa
A magyar textil-nagyipar a ket vilag-
haborti kozott fejlodott ki. A hitszas evek-
hen jelentos kulfoldi reszvetellel egYmas
utan alapftottak a magas profitot bizto-
sfto textilgyarakat. A gyaralapftast elose-
giiettek a magas vedovamok, amelyekkel
a tokesosztaly a maga szamara biztosi-
Approved For Release 2010/01/08 : CIA-RDP81-01043R000100180011-5
 Approved For Release 2010/01/08 : CIA-RDP81-01043R000100180011-5
154
totta a belso piacot. A profit novelesere a
tokesek nem (ii berendezesekkel lattak el
gyaraikat, hanem a kornyezo orszagok-
ban, Cschszlovakiaban, Lengyelorszagban
stb. leallitott gyarak gepeivel rendeztek
be uzemeiket.
A fejlodest jol mutatja a legfontosabh
termeloberendezeselc szamanak nagYmer-
tEku novekedese:1
A legfon(osabb termeldberendezgselc szdma (db)
Megnevez~g
1021. 1910, 1939,
SZEMLE
A magas profitlehetosegek kihasznala-
sara sok kis- es kozepuzem alakult it
gY,
hogy a textilipar csaknem minden aga-
ban nehany nagyuzem mellett igen na gY-
szamti kis- es kozepuzem is mti kozott,
Peldaul a gyapjo iparban2 a harmincas
evek kozepen az osszes fonoorsoknak 60
szazaleka, a szovogepeknek 71 szazaleka
9 jizcmben koncentralodott, a fennmara-
do hanyad 33 vallalat kozott oszlott meg.
A termeloberendezesek szamanak no-
vekedesevel egyutt megnott a textilipari
termeles is, es a hazai iparnakf az akkori
vhen fogyasztasj szinvonalnalc m
f
l
lo
e
e
eg
en, az
Pamutfonoorsdk ..........
33 000
196 000
orszag szuksegletet donto reszben sikeruilt
334 760
i
ki
le
Mcgnevez~B
P ttmatszvOgopek .........
4 l0U
12 000
s
e
gjtenie, sot egyes teri leteken mar
14 000
OvapjlifouoorsG ..........
5 Boa
50 000
88 000 exportot is bonyolitottak a vallalatok
A
0 rapluszi vbgepek ........
Sel r: mszov(?gepelc .........
370
351)
1800
1210
.
2'200
korszerutlen termeloberendezesek elle-
2000
Text0ipar term( l5si ertohe ,
Plii uIIOmll (nlenayisB
bell)
LentonOorsok
10 000
20 700
200000 nere is jovedelmezo exportot a tokesek az
g
Pamlt,zr 'et
Kend-.rionoorsolc .,....,,,
1500
5 500
7 080
l
?
JjI
0 n
ov
t
JUtafol1OOrSok,,,,,,,,,,,,,
10 000
11000
a
acsonyra szorftott munkaberrel ertek el.
11440
)
sz
c
?
Sel~cro
sziivet
Len? kenderszavigopek .....
600
1320
1393 A textilipar 1938-ban mar jelentos he-
~
?
Klltl tti in
A vallalatot alapfto kapitalistak a le-
hetosegek kihasznalasara es a piac in-
gadozasai ellen vedekezesiil uzemeiket a
legvaltozatosabb profillal rendeztek be.
Az egyik legnagyobb pamutuzemben a
Magyar Pamutiparban peldaul pamutszo-
veten kfvUl selyem- es gyapjoiszoveteket
kiilonfele cernakat, sot konfekciocikkelcet
is gyartottak, A Kistext 10-15 fele nYo
-
mo alapanyagot, tarkanszott arukat a
gY-
nern ianyagokat, pamut ferfiruhaszovete-
ket, kulonfele muselyem ruhaszoveteket
stb. gyartott.
A tokes termeles ellentmondasaj meg-
mutatkoztak az egyes vertikalis gyartasi
agak kulonbozo merteku kiepfteseben:
egymasutan letesftettek az igen magas
hasznot biztosjto kikeszjtouzemelcet mint
a Kartonnyomogyar, Textilfestogyar Fel-
mayer Kikeszftogyar stb, Ezek a kikeszjto-
gyarak, annak ellenere, bogy karteliben
voltak, eles harcban allottak egYmissal
,
miutan kapacjtasuk tobbszorose volt a
szovodelc kapacjtasanalc, Nagy aranYta-
.
lansag volt a pamutfono es a szovogYarak
kapacitasa kozott is. A pamutfortodak le-
tesjtese nagyobb toket igenyelt es hosz-
szabb ido alatt terult csak meg, fgY ked-
vezobb volt a tokesek szamara a szovo-
dek Iejlesztese es a fonal behozatala
Aroap !dzsef: A rnagynr lpar, i3u1apest, 1941,
367, old.
lyet foglalt el az orsza azd ' '
g g a.sage elete-
ben: a gyaripar termelese erteken 1 t"
e c ,ebb,
mint egyotodet a textilipar adta es ha-
sGn1 Vnit az ?r' nyu a lnunkasietszarllbilrr
A termeles alakulasa
a masodjk vilaghaboru atan
A masodik viiaghaborl a textilgyarak-
ban is hatalmas pusztitast okozott. A gYa-
rak 93 szazaleka szenvedett haborus kart,
30 szazaleka termelolcepessegenelc felet el-
vesztette, Soil osan m
Y ehrongalcidott a pa-
mutipar orsoallomanyanalc 30 szazaleka
a pamutszov6gepallomany 50 szazaleka, a
gyapjo iparj kartolt orsok 17 szazalekai a
fesi sorsok 15 szazaleka, a gyapjuipari
szovoszelcelc 10 szazaleka, a ]enorsok 4
szazaleka, a jutaorsok 20 szazaleka Cs a
len-kenderipari szovogepek 20 szazaleka,
Sitlyosbjtotta a helyzetet, ho,y a textil-
lr,
ip'ar legtobb aga, amely importnyersanYa g-
bol dolgozott, tartaiekait teljesen felelte
a haboru alatt, vagy a fasisztak kifosztot-
tak es a gyarak raktarai uresen allottak
.
A textilgyarak munkajanak meginditsaat
s
a Szovjetunjo baratj segitsege tette lehe-
tove. Az 1945, ev augusztusaban meg
,ko
tiitt szerzodes ertelmeben a Szovjebnlr 'u
'
,
evi 30 000 tonna gyapotot szalljtott k'
s esz-
szovet :,s fonalbermunlca elleneben.
lltrsz(ir Tamds: A gyapjrtiipar fejl6dose a tel-
s:'al ilulks hla eltell 10 esztend8 alatt. MagyarTex-
tiltcchnika. 1')5.5, 4. sz.
SZEMLE
A haborus karokat a haromeves terv
megindulasaig mar tillnyomoreszben po-
toltak, es jelentOsen emelkedett a terme-
les is: a palnutfonal termeles peldaul
1947-ben az 1938-as termeies 82 szazale-
lcat, a parnutszovettermeles pedig 101,5
szazalelcat erte el,
Az egesz textilipar termelese az 1945,
evi melypontroI negy ev alatt az 1938, evi
sz~nt [Ole emelkedett, 1954-ben pedig mar
kozel ketszerese volt:
PannltLrisaya
A textilipari termeles az else Otc~ves
terv idoszaka alalt az 1953, evi minimalis
visszaesestol eltekintve toretleu n"
l emellce-
dett es kozel 70 szazalekkai haladta meg
az 1949, evi szjnvonalat.
A textilipar egyes againak az oteves
terv idoszaka alatti fejlodeset az alabbi
szarnok mutatjak:
Az 1954. (Vi termeles
Megnevezs az 1919, evi lermel~s
szAzalEko1)aU
Pamltipar 143,2
Len-ken1leripar .............. 224,0
Glapjuipar .................. 156,2
Sclrealipar ................ 376,3
No szOv~iipaI' 263,0
I)OVi(t I uipar 256,8
Rost- (s g)'apotipar ............ 277,7
(Az egyes iparagak es a fontosabb ter-
mckek termelesenek indexei kozotti eL-
teresek oka igen sokfele. Peldaul a se-
lyemipar es a selyemszove+termeles in-
dcxci lcOZOtti elteres oka az, hogy a se-
lyemszovetek kikeszftese korabban a pa-
mutiparban, kesobb jelentos reszben egy
ajonnan alakult selyemipari vallalatnal
tortent; a gyapjl ipar es gyapjuszovetier-
meles indexcinek ell;ereset pedig az okoz-
za, hogy 1951, utan a kieso gyapjuszovet
helyctt a gyapjoipari vallalatok egy re-
sze pamul,szovetet gyartott. A targyi oko-
kon kivul szerepet jatszanak olyan tenye-
1949. 1050, i 1951, 1952, 1053. 1954.
_ I I I
~vben
100,0
100,0
100,(1
100,0
100,0
100,0
100,0
121,0
114,5
106,4
117,3
116,2
123,8
116,6
144,7
13?_,6
123,6
136,7
123,0
170,3
136,4
157,0
153,3
12,7
101,7
1`2,9
20u,2
142,7
1515,2
14;1.1
125,3
(i9,S
115,4
2133,5
103,1
167,8
15)1,8
135,4
93,0
127,4
275,1
142,6
7.nk is, mint pplthiul a trahalati konp'ra-
cio bizonyos merteku boviilese, a szerve-
zeti valtozasok, amelyeknek hatasat nem
mindig lehet megfelelo modon kiszoirni
stb.)
A fobb textilipari cikkek mennyisegben
kifejezett termelese 1938-hoz viszonyitva
a kovetkezo mertekben novekedett:
Az 1954, evi termelre
Megnevczfs az 1938. (vi termeles
sznzalckrlban
Panrutfonal
Pa in ii tsz5vet
GyapjUsz5vet
SelycroszUvet
219,3
151,8
107,6
136,4
A termeles novekedeset a textilipar le-
nyegeben valtozatlan gepparkkal erte el,
JelentOS kapacitasbovjtes csak a gamut-
fonodakban tortent, ahol az oteves tern
idoszaka alatt 1cet uj, korszerii szovjet ge-
ekkel felszerelt fonod
p a l~tcsult, tovabba
ket fonoda karacitasa lij orsok bcallita-
saval novekedett, es meg a haromeves
ter.v alatt indultak el a Magyar Fonoipar
(Lorinci Fono) Angliaban vasarolt hasz-
nalt orsoi, A termeles noveleset a textil-
ipar legtobb agaban a termeloberendeze-
sek jobb kihasznalasaval es a berendeze-
sek fajlagus teljesjtokepes:egen.elr nive-
lesevel ertek el.
Approved For Release 2010/0
A. IerrnelQsi drtclk alakuldsa
(Index: 1938 = 100)
155
Idt szak Szdzalek
1947. VIII-1948. VII, 82,1
1918 Vl1l-X11,* 91,2
1919,* 110,9
1954. 186,0
k Kozgazdaskgi Szemle. 1955, 3-4. sz. 472, old.
Az else riteves terv idoszaka alatti fej-
lodesrol a kovetkezo tabla tajekoztat:
Eyes /onlosabb textiUpari clkkek iermehsi Lek uiakith sa (szdzaiikban)
18001 1-5
 Approved For Release 2010/01/08 : CIA-RDP81-01043R000100180011-5
11
16
1938
1949 .,,,,
1954 ,,,,,
* 1948
A 1erme1dberende:esek kihaszmildsa
(szazaltkbau)
Az t j pamutfonodak letesitesevel, il-
]etve a meglevok bovitesevel sikerult ki?
kuszobolnj a pamutszovodek es fonodak
kapacitasaban fennalln aram+talansdgo
kat is:
Egy pamutszovoszekre es0 fonoorsok
szama:
Irv
1938
19-19
1954
Egy pamutfond
orsdra es5
termelos
100
111'
131
Egy
pamutszi vdgtpre
es5 termelas
I00
150
188
24
41
43
A leafontosahb terme1 berendczcsek
fa'la os tel'esjt
,1 g ~ menyenek alakulasat rnu-
tatj J: a kivetkCLU addtuk.:
Az ezer orsddrdra esd fonallermelts
(kI1omtterben)
Megnevez
Paruutionodak .,,,,,,,,,,,
Vigngue.o; odak , ., ., ......
I'csiis grapjufmrodak
Ka Colt ?
Leo~onndsik ..............
K aderiono(1: k
Jut,lfouodak
Pamutsz5vodck
G'apjiiszo'odtrk.,.,,
S(:4 eu1szrv45d
Len-kenderszovi'J k ..,.,.
Zsi kszovudtk ..
Vetts)szoVdgbpora
1949. 1950,
bvi on
470,6 491,0
290,1 310,E
.'
,1
. 42
. 215,8
. 3U0,0
. 425,0
. 077,0
6 351
1951.
519,8
372,1
45,0
214,5
340,0
391,0
701,0
6477 7096
3 510 3 715
5 00 5 750
3 95;) 4 579
3 970 4 072
A termeles valasztekanak es minose-
genek alakulasarol sem 1038-hoz, sem
1949-hez viszonyitva nem tudunk reszle-
tes kepet adni, mert a szukseges adatok
nem allnak rendelkezesre, fgy csak tore-
dekes adatok, illetve becslesek aiapjan
tudunk a termeles e ket fontos ]'ellemzo"-
jenek valtozasarol beszamolni. Ismert
teny, bogy 1953-ig a textiltermekek va-
laszteka bizonyos mertekben osszeszu-
kult, 1953, ota a termekek valaszteka
azonban mar jelentosen bovult. Peldaul a
!r'v
1919
10,0
1952
1953.
1954.
Szazaltk
100,0
130,4
126,3
179,0
I. e, ,,,,,,,,,,,,,, 184,0
1. 1. e.
20,0
21,4
29,0
32,5
ar~nya
0,0
7M,9
71,0
07,3
SZEMLE
gyapjtdpar kollekciojaban3 1953. nyaran
47 minoseg, 154 dessin, 615 szfn, 1954, nya-
ran pedig 73 minoseg, 198 dessin, 710 szin
szerepelt.
A minoseg alakulasar6l talan meg ne-
hezebb kepet rajzolni. A textilipar terme-
kE i minosegi osztalyozassal kerulnek for-
galomba, az osztalyos aruk aranya tehat
hasznalhato mutatoszam volna, ha a mj-
nOsitesi rendszer nem valtozott volna
tObbszor is a vizsgalt idoszakban. Altala-
nossagban anryit megallapjthatunk, hogy
1952-ben egyes textilipari termekek mi-
n,ccnnn rrVOlrron nem unit mpafpiPln 1Q9
b bJuuuu+ b. ..
utan a textilipari termekek miniisege
nagymertekben javult. A javulas nem-
csak az aruk kulsO megjeleneseben mu-
tatkozott, harem jelentOs reszben a ma-
gasabb belsO minOsegi (tartossag stb,) tu-
lajclonsagil aruk gyartasanak fokozasaban
is. A peldat itt is a gyapjliiparbol vesz-
szuk, a szovetek anyagOsszetetele ugyanis
a ?fogyasztOi" minOsitpsnek )aen fontos
eleme,
A k^,.1,.
art11t " azUveL l..ei 'i
gyupjutaii iiim nak
(g, m2) indexe:
A termekosszetetel is a minOseget fe-
jezi ki bizonyos esetekben, jgy a gyapju-
iparban a fesusszovet - kartolt szOvet
aranya,4
A puapjtJsz(ve((emeh s s:d:alekos megoszldsa
ltesii SLO'et Ii;irtolt szovet
Bar a fesusszOvettermeles aranyanak
novekedeset bizon os mertekben
Y a kar-
13drrinpos Tamils; A gyapjdszovctvalaszitk hi-
bdvlltse. Magyar Textiltechnika, 1954. 8, szr., 274.
oldal,
IIus:ar Tamils; A gyapjuipar fejlddtsc a lclsza
badulas dta elicit 10 esztendd alatl. Magyar TextiJ-
lechnika. 1955, 4, Si.
SZEMLE
tolt szovetek minosegenek atmeneti visz-
szaesese is szuksegesse tette, a ket szovet-
fajta aranyanak ilyen merteku eltolodasa
a Iakossag jobb aruval val6 ellatasat is
jelenti.
Nem volna teljes a kep, amit a textil-
ipar termelesenek fejlOdeserOl adtunk, ha
nem emljtenenk meg, bogy a termeles nO-
velesevel egyutt hatalmas mertekben, az
1938-as exporthoz viszonyitva kb. tfzsze-
resere nOtt a textjlipar export)a. A Szov-
jetunio, a nepi demokratikus orszagok
funtos atvevoi a magyar textjlipar terme-
kelnek de elentOs a teXtlllpar
1 1 1 terme-
kek exportja csakrlem a vilag minden re-
szebe,
Approved For Release 2010/01/08 : CIA-RDP81-O1043R000100180011-5
Megnevez~M
A text ilipar ejyes dgainak res:escdese (szd:alekban)
lexliliparesopor( lermelesi eriekebcn es munlcdsle(szdnldban
Panrlitipar
Len?I;en)eripar' . ,. ._,,.,,...
G apjuipar
S I,rmpar
Kotsziiviiipar
1t s'idaruipar
NCtt6 termeltsl
ertf k
451,3
1." ,9
18,0
8,(i
11,7
3,5
45,3
1 i),G
20,5
4,8
9,9
3,5
Textilip rr osszesen 100,0 100,0
I
s Rostiparral egyult.
*'k Csak a gyanl)ari statisztikaban
ntlkul,
**ic 1954, lvi nett6 termeldi arakon.
Az adatok szerint 1938-hoz viszonyitva
megnutt a pamut-, a len-kender- es a
gyapjlaipar jelentosege, lenyegeben val-
tozatlan maradt a rOvidaruiAare, es csOk-
kent a selyemipar es kotszovolpar ara-
nya, Feltetlenul helyesnek kell tartanunk
a len-kenderipar aranyanak nOvekedeset,
amely a hazai alapanyagbazis szelesjteset
jelenti,
A selyemipar visszaesese reszben lat-
szOlagos csak, mert az 1938, evben a se-
lyemiparban szereplo uzemek kozul tObb
uzem most a pamutipar uzemei kozOtt
szerepel. KedvezOtlen a kOtszOvoipar
aranylagos lemaradasa, amely egyertel-
muen jelentkezik mindharom adatsorban.
Mas kepet nyerunk, ha az utolso of ev
adatait vetjuk ossze;
A textilipar szerkezetenek (Iparagi
osszetetelenek) valtoz5sa
A textiliAar iAaresoAort hat iAaragat
olel fel. Nem erdektelen kerdes, bogy az
elmt:lt tizenOt ev alatt milyen eltoi6das
kOvetkezett be az iparagi Osszetetelben.
Az eltol6dast harom adatsoron mutatjuk
he; a textilipar termelesi ertekenek (ket
vaitozatban) es munkasletszamanak ipar-
~gi megoszlasa, Az Osszehasonljtas ter-
meszetesen csak korlatozott ervenyu, mert
a gyaripar fogalmi meghatarozasa az Osz-
szehasonlitott ket idoszakban nem azo-
nvc, nn a l C,...,.ogalm.-l el +teres nem n
~ egyforma
az egyes textiliparagakban. Az adatokbol
jelentkezo tendenciat azonban ennek el-
Ienere valosagosnak foghatjuk fel,
1954 1938 i 1054"#
Termelts gldri
eladasi Aron
47,6
12,6
19,7
7,1
10,6
2,4
100,0
szerep1 5 anyagkoltstgek 1evuuasava4, az amortizacia levon'asa
A textilipar egyes d0ainak szdzalekos reszeseddse
a lexfil-iparesoporl (crmrlrsi erlekeben es
manlydslels:dnuiban
Megnevez~s
Pamutipar ....,,.
Len kenderipar'
(}rnpjuIin r ,...,.
Sel,emipar ,,,,...
Ki tszovoipar ,,.,
ltovidaruipar .....
49,6
14,2
19,3
5,(i
7,2
4,1
10 0,0
* Rostiparral egyvtt.
59,9
7,2
22,4
2,8
5,3
2,4
I
I Muuk6s1etszam
51,2
9,8
20,9
6,2
8,2
3,7
I 938
Termcltsi &tF.k
(1949, evi'alto.
zatlan araknn)
43,3
15,1
16,2
7,2
14,4
3,8
100,0
1954
n
16,8
18,2
4,1
9,5
3,1
.10 0,0
157
1949, 1951 1949, 1954,
~vbcn
51,7
11,9
20,8
4,2
8,2
3,2
48,3
10,8
18,2
4,1
9,5
3,1
A len-kenderipar fejiOdese lenyegeben
ebben az idoszakban folyt le (a rostipar
nlunkasletszama az 1949. evi 2,2 szazalek-
 Approved For Release 2010/01/08 : CIA-RDP81-01043R000100180011-5
SZEMLE
158
rot 4,5 szazalekra nott), es emelkedett a
kotszovoipar aranya is. A pamutipar ara-
nya mar csokkennj kezdett ebben az ido-
szakban. A gyapjUipar a mar korabban
emlftett okokbol 1949, ota jelentosegebol
vesztett.
A termeles fokozott koncentracibja
es speeializaci6ja
Az allamositas utan hatalmas lepesek-
ben haladt elo"re a termeles koncentracjo-
ja, az egyseges gep- es aruprofillal ren-
delkezo vallalatok kialakftasa. A kis- es
kozepUzemek egesz sor a nagy vallajatok-
SZEMLE
kal olvadt ossze, es gepparkukat vagy an-
nak tekintelyes reszet is athelyeztek. Bar
az 1930-as evekkel valo osszehasonlftast
nehezfti, hogy akkor telepenkent tortent
az ipari szambavetel, es a vertikalis val-
lalatok gyaregysegej onallo telepkent sze-
repeltek, a kovetkezo adatok szemlelte-
toen mutatjak azt a hatalmas ataiaku-
last, amely a textilipar vallalati struktu-
ralaban bekovetkezett.
A pamut- es gyapjuiparban belcovetke-
zett valtozasokat, a nagyuzemek aranYa-
flak megnovekedeset bizonyftja a kovet-
kezo tablazat:
Az uzemek szdmdnak alakuldsa a munkdsok Ills:dma s:erint
Megnevezs
A Textilgvurosok
Orszagos Tgresi letube
tartozb paou!t? es
giapj!iipan i vallalatok#
A pamut
us gvapj! ipari
vallalatok
szamanak megoszlasa a foglall;oztatott
munkasok l8tszama szerint szazalakban
1938-ban 1954, december
2000 munkason felu-1
X500-2000 snunkas kozdtt
YMII lfnn ?,.. ,..
5
00 1000
- 200- 500
100- 200
:too nrunkason alnl ? ~,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,""
6sszesen
7,7
3,8
3,8
27,0
27,0
00
21,1
100,0
13,0
9,1
3t q
27,3
18,2
10 0,0
*Az 1938, evi adat nom tartalmazza a GYOSZ-hoz nem lartozu kis- (s '
emcln(k a 100 munkason aluli vallalatok aranyaL (Forras, , Rc!-lrr fllkagyar gyckari adankit amelyok
cialis helyzelku . Budapest 1910. 125. old,)
Az egy telephelyen dolgozo munkasok
ietszama ssamftasok szerint a kovetkez0?-
keppen alakult a pamutiparban:5
jiV
1949
1054
Index: 1938 = 100
162
zzs
A gyyapjuiparban az egy uzemee eso jet-
szam az 1947, evi 300 forol 1950-re 620 fo-
re emelkcdett,a
A koncentracjo kovetkezteben az egYes
vallalatok letszama jelentosen me not
g t,
A termeles koncentracfojaval eg.
, vidoben
megindult az uzemek helyes p rofiljanak
kialakftasa, A profilozas soran a n
amut-
6 Vdrles F.: A pamutipar lelszabadulas utani 10
fives fejl6dlse, Magyar Text!Ilechnika, 1955, 4, sz.
6 Ih!s:rir Ta:rui,s: A gyapjuipar fejloduse a felsza-
badulas Eta eltelt 10 esztendd alatt, Magyar Texlil-
technika, 1955. 4. sz,
iparban tobbezer szovogepet kellett (resz-
ben vallalaton beli l) athelyezni ho
egy-egy szovodeben a megfelelo gep- es
termekprofil kialakfthato Iegyen. Meg-
szunt a kevert termekprofil a pamut- es
g3 apjuipari uzemekben: kulon taekan-
szovo uzemeket, szeles szovodeket stb.
hoztak letre. A kikeszitouzemek at,szerve-
zese is befejezodott a nee
+ by nJ omo,gyar
mindegyike sajatos arculatot ka
pott, a
feher es a darabban festett sima aruk ki-
keszftese pedig a tobbi+ nYomoval nem
rcndelkezo kikeszftobe kerult,
Az allamosjtas elott a selyemiparban
kb, 25 selyemszovo uzem volt+ amelYek
10.-400 geppel dolgoztak+ 1954-ben 7 szo-
voiizem mtikodott 120-450 szovogePpel
A rovidaruiparban 1938-ban szaznal
ti bb, tulnyomoreszt kisipari jellegu uzem
mukodott, 1950-ben az elso osszevonasok
151'4:
utan 25 kozepazem 100-300 dolgozoval
es 20-30 kisuzem alakult ki 15-50 dol-
gozoval, 1952-ben befejezodott az iizemek
atszervezese, 8 uzem maradt meg hataro-
zott gep- es cikkprofillal, 200--400 mun-
kassal,
A kotszovoipar is hatalmas atalakula-
son ment kereszti 1, az atlagos uzemen-
kenti munkasletszam az 1938, evi 104 fo-
rol 1954-ig 658 fore emelkedett. A terme-
les koncentracioja itt is egyuttjart a spe-
cializacioval, sot, talan az egesz textilipa-
ron belul a kotszovoipar leruleten hajtot-
tak vegre a profilozast a legeroteljeseb-
ben, peldaul a harisnyaiparban, ahol a fel-
szabadulas elotti gyarak egesz sorozataval
szemben (GFB, Columbia, Perlesz, Hellas,
Storch, Kokron, Magyarovari, Borbas
stb,) ma a pamutharisnya gyartasaval
csak egy, a selyemharisnya gyartasaval
ket vallalat foglalkozik (a selyemharis-
nya kikeszftese is egy vallalatnal ti rte-
fn i{), ,
A Budapesti Harisnyagyar 3 nagy es 20
kisebb uzembol alakult. Ez a vallalat 25
szazalekkal kevesebb letszammal, 20 sza-
.21kkai n agyobb t&melc re kepes, mint'
a 23 uzem volt.
Viszonylag kisebb a valtozas a len-ken-
deriparban (rostiparral egyi tt), ahol a
rostkjkeszfto ipar adottsagai miatt a ter-
meles koncentraciojanak lehetosegei le-
nyegesen kisebbek. Az egy telepre eso
munkhsietszam ebben az iparagban 50
szazalekkal emelkedett 1938-hoz kepest,
A specializacio ebben az iparagban is elo-
rehaladt; a rostiparban kulonvalasztottak
a len-, illetve kenderkoro feldolgozast, a
szovoiparban pedig specializaltak egy-egy
vallalatot a haztartasi lenaruk
a divat-
cikkek, a nehez len-kenderaruk+ muszaki
szovetek stb. gyartasara.
A termeles ijyen nagymerteku koncent-
racioja es specializacioja a termeles no-
velesenek, a termelo"eszkozok megfelelo
kihasznalasanak donto feltetele volt,
egyes teriileteken azonban bizonyos ne-
hezsegeket okozott. A nagyOzemek kiala-
kftasa, amely ki lonben szukseges fol,ya-
mat volt, es a termeles menuYiseg'i no" ve-
lesenek egyoldalu szorgalmazasa a ter-
mekvalasztek tulzott szukuleset okozta. A
naeyiizemi termeles a nagy szeriakban
valo termelesre, a gyartasban hevalt mfn-
tak, modellek allando termelesere oszto-
159
tak a sok uzem altal korabban termelt
valasztek tovabbi bovfteset, uj gyartnla~
nyok bevezeteset.
A muszaki szinvonal fejUdese
A felszabadull-as ota eltelt tfz ev alatt a
textilipar muszaki szfnvonala jelentos
mertekben fejlodott, bar ez meg mindig
nem kielegfto. E fejlodes nelkul elkepzel-
hetetlen lett volna a termeles mar ismer-
tetett novelese,
A textilipar erosen gepesftett ipar, a
termekek megmunkalasat csaknem kizaro-
lag gepek vegzik, Igen jellemzo mutato-
szam az ipar technikai felszereltsegere az
egy munkasra eso villamosmotor-teljesf-
tokepesseg:
Az egg munkdsra es6 uillamosmo1or-1e1jeslf8klpesslp
(kW-ban)
1938, 1954,
M
egnevezs
~vben
Pamutipar .................
1.31,
.
I,cn-kenderipar*.,,,.,,,,,,
0,79
1,39
Gy'apjuipar
101
1,5R
s',I emipar
u,69
2,16
~0
KStsziv5lpar,,,,,,,,,,,,,,
0,21
0,36
Rovidaruipar,,,,,,,,,,,,,,
0,39
1,97
0,90
1,48
Y H stiparral cgyi tl.
Az adatok az elmult 10 evben bekovet-
kezett hataimas fejiodest szemleitetik. Az
uj letesjtmenyek a legkorszerijbb beren-
dezessel rendelkeznek. Peldaul a Szegedi
Textilmuvek, amelynek teijes gepi be-
rendezeset a Szovjetunio szallftotta, mesz-
sze kimagaslik eredmenyeivel a hasonlo
fonalszamot gyarto tobbi fonoda kozul,~
Vt11a1a I:
A 3.1-es pamutfonal meg?
munkalasi koltsEge
Szegedi Textilmuvek 100,0
Pamuttextilm 1vek 139,0
Budai Pamulfonagyar ., 141,0
Sok teri leten az elavult berendezeseket
korszerubbre csereltek ki, vagy korszeru
felszerelessel lattak el, fgy peldaul a pa-
mutfonodakban 1948, ota a fonoorSOk 47
szazaeekat csereltek ki uji orsokra, a fono-
gepek mintegy 14 szazalekan a nyujtomu-
veket magas nyuJ'tasit egvszfias nvut'to'-
mire csereltek ki, a kartologepek 29 sza-
zalekan mercy bevonatot hoztak fel+ ami
nozte a vallalatolcat, amelyek elhan ol- ? Bojfdr-]toganoufcs: 1iazai pam!tfon6iparunk
Yag psztemlcje, Magyar Textiltcclinika, 1955, 4. sz
10
Approved For Release 2010/01/08 : CIA-RDP81-01043R000100180011-5
 iso
a gyapot jobb minosegi kihasznalasat se-
gjti elo.a
A pamut-, a selyem- es a gyapjl szovo-
dekben a gepeket lln, lancfonalorokkel
szereltek fel, ami lehetove tette a terme-
lekenyseg noveleset es a termekek mino-
segenek javftasat. Sok olyan berendezest
allitottak uzembe, amelyek novelik a
munka termelekenyseget, mint a lancko-
tozogepek, a nyjrogepek stb. Uj gyartma-
nyokat, gyartasi eljarasokat honosftottak
meg, szamos korabban nem hasznalt
nyersanyag felhasznalasara kerult sor.
tev az oteves terv idoszakaban indult
meg a nylonharisnya es fehernemugyar-
tas, a durva gyapjlszovetek eloallitasa
sib. A kikeszjtoiparbol csak a folyamatos
feherites es festes bevezeteset emljtjuk
meg. A folyamatos feherjtes eljarasanak
bevezetese peldaul 20 000 meter szovet fe-
herftesi idejet a korabbi 36,5 orarol 12,5
orara csokkenti.
A szovjet tapasztalatok alapjan vezet-
tek be a textiliparban is a tervszeru meg-
elozo karbantartast. Jelentoseget akkor
tuu~uk igazdii felnnernl, ha figyeiembe
vesszik, hogy a textilipar legnagyobb re-
szeben a gepek atlagos eletkora 30-40 ev
kiizott van, es hogy altalaban harom mu-
szakhan mukodnek.
Az elert jelentos eredmenyek mellett el-
maradas, sot egyes teruleteken visszaeses
is mutatkozik textiliparunk muszaki szin-
vonalaban.
Mar a bevezetoben emljtettuk, hogy
textiliparunk jelentos reszben, kulonosen
a szovodek es a szovoelokeszjto uzemek,
kulfoldi hasznalt gepekkel letesultek.
Ezek, a vallalatok alapjtasakor sem kor-
szerii gepek azota tovabb oregedtek, es
igy szovoiparunk technikai szfnvonala el-
marad az elenjaro orszagok szfnvonalatol.
Nem kielegfto a helyzet az automatage-
pek alkalmazasanak teruleten Az auto-
mata pamutszovoszekeknek az osszes pa-
mutszovoszekekhez vlszonyltott aranya
Magyarorszagon es nehany europai or-
szagban a kovetkezo:9
Orsrag Szdzalek
Pranciaorszdg .............. 45
Olaszorszdg
Belgium .................... 30
Anglia ...................... 7
Magyarorszitg .............. 4
I lkijldr--Iloyanouies: flazai pamulfonOiparunk 10
esztendeje, Magyar Textiltechnika, 1955. 4, nz.
Textil Praxis, I9M. 2, sz.
Approved For Release 2010/01/08 : CIA-RDP81-01043R000100180011-5
SZEMLE
A selyemipari szovoszekek kozott az
automatak aranya Magyarorszagon 7,
ugyanakkor Csehszlovakiaban 33 szaza-
lek. Hasonlo a helyzet a gyapjuszovosze-
kek automatizalasa term is: mas orsza-
gokban olyan automata szovogepeket
hasznalnak, amelyeknek percenkenti for-
dulatszama 120, es a 8 ora alatt elert ve-
tesszam 45-50 000, ami kb. 40 szazalek-
kal tobb a magyar gepteljesftmenyeknel.ro
A gepek allapota az elmtilt evekben a
TMK bevezetese kovetkezteben javult,
azonban a gepek fordulatszama alacsony: a
kulonbozo szovogeptipusok fordulatszama
a Szovjetunioban alkalmazolt gepsebesse-
geknek alig 75 szazalekot eri el. A felve-
togepek sebessegeben meg nagyobb a ku-
liinbseg. Nalunk a fclvetes sebessege
150-200, a Szovjetunioban 650 meter per-
cenkent,11
Lemaradas mutatkozik az r j anyagok,
a szintetikus fonalak es szalak felhaszna-
lasanak teruleten is. A vilag textilnY?ers-
anyaa felhasznalas~han a szintetikus fo-
rlalak es szalak 1953-ban 1,6 szazalekos
arannyal szerepeltek, iylagyarorszagon
1955-ben is csak 0,2 szazalekos volt a su-
lyuk. Ez a lemaradas nemcsak a belfoldi
ellatas szinvonalat jellemzi, hanem azt is
jelenti, hogy az uj anyagokbol kesziilt
eikkek exportja term is hetranyos hely-
zetbe keri ltunk a tobbi orszaggal szem-
ben (a nylon fonalbol keszult harisnyat
es zoknit kiveve).
A textilipar tiilnyomoreszt Import
nycrsanyagokat dolgoz fel, //onto kerdes
evert, mikent hasznalja fee az ipar a ren-
delkezesre allo nyeesanyagot. A fonodai
anyagkihozatalt vizsgalva, nagyon vegyes
kepet nyerunk.
A fonodai anyaAkihozalal alalrnirisa szd:uhkban
Megiievezs
Pamutfonodhk ....................
Gtapl~f?ie (fsfnnodhk ............
Gvnpin kRrtoltfonod(lc...,.......,
Leninno(l k .......................
Krnderronod'ak ...................
Jutafonoddk ......................
* 1952. vi adat.
105(). i 1954.
90,1
0'1,11"
55,2"
70,5
73,1
81,1
91,0
02,8
81,7
70,0
71,0
80,6
1 Gos:lonyi Sdndor: A textilipar fejltidesenck irb
Ilya, Magyar Textiltechniku. 1955. 7, sz.
11 U. 0.
SZEMLE
Az osszehasonlftott ket ido"szakban az
egyes iparagak anyagellatasa anyagosz-
szetetel szempontjabol igen kulonbozo
volt, s ez az osszehasonlftast megnehezfti.
Bizonyos azonban, hogy meg igen sok a
tennival6 az anyagok gazdasagos felhasz-
nalasanak fokozasa term.
A munkatermelekenyseg 4s az onk5lts~g
alakulasa
A termeles hatalmas utemu fejlo"dese-
ben jelentos szerep jutott a munkaterme-
lekenvseg emelkedesenek is. Az 1938-as
szlnvonalhoz viszonyftva az egy munkas-
ra eso termelesi ertek mutatoja a kovet-
kezokeppen alakult:
Er Szdzalek
1938 ...................... 100,0
1949 ...................... 103,0
1954....................... 141,0
A? egyes ~paragaknak az els0 oteves
terv idoszakaban elert fejlo"deset a kovet-
kezo adatok mutatjak:
a munkate'meldkenysdg alakuldsa 1954-ben
1949-hez uis:onyltoa
(szkzalekbun)
Megnevez~s
Pamutipar ........
Len-kenderipar ....
Gyapjuipar ....
Ki tszavoipar .....
Rbvidkrulpar .....
Rostipnr .........
Megnevez~s
Pamutipar ................
Gyapjdipar ...............
Len?kenderipar ...........
G Statisztikni Szem'le
Bgy teljesftett
munkaor6ra eso
termelesi ertek
(1949 =100)
10,5
14,1
10,5
1950-1051.
9,3
19,0
7,4
1951-1952.
Approved For Release 2010/01/08 : CIA-RDP81-01043R000100180011-5
I4gv munkbsra
es5 termelesi
ertek
(1949 = 100)
124,0
142,1
144,4
214,5
185,0
90,5
119,0
132,6
136,2
190,6
108,6
100,2
181
A termelekenyseg fejlodese a pamut-
es a rostipar kivetelevel toretlen volt
1949, es 1954. kozott. A termelekenyseg
noveleseben igen sok tenyezo jatszott sze-
repet: a muszaki adottsagok javulasa, a
muszaki normaknak egyes teruleteken
tortent bevezetese es a premiumos bere-
zes alkalmazasa a legfontosabb terulete-
ken, amely osztonzoen hatott a dolgozok
teljesjtmenyere. Az uzemek kozotti es az
uzemeken belul folyb munkaverseny
oriasi lenduletet adott a dolgoz6knak. Ja-
vult a munkaido" kihasznalasa is, amit a
ket mutato indexe kozotti elteres is mu-
tat. A termelekenyseg noveleseben jelen-
tos resz esik a gepi fajlagos teljesftme-
nyek fokozasara.
A termelekenyseg novekedese 1953. ota
nleglassult, sot egyes iparagakban vissza
is esett. (Lasd az alabbi tablat.)
A termelekenyseg emelkedese megtor-
paila,anak, illet:''c helyenkent ie1entkez3
t71CO.nnnnnn.~n~. d .,,,'rr.7u1f
ai...b:.....
r1JJ/+uGJLJblrill G1L J U 4 U
munka- es techno]ogiai fegyelemben, a
munkaero nagymerteku cserelodeseben
stb. kell keresnunk. Ezt mutatja az is,
bogy a lazasagok felszamolasa utan 1955-
bol jelentos mertekben emelkedett
ben " uj~
a munka termelekenysege.
A termelekenyseg novelesenek meg ko-
moly tartalekai vannak a textiliparban.
Itt csak a munkasallomany stabilizalasa-
ban rej1S lehetosegekre kivanunk utalni,
amelynek megvalosftasa a textilipar don-
to kerdese, mert az uzemehez ragaszkodo,
ott husegesen kitarto munkasgarda a ter-
melekenyseg szuntelen emelkedesenek
egyik feltetele. A jelenlegi helyzet eleg
kedvezotlen, mert a munkasoknak csak-
nem fele ket evnel rovidebb ideje dolgo-
zlk a vallalatoknal.
Az Coll fore eso termelesi drtdk duenkdnli nuuekeddse szdzaldkban
1949-1950.
I 952-- 1953.
1053-1954.
 Approved For Release 2010/01/08 : CIA-RDP81-01043R000100180011-5
182
SZIMLE
e9oszldsa szolgdfati dneik szerint az osszes munkdsldlszdm szdzaldkdban
Az ipari munkdsok m
91d
N
n
, in. , ?
1955
e
l evnel
kevesehb
3-10 eves
10 evnel tobb
Osszesen
Megnevez
s
szolg
klati evvel rend
Ikezik
42,4
49,5
8,1
100,0
Pamntipar .................................
..................
j~i
ar
O
44,9
46,1
9,0
100,0
0
100
..............
p
yap
............
i
l
44,2
42,7
13,1
,
p ir .....................
ycm
Be
..........
ar
i
d
k
41,5
48,0
10,5
100,0
0
...................
;r
p
en
Len-
..........
iii
o
58,8
33,3
7,9
100,
par ....................
v
l(otsz
.............
ar
ui
idd
Ro
46,6
49,0
4,4
100,0
0
.................
p
r
v
63
8
32,3
3,9
100,
Rostipar ............... ..
,
Textilipar osszesen
45,5
46,1
8,4
100,0
A not munkasok aranya az osszmunkas
letszamon belul - a celkituzeseknek
megfeleloen - emelkedett.
N6i munkdsok az osszes munkdsok szdzaldkdban
1938.
1955. agakb
an az of e
Megnevezes
csokke
~vben
ntes hozzav
Pamutipar .................
55,8
67,6
1legnevezcs
Len-kenderipar ............
Oyapju par ................
58,2
Uu,u
63,0
pF R
~~...,
tuu
ar
cea
70 4
77,7
.......
y
p
ar
Kntszovoi
7
78
32,8
i'aanunpar
..............
p
RnvidAruipar ..............
,
78,4
7j,9
Len-kenderipar
Gyapjuipar
Selyemipar
Textilipar Usszesen
61,9
68,7
I{otszovsipar
Rovideruipar
A selyem- es rovidaruiparban a not
Rostipar
munkasok aranyanak kismerteku vissza-
eseset a kikeszftouzemeknek az iparagba
vala beolvasztasa okozta.
Kedvezotlenil alakult az oteves terv
idoOszaka alatt az alkalmazottak aranya.
Az 1938. evi adatokkal torteno osszeha-
sonlftas nem ad realis kepet, mert az al-
kalmazottak elhatarolasa maskeppen tor-
tent 1938-ban, mint az elmult evekben.
1949-ben az egesz textiliparban 24,1 sza-
zalek volt az alkalmazottak aranya a
munkasok szamahoz viszonyitva. Ez az
arany 1952-re 28,9 szazalekra emelkedett,
az 1953-1954-ben vegrehajt.ott atszerve-
zesek eredmenyekeppen 27,0 szazalekra
csokkent.
Az alkalmazottakon belul emelkedett a
muszaki alkalmazottak aranya, s jelen-
tosen nott a nem ipari alkalmazottak cso-
portja az uzembehelyezett szocialis es
kulturalis letesftmenyek nagy szamanak
megfeleloen.
Az onkoltseg alakulasarbl atiogo kepet
alkotni megfelelo adatok hianyaban alig
lehet. Az elso oteves tervben alkalmazott
tervezesi es meresi modszer csak egymas
utan kovetkezo ket evre vonatkozoan te-
szi lehetove az onkoltseg osszehasonlfta-
sat. fgY csak megkozelito szamftasok
alapjan allapfthatjuk meg az egyes ipar-
aria,
k
Mar a korabbiakban ramutattun
bogy bar a textilipar az anyagtakarekos-
sag, az anyagkoltsegek csokkentese teru-
leten ert el eredmenyeket, ezek azonban
kozei sem voltak olyan mertekuek, bogy
az onkoltseg eloiranyzott csokkenteset
biztosfthattak volna. A lemaradas masik
oka a termelekenyseg nem kielegfto emel-
kedese volt. A legkisebb merteku terme-
lekenysegemelkedest elert iparagakban (a
gamut es a rost) csokkent az onkoltseg a
legkisebb merekben, illetve a rostipar-
ban meg emelkedett is.
A textiliparagak kozul a kotszovoipar
fejlesztesere az eddiginel sokkal nagyobb
figyelmet kell szentelni, inert ebben az
iparagban az utolsb evekben kiilfoldon
igen jelentos technikai fejlodes kovetke-
zett be. A kotszovoipar fejleszteset kove-
teli a kotottaruk egyre novekvo terhbdi-
tasa nemcsak az alsoruhazatban, de a
gyermek es a noi, sat a ferfi fels6ruha-
zatban is. A textiliparon belul tehat to-
SZEMLE
vabb kell novekednle a kotszovolpar ara-
nyanak.
A lakossag textiliakkal valb jobb ella-
tasanak biztosftasara emelni kell a fe-
susfonalfelhasznalas aranyat a pamut-, a
gyapju- es a kotszovoiparban. A musza-
lak, elsosorban a szintetikus szalak fel-
hasznalasi aranyanak az egesz nyers-
anyag felhasznalasban meg kell kozclfte-
nie az elenjar6 allamok szinvonalat, mert
a szintetikus szalakbol keszult arucikkek
a valasztek novelese mellett olyan tart6s
arukkal valo ellatast biztosftanak, amely
a nepgazdasag es a fogyasztok szamara is
egyarant nagyon kedvezo.
A textilipar muszaki szinvonalat koze-
lebb kell hozni az elenjar6 allamok szfn-
vonalahoz. Ha rovid idoOn belul nem is
szi ntetheto meg peldaul az automatizalas
term fennallo elmaradottsagunk, jelentos
lepeseket kell tenniink az elmaradas
csokkentesere. Igen alapos merlegelessel
ddntheto csak el, hogy mely teruleteken
erheto el a legnagyobb eredmeny a be-
rendezesek autoxnatiiaiasavai. Megaiiapi-
tottak peldaul a pamutiparban, hogy a
lanccsevezogepek automata gepekre valb
kicserelese elorelathatban 4,6 szazalekkal
novelne a termelekenyseget, ugyanakkor
az irezogepek korszerusitese, ami az elob-
binek tobb, mint haromszorosaba ke-
3 iilne, csupan 0,78 szazalekkal novelne a
183
nlunka termelekenyseget, vagy 1ij auto-
mata vetulekcsevezogepek beszerzese 9,67
szazalekkal novelne a termelekenyseget,
ugyanakkor a nyersarutisztitas ugyanak-
kora osszegbe kerulo mechanizalasa alig
ket szazalekos novekedest eredmenyez-
ne.12
A termeles gazdasagossagat novelo l j
gyartasi eljarasok bevezetese, elterjesz-
tese, mint a roviditett fonasi eljaras (al-
talaban a geplepcsok szamanak csok-
kentese), a szakaszos eljarasok folyamato-
sabba tetele igen fontos terulete a textil-
ipar fejlesztesenek.
A textiliparra a masodik oteves terv-
ben is nagy feladatok varnak. Dolgozc
nepunket egyre tobb, jobb es szebb textil-
aruval kell ellatni. Ezt a feladatot elso-
sorban a meglevo berendezesekkel kell
megoldania. A textilipar munkasai, mu-
szaki es egyeb dolgozoi sok nehez felada-
tot oldottak meg az elmult tfz ev alatt.
Az elmult idoszak eredmenyejnek es hia-
nyossagainak felmerese es azokon val6
ukuias, az iparban rejig tariaiekok ieiia-
rasa, a muszaki fejlesztesi tervek mara-
dt ktalan megvalosftasa segiteni fogja a
masodik oteves terv feladatainak meg-
valbsftasat.
Dr, Fitidp Skndor
22 Szabad Ndp, 1955. oktbber 19, sz.
Az ipari termeloi arak valtozasanak merese
Iparvallalataink az onallo elszamolas
rendszereben mukodnek, amelynek egyik
legfontosabb alapelve, hogy a vallalatok-
nak kiadasaikat sajat beveteleikbol kell
fedezniok. Ezt ugyis megfogalmazhatjuk,
bogy a vallalatok altal ervenyesitett el-
adasi araknak felul kell mulniok az on-
koltseget. Az onallo elszamolas rendszere
tehat feltetelezi a vallalatok gazdasagos
es jovedelmezo mikodeset, amiben a dol-
gozok anyagilag is erdekeltek. Ezek az
alapelvek megkovetelik, hogy a vallalatok
es iranyftOszerveik nagy figyelmet fordit-
sanak az arkerdesre, mert reszben az ar-
rendszer helyessegetol is fiigg, ho gy az
iparvallalatok gazdalkodasa eredme-
nyes-e.
Ismeretes, hogy az onallo elszamolas
alapelve egyes teruleteken nem ervenye-
5*
si lhet kellokeppen, mivel vannak fontos
termekek, amelyeknek az ara jbval ala-
csonyabb mint az onkoltseg; masutt pe-
dig indokolatlanul afolott van. Ez azt
eredmenyezi, hogy - a termelesi es
anyagfelhasznalasf tervekben megszabott
kotottseg ellenere - a vallalatok bizonyos
termekek termeleset elanyben reszesftik,
mas, foleg veszteseges termekek termele-
senek rovasara. Az arrendszer hibai ezen-
kivul lenyegesen befolyasoljak a termeles
gazdasagossagat es minoseget is. A Ma-
gyar Dolgozok Partja Kozponti Vezetose-
gcnek 1955 ev novembereben hozott ha-
tarozata' leszogezi: ?Ar-, ber-, penzugyi
es hitelrendszerunk nem osztonoz ele
gge a
technika fejlesztesere, a takarekos gaz-
i Szabad Ndp, 1955, norember 13, sz.
v alatt elert onkoltseg-
etoleges merteket:
Onkoltsegcsokkentes mer-
teke sz5zakkban az 1950-
1954, evekben (1950. ev
he+- vicinvitva~
l,5
8,0
12,0
7,5
10,0
21,0
+3,5
Approved For Release 2010/01/08 : CIA-RDP81-01043R000100180011-5
 Approved For Release 2010/01/08 : CIA-RDP81-01043R000100180011-5
184
dalkodasra, a minoseg javitasara." Mind-
ebbbl vilagosan kovetkezik, bogy iranyito
szerveinknek -- amelyek egyutta: az ar-
hatosagok is, az eddigieknel tbbbet kell
vizsgalniok az arrendszer es a 'termeles
kozotti osszefuggeseket, az arrendszer hi-
bainak kihatasat, mert csakis Jgy lehet a
gazdasagi mechanizmusok a fontos ele-
met szocialista gazdasagunk fellenditese-
nek es iranyitasanak hathatos eszkozeve
tenni.
Az araknak az onkoltseghez es mas ter-
mekek araihoz viszonyitott aranyanak
helyessegerol, illetve kihatasaroi kulono-
sen akkor kapunk vilagos kepet, ha a
vizsgalt teruleten az arak megvaltoznak
es felmerjuk az arvaltoztatas eredmenye-
kent J'elentkezb Uj torekveseket, uJ ' tel?-
melesi eredmenyeket stb. Peldaul bizo-
nyos alapanyagok aranak felemelese ese-
ten a termelo" vallalatoknal novekszik a
termeles, ugyanakkor a felhasznalo vai-
lalatoknal jobban takarekoskodnak a fel-
emelt aru anyaggal, vagy azt mas anyag-
gal heiyettesitlk, ai in k kvvctk ztcben a
korabban fennallott kronikus anyaghiany
csokken.
Levonhatjuk tehat azt a kovetkeztetest,
hogy gazdalkodasunk mai korulmenyei
kozott minden igazgatosagnak es minlsz-
teriumnak meg kell szervezni az arsta-
tisztikat, vagyis azt az elemzS munkat,
amely az araknak az onkoltseghez, mas
termek arahoz valo aranyat, tovabba az
arak valtozasanak merteket es kihatasat
vizsgalja. Eppen ezert a Minisztertanacs
eloirta, hogy a Kozponti Statisztikai Hiva-
tal az egesz nepgazdasagra kiterjedoen
szervezze meg az arstatisztikat, dolgozza
kJ annak iranyelveit es egyuttal arra ko-
telezte a miniszteriumokat, hogy a sziik-
seges adatokat gyujtsek be es vezessenek
arnyilvantartast, A Kozponti Statisztikai
Hivatal ennek megfelel6en tobbek kozott
bevezette az ipari termeloi arak valtoza-
sanak mereset.
A Kozponti Statisztikal Hivatal altal
elofrt adatgYujtes az arkerdeseknek csak
egy reszet, megpedig az ?ipari ditadasi
arak" valtozasanak vizsgalatat oleli fel,
(Atadasi arakon ertjuk a brutto terme-
loi arakat, illetve a forgalmi ado-mentes
termekeknel a netto termeloi arakat. Ez
utobbiaknal ugyanis az eladas a netto ter-
meloi arakon tortenik.) Kivanatos azon-
SZEMLE
ban hogy az iranyftoszervek a szukseg-
leteknek megfeleloen azokra a teruletekre
is kiterjesszek az arstatisztikat, amelye-
ken a termelesi, onkoltsegi, jovedelmezr -
segi stb, feladatok teljesitese, illetve
elemzese ezt indokoljak.
A Kozponti Statisztikai Hivatal az arsta-
tisztikai munka meginditasahoz elsS le-
peskent azert figyeli meg az atadasi arak
valtozasat, mert egyreszt az ipari terme-
les teljes erteket (a tarsadalmi osszterme-
ket) az atadasi arakon szamftott termelesi
ertek mutatja, masreszt az atadasi arak
nlegfigyelesevel viszonylag a legkevesebb
munka gran meg lehet alapozni a szukse-
ges arelemzesek jelentos reszet. Azokon
a teruleteken ugyanis, ahol a termekek
forgalmi ado-mentesek, (tehat a brutto es
netto termeloi ar egybeesik), az arvaltoza-
sok szambavetele teljeskorii.
Ebben a cikkben azokat a fobb alapel-
veket ismertetjuk, amelyekre az ipari at-
adasi arak megfigyelesenek es az arindex
kiszamitasanak elofrt modjat epftettuk.
Az ipari atadasi arak indexenek kisza-
mitasahoz az lin. ?teljeskoru megfigyeles"
modszeret alkalmazzuk. Ez azt jelenti,
hogy a beszamolojelentesben minden ter-
meket fel kell sorolni? amelyeknek ara a
vizsgalt ido"szak alatt megvaltozott. A fel-
sorolt termekeknel egyenkent ki kell sza-
mitani az arvaltozas ?sUlyat", vagyis
mekkora osszegi erteknovekedest vagy
csokkenest eredmemyezett az arvaitozta-
tas a termelesi ertekben. Ezeknek az er-
tekeknek az elo"jelek figyelembevetelevel
szamftott osszege alapjan kiszamfthato,
hogy a tobb-kevesebb termeknel vegre-
hajtott kulonbozo merteku arvaltoztata-
tas a vizsgalt terulet egesz termelesere
vonatkoztatva mennyire valtoztatta meg
az arszfnvonalat. Peldaul egy vallalat al-
tal termelt 10 termek kozul kettonek az
drat megvaltoztattak. Az egyik termeknel
az ar 10 szazalekkal emelkedett, a masik-
nal 5 szazalekkal csokkent. Az elan termek
termelesi erteke felemelt Aron 55 000 fo-
rint, a m'asike leszallitott aron A50 000 fo-
rint. A vallalat egesz evi termelesenek er-
take 12 635 000 forint.
Az arvaltozasoknak sllyat, osszeget a
kovetkezokeppen szamitjuk ki;
LEMLE
Mognevez~s
A termek..................
D termek ..................
185
Arindex
1{aldnbs5g
(regi dr = 100)
~1 Arakon
(Ft)
regi arakon
(Ft
(Pt)
110
55 000
50 000
- 5 000
95
950 000
1 OOu 000
+ 50 000
.1 005 000
1 050000
+ 45 000
Eqy~tt
EQ,?P1
nloknak ki kell szam(taniok. Technikai-
lag a munka menete a kovetkezo.
Az igazgatosagok a ?Munkalapon" ipar-
agak szerint rendezve felsoroljak a val-
tozott aru termekeket, es a kesobb, ismer-
tetett modon megaiiapitjak a feisorolt ter-
mekek termelesi erteket egyreszt folyo-
aron, masreszt az elozo ev grain. Azutan
iparagi osszes%tesben megallapitjak a ket
termelesi ertek kulonbseget, megpedig
iigy, hogy az elo"zo evi Aron szamftott ter-
melesi ertekbol kivonjak a folyoaras ter-
melesi erteket, es ennek megfeleloen po-
zitiv vagy negativ elojellel latjak azt el.
(Pozitiv elojelu kulonbseg aresokkenest
relent.) Mt 111 i iiud ipai igtiai kisza-
mitottak az arvaltozas kihatasanak osz-
szeget, elkeszitik a ?Jelent6lapot", amely
az iparagi es a miniszteriumi arindexek
kiszamitasara szolgal. A jelentolapra elo-
szor az iparagak folyoaron szamftott beie-
jezett termelesi erteket (tehat mind a val-
tozott, mind a valtozatlan aru termekek
erteket) kell ravezetni, ezutan a munka-
lapokrol iparagankent az arvaltozasok
osszeget kell felfrni. Az elojelek figye-
lembevetelevel tortent osszesites utan
megkapjuk az iparag teljes termelesi er-
teket az elozo ev grain. A ket termelesi
ertek hanyadosa az iparagankenti, illetve
a miniszteriumi arindexet adja? A jelen-
t6lap formaja:
EQ10 Pt Egi'
Az arvaltozasbol kovetkezoen az egesz
vallalatnal a termelesi ertek 45 000 forint-
tal kisebb, mintha nem tortent volna ar-
valtozas. Az arvaltozas kikapcsolasaval
(tehat a bazisidoszak grain) szamftott ter-
melesi ertek:
12 635 000 + 45 000 = 12 680 000 forint.
Az egesz termelesre vonatkoztatott ar-
index tehat:
12 635 000
'i r = = 0,996, azaz az
12 680 000
arszinvonal atlagosan 0,4 szazalekkal
csokkent.
Az itt alkalmazott arindex altaltinns
kepletet az arindexek harmonikus forma-
jabol vezetjuk le, Ha a forgalmi adoval
egyutt folyoaron ertekelt termeles;
E 01 ? P,, es ebbol azon termekek el te-
ke, amelyeknek ara valtozott: E q1. pl,
akkor az ipari termeloi arindex altalanos
alakja:
Ez a keplet az altalunk elofrt szamitas
menetet mutatja, ahogyan az arindexet
az igazgatosagoknak es a miniszteriu-
B .........................
o ...,,.
Mlniszterlum ...............
6rteke termeltll
ert51 ben nz
6rtike 1951.
fnlvh5rakon
5rv51to77Gsokbt 1
Junius 30?i
,
forgalmi adoval
sz5rnlazO FrtSk-
arszintre
Rrindexr.
egy dtt
n5vekedes (-) vagv
?tszhmitvn
(?/?)
5rt5kcsokken5s ( +)
1955. evben, 1000 Ft?ban
3
423
293
- 152 446
3 270 847
I
219
761
+ 126 312
1345 073
4
323
295
- 261819
4061476
8965340
.- 287953
8677890
Approved For Release 2010/0
1/08 : CIA-RDP81-01043R00010018001 1-5
104,7
90,6
106,4
103,3
 Approved For Release 2010/01/08 : CIA-RDP81-01043R000100180011-5
A Kozponti Statisztikai Hivatalban az
ipari atadasi arak indexet meg egy vi-
szonylag lenyeges tenyezo figyelembeve-
televel keszitji k el. Ez a tenyezo az un.
?uj termekek" aralakulasa.
Uj termeken kozhasznalatban olyan
cikket ertunk, amelyhez hasznalati ertek-
ben hasonlot korabban meg nem hoztak
forgalomba. Ilyenek peldaul a nylonbol
keszult ruhazati cikkek, a televfzios vevo-
keszulek stb. Ezeknek a cikkeknek a kore
egy-egy ev alatt viszonylag nagyon szuk,
es ha az elvi meggondolasok ellenere ar-
.szinvonalukkal szamolni is kellene, a fo-
index keszftesekor elhanyagolhatok vol-
nanak. (Elvileg sem lenne helyes, ha az
eloszor forgalomba kerulo termekek ar-
megallapftasait be akarnok epfteni az ar-
szfnvonal valtozasat mero indexbe,)
A valosagban az arhatosagok egy ev
alatt megis tfzezernyi ?uj termek"-re
kenytelenek arat megallapftani (nem val-
toztatni!). Ezek a termekek valojaban
csak a valaszteknak, az anyag osszetete-
lenek, a kiszereles modjanak stb, valto-
zasa kovetkezteben jelentkeznek ?uj ter-
mekkent". Mivel va1amive1 megis clter-
nek a hasonlo rendeltetesu regi terme-
kektol, elvben meg van az indoka anrrak,
hogy uj arat allapftsanak meg ra. Ezek-
nel a cikkeknel szamolnunk kell ar?valto-
zassal, mert aruk a regi termekek arszin-
vonalatol fugg. Az uj termekek ar?at
ugyanis az (in. ?beazonositas" modszere-
vel allapftjak meg, ami azt jelenti, hogy
az arhatosagok az uj termekhez haszna-
lati ertekben, meretben, minosegben leg-
kczelebb allo termek arat veszik alapul,
e3 ahhoz kepest rogzftik az uj drat. Mar-
most, ha a mertek szer?epet betolto ter?-
niek ara a vizsgalt idoszak alatt megval-
tozott, akkor nyilvan az rij termek ara is
alacsonyabb vagY magasabb lesz a bazis-
idoszak arszfnvonalanal, hiszen a ?beazo-
nosftas" az armegallapftas idopontjaban
ervenyes arakhoz tortenik.
Ennek figyelembe vetelen alapszik az
a meggondolas, hogy az uj termekek ar-
szfnvonalanalc valtozasat tekintsuk azo-
nosnak a regi termekek arszinvonalanak
aiakulasaval. Ez azt az altalaban megen-
gedheto feltetelezest foglalja magaban,
bogy egy-egy iparagon belul az uj terme-
kek kore (szama es volumene) viszonYla
g
aranyosan oszlik meg azon termekek ko-
SZEMLE
zott, amelyeknek ara valtozott, illetve
amelyeke nem valtozott.
Nem latszott kfvanatosnak, bogy a je-
lentolapon az arindex kiszamftasat az uj
termekek figyelembevetelevel frjuk elc
az adatszolgaltatoknak, inert az uj ter-
mekek kore es megoszlasa terUletenkent
lenyegesen valtozik, arvaltozasuk mer-
teke altalaban nem allapfthato mes
eleg konkreten es a mechanikus eljaras
tobbszor teves eredmenyekre vezetne. Mi-
vel az adatszolgaltatoknak elofrt arindex-
szamftasban az ?uj termekeket" nem kell
figyelembe venni, az altaluk szamitott ar-
index meg nem tekintheto veglegesnek.
A Kozponti Statisztikai Hivatal ezzel
szemben az ?uj termekeknel" is szamf-
tasba veszi az arvaltozast. Megfelelo elo"-
zetes vizsgalat utan ugy allapftja meg a
tulajdonkeppeni arindexet, hogy Pent is-
mertetett kepletben mind a szamlalo,
mind a nevezo erteket csokkentf az uj
termekek ertekevel. (Eyre szolgal a jelen-
tolapon az uj termekek termelesi erte-
kere vonatkozo rovat.)
c ddul: vaiariieiy iparagban a forgaimi
hdot magaban foglalo termelesi ertek fo-
ly6 a.ron 500 millio forint, ebbol az '
?uJ
termekek" termelesi erteke 100 millio fo-
rint. A regi termekeknel az arvaltozas
osszege + 50 millio forint, vagyis az ar-
csokkenes kihatasalcent a folyoaron sza-
mitott termelesi ertek 50 millio forinttai
kevesebb, mint az elozo ev ar?ain szami-
tott termelesi ertek. I+eltetelezve, ~ hogy az
uj termekek aranyosan oszlanak meg a
valtozott es valtozatlan aru regi terme-
kek kozott, azokra is ugyanolYan arval-
tozast szamftunk, mint a regi termekekre.
A regi termekeknel az arindex:
000 -100 400
r=0,8S9,azaz88,9%
(500+60)-100 450
Mivel az uj termekeknel is 11 szazale-
kos aresolckentest tetelezunk fel, a 89 sza-
zalekos arindexet az iparag valamenn}yf
termekere altalanosftjuk. Az arvaltozas
teljes osszege tehat:
500
-- 500 - -j- 625 rTdllio forint.
0,889
Az iparagak osszesftesekor mar a teljes
osszegekkel szamolunlc.
Termeszetesen azok az igazgatosagolc
es miniszteriumok, amelyeknel jelentos
SZEMLE
az arvaltozas es az ?uj termekek" terme-
lesi erteke viszonylag nagy sulyarannyal
szerepel, celszeru, ha fenti elgondolasok
alapjan megfelelo merlegelesek es vizs-
galatok utan szinten helyesbftik az arin-
dexet.
Az ?uj termekek" armegallapftasainal
azonban lehetoseg van arra, hogy kulon-
bozo erdekeknek me feleloen az u'
g Jar a
regi termekek arszfnvonalatol bizonyos
mertekben indokolatlanul is elterjen. Nem
a veletlen hibakrol, a kisebb-nagyobb te-
vedesekrol van szo, mert azok jelentekte-
lenek es kiegyenlfthetik egymast. Gyak-
ran az uj termekek ara tendenciozusan
magasabb, mint amekkora arat a beki-
vetkezett valtozas indokolna, Ez a burkolt
aremelesek egyik modja. Ezeket az ar-
valtozasokat, - eppen mert az egyes val-
lalatok es igazgatosagok szandekos to-
rekvesei nyoman kovetkeztek be, - nem
lehet a beszamolojelentesekben bekerni,
es meg kevesbe megkapni. Azt, bogy ilyen
esetek elofordulnak, es ezeknek milyen a
iihatAsa, yak kLiiUii es sajatos vizsgala-
tokkal lehet felderfteni. Eppen ezert csu-
pan arra szorftkozhatunk, hogy az arala-
kulas elemzesekor - felhasznalva a mi-
nosegellenorzo es armegallapfto szervek,
tovabba a kereskedelmi apparatus gaz-
dag anyagat - peldakkal es hozzavetole-
ges becslesekkel jelzest adjunk az arszfn-
vonal alakulasara hato tenyezokrol is.
Az ipari atadasi arak szfnvonalanak
valtozasat az un. ?lancindexek" modszere-
vel merjuk. Ez azt jelenti, hogy minden
evben csak a kozvetlen megelozo ev arai-
hoz szamitjuk Id az arindexet es amikor
az arszfnvonal mozgasat tobb even at, va-
lamely fix bazisidoszakhoz viszonyitva
kell kimutatni, akkor az un, bazisindexe-
ket a lancindexek osszeszorzasaval ke-
pezzuk. Peldaul, ha az 1953. es 1954, ko-
zotti arvaltozas indexe 105 szazalek, to-
vabba 1954. es 1955, kozott 102 szazalek,
akkor az 1953. evi bazison szamitott ar-
index:
1`v SzSzalek
1q53............................... 100,0
1051............................... 105,0
1955............................... 107,1
(Ugvanis 1,05 ? 1,02 = 1,071)
Approved For Release 2010/01/08 : CIA-RDP81-01043R000100180011-5
Igaz ugyan, hogy a lancindexes mod-
szernek vannak hibai: A lancolassal ke-
szftett arindexek az elozo evekben beko-
vetkezett arvaltozasokat ugyanis meg ak-
kor is mutatjak, ha azok hatasa mar nem
ervenyesul, vagyis ha a valtozott aru ter-
mek termeleset megszUntettek, vagy suly-
aranya lenyegesen megvaltozott. Peldaul
1956-ban egy igazgatosagnal csupan egyet-
len termek arat valtoztatjak meg: 20 sza-
zalekkal felemelik, es ez az aremeles az
igazgatosag arszfnvonalat atlagosan 2 sza-
zalekkal noveli. 1957-ben egyetlen termek
ara sem valtozik, de az elobb emlftett
cikk termeleset megszuntetik. Az 1956. es
1957. kozotti arindex tehat 100. Az 1955,
es 1957. ev kozotti bazis-arindex valoJ'a-
ban szinten 100 szazalek, hiszen a ter-
melt termekek kozul egyik ara sem ma-
gasabb az 1955. evinel. Megis a lancin-
dexek szorzata (1,02. 1,00 = 1,02) 2 sza-
zalekos aremelkedest jelez 1957-re is. En ?
nek a modszernek a hasznalata -- a ke-
sobb ismertetett gyakorlatf elonyokon kf-
\1W - aegis rnegengedheto, mert a tobbe-
kevesbe azonos rendeltetesu cikkelemeket
magaban foglalo cikkcsoporton belui az
arak nagyjabol egyenletesen alakulnak.
Peldaul a gyapjuszovetelcen belul a ki -
lonboz0 tartossagu, szfnu stb. szovetek
alai kozott nagyjabol meghatarozott
aranynak kell lennie, kiilonben egyes szo-
vetfelesegek raktaron mar?adnak, masok-
ban pedig hinny keletkezik. Az arakat
elo"bb-utobb nivellalnf kell. Igy tehat, ha
valamelyik szovetfeleseg termeleset meg
is szuntetik, a megmarado szovetek arszfn-
vonalarol kozel azonos kepet kapunk,
mintha a termelesben nem kovetkezett
vc?lna be cserelodes. Termeszetesen itt is
szamolnunk kell azzal a hibaforrassal
,
amit az ?uj termekek" armegallapftasai-
val kapcsolatban vazoltunk. Ha ugyanis
peldaul az uj cikk drat tendenci'zur
a ,,an
magasabban allapitjak meg, mint a regie-
ket, ugyanakkor a regi termekek kozul a
viszonylag olcsobbak termeleset megszun-
tetik, akkor a megmarado termekek atla-
gos arszfnvonala esetleg magasabb lesz
,
mint amennyit a lancindex kimutat. Ilyen
folyamatok figyelembevetelehez ueYan-
~
azok a specjalis vizsgalatok sztiksegesek,
mint az uj termekek aranytalan armee-
all apftasahoz.
Ez a hiba nem all fenn akkor, ha a min-
denkorf arakat .e etle
gy n fix rdopont (pel-
 Approved For Release 2010/01/08 : CIA-RDP81-01043R000100180011-5
daul 1954, januar 1.) araihoz viszonyftjuk.
Ezzei szemben a bazis-indexes modszer-
nel szamolnunk kell mas, de kihatasaban
az elobbivel legalabb azonos meretu hi-
baforrassal. Ugyanis a forgalomba keriilo
uj termekek szama az evek soran egyre
novekszik es egy-ket ev mulva mar ezek
ara is ugyaniigy valtozhat, mint a regi
termekeke. Mivel azonban az uj terme-
keknek a bazisidopontban meg nem volt
aruk, az osszehasonlftasnal kimaradnak,
arvaltozast merni nem lehet. Hosszabb
idoszak utan a torzitas jelentos meretuve
novekedhet.
Ezenkfviil a bazisindexes modszer azt
kcvetelte volna meg, hogy az adatszolgal-
tatok minden evben, tehat mondjuk negy
ev mulva is az 1954, januar 1-tol bekovet-
kezett valamennyi arvaltozast soroljak
fel es gyujtsek ki a termekek termelesi
erteket, fgy peldaul 1958-ban az ipar-
igazgatosagoknak mindazon termekek ter-
melesi adatait kozolniok kellett volna,
nmcIyckrek .. ~ t;rt
u++w+ycl~ilCA a ia 1 5~8 -uan ~l6Gb dL 1954.
januar 1-i araktol, tehat amelyeket 1954-,
1955-, 1956-, 1957- es 1958-ban valtoztat-
talc. Erre a munkura meg akkor is szuk-
seg van, ha mondjuk 1957. januartol 1958.
december 31-ig egyetlen arvaltozas sem
kovetkezik be. Ez a nagyaranyu munka
ncm allna aranyban az elert eredmeny-
nyel.
Mivel a lancindexes modszer nem ered-
menyez tobb hibat, mint a bazisindexes
anOdszer, de ugyanakkor lenyegesen ke-
vesebb munkaval oldhato meg, a lancip-
dexes eljaras mellett dontottunk.
A , lancindexes modszer meg egy proble-
mat vet fel, amely a munka technikai
egyszerusftesebol eyed ez pedig az elozo
ev arainak meghatarozasa. IIa a besza-
melasi idoszakot megelozo evben az arak
valtoztak, akkor roppant nagy munkaval
lci kellene szamftani az elozo evi atlag-
arakat es ezekhez az arakhoz kellene
merni a beszamolasi idoszak evi atlag-
arait. Ehelyett a beszamolojelentesben az
elo"zo ev kozepen ervenyben volt arakat
kell alapul venni, ezeket tekintjuk az eV
atlagarafnak. Ezen eljarasnak alatamasz-
~osara e
s a keletkezo hiba nagysagl'end-
jere a kovetkezo elgondolas ad valaszt.
SZEMLE
Az ipari termeloi arindex kiszamftasa-
hoz az arvaltozas kihatasakent jelentkezo
termelesi ertekkiilonbozet megallapftasa
az alapveto feladat. Ezt az osszeget ugy
kapjuk meg, hogy a beszamolasi idoszak-
ban felvett termelesi erteket termeken-
kent elosztjuk az egyedi arindexekkel es
a kapott eredmenybol (amely a bazisido"-
szak grain szamftott termelesi ertek) lci-
vonjuk a folyoaron szamftott termelesi er-
teket. Ez a modszer akkor helyes, ha
az egyedi arindexeket eves atlagarakbol
szamftjuk ki, maid ezekkel elosztjuk a
beszamolasi ido"szak termelesi ertekeit, es
azutan megallapftjuk a ket termelesi er-
tek kozotti kulonbseget. Amennyiben nem
ezt a modszert kovetjuk, ugy kell eljaeni,
hogy a vegeredmeny az elozovel meg-
egyezzek.
A rendszeresftett beszamolojelentesben
az arkulonbozet osszeget szamftjuk ki,
anelkul, hogy akar a bazis-, akGr a be-
szamolasi ido"szak atlagarait meghataroz-
1U ` VUilld. 147056 Ue 11C1t u1GVUyttauuun,
hogy a nyert eredmeny megegyezik azzal
az osszeggel, amelyet az atlagarak kimun-
kalasa es az ul'index szokdsu~ forrrainak
alkalmazasa eseten kapnank.
Vegyuk eloszor a bazisido"szak arait.
Mint fentebb mar emlitettuk, nem kove-
teljuk meg cikkenkent az evi atlagar ki-
szamftasat, hanem az evkozcpi (junius
30-i) arat tekintjuk atlagarnak. Mekkora
a hibalehetoseg?
Ha az arak a bazisidoszak folyaman
nem valtoztak, akkor barmelyik idopont
ara pontosan megegyezik az evi atlagar-
ral.
Ha azonban az arak evkozben valtoz-
tak, akkor az atlagar attol fuggoen, hogy
mekkora az arvaltozas elotti es utani ter-
meles aranya, a ket ar kozul ahhoz lesz
kazelebh, amelyen a termeles nagyobb re-
szet elszamoltak. Ha ezzel szemben megis
a junius 30-i arat vesszuk atlagarnak, ak-
kor evi egyenletes termelest feltetelezve,
az elso felevben bekovetkezett aresokke-
nes eseten a junius 30-i ar a valodi at-
lagarnal alacsonyabb lesz, mfg az ev ma-
sodik feleben vegrehajtott arleszallftas
eseten a junius 30-i ar magasabb lesz,
mint a helyes atlagar. (Ugyanis junius
30-an meg a regebbi magas ar volt er-
venyben.)1gy tehat minden olyan termek-
nel, ahol evkozben valtozott az ar, az al-
SZEMLE
kalmazott modszer termekenkent eltor-
zftja az arvaltozas merteket.
IIa azonban az evkozi arvaltozasok
egyenletesen oszlanak meg az ev ki lon-
bozo honapjaiban, tehat ugyanannyi ter-
mek arat csokkentik az elso felevben,
mint a masodikban, es az arvaltozasok
osszegszeru kihatasa egyenlo, akkor a ju-
nius 30-i ar alkalmazasa eseten pontosan
annyit torzitottunk pozitfv, mint negatfv
iranyban, tehat a vegso eredmeny torzf-
t~stbl mentes lesz.
Mekkora a realis alapja ennek a felte-
telezesnek? Eloszor is ismeretes, hogy az
iparban az arvaltozasok nagyobb resze
januar 1-i hatallyal lep ervenybe, fgy az
esetek tulnyomo tobbsegeben a junius
30-i ar pontosan megegyezik az evi atlag-
arral. A hibaforras tehat mar viszonylag
szuk teriiletre szorul. Masodsorban nines
okunk azt feltetelezni, hogy tendenciozu-
san az elso felevben vagy csak csupa kis
sullyal es kevesszamu, vagy csak a ter-
melesben csupa nagy sullyal szereplo cikk
arat valtoztatjak meg, mfg a masik fele-
?.-ben forditva kovctkezik be az arvaltozas.
A hibaforras ketsegkfvul fennall, ami azt
a feladatot tuzi elenk, hogy az evkozi ar-
valtozasok idobeli megoszlasara is fordit-
sunk figyelmet.
Ezekutan vizsgaljuk meg a beszamolasi
ido"szak arainak figyelembevetelet. Ott
nines semmi problema, ahol a termekek
ara a beszamolasi ev elso napjan valto-
zott meg, es egesz evben ervenyben ma-
radt, mert az uj ar itt is megegyezik az
evi atlagarral.
Ha a beszamolasi ev kesobbi ido"pontja-
ban valtozik meg az ar, akkor ugy ka-
punk helyes eredmenyt, hogy az egesz evi
termelesbol csupan az arvaltozas utani
idoszak termelesi erteket vesszuk figye-
lembe, es a beszamolasi idoszakhoz csak
az arvaltozas utani uj arat allitjuk be.
Vegyuk peldakent azt az esetet, amikor
valamely termek ara a bazisidoszakban
valtoza4lan volt, es azt a beszamolasi ev-
ben oktober 1-en 20 szazalekkal felemel-
tek. A termeles minden negyedevben 200
tonna, az ar pedig 10, maid 12 forint volt.
Az egyedi arindex ezek szerint 12 :10 =
Approved For Release 2010/01/08 : CIA-RDP81-01043R000100180011-5
1,20, A figyelembeveendo termeles meny-
nyisege 200 tonna, ennek az uj aron sza-
mftott erteke 2400 forint, Ha ezt a terme-
lesi erteket elosztjuk az egyedi arindex-
szel 2400 :1,2 = 2000 forint, akkor a bazis-
idoszak grain szamftott termelesi erteket
kapjuk meg. A ket termelesi ertek ku-
lonbozete (2400 - 2000) = 400 forint (ar?
emelkedes). Ez az osszeg pontosan meg-
egyezik azzal a kulonbseggel, amelyet a
ket atlagaron szamftott termelesi ertek
kivonasa utjan kapuuk.
Fentiekben az ipari termeloi arindex
elkeszftesenek esak fobb kerdeseivel fog-
lalkoztunk. A gyakorlatban azonban nem-
csak ezeknek elofras szerinti megvalosf-
tasa okoz feladatot, hanem jbl meg kell
oldani azokat a sokretu, elvi es technikai
problemakat is, amelyek a kulonbozo he-
lyi adottsagoknak megfeleloen a legku-
Ionbozobb formaban tomegesen vetodnek
fel, es amelyeket nem lehet egyseges ]ci-
taltcsi utasftasban szaaozni. Az cred-
meny attol fugg, hogy egyreszt az igaz-
gatosagok es miniszteriumok mennyire is-
merik fel ennek a munkanak a jelentose-
get, es milyen nagy gonddal foglalkoznak
vole, masreszt, hogy problematikus ese-
tekben mennyire kepesek onalloan es er-
telemszerlien kivalasztani a helyes meg-
oldast.
Az ipari termeloi arak valtozasanak
mereserol a fent ismertetett rendszerben
ez ev elejen szerezzuk az elso tapasztala-
tokat. Az elert eredmenyek es levont kn-
vetkeztetesek - akkor is, ha sok a prob-
lema es azok egy reszet talan nem is si-
kerul teljesen megoldani - megis elore-
haladast jelentenek ezen a teriileteken. A
kovetkezo ido"szakban a hibak kikuszo-
bblesevel, a munka jobb felmeresevel, es
utemezesevel, realisabb kovetelmenyek
kiszabasaval a kezdeti eredmenyeket to-
vabb lehet novelni es a jovoben jobban
lehet biztosftani az arstatisztikai elemze-
sek felteteleit.
Arvap Janos
Szabo Laszlo
 Approved For Release 2010/01/08 : CIA-RDP81-01043R000100180011-5
170
SZEMLE
A Begyujtesi Miniszterium
statisztikai munkajanak nehany kerdese
A 2092/13/1954, sz. MT hatarozat szerint
?A beszamolasi rendszer (program) kiala-
kfiasanak jelenlegi rendszeret . ugy kell
tovabbfejleszteni, hogy az 1952, evi VI.
torvenyben meghatarozott alapelvnek
megfeleloen egy-egy miniszteriumon be-
1U1 az illetekes miniszter legyen felelo"s az
egesz teruleten folyo statisztikai munka
megszervezeseert, tehat a beszamolasi
rendszer kialakftasaert, a bizonylatok
nregteremteseert, a rendszeres ellenorze-
sert, a statisztikai fegyelem biztosfta-
saert".
A mezogazdasag{ termekek szervezett
begyujteseert, a begyujtesi tervek te]J'esf-
teseert elsosorban a Begyujtesi Miniszte-
rium felelos. Ennek alapjan a begYuJ'tesi
statisztika megszervezese is a Miniszte-
rium feladata lenne, A Miniszterium
azonban csak a begyujtes elvi iranYftasa-
v~i s mebszer vezesevef fogialkozik a
mezogazdasag{ tern,;;t ek atvete'et - a
termenyek kivetelevel -
mas miniszte-
riumok, illetve szervek iranyitasa ala tar-
tozo vallalatok (az elo allatok, tej es bor
atvetelet az ]Jlelmiszeripari Miniszterium
vallalatai, a tojas, baromfi, zoldseg es
gyumolcs atvetelet a foldmuvesszovetke-
zetek) vegzik.
A begyujtes elvi iranyitasat es szerve-
zeset a Miniszterium - a kb, masfel ev-
vel ezelott letrehozott - begyujtesi hiva-
tali szervezete utjan biztosftja. E szerve-
zet (a begyujtesi megbfzottak szeles halo-
zata, a jarasi as megyei begyujtesi hiva-
talok) elsosorban a kotelezo beadassal
kapcsolatos feladatokat latja el, a szerzo-
deses es szabadfelvasarlast csak ellen-
Orzi.
A fentiekben ismertetett szervezeti fel-
epftes kovetkezteben a Begyujtesi Minisz-
terium, bar felelos az egesz begyujtesi
slatisztikaert, nem feladata - a termeny-
forgalmi vallalatok kivetelevel -, hogy
az atvevo vallalatok statisztikai munka-
jat is megszervezze es ellenorizze. A Be-
gyujtesi Miniszterium iranyelveket ad az
erdekelt miniszterfumoknals a val]alatok
adatszolgaltatasanalc megszervezesehez,
annak erdekeben, hogy a munkajahoz
szukseges adatok rendelkezesere alljanak.
A kovetkezokben vizsgaljuk meg, hogy
a Begyujtesi Miniszterium hogyan tett
eleget az emlftett minisztertanacsi hata-
rozatban megjelolt kovetelmenyeknek,
hogyan alakftotta ki a begyujtesi hivata-
lok beszamolasi rendszeret, az adatok bi-
zonylati alatamasztasat, tovabba hogyan
szervezee meg a rendszeres ellenorzest es
szilarditotta meg a statisztikai fegyelmet.
A Begyujtesi Miniszterium a begyujtesi
hivatalok beszamolasi rendszerenek ki-
alakftasa term ketsegtelenul ert el ered-
menyeket, 1955. folyaman egysegesen sza-
balyozta a kozsegi begyujtesi megbfzot-
tak, a jarasi es megyei begyujtesi hivata-
lok adatszolgaltatasi kotelezettseget. Ez-
zel megszuntette azt a helytelen gyakor-
lutot, hugy az ? egyes jarasi, vagy megyei
hivatRinlc tletszcraen tcbbsz& iaKss'=
rutlen adatigenyekkel terhelik az ala-
juk rendelt szerveket, sot tobb esetben a
vallalatokat is. Ugyszinten a mult ev fo-
lyaman rendezte a Miniszterium a be-
gyujtest lebonyolfto va]lalatoknak a be-
gyujtesi hivatalokkal szemben fennallo
adatszolgaltatasi kotelezettseget. Megszer-
vezte az egyseges nyilvantarlasi rendszert
a veteli jegyek alapjan, biztosftotta a sta-
tisztikai adatok nagy reszenek bizonyla-
tat.
A begyujtesi hivatalok beszamolasi
rendszerenek azonban tobb hibaja van; r
1. A begyujtesi szervezet beszamolasi
rendszere tiulsagosan bonyolult es tulme-
retezett.
Az egyes jelenteseket a begy%jtesi meg-
b{zottaknak, illetve jarasi es megYei hi-
~
vataloknak kulonbozo idokoznkben /cell
elkesziteniok, peldaul a termeny es bor
begyujteserol heti, az allatok es allati ter-
mekek begyuJ'tescrol dekad es havi jelen-
test rendszeresftet
telc, A gabonabegyiij-
tes idoszakaban ket napos jelentest es he-
tenkent ketszer cseplesi jelentest is ker
a mirziszterium. A mezon
,,azdasagr terme-
loszovetkezetek beadsarol a beadast ko-
veto napon kell jelentest kcsz{teni. Min-
den ho 20-an Serte '
? s fedezetr krmutatas
SZEMLE
munkaja egyes teruleteken fejlodott az
A megyei begyujtesi hivatalok sajat utobbi evekben. A Miniszterium peldaul
szerveik adlatszolgaltatasan kfvfil az atve- az adatok alapos ellenorzesevel biztosftja,
tellel_ foglalkozo vallalatoktol is kapnak hogy hamis vagy teves adatok alapjan
lrlatokat. A vallalatok jelentesei, amelye- egy megye, jams vagy kozseg se reszesiil-
het a megyei hivatalok reszere keszfte- hessen versenyjutalomban stb. A Mi-
nek, igen reszletesek es gyakoriak, peldaul niszterium ellenorzesi munkajanak fe.jlo-
a teJ'begY ujtesrol a vallalatok napi, o
to- dese azonban korantsem kielen{to. A be-
vabba dekadjelentest adaak, ez utobbi- g~ujtesi szervek aclatszolgaltatasanak
ban cimenkent mutatjak ki a begYuJ'tott rendszeres ellenorzeset nem szerveztek
tej mennyiseget. Havi jelcntesiikben koz- meg. Nero eilenorzik kellokeppen a me-
segenkent es jarasonkent is kozlik a ko- gyei hivatalok adatainak helyesseget.
tElezo beadasra atadott tej mennyiseget. A megyei begyujtesi hivatalok a megye
E lenYegeben parhuzamos adatszolgal- vezetoit a hozzaJ'uk beerkezo Jjarasi ada-
tatasok azt a celt kivanjak szolgalni, tokbol tajekoztatjak. A jarasi hivata]tol
hogy a begyujtesi szervek es vallalatok beerkezo adatokat azonban erdemben
adatainak helyesseget egyeztetes utjan nem mindig vizsgaljuk felul, elofordul,
bizlosftsak. Az adatok helyessegenek hogy az ellentmondo vallalati es hivatali
ilven modon torteno biztosftasa elvileg adatokat nem tisztazzak. Az alsobb szer-
helyes. Jelenleg azonban az egyeztetes veknel keves ellenorzest vegeznek, igy a
csak igen nagy munkaval lenne megvalo- nrunka helyes elvegzesehez sem adhatnak
s{thato (az adatok kozotti elteresek tisz- megfelelo utmutatast. A jarasi hivatalok
taz(isahoz gyakran a veteli jegyckig le- statisztikai ellenorzo munkat joforman
mcno egyeztetesre lenne szukseg), ugyan- nem vegeznek, a vegzett ellenorzesek is
akkor a begyujtesi szervek a rendszeres aitalaban mechanikusak es nem jarulnak
es gyakran clrendelt rendkfvi.ili .jelente- hozza a kozsegi adatok mezb{zhatosa.ga-
sek elkeszitescvel annyira igernybe van- flak megjavftasahoz. Ygy peldaul nem se-
ly uak.
iii
C. jelentes, 28-an ?Sertes begyujtesi ha- nak veve ho a munk' '
gY at elvegeznr nem
tarido naplo c. jelentes keszul stb., stb. tud'ak. Ezert altalab
J an csak megallap{t-
A kozsegi megbfzott hetijelentese kb. jak, bogy az adatok elternek, a reszletes
150, havi jelentese pedig mintegy 200 egyeztetes, a hibak megallapftasa es fgy
adatot tartalmaz, a felelo"ssegrevonas rendszerint elmarad.
A kozsegi megbfzott a het{ jelenteseben Ilyen korulmenyek kozott a parhuza-
adatokat szolgaltat arrol peldaul, hogy a 1nOS adatszolgaltatas nem felel meg cel-
termelok kozul a cseplest (begyujtest) ha- janak, Sulyosbftja a helyzetet, hogy a
nyan fe'eztek be halmozva m Miniszterium me ele edv
J ( ), ennyi a g g e az egyeztetes
hataridon belul teljes{tett termelok sza- formalis lehetosegevel, nem fektet eleg
ma (halmozva), a jelentes napjan a hat- sulyt az adatszolgaltatas megjavftasanak
ralekosok szama ebbol mennyi az egy het- le.gfontosabb eszkozere; a helyszini ellen-
nel regebbi hatralekos, mennyi a helyszf- orzesekre.
nen elszamoltatottak szama, meg kell ad- 2. Gyakori a statisztikai jelentesek mo-
ni a helY ettesftesre elojegyzettek - dosftasa, 1955, sz
, a Lana eptembereben peldaul a
csi felszolftasok szamat stb. Miniszterium hetijelentest rendszeresitett
A heti jelentes 150 adatabol kb. 50 ha- a kukoricaertekesftesi es serteshizlalasi
sonlo termeszetu, szerzodeskotesekrol. A jelentest az utas{-
A ?Sertes begYuJ'tesi hatarido naplo" c, tas kiadasa utan nehany nappal mar ki-
havi jelentesben a kozsegi megbfzott a J'a- bov{tettek. A begyujtesi hivatalok 1955.
rasi hivatallal nev es elm megjelolesevel I. felev{ adatszolgaltatasat oktoberben
koteles kozolni, hogy a megnevezett ter- tobb olyan mutatoval (osszes hatraleko-
melo a kovetkezo honaeban melY napon sok szama, hataridore at nem adott ser-
.~ -l,.
adja at a sertest a Sertes fedezeti kimu- . meyisege a~u.) ebeszftettek ki,
tatas"-ban (ezt a jelentest a Miniszterium airre]ynek szuksegessegei mar a beszamo
is bekeri) azt is megadJ'a, hogY harom ho- lasi rendszer juniusi rendezese aikalma-
nap mrilva mennyi lesz a beadando ser- val IS eiore lathattak volna.
tesek szama es ezek jelenleg milyen su- A Begyujtesi Miniszterium ellenorzesi
Approved For Release 2010/01/08 : CIA-RDP81-01043R000100180011-5
 Approved For Release 2010/01/08 : CIA-RDP81-01043R000100180011-5
SZEMLE
amelyet a Miniszterium a begyuJjtesi appa-
ratus reszere kiad. A nagYtomegu utosf-
tas vegrehajtasanak ellenorzesere nines
lehetose . Ebbol a '
g dodlk, hogy a Mlnlszte-
rium a kiadott utasftasok veg rehajtasat
statisztjkaj jelentesek rendszeresftesevel
igyekszik ellenorfznf. Ezt a me alla f
g p fast
tamasztja ala az is, ho;,Y az adatszo1 .gal-
~
tatassal kapcsolatos szamos kerdesb
M en a
lniszterium kozvetlenul intezkedfk, Eh-
hez vlszont igen reszletes J'el
entesekre
van szuksege.
A statisztikai munka lebecsulesere
en-
ged kovetkeztetni, hogy a kiadott ut
aslta
sok nem mindig eleg korultekinto
ek, egy-
erteimuek. Az 1954, evi hatra
iekokra vo-
natkozO igen reszletes felvetelt
peldaul
meg kellett ismetelni, mert a kiadott
ula-
sftas nem volt megfelelo.
A statisztikai munka lebecsiileserol ta-
nuskodik a statisztikai munka ellenorze-
senek elozokben ismertetett elhanvago-
.
lasa is.
Vegul ezt a megallapitasunkat tamaszt-
ja ala az a tenv, hogy a statisztikai adatok
melyrehato elemzeset, az eredmenyek es
hibak vizsgalatat a Miniszterium vezetoi
nemcsak az alarendelt szeevektol, de meg
sajat statisztikai osztalyuktol sem mm-
dig kovetelik meg.
A Miniszterium statisztikai osztalyanak
rendszeresen, havonta es negyedeven-
kent kiadott tajekoztatO jelentesei iggen
jOl osszeallftott szamanyagot tartalmaz-
nak, amelyek nemcsak dokumentacio eel-
jara, hanem kozgazdasagi elemzesek ke-
szftesere is alkalmasak. Megis e kiadva-
nyokban kozolt szoveges ertekeles alta-
laban csak a tablazatokbbl amugYis idol-
vashatO adatokat ismetli.
Az ilyen jelentesek nem segftik elo a
Miniszterium vezetoinek
munkajat, meet
nem tarjak fel az osszefuggeseket es nem
hfvjak fel a figyelmet az elkovetett hi-
bakra es a hibak okaira.
A begyujtesi szervek statisztikai mmn-
kaja csak ugy javfthato meg, ha a Mi-
ni szterium a statisztikai adatszolgaltatas
kovetkezetes - az eddiginel alapos
abb es
rendszeresebb - ellenorzesevel az ellen-
~
orzesek soran szerzett to aszf.alato
A k fel-
dolgozasaval es hasznosftasaval kia]ak1'tJ '
a
a megfelelo", a jelenleginel egyszerubb
be-
szamolasj rendszert, megszilarditja a sta-
tisztikai fegyelmet,
L6rOnt Vtil7nosrie
STATISZTIKAI TAJIKOZTATO
Az elelmiszeripar fejlod~se
az elso oteves terv iddszakaban
Az elso es a iiiasodik vilaghaborko-
zott hazank iparara a konnyuipar ti lsii-
lya volt a jellemzo.
A nehrz-, a konnpd- ris az dlelmiszeripar teljes
termelese
(v~ltozatlan kron)
Megnovez5s
Termel5si 5rtrk
a gyaripar ter-
melbsknek sz5za?
llk'aban
1938 1954
G0dripar osszcserz 100,0 1100,0
Nehezipar ......................
hbunyu? 5s elelmiszoripar ......
Csak 51e1misze~ipar .............
38,7
01,3
21,2
52,6
47,4
21,4
A szoclalista iparosftasi politika meg-
valtoztatta az ipar szerkezetet, a nehez- es
a konnYuiAar termelesi aranyat, biztosi-
totta a nehezipar tulsulyat.
A nehezipar gyors utemu fejlodose
azonban nem jelentette a konnyuipar es
az elelmiszeripar fejlodesenek lassubbo-
dasat. Ellenkezoleg, a nehezipar elsbdle-
ges, a konnyuiparnal gyorsabb utemu feJ-
1odese biztosftotta mind a konnyu-, mind
pedig az elelmiszeripar termelesenek tar-
tbs emelkedeset. Ha 1949-tol vizsgaljuk a
konnyu- es az elelmiszeripar volumene-
nek novekedeset a kovetkezoket lathat-
juk.
A konnty - ds l'lcimiszeripar Idles termeldsdnek
alakuldsa
(Index: 1949 = 100)
Knnnyu? 5s Lrbb81: elelml-
elelmiszeripar ezeripar
teljes termelese
19,99
1950
1951
1952
1953
1054
100,0
137,9
172,0
199,4
208,1
226,6
100,0
150,8
180,0
217,8
240,3
289,6
Az elelmiszeripar es egyes fontosa u
agai termelesenek ? gyors fejlo"deset mu-
tatja az alabbi tabla;
Megnevez~s
A termeldsi drtdk alakuldsa
(Index. 1938 = 100)
1938 1949 1950 1951 1952 f 11953 1954
~vben
Eielm,iszer?
ivar 1
100
01
1.11,7
198,6
237,01
286,9
316,41
356,1
Malomipar
,
100,0
62,8
85,5
111,0
124,6
125,7
126,1
8or?maldtai.
100,0
195,3
279,9
359,1
445,0
552,5
015,7
1$desipar
100,0
142,0
237,3
325,2
438,9
515,8
I
807,1
Igen Jelentosen megnott az alabbi fon-
tos elelmiszeripar) cikkek termelese.
Fonlosabb dlelmiszerek termel~sdnek alakuldsa
megnevez~se
Liszt
Cukor
Sur
Szivarka
Dobozolt kon
zerv
Kolbdszlelek
BSrbs bs sza?
lonn6s (ruk
Voros!ruk
SzalSmlk
Bait
ltnm?p6linka
Likbr
Bdzs
(Index; 1949 = 100)
1949 1950 1951 1952 1953 1954
I ~
~vben
100,0
100,0
100,0
100,0
100,0
100,0
100,0
100,0
100,0
100,0
100,0
100,0
100,0
137
125
165
86
153
194
204
172
155
58
35'3
200
120
174
176
208
116
139
248
137
131
175
41
304
218
185
186
125
265
141
252
182
223
212
250
117
490
195
179
187
213
358
153
102
258
297
192
251
118
539
225
212
181
171
422
173
132
245
303
284
369
172
801
356
296
A termeles gyors emelkedeset elbsegf-
tette a korszeru technika alkalmazasa. Az
elelmiszeripar termelesenek tokeletesitese,
illetve ij uzemek epftese erdekeben Je-
lent6s beruhazasokat kellett eszkozol-
nt%nk.
>a
gfthette elo a munka megjavftasat a gYo
-
mai jarasi begyujtesi hivatal eload5janak
az endrodf begyujtesi hivatal ellenorzesi
konyveben olvashatO 1955. marcius 28-i
bejegyzese; ?Megallapftottam, hogY az
eloadO es a megbizottak kozott szakadek
van, nincsen kollektfv szellem. Utasftot-
tam a vezeto elvtarsat, hogy a szakade-
kot 48 Oran belul szi ntesse meg es a kol-
lektiv szellemet epitse ugy ki ho
gY egY
az egeszert es az egesz egyert,"
A begyujtesi szervezet statisztikai be-
szamolOrendszerenek hibai es az ellenor-
zes elhanyagolasanak kovetkezmenyef-
kent a kozolt adatok nem a szer
gy hiba-
sak. Peldaul a Somogy megyei tabi jarasi
begyujtesi hivatal 1955, augusztus 13-i
jelentese szerint a termeloszovetkezetek
a jelentes idopontjaig 774 mazsa tavaszi
h1'~zat csepeltek, az augusztus 18-i jelen-
tes szerint . - az eedig elcsepelt gabona-
val egyutt - csak 316 mazsat.
A Hajdi megyei Rarand kozseg begyuj-
tesi clcadOja a pusp~k1 d nyi jai"aai be-
gujtesi hd'id'atalnak telefonon 126 mazs
a
vagosertes begyujteset jelentette, frasbeli
jelenteseben pedig 103 mazsa szerepelt. A
puspiikladanyi begyujtesi hivatal ossze-
sftojeben - ahelyett, hogy megvizsgalta
volna, melyik adat helyes - a telefonon
jelentett mennyiseget szerepeltette mivel
az kedvezobb volt, (A helyyes adat 95 .)
A Bekes megyei E.rdrod kozseg be-
gyujtesi megbfzottja 1955. marcius 20-i
dekadjelenteseben 15 mazs
a helyett 18
mazsa tojas es 12 mazsa helyettl4rna-
zsa baromfi begyujteset jelentette. Ver-
senyjelenteseben 471 mazsa hus szerepelt
a tenylegesen begyujtott 345 mazsa he-
lyett.
A szeghalmi jaras 1955, I. negyedevi J'e-
lentese szerint a begyujtesi tervet vago-
marhabbl 75,8, tejb61 79,1 szazalekra tel-
jesftettek. A tenyleges tervteljesftes 37 9
illetve 77,2 szazalek volt.
A Begyiijtesi Prliniszterium statisztikai
munkajaban fellelheto hibak forrasait fo-
leg a tulzottan centralizalt vezetesben es
a statisztjkaj munka bizonyos merteku
lebecsuleseben kell keresnunk.
A tulzott centraljzaciora mu
tat az a
nagy szamu, reszletes es gyakori utasftas
Approved For Release 2010/01/08 : CIA-RDP81-01043R000100180011-5
 parl muakl{e ...........
I ~l
Sertes . 20,3
1910. 1929,
;t S:uujct7mi6 dllatdAooui1I0a
(milli6 darab)
34,0
9s,1.
la7,ti.
20,9
1930.
30,2
52,5
103,8
13,0
Iv ben
1933. 1937.
I
10,0 16,7 17,5
38,4 57,0 03,2
50,2 31.3 I 102,5
PG, i 24
STA'1.15zTIKAI TAJIKOZTA'1'O
zOtlenebb volt mint a novenytermelese.
veo
Az allatallomany a kollektivizalas kezdeten
megkozelitoleg az 1916, evi szinvonalon
nlozgott sot a szarvasmarha-, juh- es a
b
ktcskeallomany magaBabb volt a forrada-
lom elottinel, de 1930 es 1933 kozott az
allatallomany nagYmertekben csokkent,
amit hosszu evek alatt s csak reszben tud-
tak 1lotolni, 1938-ban a szarvasmarha- es
a sertestenyesztes term mar meghaladtak
a forradalom elotti szinvonalat, de a la-,
a Juli- es a kecskeallomanY men alatt,l
maradt az 1916. evinek.
1916, 1933,
uvhez viszonyitva
sz5zal6khan
49,5
107,3
>?7
15n 7
105,1
104,0
204,2
orn 4
lin Muvei. 13, kol. S7akra. Budapest. 1951. 310, old, is A lenioizmus
fbrrds; 5,1a
Budapest, 1953, 694 old,
A ket oteves terv el?_dmenyel 'nek alao- anyagi kar 679 milliard rubelre tehe-to,
bolsevik) nem emlitve az anyagilag fel nem mer-
'an aSzovjetunio Kommunlsta
J lariat- heto, mintegy hetmillios emberaldozatot.
'rt'Janalc XVIII. kongresszusa fe
Pa
kent tuzte lci hog~ be kell hozni, es ttil
v
alni a fobb kapitalista orsza-
kell szarny
bokat gazeasagi teren is, azaz az egy fore
rmeles mennyisege tekinteteben.
juto to
A kongresszuson J'ovahagyott harmadik
oteves terv vegrehajtasa nagy lepest je-
lentett volna e teren.
erv elo"iranyzata szerint 1942-ben a
At
SzovJ'etunioban az egy fore juto ipari ter
eren megkozeljtettek volna Nemet
meles t -
Anglia 1937. evi szinvonalat, es
orszag es -
n - 59 szazalekkal - meghalad-
jelentose
tak volna e teren Franciaorszag 1937. evi S ,
zinvonalat de alatta maradtak volna meg
~
1, evi szinvonala-
"lt Allamok 193n
az Egyesu
nak. EgYes legfontosabb termekek egy
fore jut o termelese term mutatkozo le-
maradas behozasa meg tobb oteves terv
teljesjteset kovetelte meg.
A nemet fasisztak tamadasa azonban
megszakitotta a harmadik oteves terv tel-
jesiteset es hatalmas karokat okozott a
szovJjet nepnek, A Szovjetunio nepgazda-
saganak is polgarainak okozott kozvetlen
AZ IPAR ES MEZOGAZDASAG
FEJLODESE A MASODIK
VILAGHABORU UTAN
A habor(xs pusztitasok nyomainak el-
tuntetese es a szovjet nepgazdasagnak uj,
az 1940, evinel joval magasabb szinvonat-
ra valo emelese az 1946-1950, evi negye-
dik es az 1951-1955, evi otodik oteves
tervben valosult meg. E ket oteves terv
teljesftesenek eredmenyekent 1955 vegen
az ipari termeles tobb mint haromszoro-
san haladta meg a haboru elotti 1940. evi
termelestr es tobb mint huszszorosan m1al-
to felul az 1929, evi szinvonalat.
A szovjet ipar novekedesenek iiteme
tovabbra is meghaladta a fobb kapitalista
orszagok iparanak novekedesi utemet,
mely a militarizalas kovetkezteben gyor-
sabb volt mint altalaban a ket vilaghti-
bortz kozott.
A; ipari termeles doi dtlagos nouekedesc
1950-t61 1954-ig
Orszag $vi ltlagns' nr;vekedis
Szovjetuni6 13,2
Egyesult Allamnk 2,6
Anglia 2,5
Franciaorsz6g 5,2
N6mct Szovetsegi KOzhrsasAg ....,, 11,4*
.r A nyugat-n6met ipar magas noveked6si uteme
jbr(szt a helyre6111tasi munkakkal kapcsolatos.
Az ipari termeles novekedeset a haborti
utani idoszakban is a nehezipar elsodle-
ges fejlodese jellemezte, 1950-ben a ter-
meloeszkozok gyartasa 189 szazalekkal, a
fogyasztasi cikkek termelese pedig 176
szazalekkal novekedett a haborta elotti
(1940, evi) szinvonalhoz viszonyitva, 1955-
ben a ter'melesi eszkozok gyartasa 91 sza-
zalekkal, a fogyasztasi cikkeke pedig 76
szazalekkal volt magasabb mint 1950-ben,
azaz 1940-hez viszonyitva tobb mint ha-
Megnevez,
~ I
Villarnosencrgia......, , .. , , milliard kW6
I Illtlhli f ~
Asv2nyolaj ............... f
Nyersvas . ....... . .... . .. .
Ac(1 ......................
A jontosabb alapangagok termelese a Szoojetunidban
Fmrrus, A Szovjetunio Minisrterlamicsa.. mellett
A legfontosabb alapanyagok termelese
a Szovjetunioban 1954-ben tobb mint
negyotodet tette ki a fobb nyugat-europai
kapitalista orszagok egyuttes termelese-
nek, tgy peldaul 1954-ben egyedijl a Szov-
.letunioban annyi koszenet es villamos-
energiat termeltek, mint Anglia es a Ne-
met Szovetsegi Koztarsasag egyiittesen,
annyi acelt, mint Anglia, a Nemet Szovet-
Szovjetuni6
liegnevezes 1938. 1954.
Szen . 10,4
4 1 ?
Lv(nyo]a1 .......................... 11,7
Nyersvns , 17,9
Ac61 ........................... 16,7
Viliamosenergia . ........ . ... . ........ . . 8,0
20,2
8,544
23,2
18,4
10,8
rom es felszeresere, illetve tobb mint ha-
romszorosara emelkedett. A nehezipar
gyorsabb novekedese kovetkezteben az
ipar ket alosztalya kozotti arany a kovet-
kezokeppen alakult:
A Szaujchmid ipari termeldsdnek megoszidsa
A ds E szeklor szerint
A fontosabb alapanyagok termelesenek
emelkedeset a kovetkezO adatokbol lat-
hatjuk:
27,7
59,7
23,9
26,2
31,3
22,0
45,644
41,1
30,0
34,s
vhen
18,0
8,5
9,0
5,0
13,3
9,4
8,4
5,4
1955, 6v
1940-hez
viszonv ttva
3,4?szerey
2,4?szeres
2,2-szeres
2,2-szeres
2,5?szeres
181
mukod5 KSZpouli Statisztikai Hiva.tal k5zlem6nyei.
segi Koztarsasag es Olaszorszag egyiitte-
sen, a szovjet nyersvastermeles pedig
meghaladta Anglia, a Nemet Szovetsegi
Koztarsasag es Belgium egyuttes nyers-
vastermeleset.
Az asvanyolajtermeles kivetelevel a
Szovjetunio minden fobb alapanyag vilag-
termeleseben fokozta reszesedeset,
A Szovjetunio gs a Jdhb kapilalista ors;agok srdzaldkos rllszese(ifse (1 Pilaf) ipr0'i lcrrnelitsrsben
Egyesult Allamok Anglia
1938*.! 1954, 1938.4 1954, 1938. 1954444
N~rnetorsthg
13,4
0,2
22,0
20,7
12,2
A vilirg ipari termelese Kina nclkul,
** A vilag 6sv6uyolajterme1ese Kina ni1kul,
*** Nemet Szovetsegi Kort6rsashg,
Statistical Yearbook, 1954,, Monthly Bulletin of Stad.istics, 1t5. oktober es Csou En-laj 1)54.
+september :3-i besz6de (Tart6s beke6rt, nkpi demokrAci6ertl 1tt51. okt, 3.) athpjan sznm.itva,
7,5
0,4
9,4
7,8
5,0
Approved For Release 2010/01/08 : CIA-RDP81-01043R000100180011-5
Approved For Release 2010/01/08 : CIA-RDP81-O1043R000100180011-5
1940,
1950,
1954.
1955.
~vben
4R,3
Qn,3
1, ~,. 166
106
200
346 I
391
31
37,8
58
70
15
19,4
3O
33
183
27,3
41
45
Megnevez~s
1040.
tvben
A szektor ....... .
61,0
70,0
B szektor .. , . , ....
39,0
30,0
O88ZPSPlz
100,0
100,0
 Approved For Release 2010/01/08 : CIA-RDP81-01043R000100180011-5
Approved For Release 2010/01/08 : CIA-RDP81-O1043R000100180011-5
181
A masodik vilaghabora utani ido"szak- tasi cikkek gyartasa is a Szovjetunioban.
ban jelentosen - bar a nehezipari terme- Az alapveto fogyasztasi cikkek gyar-
lesnel lassabban -- emelkedett a fogyasz- tasa a kovetkezokeppen alakult:
IV'chdng jonlosabb kozs:iiksdgleli cikk ternreldse a Szovjetunioban
Megnevezs
1940.
llegnevezes Mertekegyseg
I ,
Pamutszovet ................. I rnilliO in
Gyapjuszi vet ................. ?
Sel.i emszovet .... . .......... . . ?
Borlabbeli ................... . . millio par
Hris ......... , . ezer t
r4ikor
Koarzervek ..................... mllliu doboz
Szarvasmarlra ............. .... .
Ebbol: telren.
SerttSs
LO ........................................
Juh es keeske ................ . .............. .
A legutobbi 2-3 evben a nehezipar
egyes agaiban is - elsosorban a gepgyar-
tasban - jelentosen emelkedett a koz-
sJ1 ksegleti cikkek termelese. Ennek tud-
hato be a forgalomba hozott jegszekre-
nyek, moso- es porszjvogepek, villanyva-
salok, femagyak stb. mennyisegenek es
vala.sztekanak jel.entOs novekedese.
Kevesbe kielegjtok a mezogazdasag te-
rm elert eredmenyek. Bar a szovjet me-
zfigazdasag termelese meghaladja a habo-
rU elottit, azonban novekedese elmarad
az ipari termeles emelkedese es a lakos-
sag novekvo szi.iksegletei mogott. Ezert a
szovjet kormany kulonos figyelmet fordj-
tott es fordjt a mezogazdasagi termeles
term mutatkozo elmaradas gyors kikji-
szobolesere.
A novenytermesztesben a legfontosabb
feladatkent jeloltek meg a gabonanemuek
ossztermelesenek gyors naveleset. Ezt
a cell szolgalta a szuz- es parlagfoldek
nag'yaranyl feltorese es bevetese.
1954-1955-ben mintegy 33 millio hek-
tar szuzfoldet tortek fel, ami kb, enyha
3 563
120
78
205
1150
1430
1000
1941,
54,5
'37,8
27,5
~1,o
91,0
1!)50, 1954.
\, lieu
3 840
156
130
205
1267
1094
I 4SU
Fonds: Obzor ekonomicseszkovo polozsenyija Lvropi v J9>I gudu,
;1 S:rn)jetunid dllatdiltnrndinpa
(mil?lib (lahlib)
Coda a Szovjetunio jelenleni vetesterule
tenek, es egyenl6 Franciaorszag es 01asz-
orszag egyuttes vetesteruletevel. Ennek
eredmenyekent a gabona vetesterulete
1950-hez viszonyjtva mintegy 24 millio
hektarral nott.
A gabonanemuek osszlcrrnejese teki1-
teteben a Szovjetunio az Egyesult A11a-
mok gabonatermesevel kb, azonos szinteri
mozog, de a biizatermeles term messze
felulmllja az Egyesult Allamokat; 1952-
ben mintegy GO szazalekkal tobb buzat
teemeltek a Szovjetunioban, mint az Eye'
silt Allamokban,
A mezogazdasag masik kozponli fel-
adata az allattenyesztes fellendjtese. Nagy
eredmenyt 'elentett a haboruban el usz-
tult a1]omany szjnvonalanalc helyreallj-
ta.sa, ezen tulmenoen azonban az allatte-
nyesztes sera tartott lepest az ipar fejl6-
desevel, a lakossag szamanak es igeriyei-
nek emelkedesevel.
Az allatallomamy alakulasat a ]covet-
kezo tablazat adatai szemleltetik:
56,(1
24,3
2R,6
15,3
1()9 it
5 551)
24.2
516
281
217o
2 793
2 51;2
1954. ev
az 1940, az 1950.
ev sztizulekaban
143,6 144,5
301,6 156,1
G,6?szer~ 390,9
137,0 137,0
18ti,( I 171,2
194,3
25ii,'' 173,1
1954*
li3 ~ Ii4,A I (17,1!
21' 27,5
17,1; 511,0 12,1
11.1,9' 117.5~~
.r A korabbi evekkel val6 i+ sszehasnnlitast megneheziti az hllalazurnL)I,i,ti aj idopontja.
Csak juh.
Fon(s: N, Sz. Hrusesoa 1953, szcptrmber 3-i lx zede, (Snyei.
5'1'ATISZTII(AI TAJI:KOZTAT(')
Az allattenyesztes elmaradasa a takar-
nlanybazis hianyaval fuggott ossze, Ezert
helyeznek a Szovjetunioban nag3' slilYt a
takarmanygabona (elsosorban a kukorica
)
termesztesenek meggyorsitasara, 1955-ben
az eloOzo evihez viszonyjtva negyszeresere
noveltek a kukorica vetesteruletet, amel
Y
jgy elerte a 18 millio hektart. A hat
odik
oteves terv 1960-ra a kukorica vetesteru-
letenek i jabb 10 millio hekta '
rsal valo no-
veleset iranyozza elo.
A HATODIK OT1~VES TERV FOBB
1i ARi LS 'VIEZOGAZDASAGI
ELOIRANYZATAI
A nemreg nyilvanossagra hozott uj ot-
eves terv iranyvonalai l'aj tavlatokat nYi-
tnttak meg a szovjet nepgazdasag feJ'lo-
deseben. A tervben megjelolt hatalmas
feladatok meltan valtottak ki egYreszt
csodalatot es elismerest a bekeszereto es
halado kozvelelnenyben, masreszt zavart
es rnegdobbenest az imperialista korok-
ben,
alr.,Vaskohdazat
E cikk kereteben csu an a terv neh' -<
p ~
fobb ipari es mezogazdasagj eloironYza-
tara kjvanjuk felhjvnj a figyelmet.
Az uj oteves terv szerint a legfontosabb
j ari ter
p mekek 1960. evi termelese a ko-
vetkezo lesz:
;t lrylnnlosabb ulapanuagok d5 ko:s:ukseyleti cikkelr
ggdrlusa a Sroujetuni6ban 1960-ban
Villarnosenergia
Szen ..........
Asvauyalaj , ..
Nyersvas.., ...
Ace!..,..,.,,,
Cement .. , , . , .
Pauru lszi yet ..
Gyapjuszovet
Sc1Ye1Iszovet
011)6..,...,.,.
Eris ..........
Mcrttt.k-
egyseg
milllardkW6
mill!6 t
millio m
millio par
ezer t
1960, evi
elolranyzat
320
593
135
53
08,3
55
7 270
363
1074
455
3 950
Az 1960, ev
az 1940, ev
szr.zaleka-
ban
liG2
357
435
35:1
373
ll?j
189,5
303
14?szeres
201;
34:;
l'urr+is: Az SZKP Fozponti Bizottsaganak tervc
zete, Az SZ1(P XX, kongresszusanak iranyelvej a
Szovjetunio 1966-1960, evi hatodik uepgaadasag-
iejlesztLsj otevcs tcrvehez, S:abad Ndp 1956, jjanuar
16.
Az uj oteves terv ipari eloiranyzatanak
teljesjtese nagy lepest fog jelenteni a
Szovjetunio fo gazdasagi feladatanak mi-
eltibbi megvalosltasa term. A legfonto-
sabb ipari termekeknel eloiranyzott nove-
kedes uteme azt bizonyftja, hogY a Szov]'et-
unloban lnlnden szukseges feltetel megvan
ahhoz, hogy tortenelmileg rovid ido alatt
eler'e es tul
] szarnyal]a gazda.sagi term a
fobb kapitaljsta orszagokat.
Az taj oteves terv legfontosabb ipari ter-
melesi eloiranyzataj osszehasonljtva az
otodik oteves terv eloiran 5zatajval a
vetkezoket mutatjak:
A: iilodik cs halodik oldues teru jontosabb (pail
elGirany:atai
.\1 egiie'ezt;
Ipari ossztermel4s
FQtdanyag-d8cne.rpiaterruelQs
Villamosenergia , , ... , , , , .
Szen ..............
.lsvanyolaj ..............
Gbz .....................
Nyersvas .................
Acel
Hengereltaru , . , , ... , . , , .
SzincsjdmkohGszat
F'lnomftott rez
Aluminium ............. . .
Horgany .......
Nikkel
On .......................
Gdpipar
Gepgyartds osszesen}, .
Kohaszati berendezesek ..
.svanyolajiparj berend,
Vegyipar! berendezesek,.,
GSpkocsi .............. .
Traktor ...........
Vegyi- ds dplt6anyayipar
MLragya ................
Marbnatrou
Kalcinalt szeda.,,..,..,,
Cement ..................
Pala ..................
h'ogyas2td8i ctkkek
Pamutszovet .... . . . . . . . . .
Gyapjriszovot , ... , ,
Labbeli
his
Hal... ............
Novenyi olaj .... . .... . .. .
Konzerv .................
I'emmegmunkalassal egyut4.
Az otodik A hatodlk
oteves terv elolranyzata
az 1950, evl termeles
szazalekaban
170
180
143
1s5
180
176
1G2
164
kb. 200
185
350
330
120
I lS)
188
179
184
220
260
101
154
134
192
158
177
210
16.5
158
152
191
sas
154
151
152
I (i0
210
177
164
142
lno
163
248
184
146
197
204
177
168
245
205
123
145
153
17
157
lfi5
178
Az adatok alapjan megallapjthatjuk a
kovetkezoket.:
 Approved For Release 2010/01/08 : CIA-RDP81-01043R000100180011-5
Approved For Release 2010/01/08 : CIA-RDP81-01043R000100180011-5
182
A masodik vilaghaborli utani id6szak- tasi cikkek gyartasa is a Szovjetunioban.
ban jelentosen -? bar a nehezipari terme- Az alapvet6 fogyasztasi cikkek gyar-
lesnel lassabban - emelkedett a fogyasz- tasa a kovetkezokeppen alakult;
Megnevezes
Pamutszovet .................
Gyapjuszovet .................
Sel emsz6vet .................
Bbrlabbeli .. . .... . ..... . .... . .
Hris .........
Cukor ........................
Konzer vck ....................
Ndhruly jontosabb kozsziiksdgleti cikk ternreldse a S:oojetunioban
I 1940, 1950, I 1951. 11i54. ev
I
Ml rtekegyseg
I
nlilliO m
mlllio par
ezer t
mlllio doboz
A legutobbi 2-3 evben a nehezlpar
egyes agaiban is - elsosorban a gepgyar-
tasban - jelentosen emelkedett a koz-
szj ksegleti cikkek termelese. Ennek tud-
hato be a forgalomba hozott jegszekle-
ny ek, moso- es porszjvogepek, villanyva-
salok, femagyak stb, mennyisegenek es
valasztekanak jelent6s novekedese.
Kevesbe kielegjtok a mez~gazdasag ie-
ren elert eredmenyek. Bar a szovjet me-
zdgazdasag termelese meghaladja a habo-
rt elottit, azonban novekedese elmarad
az ipari termeles emelkedese es a lakos-
sag novekvo sziiksegletei mogott. Ezert a
szovJjet kormanY kulonos figYeemet fordj-
tott es fordjt a mezogazdasagi termeles
term mutatkozo ejmaradas gyors kikU-
szobolesere.
A novenytermesztesben a legfontosabb
feladatkent jeloltek meg a gabonanemuek
ossztermelesenek agJ'ors noveleset. Ezt
a celt szolgalta a sz iz- es parlagfoldek
nagyaranyu feltorese es bevetese.
1954-1955-ben mintegy 33 millio hek-
tar szuzfoldet tort(] fel. ami kb, egyha-
Megnevezs
Szarvasmarha. ....................... .
Fbh61: tehhn................................
8erte8 .... , .. , .
L6 .........
Juh es keeske .... . .......... . ............... .
3 803
120
75
205
1.150
1430
l 0011
54,5
27.55
21,0
91,6
t1\, lieU
3 840
155
139
265
126 7
1694
t 480
Fonds: Obzor ekonamicseszkuvo potozsenyija Evrcpi v grdu,
.A Szoajclunid rillahillum)inga
(millio (Inrab)
1.941, 1953,
--- jauuar 1---^~
56,6
24,;4
28,5
15.;3
1119,!1
,, 55u
242
510
281
2 170
2 793
25i2
I 953
az 1940, i az 1950.
'v 8z~zal~k~ban
143,0 144,5
201,6 150,1
0,0-szer 396,9
137,0 137,0
188,1; 171,2
194,3 164,8
25ii,: I t73,1
toda a Szovjetunio jelenlegi vetesteri k-
tenek, es egyenlo Franciaorszag es Olasz-
orszag egyuttes vetesteruletevel. Ennek
eredmenyekent a gabona vetesterulete
1950-hez viszonyjtva mintegy 24 miliib
hektarral nott.
A gabonanemuek ossztermelese tekin-
teteben a Szovjetunilr iz Egyesult Alla-
mok gabonaLrcl'" esevel kb. azonos sainten
mozog, de a buzatermeles term messze
felulmulja az Egyesult Allamokat: 1952-
ben mintegy 60 szazalekkal tobb buzat
termeleek a Szovjetunioban, mint az Egysilt: Allamokban,
A mezogazdasag lnasilc kozponti fel-
adata az allattenyesztes fellendjtese. Nagy
eredmcnyt jelentett a haboruban elpusz-
tult allomany szjnvonalanalc helyreallj-
tasa, ezen ttalmen6en azonban az allatte-
nyesztes sem tartott lepest az ipar fejl( -
desevel, a lakossag szamanak es igenyei-
nek emelkedesevel?
Az allatallomany alakulasat a kovet-
kez6 tablazat adatai szemldltetik:
1964*
okt~bci? 1.
* A korabbi cvekkel val6 osszehasonlithst megnchezlti nz Mla(szaml,il:is uj idopontju,
Csak juh,
Forms: N, Sz. Hrusesop 1953. szepternber 3-i lxszede. (Srabad N)rp. 1)53, szeptember,)
A Szovjetuni6 M1tutiisztertauhcsa mcllett mfkSdb Kbzponti StntisrtikHi IIivate1 kuzlemcnyci,
S'i'ATISZTIKAI TAJlKOZT:ATo
Az allattenyesztes elmal'adasa a takar-
nlanybazjs hianyaval fuggott i ssze, Ezert
helyeznek a Szovjetunjoban na sll
gY yt a
takarlnanygabona (elsosorban a kukorica
termesztesenek meggyorsftasara, 1955-ben
az el6zo evihez viszonyjtva negyszeresere
noveltek a kukorica vetesteruletet amel
y
jgy elel'te a 18 millio hektart. A hat
odlk
oteves terv 1960-ra a kukorica vetestell
r"-
letenek Ujabb 10 milljo hektarral valo no-
0
veleset iranyozza e16.
A HATODIK OT)JVES TERV FOBB
IPARI 1;S MEZOGAZDASAGI
ELOIRANYZATAI
A nemreg nyilvanossagra hozott uj ot-
eves terv iranyvonalaj l j tavlatokat nyi-
,
tottak meg a szovjet nepgazdasag feJlo-
deseben. A tervben megjelolt hatalmas
feladatok meltan valtottak ki egYreszt
csodalatot es elismerest a bekeszeret6 es
haladti kozvelemenyben, masreszt zavart
es rnegdobbenesC az imperialjsta korok-
ben.
E cikk kereteben csupan a terv nehanv
tobb' ipari es mezogazdasa j elo"iran
g yza-
tiara kfvanjuk felhfvni a figyelmct.
Az ilj oteves terv szerint a legfontosabb
i ari ter
p mekek 1960. evi termelese a ko-
vetkezb lesz:
.1 Iegjonlosabb aiaPaagagok es kr3;szulad1I1e1i cikkel~
ggdrhisa a Szoujetanidbun 1960-ban
1legnevezG,a M?rtek-
I egyseg
Villamosenergia
Szen ..........
Asvarnyolal, .. ,
Nyersvas......
Accl ..
.
Cement .....
Pamllts76vet .,
GyapjiIsz0 et
,
Selyemezovet
Cipl..,..,.,..
Tills ..........
I
milliardkW6
milllb t
inilliO in
millio par
ezer t
1960. evi
eloirhnyzat
s2u
593
135
53
(i8,3
55
7 270
363
1074
455
3 950
Az 19(19,, v
az 1940, ev
szhzaleka-
ban
1162
;)51
435
353
373
;148
159,5
303
14?szeres
206
34
t(flIUS: Az SZKP 1(ozponti Birottsaganak terve-
zete. Az SZKP XX, kongresszusanak irhnyelvei a
Szovjetunib 195&-19&0. evi Imlodik ncpgazdashg-
lcjtesztesT oteves tcrvchez. S:abad Ndp 1956, januar
16.
Az uj oteves terv ipari eloiranyzatanak
teljesItese nagy lepest fog jelenteni a
Szovjetunib f6 gazdasagi feladatanak mi-
el(ibbi megvalosftasa term, A legfonto-
188
sabb ipari termekeknel eloiranyzott nove-
kedes uteme azt bizonyftja hogY a SzovJ'et-
unioban minden szukseges feltetel megvan
ahhoz, hogy tortenelmileg rovid id6 alatt
elerje es tulszarnyalja gazdasagj teren a
fObb kapitalista orszagokat.
Az tij oteves terv legfontosabb ipari ter-
1nelesi el6iranyzataj osszehasonljtva az
otodik oteves terv el6iran zatajval a -
Y ho-
vetkez6ket mutatjak:
A; ritodik ds hatodik oldues tern jontosabb i ari
el&rdnyzalai p
Az otodik A hatod1k
ltegnevezes oteves terv eliSirhnyzata
az 1950, evl termeles
szhzalekhban
Ipari iisszternrelbs
FittJanyag-e8energiaternreles
Villamosenergia
Szen .
Asvanyolaj
Ghz .....................
3C.J.a...................
Acel
Hengerelthru .......... .
., heaunemunkalassat egyutt
170
180
143
185
180
i76
162
164
Szinesf dmkohdazat
F'fnomftott r(; ..... , , , , . , lg(I
Alumfnium . 26(J
Horgany .... , .... , 25u
Nikkei , 153
On ....................... iSo
I
Gd
Pipar
Gepgyhrths osszesen*., . , , kb. 200
Kohhszati berendezesek , , ley
Asvaoyolajipari berend. ,. ;35(1
Vegyiparl berendezesek , , . 330
Gepkocsi ................. : .120
Traktor ........ . .... ? ..119
Vegyi- is dPlt6aoryagipar
I
1liitr1gya ................
1Rn
Naronhtrou ............... 79
Kalclnhlt szOda 184
Cement,,,,,,,,,,,,,,,,, 220
Pnla ...................?. 200
11'oggas2tasi cikkek
Pamutszovet ............ 161
Gyapjt szovet ........... 154
Lhbbeli 134
Hiss 192
Hal ... I 158
Niv'nyi olaj
............. ' 177
i
Kouzerr? ................. 210
I
18152
191
sati
.1 :i9
151
152
160
310
177
164
142
1so
163
248
184
146
197
204
177
168
245
205
12.3
145
153
17
157
165
17'
Az adatok alapjan lnegailapithatjuk a
kbvetkezoket.;
 Approved For Release 2010/01/08 : CIA-RDP81-01043R000100180011-5
184
a Az uj oteves terv az ipari termeles
valamennyi agaban gyorsutemu fejlesz-
test iranyoz elo,
b) A fejlesztis uteme az ipar egeszeben
s againak tobbsegeben - fgy a kohaszat-
ban es a gepgyartasban is - valamive]
lassubb lesz mint az elozo oteves tervben
volt. (Szem elott kell tartani azonban,
hogy uj oteves tervben az ipari terme-
les 1 szlekos novekedese az elozo oteves
terv mintegy 1,9 szazalekos novekedesevel
egyenlo volument jelent.)
C) Kiilonos figyelmet erdemel az, hogy
a futoanyag es energiatermeles fejleszte-
set meggyors(tjak: mind a villamosener-
ia mind a szen, az asvanyolaj es a gaz-
g
termeles novekedesi eloiranyzata na-
gyobb, mint az elozo oteves tervben volt.
d A mezogazdasag elott allo feladatok
megoldasa szempontjabol nagyjelentosegu
a mutragya es a traktortermeles noveke-
desi i temenek fokozasa.
A Szovjetunio fo gazdasagi feladatanak
megoldasa csak a korszeru technika alap-
jan s a munka magasabb fold termele-
kenysegevel erheto el. Ezert az uj oteves
tervben rendkiv ai tgy sulyt helyeznek
a termeles technikai szinvonalanak eme-
lesere: atfogo automatizalasi programot
frtak elo es a muszergyartas gyors utemu
fejleszteset hataroztak el. A muszerek es
az automatizalashoz szukseges eszkozok
termelese osszesen 3,5-szeresre emelkedik.
(Peldaul az ellenorzo es szabalyozo mu-
szerek termelese 4,0-szeresere, a szamolo
es ]yukkartya gepeke 4,5-szeresere, a vil-
lamos meromiiszereke 3,6-szeresere, az op-
tikai-mechanikai muszereke 3,0-szeresere,
az elektromos muszereke 2,6-szeresere.)
A technikai szinvonal emelese alapjan
a hatodik oteves terv az iparban a munka
termelekenysegenek 50 szazalekos nove-
leset iranyozza elo.
Az ipari termeles novelesenek fontos
STATISZTJKAI TAJEK0ZTA'ro
forrasakent a terv a meglevo termelesi
kapacitasok jobb kihasznalasat jeloli meg.
:1 lerrnelds eldiranpzoti n6veldsdnek a jobb
kapacildskihaszn(ildsb6l eredG hdnyada*
1lcgnevezes sz'iznldk
Szentermeles
.....................J
l`~7)
blomterme)es
....................
34
llurgauytcrmelCs
..................
47
NikkeltcrmclAs
6()
NyersvasgyArtAs
................
35
TraklorgyArtAs
....................
69
GepkocsigyArtAs
..................
55
CcmentgyArtAs
32
(30)
Ahol rcudelkezesre alit, zArbjelben koziiljuk az
elnzo oteves terv elOirAnyzatAt is.
1955 es 1960 kozott jelentosen fokozni
kivanjak az iparvallalatok specializalasat.
A specializalas fokozasa elo" fogja segiteni
az onkoltseg csokkenteset es a minoseg
javjtasat. Ezzel egyidejuleg a gazdasagi
egyseget kep~zo videkeken belul kibovjtik
a vallalatok kozotti kooperaciot.
Tovabb gyorsitjak a keleti orszagreszek
ipari fejleszteset. A keleti teruleteken el-
sosorban a futbanyagigenyes es villamos-
energia igenyes iparagakat fejlesztik, mig
a Szovjetunio europai reszen - sot az
Uralban is - korlatozzak ezek tovabbi ki-
epjteset. Az iii iparvallalatokat altalaban
a nyersanyaghazis kozvetlen kozeleben
epitik.
Nagy feladatok allnak az iij oteves terv-
ben a mezogazdasag elott is. A terv 1960-
ra a gabonatermeles 180 millio tonnara
valo emeleset, a nyersgyapottermeles 56
szazalekos, a cukorrephtermeles 54 szaza-
lekos, a burgonyatermeles 85 szazalekos,
a fobb allati termekek termelesenek atla-
gosan 100 szazalekos emeleset iranyozza
elo. E feladatok sikeres teljesjteset a ge-
pesftes, valamint a munka termelelceny-
segenek nagyarany'i emel~sevel kjvanjak
biztositani.
A hatodik oteves terv a traktorallomany
tobb mint ketszeresere valo emeleset es a
kombajnok szamanak 160 szazalekos no-
veleset iranyozza elo.
A fibb mcz6pazdasd51i Odpek szdmdnak alnkuhisa a Szoujetunidban
(ezerben)
Megievcz~s
1040.
~vben
1955.
A me7. gazdasAg zAmhra 1050- 19fi0
kozott Atndfisrn keriilO g%pek
('I irAnyzat)
Traktor* ... . ..... .
Oahonakombhjn ...................
TehergApkocsi ......................
894
18~
1400
350
450
16511
1{!.0
k 15 locrrfsrc AtszAmitva,
Forrdsr N. A. Bulpanl)in, Az iparfejlesztes lelaltatairi I, Szikra, Budapest. 1955. 6, old,
Az SZKP Kozponti BizobtsAgAnak tervezete, Az SZKP XX. kongresszusAnak irAnyelvei a Srnvjrhmie
1950--1966. evi hatodik nepgazdasAgfejlesz4isi oteves terWhez, Szabad Ndp, 1956. jafnuAr 16.
A tovabbiakban szamos eddig nem gyar-
tott mezogazdasagi gep gyartasat (hidrau-
likus vezerlesu traktorok, traktorra sze-
relheto mezogazdasagi gepek stb.) a re-
gebben gyartott geptfpusok modernizala-
sat, a villamosenergia szeleskoru alkal-
mazasat, a termeshozam noveleset bizto-
sito vegyi anyagok termeleset vettek
tcrvbe.
Nagy jelentoseguek a gepallomasok
ntunkajara vonatkozo iranyelvek, melyek
1960-ra eloirjak a gepallomasok villamo-
sftasanak befejezeset, a traktorok es kom-
bajnok napi teljesitmenyenek 1-egalabb
30-35 szazalekos noveleset es a traktor-
munkak onkoltsegenek mintegy 16 szaza-
lekos csokkenteset.
Az ipari es a mezogazdasagi termeles
novekedesenek alapjan az uj oteves terv
fofeladatul a szovjet nep anyagi joletenek
es kulturalis szjnvonalanak tovabbi jelen-
lus emeleset tuzi ki.
Az otodik oteves terv -utolso eveben
1955-ben az ipli : . ,.~s alkalma-
zottak realbere 91 szazalekkal volt maga-
sabb az 1940. evinel es 39 szazalekkal ha-
ladta men az 1950. evit, A parasztok jove-
delme 122 szazalekkal emelkedett 1940-hez
viszonyitva es 50 szazalekkal volt maga-
sabb az 1950. evinel. Az uj oteves terv a
nemzeti jovedelem 60 szazalekos, a mun-
kasok es alkalmazottak realberenek atla-
osan 30 szazalekos, a koihozparasztok
g
jovedclmenek pedig atlagosan 40 szazale-
kos novekedeset irja elo. Ez azt jelenti,
hogy 1960-ban a munkasok es alkalmazot-
tak realbere masfelszerese, a parasztok
jovedelme pedig tobb mint ketszerese lest
a haborti elo'tti szinvonalnak.
Az allami lakasepitkezest az uj oteves
tervben mintegy 200 szazalekkal kivanjak
novelni.
hatalmas eredmenyeket ertek el a Szov-
jetunioban a gazdasagi es a muszaki szak-
emberek kepzese term. Mjg az 1927-28-
as tanevben a szovjet foiskolakon mind-
ossze 160 000 disk tanult, addig 1954-55-
ben 1,8 millio dick tanult. Az oteves ter-
vek kezdeten a nepgazdasagban mindossze
146 000 kozep- es felsofoku vegzettseggel
rendelkezo szakember dolgozott, ma
185
mintegy 5 es felmillio. Ezen a teren a
Szovjetunio a vilagon az elso helyet fog-
lalja el,a ami nem kis mertekben foglal-
koztatja es nyugtalanjtja a nyugati sajtot.
Az oteves terv uj hatalmas feladatokat
allft az iskolai es az egyetemi oktatas ki-
szelesftese es szfnvonalanak emelese ele.
A terv elofrja az altalanos kozepiskolai
(10 osztalyos) kepzesre valo atterest s a
kozepfoku es felsofoku vegzettseggel ren-
delkezo szakemberek szamanak 150 sza-
zalekos noveleset.
Osszefoglalolag megallapithatjuk: az el-
mult harom evtizedben a Szovjetunioban
az ipar paratlan utemben fejlodott. Ez a
fejlodes gyorsabb volt meg a leggyorsahb
utemben iparosodo kapitalista orszag, az
Egyesult Allamok iparanak noveked~se-
nel is.
A Szovjetunio 1929-tol 1960-ig, azaz i' e-
reken 30 ev alatt nyersvastermeleset
negy millio tonnarol 53 millio tonnara,
aetlt~rrnelset 4,9 milli6 tonnahr] 68.3 mjl-
ljo tonnara, villamosenergiatermeleset pe-
dig 6,2 milliard kilowattorarol 320 milliard
kilowattorara emeli. Az Egyesult Allamok
ugyanezt a fejlodest a nyersvastermeles-
ben 60 ev alatt, az aceltermelesben 50 ev
alatt, a villamosenergiatermelesben pedig
45 ev alatt erte el. E ket fejlodesi idiiszak
osszehasonlitasanal figyelembe kell meg
vennunk, hogy mig az Egyesult Allamoic
gazdasagaban a haboru nem okozott ka-
rokat sot a haborits konjunktura ~erken-
toen hatott a gazdasagi fejlodes menetere,
ugyanakkor a Szovjetunioban a masodik
vilaghaboru pusztftasai egy ido"re meb
szakitottak a szovjet gazdasag toretlen
fejloOdeset es a nepgazdasag helyreallitasa
hatalmas anyagi aldozatakat igenyel.t.
A gyorsutemu fejlodes eredmenyel;ent
a szovjet ipar elo"tt realis feladatkent all
az a celkituzes, hogy az elkovetkezo
evek folyaman elerje es tlalhaladja a leg-
fejlettebb kapitalista orszagokat az egy
fore eso termeles tekinteteben is.
F6ti tstvnnaie
PJ'aV(kI. 196. tebriii' S.
Approved For Release 2010/01/08 : CIA-RDP81-01043R000100180011-5
 Approved For Release 2010/01/08 : CIA-RDP81-01043R000100180011-5
186
STATISZTIKAI TAJ1KOZTAh
A masodik indiai ot~ves terv
Az indiai kozgazdasagi sajto az utobbi
idoben sokat foglalkozik az 1)j indiai ot-
eves terv problemaival. Amint ismeretes,
Indiaban az else oteves terv idoszaka
1955-ben lezarultr es 1956-ball mar a ma-
sodik oteves terv vegrehajtasahoz kezde-
nek hozza.
Az eddig megjelent kozlemenyek alap-
Jan az 1)j indiai oteves terv kovetkezo
jellegzetessegeire mutathatunk ra:
1. A tervek szerint a masodik oteves
terv celkituzesei joval nagyobbak lesz-
nek, mint az elsoe voltak s igy a terv je-
lentosege mind az indiai gazdasag, mind
a nemzetkozi gazdasagi elet szempontja-
bol tulno az else oteves terv jelentosegen?
2. A masodik oteves terv az ipar - s
ezen beltil elsosorban a nehezipar es a
kozlekedes - gyorsutemu fejlesztesere
osszpontosftja a rendel.kezesre allo ero-
forrasokat, s igy az orszag elmaradott
gazdasagi szerkezetenek bizonyos foku
megvaltoztatasara torekszik, amfg az else
oteves terv kozponti celkituzese a mezo-
eT Ac az n}(ne ga7
gs.es .,a ._~ .. ,.~~ti.
azdasa,~K feil
dalkodas kiterjesztese volt.
3. Fontosak ezenkfvul a terv tarsadalmi
jellegu celkituzesei is. A tervek szerint
ugyanis a masodik oteves terv idejen a
beruhazasok nagy reszet a mar allami tu-
laidonban levo vallalatoknak J'uttatjak,fl-
letvc elsosorban allami tulajdont kepezo
itj letesitmenyeket szandekoznak letre-
hozni. (Ez a celkituzes elsosorban a kulcs-
iparagakra, igy a szen-, vas-, aceliparra,
a hajo- es repulogepgyartasra, valamini
az asvan ola'i arra vonatkozik.
Y Jp )
Ebben az osszefuggesben erdemes meg-
emlfteni, hogy Nehru egyik nyilatkozata-
ban - a tavolabbi jovore vonatkozoan -
felvetette a bankok allamosftasanak a
gondolatat is.
A masodik oteves terv celkituzesekee
vonatkozo fobb adatok - az eddigi koz-
lesek alapjan - a kovetkezok:
A nemzeti jovedelem evi novekedeset
l.orulbelul hat szazalekra, az egesz terv-
idl szakra vonatkozoan 25-27 szazalekra
tervezfk. Az else oteves terv else harom
1 :1z els5 indiai iileves tervre vonatkoz6an 1Gs(l
Simon Jdzsefna: India gazdasagi helyzete a shmok
tukreben. (Slalisztikai Szemle 195;. 6? sz, 572-581.
old.' e. cikket,
eve alatt a nemzeti jovedelem egyuttes
novekedese 12,5 szazalek volt, Igy tehat
a masodik oteves terv celkituzese realis-
nak latszik. A beruhazasok aranya a meg-
nbvekedett nemzeti jovedelemben 11 sza-
zalek lesz, szemben az 1951-55-os ido"szak
7 szazalekaval.
A masodik oteves tervben az osszes be-
ruhazasok eloiranyzata kb, ketszerese
az else oteves terv eloiranyzatanak. Az
1956-tol 1960-ig terjedo tervidoszak alatt a
meg nem vegleges tervek szerint kb. 63
milliard rupiat2 ruhaznak be. Ennek a
megoszlasara vonatkozo adatok eddig
meg nem jelentek meg, viszont ismerete-
sek a netto alloalapnovekedes megoszla-
sara vonatkozo adatok. A netto alloalap-
novekedes megoszlasa a tervek szerint a
kovetkezokeppen fog alakulni:
1'e1!o al!oalal)novekedes a masodik r'iI 'es ieru malt
a f (l b napgaulasapi dl)akban
Me7Sgazdasbg ea kozs(g-
fejleszt(s (folvnmszalnilyo-
z5ssal es iintiizessel egyiitt) 9 500
Energlatermeles ........... 5 000
KSzlekedes es tfrvkiizi(s ? .. 9 (WO
Ipar (s I),iny(lszat (kisiparrai
egvStt) ..............?.,?, 14()00
pltkezes ....... ........ 13 500
Eeszletek (s egyeb ? ? . ? . ? . _ 5 000
Nettb d1I Az bssze"
alaptniiveke-~ nctt6 hllh
des (mull o i paovek"
des szazal(-
rupia)
kGban
O& Z('selt
,5( 000
17,1
,
,u
16,t
25,0
24,0
S,q
100,0
Az osszes beruhazasokon belul az ipari
es kozlekedesi beruhazasoknak, az ipari
beruhazasokon belul a nehezipari beru
hazasoknak biztosftanak elsobbseget.
Az ipari bcrulidzasok rncposrldsa
Megnevezes sxGzal(k
Vas- ins ac(lipar ., ?., ??,....,.?....?..,, 30,4
(;epet (s Pelszere)est elfallitb iparaigak ., 20,3
Vegylpar (neh(zvegyip,trra4 egyutl) ...... 22.2
1(is- (s falusi ipar ...................... 11,:1
Egy(b I'l,8
()sszc,en 100,li
Vela Aye, 1955? oktblier adaitat a1apj5n szkrnltv'a?
18i
A jelentos ipari beruhazasok az ipari legfontosabb iparcikkek termelesere vo-
termeles nagymertekl emeleset teszik le- natkozo celkituzeseket es az else oteves
hetove. Az alabbi tablaban kozoljuk a terv soran elert eredmenyeket.
P,iil ipurril;ketr !Cri1ICl(5('m'k alukuhisa uz elsu rs a (Inispriik ))!rues Icra alall
1egnveze
Az els
adatok
feladata, eve elb
_ rrfnyzat uz
1950-51, r~ "- 1955-56. 1055-50.
(bl zis ev) , lfla~"a4' (becsles) 1960-61. Gvi termeles
- evi szdzaldk5-
evi tcrrne1Gs eldirQuyzat ban
Nyersvas (milli6 t) ,
Ac(1 ( ,, ) 1,J 1,1
( 4,0
Cement ( ,, ) ....... ? .................... I 2,n
Alumiuiuni (ezer t) ............................ 3,7 3,9
Szen (millib t) ............................. 32,0 30,0
Vas(ro ( ) ............................. 3,0 4,0
Maugan(rc ( ,, ) 1,0 2,0
.
Nchez'vegyiparr cikkck (%).....................
.
1~S tr4'~vr
OyapluGruk (millib tout) 1.8,0 19,0
Pamutszovet (millib yard) 3 718,0 4 900,0
Cukor (millib 1.) 1,1 1.1
Pours: Industry and I Ibour, 1955. okt6ber 1.
65.7
3,9
4,6
5,6
256,0
675,1)
A mezogazdasagi beruhazasok aranya- kitunik ez a kovetkezo tablabol, amely a
nak csokkenese termeszetesen nem azt je- mezogazdasagi termeles emelesere vonat-
inri.iaban le k.ivannak mondani knzo celkituzeseket tartalmazza.
lenti hog~v
a mezogazdasag .fejleszteserol, Vllagosan
:I (ooh nie:opazrlrisalli Ierntekek termeldsdnek alakulasa a: else is a masodik olaues lero alai!
Oabona (milliO t ) ............................
Egyeb elelnniszerek (%) .......................
Oyapot (milli6 bl la)
Nyerscukor (millib t) .........................
Olajos magvak (millib t) ................
DoIi ny (ezer t) ..............................
Tea (millib font) ..............................
I arras: ]nduslry and Labour, 19x5? oktbber 1.
Az elsS oteves tervre vonatkozo
adatok
1950- 51.
(bdzis ev)
T---_ 1958-86.
1953--51. (becsl(s)
evi ternlelba
50,0
2,9
5,0
5,1
258,0
607,0
A mezogazdasagi termeles emeleset jo-
reszt az ontozeses gazdalkodas kiterjesz-
tesevel akarjak elerni. A tervek szerint
1960-ban az ontozott teruletek 40 millio
hektart fognak elerni. (1950-ben 20 millio
hektart ontoztek Indiaban,)
0,35
1,3
4,8
4,0
37,0
4,0
2,0
100rv0
100,0
20,0
5000,0
1.4
66,0
100,0
4,2
5,0
5,6
250,0
675.))
A masodik As
oteves terv 1960-61,
1,8
5,0
10,0
40,0
00,0
13,0
3,5
25.0
5500,0
2.1
A masodik
St('ves terv
feladatni
1900-6l.
evi
el0irtny'zat
7(i,0
1.5,11
5,8
7.5
7,0
300.0
7750.0
514,3
184,0
20x,3
1000,0
102,2
325,0
175,0
300,0
400,0
125,0
110,0
Az
1960-61.
evi elS?
irQnyzat az
1955-56.
evi termeles
szdzalbk6-
ban
(15,2
139,0
150,0
125,1)
120,0
I i II
Az 1)j oteves terv idejen mintegy 12
millio 1)j munkaalkalmat kfvannak te-
remteni.
A tervek szerint az 1)j oteves terv ido-
szaka alatt a kovetkezo 1)j munkaleheto-
segek nyflnak?
mezo azdasbgban ................................ 3 800 (X))-9 700 000 szeurely szbmkra,
banyasautban ..... 3)) Olk} 400 000 szemely szam6ra,
.yhrakhan . 1 `'_k(00{ )--1 4000X0 szemely sz~miira,
v:''ulkn:il is a hirkuzlcsben .................... :,f0)011 - 100(9) szemely szitmflra,
kii7iclcc00s1en i s kereskedeR'Iuhcn 000000 szemely sz;rtntra,
r?yi~h
allamigazzatRsb;lu ........... `00000 szemely sthniara?
11
Approved For Release 2010/01/08 : CIA-RDP81-01043R000100180011-5
 Approved For Release 2010/01/08 : CIA-RDP81-01043R000100180011-5
188
1955-50.
1953-54. (becsles)
A terv egyes egeszsegugyi, kulturalis es szocialis celkituzesei a ki vetkezok:
Szocidlis terufeladatok a; elst es a mdsodik oleucs tern id6szaka alall
Megnevoz~s
1C6rhiizi 5gyak szama (ezerben) ...............
Orvosok szama (ezerben) ......................
VArosi h5zak (ezerben) ........................
Iskolazas (a 6-14 eves korrt gyermekekbbl az
iskol6ba j5r(k arAuya szazalgkdban) .........
Az elso oteves tervre vonatkoz6
adatok
1950-51.
(b5zis ev)
107,0
10100,0
32,0
Forr;gyesu "lt Allamokban.
G. Vladtkin: A kuJ'bisevi StatisztikaiHi-
vatalnak a haztartasstatisztika term szer-
zett tapasztalatai.
": Az altalanos uzemi koltse-
M. Niscsti
gek elosztasanak modszerei vegyes gep-
,js;, rmuallomany eseteben.
i
TKozlov: N. K. Druzsinyin professzor:
T.
eloadasok a kereskedelmi fo-
Stattsztlkat
iskolak reszere,
TUNGCSI KUNGCO TUNGIISZt1N
(Statisztikai Hirek)
A Kinai Nepkoztarsasag
Miami StaliszUka~i 1iivaialanak folyoirata
1955. iWi 9. SZAM
.lavftsuk meg a tervellenorzest, fgy har-
unk elso oteves tervunk gyozelmeert.
coff
Emeljuk a vezetes szfnvonalat, kuzdjuk
le a nehezsegeket, s idoben es orszagosan
hajtsuk vegre az ipari ellenorzeseket,
Jiri Skolka: A valtozatlan es valtoz6
allomanyn index helyes es teves magya-
razata.
Dr. Vi. Srb-M. Kucera: A gyermek-
halandbsag alakulasa Csehszlovakiaban.
A. Podesva: A varosstatfsztika proble-
mai.
J. Bulina: B. Korda gazdasagi indexei.
PRZEGLATi
STATYSTYCZNY
A Lengyel Kozgazdashgi Tarsasag
Statisztikai szakoszlalyanak foly6irata,
1955. 1 VI 2, SZAM
St. Szulc: Az emberi elet meghosszabbf-
tasanak kerdese a demografia megvilagf-
tasaban,
E. Vielrose: Lengyelorszag nepessege a
4 11. ~,...: t nl 1.1,b.-
wckcn a pots^ciuli . dc-
hdbor uta
mografia szempontjabol,
A. Karpinski: A beszamolas tulburjan-
zasa ellen folytatott hare kerdesei,
.1. Oderfeld: A munkahely atbocsatoke-
pessege.
I. Morsztynkiewicz: A Kozponti Statisz-
tikai Hivatal konyvtara.
A Kozponti Statisztikai Hivatal mate-
matikai-stati ztikai bizo
s ttsaga.
St. Szulc: A nepessegi kerdesek tudo-
manyos vizsgalatara alakult nemzetkozi
unio tagjainak kozgyfilese.
1955. EVI 3, SZAM
B. Szulc: A nemzeti jovedelem fizikai
terjedelme dinamikajanak vizsgalata,
w, Sochacki: A kommunMis es lakas-
statlsztlka helyzete es idoszeru kerdesei.
St. Szulc: Az emberi tarsadalom oreg-
szik.
z. Michalkiewicz: A termelesi mutato-
szam kivalasztasa a munkatermelekeny-
seg kiszamftasakor a konfekcib iparban.
T. Puchalski: A munkateljesftmeny- es
a munkaversenynormak statisztikai elem-
zese.
Approved For Release 2010/01/08 : CIA-RDP81-O1043R000100180011-5
Vang-Szo-HOa. Az alapfoku statiszti-
kai munka nehany kerdese.
S'ao-Ji-ven: Hogyan valbsftsuk meg a
nem szocialista ipar statisztikai ellenor-
zeset.
A beruhazasok penzugyi befejezettsege
mertekenek szamftasa.
A Cschszlovak Koztarsasag
Allami Statisztikai Ilivatalaaak folyoirata
1955. EVI 8. SZAM
J. Kozak: A mezogazdasagi termekek
vetesteruletenek osszefrasaval kapcsola-
tos ellenorzes modszerehez,
S. Ginzburg: A varosi es keruleti la-
kossag vasarloalapjainak megtervezese a
Szovjetunioban.
A. Cern : A teljes termeles es a ber-
alapfelhasznalas viszonyanak kerdese az
iparban.
Dr. Fr. Vavrovszky: A hasznalatra at-
adott lakasok kimutatasa.
J. Novak-dr. Vi. Trnka: A vas(tl,i sta-
tisztika eeyes idoszeru kerdesei.
A gazdasagi eredmeny terve teljesitesi
szazalekanak kiszamftasa.
Dr. V. Haas: Amu nkakeptelenseggel
,f aro betegsegek nYilvantartasanalc es
statisztikajanak jelenlegi helyyzete.
1955, EVI 9. SZAM
F. Vavrovszky: A munkatermele-
Dt
kenysegi terv teljesftesenek szerepe a
termelesi terv teljesfteseben.
A fogYasztoi kereslet vizsgalata a haz-
,.,
asi koltsegvetesek statisztikaianak
tart
alapjan.
115 1
RESTADE STAIIS11C~
A Roman Ncpkoztarsasag uinisztertanacsa meiielt
mfikidl Kozponti Statisztikai Igazgatosag folyOirata
1955. I~VI 3. SZAM
I. Ferenbac: Az iparvallalatok oszta-
lyozasa iparagak szerint,
G. Hegyi: Az iparvallalati onkoltseg
helyes elemzeseert.
1. Marinescu: A varosi kozhasznalatU
kozlekedesi eszkozok utasforgalmanak
minosegi mutatoszamai.
I. Dirnion: Ui beruhazasi statisztikai
beszamolorendszer.
V. Ionescu: Az onkoltseg elemzese az
allami gazdasagokban.
1. Chertes: Az t j technika fejlesztese-
nek es bevezetesenek statisztikaja.
1. Teich: A termeles iitemessegenek
VildLWiuv iiIU LULVAi.alllait Vl.
V. Urseanu-V. Weiss: Lrtekezlet a
valoszfnusegelmelet es a matematikai
statisztika alkalmazasarol az iparban.
1955. LVI 4, SZAM
H. D. Sterian: A gepipar a nepgazdasag
muszaki alapjai rekonstrualasanak es bo-
vftesenek eszkoze.
G. Tarau: A termesbecsles tapaszta-
latai.
G. Susnea-N. Georgescu: A lakossag
fogyasztoi kereslete tanulmanyozasanak
nehany kerdese.
G. Culcer: Az operatfv muszaki szam-
bavetel a statisztikai heszamolorendszer
dokumentaciojanak alapja.
M. Glassberg: Az epftoipari termeles-
rol szblo beszamolojelentes helyes elke-
sziteseert.
D. Mustareata: Az anyagi-muszaki el-
latasi tePp teljesftese statisztikai megfi-
gyelesenek nehany kerdeserol.
N. Lupan: Az 1955-1956. evi kozokta-
tas mutatoszamrendszere es statisztikai
heszamoltirendszere.
A. Klier: A statisztikai munka meg-
szervezese a kisipari szovelkezetben.
11
 Approved For Release 2010/01/08 : CIA-RDP81-O1043R000100180011-5
BWLIOTHEQUE DE L'OFFICE CENTRAL HONGROIS
DE STATISTIQUE
BUDAPEST, IL, KELETI KAROLY UTCA 5-7.
192
Shilislisthe Praxis
A NEmet Dcmokratikus Koztarsasag
yvIlami KSzponti Statisztikai liivatalanak folyoirata
1955. EVI 8, SZAM
H. Frase: Tervezes - statisztika -
sz'imvitel.
J. Hess: Megegyszer a mezogazdasagi
reprezentatfv vizsgalatok kerdesehez.
J. Rudolph: A szubvenciok es a kulke-
reskedelrni arkulonbozetek kezelese a
nemzeti jovedelem merlegeben es a tar-
sadalmi ossztermek vizsgalatakor.
1955. EVI 9, SIAM
K. Albrecht: Az uj technika statiszti-
kajanak bevezetese.
A. Clemens: Meg jobban novelhetjuk
a gep- es traktorallomasok teljesftme-
nyeit,
H. Heinig: Az anyagfelhasznalasi nor-
mak statisztikajanak feladatai.
H. Lange: A beruhazasok elokeszftese-
nek es megvalosftasanak jobb elemzese-
hez vezeto utak (I).
E. Haneke: Milyen iegyei, a niez5gazda
sagi f zemi vizsgalat a jovoben.
1955. EVI 10, SIAM
A. Kindelberger: A ?statisztikai szolga-
lat" tfz eve a Nemet Demokratikus Koz-
t~hrsasadban.
IRODALOM
A tarsadalmi ossztermek.
A foglalkoztatottak ezevi teljeskaru
osszeirasa egyszert sftett program alapj an.
H. Lange: A beruhazasok elokeszftese
nek es megvalosftasanak jobb elemzesi
modjai (II.).
N. Schroder: Statisztikai modszerek al-
kalmazasa a kohaszati termekek keszlet-
normainak megallapitasahoz.
1955. EVI 11. SIAM
A. Tomm: A munkaero nepgazdasagi
vizsgalata.
M. Mewis: Ujraszamozzuk az uzeme-
ket,
D. I. Oparin: A logaritmikus leptek je-
lentosege a gazdasagi folyamatok terve-
zeseben es elemzeseben.
H. Messerschmidt: A muszaki es tudo-
manyos szakemberek osszeirasa.
1955, 1VI 12, SZAM
F. Behrens: Elo kell keszfteni a statisz-
tikat a masodik oteves terv feladatainak
megoldasara.
H. Georgi: Az 1956. evi jpari besza-
moiojeietiies.
G. Forbrig: A munkatermelekenyseg
novekedesenek meresercl,
A. Kindelberger: A novekedes i teme.
Konferencia az iparstatisztikai csopor-
tosftasokrol.
Dear Sirs,
SZERKESZTOBIZOTTSAG:
DRECHSLER LASZLO, FAZEKAS BELA, GARAM JOZSEF, HETENYI ISTVAN,
KENESSEY ZOLTAN, LAKOS SANDOR, LUKACS OTTO, MANDI PETER,
MOD ALADARNE, PETER GYORGY (foszerkeszto), REDEI JENO (felelos szerkeszto),
ZALA JOJLIA
STATISZTIKAI SZEMLE
Megjelenik havonta egyszer. Ktszult 5000 poldanyban.
Szerkesztoseg: Budapest, II. Keleti Karoly u. 5. Telefon: 155--2O8
Kiadohivatal: Budapest, 11. Keleti Karoly u, 5. Telefon; 358--530 (135, me.llekl
Felelos kiado a Statisztikai Nyomtatvany- os Folyoiratkiado VMlalat igargatbja
Muszaki vezeto: Gyenes L. Gyorgy
E16fizetc : Posta Kozponti Hfrlapiroda, Budapest, V. .fbzsef nador ter 1.
Tclefou; 180--R;)O, ugyfelszolgalat: 183-(22. Elbfizetssi dlj: negyedsvre 2L- Ft, fslevre 18,--- Ft.
1 evre 96,- Ft. Csekkszamla: 61,272,
a folyOirat regebhi peldanyai kaphatbk a Posta Kozponli llirlapiroda Ujsagboltjfiban
(Budapest, 1,, fbzsef Attila utca 3.)
Allami Nvrmda Budapest, I.. I{apisztr;ln for 1. Ili. 4t~26f2, -- Felelos vezeto: Koltai Ferenc.
BHBJII1OTEKA BEH['EPCKOI O
UEHTPAJ1bHOr0 CTATNCTwlECKOro Y[IPABJIEHHB
6YAAUEWT, II., KEJIETH KAPOJIS YJIHI.IA 5-7.
YsaxcaeMbie I'ocnoua,
O6paWaeM Bailie BHF MaFwe Ha TO yTO B paMKax o6MeHa II3J aH1VJM11 HMI >iwp-
Haz ,,Statisztikai Szemle" c RHBapR 1966 roi(a 6YueT cotep>KaTb e31OMe craieu Ha
P
YCCKOM H aHrM1~l1CKOM R3bIKax. Mbl rny6oKo Y6emAeHbl, ~1To noMeIIeHHe KpaT)coro
p
co ep,' KauI{R riY6nHKYeMb1x B iKYpHaile CTaTe41, O6Jiergwr o3HaKOMnelle C 3J HUM
~
BeHrepcKoro ueHTpaJ1bHOro CTaTHcTlneckoro YnpaBJIeHIIR.
C HcKpeHHHM YBameHIi M
BH6nHoTeRa
BeHrepcuoro UeuTpanblloro
CTaTHcTligecKoro YnpaBneHHR
We should like to draw your attention to the fact that the review, entitled
Statisztikai Szemle, sent monthly to your address within the frame of our exchange of
publications contains from January, 1956 onwards summaries of articles in Russian
and English languages, too. We hope that these summaries will contribute to the
usefulness of the review Statisztikai Szemle, published by our Office.
Yours faithfully
Hami \v omda, l - 4561/5.
Approved For Release 2010/01/08 : CIA-RDP81-01043R000100180011-5
Library of the Hungarian
Central Statistical Office