1963 YEARBOOK OF THE HUNGARIAN IRON INDUSTRY RESEARCH INSTITUTE (COMMUNICATION OF THE RESEARCH INSTITUTE FOR FERROUS METALLURGY)

• Document Type: CREST
• Collection: General CIA Records
• Document Number (FOIA) /ESDN (CREST): CIA-RDP80-00247A002700240001-4
• Release Decision: RIPPUB
• Original Classification: C
• Document Page Count: 735
• Document Creation Date: December 23, 2016
• Document Release Date: January 8, 2014
• Sequence Number: 1
• Publication Date: September 2, 1964
• Content Type: REPORT

Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08: CIA-RDP80-00247A002700240001-4
50X1-HUM
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08: CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08: CIA-RDP80-00247A002700240001-4
?
Nt TICP Er RT
* CENTRAL INTELLIGENCE AGENCY
Ai 1:Q(2 t z..50X1
This material contains information affecting the Notional Defense of the United States within the meonir.g of the Espionage Lows.
.- 18, U.S.C.. Secs. 793 and 794, the transmission or revelation of which in any manner to an unauthorized ;? '`'.4"/"." b?????
C-0-N-F-I-D-E-N-T-I-A-L
- COUNTRY.
Hungary
WW.Cr, 1963 Yesebook of the Hungarian Iron
? Industry Research Institute (Com-
? munication of the Research Institute
for Farrow Metallurgy)
? E.ATE OF
INFO.
? PLACE
t)ATE ACO
.
- ? I ICA, I I -?
REPORT
4.
50X1
Title
DATE DISTR.
NO. PAGES
REFERENCES
V
50X1
50X1 -HUM
Hungarian book entitled "21 Vasipari
Kutato Intezed EVIdinyvan Budapest, 1963 (741 pages), or 1963 Yearbook
:of the Hungarian Iron Industry Research Institute (Communication of
. the Research Institute for Ferrous Metallurgy). This book at pages
? .702-714 contains abstracts in English of the articles in the book.
They are divided into the following categories:
t
a. .0re Dressing (10 articles)
"- b. Steel Making (18 articles)
!
.e.: Founding (seven articles) *
d, Department of Special Materials (six articles)
a? Welding Department (10 articles)
? ;
r? . Material Testing (nine articles)
8? . Chemical Laboratory (four articles)
Unclassified]
? 1'
? ik
k
CO;
t7,.t
? end
:
'
, 5
? , ' .1, ? t ? , ..?
141,4 U Li
I.
5
? 4
4
3
3
2
2
7
'STATE
I 1 ARMY I
GROUP 1
EiclOded trortI 8010120C
hinEradIng md
Reda:11110110D
50X1 -HUM'
NAVY I- I AIR I? I FBI I I AEC
I I
I
50X1 -HUM
ji;??jJ poi-11:4t *0-Cct,11(M6sUil (=.1 R?ki
CONTROLLED
010 DISSEM ABROAD
1410X55467)4N.,1";4P41
DISSEM: The dissemination Of this document Is limited to civilian employees and active duty military personnel within she intellirprnco corup.nonts
NI
of the ustn member agencies, and to those senior ottieicas of tI-9 member agencies who must act upon the Inforninflon, ifowovnr, unlie:t";?uf..tcilit?trIty..?,...t..itma
in accordan:o with paragraph 0 of DC1D 1/7, It may to released to mot" zompost.ets at the urneltrfii... ft?, agfpnVioll cif /bp U. ?If. ii k"kknikk"b. '',?tvilsr
part?zipattng ill the production of Notional Inte/ltgence. IT SiiALL NOT BE DISSEMINATE:, TO Virt,lfr i Cibt?-?? ik. g/M?12 "1 l'u tillius.""""4"
Nom, vg? pc:menet theluelg..1 envn..tt. rot, fad,. a .,..,,tmetual micoimishjp to t.to U.S. ct w I CPA flJtt W1411?711 ptisiti..:?1?JI% Ci! ?14.? c.f4,1t1t. I.? .
. - .
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08: CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
# eb
50X1-HUM
1.)044
4(
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
A
VASKOHASZATI
ENCIKLOPEDIA
sorozatban megfelent :
A VASKOHASZAT
NYERSANYAGAI
A VASKOHASZAT
TUZELOANYAGAI
III/1.
A VASKOHASZAT
TOZALL6 EPITOANYAGAI
Samott- ?szilikatgyartmanyok
111/2.
A VASKOHASZAT
TOZALL6 EPITOANYAGAI
IV.
A VASERCEK
ES A NAGYOLVASZT6
ELEGYENEK ELOKESZ1TESE
VI.
NYERSVASGYARTAS
VIII/1.
VAS- ES ACELONTESZET
IX/1.
AZ IPARI VASOTV6ZETEK
METALLOGRAFIAJA
A vasotvozetek egyensillyi allapota
?atalakulasi folyamatai
AKADBMIAI KIADO
BUDAPEST
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08: CIA-RDP80-00247A002700240001-4
P.T4
:0
kr4
NT4
E-4
r:11Zi
Cl)
A
VASIPARI KUTATO INTEZET
EVKONYVE
BUDAPEST, 1963
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08: CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Az Akademiai Kiad6
gondozdsdban jelenik meg a
VASKOHASZATI
ENCIKLOPEDIA
Fszerkeszt6
DR. GELEJI SANDOR
akademikus, ketszeres Kossuth-dijas
A 15 kotetre tervezett sorozatban,
amelynek eddig mintegy a fele jelent
meg, a vaskohaszattan valamennyi feje-
zeta a hazai viszonyokra val6 tekin-
tettel dolgozzak fel. Az eddig kiadott
k6tetek egyre novekv6 sikere azt bizo-
nyitja, hogy ez az eredeti magyar gyfij-
temeny olyan hezagpot16 munka, ame-
lyet a legkitiinabb kiilfoldi kezikonyvek
sem helyettesithetnek.
A kozeljovilben
megjelenik a sorozatban :
VII/2.
ELEKTROACELGYARTAS
2. k6tet
VI I 1/2.
VAS- ES ACELONTESZET
2. Met
IX/2.
AZ IPARI VASOTVOZETEK
METALLOGRAFIA JA
2. 'Met
XII/1.
AZ ACM,
KEPLEKENY ALAKETASA
1. Met
XV.
VASKOHASZATI GYARAK
TERVEZESE
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
A
? VASIPARI KUTATO INTEZET
EVKONYVE
?
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
A
VASIPARI KUTATo INTEZET
EVKoNYVE
BUDAPEST 1963
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Vasipari Kutato Intezet, 1963
PRINTED IN HUNGARY
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
EL6SZO
1959-ben, a Vasipari Kutate Intezet 10 eves jubileuma alkalmabol szeretta
volna megjelentetni Kozlemenyeink I. kotetet, amely az e1s? evtized munkcijcirel ?
eredmenyeircil szcimot adott volna. A keziratok el is kesziiltek, kiilonfele nehezsegek
miatt azonban akkor a kiitet kiadoisa elmaradt. Az abba szcint tanulmcinyok je en-
tb's resze miiszaki folyeiratainkban azota nyomtattisban mar napvilagot lcitott.
Most, amikor a Koho- ?Gepipari Miniszterium, k?l?n?sen pedig a Vas-
kohciszati Igazgatoscig vezettiinek megera tamogateiscival Kozlemenyeink I. kotete a
nyilvcinossiig ole keriilhet, az eredetileg tervezett tartalmcin valamelyest vciltoztatnunk
kellett. Tianyome reszben most is az elso 10 ev kutatcisi feladatairol ?eredmenyei-
rot szamolunk be, de nem olyan reszletesen, mint ahogy az 1959-ben tervezett kiitet-
ben tettiik volna. Az 1949-58 evek minden jelenasebb temaja nem is szerepel
benne. Ennek ellenere bizunk abban, hogy a kotet tartalma hit kepet ad az Intezet
elsr) 10 evenek sokoldalii teakenysegerol.
Azt kerjak, Olvasoink fogad.* Kozlemenyeink I. kotetet olyan szeretettel,
amilyen lelkesedessel vaskohaszatunk, gep- ?hiradastechnikai iparunk, ezen
keresztiil pedig nepgazdascigunk fejladese erdekeben az Intezet munkatiirsvi
feladatukat mar az elsci 10 evben is vegeztek.
Budapest, 1963. januar 2.
dr. Vera Jozsef
a Vasipari Kutat6 Intezet
igazgateja
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
TARTALOMJEGYZEK
El5szt5 5
Az intezet celkitiizese 11
ERCMETALLURGIAI OSZTALY
1. Vecsey Beta, Visnyovszky Laszlo es Holl? Tiborne: A rudabanyai patvaserc thisitisa 15
2. Visnyovszky Laszlo: Bauxit es vorosiszap kohositasa 24
3. Visnyovszky L?l? es Holl? Tiborne: Durva szemcses ercporok darabosftasa pelle-
tezessel 36
4. Visnyovszky Laszlo' es Holl? Tiborne: Frissit5erc elOallitasa krivojrogi ercb51 es
szalloporbol 51
5. Visnyovszky Laszlo ?Holl? Tiborne: Ilmenit eb3allitasa a szarvaskoi wehrlitb51 64
6. Visnyovszky Laszlo es Holl? Tiborne: Ferrootvozetek gyartasa 76
7. Visnyovszky Laszlo: A nyersvas el5frissitese martinacel-gyartashoz (kondicionalas) 84
8. Visnyovszky Lciszlo: Metallurgiai folyamatok oxigenes kohOsitasnal 92
9. Vecsey Bela, Visnyovszky Laszlo, Holl? fiiborne es Horvath DezsO: Az firkfiti mangin-
ercek diisitasa 102
10. Visnyovszky Laszlo: Vasszivacsgyartas 113
ACELMETALLURGIAI OSZTALY
1. Agotai Bela: Hazai gyartmanyti acelolvasztomiivi szenelektrod el5allitasara iranyulo
kiserletek 127
2. Martin Imre: Oxigenes acelgyartas 131
3. Agotai Bela: Transzformatorlemezekkel kapcsolatos kiserletek 142
4. Hajto Nei ndor es Bcilvolgyi Janos: Mn-Ti-tartalmii, betetb51 edzhet5 takarekacelok 148
5. Agotai Bela: Ktilonleges tulajdonsolgti takarekacelok kutatasa 153
6. Agotai Bela: Titannal otvozott szerszamacelok kutatasa 157
7. Csepiga Zoltan es Martin Imre: Nagy tartosfolyashatarii takarekacelok kutatasa 162
8. Csepiga Zoltcin es Martin Imre: Lemezanyagok rostos toresenek vizsgailata 165
9. Sziics Endre: Csillamlyukaszto szerszam celjara hasznalhato kemenyre hazott acel-
. huzal (zongorahuzal) e1?It? es min5segi jellemzOinek rogzitese 168
10. Agotai Bela: Takarek szerszthnacelok 174
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
8 Tartalomjegyzek
11. Szaes Endre: Oldalfilvisos konverterben lefolytatott nyersvas-el5frissitesi es acel-
gyartasi kiserletek 177
12. Palvolgyi Janos: Folyekony ace/ valodi hOmersekletenek merese 181
13. ilgotai Bela es Csepiga Zoltan: Jenai 16/111. iiveggel azonos hkagulasii elektrod
anyaganak kikiserletezese 190
14. Csepiga Zoltan es Martin Imre: Rezkivalas lagyacelokban 192
15. ilgotai Bela: Legalabb 40 kg/mm2 folyashatarii, hegeszthet5 szerkezeti ace! 202
16. Pcilvolgyi Janos: Invar-elOallitasi kiserlet 206
17. ifgotai Bela, Martin Imre es Sziics Endre: Ti-tartahmi salakok alkalmazasa az elektro-_
es a Siemens-Martin-kemencekben 208
18. Agotai Bela: A bor hatasanak vizsgalata az acel mechanikai tulajdonsigaira 211
CINTODEI OSZTALY
1. Kiiros Bela es Varga Ferenc: Gombgrafitos hengermiii hengerek 221
2. amigo Elek : Feketetoretii temperontvenygyartassal kapcsolatos kiserletek 251
3. Varga Ferenc: Kupolokemencevel kapcsolatban vegzett kiserletek 283
4. Varga Ferenc: Modositott ontottvas 299
5. .1(6r/is Bela: Ac?iii kokillak tartossaga 325
6. Haiti; Nandor es Varga Ferenc: ImportotvozOk nelktil keszitett ontottvasfajtak 342
7. Nandori Gyula: A folyekony ontottvas feliileti oxidacioja 382
KOLONLEGES ANYAGOK OSZTALYA
1. Papp Janos: Nagy permeabilitasti vas-nikkel otvozetek fejlesztesi iranyai 393
2. pataki Batas: Lagymagneses ferritek 403
3. Solymar Jcinosne: Negyszogletes hiszterezisgorbejii ferritek fejlesztese es felhasz-
nalasa 412
4. Pataki Balcizs: Izotrop bariumferrit magnesek 426
5. Szakacs Gyiirgy : A keramiai lapka szemesenagysaga es forgicsolasi tulajdonsagai
koziitti osszefiigges vizsgalata 432
6. Pogany Tibor: A zsugoritasi id5 es a hOmerseklet hatasa a keramiai forgicsololapkak
tulajdonsagaira 458
HEGESZTESI OSZTALY
1. Flieger Nandor es Gyenes Jozsef: A Vasipari Kutato Intezet es a Csepeli ElektrOda-
gyar 10 eves egyiittmiikodesenek eredmenyei. (Elektrodavalasztekunk fejlesztese) 471
2. ZorkOczy Bela: Szerszamok felrakei hegesztese .. 475
3. Molnar Laszlo: Ontottvas ?felmeleg" ivhegesztesere alkalmas elektroda es a hegesz-
tes technologiaja 509
4. Molncir Lciszlo: Gazdasagos langvagoftivoka kidolgozasa 514
5. Hajagos Ferenc: Hegesztesi varratok helyi elOmelegitese es fesziiltsegmentesitese
infravoros sugarzassal 519
6. Nemenyi Rezs6: Nagy feltiletek langedzesere alkalmas berendezes 526
7. Szegedi Vargha Jozsef: Korszerii. szerszamkeszitesi Modok 531
8. Szegedi Vargha Jozsef: Hengerek felrako hegesztese 535
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Tartalomjegyzek 9
9. Molnar Lciszlo: A nagy h5mersekleten es nyomason dolgozO CrMo-otvozesii szerke-
zeti acelanyag hegeszthetOsegenek vizsgalata es hegesztesi technolOgiajanak
kidolgozasa 545
10. Nagyenyedi Jozsef: Hegeszthet5 nagy folyishatara acelok 562
ANYAGVIZSGALATI OSZTALY
1. Mester Istvan: Az anyagmin5seg ellen5rzese roncsolas nelkiil, a femek szovetszer-
kezete alapjan 571
2. Szombatfalvy Arpcid: Porkolt ercek magneses vizsgalata 580
3. Szombatfalvy Vas-nikkel otvozetek Curie-pontjanak vizsgalata 581
4. Fuchs Erik: Vakuumtechnikai aramatvezet5 huzalok h5okozta meretvaltozasa 589
5. Szombatfalvy Arpcid: A maradek austenit meghatarozasa magneses eljarassal 596
6. Szombatfalvy Arpcid: Acelok C-gorbeinek meghatarozasa 598
7. Fuchs Erik: Edzett acel austenittartalmanak rontgendiffrakcies meghatarozOsa 607
8. Fuchs Erik Aluminiumoxid szemcsemeretenek rontgendiffrakciOs meghatarozasa 616
9. Fuchs Erik: Uj mOdszer korrozios es elektrolitos folyamatok kozvetlen mikroszkopos
vizsgalatara 625
VEGYESZETI OSZTALY
1. Sato Istvan: Acelmiivi salakok gyorselemzese 637
2. &pas Pak Magnesek gyorselemzese 661
3. Gegus Ern& Salakok, ercek, acelzarodmanyok elemzese oldatos emissziOs szinkep-
elemzessel 668
4. Repas Pak Komplexometria alkalmazasa ferrootvozetek gyorsanalizisenel 680
IDEGEN NYELVe KIVONATOK 688
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
AZ INTEZET CELKITCZESE
1949 ehitt a magyar vasiparnak nem volt egysegesen iranyitott kutatO
tevekenysege. A termel5munka kozben felmerii16 problemakat iizemeink sajat
erejiikb61, reszint laboratoriumaikban oldottak meg, amelyeknek rendeltetese
az iizemek folyamatos kiszolgalasa volt. Az orszagos es tavlati problemakat
lelkes, az orszag jobb jov6jeert ?a miszaki tudomanyok fejl6deseert rajong6
szakemberek vetettek fel, tartottak felszinen, s6t nagy nehezseg kozepette
meg is kisereltek azok megoldasfit. Az utabbiak koz?l akkori fels6'oktatasunk
szaktanszekeinek dolgozoi kiilon megemlitend6k, akik az elmeleti kutatas-
ban sok ertekes eredmennyel gazdagitottak a miiszaki tudomanyt, es ered-
menyeiknek a hazai iizemek reszere vat!, fitadasaval, az iizemek segitesevel
vittek el6re a miiszaki fej16'dest.
Ennek a szetagazo munkanak egyseges szervezetbe yak* iranyitasat
jelentette orszfigunk vezet6inek 1949. oktober 20-?kiadott hatarozata,
amellyel Vasipari Kutato Intezet felallitasat rendelte el. Az Intezet szekhaza-
nak felepiteseig a szakemberek ideiglenes helyisegekben, iizemi, egyetemi
laboratOriumokban es azok berendezeseivel vegeztek kutatasaikat. Munka-
jukkal segitettek az ipart, ugyanakkor felkesziiltek a felepites alatt allO szek-
1152 berendezesere es az abban folytatand6 munka megszervezesere. Az Intezet
epitese 1950 majusaban kezd6clott; a felszerelt, az akkori nemzetkozi kivanal-
makat megkozelit6 miiszerezettseggel ellatott intezet 1951. szeptember 1-en
nyilt meg.
1952 jaliusaig az intezetet dr. Gillemot Laszlo vezette, ett61 az id6t61
kezdve az intezet igazgatoja dr. Vero' Jozsef. A dolgozok letszama a szekhazba
koltozeskor alig 150 f6, akik koziil kb. 35 f6 a tudomanyos kutatO. Az 1959.
evben a letszam 200 f6re, ebben a kutatok szama 45-re emelkedett. Szereny
meretekben gyarapodott a kutatO felszereles, az utobbi evekben nehany
nagyon fontos berendezessel lettiink gazdagabbak, s bar a nafiszaki fejl6des
Altai megkovetelt Jo nehany modern felszerelest nelkiiloziink, sok eredmenyt
konyvelhetiink el.
Kutat6 osztalyainkrOl az evkonyvnek ezen els6 kotetenek egyes tema-
csoportjainal adunk rovid tajekoztatast. Osztalyaink munkajat segiti gepe-
szeti- es iizemfenntartasi osztalyunk, amely a kiserletekhez sziikseges prOba-
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
12 Az intizet celkitilzgse
daraboknak, eszkozoknek elkeszitese mellett mar komolyabb kutato felszere-
leseket is epit megfe1e13 preeizitassal es kivitelben.
A kutatasi igenyeknek egyre novekv5 szama a munkahelyek b5viteset
is sziiksegesse tette, egyelfire ideiglenes jelleggel. Ez a btiviiles szekhazunk
1951. evi munkahelyteriiletehez merten kb. 30%-os. A tovabbi, a kutatasok
nyugodt lefolyasat lehettive tevi5 vegleges btivitesek egyre inkabb id5szeriiekke
valnak.
Szele Mihaly
h. igazgato
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
-J
ERCMETALLURGIAI OS ZTALY
Az Intezet megalakulasa utfin a Metallurgiai F5oszta1y egyik csoportja-
kent miikodett es feladata a hazai vas- es mangfinercek, vastartalme mellek-
termekek kohositasanak, valamint kohesitfisra vale el5keszitesenek kutatasa
volt. 1952 tita onall6 osztalykent miik?dik, feladatkore kozvetlen redukcies
folyamatok, ferrootvozetgyartasi, kokszvizsgalati kutatasokkal ersen neve-
kedett. A legutobbi evekben felszerelesenek, miiszerezesenek b5viteseve1
sok munkaja elmeleti jellegii feladatokra is kiterjedt, mint redukciemechaniz-
mus, salakkepzOdes ?kristalyosodas, szelektiv kohositfis, ercdesitas stb.
Az osztaly munkaja az 1959. evig bezarelag az alabbiakban vazlatosan
felSorolt fah feladatokra terjedt ki:
Kidolgozta laboratoriumi es feliizemi kiserletekkel a rudabanyai pat-
vaserc desitasfit, aminek alapjan felepiilt a rudabanyai ercdesitomii.
Az erketi mangfinerceliifordulas kelenbez5 fajtainak hasznositasfira:
eljarast dolgozott ki az oxidos erc mosasi homokjanak es iszapjanak feldolgo-
zfisfira; kutatasokat vegzett a karbonatos manganerc hidrometallurgiai thisi-
-tasara, az ercnek gazkatelenitesre vale felhasznalasfira.
Kidolgozta egyeb hazai ercfelesegek hasznositasit: a szarvask5i wehrlit
feldolgozasit ilmenitre, kiilenfele szerpentinek hasznos femalkotoinak
kinyereset, nagyolvasztoi szalloporok desitasfit, frissit6erc el5fillitasat hazai es a
rendelkezesiinkre elle kiilfoldi ercekb61.
Megoldotta durvabb vasercporok pelletezeses darabositasat; fitszivasos
zsugoritemtivek teljesitmenyenek novelesere elcipelletezes kozbeiktatasfinak
clmeleti es gyakorlati alapjait munkalta ki.
A kohOsitasi targykorben vegzett kutatasi munkai: vorosiszap kohOsititsa,
szelektiv kohositas Mn- es Ti-oxidokban des salakok gyartasfira gyenge mine-
segii ercekb451, oxigenes kohositas alkalmazasi lehettisegeinek vizsgalata, koho-
koksz vizsgalati mOdszerek finomitasa, nyersvasnak kohon kiviili kenteleni-
tese es kondicionalasa, nagyolvaszto7salakok tulajdonsfigainak vizsgalata, vas-
szivacsgyartas es vaspor el5fi1litasa vasszivacsbel.
Ferrootvozetek gyartasaval kapcsolatos kutatisai: nitridalt etvezetek,
ferrobor; ferromolibden, ferrowolfram, ferrovanadium, szilikomangfin hazai
gyartasfinak meginditasa.
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
14 Ercmetallurgiai osztdly
Kutatasait jelenleg mar harom elegge j?l felszerelt laboratoriumban
vegzi. A technolOgiai laboratoriumban eree15keszitesi, dasitasi, darabositasi, ere-
pOrkedesi, redukcioskiserleti, elektromos kemeneekkel otvtizetgyartasi vizs-
galatokhoz sziikseges kesziilekek allanak rendelkezesre. A hidrometallurgiai
kiserletekhez fOleg saj at epitesii keszillekek szolgalj fik a kutatast. Az asvany-
tani es termikus laboratorium felszerelese kiilonfele mikroszkopos es termo-
analitikai vizsgalatot, viszkozitasmegallapitast, salakvizsgalatokat tesz lehe-
tSve. Sz. M.
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
IA-RDP80-00247A002700240001-4
A RUDABANYAI Pi7fVASERC DUSITASA
DR. VECSEY BELA,
milszaki tudomanyok kandiclatusa
DR. VISNYOVSZKY LASZLO
il?mfiszaki tudomanyok kandidatusa
es HoLLO TIBORNE
DK 622.792.292: 662.778
A rudabanyai patvasere guttensteini dolomit tobbe-kevesbe teljes meta-
szomatozisa reven kepz5dott. A metaszomatozis nagyon valtozo modon ment
vegbe, es igy az ere, amelynek els5d1eges asvanya a sziderit (FeCO,), nagy
mennyisegben tartalmazza az eredeti dolomit elemeit, valamint a femhordozo
oldatokb61 szarmazo jelent5s mennyisegii baritot, mangant es femszulfidokat.
Az ere fitlagos asvanyi osszetetele:
42,22% vaskarbonat 5,07% ankerit
13,87% magneziumkarbonat 3,08% kaolin
13,18% barit 2,93% gipsz
6,3% kvarc 1,79% manganoxidul
7,8% kalciumkarbonat 1,47% mangankarbonat
0,5% femszulfid
A feliilet kozeleben 50-60 m melysegig a sziderit oxidficitijabol limonit
keletkezett.
A tokeletlen metaszomatozis termeket, akar karbonatos, akar oxidos
alakban, ankeritnek nevezik. Ez azonban nem azonos a CaCO3 (Mg, Fe, Mn)CO3
osszetetelii ankerit asvannyal.
A fenti ereek vastartalma er5sen valtozo. Atlagerteknek az alabbiakat
vehetjiik:
paterc 7-30% Fe,
ankerit 10 ? 25% Fe,
limonit 25 ? 45% Fe.
A limonit es az ankerit kiser5 k5zete f5keppen bazisos alkotokat (CaO,
MgO) tartalmaz, ezert dusitani nem sziikseges.
A paterc eitlagos osszetetele
Fe
25,00%
MgO
7,11%
S102
7,69%
BaSO4
12,02%
A1201
1,22%
Cu
0,10%
MnO
1,70%
Zn
0,02%
CaO
5,60%
Pb
0,01%
Izz. veszt. 28,59%
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
16 Vecsey Bela, Visnyovszky Lciszlo ?Holle Tiborne
Az erc osszetetele azonban rendkiviil nagy hatfirok kozott valtozik. 93
munkahelyr51 vett mintak Fe-tartalma 7,02-31,54%, BaSO4-tartalma 0,5 ?
45,81%, Si02-tartalma 1,1-28,35% kozott ingadozott. Ilyen valtoza ossze-
tetelii erect kibanyaszott nyers fillapotaban nem celszerii kohOsitani, legalabbis
egyen15siteni kell. Ez azonban ma mar nem e1egend5, a thisitas kerdeset is meg
kell oldani, mert a nagy barittartalom folosleges ballasztot jelent a nagyolvasz-
toban, a 25-28%-ot kitev5 izzitasi veszteseg pedig folosleges szallitisi koltse7
geket okoz.
A rudabanyai paterc thisitasara olyan eljarast kellett kidolgozni, amellyel
a kfiros barittartalom kikaszObolhet5 es egyben a tiszta barit kinyeresenek
lehet5seget is meg kellett vizsgalni.
Mindeneke15tt az ercet asvanytani vizsgalatoknak vetettiik ala. Mik-
roszkOpi vizsgalatok szerint az erc f5 alkotoja sziderit (FeCO3). A szideritkris-
talyok szemnagysfiga 0,08-3 mm; leggyakoribbak a 0,15-1 mm-es kristalyo-c.
Kifejl5desiik nagyreszt hypidiomorf csipkezett erintkezesi feliiletekkel. Gya
ran tartalmaznak kovasav, szericit es grafitos zarvanyokat. A szideritkristalyuk
szemcsehatarain ankerit van. Az ankerit egyebkent erek alakjaban is fellelhe 5.
A barit (BaSO4) leginkabb mint nem jellegzetesen kristalyosodott kitolt5anyag
jelentkezik a hezagokban es a kristalycsoportok kozott, mintegy atitatva az
egesz ercet.
A rez leginkabb kalkopirit alakjaban fordul el5 0,07-0,15 mm-es kris-
talyokkal. Egyeb szulfidasvany, mint pint, galenit, kis mennyisegben szinten
el5fordul. Spektralanalizis szerint az alkotok megoszlasa
101 Fe Ba (Mg)
100 Mn Si Ca (Al)
10-1 Cu (Sr)
10-2
10-3 Pb (Zn Ag As)
Az erc Fe-tartalmanak dasitasfira fajsaly szerinti elkfll?nit5 eljarasok
nem johetnek szoba, mert a vaskarbonat es a barit kozel azonos fajsalyuknal
fogva egyiitt dasulnak. Ilyen osszetetelii erceket magnetizal6 porkolessel es
magneses szeparalassal lehet szetvalasztani.
A magnetizal6 porkoles felteteleinek megallapitasfira laborateriumi
kiserleteket vegeztiink 2 mm-nel kisebb szemnagysfigii paterccel. A fenti atlag-
elemzesnel rosszabb min5segii erccel dolgoztunk, hogy az ercosszetetel eset-
leges jov5beni leromlasat is figyelembe vegyiik. A gondosan homogenizalt
kiserleti erc fitlagmintajanak osszetetele:
Fe
15,6%
MnO
1,3%
BaSO,
24,4%
CaO
11,2%
SiO2
6,3%
MgO
2,6%
A1203
8,3%
Izz. veszt.
27,8%
Els5 lepeskent meg kellett fillapitani, hogy a szideritet milyen h5mersek-
leten es milyen gazatmoszferaban kell porkolni.
A vaskarbonat bomlasa Roth es Bertram szerint a
FeO ? CO2. 7): FeCO3
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
IA-RDP80-00247A002700240001-4
A rudabanyai pcitvaserc dasiteisa _ 17
egyenlet ertelmeben balfele haladoiranyban mar 300 C? alatt elkezd5dik. A kep-
z5dott FeO oxidacios reakcio Altai alakithat6 at magneses vasoxidda, magne-
titte. Az oxidacionak azonban Ugy kell vegbemennie, hogy egyreszt a FeO lehe-
t5leg tokeletesen atalakuljon magnetitte, masreszt ne kepz5djon tUloxidacio
reven nem magneses hematit. Er6sen. redukal6 hatasil kOzeg a porkoleshez nem
alkalmas. Porkolesi atmoszferanak semleges vagy oxidal6 hatasu fiistgaz
felel meg.
Semleges, CO2-tartalmU fiistgazban a FeO oxidaeioja Luyken szerint a
kovetkez6' egyenletnek megfelel5en megy vegbe
3 FeO + CO2 ? Fe304 CO.
Oxigentartalmti gazban De Vecchis szerint a FeO a kovetkezOkeppen
alakul magnetitte
6 Fe0 + 0 2 = 2 Fe304.
A sziderit magnesezhet5seget a porkoles utani 1ehu1?modja is befolya-
solhatja. Ha a forr? erc leveg5n hill le, akkor legalabbis lassU 1ehiuI?alatt
fennall a nem magneses a-hematit kepz5desenek a lehet6sege. Ennek elkeriile-
sere szinten Luyken ajanlja a porkolt ercnek CO2-tartalmtj fiistgazban val6
lehiiteset.
A fenti megallapitasok irodalmi adatok, es ezek helyesseget az adott
ercre meg kellett hatarozni. A rudabanyai ercben porkoleskor vegbemen5
folyamatokat differencial termoanalizissel vizsgaltuk. Ebb61 (1. abra)
A
450?
DTA
110?
615?
580?
7200
785?
860?
100 200 300 400 500 600 700 800 900 1000
1. Eibra. A rudabanyai patvasere DTA-giirbeje
2 A Vasipari Karate, Inte'ret Evkiinyve
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
18 Vecsey Bela, Visnyovszky Lciszlo es Holl? Tiborne
hogy a vizsgalt probanal 450 C'-on enyhen exoterm folyamat megy vegbe,
amely minimalis snlyveszteseggel is jar. Ez a szulfidok oxidacioja. A FeCO,
disszociacioja 580 C'-os minimummal erOs endoterm folyamatkent jelentkezik.
A disszociacio csak kb. 500 C'-nal indul meg es a sillyveszteseg 660 C'-on
fejezOdik be. Kozben 615 C'-os maximummal exoterm folyamat lep fel, amely
a Fe304-gye valO oxidaciot jelzi. 720 C'-on az ankerit, 785 C'-on a dolomit,
860 C'-on pedig a CaCO3 bomlasa jelentkezik. CO, atmoszferaban vegzett
kiserletnel a 615 C'-os exoterm csics sokkal kisebb hOhatast mutat. Eszerint
az ercet legalabb 615 C'-on kell parkolni, hogy a FeCO, magnetitte, Fe304-gye
alakuljon at.
Az elsO tajekoztatO porkolesi kiserletek folyaman nem ttirekedtiink arra,
hogy az ercbOl minel vasthisabb koncentratumot allitsunk el, csupan azt
Ohajtottuk megallapitani, hogy egyebkent azonos feltetelek (hOfok, id6tartam,
magneses terer6sseg) mellett kiihinboz6 kozegben vegzett pOrkoles soran az
ercbOl milyen siilyszazaleknyi magneses termeket lehet kinyerni. Az egyes
porkolesi kiserleteket 50 g-os mennyisegekkel csOkemenceben vegeztiik. A
kiserletek eredmenye az alabbi:
Migneses terraelt,
sillyszazalek
leveg?
hiaveh?tve
CO,-ben
Oxidalolag pork.
Semlegesen pork.
63
66
70
67
E tablazat szerint a porkolesi atmoszferanak nines kiilonosebb befolyasa
az atmagnesezhet6segre. Mind az oxidalo, mind a semleges kozegben pOrkOlt
sziderit kozel azonos mennyisegO magneses termeket szolgaltatott.
Kiserleteink szerint a hiitOkozeg annyiban befolyasolja az atmagnesez-
hetOseget, hogy fiistgazban yak) lehateskor a magneses termek mennyisege
valamivel nagyobb, mint levegOn valO Miteskor. Tehat a levegO hatasara bizo-
nyos mertekii visszaoxidaciO kOvetkezhet be. A lehiiles menetet azonban
iizemi meretekben legalabb ugyanilyen mertekben befolyasolja a porkolO-
kemence szerkezete, a kemencebol kijovO erc hOfoka, szabad fel?lete stb.,
ezert dontO hatast nem tulajdonitunk a vedOgazban yak) leliiitesnek.
A porkillesi hOmerseklet hatasfinak megallapitasara 450-850 C?
ktizott vegeztiink pOrkolO kiserleteket 1 Oras hOfokon tartassal. Az elOzOkben
ismertetett kiserletek folyaman ugyanis azt eszleltiik, hogy 1 Ora elegendO
idOtartam a magnetizalo porkoles reakcioinak lefolyasahoz. A porkOlt terme-
keket Wetherill? Rowland-tipusil keresztszalagos szeparatoron harom frak-
ciora bontottuk es meghataroztuk a termekek sillykihozatalat, Fe- es BaSO4-
tartalmat. A szeparalasi es elemzesi eredmenyeket az 1. tablazatban mutatjuk
be.
A magneses szeparalas adataibOl az egyes porkolesi hOmersekletekhez
tartozo thisitasi gorbeket szerkesztettiink. A 2. abra mutatja az 550 C'-on veg-
zett porkolesre es magneses szepa:ralasra vonatkozo thisitas diagramjat. A diag-
ramon bFe gorbe a mindenkori koncentratum vastartalmat adja meg, KFe a
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
DIA-RDP80-00247A002700240001-4
(
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08 :
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
A rudabanyai patvaserc chisiteisa
19'
1. TABLA ZAT
Rudabanyai sziderit magnetizale porkidese es magneses szeparalasa
Porkolesi
hisme?gdet,
C?
Szem-
nag-
Sag,
mm
Szeparalas
mOdja
Termek
jele
Stilykihozat,
%
Fe- 1 BaSO,
Vaschis termekekben
tartalom, %
vaskihoza-
tal, %
baritkihoza-
tal, %
450
5
Magneses
I.
19,6
37,6
6,3
42,5
3,9
Szaraz
II.
13,3
23,4
4,5
17,8
1,9
III.
67,1
10,3
43,3
550
5
Mogneses
I.
35,5
42,8
5,3
60,3
11,2
Szaraz
IL
37,4
22,9
4,9
33,7
10,6
III.
27,1
5,6
49,0
650
5
Magneses
I.
36,9
36,6
9,5
69,5
10,9
Szaraz
IL
34,4
14,3
13,6
25,2
14,7
III.
28,7
3,4
83,0
750
5
Magneses
I.
21,6
41,2
8,7
45,0
6,0
Szaraz
II.
43,1
18,4
28,2
41,1
38,4
III.
35,3
6,9
61,1
850
5
Magneses
I.
21,6
40,8
13,8
47,3
7,2
Szaraz
II.
36,8
18,1
26,4
36,0
32,4
III.
41,6
7,4
59,9
70 20 30 40 50 60 70 80 90 700
Frqlccidk Isamu/at/4v scilyszdzolika
2. abra. 550 C'-on porkint ere thisitasi diagramja
2*
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
20 Vecsey Bela, Visnyovszky Laszlo ?Holl? Tiborne
koneentratum sillykihozatalanak megfelelli vaskihozatalt es we a thisitas
.hatasfokat.
A diagram szerint pl. a 18,2% Fe-tartalmn porktilt era& 40% Fe-tar-
talmn koneentratumot kb. 30% sillykihozatallal lehet e1?Itani. Ebben a
koncentratumban a vaskihozatal kb. 63%, a dimitasi hatasfok 46%.
70_
50_
50_
o 40-
04 30-
20_
10_
450 550 5:50 750 850
Pdrkolisi horok,T
-3. abra. A vaskihozatal valtozasa a porkolesi h5merseklet fliggvenyeben, 40%. Fc-tartalma
koncentratumnal. (Perkolt ercben Fe 18,2%)
A kii1linboz6' pOrkolesi 116'mersek1etek hatasfinak osszehasonlitasara es a
diisitas jellemzesere a 40% Fe-tartalmil koncentratummal e1erhet6" vaskiho-
zatot hasznaltuk fel. A 3. abra tiinteti fel az egyes dusitisi diagramokrol leol-
vasott vaskihozatalt a porkiilesi h6'mersek1et fiiggvenyeben. Az abra szerint a
4. dbrct,.Kiserleti porkii15 kemence
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
IA-RDP80-00247A002700240001-4
A rudabtinyai patvaserc dasitasa 21
vaskihozatal gorbejenek 550-650 C? k8zt maximuma van, tehat a porkolest
ebben a hOfokkOzben kell vegezni. Ez a gyakorlati ertek nagyon jol egyezik a
DTA-gorbeb51 leolvashato 580 C?-os bomlasi es 615 C?-os oxidalasi hOmersek-
lettel.
A fenti kiserletek alapjan j? min5segii, az atlagnak megfele16' vastartalmli
sziderittel vegeztiink iizemi pOrkOlesi es magneses szeparalasi kiserletet. Az
ercet a Lenin Kohaszati Miivek 10 m hosszii es 800 mm atmero3jii forgodobos
kemencejeben (4. abra) porkoltiik torokgazaramban 650 C?-on es levegan_
hiitottiik. Az ere szemnagysiga porkoleskor 5 mm volt.
A flyers ere
A porkolt ere
Si02%
6,90
8,95
Fe%
23,60
30,82
BaSO4%
12,86
16,74
Dobszeparatoron valo magneses szeparalas utan az alabbi eredmenyeket
kaptuk:
Magneses koncentratum
Medd6
SUlykihozatal
46,86% (nyers ercre)
61,30% (porkolt erere)
29,61% (flyers ercre)
38,70% (porkolt ercre)
Fe
BaSO4
Vaskihozatal
43,10%
8,89%
85,5%
8,30%
27,90%
14,5%
A koncentratum teljes analizise:
Fe
43,100/0
Si02
8,98%
Mn
2,23%
A1203
1,91%
P
0,020/s
CaO
3,70%
S
0,08% (szulfid)
MgO
9,10%
Cu
0,12?X3
BaSO,
8,89%
A thisitasi diagramot az 5. abra mutatja. Minthogy ennel a kiserletnel az
atlagos minOsegnek megfelelii erceel dolgoztunk, az eredmenyek gyakorlati
ertekiinek mondhatok. Ezeket adtuk meg alapul az erce1iikeszit5 mil terveze-
sehez.
Kiilon kiserletsorozat kereteben foglalkoztunk a baritban diis sziderit
thisitasaval. Itt ugyanis a vastartalom dlisitasa mellett a tiszta barit kinyere-
senek feladata is felmeriil. A barit jelenleg importcikk, a baritban d?s sziderit
barittartalmanak kitermelesevel a hazai sziiksegletet teljes egeszeben fedezni
lehetne.
Laboratoriumi kiserleteink folyaman megallapitoituk, hogy baritban
this szideritet a fentiek szerint kb. 600 C?-on porkolve a barit nagy resze dekre-
pita!, 0,5 mm-nel finomabb porra hullik szet. A dekrepitalas azon alapszik,.
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Vecsey Bela, Visnyovszky Lciszlo ?Holl? Tiborne
10 20 30 40 50 50 70 80 90 100
Frokadk kumulativ stilywdzalika
5. Ora. Atlagos osszetetelii erc thisitasi gorbei
hogy heviteskor az asvanyokban be1s6 fesziiltsegek lepnek fel, ezek szetvetik az
egyes szemcseket.
Baritkinyeresi kiserleteink soran az alabbi osszetetelii ercb51 indultunk
BaSO, Fe Si02 CaO MgO
43,1% 18,7% 5,7%
0,20/0 2,3%
Mivel a dekrepitalas lenyegileg apritasi folyamat es a szetpattogzott
,szemcseket kiszitalassal tavolitjuk el, a kiindulo anyagnak nem szabad finom
port_ tartalmaznia. Ezert csak 0,5 mm-nel nagyobb szemcsejii. anyagot
A 2. tablizat mutatja, hogy a sziderit porkolesi hOfoka mikeppen befolya-
solja a baritkihozatalt:
2. TABLAZAT
Baritkihozatal a hiimerseldet higgvenyeben
Porkol6si
hOmerseklet,
C?
0,5 mm-nel kisebb dekrepitalt barit
Silly-
sztizalek
osszetdtel, %
Bark-
kibozatal,
Fe BaSO,
400
2
4,7
90,0
4,2
500
9
5,0
92,2
19,2
600
10
4,7
91,7
21,3
800
10,5
4,7
91,8
22,4
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
.";IA-RDP80-00247A002700240001-4
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
.01A-RDP80-00247A002700240001-4
A rudabanyai pcitvaserc chisitcisa 23
Ezek szerint 600 C? mar e1egend5 a dekrepitalas vegrehajtasahoz. Ezen a
h5fokon a sziderit magnetizal6 porkOlese is vegbemegy, tehat megvan a 1ehet5-
sege annak, hogy a dekrepitalt barit vastartalmat magneses szeparalassal
esokkentsiik. A fenti kiserletekkel nyert dekrepitalt barit magneses szeparala-
saval a vastartalmat a kOvetkez5keppen lehetett csokkenteni.
Bark osszetetele magneses szeparidas
Fe
BaSO,
4,7
91,7
2,2
92,7
Magneses szeparalassal tehat a barit teljes vastalanitasa nem sikeriilt.
Jobb eredmenyt ertiink el sosavas f5zessel. 1 : 1 sosavval melegen a fenti de-
krepitalt termekb51 95,4% BaSO4-et es 0,84% Fe-t tartalmaz6 baritot allitot-
tunk e15.
A dekrepitalassal azonban a sziderit barittartalmanak csak kb. 20-25%-
at lehet kinyerni. Tovabbi baritmennyisegek kinyeresere a dekrepitalt barit
kirostalisakor fennmaradt 0,5 mm-nel nagyobb szemcsejii porkolt ercet 'nag-
nesesen szeparaltuk.
Stilykihozatal Fe BaSO,
I.....59% 38,0% 12,7%
II..... 23% 29,0% 30,2%
III..... 18% 6,7% 68,0%
A III. frakcio az erc eredeti barittartalmanak tovabbi 35%-at tartal-
mazza, de nem elegge tiszta allapotban. SOsavas kezelessel ebb51 a medd5b51 a
kovetkez5 osszetetelii, kevesse tiszta barit nyerhet5 ki:
Si02 BaSO, Fe CaO MgO
3,3% 89,1% 1,89% 2,2% nyomok
A vasban this koncentratum (I. frakei6) 38% Fe-tartalmaval thisitott
ercnek szamit.
Baritban this szideritb51 tehat a barit az alabbi torzsfa szerint nyerhet6'
1. A nyers ere rostalisa 0,5 mm-es rostan.
2. A 0,5 mm-nel durvabb erc porkolese 680 C?-on.
3. A porkolt erc rostalasa 0,5 mm-es rostan.
4. A 0,5 mm-nel durvabb porkOlt ere magneses szeparalasa.
5. A szennyezett barit vegyi tisztitisa.
ki.
OSSZEFOGLALAS
A rudabanyai sziderit dtisitasara laboratoriumi es kisiizemi meretben eljarast dolgoz-
tunk ki, amely szerint az ercb51 600 C'-on vegzett magnetizalo porkiilessel es magneses szepa-
ralassal 40% fOlOtti Fe-tartalm6 koncentratum allithato e15. A baritban dijs szideritb51 a fenti
eljaras modositasaval 90%-os baritot nyeriink ki.
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
BAUXIT ES VOROSISZAP KOHOSiTASA
Dr. VISNYOVSZKY LASZLO
a miiszaki tudomanyok kandidtitusa
DK 669.162.12.011
A bauxit vastartalmii aluminiumerc. Feldolgozasa elvileg akkor volna a
leggazdasagosabb, ha mind az aluminium-, mind a vastartalmat ki lehetne
nyerni. Ilyen feldolgozasra ket ?t kinalkozik:
1. A timfold kivonasa kemiai eljarassal, majd a maradeknak (vortis-
iszap) ? amely a timfold eltivolitasa utan vasban lenyegesen thisabb, mint a
nyers bauxit ? vaserckent yak)" felhasznalasa nagyolvasztOban vagy m?
kohaszati Uton.
2. Ehiszor a vas kivonasa kohaszati eljarassal, majd a salak feldolgozasa
timfoldre.
Az els6 megoldas a Bayer-fele eljarassal tulajdonkeppen adott, a gyakor-
lati nehezseg csak ott van, hogy rendszerint eppen a vasdusabb bauxitok nagy
kovasavtartalmuk miatt nem alkalmasak a Bayer-fele timfoldgyArtasi eljaris-
hoz. Ilyen bauxitoknal tehat a masodik eljaras johet szamitasba. Erre is isme-
retes megoldas, espedig a Pedersen-eljaras, amely a bauxitbol elektrokemen-
ceben nagy nyersvasat (ferroszilicium) es kovasavszegeny kal-
ciumaluminat-salakot gyart, amelyet timfoldre dolgoz fel. Nalunk reszben
elektrokemence hianyaban, reszben pedig, mert az Aram a kohaszati celokra
t?l draga, ez a megoldas nem johet szoba. Ezert mi abban az iranyban foly-
tattunk kiserleteket, hogy a kalciumalumincit-salakot elektrokemence helyett
nagyolvasztoban allitsuk el?, megpedig ugy, hogy a nyersvas mellett kepz5d5
salak csak mellektermek legyen, vagyis a gyartas koltsegeit lehetOleg mind a
nyersvas viselje.
Kiserleteink kozvetlen celja:
1. Milyen osszeteteli hatarok kozott lehet kalciumaluminat-salakkal
nagyolvasztoban iizembiztosan dolgozni.
2. Milyen osszetetelii nyersvas gyarthato kalciumaluminat-salakkal.
3. Milyen a nyersvas minOsege onteszeti es acelgyartasi szempontbol.
4. A. kalciumaluminat-salaknak milyen Osszeteteli hatarok koztitt vannak
hidraulikus tulajdonsagai es milyen hatasfokkal lehet beh5le a timfoldet
kinyerni.
5. Mik a gyartas gazdasagossaganak eh3feltetelei.
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Bauxit ?vorosiszap koluisitasa 25?
Kiserleti berendezes
Kohositasi kiserleteinket DiOsgyOrben az 1947-ben epiilt torpekohoban
vegeztuk. A kohii profiljat a 6. aka mutatja. Milszaki adatai:
Medence atmer6je
2 m
Teljes firtartalom
48,3 m3
Hasznos iirtartalom
43,6 m3
A profil magassaga
11 m
Ftivolcak szama
5 db
Napi kokszelegetes kb.
40 t
Leveg6-el6melegites
550-650 C?
A koho falazasa a medenceben es nyugvoban kokszpor es katrany keve-
rekb51 keszillt dongoles, az akna 350 mm vastag samott-tegla.
I.
6. cibra. Diosgy6ri bauxit koh6profilja
Bauxitkohositasi kiserletek
Kiserleteinknel ? amelyek tobb honapon keresztfil folytak ? olyan
ganti bauxitot hasznaltunk, amelynek kovasavtartalma 4,5-12% kozott val-
tozott. Ezzel lehetOve valt a salak Si02-tartalmanak 10-20% kozotti valtoz-
tatasa.
A nagyolvasztoban altalaban alacsony olvadaspontn es kis viszkozitasii.
salakkal kivanatos dolgozni. Bar az olvadaspont es a viszkozitas kozott nines
osszefugges, adott hOmersekleten annal higfolyosabb a salak, minel alacsonyabb
az olvadaspontja. A tiszta Ca0?A1203-rendszer olvadaspontjat a 7. abra
mutatja. Eszerint legalacsonyabb olvadaspontli a 44,2% CaO- es 55,8%
A1203-tartalmii, 5 CaO ? 3 A1203-kep1eti vegyiilet. A gyakorlatban ezen a
ket alkoton kIv?l mindig szerepel a rendszerben Si02, MgO, Ti02, FeO, MnO,,
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
26 Visnyovszky L?l?
CaS stb. is, amelyeklenyegesen megviltoztatjak az olvadaspont-minimum Ossze-
tetelet es rendszerint esokkentikmind az olvadaspontot, mind a viszkozitast.
A SiO 2 ? A1203? CaO-rendszer 1500 C?-os olvadaspontjanak izotermaj at a
8. abra mutatja. Az izoterma hatarain beliil az olvadaspont az egyszerUnyilak
iranyaban csokken, a viszkozitas pedig a kettOs nyilak iranyaban emelkedik.
2500
2000
1500
1000
Ca?
Al2 Oa
A120,
20 40 60 50 10C
SOly ?Z,
7. cibra. CaO?A1203-rendszer olvadaspont-abraja
20
100
A
AN%
AIYAYA
40 St VA
,
infrigNA. cp
O
,4
0 '
-3.
60 ACNIIIIIITA
AWAY! 'WAIL
80 ATAVAVAI ii 7 A 20
A A ATAI r VA
oA Valk A ,
100
20 40 60 BO IO A/203
?1500?C-os olvaddspont -- -S.W. Viszkozitas emelkedis
I. Timfoldcement --..- 0/v.pont atikkenis
II. Nagyolv. Saler. bazikus
III. Nagyolv. savanyci
Iv. Oveg
8. eibra. Si02?A1203?Ca0-rendszer fillapotabraja
00
40
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
iCIA-RDP80-00247A002700240001-4
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Bauxit ?vorosiszap kohositeisa 27
Nehany salak olvadaspontja:
SiO,
CaO
Olvadaspont
Co
7,8
43,0
49,2
1360
6,9
41,8
51,3
1350
18,2
30,9
50,9
1335
21,8
37,0
40,0
1590
Tovabbi salakalkotok - TiO2, FeO, alkaliak stb. - meg tovabb csok-
kentik az olvadaspontot.
A viszkozitast i11et5en a nagyolvasztonal 1400 C'-on 75 poise-egyseg az a
hatar, amelynel a salak meg 01 folyik. K. Endell szerint a viszkozitas ezen a
h5mersek1eten a kovetkez5 keplettel szamithatO:
4,9
=
K, - 0,45
ahol
= 100 - (SiO2 ? A1203)
SiO2 ? A1203
tulajdonkeppen a salak bazicitasa. Minel nagyobb ez a szam, vagyis
minel bazisosabb a salak, annal kisebb a viszkozitas. Ez a megallapitas azon-
ban csak bizonyos hatarig, illetve h5mersekleten feliil, tehat ttilhevitett alla-
potra ervenyes. A bazisos salakok ui. lehiileskor hirtelen kezdenek merevedni,
mert egyes vegyilletek kristalyosodasa mar magas h5mersekleten megkez-
d5dik. Emiatt a h5mersek1et csokkenesekor a bazisos salakok viszkozitasa
atmenet nelkiil, hirtelen n5 meg.
Az aluminatsalakok viszkozitasa Endell meresei alapjan a 9. abra szerint
valtozik. Ebb51 lathat6, hogy a CaO-tartalom csokkenese es a SiOz-tartalom
3. TABLAZAT
SiO2
A1,00
CaO
n
?
19,61
39,16
38,12
17,2
+
18,51
45,30
40,58
14,2
+
10,57
37,20
41,12
14,0
+
12,97
41,14
42,75
12,5
+
15,09
37,08
45,48
10,5
+
16,57
35,05
43,03
10,1
?
12,58
36,70
47,93
8,5
+
13,35
32,92
50,38
8,1
+
14,27
28,52
52,83
5,6
?
13,10
29,06
53,37
5,4
+
10,65
29,77
50,91
4,8
0
20,10
18,00
52,00
4,0
0
30,00
18,05
48,00
10,0
0
28,13
17,04
53,00
8,5
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
28 Visnyovszky Lci.szlo
novekedese bizonyos lidmersekletnel a viszkozitas vonalan hirtelen torest ered-
menyez.
A kiserleteinknel kepzOdtitt salakok osszetetele csokken6" szamitott visz-
kozitas szerint (3. tablazat).
A 10. abran a CaO?A1203?Si02-rendszerben csak a CaO-t es A1203-t tiin-
tettiik fel, de agy, hogy a Si02-t is figyelembe vettiik, espedig 100-
-(Ca0 ? A1203) mennyisegben. A viszkozitas szamitott ertekeit eredmeny-
vonal, a kiserletek alatt kapott salakok helyet +, illetve szilikatsalakoknal
700
80
60
-40
20
0
I
i
,
I
I
I
I
I
///.
I
I
A O
I
I
1 '
?
Vs/0z (14
0
/0 ?,-
sca0,34/2.03(146.0?
I.
7350 1400 7450 1500 1550
oc
Co 0
A/2 03
02
I.
442
55,8
39,8
4964
10,56
///
31
38,2
30,8
0/.
?/,
?/,
9. a bra. Kalciumaluminat-salakok viszkozitasa
0 jelzi. Az I. teriilet a faszenes, a II. teriilet a kokszos nagyolvasztosalakok,
a III. teriilet a portlandcement, a IV. teriilet a kalcium-aluminat-salakok,
illetve a timfoldcement Osszeteteli hatarainak felel meg.
Kiserleteink alatt a salakosszetetelt tobbszor valtoztattuk az aluminat-
es szilikatsalak kozott. Attereskor osszetetelet agy allitottuk be, hogy szami-
tott viszkozitasa: = 5-10 koala legyen. A 10. abra vastag vonala a salak-
osszetetel valtozasat mutatja olyankor, mikor aluminatsalakral szilikatsalakra
tertiink at.
Az dzemben azt tapasztaltuk, hogy higfolyossag szempontjabol a CaO,
illetve a bcizisos alkotOk also hatara a salakban 37-38%. Amikor a salak Ca0-
tartalma erre az ertekre csokkent, a medence fokozatosan berakodott salak-
kal, annyira, hogy a vascsapolas nehezsegekbe dtkozott. Ez a jelenseg 50%
Ca0-tartalmii salaknal is tapasztalhato volt akkor, ha valamilyen ok miatt,
pl. nagy, darabos meszkO es bauxit adagolasa kovetkezteben a medence le-
halt. Ez gyakorlatilag is bizonyitotta, hogy a kalciumaluminfit-salakok kris-
talyosodasa lehdles kozben hirtelen indul meg, mint azt a 9. Mara mutatja.
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Bauxit ?vorosiszap koluesitcisa 29
Az iizemi jelensegek alapjan tehat megallapithato volt, hogy a kalcium-
alumincit-salakok lehalessel szemben sokkal erzekenyebbek, mint a szilikeitsalakok.
A salak osszetetelet illetOen azt tapasztaltuk, hogy higfolyossag szempontja-
1)61 legfontosabb tenyaz5 a CaO-tartalom. Ha ez helyesen van beallitva, a
SiO2 es A1203 egymashoz viszonyitott aranya 1400 C? felett nem befolyasolja
karosan a viszkozitast.
Ca0 'X.* 7 csokkentd alkotok
80
70
60
50
40
30
20
10
(//
1
qi. i
li
_ ______
/V
'-j
A
+
.1t--
-
c
____
A
_
_
\?\K
\ \
I'
_
4
N
0 10 20 30 40 50
A 203, % ?3.--
Ca0-A1203 rendszer
Si02_-_-100-(Ca0*A1203)
EMM Faszenes ny.v salakja
11.1 I Kokszos szOrke ny.v salakja
Kokszos Phe'r ny.vsalakja
Onnlani Tukor ny.v es MIgn salakja
111.1Portlandcernent
IV=Tunfoldcement
71=10
7=20
7/=4O
50
+ Aluminat salak
salak
Salakvaltoths Iranya
szilikalsalakrol olu.-
miniumsalakra
atte'resne
10. ant. Salakok osszetetele es viszkozitasa
A bauxitkohositas szempontjabol eme legfontosabb megallapitisok
utfin a gyartas miiszaki es gazdasagi elffelteteleit, valamint a gyarthato nyers-
vas osszetetelet tettiik vizsgalat targyava.
A kiilonfele elegyeket a 4. tablazat tiinteti fel, a nyersvas osszetetelt
pedig ? amelyet gyakorisagi diagramok alapjan ertekeltiink ki ? az 5. tab-
lazat.
Tisztan bauxit kohOsitasakor (1. szamti elegy) 100 kg nyersvas mellett
635 kg salak kepz6'dott, es ennek megfeleMen a fajlagos kokszfelhasznalas is
nagyon nagy volt, 4650 kgit nyersvas. Tisztan bauxit kohositasa tehat csak
akkor lehetne gazdasagos, ha a salakot is magas Aron lehetne ertekesiteni. A
salak es a nyersvas hiimerseklete csapolaskor szokatlanul magas volt, 1550?
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
30
Visnyovszky Loszlo
4. TABLAZAT
Elegy-
seam
Kokse,
kg
Bauxit
Vasforgfies
Mesek5,
kg
E getett
mesa,
. kg
Salak-
ra.rnnY.,
kg/ 4
Koksz-
felh.,
kg/q
nYv.
%
kg
kg
% I
1
2
3
4
5
6
7
8
550
550
550
550
550
550
550
550
100
47
34
52
38
35
48
40
750
400
320
550
400
320
320
260
-
53
66
48
62
65
52
60
-
450
600
500
650
600
350
390
550
440
340
-
-
-
320
200
_
-
_
320
330
200
_
_
635
117
80
128
94
78
120
75
465
123
99
103
89
95
158
132
5. TABLAZAT
Nyersvas
Elegyszam
1 2 3 I 4 I 5
6
7 I 8
C %
Si %
Mn%
P%
S%
Ti %
Cu %
4,40
0,90
0,50
1,40
0,005
0,7
0,04
4,30
0,20
0,40
0,25
0,035
4,25
0,25
0,45
0,18
0,04
4,20
0,10
0,40
0,25
0,07
4,30
0,08
0,50
0,20
0,025
4,40
0,40
0,42
0,18
0,02
nines meghatarozva
4,40
0,80
0,45
0,20
0,02
4,20
1,40
0,50
0,27
0,005
0,55
Salak 1
2 3 4 5
7 8
sio, %
A1,03%
CaO %
8-10
41-44
41-46
10-16
29-45
40-57
12-19
34-39
38-47
11-17
33-42
42-45
9-14
24-36
50-56
11-18
32-37
41-50
12-18
38-40
39-43
12-14
37-40
41-44
1650 C?, de ennek ellenere a nyersvas Si-tartalma csak ritkan emelkedett
1,5% foie.
A 2. es a 3. szamn elegynel a bauxittal egyiitt vasforgaesot is adagoltunk a
nyersvastermeles niivelesere, helyesebben az 1 t nyersvas mellett kepz5d5
salakmennyiseg esokkentesere. Mindket elegyet elsOsorban a minimalis koksz-
sziikseglet meghatarozasara allitottuk be. Az egyertelmn osszehasonlitas miatt
a nyersvas Si-tartalmat mindket gyartasnfil azonos erteken, 0,2-0,25%-on
tartottuk. A kokszfelhasznalas a salakmennyisegnek megfelelfien csokkent a
11. abra szerint. A nyersvas torete a S-tartalomtol fiigg5en feher-feles vagy
sziirke volt. 0,2% Si-tartalmil nyersvas torete teljesen sziirke volt, ha S-tar-
talma nem haladta meg a 0,015%-ot. Ha az S-tartalom 0, 03%-ra ment fel, a
nyersvas torete teljesen feher lett es tiikrosen kristfilyosodott, ngy mint a Mn-
tartalmn nyersvasak.
BauxitkohOsitasnal a salakmennyiseg nagyon jelentOs mertekben be-
folyasolja a kokszfelhasznalast, kiilonoskeppen azert, mert az A1203 elsalakitasa
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Bauxit ?vorosinap kohositasa 31
sok meszkovet kivan. Ennek kiegetese nagyolvasztoban sok kokszot igenyel.
Ilyenkor egetett mesz adagolciseival szeimottevo kokszmegtakariteist lehet
Ennek gyakorlati kivizsgalasara a 4., az 5. es a 6. szama elegynel meszkei
helyett egetett meszet adagoltunk. 100 kg meszkO helyett 60 kg egetett mesz
adagolasa 20-22 kg kokszmegtakaritast eredmenyezett. A nyersvasra vonat-
koztatott kokszmegtakaritas a 6. abrabol olvashato ki. A kiserleti eredmenyek
szerint egetett mesz adagolasanak gazdasagi eleinye akkor van, ha 100 kg mesz-
kO es 20 kg koksz Ara kevesebb, mint 60 kg egetett mesze.
1300
t3"
1200
1100
1000
1:3
900
Ls'
tt1,3 500
700
600
,
... ..-
451 .. V
...-
...-
Ege,....
te-
--
...-
--
..- ...- .....
30 40 50 60 70 80 90 700 110 120
Solokmennyiseg kg/q nyersvas.
11. Ara. Salakmennyiseg es kokszszilkseglet
Az egetett messzel folytatott iizem alatt erOsen bazisos, 50-56% Ca0-
tartalma salakkal dolgoztunk. Ez a salak igen jol kentelenitett, de gatolta a
Si redukciojat. A nyersvas atlagban 0,025% S-t es 0,1%-nal kevesebb Si-t
tartalmazott.
A Si redukciojanak novelesere a 7. sz. elegynel nagyobb salakmennyiseg-
gel es savanyabb salakkal dolgoztunk. A nyersvas Si-tartalma ekkor 1,2%-ig,
majd a 8-as elegynel 2%-ig cmelkedett. A Si redukalasa azonban aranytalanul
emelte a kokszfogyasztast, amennyiben 1% Si-tobblet 300 kg koksz/t nyers-
vas-at fogyasztott, szemben a szilikatsalakoknal sziikseges 70-150 kg-mal.
A salak ezeknel a gyartasoknal is mindig rendkival meleg, 1600-1650'
hnmersekletii volt. Nagy kentelenitO hatasara jellemzei, hogy az 1% feletti
Si-t tartalmazO nyersvasakban S csak nyomokban volt kimutathato. A nagy Si-
tartalma nyersvasak torete sziirke, durvaszemcses, de grafithabot sohasem
tartalmazott.
A tovabbiakban megkisereltiink egeszen keves, 1 t nyersvasra 330 kg
salakkal vala kohositast. Ez a keves salak nem biztositott egyenletes jaratot,
gyakran fordult e16 hirtelen lehnles, amikor is a nyersvas S-tartalma 1%-ig
emelkedett, bar normalis jaratnal atlagban csak 0,01-0,03% volt.
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
-.32 Visnyovszky Laszlo
A nyersvas minosege
A bauxitb61 mindenkor redukal6dott a nyersvasba 0,1-1,2% Ti es
.0,1-0,3% V. A bauxitbol, illetve a kalciumalumincit-salakkal gycirtott nyersvas
tehat mindenkor Ti-nal ?V-mal otvozott, tovabbi jellemz5je a nagy, 4%-nal
tobb C, valamint az alacsony S- es Si-tartalom. A nyersvasban a grafit rend-
kiviil finomszemcses es egyenletes eloszlasn, ami miatt miniisege hasonlo a
faszenes nyersvasehoz.
Ez a nyersvas bauxitnyersvas neven keriilt az ontodekhez es az ontodek
megallapitasa szerint a legmesszebbmen5 igenyeket is kielegitette. Finom-
szemcses szerkezetenel es egyenletes grafiteloszthanal fogva lehetOseget adott
az ontvenyek min5segenek javitasara, a selejt csokkentesere es nagyobb
mennyisegii acelhulladek beolvasztasara, ami a betet arat csokkentette.
Minthogy a bauxitnyersvas szovetszerkezete hason16 volt a faszenes
nyersvasehoz, kiserleteket vegeztunk a kohobOl vah5 kOzvetlen ontvenygyarttisra.
Tiibb sorozat 3360 kg stilyu acelmai kokillat ontottiink. Ezek az iizemekben
?sokkal tart6sabbaknak bizonyultak, mint a kupol6b61 ontottek. A bauxit-
nyersvasb61 kesziilt kokillakbol a dieksgy5ri acelmiiben 15,6 kgit acel volt a
fogyasztas, ami m?kokillakb61 val6 fogyasztasnak abban az id5ben kb. csak
a fele volt.
A bauxitnyersvasb61 val6 szelfrissiteses acelgyartast is megkisereltiik,
espedig egy 1,5 t-is savanyti beles-5, oldalftivasti kiskonverterben. Ezeknel a
kiserleteknel kitiint, hogy a nagy C-tartalmii bauxitnyersvas akkor is lefajtat-
kayo acellci, ha Si- ?P-tartalma alacsony. Pl.:
Nycrsvas
osssetetele
Ace!
osszetetele
4,63%
0,16%
Si
0,77%
0,46%
Mn
1,40%
0,20%
0,069%
0,077%
0,016%
0,02%
Ti
0,30%
0
A nyersvasat 1420 C? h5mersekleten csapoltuk a 800 C?-ra elOmelegitett
konverterbe. Az adag ftivese a ftljta tas megkezdese utan 4 percre indult meg. A
teljes fajtatasi id5 0,3 at flivonyomasnal 21 percig tartott. A konverterben
0,5% FeMn-nal, az iistben 0,5% FeSi-mal es 0,1% Al-mal dezoxidaltunk. Csa-
polasi hOmerseklet 1620 C?.
Az acelt lemezbugava kovicsoltuk, majd 4-1,6 mm vastag lemezeket
hengereltiink bel5le. A kovicsolt anyagb61 vett prObak szilardsagi ertekei,
hOkezeles nelkiil.
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
.-;IA-RDP80-00247A002700240001-4
Bauxit ?vtir5siszap kohosittisa 33
Hosszirany6
proba
Keresztiranyn
pr6ba
SzakitOszilardsag, kg/mm2
48,7
51,0
Folyasi hatar, kg/mm2
35,1
36,9
Kontrakcio, %
50,2
57,7
%
27,5
26,2
Ut5munka, mkg/cm2
12,5
13,2
Az acel szovetszerkezete finomszemcses. A zarodmanyok mennyisege
nem haladta meg a ki:izepes min5segi1 martinacelet.
A salak mitasege
A kalciumaluminat-salak min5segere vegzett vizsgalatok azt mutattak,
hogy akar hidraulikus ktit5anyagkent (cement), akar mint timfoldgyartasi
alapanyag jed felhasznalhat6.
Cement elo'allitasahoz a salakot csak meg kell o'rolni. A cement finom-
sfigiva o'rolt salakot timfoldcementnek neveztiik el. Az Epitestudomanyi Intezet-
ben megvizsgalt egyik salak (timfoldcement), amely 11,56% Si02-t es 3,25%
oldhatatlan maradekot tartalmazott, a kiivetkez5 tulajdonsagokat mutatta :
A kotes kezdete 3,5 6
A 'totes liege 8 6
NyomOszilardsag, 2 nap mdlva 310 kg/cm2
NyomOszilardsig, 28 nap mdlva 380 kg/cm2
A timfoldcement Jo tdzallo betonnak is bizonyult, amennyiben 33%
timfoldcement es 67% samottdarabol kesziilt beton probatest 800 C?-on
55 kg/cm2, 1000 C?-on 30 kg/cm2 nyomoszilardsagot mutatott.
A salakbill yak," timfoldkinyeresre vegzett kiserleteink eredmenye a
ktivetkez& Salakosszetetel:
Si02
13,9%
A1203
34,3%
CaO
44,6%
MgO
2,3%
TiO2
1,5%
FeO
2,2%
A cementfinomsagra &tilt salakot 300 gil szOdatartalmil oldattal 6 at
nyomason 1 &an at higoztuk, maid leeresztes utan a higot meleg vizzel 1,142
fajsulyra higitottuk. Ez a hig 20,85 gil A1203-t es 0,012 g/lSi02-t tartalmazott.
A higban levo' sziirkes szInil iszapot iilepitettiik. Az iilepedes ideje 35 perc
volt, ami igen rovid ido" a vorosiszap iilepedesehez kepest. A tiszta aluminat-
ltigbol a timfoldhidratot szensavval valasztottuk le. Ilyen modon a salak
A1203-tartalmanak 88 ?94%-at sikeriilt kinyerni.
A bauxitkohositcis gazdascigossciga
A bauxit vastartalma till keves ahhoz, hogy tisztan bauxitb61 erdemes
legyen nyersvasat gyartani. A nagy salaktomeg miatt ui. a kokszszukseglet
nagyon nagy es a salak nem viselheti a tobbletkoltseget, mert timfoldgyartasi
3 A Vasipari Kutat6 Intezet Etkonyve
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08 :
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
34 Visnyovszky Laszlo
celra legfeljebb olyan erteket kepviselhet, mint valamely hason16 A1203-tar-
talmu bauxit. A kohositasra kerii15 elegyet tehat vasban this ercekkel, pl.
piritporkkel vagy vasforgaccsal dusitani kell annyira, hogy a nyersvas es a
salak erteke tab legyen, mint a gyartasi onkOltseg.
, \
- 0)
1:'.
i
t
,,
4..
8
?,.)
c
Q,
a
Solakertek
,
Nyensvaseek
..
1
100 200 300 400 500 600 700 kg
Salakmennyiseg, kg/100 kg nyers vas
Gazdasagos gydrEcis
I - Rafizetises gyarta:s
12. cibra. A bauxitkohositas gazdasagossaga
A koltsegek elvi alakulasit a nyersvasra jut6 salakmennyiseg fiigg-
venyeben a 12. Abra mutatja. Eszerint kb. 100 kg salak/100 kg nyersvas
salakmennyisegig a gyartas akkor is gazdasagos, ha a salakot egyaltalaban
nem ertekeljiik. A salaknak bauxit Axon val6 ertekelesenel pedig 160 kg/100 kg
nyersvas salakmennyiseg a gazdasagossag fe1s5 hatara.
ViirOsiszap ?piritpork kohositcisa
A Bayer-fele timfoldgyartasnal keletkez5 vtirosiszap meg sok A12034
tartalmaz. Ezert a voriisiszapbed is lehet kalciumalumindt-salakot kepezni.
A vorosiszap kohOsitasanal tehat ugyanazok a problemak jelentkeznek, mint
a bauxitkohOsitasnal. Ha a vorosiszapot onmagaban kohositanank, 1 t vas
mellett meg mindig 2500 kg salak kepz5dne. Ez az eljarast gazdasagtalanna
teszi. Tehat a vorosiszaphoz is ugyanugy, mint a bauxithoz, vasban this
erceket kell adagolni. Erre a celra kivaloan megfelel a piritpork.
Eredeti allapotukban sem a vorosiszap, sem a piritpork nem adagol-
bath' a nagyolvasztOba. E15zO1eg feltetleniil darabositani kell ket. Darabo-
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
::',IA-RDP80-00247A002700240001-4
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Bauxit ?vorosiszap kohositeisa 35
sitas szempontjabOl ez a ket anyag szerenesesen kiegesziti egymast. A 30-40%
nedvessegtartalmO vorosiszap szaraz piritporkkel keverve keplekeny, j61
alakithatO tomeget alkot, amelybOl konnyiiszerrel lehet teglapresen ere-
teglakat vagy forgo dobban pelleteket kepezni. Kiegetes utan az erctegla
vagy a pellet a nagyolvasztO idealis betetanyaga.
Kiserleteinknel 40% kausztifikalt vorosiszapb61 es 60% bulgariai pirit-
porkb51 a diOsgyO'ri Ereteglagyarban keszitettiik az ercteglakat, amelyeknek
osszetetele kiegetes utan az alabbi volt:
Fe
45,60%
Mn
0,28%
P
0,17%
S
0,97%
Si02
7,90%
A1203
15,40%
CaO
5,66%
MgO
0,57%
Az ercteglak porozitasa 35-40%, okidnagysagra torve adagoltuk.
Megfele15 meszk5hozaggal a kovetkez5 osszeteteln nyersvasat es salakot
gyartottuk belle:
Nyersvas-osszetetel
%
Salak-osszetetel
%
C
3,5-4,3
SiO,
16-18
Si
1,6-3,2
A1202
26-27
Mn
0,30-0,40
CaO
50-53
P
0,20-0,29
S
2,5-2,8
S
0,016-0,020
Ti
0,60-0,70
V
0,10-0,15
Cu
0,60-0,80
A salak mar atTenetet kepez a szilikat es aluminat osszetetele kozlitt,.
de a kentelenitest nagyon jO1 elvegezte. Viszkozitasa az adott, kb. 1500 C'-os
homersekleten megfele15 volt.
A nyersvas torete sziirke, minO"sege a Ti-tartalom miatt ugyanolyan,
mint a bauxitnyersvase, tehat kiv.5.16 onteszeti nyersvas. Cu-tartalma a pirit-
porkt51 szarmazik, ez azonban minO'seget sok eelra meg javitja. A termelt
kb. 58 t nyersvasat az ontodek felhasznaltak.
A salak ertekesitesere vonatkozolag nem vegeztiink vizsgalatokat.
OSSZEFOGLALAS
Kiserleteink soran kidolgoztuk a bauxitb61 es vorosiszapb61 kepezhet6 kalcium-
aluminat-salakkal vale) nyersvasgyartas metallurgiajat. Megallapitottuk, hogy a bauxit nem
tekinthet6 onall6 vasercnek, csak salakkepz6nek. A vele gyartott nyersvas Ti-nal es V-mat
otvozott lesz, ami iniatt a nyersvas minOsege a faszenes nyersvasehoz hason16, tehat onteszeti
celokra kival6an alkalmas. A salakb61 a timfoldet jo hatasfokkal ki lehet nyerni, vagy pedig
? mint kozepes min6segli timfOldcement, illetve tiizall6 cement ? ertekesithet6.
A bauxitkohositas gazdasagossaganak elOfeltetele, hogy it nyersvas mellett 1000-1600
kg-nal ne kepz6djiin tab salak. Ez erhet6 el, hogy a bauxittal egyiitt vasban duis erceket,
pl. piritporkot vagy vasforgacsot is koh6situnk.
3*
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
D URVA S ZEMC SE S ERCPOROK DARABOSiTA SA
PELLETEZE S SEL
DR. VISNYOVSZKY LASZLO es ROLLO TIBORNE
a miiszaki tudomanyok kandidatusa
DK 622-764
A nyersvasgyartas fejlesztesenek egyik mOdja az tij kohok epitese
mellett a? meg1ev5 kohok kapacitasfinak novelese. Az erc, illetve a hetet
elOkeszitese (thisitasa, darabositisa) is ezt a celt szolgalja. A vasercek thisi-
tasaval es darabositasaval a kohO vasban dils, egyenletes permeabilitasii,
pormentes betethez jut, ezaltal emelkedik a termeles, csokken a kokszfogyasz-
tas es a szfilleporveszteseg. Jelenleg a 100%-ban elSkeszitett betet adagolasat
igyekeznek megvalOsitani.
Poralakii vasercek darabositasfira leghasznalatosabb eljaras a szivisos
zsugoritas, amellyel a kozvetleniil nem adagolhatO aprO ercet megfe1e15
darabos termekke lehet alakitani. Az utObbi evtized folyaman azonban
emellett az ercpelletezes is mindinkabb elterjedt. Ez az eljaras nem potolhatja
a szivasos zsugoritast, hanem mintegy kiegesziti azt, mert altalaban csak
az igen finom ercporok darabositasfira alkalmas.
Az ercpelletezes lenyege, hogy kb. 10% nedvessegtartalma finom-
szemeses ere forgo dobban vagy ferde tengelyii forgo tanyerban gOrgetve
tomor golyOkka alakul. A golyokat alkalmas berendezesben a kezd5d5 zsugo-
rodas h5mersekleten kiegetik. Az eljaras elvileg mar nehany evtizede ismeretes,
de nagyiizemi megvalositasa csak az elmillt evekben Svedorszagban es az
USA-ban tortent meg. Az USA-ban a taconite-ercek darabositasara hasznaljak.
A taconite kb. 25% Fe-tartalmil, sok kvarcos medd5t tartalmazO vaserc,
amelyet thisitas el5tt 0,1 mm ala kell Orolni. Az ilyen aprO koncentratum
darabositasara a szivisos zsugoritas nem alkalmas, mivel nem tud ilyen
finom szemcses betetet feldolgozni. A pelletezes viszont kivalOan alkalmas
a 0,1 mm alatti szemcseosztaly darabositasfira. Ezen a terilleten tehat je1ent5s
hianyt pOtol.
Nalunk a fenti alakban a pelletezesnek nem lenne nagy jov5je, mivel
ilyen finom porerceink nincsenek. De vannak nagyon finom szemnagysfigii,
szinte kolloid iszapok (vorosiszap, manganiszap), amelyek a hazai nyers-
anyaghelyzetben mint vas- es manganhordozOk jelent5s erteket kepviselnek,
viszont darabositas nelkiil nem adagolhatok a nagyolvasztOba. Az iszapok
darabositasfira vegzett kiserleteink soran legmegfelelObbnek talaltuk a pel-
ietezest. Elgondolasunk szerint az iszapot, amely eredeti allapotaban pelle-
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
.01A-RDP80-00247A002700240001-4
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Durva szemeses ercporok darabosittisa pelletezessel 37
tezeshez nil nedves es till keplekeny, annyi porerccel (pl. 8 mm alatti kri-
vojrogi hematittal, szalloporral stb.) keverjiik, hogy nedvessegtartalma kb.
10% legyen, es ezutan pelletezziik. Az iszapok segitsegevel tehat a durva
ercporok pelletezeset is meg kivantuk oldani. A pelletek a szokasos modon
kiegethetOk es igy a koho szamara jo betetanyagot kepviselnek (13. abra).
A szivassal miikod5 zsugoritok olyan erckevereket, amelyben sok a
finom, 0,5 mm-nel aprobb por, csak igen rossz hatfisfokkal darabositanak.
Megallapitottuk, hogy a zsugoritas ebitti olyan pelletezes, amelynel a finom
por nem nagy, hanem csak 1-3 mm-es pelletekke alakul, lenyegesen javitja
13. abra. Durva ereporbel es voresiszapbel kesziilt pelletek
az iizemi eredmenyeket. Ezt a folyamatot elOpelletezesnek neveztiik. Az el&
pelletezett betetanyag permeabilitasa nagymertekben megn?tehat zsugo-
ritasa gyorsabb, a berendezes kapacitasa emelkedik es a termek szilardsaga
javul.
Iszapjaink es a karbonatos manganerc kohosithatova tetelere, valamint
a szulfidos ercporok darabositasara kidolgoztuk ezt a ketfele pelletezo5 elja,
rast, ?eredmenyeinket iizemi kiserletekkel is igazoltuk.
Durvaszemcses ercporok pelletezese
Az ercpelletezes ket munkafolyamatbol all:
1. az erckeverek golyokka alakitasa.
2. A nyers golyok kiegetese.
A golyokepzesnel a szenic3ek kozti osszetartast reszben a gorgetes
tomorit5 hatasa, reszben a szemcsek kozti kapillaris vizhalozat biztositja.
Ezaltal a golyok olyan szilardsagra tesznek szert, hogy a kiegetes elejen
bizonyos adagoszlop-stilyt elbirnak. Kiegeteskor nagy szilardsagot biztosito,
kotes jon letre, amelyet az erc osszeteteletOl, a h6mersek1etti51 stb. fiigg6'en
a vasoxidok atkristalyosodasa, a medd5 elsalakulasa okoz. A kiegetett goly?k
szilardsaga a kohositassal jar(*) igenybevetelnek megfelel.
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
6. TABLAZAT
Pelletezii berendezesekben feldolgozott ercek ?erekeverekek szitaelemzese
Szem-
I. Sved magnetit
>0,1 mm
II. Sved magnetit
>1, Omm
IH. Ozdi zsugorita hetet
10% kotoanyag
IV. Ozdi zsugorit6 bet6t
V. Hematit ? vorosiszap
osszeteteld pelletezo betat
nagyseg,'Y
%
o
%
%
%
%
%
%
%
%
mm
%
dobban
tanyer-
ban
%
dobban
tanyer-
ban
%
dobban
tanYer-
ban
%
an
tanY6r-
ban
%
dobban
tanYer"
ban
eredeti
eredeti
eredeti
eredeti
eredeti
pelletezve
pelletezve
pelletezve
pelletezve
pelletezve
0,1
100,0
8,1
-
20,7
28,4
37,1
15,2
4,9
4,5
14,5
11,1
6,6
43,9
-
-
0,1-0,3
60,6
54,8
61,4
23,4
22,5
6,8
23,7
28,1
17,5
17,2
-
-
0,3-0,6
40,0
3,9
18,4
7,1
1,0
5,5
6,1
-
3,8
-
-
10,2
-
-
0,6-1,0
0,3
5,7
0,5
14,6
20,9
6,8
10,6
10,4
10,6
11,9
-
-
1-3
-
4,0
-
19,4
18,3
23,0
20,5
15,6
19,8
16,8
3-8
51,9
96,1
-
-
-
8-10
-
-
21,9
27,3
58,9
26,9
34,8
45,5
-
100
100
10
-
-
-
-
100,0
100,0
100,0
100,0
100,0
100,0
100,0
100,0
100,0 100,0
100,0
100,0 100,0
100,0
100,C
Visnyovszky Laszle es Holl? Tiborne
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
-2,IA-RDP80-00247A002700240001-4
Durva szenteses ercporok darabositcisa pelletezessel 39
A golyOkepzesre eddig ketfele berendezest hasznalnak: kisse ferde
tengelyil forge dobot es forgo peremes tanyert, amelynek tengelye a viz-
szintessel kb. 60?-os szoget zar be. Mindket berendezes folyamatos iizemre
alkalmas. Az irodalmi adatok szerint nagyiizemi berendezeseknel iljabban
els5sorban a pelletez6 tanyert hasznaljak.
Ennek oka egyreszt az olcsobb szerkezet es kisebb helysziikseglet lehet,
a dont5 azonban az, hogy a forgo tanyer tomorit5 hatasa jobb, a darabositas
hatisfoka nagyobb. Ezt igazolja a 6. tablazat, amely sajat kiserleti adatainkat
tartalmazza. A laborateriumi pelletez5 tanyerral es dobbal darabositottunk
killonboz5 szemcseosszetetelii erckeverekeket, es a kiindulo anyagokbOl,
valamint a vegtermekekb51 szitaelemzest keszitettiink. A tablazat ezeket
a szitaelemzesi adatokat mutatja be es egyben azt is kimutatja, hogy tanyer-
ban a durva szemcses ercek finom portartalma valoban jobban darabosithato,
mint dobban. A tablazat V. adagja vorosiszappal pelletezett betetre, a III.
Os IV. adagja el6pelletezett betetre vonatkozik. A II. anyag tipikusan rosszul
pelletezhet6, keplekeny alkatreszeket vagy kot5anyagot nem tartalmaz,
5nmagaban veve pedig till durva ahhoz, hogy golyosithato legyen. Az I.
anyag szemnagysaga olyan finom, hogy onmagaban, kot5anyag nelkiil haj-
lamos golyOkepzesre. A II. es az V. anyagnal a dob es a tanyer tomorit5 hatasa
egyforma volt, a tobbi anyagnal azonban a tanyerban pelletezett adagban
joval kisebb a finom szemcsetartalom, mint a dobban pelletezett adagban.
Ezek szerint elOpelletezesre, valamint nagyon finom porok pelletezesere
tanyert erdemes hasznalni; durvaszemcses erceknek kot5anyaggal torten
pelletezesenel a tanyernak nines dont6 el6nye a dobbal szemben.
A hazai viszonyok kozott pelletezeshez az alabbi nyersanyagok hasznal-
hatOk fel: a krivojrogi hematit 8 mm-nel finomabb pora, a piritpork, a nagy-
olvasztO szallOpora es kot5anyagnak a timfoldgyari vorosiszap, a mangan-
mosebel szarmazO manganiszap es az lirkilti karbonatos manganerc. Ez az
utObbi nedvesen keplekeny, agyagszerii, tehat kot5anyagnak j?l megfelel.
A keverekek osszetetelenek megallapitasanal abbOl indultunk ki, hogy a
vortisiszap a kohOiizembe vale erkezesekor altalaban kb. 30% vizet tartalmaz.
A legszaraz ercet 25-30% vorosiszappal keverve, megkapjuk a pelletezeshez
sziikseges kb. 10% nedvessegtartalmil kevereket.
A pelletez5 hetet osszeallitasfinal elengedhetetlen az er5teljes hatasti
kever5berendezes, pl. kever6csiga, amely a kot5anyagot es erect egyenletesen
osszedolgozza. Egyenl5tleniil elkevert anyagban a kiilonallO kot5anyag-
darabok nagyon nagy, esetleg okolnagysagii golyokat is alkothatnak, mig
a kot5anyaggal nem keveredett aprO erc nem darabosodik, legfeljebb a nagy
golyOk felaletere tapad r?Alaposan atdolgozott keverekb51 aranylag egyen-
letes, 20-50 mm meret5 golyok kepz5dnek.
Az osszekevert betetet a pelletez5 dobba, illetve tanyerba (14. es 15.
'Ara) beadagolva kb. 5 perces forgatas utan bekovetkezik a darabosodas,
ha a hetet viztartalma az optimalis, kb. 10%. EnnOl alacsonyabb viztartalom-
nal a darabosodas nem teljes, sok aprO szemcse marad; nagyobb viztartalomnal
viszont a golyok nagyon nagyok es lagyak lesznek.
Mind a dob, mind a tanyer alkalmas folyamatos iizemre; a beadagolt
anyag a dobon vegighaladva az iirit5vegen kihull, a tanyerban pedig a hajlas-
szog helyes beallitasaval elerhet5, hogy a legnagyobb meretii golyOk keriil-
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
40
Visnyovszky Lciszlo ?Holl? Tiborne
14. cibra. LaboratOriumi pe1letez6 dob
15. eibra. Laborat6riumi pelletez5 tanyer
jenek a gordii15 betet tetejere es a tiny& peremen kihulljanak. Ha a keverek
nedvessegtartalma nem volt helyesen beallitva, Ugy ezt golyokepzes kozbeia
meg szabalyozni lehet finoman porlasztott viz ill. szaraz porere hozza-
adasaval. A kotfianyagmennyiseget azonban utolagos adagolassal nem lehet
novelni, mert gorgetes kozben nem dolgozoclik bele az anyagba. Ugyanigy
16. cibra. Kistizemi go1y6kepz6 dob
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Durva szemcses ercporok darabositasa pelletezessel 41
gorgetes kozben meg hozza lehet adni egyeb adalekokat, pl. szenport, ami
feliiletileg bevonja a kesz golyokat es e15segiti a kiegetest.
A keverek szemcseosszetetelen es viztartalman kiviil a golyokepzesi
folyamatot a dob vagy a tanyer keriileti sebessege is befolyasolja; ennek
optimalis erteke tapasztalataink szerint 40-80 m/s. Hasonloan fontos tenyez5:
a tanyer lapjanak hajlasszoge; ezt dgy kell befillitani, hogy az anyag a tanyer
lapjan gOrdilljon es ne cstisszon.
A laboratoriumi kiserletek alapjan a Lenin Kohaszati Miivekben fel-
allitott kisiizemi golyokepz5 berendezesben (16. abra) 25-30% kot5anyagot
tartalmaz6 durva szemcses ercporbol kb. otperces gOrgetesi id5vel olyan 20-
50 mm meretii golyokat lehet el5allitani, amelyek ejt5szilardsfiga nyers alla-
potban 0,5-1 m. Ez azt jelenti, hogy a golyok err51 a magassagrol kemeny
talajra leejtve nem esnek szet, legfeljebb kisse ellapulnak. Termeszetesen
nem az egesz hetet alakul egyszerre ilyen nagy golyokka; a pelletez5 dobban
az iiritOvegen tavozo pelleteket atszitaljuk es pl. a 20 mm-nel kisebbeket
visszaadagoljuk. A tanyernal ez nem sziikseges, mivel abbol csak a legnagyobb
goly6k tavoznak, es igy az adagolas sebessegevel szabalyozhatjuk a kivant
golyomeretet.
A golyok kiegetesere azert van sziikseg, mert nyers fillapotban nem
birjak ki a kohoba val6 adagolast es az adagoszlop siiy?szetporladas nelkiil.
Azonkiviil a nedvessegtartalmuk eltavolitasara nem erdemes koh6kokszot
fogyasztani, inkabb a kohon kiviil olcsobb tiize15anyaggal vegezziik azt el.
Az iszapos kotOanyaggal kesziilt golyok ? tapasztalataink szerint ? a hir-
telen felhevitest jol birjak. 800 C?-.11 kemenceterbe beadagolva a golyok nem
estek szet, nem repedeztek. Art tapasztaltuk azonban, hogy lassti heviteskor,
f?g bizonyos adagoszlop slilya alatt nem alaktart6k, es tobbe-kevesbe
tom& retegge allnak ossze. Ennek ertelmeben a legegyszeriibb es legolcsobb
kiegetesi modszernel, az aknaskemenceben vain' egetesnel, bizonyos nehez-
segek varhatok. A Lenin Kohaszati Miivekben vegzett iizemi kiserleteink
soran meg is allapithattuk, hogy a 6 m magas aknaskemence (17. abra) fe1s5
reszeben, az eg5k folott kb. 2 m-re a felszallo vizg5z lecsap6dott a golyokon,
azokat ellagyitotta, es igy gazatnemereszt5 reteg alakult ki. Ezert a tovab-
biakban az eg5k Non legfeljebb 1,5 m adagoszlopot hagytunk, hogy a viz-
g5zlecsapodast megakadalyozzuk. Az aknaskemenceben yak,' kiegetes tovabbi
nehezsege a h5fokszabalyozasban rejlik. A goly6k kiegetesehez a kezd5d5
zsugorodas h5merseklete a legalkalmasabb; magasabb h5mersekleten a golyok
feliiletiikon megolvadnak, osszetapadnak es megakasztjak az egyenletes kemen-
cejaratot. Alacsonyabb h5mersekleten viszont a kieges nem tokeletes, szet-
porlad6 goly6k kepzOdnek. A kiserleti kemencenk harom bels5 eg5ve1 volt
felszerelve es tobbszOri kiserletek folyaman sem sikeriilt a tapadvanykep-
z5dest meggatolni. Valoszinilleg egyenletesebb h5mersekletet biztosit a kiils5
eg5ter, amelyb51 csak az egestermekek keriilnek az aknaba.
A nyers ercgolyok kiegetese forgokemenceben vagy zsugoritoszalagon
is megoldhat6. Laboratoriumi forgokemencenkben vegeztiink nehany egetesi
kiserletet es ezekb51 megallapithattuk, hogy a kapott kiegett pelletek egyen-
letes min5segilek ?tapadvanykepz6'des alig kOvetkezik be. Forgokemenceben
iizemi kiserletet nem vegekhettiink, ?igy nem tudtuk megvizsgalni, hogy
folyamatos iizemben a h5fokallandosagot mennyire lehet biztositani.
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
42 Visnyovszky Laszlo ?Holl? Tiborne
Szivasos zsugoritassal laboratOriumi 20 x 30 cm-es Greenawalt-iistben
egettiink ki pelleteket. Az e1s5 kiserletek azt mutattak, hogy az iistbe vegye-
sen berakott kii1onboz5 meretii pelletek egyenl5tleniil egnek ki. A zsugoritas
15-20 perces idOtartama e1egend5 a max. 20 mm-es pelletek kiegetesere,
de a nagyobb pelletek, Meg az List fels5 reszeben, csak kiszaradtak es nem
egtek ki. Ezutan kiserleteztiink a reteges egetessel: az iist also reszebe helyez-
tiik a nagyobb pelleteket, a fe1s5 felebe a kisebb, 20 mm alatti pelleteket.
igy sikeriilt biztositani az egyenletes kiegest kb. 40 mm pelletnagysfigig.
Nagyobb meretii pelleteket Ostben nem lehet egyenletesen kiegetni.
17. abra. Kis?zemi aknaskemenee
A kiegetes folyaman a pelletekben ? osszetete1iikt51 fiiggOen ? bizo-
nyos kristalytani valtozasok mennek vegbe: a vasoxidok atkristalyosodnak,
a medd5 alkotoreszek elsalakulnak stb. Ezek az fitalakulasok altalaban
szi1ardsagnove15 hatasilak es el5idezik a pelleteknek egetes utani nagy ejt5-
szilardsfigat. Nyers pellet ejt5szilardsaga ? mint emlitettiik ? kb. 0,5 m,
kiegett pellete 2-3 m. Az egetes folyaman a pelletek szerkezete annyiban
is atalakul, hogy a porusok nagyreszt ?n. nyilt porusokka alakulnak, amelyek
a redukal6 gazok szamara a kohOban ktizvetleniil hozzaferhet5k. A pelletek
kemiai osszeteteleben jelent5s valtozas csak tillegeteskor kovetkezik be,
ekkor ugyanis a nagymertekii elsalakulas folytan sok vas is ketertek5 alak-
ban a salakba keriil. Ez feltetleniil keriilend5, mert ennek a vasnak a redu-
kfilasa sokkal nehezebb, mint a vasoxide. Ez is amellett sad, hogy az egetesnel
keriiljiik a helyi tillmelegedest.
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Durva szemcses ercporok darabositcisa pelletezessel 43
A nagyobb meretii pelletek teljes ategesenek biztositasfira szentar-
talmti keverekek pelletezesevel es kiegetesevel is kiserleteztiink. A zsugo-
rIt?iistben egetes utan tapasztalhattuk, hogy a szentartalom ugyan
e15segiti az ategest, de egyben a vasoxid redukal6dasat es elsalakulasat is.
A nagymertekd elsalakulas 100-150 C'-kal e15bb indul meg, mint szen-
mentes pelleteknel (7. tablazat).
7. TABLAZAT
Zsugoritott pelletek tulajdonsigai
Pellet?sszet?l
Egetesi
h6merseldet,
C?
Ejt6-
szilardsig,
m
CIsszes Fe,
%
Fe?II,
%
Nyilt p6rusok
%-os terfogata
75% krivojrogi hematit ? 25%
800
0,3
49,94
?
8,4
kiit6anyag
900
1
49,90
?
16,0
1000
3
48,70
2,32
32,5
1100
3
48,69
6,94
32,2
?
1200
3
51,43
15,23
36,6
75% krivojrogi hematit
800
0,5
56,16
?
25% kothanyag
900
1
56,90
?
8% kokszpor
1000
3
57,40
5,18
51,3
1100
3
60,12
34,00
50,3
1200
3
62,11
49,00
24,6
Osszefoglalva tehat a kiserleti eredmenyeket:
1. Durva szemcses ercporokat kb. 25% iszapszerii vagy agyagos jellegiI
kot5anyaggal jol osszedolgozva pe11etez5 tanyerban vagy dobban kb. 10%
nedvessegtartalommal es 5 perces gorgetesi idOvel golyiikka lehet alakitani.
2. A golyok kiegetesere legegyszer (ibb megoldas az aknaskemence, de
ennek zavarmentes iizeme nehezen megoldhato. Jobb, bar koltsegesebb meg-
oldasnak bizonyult a forgokemenceben vagy zsugoritaiistben, illetve szalagon
torten5 egetes. Az utobbival max. 40 mm-es golyOkat lehet feldolgozni es
a golyOkat ajanlatos nagysag szerint retegezni.
3. A kiegetes el5segitesere a golyOkat feliiletileg be lehet vonni szen-
porral. A szenpor bekeverese a golyokba nem ce1szer5, mert nagymertekii
elsalakulast es vasredukciot okoz, ami viszont a pelletek redukalhatosagat
rontj a .
Zsugoritokeverekek eapelletezese
Ilyen jellegil problemat ket iizemt51 kaptunk: az Ozdi Kohaszati Vze-
mekt51 es a Metallochemia Vallalattol. Mindket esetben a finom poros zsugo-
ritobetet pelletezeset kellett megoldani a kapacitas novelese es a szallOpor-
veszteseg csokkentese celjabOl.
A problema elmeleti alapjai a kovetkezOk:
Szivasos zsugoritasnal egyebkent egyen15 feltetelek mellett (betet-
vastagsag, szivas nagysfiga stb.) a kieges id5tartama a hetet permeabilitasaval
aranyos (18. abra). A permeabilitas viszont a hetet szemcseosszeteteletiil
fiigg. A finom portartalom novelese lerontja a permeabilitast es igy nOveli
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
44 Visnyovszky Laszlo ?Holl? Tiborne
30
Angol zsugothoMci
Ozemi adatoi
0 0
Begyeds permeabililds
Angol perm.egyseg.
50 100 150 200
18. abra. Ategesi id6 es permeabilitas osszeftiggese szivasos zsugoritasnal
a kieges id6'tartamat, de egyben a termek szilardsagat csokkenti, es a por-
veszteseg is nO. A zsugorit6ba vale berakas ek5tti nedvesiteskor hozzaadott
viz hatasara a finom por feliiletesen osszetapad ugyan, de a zsugorodast
megel5z5 szaradaskor ismet szethull, igy a hetet kezdeti j? permeabilitasa
fokozatosan romlik. Ezen csak 6gy lehet segiteni, ha a finom port valamilyen
merlon, pl. pelletezessel elOzOleg szemcsesitjiik.
Az iizemek reszer51 rendelkezesre boesatott nyersanyagokat es azok_
szitaelemzeset a 8. tablazat mutatja be. E1s5nek az Ozdi zsugorit6m5 betet-
jenek pelletezesere vegzett kiserleteinket ismertetjiik.
A szitaelemzesi adatok alapjan a kiildott ercek koziil a krivojrogi hematit
es a visszater5 anyag je1ent6's mennyisegii durva, 4 mm-nel nagyobb szemeset
tartalmaz. Az ilyen ercekb51 osszeallitott keverek kotOanyag nelkiil bizonyos
mertekig ugy-an pe11etezhet5 (6. tablazat, IV. anyag), de a pelletek nem tomorek,
hanem csak a nagy szemcsekre feliiletileg ratapadt finom porbol allnak es
kiszaradaskor szetesnek. Tart6s pelletek kepzesehez kot5anyag sziikseges.
Mint a pelletezes ismertetesenel emlitettiik, vorosiszapb61, karbonatos mangan-
ercb51 25%-nyit hozzaadva valamely durvaszemcses erchez, 20-50 mm
meretii pelleteket allithatunk e15. Ez a pelletmeret szivasos zsugoritashoz
nem sziikseges, sOt karos, ezert kisebb mennyisegli, kb. 10% kot5anyagga1
kiserleteztiink. Az ilyen betetanyagbol (6. tablazat, III. anyag) nagyreszt
egeszen apro, 1-3 mm meretii goly6kat kapunk, es alig nehany nagyobb
goly6 kepzOdik, rendszerint a nagyobb szemcsekre tapadt ercporbol. Ezek
az apr6 goly6k, az lin. mikropelletek szaritaskor mar nem esnek szet, tehat
ezzel a modszerrel a port eredmenyesen meg lehet kotni. A pelletkepz6'desi
folyamatot a nedvessegtartalom annyiban befolyasolja, hogy mikropelletek
kepz5desenel az optimalis viztartalom kb. 10%. A gorgetesi id 5 kb. 5 percen
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Durva szemcses ercporok darabositeisa pelletezessel
45
8. TABLAZAT
ElOpelletezesre kerii15 betetanyagok szitaelemzese
1 2 mm
Ozdi Kohaszati Uzemek
Piritpork
29,4
17,6
14,8
17,6
20,7
Szallopor
63,4
33,4
3,2
?
Krivojrogi hematit
25,0
18,8
21,9
3,1
31,2
Visszater6 anyag
18,0
10,0
10,0
13,8
48,2
MeszkO
48,9
11,1
21,2
18,8
Karbonatos manganere
20
40
40
Kokszpor
16,7
28,6
51,4
1,6
1,7
Metallochemia
Olomszlnpor
63,1
12,1
4,6
5,5
13,7
Olomszinpor pork
68,4
13,3
4,6
4,8
8,9
if:limos szallopor
57,0
17,3
7,7
6,3
11,9
Granulalt salak
5,1
3,2
15,0
24,0
52,7
Rezszinpor
53,4
11,5
7,4
9,4
18,3
Rezszinpor pork
80,2
11,7
2,0
2,2
3,9
Rezsalak
25,2
17,0
14,0
14,8
28,6
Kokszpor
16,5
22,1
17,0
14,0
30,4
Mesz
53,1
31,4
5,3
5,2
5,0
till nines befolyassal. Az e15pe1letezesi folyamatnal a legfontosabb valtozOk
a betet szemcselisszetetele es a kot5anyagtartalom.
Az el5pelletezett hetet zsugoritasat a pelletezesi kiserletek kapcsan
emlitett Greenawalt-iistben vegeztiik. Az iistbe 20 cm vastag betetreteget
helyeztiink, a szivas kb. 400 mm vizoszlop volt. Az egetes menetet a fiistgaz-
h5merseklet meresevel ellen5riztiik. Az egetesi id5tartamot a vizgafejl5des
kezdetet51 szamitottuk, a veget a fiistgazh5mersek1et csokkenese a maximum
elerese utin jelentette. Az eredmeny ertekelesere az egetesi ideitartamot,
illetve az egesi sebesseget es ?a zsugoritmany darabossagat hasznaltuk fel.
A portartalmil betetek el5pelletezese, illetve pelletezese a durva szemcse-
tartalmat noveli, ezert az egesi sebesseget es a zsugoritmany darabossigat
a hetet durva szemcsetartalmanak fiiggvenyeben vizsgaltuk. Szamos zsugo-
ritasi kiserlet alapjan a kovetkez5ket lehetett megallapitani:
1. A zsugorito betet darabosodasaval a permeabilitas es ezzel a kiegesi
sebesseg csaknem linearisan emelkedik (19. abra). El5pelletezessel a zsugo-
ritasi sebesseg kb. 50%-kal novelhetg, ami jelenteis kapacitasnOvekedest
biztosit adott berendezesben.
2. A zsugoritmany darabossaga el5pel1etezessel javithato, kiserleti
berendezesiinkben a darabos termek tobb kiserlet atlagAbed szamitva kb.
25%-kal emelkedett az el5 nem pelletezett betethez kepest.
3. A nagy golyokka alakitott betetnek nagyon nagy a permeabilitasa,
iigyhogy az ategesi sebesseg tab mint ketszeresere emelkedik. Ekkora sebes-
seg mellett azonban a nagyobb pelletek nem tudnak teljesen ategni, a beszi-
vott nagy mennyisegii leveg5 lehiiti az egesi ovezetet, igy teljes zsugorodas
nem johet letre. Ez tiikrOz5dik a termek darabossagaban is, ami az elOpelle-
tezett betethez kepest lecsOkken kb. a nem pelletezett betetnek megfele15
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
46 Visnyovszky Laszlo''es Ho116 Tiborne
25
10
cb
5
8
A
A = eredeti belet , 15% o'urva szemcse
1 1 1 1 1
= egpell bete, 50 % durva szemcse
I I I I I
C = pelt bete?, 100 % durva szemcse
10 20 30 40 50 50 70 80 90 100
4 mm-ne% nagyobb szemcsdk menny/sege a beleiben,%
19. cibra. ElOpelletezes es pelletezes hatasa az ategesi sebessegre nagyolvasztobetet zsugorita-
sakor
cu 100
* ? 90
? 80
-k ? 70
'=3 ? 60
? 50
40
? 30
-
30
20
E 70
8
A= eredelt bete?, 15 / durva ,zen- cse
58=egpel7 beta 1,I
50 %durva szemcse
11,111
0= pet/ betel ,100 % durva szemcse
1 I I
10 20 30 40 50
60 70 80 90 100
4 mm-ne/ nagyobb szemcsik mennyisdge
beldtben,%
20. Vibra. Ellipelletezes es pelletezes hatasa a zsugoritmany darabossagara nagyolvasztobetet
zsugoritasanal
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Durva szemcse's ercporok darabositasa pelletezessel 47
ertekre (20. abra). Tehat a nagy golyokka vale' alakitas a szivasos zsugoritas
szempontjabOl nem jelent el5nyt, mert az ilyen betetet a szokasos motion
nem lehet kiegetni.
4. Az elOpelletezes csak akkor hatasos, ha bizonyos mennyisegii kiit5-
anyagot is keveriink az elegybe. KOt5anyagnak egyarant j?l megfelel a kar-
bonatos manganere, a manganiszap vagy a vorosiszap. Kezelhet5seg szem-
pontjabol legkedvez5bb a karbonatos manganerc. Ezzel egytittal a sziikseges
manganmennyiseget is bevissziik a kohoelegybe. Kiilon manganerc adagolasa
tehat feleslegesse v?k. Kiserleteink szerint 10%-nyi karbonatos mangan-
ere mind kot5anyag-, mind pedig mangantartalom szempontjabol kie1egit5.
5. Az elOpelletezes vegrehajtasahoz elegend5 olyan forgo dob vagy
tanyer, amelyen az anyag 5 pec alatt athalad.
A masik problema a szulfidos ercporok zsugoritasing meriilt fel. A
finom szemnagysig miatt itt is jelent5s anyagveszteseg mutatkozik, es a
berendezes kapacitasa eleg kicsi. Eddigi tapasztalataink alapjan celszeriinek
latszott az elOpelletezest ezzel az anyaggal is kiprObalni.
A szulfidos ercporok zsugoritasat a 38. tablazatban megadott kiindulo
anyagokkal vegzik. Az iizem zsugorito berendezese kb. 1 m maximalis reteg-
vastagsagot biztosito ?st, amelyben a betetet alulrol torten5 favassal zsugo-
ritjak. Az ercagyat vekony retegben rakjak le, annak ategese utan foko-
zatosan rakjak r? tovabbi adagokat. Az ategesi id5tartam az 1 m-es retegre
vonatkozolag kb. 1 Ora, a szalloporkepz5desbOl adoclo veszteseg nagy.
A 38. tablazat szerint a betetanyagok finom portartalma igen nagy,
tehat a hetet nyilvan nem alkalmas aftivasos vagy szivasos zsugoritasra,
mert permeabilitasa till alacsony. A hetet tfizelOanyag-tartalmanak (jelen
esetben kokszpornak es kennek) gyors elegeset csak bOseges levegOszolgal-
tatassal biztosithatjuk. Kis permeabilitasn beteten az id5egysegben kevesebb
leveg5 halad at, ezert az eges lelassul, sOt szels5 esetben teljesen lean, es igy
egyenl5tleniil kiegett, tobbe-kevesbe flyers, nagy portartalmO termeket
kapunk.
A szulfidos ercporok elOpelletezeset az elObbiekbert ismertetett pAle-
tez5 tanyerban vegeztiik, a kiegetest pedig a Greenawalt-iistben. Mivel ez
elter5 rendszerd az iizemi zsugorito berendezest51, parhuzamos zsugoritO
kiserleteket vegeztiink elOpelletezett es nem pelletezett betettel, hogy igy
osszehasonlitO adatokat nyerjiink a kiegesi sebesseg alakulasara vonatkozolag.
Az olomtartalmti hetet elOirt osszetetele:
45% gyongyosoroszi olompork
15% gyongyosoroszi Olomszinpor
15% (Amos szallopor
10% mesz
8% kokszpor
7% granulalt salak.
Az olomszinpor atlagban kb. 50% Pb-t es 22% S-t tartalmaz. Az Olom-
pork S-tartalma 8-10%. A zsugoritmanybart a 45-50% Pb es max. 3%
S-tartalom a kivanatos.
A fenti osszetetelii hetet nedves allapotban a pelleteZ5 tanyerban
kezelve teljes egeszeben mikro-, illetve makropelletekke alakul. Ez azt bizo-
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
48 Visnyovszky Lciszlo gs Holt() Tiborng
_nyitja, hogy a darabositashoz tovabbi kot5anyag adagolasa nem sziikseges,
a betetben levii 10% mesz elegend5 latest biztosit.
A darabositott hetet nedvessegtartalma 105 C'-on valo szaritassal
meghatarozva kb. 25%-nak adodott. Ez pelletezeshez tillsagosan magas
ertek; mivel azonban az anyag ennek ellenere szemmellathatoan nem volt
nedves, a viz egy reszet valtisziniileg a hozzaadott egetett mesz veszi fel.
Az e16pel1etezes hatasossagat az alabbi osszefillitas bizonyitja:
Szemnagysag
111111
Nem pelletezett
El6pelletezett
betetben
>0,6
0,6-0,1
1,5 mm
0,3
3,7
44,4
10,4
3,1
31,3
11,E
A szallopor dUsitasfira a szerelesen kIv?l a magneses szeparalas is alkalmas,
mivel a szallopor jelentOs mennyisegU magnetitet tartalmaz.
A szallopor eseteben a magneses szeparalas alkalmazasi lehetOsegeit
nehany elUkiserlet kapcsan tisztaztuk.
Egy 47,5% Fe- es 11,1% Si02-tartalmU szalloporminta 0,5, 1,0 es 2,0
mm lyukbfisegii szitakon osztalyoztunk es a termekeket egyenkent magnesesen
:szeparaltuk. A szeparalasi termekek snlyszazalekait es elemzesi adatait a
13. tablazat tartalmazza.
A chisitassal megfe1e15 koncentraci6ban kinyerhet5 magnetit tUlnyomo
reszben a 0,5 mm alatti szitaosztalyban talalhat6. A durvabb szemeseosztalyok-
1)61 egyaltalaban nem lehet hasznalha to vastartalmil termeket kinyerni, ezert
ezek a dUsitas szempontjabol tehertetelt kepviselnek. A gyakorlatban m?s
celszerfibb a szallOport teljes egeszeben a szeparatorokra vinni, mert a 0,5
mm szemnagysagnal yak; elvalasztas iizemi meretekben nehezen vihet
kereszt Ul.
, Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
1
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Frissiaerc krivojrogi ercb61 ?szalloporbol ' 59
13. TABLAZAT
Osztalyozott szallopor mfigneses szeparilitsa
Szemnigysag
Term&
SAllyszazelek
Fe%
Si02%
< ?0,5 mm
Koneentratum
21,6
63,1
6,7
Kozeptermek
4,3
50,4
Medd5
45,6
40,0
0,5-1,0 mm
Koneentratum
1,5
56,2
8,2
Kozeptermek
0,7
37,9
Medd5
7,3
30,1
1,0-2,0 mm
Koncentratum
1,0
50,0
9,0
Kozeptermek
0,7
34,2
Medd5
7,8
34,9
> 2 mm
Koncentratum
3,4
47,2
11,3
Medd5
6,1
30,2
100,0
A szallopornak ez az osszetetele keletkezesi modjaval fiigg ossze. A nagy-
olvasztobetetb51 szarmaz6 vasoxidokat az akna fels6' reszeben a torokgaz CO-
tartalma 500-600 C'-on magnetitte redukalja, de a redukalo hat& --tigy
latszik ? csak a finom szemnagysfigokra terjed ki. Az erintkezesi id 6' rovidsege
miatt a durvabb szemcsek ilyen koriilmenyek kozott nem redukalodnak.
100
Iv
90..
80_
70 6
60_
?- 50_
40_
30_
20_
10
bsio2
20
_16
_14
_12
................... ..... _10
. 9r.
10 20 30 40 50 60 70
_5
_4
_2
S
80 90 100
ti 26. cibra. Nagyolvaszt6-szallOpor dusitasa magneses szeparidassal
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
60 ? Visnyovszky Laszlo ?Holl? Tiborne
A szallopor magneses szeparalasi kiserleteihez valtofirami forgomez5s
szeparatort alkalmaztunk. A szeparalasi eredmenyeket a 26. diagram ??lja.
Eszerint a 63% Fe-tartalmu koncentratum kb. 25 stilyszazalek kihozattal es
kb. 7% Si02-tartalommal allithatO el5 a szallOporbol.
FrissitOercet tehat szallOporbol mind nedves szerelessel, mind magneses
szeparalassal el 6' lehet allitani, megpedig kb. egyen16 kihozattal es osszetetellel.
Ezek alapjan a helyi koriilmenyek szabjak meg, hogy a gyakorlatban a sza116-
por dimitasara melyik eljarast alkalmazzuk.
A diisitott frissitUerc darabositasa
A szerelessel vagy magneses szeparalassal a krivojrogi hematitb61 vagy
szallOporbol elOallitott frissit5erc szemnagysaga 0-2 mm kozott van, es
nagyreszt, egyes esetekben teljes egeszeben 0,5 mm ala esik. A mesterseges
frissitOerc el5allitasanak masodik munkafazisa tehat a koncentratumok darabo-
sitasa kell legyen. A darabositasnak kett5s celja van: egyreszt a felhasznalas
szempontjabol kedvez5 darabnagysag biztositasa, masreszt a sziikseges ter-
fogatsnly beallitasa. G. I. Judenics a krivojrogi flotalt erckoncentratumok
darabositasara a szivasos zsugoritast ajanlja. Ez azonban frissit6'erc gyartasara
nem a legkedvezObb megoldas. A zsugoritmany ugyanis szivacsos, porOzus
szerkezetii es aranylag konnyen morzsolOdik. Ezert nines meg a kezeleshez
sziikseges szilardsaga es a kivant terfogatsnlya. Ha viszont nagy szilardsagti,
jobban megolvadt zsugoritmanyt keszitiink, akkor rendszerint redukcio is
kovetkezik be, es az erc veszit ertekes oxigentartalmabol.
A darabositas celjaira alkalmasabbnak latszik az erc brikettalasa, ami a
sziikseges terfogatsfilyt biztosithatja. Itt azonban problemat jelent a kot5anyag
helyes megvalasztasa. TO1 sokat ugyanis nem szabad adagolni, mert akkor
lerontj a az erc osszetetelet, azonkiviil az adalek nem tartalmazhat az acelgyartas
szempontjabOl karos alkotOkat es vegiil az is kivanatos, hogy a k8t5anyag
a keno' szilardsagot lehet5leg h5keze1es nelkiil is biztositsa. Minden tovabbi
miivelet ugyanis megnoveli a frissit6'erc gyartasi koltsegeit. Mindezeket a
kovetelmenyeket egyik kot5anyag sem tudja teljesen biztositani, csak kozelit6'
megoldast sikeriilt elerni.
Az irodalomban tobb helyi jelent5segii, esetleg ?zemi bevezetesre nem is
jutott eljarast talfiltunk frissit5erc brikettalasfira: 1. a Schumacher-eljaras,
amely magneziumklorid es vasszulfat kot5anyagot hasznal a brikettalashoz.
2. A brikettalas messzel vagy mesz-cement kot5anyaggal. 3. A vakuumsajtolas
kalciumkloriddal. 4. Brikettalas szerves kottianyaggal. 5. A Jarcho-eljaras
vasforgfics es pacle kot5anyaggal sib.
A legeredmenyesebb darabosito eljaras megallapitas Ara osszehasonlito
vizsgalatokat vegeztiink a fontosabb es nalunk kiserletileg megvalOsithato
brikettalasi modszerekkel. Ertekelesi alap gyanant az ejt5szilardsagot 1 m-rel
torten5 ejtesnel, a hOfillOsagot 1000 C'-ra vale* hirtelen felheviteskor es a viz-
allOsagot 24 Oras viz alatti tarolasnal vettiik fel. Az ejt5szilardsagot brikettalas
utan kozvetlenfil, 48 Ora es 96 Ora imilva, a h5allOsagot es a vizallosagot
pedig 48 Ora mulva hatfiroztuk meg. Teljesseg kedveert zsugoritasi kiserleteket
is vegeztiink. A brikettalasi kiserleteket 50 mm atmer5jii szerszammal kezi-
sajton, nehany esetben hidraulikus sajton vegeztiik, zsugoritashoz 30 x 40
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
4
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08
DIA-RDP80-00247A002700240001-4
Frissitlierc el6?It? krivojrogi ercb61 ?szcilleporbol 61
cm rostelyfeliiletil laboratOriumi Greenawalt-iistot hasznaltunk. A darabosi-
Iasi kiserletek eredmenyeit a 14. tablazat tartalmazza.
14. TABLAZAT
Frissitiierc darabositasa
Ada16k
Darabositas
Ejtaszilardsig
H??
I?Sg
Viz-
Alla-
sag
-
Terf.saly
os
azon-
nal
48 6ra
96 6ra
1% cement
Brikettalas
0
0
0
+
0
2% cement
Brikettalas
0
0
0
?
0
3% cement
Brikettalas
0
0
0
?
0
1% cement
Brikettalas
St/cm2
0
0
0
+
0
2,42
1% bentonit
Brikettalas
0
0
0
0
0
2% bentonit
Brikettalas
0
0
0
0
0
3% bentonit
Brikettalas
0
0
0
0
0
5% vaspor paele
Brikettalas
0
0
0
+
-1-
2,58
5% vasforgacs paele
Brikettalas
0
0
0
+
-I-
2,59
25
7% vaspor paele
Brikettalas
0
?
+
?
+
2,55
7% vasforgacs paele
Brikettalas
0
?
?
+
+
2,58
5% mesz
Brikettalas
0
0
+
+
10% mesz
Brikettalas
0
0
+
?
5% szurok, nyersen
Brikettalas
?
+
+
5% szurok, kieg.
Brikettalas
+
+
?
?
+
2,45
24
5% mesz, 12% szen
Zsugorites
?
+
+
+
+
2,0-3,8
A szallOporbol es a krivojrogi vasercb451 elallitott frissit6'ere darabosi-
tasara vegzett kiserletek folyaman harom olyan eljarast talfiltunk, amelyek
kovetelmenyeknek tobbe-kevesbe megfelelnek. Ezek az eljarasok:
1. A Jarcho-mOdszer szerinti brikettfilas vasforgacs es Ode kot45anyaggal.
2. Szerves kiits5anyaggal torten5 brikettalas tegla nagysagO darabokka
es a teglak utOlagos kiegetese kb. 900 C? h5mersekleten.
3. Szivasos zsugoritas.
A Jarcho-eljarasnak nalunk kidolgozott modozata szerint a darabositasra
kerii15 61.661 az alabbi kevereket keszitjiik:
100 resz dUsitott ere
7 resz ontottvasforgies
7 resz viz
0,2 resz koncentrelt kensav
A kensav helyett paclevet is lehet hasznalni, olyan mennyisegben, amely
a fentinek megfelel8 mennyisegii szabad kensavat tartalmaz. Esetiinkben
pac1eb61 kb. 16 resz kell a fenti keverekbe, ekkor termeszetesen viz hozza-
adasa felesleges. Altalaban a Jarcho-eljaras szerinti brikettalasnal iigyelni
kell arra, hogy az erc lehetOleg szaraz legyen, kiilonben a kevereskor a reakcio
nem folyik le keno' intenzitassal es a brikettek szilardsaga nem lesz megfele16".
Az erckeverek ho'merseklete az alias folyaman 1 Ora mnlva 55-60 C?-ra
remelkedik. Ekko r briketteket keszitiink es azokat 2 napig taroljuk. Kozvet-
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
62 Visnyovszky Laszlo es Holl? Tiborne
leniil a preseles utan a brikettek szilardsaga kicsi, kezzel konnyen szetmorzsol-
hatok.
A Jarcho-eljaras mind tisszetetel, mind szilardsfig szempontjabol kifogas-
talan termeket ad. Kiilon e15nye, hogy a vasforgaes hozzakeverese folytan
ennek a termeknek a legnagyobb a terfogatsillya. A megkotott brikettek
szabadban tarolhatok, a nedvesseget birjak. Az eljaras hatranya, hogy ontott-
vasforgficsot igei4e1, megleheth'sen nagy mennyisegben. Evi 50 000 tonna
frissitOerc elOallitasahoz kb. 3500 tonna ontottvasforgics kell. Ezt a mennyi-
seget az iizemeknel kepz&16' hulladek gyiijtesevel kellene biztositani. Hatranyt
jelent tovabba, hogy a brikettalo keverek osszeallitasa ebitt a dlisitott szallo-
port legalabb 3-4% viztartalomig ki kell szaritani. A koteshez sziikseges
kensav mennyiseget ugyanis pacle vagy higitott kensav alakjaban kell hozza-
adni. Szaritas nelkiil a brikettalo keverek vagy tulsagosan nedves lesz, vagy
nem tartalmazza a kellO kensavmennyiseget.
Osszetetel es szilardsag szempontjabol szinten megfele15 termeket ad a
szerves kOtOanyaggal torten6' brikettalas. A brikettek sajtolas utan rtigtOn
kemenyek, a nedvesseggel szemben ellenallok. Ebben a nyers fillapotban
azonban frissitUrenek nem hasznalhatok, mert karbontartalmuk magas. Ezt
kiegetessel lehet csokkenteni, a briketteket alagutkemenceben 800-900 C'-ra
felhevitve, csekely tovabbi fiitessel a szerves kot6'anyag es a szallopor ere-
deti koksztartalma kieg. A kiegett brikett C-tartalma kb. 0,3%.
Harmadik megfe1e1.5 eljaras a szivasos zsugoritas. A napi 200 tonna
zsugoritmany legy-artasa ket Greenawalt-rendszerii iistben megoldhato. A be-
kevereshez kever6' es pelletez5 dob, illetve pe11etez6' tanyer sziikseges. Ha a
zsugoritast szilard tiize1t5anyaggal vegezziik, akkor kiil?n kever6" nem sziik-
seges, a pelletez5 dob elejen beadagolt erc, szenpor es viz a megfe1e16 hosszii-
saga dobon athaladva osszekeveredik. Ha azonban folyekony tiize16'anyagot,
pl. pakurat hasznalunk, akkor pelletezes elOtt feltetleniil intenziven at kell
dolgozni az anyagot, hogy egyenletes keveredest erjiink el. A pelletezest viszont
nem ajanlatos elhagyni, mert a finom szemcsejii szallopor es a krivojrogi
hematit pelletezes nelkiil nagyon kis permeabilitasii betetet ad. Ezaltal a
zsugoritaSi sebesseg csokken es a hetet szilardsaga romlik. A zsugoritmany
rideg es er5sen porozus anyag, ezert szilardsaga es terfogatstilya kisebb, mint a
briketteke, illetve teglake.
A fenti meggondolasok alapj fin azt kell mondanunk, hogy a harom ismer-
tetett darabosit6 eljaras koziil egyiket sem lehet egyertelmiien mint legjobbat
ajanlani. Ennel a kerdesnel a felhasznal6 iizemek igenyei alapjankellenedonteni.
Amennyiben a martiniizemnek megfelel a zsugoritott frissit6'ere, Agy ? ha
megvan a berendezes ? a szivasos zsugoritast lehet legegyszeriibben meg-
valOsitani. Zsugoritasi kapacitas hianyaban ? amennyiben vasforgies rendel-
kezesre all ? els5sorban a Jarcho-eljaras ajanlhato, de a szerves kot6'anyaggal
val6 brikettalas is megfelel, bar ehhez kiil?n eget6' berendezes sziikseges.
Osszefoglalva, tehat a krivojrogi ercb61 vagy szalloporbol torten5 frissito5-
erc gyartasra az alabbi technologia ajanlhato:
1. Az ere vagy szallopor nedves szerelese.
2. A koncentratum viztelenitese kb. 10% viztartalomra.
3a. A viztelenitett koncentratum keverese 6-8% kokszporral vagy
pakuraval, pelletezese es zsugoritasa.
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
DIA-RDP80-00247A002700240001-4
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
.',IA-RDP80-00247A002700240001-4
Frissit6erc el6?it? krivojrogi ercb51 (is szeillopOrbol 63
3b. A viztelenitett koncentrAtum keverese 5% szurokkal, brikettalasa
es a brikettek kiegetese.
3c. A viztelenitett koncentratum ehipelletezese es zsugoritasa.
OSSZEFOGLALAS
A frissit5ere minfisegi kiivetelmenyei fizikai es vegyi szempontbol. A frissitoerc jelenleg
f5leg importeikk, a hazai nyersanyagok koziil thisitas es a darabositas utan a krivjrogi hematit-
por es a nagyolvaszto szallopora johet sz6mitasba. A krivojrogi hematit osszetetele es fizikai
allapota szerint a nedves szereles a legalkalmasabb djsIt? eljaras, amellyel kb. 45 silly%
frissit6ere nyerhetii ki. Szalloporra a nedves szereles mellett a magneses szeparalas is meg-
felel, mindket eljarasnal a frissitoere-kihozatal kb. 25 silly%. A koncentratumok darabositasara
a vizsgidt ellarasok koziil megfelel a szivasos zsugoritas, a szerves kotClanyaggal vegzett
brikettalu es kiegetes, valamint a Jarcho-eljards szerinti brikettalas.
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
r.IA-RDP80-00247A002700240001-4
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
ILMENIT EL6ALLITASA A SZARVASKOI WEHRLITBCIL
DR. VISNYOVSZKY LASZLO es ?HOLLO TIBORNE
mfiszaki tudomiinyok kandidatusa
DK 669.186.669.719
A Biikk hegyseg delnyugati reszen, Szarvask6 kozseg hataraban nagy
tomegii, magmatikus eredetii Fe- es Ti02-tartalmil gabrodialis-peridotitos
k6zet talalhato. Ennek egyik elk?loniil? termeke a wehrlit, amelyben a vas
es a titan annyira d?sult, hogy ipari feldolgozasra is erdemesnek latszik. Atla-
gos osszetetele:
Fe
22-27%
TiO2
10-16%
Si02
28-30%
A1203
1? 3%
CaO
2-10%
MgO
12-15%
S
0,05-0,1%
P
0,01-0,02%
V
0,10-0,15%
A foldtani vizsgalatokkal megallapitott ercvagyon kb. 400 000 t.
A wehrlitet regebben vaserckent akartak hasznositani, de ehhez vastar-
talmanak tovabbi thisitasa lett volna sziikseges, amit azonban az 1930-as
evekben nem tudtak megoldani.
Mi nem a vas, hanem a Ti02-tartalom thisitasat tizt?k ki celul, mert a
-titan ertekesebb, mint a vas. A titantermekekhez sziikseges alapanyagot, az
ilmenitet ma is importaljuk.
Mindenekel6tt meg kellett fillapitanunk, hogy a wehrlit titantartalma
rnilyen alakban es kotesben fordul el& Az erccsiszolatok mikroszkopi vizs-
galata alapjan a wehrlit titantartalma nagyreszt kiilonallo ilmenitszemcsek
alakjaban helyezkedik el az alapkOzetben (27. abra). Ennek fontosabb asva-
nyai: olivin, diallag, amfibol, augit. A wehrlit asvanyi osszetetele Wend!
Aladar szerin t
ilmenit 32,7 snlyszazalek
olivin 30,1 sillyszazalek
piroxenek 20,0 snlysza.zalek
amfibol 16,0 sillyszazalek
egyeb 1,2 sillyszazalek
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
1A-RDP80-00247A002700240001-4
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Ilmenit elOallitasa a szarvask'di wehrlitbd1 65
27. cibra. a ? Nyers wehrliterc. 70 X; b ? ugyanaz polkas fenyben; c ? ilmenitkristaly. 250x
5 A Vasiptu:i Kutat6 Intezet tykonyve
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
66 Visnyovszky Laszlo ?Holl? Tiborne
A 400 000 t wehrlit tehat kb. 120 000 t ilmenitet tartalmaz, amely ele-
gend6 arra, hogy hosszu evtizedekre fedezze sziiksegletiinket.
A wehrlit vastartalmanak kb. 1/3 resze az ilmenitben talalhato, a tobbi
olivinhez es amfibolhoz kotott, kb. az alabbi keplet szerint
(Mg,Fe2)SiO4 Ca2(Mg,Fe5)Si80 2 2
Ennek megfelelOen a wehrlit ilmenittartalma meglehet6sen tisztan es
messzemenfien kivalaszthatOnak latszik; az ilmenit kivonasa utan keletkez6
medd6ben pedig atlagban kb. 20% Fe marad, tehat ez sem ertektelen anyag,
hanem gyenge minOsegii vaserc.
A chisitas sikerenek egyik el6feltetele a dasitand6 erc kel16 mertekii fel-
tarasa. A wehrlitcsiszolatokon megallapitottuk, hogy az ilmenitszemcsek
merete 0,2-0,5 mm es elszortan fordulnak elf)", tehat az erect erre a szemnagy-
sagra kell torni, hogy teljes feltarast erjiink el.
A max. 0,5 mm-re Orolt wehrliterccel kiilOnboz6 dimitasi eljarasokat
vizsgaltunk meg, espedig magneses szeparalast, flotalast, illepitest es szerelest.
A nyers wehr1itercb61 magnessel csak kis mennyiseg, kb. 4-5 sillyszazalek
valaszthatO ki, amely 28-30% Fe-t es 7-8% Ti02-t tartalmaz. Magnesesse
?gy tehet6' az erc, hogy vastartalmat femig redukaljuk. Redukci6kor azonban
nemcsak az ilmenit Fe-tartalma, hanem a nem ilmenithez kotott vas is reduka-
lodik es a koncentratumba keriil. igy tiszta ilmenitet nem lehet el6allitani.
Kiserleteinknel redukci6 es magneses szepargas utan 39% Fe- es 30,9% Ti02-
tartalmii koncentratumot kaptunk.
A flotalasra csak nehany tajekoztatO kiserletet vegeztiink, eleg gyenge
eredmennyel. A flotalas hatranya a feltetleniil sziikseges igen finom ami
a kemeny wehrlitnel nagy koltsegtobbletet jelent. Ezert a flotalas lehet6seget
nem is vizsgaltuk reszletesen.
Leginkabb celravezetOnek latszott a fajsilly szerinti elvalasztas, mivel a
wehrlit erc- es meddOisvanyai eleg elter6 fajsil1y6ak.
Fajstily
ilmenit
4,6-4,9
magnetit
5,0-5,2
Foroxen
3,3-3,6
olivin
3,3-4,2
amfibol
3,0-3,4
Vlepitessel es hidrociklonos kezelessel nem ertiink el kielegit6 eredmenye-
ket, ezert a nedves szerelessel torten6 thisitast dolgoztuk ki.
A kiserleti berendezesiink excenter hajtasO, farug6s alatamasztasu, 1 m X
0,5 m meretii razoszer, teljesitmenye a lokethosszt61 fiigg6en 15-20 kg/Ora.
A szerlap burkolata aluminiumlemez, 0,5 mm magas es 2,5 mm szeles bordak-
kal. Az adagolotoleser alatti resz es a szerlap koncentratumoldala sima lemez-
b61 kesziilt, mivel igy jobban volt biztosithato a finomszemcses medd6 kimo-
sasa a feladott anyagbol. A szerlap termekeit tit frakciOban fogtuk fel (28.
abra).
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
IA-RDP80-00247A002700240001-4
Bateau elliallitcisa a szarvaskOi wehrlitb81 67
Az e1s5 kiserletek folyamin kimeletes apritas celjab61 kezi -Wrest hasz-
naltunk (az apritist megkonnyitette a wehrlit felhevitese kb. 600 C'-ra ?
hirtelen lehiitese); majd a kalapacsmalomban ?goly6s malomban szakaszosan,
illetve folyamatosan 5rolt erect szereltiink. A kii1onboz6' modon 5rolt nyers-
28. Ara. Laborateriumi szerlap
anyagokkal elert eredmenyek arra mutatnak, hogy az &les modja nagy mer-
tekben befolyasolja a thisitast.
Ezek alapjan a szerelesi kiserletek folyaman
1. az apritas e15tti h5kezeles hatasat,
2. az apritas modjanak hatasat,
3. a legkedvez5bb lokethosszt,
4. a feladott anyag sziikebb szemcsehatarok kozt val6 osztalyozasanak
hatasat es
5. a szerelesi kozeptermekek ismetelt szereleset vizsgaltuk meg.
Egy-egy szerelesi kiserletnel 5-10 kg ercet dolgoztunk fel. A kapott ot
frakciot szaritas utfin lemertiik es megelemeztiik Ti02- es Fe-tartalomra.
Az egyes valtozok hateiscinak megcillapitcistira vegzett kiserletek eredmenyei
1. A tOres megkonnyiteset celz6 h5kezeles rontja a Ti02-kihozatalt (15.
tablazat). Tehat dusitasi szempontb61 a wehrlit toresenek megkonnyitesere
h5keze1est felesleges alkalmazni. A tovabbi kiserleteket nem hOkezelt wehrlittel
vegeztiik.
2. A wehrlit toresenel ilgyelni kell arra, hogy e1s5sorban a ridegebb
medd5t poritsuk es az ilmenitszemcsek lehetOleg epen maradjanak. Kezi tores-
sel, szita nelkiili golyos malomban, kalapacsmalomban ?szitas golyos malom-
ban apritott wehrlitmintak szitaelemzeset es szerelesi viselkedeset a 16. tab-
lazat mutatja. Kimeletes tOreskor (kezi tores, folyamatos kihordasli goly6s
malom, kalapacsmalom) kb. 40%-nyi 0,1 mm alatti frakci6 kepz5dik, ami
rendszerint az eredeti wehrlitnel szegenyebb Ti02-ben. Az ilyen erc szerelese-
5*
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
68 Visnyovszky Laszlo es Hone) Tiborne
15. TABLAZAT
Hiikezeles befolyiesa a wehrlit szerelesere
Termek jele
TiO,%
Fe%
Nyers wehrlit
7,4
46,5
33,1
II
11,7
41,0
32,94
III
26,0
25,0
29,1
IV
39,4
5,75
24,1
V
15,5
1,7
17,2
Izz. wehrlit
10,4
36,9
32,5
II
10,4
18,2
27,6
III
40,6
9,7
24,9
IV
38,6
4,9
20,4
16. TABLAZAT
Az 5rles modjanak befolyasa a wehrlit szerelesere
K6zi totes
Goly6smalom szita
n?ul
Goly6smalom siitayal
Kalapfiesmalom szitava
S6ty%
TiO,%
Sally%
TiO,%
S.Iy% TiO,%
Szitaelemzesek
0,4 -0,3 mm
34,50
14,02
14,45
14,66
30,0
14,28
34,72
' 11,44
0,3 -0,2 mm
7,53
17,31
3,95
16,23
25,5
16,16
8,75
19,44
0,2 -0,1 mm
18,82
15,45
15,51
16,80
23,0
14,73
17,70
17,73
0,1 -0,06 mm
24,20
11,87
45,70
13,94
5,0
14,95
16,34
15,02
0,06-0,01 mm
-
-
-
< 0,02 mm
14,95
9,30
20,37
14,95
15,5
8,86
23,31
12,87
Szerelesi eredme-
nyek
I. frakci6
42,21
39,76
45,63
42,60
II. frakci6
31,32
29,60
42,34
37,90
III. frakei6
14,61
13,30
16,73
18,50
IV. frakcio
2,14
8,43
5,86
9,7
V. frakcio
1,14
9,44
2,14
7,4
kor 1-5% Ti02-tarta1mU meddOt kapunk. Szita nelkiili golyos malomban
agyoneirolt erenek kb. 65%-a 0,1 mm alatti szemnagysagii. Ennek szerelesekor a
medd6frakciOk Ti02-tartalma 8-10%, jeleiil annak, hogy sok ilmenitszemese
is osszetort.
3. A legjobb kihozatot ado szerelesi lokethossmisag megallapitasanal
?gy jartunk el, hogy a 0,5 mm ala tort wehrlitet egyebkent azonos korillmenyek
mellett 5, 7, 9 es 12 mm lokethosszusaggal szereltiik. A lokethossznsagot az
excentertarcsa megfelelO beallitasaval szabalyoztuk. 5 mm alatti es 12 mm
folotti lokethosszUsaggal nem kiserleteztiink, mivel ezek voltak a szelsO erte-
kek, amelyeknel a szereles folyaman meg szemmellathathan szetvalas kovet-
kezett be.
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
DIA-RDP80-00247A002700240001-4
Ilmenit elgtillitiisa a szarvaslai tvehrlitheil 69
A legjobb szerelesi liikethossz 7-9 mm volt, amellyel a 40% Ti02-tar-
talm6 termeket 40-47% kihozattal sikeriilt eloallitani (17. tablazat).
A lokethossz csokkentesevel es novelesevel a kihozatal er5sen leromlott, annak
hogy a lokethossz a szereles hatfisfoka szempontjabol igen fontos tenyez5.
17. TABLAZAT
Liikethossz befolyasa a wehrlit szerelesere
Term& jele
Slily% TiO,%
Fe%
Lokethossz 5 mm
I
-
-
II
2,2
33,3
III
7,6
40,4
IV
44,7
18,1
V
45,5
2,8
Lokethossz 7 mm
I
4,8
31,9
34,5
II
18,5
36,9
32,0
III
26,5
16,4
24,7
IV
33,5
2,4
17,6
V
16,7
0,9
12,7
Lokethossz 9 mm
I
26,5
34,7
30,8
II
17,6
20,6
26,3
III
10,7
7,8
21,5
IV
21,4
1,7
18,2
V
16,2
0,85
13,0
Lokethossz 12 mm
1
16,9
31,9
II
16,1
23,9
III
37,3
14,3
IV
14,7
5,7
V
15,0
2,0
4. A megallapitott optimalis, 7-9 mm lokethosszusaggal szereltiink
sziikebb szemesehatfirok kozott osztalyozott r?lt wehrlitet. Ily
motion meg akartuk hatfirozni a vegleges 5rlesi finomsfigot es azt, hogy a
szereleshez sziikseges-e el5zetes szitaosztilyozas. A vizsgalt szitaosztalyok:
0,1 mm.
A legnagyobb Ti02-tartalmli termeket (46,5%) a 0,2-0,5 mm kozotti
szemnagysfignal kaptuk. A legjobb Ti02-kihozatalt pedig a 0,1-0,2 mm-es
szitaosztaly adta (40% Ti02-tartalm-6. termek 70%-os Ti02-kihozatallal) (18.
tablizat). Leggyengebb volt a 0,1 mm alatti szitaosztaly, amelynek eredeti
Ti02-tartalma csak 5,2% volt. Ebb51 oly keves koncentratumot lehetett leva-
lasztani, hogy szerelessel torten6' feldolgozasa voltakeppen felesleges. Mivel
azonban ennek a szitaosztalynak a jelenlete nem zavarja ktilonosebben a dux-
vabb szitaosztalyok szereleset, nem erdemes a szerelesi torzsfaba a gyakorlati-
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
70 Visnyovszky Laszlo ?Holl? Tiborng
18. TABLAZAT
Kiilonbozo szemnagysigti wehrlitfrakeiok szerelese
Szemnagystig
Slily%
TiOz%
Fe%
0,2-0,5 mm
I
7,4
46,5
33,1
II
11,7
41,0
32,9
III
26,0
25,0
29,1
IV
39,4
5,7
24,1
, V
15,5
1,7
17,2
0,1-0,2 mm
I
12,0
44,0
35,0
U
10,1
33,6
32,4
III
17,0
11,7
24,5
IV
42,4
1,4
18,5
.17-
18,5
0,9
16,7
0,1-0,5 mm
I
10,4
40,7
34,8
II
20,4
31,0
29,5
III
22,8
11,5
22,9
IV
34,8
2,3
17,2
V
11,6
1,6
12,1
0,1
274
0,33
0,23
15,9
3,10
-
-
>0,1
974
0,67
0,84
20,8
2,74
-
>0,1
976
0,32
0,92
16,6
3,15
0,11
-
>0,1
255
0,30
0,43
16,5
3,00
0,40
-
>0,1
977
0,30
1,14
16,9
1,47
0,81
-
>0,1
257
0,32
0,85
17,3
1,65
1,10
-
>0,1
978
0,32
0,92
17,1
0,13
1,72
-
>0,1
258
0,30
0,83
17,5
-
2,50
-
>0,1
278
0,25
0,22
10,9
3,17
-
0,08
>0,1
276
0,33
0,30
16,7
3,17
-
0,08
>0,1
975
0,33
1,10
16,8
3,22
-
0,12
>0,1
lagyitasi vizsgalatokat vegeztiink. A lagyitast 800-900-1000-1100 C?-.6
hevitessel, majd levegavel, olajjal es vizzel torten5 lehiltessel vegeztiik. A
legjobb eredmenyt az 1100 C'-on torten6 hevites, majd levegovel val6
Mites adta.
A darabok h5keze1es el5tt es utin nem voltak magnesesek.
A rendelkezesre all6 kiserleti anyagokat a fent megallapitott modon h5-
kezeltiik, mindegyikb61 ket-ket darab 10 mm atmerOjii szabvanyos szakit6- es
Charpy-iit5probatestet (10 x 7 mm, 55 mm hossz) keszitettiink.
Az anyagvizsgalati eredmenyeket a 38. tablazatban adjuk. Az ebben a
tablazatban megadott szilardsagi ertekeket osszehasonlitva az irodalmi erte-
kekkel, kapjuk, hogy pl. a 276 sz. adag osszetetele megegyezik a 40 MnCr 72
(Sieromal TT 23) tipus-6 anyaggal:
0,30-0,50%
Si
0,30 - 0,80%
Mn
17,0 -18,0 %
Cr
3,0 0 - 3,50%
N2
0,08-0,12%
amelynek szilardsagi ertekei: CF = > 27 kg/mm2; crB -= 70-90 kg/mm2;
6io = 30%.
Hasonlo erteket adnak a kovetkez5, irodalomban talalhato austenites
CrMn-aeelok is (39. tablazat).
Kiserleti anyagaink nehezen voltak megmunkalhat6k, amire az egyes
esetekben kapott nagy kemenysegi ertekek (240-300 HB) is mutatnak.
Kiserleteink tovabbi reszet korrOzios vizsgalatok kepeztek. Erre a celra
22 mm 0 -re kovacsolt es h5kezelt rudakb61 prObatesteket vagtunk ki. A
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Kinonleges tulajdonscigd takareltacelok kutatasa
155
38. TABLAZAT
Jel
Folyasi hatar
o- F
kg/mm2
Srakitoszil.
o- B
kg/mm,
Npilas
Olo
%
Kontrakei6
V
%
th5rnunka
Ay
mkgiem2
Kernenys6g
HB
kg/mm2
1
281
2
1
274
2
1
974
2
1
976
2
1
255
2
1
977
2
1
257
2
1
978
2
1
258
2
1
278
2
1
276
2
1
975 2
35,9
41,1
40,7
39,3
47,1
47,1
29,3
30,9
40,2
42,9
53,5
42,7
59,1
59,0
57,3
51,0
37,4
39,1
37,4
39,0
43,3
37,7
45,8
47,4
69,0
63,9
87,1
82,9
95,2
74,1
48,0
89,1
90,4
97,4
104,5
95,6
98,0
97,0
109,7
84,4
72,2
71,1
45,1
46,7
94,0
91,9
90,4
91,7
12,8
9,6
24,2
22,7
51,0
29,5
45,2
32,6
21,4
23,5
39,2
21,5
36,3
38,0
26,0
27,2
41,5
36,6
3,4
-
35,8
40,0
44,5
44,0
15,4
11,6
22,6
22,6
40,7
36,0
40,7
29,4
19,0
22,6
27,7
20,8
34,4
34,4
32,8
39,2
51,0
51,0
4,0
-
36,0
37,6
40,7
48,2
11,10
9,34
22,18
21,60
23,50
18,90
17,05
? 20,40
11,45
9,70
10,55
15,00
10,08
8,62
8,70
7,12
8,20
11,42
2,72
2,64
24,00
25,10
19,70
23,30
205
196
255
252
236
240
290
240
230
300
170
220
39. TABLAZAT
Mn
Cr
Ni
Ti
N2%
Ut5munke, mkg/em2
0,33
18,0
1,2
0,20
30,1 - 30,4
0,12
19,9
9,7
1,03
0,53
20,2-22,6
0,08
18,6
12,8
0,56
0,41
25,2 - 28,0
0,07
13,6
14,8
1,50
0,11
28,3-29,9
prObatestek egyik feliileti lapjat csiszoltuk es poliroztuk. A probatestek
polirozott feliiletet igy helyeztiik a marokozegbe, hogy az felet elfedje, fele
pedig a k8zeg Ozenek hatasa alatt alljon. Tekintettel a kiserlet tajekoztatO
jellegere, a maratas minden esetben 24 oraig, szobahfimersekleten tortent.
MaratO kozegkent 0,1 n koncentraciOjil ken-, saletrom-, citrom-,
ecet-, bork45-, hangyasavat es ammonium-, valamint natriumhidroxidot
hasznaltunk. A szokasos anorganikus savak mellett tehat etelsavak okozta
korrozios folyamatokat is igyekeztiink megallapitani.
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
156 Agotai Bela
Osszehasonlitasra a 40. tablazatban kozolt acelokkal is vegeztiink mara-
tasi kiserleteket.
A kozolteken kivill osszehasonlitasra 18-8 CrNi-acelt is felhasznaltunk.
A korrOzios vizsgalatok szerint a kiserletben szerep16' acelok kOziil teljes
ertekii eredmenyt csak az osszehasonlitasul vett 18-8 CrNi, valamint a 700-
jelii (22,60 Cr%) ace! adott. Elfogadhato korrozios erteket kaptunk meg a V-
40. TABLAZAT
Jel
C
Si
Mn
Cr
N,
P +S%
700
- 0,05
0,40
0,37
22,60
?
>0,1
A2
0,31
1,05
0,45
16,30
0,09
> 0,1
V
0,16 '
1,04
12,90
17,50
0,24
> 0,1
jelii (12,90% Mn, 17,50% Cr, 0,24% N2) es az etelsavak egyes csoportjaban
a 281 jelii (12,3% Mn, 5,96% Cr) acellal. A tovabbi nagy Mn- es kis Cr-tar-
talnya anyagok, sem Ti-, sem N2-otvozes mellett nem adtak olyan vizsgalati
ertekeket, amelyek megfele16 korroziofillosagot jelentenenek.
Eredmenyeink szerint az austenites szovet kialakitasa (akar Mn-nal,
akar Mn-nal es N2-nel) egymagaban nem biztosit olyan korrOziOallOsagot, de
meg a 6% Cr-tartalmii, vagy 2% Cr- es 1% Ti-tartalmn acel sem, amellyel
akar csak az elelmiszeriparban is ezeknek az aceloknak felhasznalasat lehetne
javasolni.
Ezek alapjan tehat a nagy Mn- es a kis Cr-tartalmti austenites acelok
legfeljebb a me1yMit6'iparban keriilhetnek alkalmazfisra, ahol e1s6sorban nagy
szivossag es csak masodsorban a korrozi6fillos.fig a kivanalom.
OSSZEFOGLALAS
Kiserletek Ni-mentes, Mn-, Cr-, Ti-, es Netartalmil austenites aeelok tulajdonsagainak
megallapitasdra. Az elvegzett szildrdsagi es korroziOallosfigi vizsgalatok eredmenyei alapjan
az e tipusU aeelok csak a me1yhfit5ipar tertileten keriilhetnek felhasznAhisra.
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
TITANNAL OTVOZOTT SZERSZAMACELOK KUTATA.SA
AGOTAI BELA
DK 669.15-194: 669.295
Tajekoztato kiserleteket vegeztiink a gyorsforgficsolas teriileten hasz-
nalatos szerszamacelok tulajdonsagainak megkozelitesere kevesebb import-
otvoz6ve1 val6 gyartas eseten, valamint a Ti-tartalom hatasat fillando C-,
V-, csOkken6 W- es novekv5 Cr-tartalom mellett kivantuk megallapitani.
Kiindulasra az alabbi acelt valasztottuk ki:
C
0,85-1,00%
Si
max 0,30%
Mn
max 0,40%
Cr
4,50-5,00%
W
2,30-2,80%
Mo
2,30-2,70%
V
2,80-3,00%
Ezt az acelt f61eg nagyolOkent, kii1onboz6' filrok es vagok anyagaul hasz-
naljak, de kozepes kemenygegii anyagok esztergalasahoz es gyalulasahoz is
alkalmazzak. Ezzel az acellal az egyszeriibb min6segii 18% W-tartalma gyors-
forgacsolo acelt helyettesitik.
Az ismertetett, kivalasztott, acel osszeteteli hatarait Ti-otvozessel a
kovetkez6 ertekek szerint modositottuk a Mo teljes elhagyasa mellett:
C
max 1,00%
Mn
max 0,40%
Si
max 0,50%
Cr
5,0-7,0%
W
0,0-3,0%
V
0,0-3,0%
Ti
0,0-6,0%
Az adagok keszitese savas belesii, 8 kg-os indukcios kemenceben tor-
tent. Az otvozest 64%-os FeCr, 69%-os FeW-, 40%-os FeV- es 40%-os FeTi-nal
vegeztiik.
A tuskOkat 20 x 40 mm szelvenyii rudakka kovacsoltuk.
Az elkeszitett adagok osszetetelet az 41. tablazatban lathatjuk.
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
158
Agotai Bela
41. TABLAZAT
Jel
c
Mn
Si
Cr
W
V
Ti 1 P+S%
980
1,09
0,45
0,56
4,93
2,63
3,10
-
0,08%
981
1,07
0,46
0,93
4,92
2,74
2,80
0,56
0,08%
982
1,09
0,44
0,86
4,20
1,22
2,82
1,64
0,08%
983
1,03
0,40
0,98
5,13
-
2,54
2,05
0,08%
984
0,86
0,57
0,90
7,32
-
3,10
2,30
0,08%
296
0,91
-
-
4,10
-
-
6,24
0,08%
311
0,91
0,62
-
4,10
-
-
6,24
0,08%
?
A fenti adagokbol kovficsolt rudakb51 prObadarabokat vagtunk le meg-
munkalhatosighoz sziikseges lagyitasi kiserletre. A lagyitas a megadott h5-
fokon, kemenceben val5 lehiitessel tortent (42. tablazat).
42. TABLAZAT
Jel
Lagyites cloth
kemenyseg,
HRc
Liigyitiisi Wink,
Co
Lagyitas ut?
keinenyseg,
HRc
980
35
850
25,0
981
38
850
26,0
982
40
780
26,0
983
35
780
24,3
984
26
780
22,0
296
20
800
20,0
311
22
800
20,0
Lagyitas titan a kovacsolt rudakbol 23-24 db 12 X 30 X 24 mm-es
lapkikat keszitettiink. Adagonkent 12 db lapkat eltartossagi vizsgalatra felre-
tettiink, a tobbivel hOkezelesi kiserletet vegeztlink. A 296 jelii acellal - a fel-
darabolas utan tapasztalt es az egesz anyagra kiterjed5 repedesek miatt -
tovabbi kiserleteket nem vegeztiink.
A h5keze1esi kiserletek edzesb51 es megeresztesb51 allottak. Az edzest
1230, 1260 es 1280 C'-on, a megeresztest 450, 500 es 550 C'-on 30 perces id5-
tartammal vegeztiik. Minden esetben haromszoros megeresztes tortent. Resz-
letes eredmenyek a 43. tablazatban talalhatok.
A h5keze1t anyagokr51 csiszolatokat keszitettiink es mikroszkopos vizs-
galato t vegezt iink.
A kemenysegi es a mikroszkopos kiertekeles alapjan a 980/17, 981/18 es
981/20-as probakat valasztottuk ki eltartossagi vizsgalatokra.
Az eltartossagi vizsgalathoz felretett lapkakat a mar megadottak szerint
h5keze1tiik, majd a mereseket a Gepipari Technologiai Intezetben vegeztettiik
el. A kemenysegi ertekek a 44. tablazatban talalhatok.
Az itt vegzett eltartossfigi vizsgalat celja a kiserleti es egy ismert mind-
seg viszonyanak a meghatarozasa volt. A forgacsolasi vizsgalatot az MSZ
4356 RT szabvany szerint vegeztek.
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
43. TABLAZAT
Mfivelet :
980
981
982
983
984
311
Cdajedzes utan mert
1230?C
700--780
730--780
660--790
680--740
300--500
193--227
kemenyseg, FFV 10/30
1260?C
750--800
730-800
730--800
700--800
300--400
189--224
1280?C
720-790
760--810
700--780
720--800
450--580
201--251
Megeresztes utan mert
kemenyseg, HV 10/30
megeresztes
megeresztes
megeresztes
megeresztes
megeresztes
megeresztes
2
3
1
2
3
1
2 I
3
1
2
3
1
2
3
1
2
3
Edzesi h5fok:
1230? C
Megeresztesi h5fok:
450? C
13
680
772
630
650
740
782
655
716
657
630
680
655
350
390
407
213
?
?
500? C
14
670
734
748
725
725
743
750
745
720
655
655
642
480
488
387
211
?
?
550? C
15
730
707
710
730
670
695
620
589
585
615
578
585
420
366
333
192
?
?
Edzesi h5merseklet:
1260? C
Megeresztesi h5merseklet:
450? C
16
700
706
724
740
800
720
720
645
724
720
707
625
400
410
355
223
?
?
500? C
17
820
782
758
680
782
772
770
716
720
660
675
634
380
352
354
196
?
?
550? C
18
680
645
634
820
720
694
730
623
610
645
580
563
400
352
344
200
?
?
Edzesi h5merseklet:
1280? C
Megeresztesi h6merseklet:
450? C
19
650
726
657
775
774
815*
630
770
742
685
698
681
450
480
417
216
?
?
500? C
20
665
800*
750
800
724
824*
590
635
703
670
700
694
480
430
471
216
?
?
550? C
21
770
840*
790
772
694
690
730
715
690
710
616
680
530
460
460
210
?
?
\
* Nagy szoras mellett.
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
160 Agotai Bela
A vizsgalat minden esetben 6 db lapkan tortent. Jelzesek szerint a 980/17-
nek 980/1-6, 981/18-flak 981/1-6 es 981/20-nak a 981/7-12 jelU anyagok
felelnek meg.
A minUsegi viszony meghatfirozasat hosszesztergalyozassal HB = 217
kg/mm2 kemenysegii, normalizalt A 70.11 acelanyagon vegeztek. A meres
44. TABLA.ZAT
Jel
Sor-
smim
likikezeles
Kemenyseg HV 10/30
edzes uten
megeresztes utan
1
2
edzes: 1260? C
772-803
824
772-803
824
980
3
724
743-782
4
megeresztes: 500? C
724-803
724-803
5
724-792
724-792
6
743-813
743-813
1
edzes: 1260? C
752
762
2
724-782
700-792
981
3
743-792
792
4
megeresztes: 550? C
762-792
792
5
792-803
782-803
6
772-792
782-803
7
edzes: 1280? C
743-772
772
8
762-787
787
981
9
762
824
10
megeresztes: 500? C
824
824
11
752-870
752-803
12
762-772
772-824
f = 2 mm fogasmelyseg, e -= 0,4 mm/ford. elUtolas mellett, furoolaj-emulzios
hiltessel tortent. A lapkikat a szabvany szerinti elszog kikepzessel koszorill-
tek es mechanikus rogzitesii kesszarba erUsitettek.
Az elvegzett vizsgalatok alapjan a sorozatban szerep115 982, 983, ,984,
valamint 296 es 311-es adagokat sem kemenysegi, sem mikroszkopos
vizsgalatok alapjan eltartiissagi kiserletre nem talfiltuk alkalmasnak. A
980/17, a 981/18 es a 981/20-as lapkak, amelyek eltartOssagi vizsgalatra
alkalmasnak latszottak, minUsegi szorzoi a kovetkeziik:
980/1-6T? = 0,560
981/1 ? 6cp, = 0,727
981/7 ?12q), = 0,821
A kapott minUsegi szorzOk ertekei a G 370 gyorsacelhoz kepest kis
ertekiiek. Az irodalomban szerep15 minUsegi szorzOk a kovetkeza:
G 370 q), =
1,0
CrS 1 =
0,6
S lOOq
=
0,5
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Titannal otvozott szersza.macelok kutatcisa 161
Ezek alapjan az altalunk valasztott tisszetetelek a kivant tulajdonsagot
nem erik el. Tehat az osszehasonlitasra megadott (S 100, CrS1, G 370)
ertekek szerint a 980 es a 981-es adag a szerszamacel min6'seget ugyan eleri,
de a eelul kitiiztitt gyorsforgaesolas ktivetelmenyeinek nem felel meg.
OSSZEFOGLALAS
Tajekoztato kiserletek gyorsforgaesolas tertileten hasznalatos szerszamacelok tulajdon-
sagainak eleresere, importotvoz5k megtakaritasa mellett. Ti-tartalom hatasanak tanulma-
nyozasa Oland() C-, V-, esokken5 W- es novekv5 Cr-tartalom eseten. Az ismertetett ossze-
tetelekkel vegzett hiikezelesi kfserletekkel elert legjobb anyagokat eltartassagi vizsgalatnak
vetettiik ala. Az eredmenyek szerint szerszamacel min5seget el lehetett erni, de az anyagok
gyorsforgfiesolas kovetelmenyeinek nem felelnek meg.
11 A Vasipari Kutat6 Intizet Sykonyve
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
NAGY TARTOSFOLYASHATA.RU TAKAREKACELOK KUTATASA
DR. CSEPIGA ZOLTAN
a muszaki tudomanyok kandidkusa
MARTIN IMRE
DK 669.14.018.48
A kutatas f$ feladata az volt, hogy milyen molibdenmentes acelbol ke-
sziilhetnek kazanok tulhevitOcsovei, amelyek iizem kozben az alabbi haromfele
igenybevetelnek vannak kiteve:
a) kiils5 hatasok; ezek koze tartozik a h5- es a gazkorrOziO;
b) bels5 hatas, a gOznyomasbol szarmazO fesziiltseg;
c) nagy h5mersekleten bekovetkez5 elridegedes.
Ezzel az utobbi kerdessel nem tudtunk foglalkozni, mivel kiserleti beren-
dezes nem alit rendelkezesiinkre.
A kozonsegesnel nagyobb iizemi hOhatas es a bels 5 nyomasbOl szarmazO
fesziiltseg egyiittes hatasa elvi sikon a knszas es az tijrakristalyosodas alapjan
taxgyalhato. A be1s5 gaznyomasbOl szarmazO fesziiltseg a cs5 alakvaltozasat
eredmenyezi. Az alakvaltozas kovetkezmenyei pedig ? nevezetesen a kemenye-
des es a deformalt szovetszerkezet ? iizemi h5merse1sleten bizonyos id 5 utan
megszdnnek. igy a cs5 anyagaban letrejon a lagyulas es az Ajrakristalyosodas.
Ennek eredmenyekeppen a rendelkezesre alio alapszilardsag es a marado alak-
valtozasbOl szarmazO szilardsagtobblet az iizemi h5merseklet hatasara lecs8k-
ken, bizonyos id5 utan megindul a kiiszas. A kilszas tehat nem m? mint meg-
hatarozott koriiimenyek kozotti sajatos nyulas, azaz a kozonsegesnel nagyobb
es allandO hOmersekleten allando terheles hatasara folyamatosan vegbemen5
alakvaltozas.
Mivel a molibden nehezen hozzaferhet5 otvozOfem, celunk a fenti
kovetelmenyeknek megfele15, 500 C'-on 15-20 kg/mm2, szabvanyadta tartos-
folyashatarn, molibden helyett m?OtvozOket, illetve otvozOparokat tartal-
mazO acelanyag kidolgozasa volt er5miivi kazanalkatreszek celjaira.
LaboratOriumi kiserleteink folyaman elOszor a mangan ? mint austenit-
kepz5 iitvozO ? mellett a krOm, a wolfram es a titan hatasat vizsgaltuk acel-
ontvenyeknel. E kiserletek eredmenyekeppen megallapithatO volt, hogy
a sziikseges molibdentartalom 2-2,5-szorosenel nagyobb wolframmennyiseg-
gel otvozve az acelt, a molibden teljesen egyenertek5en potolhatO.
Az Ontott prObatesteken vegzett kiserletek eredmenyei alapjan a tovab-
biakban kovacsolt probatestekkel vegeztiink kiserleteket. Ekkor a nagyobb
wolfram-, szilicium ?titan-, illetve krOm ?titan otvozesii acelokat vizsgaltuk.
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
45. TABLAZAT
Jai
K6raiai osssetetel, %
Szilardsagi tulajdonsagok:
Mn
Si
Cr
Ti
kg/mm,
cr.B,
kg/nun,
610
v,
o-F 500 C?,
kg/min,
1
0,08
0,35
0,17
0,72
0,81
39,5
47,4
11,0
69,8
25
2
0,15
0,36
0,10
0,81
0,93
43,6
49,7
15,2
71,9
18
3
0,17
0,63
0,27
1,08
1,07
0,12
30,0
38,0
20,0
57,8
21
4
0,15
0,55
0,14
1,62
0,43
0,04
62,0
78,0
12,7
64,5
23
5
0,14
0,94
0,31
36,9
32,6
26,1
72,0
46. TABLAZAT
Adag-
stain
? Ketniai osszetetel, %
Ssilardsigi tulajdonstigok:
Megjegyzes
C
Mn
Si
S
P
Cr
W
V
Ti
0-F,
kg/mm,
crB?
kg/mm,
as,
%
V>
%
67237
0,12
0,56
0,34
0,024
0,022
1,0
1,76
-
-
42,9
56,0
28,3
69,3
-
67314
0,10
0,60
0,35
0,022
0,016
1,67
-
0,42
0,10
36,9
39,1
49,9
49,2
29,4
35,0
69,0
68,7
38 0
44,5 0
67339
0,13
0,61
0,20
0,021
0,024
1,0
0,75
-
-
-
-
-
-
-
Nagy tartosfolycishatani takarekacelok kutatcisa
5
0
(?)
7j 0
0 riq
T1 cr,
Co Ei
(D
o
0-?
-0
0
n.) w
o
0 a
" N
(D
0
0 0
-1 0
-0
-0
-0
CD
ah
7:1
CD
CD
CD
0
co
I Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
164 Csepiga Zoltcin ?Martin Imre
Az els6 tipus 1-2% W-ot, 1,4-1,8% Si-ot es 0,5% Ti-t tartalmazott, amig
a masik 0,8% korilli kromot es 0,6-1,5% Ti-t. Megallapitottuk az emlitett Cot-
voz5k egyiittes hatasat a tart6sfolyas7hatarra es kidolgoztuk az egyes otvozet-
fajta legkedvezObb hOkezelesi modj at.
A kr6m?wolfram otvozesii acelok melyrehato vizsgalata bebizonyitotta,
hogy csokkentett mennyisegil molibden, illetve annak teljes elhagyasa mellett
sikerillt olyan anyagot kidolgozni, amelynek 500 C'-on 20 kgimmz-nel nagyobb
tart6sfolyas-hatara volt. (1. 45. tablazat).
Az igy kapott eredmenyek utan a tovabbiakban a vanadium hatasat
vizsgaltuk kr6m- es titanotvozOk mellett. Ebben az esethen a kiserletek elsOd-
leges celja az volt hogy bebizonyitsuk: a vanadiumnak a tart6sfolyashatarra
gyakorolt hatasa megkozeliti-e a molibdenet.
Ebb51 a celbol a szabvanyos otvoz5ket tartalmazo, molibden nelkiili, vizs-
gilt acelban a vanadium es titan mennyisegenek egymashoz vain* viszonyat
vizsgaltuk. A kiserletsorozat eredmenyei alapjan azonban nem volt teljes
egyontetiiseggel kimutathato a vanadium ilyen iranyti kedvez5 hatasa.
A laboratOriumi kiserletek alapjan a 45. tablazatban feltiintetett els5
negy anyagosszetetelt javasoltuk iizemi kiprobalasra. Vizsgalatnak vetettiik
ala az Aptilis 4 Gepgyar Altai javasolt (5. jelii) mangan-sziliciumos anyagot is,
amelynek 850 C?-r61 vain' normalizalas utani eredmenyeit szinten a 45. tablazat
tartalmazza.
Az iizemi bevezetes erdekeben a Csepeli Vas- es Acelm(ivekben harom
adagot gyartottunk le iizemszeriien, amelyekb51 ugyanitt egyreszt 38 mm,
masreszt 44,5 mm k?lsg atmer5ji1 4 mm falvastagsfiga csoveket keszitettek.
A cs8vek kemiai osszetetelet es szilardsagi ertekeit a 46. tablazat foglalja ossze.
A esovek mechanikai vizsgalatai soran nyert fenti ertekek megfelelnek a
szabvanyban el6irt kovetelmenyeknek, aminek kovetkezteben beepitesre
alkalmasak.
A csoveket ezutan gyakorlati kiprobalas celjab61 kazanokba beepitettiik.
A 38 mm atmer5j1i csovek a Borsodi H5er6'inii berentei telepen a 8. szam?
kazan tulhevit5jebe, amig a 44,5 mm atmer5jii csovek a Matravideki Er5mii
V. 5. sz. kazanjaba, majd ennek leallasa utan a 4. sz. kazan ttilhevit5jebe
kerultek beepitesre. A beepites 1957-ben tortent. A csovek viselkedeset az
Er5mii Beruhazasi Vallalattal egyiitt alland6an figyelemmel kiserjiik. A mar
lit eve beepitett es iizemben lev5 esovek eddigi megfigyeleseink szerint kivalo-
an viselkednek. A beepitett csovek metallografiai es egyeb sziikseges vizsgala-
tat csak azok kiszerelese utan ejtjiik meg.
OSSZEFOGLALAS
Laborateriumi jellegii kiserletekkel vizsgaltuk a mangfin ? mint austenitkepzli dem
? mellett a kraut, a wolfram es a titan hatasat a tartesfolyas-hatarra, amelynek eredmenye-
kent bebizonyosodott, hogy a molibdentartalom 2-2,5-szarasenel nagyobb wolframmennyi-
seggel atvozve az acelt, a molibden teljes egeszeben potolhata.
A laborateriumi eredmenyek alapj an tizemszerfien gyartott 0,10% C-, 1,67% Cr-,
0,42% V- es 0,10% Ti-tartalmii acelb61 kesziilt gaztillhevito csavek vizsgalatai szerint kiele-
gitettek az eliiirasokat, igy eramfivi kazanokba keriiltek beepitesre, ahol mar tabb mint at
eve kifogastalanul miikadnek.
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
LEMEZANYAGO K ROSTO S TO RE SENE K VIZ SGALATA
DR. CSEPIGA ZOLTAN
a muszaki tudomanyok kandidfitusa
MARTIN IMRE
DK 620.186: 539.219: 669.14 ? 122 ? 4
A kutatas celja az volt, hogy tisztazzuk es kiserletileg megallapitsuk
a szakirodalmi ellentmondasokkal szemben a rostossag keletkezeseben szerepet
jatszo harom tenyaz5, Um. salakossag, ferritszemcsenagysag, ferritsorossag
hatasit es a rostossag kikiiszobolesi mOdjait.
A vizsgalt kis szentartalma 15 mm vastag acellemezek toretprObain,
a hmgerlesi irannyal paihuzamosan felnyilasok mutatkoztak. Ezek kereszt-
iranyti hajlitaskor jonnek el, es azt mutatjak, hogy a lemez bels5 szerkezete
nem homogen, keresztmetszete helyenkent egymassal femes kapcsolatban
nem lev5 retegekb51 all. Az ilyen tulajdonsagn lemez nem birja a felhasznalas
alatti mechanikai es hOlgenybevetelt, ezert ki kell selejtezni.-
Az emlitett harom tenyez5 koziil a salakossag metallurgiai kerdest
jelent. A toretek feliiletenek binokularis mikroszkoppal valO vizsgalata azt
mutatta, hogy ez a legdontObb tenyaz5. A hazai gyartasti acellemezek toretenek
feliileten eszlelt felnyilasok legtobbjen az volt lathatO, hogy a felnyilas oldal-
feliilete nem femes, er5s megvilagitasakor mattfenyii enyhen sargas szine-
zetii es melyen a lemez belsejebe hatol. Ezek a felnyilasok a salakerek
menten jonnek letre. Azok a felnyilasok viszont, amelyeknek oldalfala egeszen
sima, valosziniileg gazhOlyagok es azok menten tortent dUsulasok kovetkez-
menyei.
A ferritszemnagysfig es a ferritsorossfig hatasa inkabb technolOgiai
problema, mivel mindkett5 a hengerles alatt jon letre.
A ferritszemnagysig a meleghengerles alatti tijrakristalyosodas termeke,
es ezert az utolso swarasok h5mersek1ete es az alkalmazott fogyas merteke
befolyasolja annak az austenitnek a szemnagysagat, amelyb51 a ferrit-perlites
struktura kialakul.
A ferritsorok keletkezesenek az a magyarazata, hogy az acelban lev5
minden inhomogenitas, a kristalyhatarok menti szennyez5k, a kristalyokon
belali foszfordilsulas a hengerles alatt az austenitkristalyokkal egyiitt elnyOl-
nak es fitalakulaskor ezek hatasara indul el a ferritkivalas, amelynek kovet-
kezteben a ferrit az elnytilt salakok es dusult zonal menten helyezkedik eL
A restos sziivet es a ferritsorossfig kozti tisszefiigges megallapitasfira
vegzett kiserletsorozattal az volt a celunk, hogy a ferritsorokat eltiintessiik.
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
166 Csepiga Zoltan ?Martin Imre
Eilender, Wals es Meyer a hosszantartO cliff-Uzi& izzitassal tiintettek el a ferrit-
sorossagot, s ezzel egyiitt a rostossagot. Kiserleteinknel a ferritsorok eltiinte-
tesere nem a hosszantartO cliff-Uzi& izzitast, mivel ennek iizemi megvalOsitasa
sok nehezsegbe iitkozne, hanem az A, es az A1 kozotti hOmersekletr51 val6
gyors lehiitest, azaz a ferritsorokat eredmenyez5 atalakulas megzavarasat
valasztottuk.
Egy erOsen rostos prObat tab darabra felfI szelt?nk, majd az egyes
?darabokat 850, 900, 1000 es 1200 C'-on torten5 hevites utan filvott levegOn,
illetve olajban hiltottiik le. A 850 es 900 C'-on hOkezelt prObak lass? (leveglin)
lehiileskor jellegzetesen soros szovetet mutattak; ez a soros szovet gyorsabb
lehiileskor (filvott leveg5n vagy olajban) nagyreszt eltiint. A vizsgalatok
statisztikai kiertekelese szerint a sorossag gyorsabb lehiileskor sem sziinik
meg teljesen. A sorokba rendez5dott ferrit, illetve a lathatO ferritsorok mennyi-
sege kevesebb lett. Mites szerint firvott levegon torten5 Miteskor az eredeti
ferrit mennyisege legalabb 80%-kal, olajban have pedig kb. 60%-kal csokkent.
A kiserletek adataibta mennyisegi kovetkezteteseket nem lehetett levonni,
de ez nem is volt cel, mivel csak arra kivantunk ramutatni, hogy az A3 es A1
h5mersekletek kozott, mar kismertekben gyorsitott hiitessel a ferritsorok
mennyisege szemmellathato mertekben csokkenthet5. Ennek oka, hogy a
lehuitesi sebeseg novekedsesevel, az austenit atalakulasakor a perlit mennyisege
novekszik, tehat a sorossagot letrehozO ferrit mennyisege ? a cliff-Uzi& id5
-rovidsege miatt ? csokken.
Az 1000 es 1200 C"-ra tiilhevitett es igy durva szemesesse valt probakban
pedig ferritsor egyaltalaban nem jelentkezett. Ezt a kiserleti tenyt egyebkent
az iizemi tapasztalatok is alitamasztottak. A hengermiivi tOretek vizsgalatakor
akarmilyen salakos adagbeil keszitettek is a lemezeket es azok legalabb a J. K.
kala szerint harmas mertekii durvaszemcses szerkezetiiek voltak, felnyilas,
rostostoret nem mutatkozott. Ennek oka valosziniileg a hengerles alatti
aurvaszemcses tijrakristalyosodas volt.
Ebb51 a kiserletsorozatbol ket biztos kovetkeztetes vonhatO le:
1. a hengerles alatti gyorsitott hates nagymertekben csokkenti a sorba
rendezOdott ferrit mennyiseget;
2. a durvaszemcses struktura sem soros ferritet, sem rostos toretet nem
eredmenyez.
Ami az els5t illeti, a gyorsitott hiites iizemi megvalOsitasa nem okoz
kiihinosebb nehezseget. Megvabisitasa tigy lehetseges, hogy az utolsO szuras
utan a lemezek a hengerek kozill meg A3 feletti h5mersekleten keriiljenek ki
es utana a gorg5soron also es fe1s5 legzuhanyt kapjanak.
A masodik pontban foglalt kovetkeztetesnek csak elvi jelent5sege van,
mert a durvaszemcses struktura, amelyet csak azert hoznank letre, hogy ne
kapjunk rostos tOrest, egyeb mechanikai szempontbol nem kivanatos.
Az e1s5 ponttal kapcsolatban meg egy kerdes bizonyitasa valt sziikse-
gesse, es pedig az, bogy a ferritsorok mennyisegenek csokkentesevel a rostos
Ores valOban megsziinik-e, illetve, hogy a salakossag es a rostossag kozott
egy bizonyos salakossagi fokon till. van-e osszefiigges. M?szOval, hogy a
salakossag mertekenek van-e olyan hataresete, amelyen alul a ferritsorossag
csokkentesevel lehet segiteni a rostossagon?
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Lemezanyagok rostos tOresenek vizsgalata 167
Erre a kiivetkezaben leirt kiserletsorozattal kivanunk feleletet kapni,
tovabba altalanos elvi alapon kozelebb jutni ahhoz a kerdeshez, hogy mi a
rostossagra hato harom f tenyez5nek a szerepe.
Ismert salakossagi fokii es ismert technologiaval hengerelt lemezek
probatestein mestersegesen ket szels5 szemnagysagot hoztunk letre 850 C?
es 1300 C?-ra vale hevitessel. Tovabba letrehoztunk a hiitesi sebesseg valtoz-
tatasaval egy ferritsoros es egy ferritsor nelkiili prObat, olajban, illetve kemen-
ceben torten5
Osszefoglalva tehat a kovetkez5 eseteket vizsgaltuk:
soros 860 C?-r?1 kemenceben
nem soros 860 C?-rol olajban
soros 1300 C?-rel kemenceben
nein soros 1300 C?-rol olajban
A ho'kezeles utani mikrokepekb61 az alabbi kovetkezteteseket lehetett
levonni.
Sikeriilt a szemnagysag ket szels5 esetet letrehozni, a ferritsorossagot
azonban csak a finomszemcses probakban sikeriilt e1id?i vagy eltiintetni.
Az olajban hatott probakban jeval tobb a perlit. A megfelelO toretpro-
bak kiertekelesenel az iizemben hasznalatos modszert alkalmaztuk, azaz meg-
allapitottuk, hogy van-e 10 mm-es vagy ennel hosszabb felnyilas es hogy az
osszes felnyilasok hossza meghaladja-e a 15 mm-t.
A toretek kiertekelese alapjan megallapithato volt, hogy
1. a durva szemcses struktiira egyetlen esetben sem okozott rostos
torest, sem a durva salakos, sem pedig a ferritsoros probaban.
2. A finom szemcses strukoira viszont ferritsorossag mellett is es anelkiil
is rostos thretet eredmenyezett, de csak az erOsen salakos probakban.
3. A tiszta es kozepes salakossagti probakban hiaba hoztuk letre mester-
segesen az eras ferritsorossagot, rostos toret nem keletkezett.
finom szemcses
durva szemcses
CISSZEFOGLALAS
A leirt kiserletsorozatb61, amelynek soran csak a szels5seges eseteket vizsgaltuk, az
allapithat6 meg, hogy a harom tertyez5 koziil a rostossag letrehozasaban a legnagyobb hataal
a szemnagysig, utana a salakossag es vegiil a ferritsorossag. A szemnagysag kerdesenek csak
elvi jelent5sege van, mert hiszen a rostossag eltiintetesehez.nagymertekben el kellene durvitani
a lemezek szovetszerkezetet, ez azonban ridegedest vonna maga utdn, es ezzel mestersegesen
rontanank a mechanikai tulajdonsagokat, ami viszont nem cel. Igy gyakorlatilag csak a salakos-
sagnak es a ferritrostossagnak van jelent5sege.
A kfserletekkel egyreszt elvikg tisztaztuk a rostossagot el6idez5 tenyez5k szerepet es
kiindulo alapot kaptunk a problema tovabbi vizsgalatahoz. Masreszt r?ehet mutatni arra,
hogy a gyakorlat szamara fontos ket tenyez5 koztil a salakossag a dont5. Harmadsorban
megvalosithatonak tekinthet5 egy olyan ilj h5keze1esi modszer, amelyen a ferritsorossag
a lehlitesi sebesseg valtoztatasaval nagymertekben csokkenthet5 (masodik kiserletsorozat),
vagy teljesen megszfintethet5 (harmadik kiserletsorozat).
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
CSILLAMLYUKASZTO SZERSZAM CELTARA HASZNALHATO
KEMENYRE HCZOTT ACELHUZAL. (ZONGORAHUZAL)
ELOALLITASA ES MIN6SEGI JELLEMZCIINEK ROGZITESE
SZVCS ENDRE
DK 669.14-124.3
Ezt a temat az Egyesiilt Izz6 vetette fel, ahol a fenti celra importbol
vasfirolt zongorahuzal anyagot hasznaltak. Feladat volt lyukasztasi celra
megfele16', kb 1 mm 0-jii huzal anyaganak kemiai es mechanikai vizsgalata
abbol a celb61, hogy a hazai gyartas megoldhato legyen es a megrendel6 resze-
r61 a gyartemii fele megfele16' atveteli eleiras alljon rendelkezesre.
Lenyegeben ugyanez az aceltipus alkalmas kiilonleges igenybevetelnek
kitett rugok eleallitasara, peldaul kezi lefegyverekhez (U. 8. A.).
A megbizo Altai kifogastalannak min6'sitett kiilfeldi zongorahuzal
analizise es mert mechanikai jellemzei teljesen osszhangban vannak az iro-
dalomban talalhato kozlemenyek megollapitasaival [1-2-3].
Eszerint a helyes esszetetel a kovetkeze:
Otvozrik
Szennyeziik
C%
Si % Mn %
Cu %
Cr % Ni %
0,8-0,85
0,14-0,2
0,35-0,45
CYXX), X X
44)000040 85.
A bemutatott felvetelek bizonyitjak, hogy az el allapotat eleg egyertelmiien jellemezni lehet.
Megallapithato, hogy teljesen hibatlan (kipattogzas mentes) el nines. A legegyenletesebb elt
gyemantszemcses koronggal vale, elezes adja. SCZ koronggal egyenletes minosegben nyolc elif
lapkat nem sikeriilt megelezni. A kiserletek azt igazoljak, hogy simito esztergalasnal a lapka
hatkopasat nem befolyasolja lenyegesen a kiilonbozii elezesi mod. Nagy?Usual szinten nem.
dontii az elezes minOsege a lapka hatkopasara, ellenben lenyeges az el geometriaja.
IRODALOM
1. Peklenik, J.: Forschungsergebnisse und Erfahrungen beim Zerspannen mit Keramischen
Schneidplatten in der UdSSR und der Tschehoslowakei. Industrie Anzeiger, 1957.
III. 8. S. 277.
2. Siebel, H.-Fleck, R.: Der Entwicklungsstand der Oxydkeramischen Schneidstoffe in
der U. S. A. Industrie Anzeiger, 1957. III. 8. S. 272.
3. Wolf, W.: Keramik und ihre Anwendung als Schneidwerkstoffe. Fertigungstechnik
und Betrieb, 1959. IV. S. 220.
4. Opitz, H.: 'tiler die Anwendbarkeit Oxydkeramischer Schneidstoffe und die Ursachen
des Verschleisses von Hartmetallwerkzeugen. Microtecnic, 1957. VI. S. 288.
5. Zsiharev, V. J.: Primenenije rezcov sz mineralokeramicseszkimi plasztinkami. Sztanki
i Insztrurnent, 1956. 2. S. 19.
6. Pogciny T.: A hazai keramiai lapkak forgacsolasi alkalmazasanak eredmenyei. I. II.
Gep, 1955. 11. S. 423-427. Gep, 1955. 12. S. 471-476.
7. Somlet P.: Az elezes befolyasa a szerszam elettartamara. Vasipari Kutat6 Intezet, 1956.
8. Szakcics Gy.: Finomesztergalas es finomfilres. Vasipari Kutato Intezet, 1956.
9. Witthoff, J.: Economic aspect of grinding sintered carbide tools with diamond grinding
wheels. The Engineers Digest, 1955. I. S. 22.
10. Zsiharev, V. I.: Iznosz rezcov sz mineralokeramicseszkim plasztinkami. Sztanki i Insztru-
meat, 1955. 5. S. 14.
11. Rappisch, M.-Flex, R.: Gefiige und Standzeitverhalten keramischer Schneidstoffe.
Industrie Anzeiger, 1958. VII. 13. S. 689.
12. Jaeger, G.-Kraseman, R.: Neues aus der Oxydkeramik. Berichte der D. K. G. e. v. und
das Vereus D. E. e. v. 1952. III. S. 61.
13. Csetverikov, Sz. Sz.: Kermaik v masinosztroenii. Izdatelszvo ?Znanie", 1958.
14. Ryschkewitsch, E.: Keramografie Begriff und Anwendung. Sprechsaal fur Keramik,
Glas, Email 1955. X. 20. S. 436.
15. Ryschkewitsch, E.: Oxydkeramik der Einstoffsystem vom Standpunkt, der Physikalischen
Chemie. Springer Verlag, 1948.
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
.7,1A-RDP80-00247A002700240001-4
A ZSUGORITA.SI IM ES A 110-MERSEKLET HATASA
A KERAMIAI FORGACSOLO LAPKAK
TULAJDONSAGAIRA
POGANY TIBOR
DK 666.5.046: 221.9.02
1. osszefoglalcis
A kovetkezOkben a hazai oxidkeramia forgaesol6 lapka kutatasi kiser-
leteib61 a zsugoritisi h6raerseklet es az id6' hatasanak vizsgalati eredmenyeit
ismertetjiik. Ezen a peldan keresztiil kivanjuk bem.utatni modszeriinket a jo
forgaesolokepesseget biztosit6 ipari gyartas felteteleinek tisztazasara.
2. Bevezetes
A hazai keramia forgaesol6 lapka gyartasa a nagy tisztasagii aluminium-
oxid bazisan nyugszik. A lapka laboratOriumi el66.11itasi modszeret a Budapesti
Elektrokemiai Intezet kereteben dolgozo keramia-kutatok dolgoztak ki.
A Vasipari Kutato Intezet munkatarsai a forgaesolokepesseget es az azt bizto-
site; vizsgalati modszereket allapitottak meg. A felipari, kes6bb az ipari gyartas
meginditasakor a j6 forgficsolOkepesseget biztosit6 gyartasi koriilmenyek
meghataxozasa is Intezetiink feladata lett.
A keramiai lapka gyartasanal vilagviszonylatban a legsillyosabb problema
a minOseg egyenletessegenek biztositasa. A hazai keramiai lapka kivalo mine-
sege es egyenletessege annak koszonhetii, hogy nemcsak a laboratoriumi
kiserleti sorozatoknal, hanem az ipari kiserleteknel es az ipari gyartasnal is a
fizikai vizsgalatok alapjan megfelehinek bizonyult sorozatokbol megfelebi
darabszam forgacsolasi vizsgalatra keriil. A forgficsolasi vizsgalat adja a vegs6'
dOritest a sorozat min6sitesere.
A keramiai lapka-kutatas kezdeten megallapitast nyert, hogy a for-
gacsolOkepesseg mellett a lapka szamos m?fizikai tulajdonsagat is vizsgalni
kell. Ezeknek a vizsgalatoknak a eelja a lapka, illetve a lapkasorozat egyen-
letes segenek megallapitasa, a koltseges forgaesolasi meresek sza.manak csokken-
tese es a forgaesolasi bizonytalansagok kikiiszObolese volt.
A kiserletek ismertetesre kerii16 reszletenek ceija az adott alapanyagnal
? a gyartasi bazisunkat kepez6' 99,96% tisztasagii. A1203-nal ? meghatarozni
a zsugoritasi hOmerseklet es idOtartam befolyasat a lapka min5segere es meg-
611apitani, hogy milyen elteresek engedhetOk meg a megfele16 lapkamin6seg
biztositasa erdekeben.
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
A zsugoritcisi 'es a ligmerseklet hattisa 459
3. A kiserlet felepites4nek alapjai
A 281. abran osszefoglaljuk ? a kiserletek felepitesehez ? eddigi
vizsgalataink folyaman mem azokat a fizikai tulajdonsagokat, amelyek a lapka
forgacsolokepesseget ? kiserleteink szerint ? lenyegesen befolyasoljak. A fel-
1. Forgacsold Iroesseg
A
2. Ellartam, perc 3. Terhelhelosig , mm /ford
1
5. Szildrdsog ,kp/cm2
4. KopdsdIldsdy
6. Keme'ngsdg, HRC
7. Bekdszdrules, mm
8. Fe/Cdeti porozilds
(szinezdde's)
9. Szemcseszerkezet
8. klagos porozilds,%
10. Zsugorodds; %
11. Fofsdly, g/cm3
12. ScyloldsitOmorseg,g/cm3 15.Zsugorodasi hiimorsoklet,..c 16
13. Scutolcisi nyomds, kg/cm2 14. Nedvessegtortolom
Zsugorodasi idd, dra
281. Ara. A forgaesolOkepesseg fiiggese ? kutatisi tapasztalataink alapjan ? keramiai lap-
kaknal a vizsgalt fizikai tulajdonsagokt61, azonos poranyag es el5keszitesi mod eseten
epitesnel az alapanyag valtozasat teljesen kikapcsoltuk, es minden tekintetben
azonos alapanyagot es sajtolasra eifikeszitesi modot teteleztiink fel. Ez a
koriilmeny a jelen kiserletsorozat folyaman valoban fenn is alit. A lapkasajtolas
osszes valtozoit sem tiintettiik fel, csupan azokat, amelyek esetiinkben leg-
lenyegesebben befolyasoltak az eredmenyeket. Hangstilyozni kivanjuk, hogy
osszeallitasunkat kOzbensii eredmenynek tekintjiik, egy kiserletnek arra, hogy
ebben a bonyolult, sok valtozos kerdesben osszefoglal6 attekintest adjon.
A kovetkezOkben az egyes fizikai tulajdonsagokat es az abrazolt kapcso-
latokat a szamozas sorrendjeben ismertetjiik.
3.01 Forgcicsolokepesseg. A forgaesolokepesseg komplex technolOgiai
tulajdonsag. Kiserleteinknel ? a keramiai lapka tulajdonsagainak megfele-
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08
-2,IA-RDP80-00247A002700240001-4
460 Pogiiny Tibor
len megvalasztott ? pontosan lerogzitett es azonosan vegzett ketfajta for-
gacsolasi vizsgalattal hatiroztuk meg, az eltartammal es a terhelhet5seggel.
3.02 Eltartam. Adott technologiai viszonyok mellett egy szerszamelnek
hasznalhatosagi ideje percekben. A meres hosszti ideje es koltsegessege miatt
roviditett eltartammereskent a forgicsolasi kopasfillosagot hataroztuk meg
nagyon nagy mennyisegben.
3.03 Terhelhet5seg. Forgficsolasi szempontb 61 az a legnagyobb el5tolas,
amelyet meghatarozott koriilmenyek mellett a keramia szerszamanyag
282. dbra. Hajlit6 kesziilek a lapk6b61 kivagott 16 X 5 X 1,5 mm-es pr6batestekhez (kidolgozva
a Vasipari Kutat6 Intezetben)
esztergalasnal tartosan kibir. Ennek az tijabban kifejlesztett forgacsolasi vizsga-
latnak az eredmenyei a szerszamanyag szilardsagi tulajdonsagaival vannak
szoros kapcsolatban.
3.04 Kopdscilloscig. A lapka kopasallosagan a forgies, illetve a munka-
darab koptat6 hatasaval szembeni ellenallast ertjiik. Merese ? meghatarozott
forgaesolasi koriamenyek mellett ? vagy az adott kopas elereseigel telt id5ver
vagy az adottid6 alatt keletkezett kopassal tortenik. Keramiai lapka kiserleteink-
nel a kopasallOsagot jelenleg 400 m/sec forgacsolasi sebesseg mellett 1 mm fogas-
melyseggel es 0,2 m/sec el5tolassal vegzett 15 perces hosszesztergalas utan
keletkez6' hatkopassal merjiik, 60-70 kg/cm szakitoszilardsagti szenacel
megmunkalas fin al.
3.05 Szilcirdscig. Keramiai lapka szilardsfigan ? a kemenyfemhez hason -
loan ? els5sorban a hajlitoszilardsagot ertjiik. Keramiai lapka nyomoszilard-
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
A zsugoritcisi ic16"es a lamerseklet hatiisa 461
sagajelentekeny (pl. LC 96 lapkanal kb. 220 kg/mm2), de hOzoszilardsagakiesiny.
A hlizoszilardsag kOzvetlen merese nehezkes, es ezert nemzetkozileg is a hajlitO-
szilardsag a keramiai lapka szilardsfigara jellemz5 adat.
283. am. Lapkator5 kesziilek (kidolgozva a Vasipari Kutat6 Intezetben)
284. abra. Bekoszoria5 keszfilek keramia kopasallOsaganak vizsgalatahoz (kidolgozva a
Vasipari Kutat6 Intezetben)
Kiserleteinknel ketfele hajlitOvizsgalatot vegeztiink. A valOsagos hajlit6-
szilardsag meghatarozasara a keszre zsugoritott lapkabol kivagott 16 X 5 X
X 1,5 mm prObatesten vegeztiink mereseket a 282. abra szerinti mikrohajlitO
kesziilekiinkben. Ha a relativ osszehasonlitas is elegseges volt, a ? 0,01 mm
pontossaggal azonos vastagsagfira koszoriilt 16 x 16 x 7 mm-es prObatestet
hasznaltuk, a 283. abra szerinti tor& kesziilekben. Ez az utobbi az altalunk
tor5szilardsfignak nevezett osszetett szilardsfigot hatfirozza meg.
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
462 Pogciny Tibor
3.06 Kentertyseg. A kemenysegen ? a nemzetkozi hasznalattal egye-
z6'en ? a Rockwell A-skala szerint 62,5 kg terhelessel mert RA erteket ertjiik.
Ez a szemcsek kotesi kemenysegere ad jellemz6' erteket, es nines osszefiiggesben
az alapanyag Mohs-skala szerinti kemenysegevel. Korrelacios szamitasaink
szerint a szamszerlien merhet6' fizikai jellemz5k koziil a kemenyseg adta a
legszorosabb kapcsolatot a forgficsolasi eltartammal. A kb. 100 ertekcsoporttal
vegzett szaraitasnal az eltartam es az RA kemenyseg kozott a korrelficies
8
Atiagos poravicisp,V,
285. cibra. Tor5szilardsag es atlagos porozitas kapcsolata lapkakiserleteink alapjan
12 76
egyiitthat6 erteke 0,71-re adodott. Ily modon statisztikai matematikaval
igazolhato volt, hogy a kopasallosag szempontjabol a keramia kemenysege
a legjellemzObb mutato.
3.07 Bekoszoriiles. Az Intezetiinkben kifejlesztett bekiiszoriilesi vizsga-
latoknal (284. abra) gyemantszemcses vagetarcsaval bekoszoriilest vegeztiink
a lapka elere mer5legesen. Korrelacios szamitasaink szerint a koszoriilesi nyom
merete es az esztergalasi eltartam kozott is szoros kapcsolat van, a korrelacios
egyathato 0,68, a kemenysegnek es a bekoszoriilesnek az eltartamra vonatkoz-
tatott teljes korrelacies egyiitthatojara 0,85 erteket kaptunk.
3.08 Porozitcis. A porozitast ket modon vizsgaltuk. Az fitlagos porozi-
tast ? amely a lapka pOrusainak szazalekos mennyisege ? az elmeleti es inert
fajstilybol hatiroztuk meg. A porozitis egyenlOtlen eloszlasa miatt a feliileti
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08
DIA-RDP80-00247A002700240001-4
A zsugoritasi id6 es a lamerseklet hatiisa 463
porozitast kiilem is vizsgaltuk. A feliileti porozitast konnyen felszivodO fes-
tekkel hataroztuk meg, es mutatonak a szinez5des merteket tekintettiik.
Nulla porozitasnal a lapka nem szinezOdik.
A forgacsolas a lapka feliiletet koptatja, ennek megfelel5en a kopasa116-
sagra je11emz5bbnek bizonyult a feliileti porozitas, mint az atlagos. A szinez5-
des merteket51 fiigg5en hatarozott kemenysegkiilonbseg is kimutathato.
A szinezOdott lapkAk kemenysege tobb RA-ig terjed5en alacsonyabb, mint a
nem szinez5dotteke. Az erOsebben szinezOdott lapkak kopasallosaga is mer-
het5en csokken. A feliileti porozitast jelz5 szinez5desi vizsgalat, mivel igen
je11emz5 es egyszerii, mind a kiserleti, mind az iizemi vizsgalatoknal nagyon
hasznosnak bizonyult. H5keze1esi kiserletsorozatunknal a bezsugorodas also
ertekenek hataraul a szinez5des megjeleneset tekintettiik.
Az atlagos porozitas nagysaga kiserleteink szerint a lapka szilardsagat
befolyasolja jelentekenyen. Erre peldakent a 285. abra diagramjat kozoljiik.
A diagram a tor5szilardsfig valtozasat adja a porozitas fiiggvenyeben, egyeb-
kent azonos anyagii lapkanal. A porozitas valtozasat a zsugoritasi h5mersek1et
valtozasaval ertiik el. A maximalis szilardsfigot nem mina porozitasnal kap-
tuk, amelyre magyarazatot a szemcseszerkezet vizsgalata adott. A zsugoritasi
h5merseklet egy hataron toll novelesevel nemcsak a porozitas csokken, hanem
a szemcsek merete is n5, es ezzel egyiitt jar a szilardsfig csokkenese.
3.09 Szemcseszerkezet. A szemcseszerkezet kerdeset jelen kotetben Sza-
ketcs Gyorgy cikke reszletesen ismerteti.
Itt csak annyit kell megemliteni, hogy h5kezelesi kiserleteinknel a zsugo-
ritasi h5mersek1et megengedhet5 fels5 hatarat a szemcseszerkezet eldurvulasa
szabta meg.
A felsorolt osszefiiggesek alapjan a lapka kopasallOsagat es szilardsagat
adott alapanyag eseten a porozitas es a szemcseszerkezet szabja meg. Ezzel
adottak voltak azok a mOdszerek es hatasok, amelyekkel a forgacsolOkepesseg
szempontjabOl meg lehetett hatarozni a zsugoritasi h5mersekletek, es idejiik
also es fels5 hatarait.
3.10 es 3.11 Zsugorodcis, fajsa ly. A zsugorodas es a fajstily olyan, egy-
massal is osszefiigg5, szamszeriien merhet5 fizikai tulajdonsagok, amelyek
a sikeres el5allitas &into' jel1emz5i.
A zsugorodason a szintereles kovetkezteben keletkez5 szazalekos hossz-
meretcsokkenest ertjiik, tehat a linearis zsugorodast. Erteke a nyers es a kiege-
tett darab mereteib51 meghatarozhatO. Sajtolt lapkaknal a zsugorodas merte-
ket a sajtolas iranyaban es arra merOlegesen killonboz5nek talaltuk. Ezert
kiserleteinknel a linearis zsugorodas atlagos erteket az egetes utani fajstilybol
es a nyers lapka tomorsegeb51 szamitassal hataroztuk meg. A zsugorodas
merteke a lapka kesz meretei szempontjabOl jelent5s, ertekelesenel a nyers
lapka tomorseget is mindig tekintetbe kell venni. El5nye, hogy egyszeriien
szamithatO, ha a linearis meretekb51 hatarozzuk meg.
A lapka fajsnlya onmagaban is jellemz5 a zsugorito h5kezeles sikeres-
segere.
Ismert pormin5seg eseten az elOkeszites koriilmenyeit51 fiiggetleniil meg-
allapithato a porozitas merteke es ebb51 a zsugoritasi koriilmenyek helyessege.
3.12 TOmorseg. Tomorsegen a sajtolt, h5kezeles el5tti lapka g/cm3-ben
men terfogatstilyat ertjiik. A nyers darab tomorsege ? azonos zsugoritasi
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
464 Pogany Tibor
A
2,30
rzn
2,28
-E 2,26_
390 391 392
Fajsdly glem3
286. cibra. Azonos anyagii es egetesii keramiai lapka fajsidydnak valtozasa a hokezeles elOtti
tomorseg fiiggvenyeben ?
2,4 2,2 2.3 2,4
Thrnorsig
287. cibra. A sajto101nyornis valtozasinak hatasa a lapka tomorsegere azonos nedvesseg-
tartalom eseten
visionyok mellett is ? befolyasolja a fajsillyt es bizonyos mertekig a szemese-
szerkezetet is. Ennek szemleltetesere peldakeppen a 286. abra diagramjat
kozoljiik. A diagram m.egadja azonos anyagti., azonos h5mersekleten es ideig
zsugoritott lapkak fajsillyvaltozasat a tomorseg fiiggvenyeben. Lathat6, bogy
a fajsii.ly n5 a tOmorseggel, azonos egetesi viszonyok mellett. A zsugoritasi
h5fok es id 5 hatasat ismerve, ez figy is fogalmazhato, bogy a ttimorseg niivelese
hasonlo hatast okoz, mint a h5merseklet vagy h5ntartasi id 5 novelese. ossze-
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
A zsugoritcisi id6 ?a lamerseklet hatiisa 465
fiiggesiik ismereteben meghatfirozhatO a kiserleteknel megengedhet5 szOras,
illetve a kiilembsegek a kiertekelesnel korrigalhatOk.
3.13 Sajtol? nyomcis. Sajtolassal keszitett nyersdaraboknal a tomiiirse-
get a kiserleti koriilmenyeink mellett legjelent5sebben a sajtolO nyomas ?
a nedvessegtartalom befolyasolja.
A sajtolO nyomas valtozasainak hatasat a 287. abran kozolt diagramszem-
lelteti. A sajtolO nyomas novelesevel a lapka tOmorsege kezdetben erOsen, majd
csokken5 mertekben 115. A sajtolo nyomas lehetOleg ott valasztando, ahol
A
2,44 _
2,42 _
2,40 _
? 2.38 _
2.36
-(13
? 2,34
?c3
? 2,32_
2,30_
Z28_
4557
Nedvessiye lorla/om, %
288. cibra. A nedvessegtartalom hatasa a lapka tomorsegere azonos nyomasnal
.10 11
a tomorsegvaltozas mar nem jelentekeny. A valasztasnak fels5 hatart szab az
az ismert koriilmeny, hogy az alapanyagtol es a sajtolasi adalektol fiiggOen egy
bizonyos nyomas felett sajtolasi repedesek keletkeznek.
3.14 Nedvessegtartalom. A sajtoldsra el5keszitett anyag sajtolas alatti
nedvessegtartalmanak hatasarol a 288. abra diagramja tajekoztat. A diagram
tamisaga szerint novekv5 nedvessegtartalomhoz niivekv5 tomorseg tartozik.
Az alkalmazhatO nedvessegtartalomnak also es fels5 hatara is van. Az also
hatart a prObatest kezelhet5sege szabja meg; a fels5 erteknek az szab hatart,
hogy nagy nedvessegtartalomnal a nyomas hatasara az anyag keplekennye
van.
4. A kiserlet felepitese ?koriilmenyei
4.01 A kiserlet felepitese. Az ismertetett kapcsolatok birtokaban a
zsugoritasi hOmerseklet es a h5ntartasi id5 hatasanak megallapitasara vegzett
kiserletek felepitese a kovetkez5 volt:
30 A Vasipari Kutat6 Inteset Evkoayve
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
466 Pogriny Tibor
a) Azonos koriilmenyek kozott nyers lapkikat sajtoltunk az elOzetesen
kijelolt tomorseghataron beliil.
b) Egy-egy vizsgalati pont meghatarozasa ot prestest egetesevel tortent.
c) A zsugoritast 2 perc es 5 Ora ktizOtti hOntartasi idOkkel vegeztiik.
d) A kiilOnbozO hOntartasi idOtartam? zsugoritasok h5fokait Agy valasz-
tottuk, hogy helyesen kiegetett, alulegetett es talegetett lapkakat kapjunk.
e) Minden lapka fajsOlyat meghatarozva, az azonos viszonyok kozott
egetett tit lapkanal minden esetben a tomOrseg ? faj silly koordinatarendszerbe
berajzoltuk a mert pontokat (lasd 286. abra).
A pontok legtobb esetben kis szorassal egy egyenes menten helyezkedtek
el. A kiilonboz5 egetesi viszonyok kozott kapott egyenesek iranytangense
gyakorlatilag azonos volt. Ilyen mOdon meghatarozhatO volt a tomorsegnek
a fajsnlyra gyakorolt atlagos hatasa. Minden egetesi viszonynal meghataroz-
tuk ebb@ a diagrambol a tomorseg atlagahoz tartozO fajsnlyt, ezzel a kierte-
kelesnel teljesen kikiiszobolhetOve volt a tomorseg szOrashatasa. Ehhez a
vizsgalathoz kereken 100 prOba.testtel 21 meresi pontot hataroztunk meg a
fent leirt mOdon.
f) Az eloljaroban felsorolt egyeb fizikai jellemzOket a kiserleti ered-
menyek kiertekelese utan a jellegzetes pontokban hataroztuk meg.
4.02 A kiserletek koriilmenyei.
a) A kiserleteknel felhasznalt anyag 99,95% A1203-tartalmu a-korund
1 p, klagos szemcsenagysaggal.
b) A kiserleti darabok also es fe1s6' belyeggel dolgozO szerszamban
hidraulikus sajtOn keszitett 20 x 20 x 10 mm nyers meretii lapkak voltak.
A sajtolt lapkak tomorsege 2,28 + 0,04 g/em3 volt.
c) A kiserleti egetest erre a celra atalakitott szenes5fatesii specialis
korundbelesii laboratoriumi Tammann-kemenceben vegeztuk. Az egetes oxi-
d516 atmoszferaban tOrtent. Az egetesi hOmerseklet-ingadozas a beallitott
ertekhez kepest egyoras hOntartasokig +5? C, ennel hosszabb idOtartamnal
+8? C a vezerlesi hOmersekleten nierve.
5. Kiserleti eredmenyek
A kiertekelesnel elOszOr fajsnly szerint rendeztiik a lapkakat. Megalla-
pithato volt, hogy a 3,94 gicm3-nel nagyobb fajsnlyti sorozatok kivetel nelkiil
durva szemcsesek lettek. Ez fiiggetlen volt attol, hogy ezt a fajstilyhatart
kisebb hOmersekleten hosszabb hOntartassal vagy nagyobb hOmersekleten
rovidebb idejil egetessel ertek el. A 3,87 es 3,94 giem3 kOzOtti fajstilyil soroza-
tokban mind vegyes, mind durva szemcses lapka volt. A 3,80 es 3,87 g/em3
kozotti fajsillynak egyenletes finom szovetszerkezetilek voltak, es a szinez5-
desi vizsgalat nem mutatott feliileti porozitast. A 3,80 giem3-nel kisebb
lapkak egyertelmiien szinezodtek, azaz feliileti porozitast mutattak.
Forgacsolasi szempontbol az adott alapanyagnal a fentiek szerint azok
az egetesi koriilmenyek eredmenyesek, amelyek a 3,80 es 3,87 gicma kozotti
fajsillyt biztositjak. Ezt a ket hOfokhatart kell meghatarozni minden egetesi
idOhoz. A feladat elvegzesere a meiesi adatokbol a 289. abra diagramjat
szerkesztettiik meg. A diagram a fajsillyvaltozast abrazolja a zsugoritasi
hOmerseklet es idOtartam fiiggvenyeben. Ebb& a diagrambOl meghataroztuk
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
A zsugoritcisi id5 es a hOmerseklet haat' sa 467
Fajthly 7, g/cm 3
40
3,9
3,8
3,7
3,6
35
3,4
0,03 dra
T2 7t20? 7t70? 71-1200 71'170? 77'220?
Zsugorildsi hemirsehlet ,?C
289. libra. A lapka fajsnlyanak valtozasa az egetesi hOrnerseklet fiiggvenyeben a 99,95 A1203-
tartalm4 kiserleti anyagunknal, 2,28 nyerslapka-tomorsegnel
Zsugorilds, h6rndrsd7clet ,?C
T,,f 220?
Tri 170?
120?
7;f 70
20?
= 3,94
'=3,87
= 3,80
2 3 4 5
Zsugorilds T, ora
290. cibra. A helyes egetes zonaj a zsugoritasi JI5merseklet?zsugoritasi id 5 koordinata-rendszer-
ben. Az egetesi zonat a 288. abra diagrarnjabol meghatarozott azonos fajsnlyok gorbei hataroljak
a 3,80 es 3,88 g/cm3 fajs-tilyt biztosito, tisszetartozo h5ntartasi ido es 13.5fok-
ertekeket. Ezeket a pontokat a 290. abran berajzoltuk a zsugoritasi ido"?zsugo-
ritasi hOmerseklet koordinatarendszerbe. Az azonos fajsIllyit pontok igen kis
szorassal egy folyamatos &bevel osszekothetOk voltak.
A 3,80 es 3,87 g/cm3-es fajsulyok gorbei a diagramot harom mezOre oszt-
jak. A ket giirbe kozotti teriiletre es 5 haezelessel jo forgacsolasi miru5segi1
30*
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
468 Pogciny Tibor
lapkakat kapunk. Ez az adott pontra nezve a helyes egetes mezeje, amelyet
?j61 eget5 zonanak" neveziink. A 3,80 giem3-es fajstilyok gorbeje alatti mez5-
b61 fehiletileg is porozus (szinez6dO) lapkakat kapunk, amelyek kopasalbisag
es szilardsfig szempontjabol kisebb ertekiiek. A 3,87-es gorbe feletti mezObe
es 6 hOkezelesnel a durva szemcsek keletkezesenek veszelye forog fenn. Teljesseg
szempontjabol berajzoltuk a 3,94 g/cm3 fajstily vonalat is, amely feletti terii-
letrOl minden esetben teljes keresztmetszetiikben durva szemcses lapkakat
kaptunk.
Mindharom mez5b61 szarmaz6 lapkatkon kemenysegi es forgficsolasi mere-
seket vegeztiink. A vizsgatlatok mind rtivid, mind hosszit zsugoritasi
a szemcseszerkezet, illetve a szinez5des alapjan a vart eredmenyeket adtak.
Az ismertetett kiserletsorozaton kiviil, e1ter5 elOkeszitesii porokkal is
vegcztiink ellenarzO kiserleteket. Ezek hasonlo jellegiieknek bizonyultak.
OSSZEFOGLALAS
A kiserleti eredmenyek alapjcin megallapithato :
1. Az A120 anyagir lapkak forgacsolasi szempontbol JO eredmenyt adO egetesenek
van also es fels8 h5fokhatara. Ezek a zsugoritasi idOtartam niivelesevel csokkennek.
2. Az also es a fels6 egetesi higokhatarokkozottikiilonbsege (jed egetesi zOna) a hOntartas
idOtartamaval novekszik. Tehat hosszabb heintartasnal a megengedhet8 hofokkiilonbseg
nagyobb lehet.
3. Azonos zsugoritasi idOkhoz tartozO jed egetesi zOnahatarok helye es te.volsaga a por
miasegenek fiiggvenye.
4. A lapkak egetes elOtti tomorsege befolyasolja a sziikseges egetesi h5fokot, illetve
hOntartasi id5t. A tomorseg megengedhet5 szOrasa a hOmerseklettartas pontossagabed es a
jig egetesi zOna szelessegeb51 meghatarozhate.
A kozolt kutatas a Kfilordeges Anyagok Osztalya keramia csoportja kozos munkajanak
eredmenye, ennek a temaresznek a felel5se Mihcilyi Ferenc tudomanyos munkatars volt.
IRODALOM
Agte?Kohlermann?Heymel: Schneidkeramik ? Akademie Verlag. Berlin 1959.
H. Britsch: Das Sintern von Korund ? Ber. Dsche. Keramische Ges. Band 36 (1959) s 133-
164.
Isaev?Zorev?Kucsma: Rezanie Metallov Keramicseszkim Instrumentom. Moszkva 1952.
Kitajgodszkij?,Pavluskin: Iszkussztvenniij szverprozsniij mikrolit Steklo i keramik 1953.
nov. p. 4-7.
Knudsen, F. P.: Journ. Am. Cer. Soc. Cer. Abst. Bd. 42 (1959) No 8. 376-387.
.Pahlitzsch?Kamiske: Untersuchungen und Vergleich von Keramischen Drehwerkzeugen
versehiedener Herkunft Werks. Betr. 1960 szept.
Pogdny 7'.: Hazai kerarnikus lapkok vizsgalati mOdszerei. GEP, 1959 aug.
Pogany T.: Oxidkeramia forgicsolO lapkak kopasvizsgalatanak egyes eredmenyei. (Lengyeliil)
Mechanik-Warsava 1959 No. 8., S 413-417.
Staudinger, H.: Keramisehe Sehneidstoffe. Werkstattstechnik. 1960. No. 5. S 254-262.
Szakcics Gy6rgy: Az esztergalasi eltartam es a keramikus lapka szemcsefinomsaga kozotti
osszeftigges vizsgalata. Kohaszati Lapok. 1960 7-8. sz.
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
;
(
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
HEGESZTESI OSZTALY
Feladata vasotvOzetek hegesztesi metallurgiajanak es technolOgiajanak
fejlesztese, hegesztesi alapanyagok es eljarasok kidolgozasa. Nem foglalkozik
hegeszt5 gepek es berendezesek tervezesevel, de fela'datat kepezi azok hegesztes-
technikai szempontbol val6 kiprObalasa es ertekelese.
TervezOintezeteket es a megfele18 iparagi vallalatokat taniesaval tamo-
gatja, hegesztestechnikai kerdesekben hegesztesi szempontbol feliilbiralja a
resziikre feladatul adott terveket. A hegeszthet5 alapanyagok kidolgozasaban
egyiittmiikOdik az Intezet Acelmetallurgiai es Ontodei osztalyaval, es parhuza-
mosan vegzi a kidolgozott acel- es Ontottvas-fajtak hegeszthetOsegi vizsgala-
tait. TJj elektrodatipusok kidolgozasara alapvet5 kutatasokat vegez, es a kiala-
kitott optimalis gyartasi technologiat alkalmazasra atadja a Csepeli Elek-
trOda brarnak.
1959-ig Meg a fent felsorolt temakorOkben vegezte kutatasait, amelyek
koziil az alabbiakat soroljuk fel vazlatosan:
Szerszamok felrakohegesztese es Hkezelese, szerszamok fehijitasa hegesz-
tessel, sziirke Ontottvas ivhegesztese, hegesztesi varratok holezelesenek meg-
oldasa infravoros h5sugarzOkka1, nagymeretii otvozott acelontvenyek javi-
tasa, nagy folyashatarti gyengen otvozott szerkezeti acelok hegesztestechno-
lOgiajanak, valamint a hegesztes metallurgiajanak kikiserletezese, hegesztesi
varratvizsgalatok, nagy termelekenysegii hegesztO eljarasok, mint fedettivii
automatikus hegesztes, gazdasagos langvagas szerkezeti reszeinek kialakitasa,
otvozott acelhuzalok pOtlasara bevonat otviizes, fed5porbo1 val6 otvozes elja-
rasainak es anyaganak kidolgozasa.
Jelenleg az osztaly ket nagy csarnokban es egy laboratOriumban szamos
? es ma mar modernnek tekinthet8 ? berendezessel vegzi megfele15 szemelyi
ellatottsfig mellett a tavlati fejlesztes, valamint az ipari alkalmi igenyek kiele-
giteset, es kutatasi teriiletet sok m?teriiletre is kiterjesztette, mint amilyenek
a ved8gazas hegesztes, az ellenallashegesztes stb.
Sz. M.
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
A VASIPARI KUTATO INTEZET ES A CSEPELI ELEKTRODAGYAR
10 EVES EGYUTTMUKODESENEK EREDMENYEI
ELEKTRODAVALASZTEKUNK FEJLESZTESE
FLIEGER NANDOR es GYENES J6ZSEF
DK 621.791.742
A Vasipari Kutato Intezet Hegesztesi osztalya es a Csepeli Elektroda-
gyar Uzemi Laborateriuma koztitt egy evtizedes kapcsolat all fenn. A tudo-
many es az ipar nagyon szoros kapcsolata ez, amelyet a temafelvetest51 a
megvalositasig es az ipari bevezetesig mindig a legtokeletesebb egyiittmiikodes
jellemez. Ez az egyiittmalides allando jellegii, megszakitas nelkiili, rendszeres
es modszeres. Az altalaban havonkent tartott munkaertekezletek szinhelye
felvaltva a Vasipari Kutato Intezet es a Csepeli Elektrodagyar. A munkaerte-
kezletek anyagat a Kutato Intezet eves tematerve, illetve az Elektrodagyar
miiszaki fejlesztesi terve szolgaltatja. De azok a problemak is megvitatasra
keriilnek, amelyek a folyamatos gyartas soran merfilnek fel az Elektrodagyar-
ban, illetve amelyeket a hegeszt5ipar vet fel. Aki a munkaertekezletek jegyz5-
konyvet atlapozza, elcsodalkozik azon, hogy a magyar hegeszt5anyag-gyarto
iparnak es a hegesztOiparnak milyen sok problemajat oldotta mar meg ez a kis
munkakozOsseg az elm-tilt 10 ev alatt.
Magyarorszagon nines hegesztestechnikai intezet. A magyar hegeszt5ipar
m?s nemikeppen helyt tud allni a korszerii hegesztestechnika Altai felvetett
legegetab problemak megoldasaban. Ez j? reszben ennek a munkakozosseg-
nek koszonhet5. Ez a munkakozosseg tdzte ki celul a meglev5 elektrodatipu-
sok javitasat, elektrodatipusok letrehozasat, az tij elektrodatipusok gyar-
tastechnologiajanak es hegesztestechnologiajanak reszletes kidolgozasat.
Mik azok az eredmenyek, amelyekhez a 10 eves j? egyiittmdkOdes veze-
tett ?
1. Letrehoztuk, illetve megjavitottuk az Otviizetlen acelok hegesztesere
szolgal6 hat elektroda-alaptipust. Ezek k?z?l harom, az ivstabilizale, oxidalo
es ercsavas mar el5bb is megvolt, de ezek fitalakitasara, a mindenkori anyag-
beszerzesi viszonyokhoz vale athangolasara, szilardsagi tulajdonsagaik meg-
javitasara ebben az id5szakban keriilt sor, sOt az ercsavas tipustl elektrodaknal
ez a munka meg jelenleg is folyamatban van.
A bazisos, rutilos es celluloz tipusu elektrodakat mint teljesen ?j tipuso-
kat boesatottuk az ipar rendelkezesere. Ezek koziil a celluloz tipusd elektrodat
es a rutilos lemezhegeszt5 elektrodat csak nemreg dolgoztuk ki. Ez a hat alap-
tipus most mar alkalmas a legtobb hegesztesi feladat megoldasara, amely a
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
472 Flieger N?or ?Gyenes Jozsef
szerkezeti es a gepacelok hegesztese soran felmerdlhet, sOt az ER 3 jelii rutilos
lemezhegeszt5 elektrOda a vekonylemez szerkezetek, jarmilkarosszeriak hegesz-
tesenek eget5 problemajat is megoldotta. Ma mar ott tartunk, hogy a kOlon-
boz5 kenyesebb hegesztesi feladatok megoldasara nem csupan az ercsavas ES1
elektrodat tudjuk ajanlani, amelynek 5se az ?univerzalis" WEF elektroda
volt, hanem emellett ? espedig az alapanyag min5seget51, a lemezek illeszte-
set51, a hegesztesi helyzett51 stb. fiigg5en ? az ER1-et, az EB1-et, illetve az
EC1-et is.
Ahol nagyon nagy szilardsagi kovetelmenyeket tamasztanak, vagy ahol
az alapanyag C- es S-tartalma a szokasosnal nagyobb, oda a bazisos elektro-
dak alkalmazasat, ahol rossz a lemezek illesztese, ahol nagy hezagokat kell
fithidalni vagy ahol kisebb gyakorlatd hegeszt5k dolgoznak, oda a rutilos
elektrOdak alkalmazasfit, es ahol nagyon nehez hegesztesi helyzetben kell
hegeszteni, pl. fOggOlegesen fe1?1rl lefele is, oda a celluloz tipusti elektrOdak
alkalmazasat javasoljuk. A hegesztesek nagy tabbsegehez otvozetlen acel-
hegesztO elektrodakra van sziikseg, ezert a munkakozossegnek eveken keresztill
a f5 temaja volt a kOt5hegeszt5 elektrodak receptdrajanak kidolgozasa.
A legfontosabb tipusok kialakitasaval ez mar nem &nano' tema, de a meglev5
tipusok min5segi ellen5rzese, tovabb fejlesztese es a helyes alkalm.azasra val6
neveles a munkakozossegnek gland() napirendi feladata marad, hiszen ezen
az Oriasi teriileten szorul legtObb segitsegre a hegesztOipar. A keszO15?j
magyar szabvany szellemeben ? amelynek megalkotasa korlil szinten komoly
szerepet vallalt ez a munkakOzOsseg elkezdtdk az alaptipusok, elsOsorban
a rutilos es az egyre novekv5 jelent5segii bazisos elektrOdak kis, kozepes es
nagy szilardsagu valtozatainak kidolgozasat is.
Az otvozetlen kot5hegeszt5 elektrOdak terdleten legnagyobb jelent5se-
giinek tartjuk a rutilos elektrOdak kikiserletezeset 1954-ben. Ezekb51 a magyar
hajoipar ?nte 1000 tomtit hasznal fel, ami kb. 3,5 mink; forint, tehat mos-
tanaig 15 millio devizaforint megtakaritast jelent. Az ebben az evben kidolgo-
zott rutilos lemezhegeszt5 elektrOdaval is e1erhet5, szamitasunk szerint, evi
1 millio forintos megtakaritas a jarmil hegeszt5ipar terfileten.
2. A gyengen otvozott acel hegeszt5elektrodak laza]. az E CrMoi es az
E CrMo2-ot hozta letre a munkakozOsseg. Mindkett5 bevonatbol otvoz5
elektrOda. Nagy je1ent5segiik eppen abban rejlik, hogy a megfele15 Otvozott
acelhuzalok elOallitasa nagyon koltseges volna a lailonleges huzallnizasi
technologia miatt. Ezeknek az elektrodaknak huzalja ? eppligy, mint a kot5-
hegeszt5-elektrodake ? egyszerd otvozetlen ace!, a bevonatba beepitett ferro-
krom es ferroraolibden otvozik fel a heganyagot hegeszteskor.
Az E CrMol elektroda rutil alapii bevonatn, amely finomcseppes leolva-
dist es idealis hegesztesi tulajdonsagokat biztosit. A heganyag Cr-tartalma
1%, Mo-tartalma 0,5% koriil van. Cr-Mo iitvozesii hidrogenallo acelok hegesz-
tesere alkalmas. Legfontosabb tulajdonsaga a nagy tart& szilardsfig.
E CrMo, ugyancsak rutilos bevonatd elektroda. A heganyag Cr-tartalm.a
2,5%, Mo-tartahna 0,8% koriil van, es nemi vanadiumot is tartalmaz, tehat
ez Cr-Mo-V-otvozesil hidrogenallo acelok hegesztesere szolgal. Nagynyomasa
es nagy iizemi h5mersek1etil kazanok hegesztese is ezzel az elektrOdaval
vihet5 keresztiil. Ezekb51 az elektrOdakbol eddig 25 tonnat gyartottunk.
Helyettiik otvozetlen elektrodakat nem lehet alkalmazni, tehat ezek hianya-
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Elektrodavalasztekunk fejlesztese 473
ban mindenkeppen kiilfoldi elektrodat kellene hasznalni. Ezzel a ket elektrOda-
tipussal ? ezek szerint ? kozel 1/2 milli6 forint megtakaritast ertiink el eddig.
Ebbol a ket tipusbol a koze1jOv5ben bazisos valtozatokat is fogunk kesziteni,
amelyek meg kedvezObb szilardsagi tulajdonsignak lesznek.
3. Erosen otvozott szerszamfelrak6 elektrOdakat,bevonatotvozeses valto-
zatban, kiilfoldi viszonylatban is az e1s8k kozott hozott letre munkakozossegiink.
A meg maig is fennall6 eloiteletek ellenere a bevonatotvozes modszere a meleg-
?valamint forgicsolO szerszamelektrOdak kialakitasaban
kitiin6'en bevalt. Het szerszamfe1rak6 elektrodat dolgoztunk Id 5 ev alatt.
Melegszerszamlelralco elektrodak. Ef WS1 nagy teljesitmenyii kovacs-
szerszamok fehijitasara szolgalo elektroda bazisos bevonattal. A heganyag kb.
10% W-t es kb. 2,5% Cr-t tartalmaz, kis C. es V-tartalom mellett. A heg-
anyag kemenysege hegesztes utfin ftivott levegOvel hitve 50-55 HR? Ef WS2
k6zepes teljesitmenyii kovacsszerszamok felfijitasfira szolgal6 elektrOda ugyan-
csak bazisos bevonattal. Ennek heganyaga szegenyebb otvoz5kben: 5-6%
Wt ?2-3% Cr-t tartalmaz, kisebb C es keves Mo mellett. A heganyag
kemenysege valamivel kisebb az el6'bbinel: hegesztes utan ftivott leveg5-
ye! hiitve 45-50 HR? de ez megfele15 h5keze1esi technologiaval 55 1-111,-re
is felvihet6'.
Ezeknek az elektrodaknak nagyon nagy el5nyiik, hogy nemcsak r?
szerszamok javitasahoz, hanem dj raelegmegmunkalo szerszamok munkafelii-
leteinek elkeszitesehez is hasznalhatok szenacel alapanyagon. A fehijitott
szerszamok elettartaina a r? tobbszorosere novekszik, igy a kovacsologyarak
szerszamkoltsegeit nagyon nagy mertekben lehet csokkenteni ezeknek az
elektrOdanak a hasznalataval.
Hidegmegmunkcild szerszcimelektroda. Ef CrS, bazisos bevonatil ledeburitos
elektroda. Igen 01 bevalt a r? szerszamok vagoeleinek, munkafelfileteinek
feltoltesere, illetve teljesen tij szerszamok gyartasara, takarekacelbol kesziilt
alapanyagokra tortenO felhegesztessel. Az elektroda heganyaga kb. 2% C
mellett kb. 14% Cr-t tartalmaz. Kemenysege hegesztes utan 40-50 HR?
amely 18-20 H11,-re lagyithatO es 60-65 HR-re edzhet5. J?1 hasznalhato
vorosrezgyam alkalmazasaval a nagyon gazdasagos egytOmegii, salakozas
nelkiili hegesztesre is.
Gyorsacel elektrodcik. Osszesen ot gyorsacel hegeszt6' elektrodat kiserle-
teztiink ki: 2 db 585-Os, 2 db G 370-es es 1 db G 275 tipusiival. Az els5 negy
bevonatOtvOzessel, az otodik a bevonatotvoz6s es a huzalotvozes kombinacio-
javal kesziilt.
Ef G 585. Nagy cseppes es finom cseppes, tehat bazisos es rutilos kivitel-
ben kesziilt. Gyorsacel forgacsolo szerszamok fehijitasahoz vagy iIj szerszamok
keszitesehez hasznalhato szenacel alapanyagon. A heganyag kb. 1% C-t, 5%
Cr-t, 10% W-t es 2,5% V-t tartalmaz. Kemenysege hegesztes utan 60-63
HR? filvott 1eveg5aramban edzve. 26-28 HR-re lagyithato.
A finom cseppes elektroda jellegenel fogva csak varratszerii hegesztesre
alkalmas, a nagy cseppes a salakozas nelkiili egytomegii gyam melletti hegesz-
tesre is kival6an alkalmas.
Az Ef G 370 szinten nagy cseppes es finom cseppes valtozatban kesziil.
Alkalmazisi teriilete az elObbiekkel azonos, de a heganyag nagyobb W-tar-
talma miatt meg nagyobb igenybeveteleket is elbir.
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
474 Flieger Ncindor ?Gyenes Jozsef
Az Ef G 275 finom cseppes valtozatban kesziilt, de csak nagyon kis
m.ennyisegben, navel ehhez 5-6% Co-tartalmn huzal sziikseges, amelynek
el5allitasa jelenleg Co hianyaban sziinetel. A heganyag az elObbieknel nagyobb
eltartossagaval tiinik ki.
A szerszamfelrako elektrodak jelentOsege nagyon nagy. Vagonszamra
tehet5 az a nemes valutat jelent5 szerszammegtakaritas, amely ezeknek az
elektrodaknak az alkalmazisaval e1erhet5. Ezek felhasznalasa mar orszagos
szinten tOrtenik. A kO1onboz5 bemutato e15adasok, tanfolyamok, kiadvanyok
a hegesztO szakemberek szazait oktatta ki ezeknek az elektrodaknak a haszna-
latara es a h5keze1esi technolOgiara. A 4 ev alatt gyartott szerszamelektrodak
mennyisege 72 tonna, ami, ha csak 10-es szorzoszamot hasznalunk is (a fehijitott
vagy javitott szerszamok stilyanak 10%-at veve felrakott elektrOdasiilynak),
720 tonna szerszamacel-megtakaritast, vagyis kozel 30 milliO devizaforint
megtakaritast jelent.
4. Ontottvas hegeszaelektrOdak. A munkakozosseg a szOrkeontvenyek
javitasahoz sziikseges Ontottvas alapti felmeleghegesztO elektrOdak kikiser-
letezesevel is foglalkozott. Ket valtOzatot hoztunk letre:
EU V1 ontottvas martott kivitelil Oka olyan bevonattal, amely
a j? hegesztesi tulajdonsagokat biztositO anyagok m.ellett grafitkivalasztO
hatasu anyagokat is tartalmaz. Ez az elektrOdatipus jol bevalt az ontodei
javitOmunkakhoz, tehat az ontOdei selejt csOkkentesere. Gyartasa azonban
a megfele15 ontlittvas palca alapanyag miatt korlatozott. Ezert kellett m?
megoldast talalnunk, igy sziiletett meg az
EO V2 bevonatotvozeses Ontottvas hegesztOelektroda, amelynek heg-
anyaga sziirkeontveny jellegii. A bevonatotvozeses elektroda-elOallitas egyik
legszebb teljesitmenye ez az elektrOdatipus, mert hiszen otvOzetlen szenacel-
huzalbOl allitunk el5 nagy C- es Si-tartalmii ontottvas heganyagot.
10 ev munkajan tekinthetiink vegig. Erdekes megjegyezni, hogy az else
5 ev alatt inkabb csak az alapot raktuk le, megismertiik egymast, kidolgoztuk
munkamOdszereinket es stabilabba tettiik a negy legfontosabb kotOhegeszt5
elektrOda receptUrajat. Komolyabb eredmenyek, a rohamos iitemii felfejl5des
a vilasztekb5vites teruleten a masodik 5 evre esnek: 2 kot011egeszt5 elektroda,
2 gyengen otvozott elektrOda, 9 szerszamfelrako elektrOda es 2 Ontottvas
hegesztO'elektroda, tehat osszesen 15 ?elektroda-tipus szOletett meg. A munka-
kozosseg Altai letrehozott elektrOdakkal eddig 5 ev alatt mintegy 45 milliO
devizaforint megtakaritast ertiink el, vagyis fitlagban kozel evi 10 millio
forintos megtakaritast biztositunk nepgazdasagunk szamara. Ilyen eredme-
nyek nemcsak a 01 vegzett munka b iiszkesegevel toltenek el benniinket, ha-
nem egyben Ojabb feladatok vallalasara is koteleznek. Komoly, nagy tavlati
feladatokat vizt?nk ki magunk ele a kOvetkez5 evekre: a kotOhegeszt5 elektro-
dak valasztekanak tovabbi b5viteset, Ojabb szerszamfelrakO elektrOdakat,
els5sorban a banyaszerszamok fehijitasahoz, tovabba otvozetlen es otvozott
fed5porok kikiserletezeset a fedettivii automatikus hegeszteshez.
Meg vagyunk gy5z5dve arrol, hogy ezeket a feladatokat is meg tudjuk
oldani munkakozossegiink jo egyiittmiikodesen alapulo lelkes munkajaval.
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
SZERSZAMOK FELRAKO HEGESZTESE
DR. ZORKOCZY BELA
a muszaki tudomitnyok kandidatusa
DK 621.791.92
1. A tentakor jellemzese
Szerszamok celjaira iparunk evenkent tObb szaz tonna otvozott, s5t
tekintelyes reszben er5sen otviizott acelt hasznal fel. Miikodes kozben a szer-
szamok alakito, vag6 vagy forgicslevalaszto munkat vegeznek. A dolgozo
szerszam anyaganak igenybevetele annak egyes helyein lenyegesen kiilon-
btiz5: a szerszam dolgozo feliilete, vago ele nagyon nagy feliileti nyomasnak,
koptato hatasnak, esetleg nagy helyi felheviilesnek van kiteve; a dolgozo felii-
letet, az elt alatamasztei, hordozo szerszamtest vagy szar viszont nagy statikus
es majdnem mindig dinamikus igenybeveteleknek: hajlitasnak, nyomasnak,
nyirasnak, csavarasnak van kiteve.
Az igenybevetelek szerint tehat a szerszamok dolgozo feliileteinek, elei-
nek nagyon kemeny, kopasallo es egyeb szerszamtipusoknal h5szi1ard anyag-
big, a szerszaratestnek, illetve szarnak pedig megfele15 szilard (esetleg h5szilard)
es mindenkor szivos anyagbol kell kesziilnie. A legnagyobb kemenyseg- es
kopasallas, kiilonOsen h5szilardsaggal egybekotve, csak er5sen otvozott acellal
erhet5 el. A legnagyobb kopasallast biztosito edzesi kemenyseg, valamint a
komplex karbidok termeszetes kemenysege viszont minimalis szivossaggal jar
egyiitt, tehat a szerszamel celjaira legjobb erOsen otvozott acel, a szerszaratest
szamara nem a legjobb. Erre a celra az otvozetlen es kisse otvozott acel jobban
megfelel.
Ezert alakultak ki a betetkeses, a gyorsacellapkas es a kemenyfemlapkas
forgacsolo szerszamok. A szerszamel felrak6 hegesztesnek is ugyanez adja meg
a letjogosultsagot, de meg azzal a jellegzetesseggel, hogy a kemeny el szivos
testtel valo kapcsolasanak alkalmazasi teriiletet szinte korlatlanul kiterjeszti.
Ennek a technologianak felhasznalasi teriilete termeszetesen a teljesen otvo-
zott acelbol kesziilt kopott ?l vagy torott szerszamok felajitasa is hegesztes
utjan.
2. A kutatas feladata
A kutatas vegcelja az volt, hogy a szerszamfellijitas celjaira megfe1e15
hegeszt5 elektrodafajtakat es azok alkalmazasi technologiait kidolgozzuk.
De ezenfeliil es f5 celkent felkutassuk a takarekos, tehat otvozetlen szerszam.-
testre felhegesztett er5sen otvozott elii, illetve dolgozo feliiletii szerszamok
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08
-2,IA-RDP80-00247A002700240001-4
476 Zorkoczy Bela
fajtait; ezek szAmara kivalasszuk a legalkalmasabb alapanyagot, kidolgozzuk
a megfe1e15 elektrodat es a felhegesztes, valamint a hOlezeles technolOgiait.
A munkat a kutatasi eredmenyek ipari bevezetese tet5zte be.
A feladat sokretii es nagy kiterjedesii. Megoldasaban az Intezet iranyitasa
alatt a Miskolci Nehezipari Miiszaki Egyetem Mechanikai TechnolOgiai Tan-
szeke es a Csepeli ElektrOdagyar dolgozoi, az eredmenyek ipari alkalmazasanak
kiszelesiteseben pedig az erdekelt vallalatok dolgozOi is reszt vettek. A munka-
megosztasnal igyekeztiink betartani a Magyar Tudomanyos Akademia Miiszaki
Osztalyinak a hazai kutatOmunka tagozodasara vonatkozO azt az irAnyelvet,
hogy az elvi kutatas az egyetemi tanszekek, az iparagi kutatas a kutatOinte-
zetek es a konkret gyakorlati alkalmazas a gyari kiserleti laboratoriumok
feladata.
A szerszamel felrako hegesztesenek sikeres alkalmazasa nem konnyil feladat.
Kiilfoldon a 30-as evekben kezdtek alkalmazni, de eppen a hegesztesi es a h5-
hatas okozta hibak miatt komoly mertekben nem tudott elterjedni.1 A fent
vizolt 3 lepcsOs kutatO m.unkan kiviil ezert e1ad?k, bemutatOk, kurzusok,
brosurak es oktatO film iitjan igyekeztiink m.egteremteni azt a hegesztes-
technikai kulttirat, amely a felrako hegesztes eredmenyes elterjeszteset bizto-
sithatta.
3. Szerszamfelrakei elektrodeik
A szerszamfelrako hegesztes nagyiizemi alkalmazfisfinak else feltetele az
osszeteteld erOsen otvozott varratot adO, jo hegesztesi tulajdonsagokat
biztosito, tomeggyartasban gazdasagosan keszithetO elektrodavalasztek. Ennek
legegyszeriibb megoldisa a megfeleMen otvozott huzalbol kesziilt fempileak
bevonasa megfele15 ivstabilizal6 es salakvedelmet adO keramiai gyurma rasaj-
tolasa ?tj? Jol profilozott minOsegi acelarugyar hianyaban a gyorsacel- es
a ledeburitos krOmacel-huzalok tomeggyartasat nem tudtuk biztositani.
Az elektrOdavalasztek kidolgozasat celzO kutatOmunkank szamara tehat
csak a nehezebb es hosszabb ut maradt: a bevonatbOl valO Otvozes. Az lin.
bevonatOtvozesii elektrodak femmagja azonos az otvozetlen acelok kotO-
hegesztesehez hasznalt elektrOdak huzalaval (MSZ 6281). Bevonata az ivstabi-
lizalo es salakved5 alkot?konkIviil annyi grafitot, ferrootvozetet es femoxidot
tartalmaz, amennyi a lagyacel palca anyaganak az ivben Irak; atolvadas kozben
az elOIrt mertekben yak; otvOzesehez sziikseges.
Szamos beotvOzO'desi es femsalak-egyensiilyi kiserlet alapjan dolgoztuk
ki azokat az elektrOdafajtakat, amelyeknek adatait a 139. tablazatban kozoljiik.
A 139. tablazatban osszefoglalt elektrOdak kOziil azok, amelyek jele
F betiit tartalmaz, rutilos bevonatnak. Ezek anyaga finom cseppekben olvad,
csekely beolvadasa es finom elek felrakasara alkalmas. HegesztesOkhoz mind-
ket aramnem alkalmas.
A tobbi elektrocla bevonata meszbizisos, nagy cseppekben olvad le.
Hegesztesilk csak egyenaram sarkarol vegezhet45. Nem erzekenyek tillhevi-
tesre, ezert nagy ttimegii salakolas nelkiili felrak6 hegesztesre alkahnasak.
Pattermann 0.: ?Werkzeugstahle" (Kladno 1937) 395-396. o.: ?Dagegen ist das
autogene und elektrische Auftragschweissen bei Werkzeugen nur ausnahmsweise zu emp -
fehlen . . ."
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
139. TABLAZAT
A szerszamel felrakii elektrOdak adatai
Sor-
szam
Elektroda
jele
Ilegeszt5 Aram er5ssege, A
mm atmerOnal
A yarrat (heganyag)
Megjegyzes
(szinjelz6s, firamnem,
felhasznalas)
asszetetele, %
kemenysege, HR,
3,25
4
5
6
C
Cr
W V
Mn
Si
beg.
lagy
edzye
1.
2.
EfCrS1
EfG275F
150-
-170
120-
-140
180-
-240
150-
-170
250-
-290
180-
-230
290-
-340
230-
-260
1,7-
-2,5
12-
-15
-
-
0,35-
-0,70
0,2-
-0,4
40-
-50
20-
-23
63-
-67
narancssarga
egyenaram + sarok
hidegkivag6 lyu-
kaszto szersz.
htizogyiiriik
Co = 4-6?/0
egyen- es viltegiram
legnagyobb teljesit-
menyii gyrosacel
0,75-
-0,95
4,5-
-5,2
17,5-
-19,5
1,2-
-1,8
0,25-
-0,6
0,3-
-0,6
59-
-62
59-
-62
28-
-32
63-
-66
3.
EfG370F***
120-
-140
150-
-170
180-
-230
230-
-260
0,75-
-0,95
4,5-
-5,2
17,5-
-19,5
1,2-
-1,8
0,25-
-0,6
0,3-
-0,6
28-
-32
63-
-66*
fekete
'
egagenees valt6aram
ny t ljesitmenyii
gyorsacel
4.
EfG585N
140-
-160
170-
-220
240-
-270
280-
-320
'
1,1-
-1,3
4,5-
-5,8
11-
-13
2,5-
-3,2
0,25-
-0,6
0,2-
-0,5
59-
-62
26-
-30
64-
-66**
citromsarga
egyenaram ? sarok
gyorsacel szersz.
5.
EfG585F
120-
-140
150-
-170
180-
-230
230-
-260
0,8-
-1,1
4-4,6
10-13
2,3-
-2,8
0,25-
-0,6
0,3-
-0,6
59-62
26-30
64-
-66**
fekete
egyen es valt6aram
gyorsacel szersz.
6.
EfWS1
120-
-150
140-
-180
170-
-250
230-
-280
0,3-
-0,4
2-2,7
8-12
0,2-
-0,5
0,3-
-0,6
0,2-
-0,5
45-55
19-25
50-55
sarga
egyenaram; +,saroy
nagyteljentmenyu
melegsajto16
szersz.
7.
EfWS2
120-
-150
140-
-180
170-
-250
230-
-280
0,2-
-0,4
1,6-3
5-6
-
0,3-
-0,6
0,2-
-0,5
40-50
19-25
50-55
zold
Mo -- 0,2-0,4%
egyenaram ? sarok
melegsajto16
szersz.
* Edzest kOvet6 ketszer 45 perces 560-570? C-on val? megeresztes utani kemenyseg.
** Edzest ktivet6 ketszer 45 perces 540-550? C-on yak) megeresztes utani kemenyseg.
*** Nagy cseppes valtozata: EfG370N, szinjelzese barna, adatai azonosak az EFG370E-evel.
Szerszamok felrake hegesztese
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
.7,1A-RDP80-00247A002700240001-4
478 Zorkoczy Bela
Az Ef G 275 F elektroda vegyes otvozesii. tgy kesziil, hogy a megfe1e16
Co-tartalmii huzalt az Ef G 370 elektroda bevonataval latjuk el. 1958-ig nagy
t8megben nem kesziilt, igy szinjelzese nines.
Meresekkel ellen6riztiik az egyes otvoz6e1emek beotvoz6desi szazalekat.
Ennek jelent6sege egyreszt a gazdasagossagi szamitasoknal, masreszt lijabb
elektrOdavaltozat kidolgozasanal van. A ?C" beotvoz5dese a ferrootvozet
C-tartalmdbed es 95% C-tartalm-d eziistgrafitbol egyatesen tortenik. A 140. tab-
140. TAB LAZAT
A szerszamelt felrako hegesztiklektrodak
bevonatalkotoinak beiitvoziidesi % -ai
Elem
Beotvozodes, %
meszbitrisos
rutilos
bevonatoknal
C
50-60
60-80
Cr
75-80
80-85
W
80-85
85-90
V
60-70
70-80
azat a szerszamel felrako elektrOdak bevonataban lev5 jellegzetes otvoz5knek
a varrat anyagaba val6 beotvoz5desi szdzalekat, hasznositasi szazalekat
tartalmazza.
A bevonatbol val6 Otvozes az otvozott ace! heganyag elallitasara j?l
bevalt. ElOnyei: 1. feleslegesse teszi a nehezen gyarthato, draga otvOzott
huzalfajtak gyartasat; 2. az elektrodak a szokasos modon nagy tOmegben
gyarthatok; 3. az Elektrodagyar rugalmasan valtoztathatja gyartasi program-
jat, tehat az ipar vAltozo igenyet nagy raktarkeszlet nelkiil ki tudja elegiteni.
Hatranyai: 1. a bevonatkeszites tokeletes technologiai fegyelmet es tObbszOrds
minOsegi ellenOrzest igenyel; 2. megkoveteli a bevonat alapanyaganak homoge-
nitasat; 3. a valtozo osszetetelii ferrootvOzetek csak receptmodosito kiserleti
munkaval hasznalhatOk fel; 4 a hianyos bevonatd elektrodareszekb611e8mlesz-
tett varrat osszetetele nem megfele16.
4. A szerszamel felrako hegesztesenek jellegzetessegei
A felrak6 hegesztessel vegzett szerszamkeszites es feldjitas sikere az
ott hato tenyezlik teljes osszhangjat koveteli meg. Biztositani kell 1. az alap-
anyag es 2. az elektroda megvalasztasanak, valamint 3. a hegesztes es 4. a he-
kezeles technologiajanak osszhangjat. Az el kemenysegere ?a repedes el-
haritisara a legereisebb hatasa van a h5kezeles teehnologiajanak, amely az
alapanyag megvalasztasara is hatassal van. A felrakott heganyag mindenkor
olyan er5sen otvOzott acel, amelynek izotermas, valamint folyamatos
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Szerszamok felralco hegesztese
479
atalakulasi diagramjanak, C-gorbejenek orrpontja erOsen jobbra tolOdott,
tehat edzOdest okozO tin. kritikus lehiilesi sebessege viszonylag kicsi. Vala-
mennyi legedzesii. acel. Ez a kovetelmeny az alapanyag minOsegere valO tekin-
tet nelkiil megkoveteli az eVomelegit6st.
4.01 Az eamelegites lanzerseklete ?mOdja. Az elOmelegitesnek ket
feladata, hogy megakadalyozza a varrat edz5deset es hogy az alapanyag
es a lehillO heganyag hOfokkiilonbsegenek csokkentesevel elharitsa a zsugoro-
dasi repedest. Az elsO feladat kijeloli az el5melegites also hatarhOmersekletet
a heganyag M (Mk) htifokaban. A masodik feltetel szerint a felsO hatar a heg-
anyag Ac, hOmerseklete.
Kutatasi eredmenyeink szerint az elOmelegitesi hOmerseklet optim.uma
a heganyag C-gorbeinek kozepsO nagy lappangasi h5kozenek ktizephOmersek- -
lete (141. tablazat).
141. TABLAZAT
A szerszamfelrake hegesztes
elOmelegitesi hOmersekletei
Szarn
ElektrOda
HosszLlreangas
Optimitlis
elOmelegites
hofoka, C?
1
EfCrS1
380-520
450
2
EfG275 F
400-600
500
3
EfG370 F
400-600
500
4
Ef G585 N
400-560
480
5
EfG585 F
400-560
480
6
EfWS1
460-600
530
7
EfWS2
460-600
530
Az elOmelegitesnek ket modja alakult ki: 1. az egyszerii es 2. az austeni-
tes elOmelegites. Az egyszerii elihnelegitOs a megvalasztott hiimersekletre a
szerszamtest anyagatol fliggO sebesseggel valo felhevitesbOl all. EszkOzei:
izzo kemence, villamos ellenallas fih?i kisugarzo lapokkal belelt vagy gaz-
langsorral fiitott hOszigetelt elOmelegitO doboz, esetleg egyszerii faszentiiz.
igy melegitjiik elO a legtobb szerszamtestet.
Tomor ledeburitos kromacelbol (K1, CrS1) vagy t?m?r gyorsacelbol ke-
sziilt nagymeretii es komplikalt szerszamok feltijitasanal teljes biztonsaggal
tigy tudjuk elkertilni a repedest, ha a szerszam.testet austenites allapotaban
hegesztjiik. Erre a celra szolgal az austenites elUmelegites, amelynek menete
a kovetkeza: a szerszamtestet az edzesi hOmersekletre hevitjiik es az elOm.elegi-
tes hOlokan tartott soliirdOben lehiitve az el6melegit5 dobozba helyezziik,
es ott a hegeszteset elvegezziik. Ennel az eljarasnal a C-gorbe erOsen jobbra
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
480 Zorkoczy Bela
tolt helyzete miatt a szerszamtest tulhiitott austenites, tehat keplekeny ala-
kitasra alkalmas allapotban van az egesz hegesztes alatt.
4.02 HiThezelo eljcircisok. A felrakott dolgozO feliiletek megmunkolhatOva.
tetelere 1. az egyszerii lagyitast vagy 2. az izotermalis lagyitast alkalmaz-
hatjuk. Az el, illetve a dolgozo feliilet kopasallOva tetelet celz6 eljarasok:
3. folytonos egyszerii edzes, 4. 1epcs6's edzes, 5. izotermas edzes, 6.
egyszerii. kikem.enyites.
1000
,97o
900
850
800
700
,S3 600
C1.1
.43
(13
_E
-o
?
500
400
300
200
700
0
, \
\-, \'' -
\ AK*'..
---
---
3
Ai Ar,
,
?
I\
1 1
,
? ?_.
s
, ,
?
?
50%
1 10 102 10 10
JO'd' 1 15 30 , . .87
7 2 4 5 70 /7
?
291. tibra. Az EfCrS1 elektrodaval felrakott szerszamok h6kezelesi utasitasanak kidolgozasa
a C-gorbe alapj an. I. egyszerii, II. izotermas lagyitas, III. egyszerii, folytonos hiltesii, IV. lep-
cs6s, V. izotermas edzes adatait meghataroza leMul? gorbek. ? K1 acel izotermas, ? ? ? ?
K1 ace! folyamatos ? ? C45 acel folyamatos hiites6. atalakulasi diagramjai. A = aus-
tenit, K karbid, p = perlit, M =- martensit, B = bainit, a K1 acel izotermas atalakulasi
diagramjaban
A kil1onboz5 mincisegii heganyagok haezelesi utasitasait azok C-gorbei
alapjan dolgoztuk ki. A C-gorbek ilyen hasznositasanak peld5jakent a 291.
abra az EfCrS1 elektrOdaval felrakott szerszam hOkezelesi utasitasainak ki-
clolgozasat szemlelteti.
1. A bigyitcis kiindulasi hOmersekleteal az Ad-nel nagyobb 850 C?-ot
valasztjuk. A kemeneeben lassti folyamatos hatessel vegzett lagyitas vegs5
hO'mersekletenek es id5pontjanak meghatarozasara a teljes bomlas perlit-
mezejeben a P1 pontot az orrponttol tavol es 50 C?-al a bomlasvonal alatt
(4 Ora, 680 C?) jeloljiik ki a folyamatos hi1t?I C-gorbe perlithga alatt, a HV
= 300 kpimm2 kemenyseget adO lehdlesi gorbetO1 jobbra. A nagyjaban egyen-
letes hiitesnek megfeleMen berajzolhatjuk az I. lehiilesi vonalat. Eszerint
a 850 C?-ra hevitett szerszamot a kemence hOlokanak szabalyozasaval a P1
pontnak megfele15 kb. 4 Ora alatt h&j iik le 600 C?-ra, azaz Orankent 40?
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
, Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Szerszamok felrake hegesztese 481
45 C?-al csokkentjiik a h5mersekletet. Ezutan mar szabad levegOn hfit5godor-
ben, vagy szaraz hamuban hagyjuk Kemenyseg HRC = 20-26,
HV = 230-270 kpimm2.
2. Az izotermcis lagyitcis meleg sOfiird5t, de negyedannyi idOt igenyel.
Ennek lehAlesi gOrbejet a II. gorbe (291. abra) mutatja, amelynek m.enetet az
izotermas C-gorbe perlitmezejeben 1ev5 P, pont felvetelevel szabjuk meg.
Az izotermas lagyitasnal a szerszamot felhevitjiik az edzes homersekletere,
950 C?-ra, es teljes keresztmetszetben yak; atizzas utan 700 C?-os sofiird5be
helyezziik 1 ora tartamig. Ezutfin nyugodt levegOn vagy helyesebben hiit5
godOrben, esetleg szaraz hamuban hagyjuk teljesen kiMuini. Keraenyseg:
HRC == 25-30, HV -= 260-300 kpimm2.
3. Az egyszerii edzes lehAlesi gorbejet az 291. abra III. vonala adja meg.
Vegzese 950 C?-rOl olajban vagy 1000 C?-rol fAjt levegOn valO Mitessel torte-
nik. Kemenyseg: HRC = 63-66, HV = 800-900 kpinim2.
4. A lopes& edzes menetet az 291. abra IV. giforbeje jellem.zi. A szerszamot
az edzesi hOmersek1etr51, 950 C?-rol sofiirdOben eddzilk, amelynek h5mersek-
letet celszeriien a C-gorbe alsO hosszabb lappangast ado h5kozeben valasztjuk:
240-250 C?. Ezen a hOmersekleten sofiird5 helyett o1ajfiird5t is hasznal-
hatunk, ha az edzOkadat az olaj begyulladasanal egy zsineg elegesekor on-
miikodOen lecsapodo fed5ve1 latjuk el. A fiirdOben tartas ideje 15-60 sec
az anyagvastagsag szerint. VeglehAles szabad leveg5n. Kemenyseg HRC = 63-
66, HV = 800-900 kpimm2.
LepcsOs edzest kell alkalmazni a bonyolult alakA es a nagymeretii, teljes
egesziikben erOsen otvozott acelbOl kesziilt felAjitott szerszamok edzesenel
azert, mert ez az eljards a folyamatos hAtesii edzesnel keletkez5 nagy es igy
gyakran edzesi repedest okozO sajat feszOltsegeket messzemen5en csokkenti.
De lepcs5s edzest kell alkalmazni az otvozetlen vagy gyengen Otvozott acel
szerszamtestre er5sen Otvozott acel heganyag felhegesztesevel kesziilt An.
takarekos szerszamok edzesenel is. A ketfele acel hOtagulasi egyiitthatOjanak
kiilonboz5sege ugyanis folyamatos hOt?l edzesnel nagy sajat fesziiltseget okoz
azok metallografiailag egyebkent is kritikus hatarretegeben. Tobb eves iizemi
tapasztalat igazolja azt a kutatasi eredmenyiinket, hogy a helyesen vegzett
1epcs5s edzes a felrakott ? szerszamok edzesi repedeseit kikiiszobOli.
5. Nagy ilt5- es koptatohatasnak egyidejiileg kitett szerszamok el-
kemenyitesere az izotermcis edzest alkalmazzuk, amely legtobbszor bainit-
martensites szOvetet ad. Vegrehajtasanak iranyitasat a 291. abra V. lehAlesi Or-
bejen lathatjuk. A szerszamot az edzes hOlokara tortent athevitese utan
olyan sofiird5ben hAtjiik, amelynek hOmersekletet a C-gorbe also orrponti
h5foka hatarozza meg. A fiird5ben tartas ldejet aszerint valasztjuk, hogy a
szivossag fokozasara mennyit aldozunk a kemenysegb51 a bainitnek a mar-
tensit rovasara Irak; szaporitasa Atjan.
Igen nagymeretii szerszamok izotermas edzeset az An. tort edzessel is
vegezhetjiik, Agy hogy az edzes hOmersekleter51fAjt leveg5vel hiitjiik le teljes
feketedesig, majd az also orrpontnak megfele15, 300 C?-ra hevitett megereszt5
kemencebe vagy hOfokszabalyzOval felszerelt heisugarzos fOt? melegit5
dobozba helyezziik a celszeriien megvalasztott ideig, 3-10 Oraig.
6. A gyorsacel szerszamel kemenyitesere az An. egyszera kikemenyites
eljarasa akkor alkalmazhato, ha az el geometriai kialakitasa lagyitas nelkiil,
31 A Vasipari Kutatii Intket EvIronyve
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
482 Zorkoczy Bela
pusztan kliszoriilessel tortenhet. Ez az eljaras mikioszkOpi vizsgilatainknak
abbOl a megallapitasabol szilletett, hogy a szenacel alapra gyorsacel elektroda-
val felrakott reteg szovete hegesztett allapotban ugyanazokat a szoveteleme-
ket (martensit, maradek austenit, primer kettO's karbidok) tartalm.azza, mint
a hegesztes utan 1250 C?-rOl edzett szerszamacel. Ez adta azt a gondolatot,
hogy az edzes rezgyamban vegzett hegesztes eseten elhagyhatO, es a szerszam-
acel kiisztiriiles utan vegzett, a gyorsaceloknAl szokasos megeresztessel teljes
kemenysegiire kikemenyithet5. Ez a felismeres ? amelyet sok ellendrzO kiser-
let igazolt ? az alapja az egyszerd kikemenyitesnek.
70
55
50
45
56
til%
63,1
64,7
2
1
liegesztve
1
200 300 400 500 600
Megereszlist 176mirsek/e1,?C
292. abra. Az EfG585 N elektroda varratanyaganak egyszerii kikemenyitessel elert masodlagos
kemenyedese egy ?i forgacsolo szerszamokon: 1 ? hegesztes utan nyugodt 1eveg5n; 2 ? fUjt
1eveg5n hfitve; 3 ? csak a feszek elUmelegitesevel fUjt levegOn vale' hfiteskor elert kemenye-
desek
700
Egyeld szerszamok egyszerd kikemenyitessel valo keszitesenek menete:
1. a kesszar hegyen a gyorsacel lapka helyet 5-10 ram melyen kimunkaljuk,
2. 500 C?-ra e15me1egitjiik, 3. rezgyamba helyezve a lapkat gyorsacel heg-
anyagot ado, pl. EfG585 N elektrodaval kozbensi3 lesalakolas nelkiil teljes vas-
tagsagban felrakjuk, 4. a felrakott reteget fnjt 1evegs5ve1 lehiitjiik, 5. az elt
alakra koszoriiljuk, 6. a kest 550 ? 10? C-on ketszer 45 percig vagy 3-szor
30 percig megeresztjiik. Kemenyseg: 63-66 HRC, HV = 800-900 kp/mm.2.
Az egyszerd kikemenyitessel elerhetO" kemenyseg nagysagat a hegesztes
utani lehill?sebessegenek n5velesevel novelhetjilk. Ezt igazoljak a 292. ib-
raba foglalt kutatasi eredmenyeink. Ezek soran 30 x 30 x 250 mm meretii,
600 C?-ra elOmelegitett kesszarak vegere 8 mm likely 40 mm hosszn feszekbe
Ef G585 N elektrodaval lerakott varratokat haromfele hiit? sebesseggel
keszitettlink: 1. szabad levegdn hiitve (1), 2. fOjt levegdn (2) es 3. fOjt levegO'n,
de a hillesi sebesseget fokozva iigy, hogy nem az egesz kesszarat melegitettiik
hanem csak a feszket (3). A keseket kii1onbozo5 hOfokokon ketszer 45 percig
megeresztve nyertiik a 292. abra masodlagos kemenyedesi gorbeit. Az el
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Szersztimok felrak6 hegesztese 483
hfitesi sebessegenek fokozasa nemcsak a kemenyseget noveli HRC = 63,1-r51
66-ra, hanem az optimalis megeresztesi h5fokot is 540-r51 560 C?-ra, es ezzel
egyiitt fokozza az eltartossagot is.
Az egyszeril kikemenyites az egyelii gyorsacel szerszamok ipari elterje-
dese el5tt iljabb perspektivakat nyitott. Legnagyobb gazdasagi jelent5sege
a)
b)
293. abra. Varratos hegesztes mddja es sorrendje
EfCrS1
s-5:etlok
A 60.11 Rezgydin
294. abra. Nagymeretii lyukasztertnske egy tomegd felrak6 hegesztese
az onkoltseg nagymerva csokkentesen kiviil abban rejlik, hogy a nagy h6'-
mersekletii, 1250-1280 C?-os edzes elkeriilesevel nagyon sok selejtokot
elhArit: edzesi repedest, elszentelenedest, elegtelen edzest es igy a min5seget
autom.atikusan noveli.
4.03 Hegesza modszerek. A kezi ivhegesztessel torten5 felrakasnal ket-
fele modszer alakult ki a kutatas soran. Az egyik a varratos felrakis, amelynek
menetet a 293. abran egy 250 x 250 mm kivagasra szolgal6 teljes tomegeben
31*
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
484 Zorkoczy Bela
K1 (CrS1) acelbOl kesziilt kivago lap feltijitasanak egyetlen varrathernyoval
vegzett hegesztes m.Odja (293. b) es sorrendje (293. a) mutatja.
A masik eljaras a nagyobb tOmegii heganyag lerakasara kidolgozott tin.
?egy ti5megii", salakolas nelkiili hegesztes. Ennek menetet a 294. abra szem-
lelteti, amely nagymeretii takarekos lyukasztO tiiske rezgyamban vale hegesz-
teset mutatja be. A 60.11 MSZ 111-es acelbol kesziilt szarat kb. 500 C'-ra
e15thelegitve satuban ket reszes rezgyam lame szoritjuk. A hegesztest egyen-
Aram sarkared 4 ram-es EfCrS1 elektrodaval ttilarammal (220 A) tigy vegez-
ziik, hogy az iv negativ sarka mindig a csapon, illetve a lerakott heganyagon
es sohasem a rezgyamon legyen. A megszakitas nelkiili hegesztes kozben a salak
magatO1 a rezgyam fele InizOdik. A teljes feliileten folyekony fiird5 kialakulasa
utan a heganyag lerakasanak gyorsitasara 5 mm-es elektrodaval folytatjuk
es fejezziik be a felrakast a kidolgozandO vagOelnel 4-5 ram-rel magasabban.
A hegesztes utan a felrakott szerszamot a lagyito kemencebe helyezziik,
a rola fakalapaccsal levert rezgyamot pedig vizben hiitjiik. A rezgyam feliiletet
mindig femtiszta es sima allapotban kell tartani.
5. Hidegalakito szerszcimok felrako hegesztese
5.01 A hidegalakito szerszcimok anyagai. HidegalakitO szerszamok a hideg
kivagOlapok es sajtolomatricak, belyegzOk, nyomo es karim.azO gorg5k,
hideghengerek, drOthOzOvas, htizogyiiriik es htizOtiiskek. Ajanlott szerszam-
acelok kis teljesitmenyekhez es igenybevetelekhez az S. 81, S. 101, S. 111 MSZ
4354-56 min5segii otvozetlen szerszamacelok, nagy teljesitmenya, er5sen
igenybe vett szerszam.okhoz a Ki, K2 es K3 MSZ 4353-56 min5segii. krOm
szerszamacelok.
Ezeknek a szerszamoknak a felrako hegeszt5 elektrOdai celjaira a nagy
teljesitmenyii K1 acel osszetetelet valasztottuk, es erre a celra csak ezt az
egy rain5seget, az EfCrS1-et gyartjuk. (139. tabl. 1.) Ezzel az elektredaval fel-
rakva barmely hidegalakite szerszam elet, helyes technolOgia eseten mindig
nagyobb, de legalabb azonos eltartamot, illetve kopasallast kapunk, mint a
kovicsolt K1 acelbol keszult szerszamnal. Ennek biztositasa mindig csak meg-
fele15 edzes es kis h5fokti, 260-200 megeresztessel tortenhet.
Az EfCrS1-gyel felrakott heganyag lepcs5s edzes utan meg a tubus-
froccsent5 iit5tiiskek feltijitasanal is ttilszarnyalta teljesitmenyben a kovicsolt
K1 acelt. Ennek magyarazatat adjak a 295., 296. es 297. abrak. Az 295. abra
az EfCrS1 edzett heganyagot mutatja 500-szoros nagyitasban. A (Cr, Fe)7
C3 kett5s karbid az egyenletes dendritagak szegelyen halOsban helyezkedik
el. A 296. abra a kovacsolt K1 acelt mutatja edzett allapotban, 400-szoros
nagyitasban. A kat& karbidok itt szemcsekben helyezkednek el, amelyek
nagyon hajlamosak a soros elrendez5desre. Az ilyen karbidsor menten konnyen
tarn.ad edzesi repedes (297. abra).
A bevonatotvozesii elektroda varratanyaganak beotvoz5desi egyenle-
tessegere kovetkeztetni lehet a varratherny6 hossza menten mert kemertyse-
gekb51. A 298. abra 25 x 180 x 220 mm meretii C 30 alapra lerakott 1, 2 es
3 retegii varrat, valamint rezsinek k8z8tt egy tOmegil hegesztessel felrakott
4 retegii varrat hossza menten mutatja a hegesztes utan mert kemenysegek
eloszlasfit.
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Szerszamok felrako hegesztese 485
295. (Ara. Az EfCrS1 elektroda heganyaganak szovete edzett allapotban. H5keze1es: 950 C?
5 perc ? 240 C? sOftird5 25 perc ? veglehfites levegOn. Megeresztes 200 C? 30 perc. Kemeny-
seg: HRC -= 63, HV = 800 kp/mm2. 3% HNO3. Nagyitas: 500x
296. am. Kovicsolt K1 acel szovete edzett allapotban. H5kezeles: 980 C? 5 perc ? 50 C? olaj.
Megeresztes 200 C? ? 30 perc. Kemenyseg: HRC 63. 3% HNO3, N = 400 X
Edzett allapotban 3 kii1linboz5 szallitasti elektredaval mert kemeny-
segek:
, az elsO retegben: HRC -?- 65 +1,15
?1,75
a masodik (fe1s6) retegben HRC = 65,6 ? 8,4.
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
486 Zorkiiczy Bela
297. abra. Karbidsoros kovicsolt Ki acel szovete edzesi repedessel. 3% HNO3. N = 400 X
50 0 0 0
iii11111111111
111111111111111111 E f ?CarT
40
30
20
10
c30
222
Re'z-s/,
298. am. Az EfCrSlheganyag kemenyseg-ingadozasa kb. 200 mm hosszti varratherny6 menten
A szerszamtest anyagaul a felrakott WI takarekos szerszamoknal alta-
laban otvozetlen vagy gyengen otvtizott acelt, hasznalnak. A helyes valasztast
a test anyaganak szilardsagi tulajdonsagai iranyitjak, amelyek az e1kemenyit5
h5keze1es utan abban keletkeznek. Az EfCrS1 elektroda varratanak szokasos
elkemenyitii lepes6's edzese utan a leggyakrabban hasznalt aeelfajtakban ki-
alakulo szilardsagi tulajdonsagokat a 142. tablazatban kozoljhk.
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Szerszamok felrako hegesztese 487
142. TABLAZAT
Hidegalakite, felrakott 6111, edzett szerszamok anyagainak
szilardeftgi tulajdonsagai
Iliikezeles: 950 C? 30 perc ?>- 230 C? olaj 25 perc levegOhfites
Szam
1 2
3
4
5 6
MS. 4353-56
MSz 61-53
MS. 4354-56
Anyag
IC 1
M2
C30
C50
S 71
S101
aF kPinlin2
70
75
55
60
80
125
kPimn12
72
85
78
85
115
140
610%
9
7
5
1
V0/0
50
35
20
4
HV kp/mm2
850
600
200
240
270
400
Ak mkp/cm2
0,25
0,75
9
5
4,5
4
A 142. tablazat adatainak ertekelese: minden otvozetlen acel alkalmas
hidegalakito takarekos szerszamok keszitesere, amelynek C-tartalma nagyobb
0,3%-nal. Szivossaguk messze meghaladja a Ki-es acelet. Nagy teljesitmenyii,
299. abra. Kismeretii K1 acelbol kesztilt torOtt kivago szerszarn
erOsen igenybe vett kivagoszerszamok szamara legjobb az S 71-es otvozetlen
szerszamacel, amelynek szilardsfiga 60%-kal meghaladja a K1 acelet, szivos-
saga pedig 19-szer nagyobb. Mivel pedig vagOelenek kemenysege azonos,
targyilagosan megallapithato, hogy az S 71-es otvozetlen szerszamacel
testre EfCrS1 elektrodaval felrako hegesztessel kesziilt kivagoszerszam min6'-
segileg joval feliilmillja a tomor K1-es acelbol kesziiltet.
5.02 Peldcik hidegalakito szerszcimok fehijiteiscira. 1. Kismeretii torott K1
acelb61 keszillt kivag6 tiiske fellijitasa (299. abra). Az ilyen kis szerszam lagyi-
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
488 Zorkoczy Bela
tasa es a toresfeliilet lemunkilasa elhagyhato. A munkamenet: 1. Egyszern
elUmelegites gazhegesztO egOvel kb. 500 C?-ra az izzas kezdeteig. 2. A letort
anyag felrakasa 4 mm-es EfCrS1 elektrOdaval, 160 A egyenarammal, az elekt-
roda a + sarkon. 3. Hegesztes utan kozvetleniil 850 C?-sos kemencebe helyez-
ziik lagyitasra, 15 perc holokon tartas utan lezart kemenceben hUtjiik 45? C/O
sebesseggel 680-700 C?-ig, utana veglehUles meleg hamuban vagy lezart
kemenceben. Kemenyseg: HV 30 = 280 Kpimm2. 4. Megmunkalas koszorillesi
rahagyasig: 5. LepcsOs edzes: felhevites 600 C?-os, majd 950 C?-os kemence-
ben, 5 perc hiifokon tartas utan edzes 250 C?-os olajfiirdOben, 30 perc fiirdOben
tartas utan veglehales szabad levegOn. Kemenyseg: HRC = 64-66. 6. Meg-
eresztes 200 C'-os olajfiirdOben 30 percig. Kemenyseg: HRC = 62-64.
2. Nagymeretn, egyszerii K1 acelbol kesziilt kivagolap kopott elenek
felrakasa. A szerszam vazlatat a 293. abra mutatja. Felnjitasanak miveletei:
1. Kilagyitas 4.02 pont szerint. 2. A vagoel 45?-os sz8gben vain' lem.unkalasa
4 mm szelessegig reszelOvel vagy koszorUk5ve1. 3. EgyszerU elOmelegites
500 C?-ra. 4. Hegesztes elOmelegitO dobozban 4 mm-es EfCrS1 elektrodaval,
170 A aramerUsseggel a 393. a Abram megadott sorrendben. A kezdii- es a veg-
kratereket az elen kiviil a lapra helyezziik ki. 5. Lagyitas. 6. Az el keszre
munkalasa koszOriilesi ritagyassal. 7. LepcsOs edzes 4.02 pont szerint. 8.
Megeresztes 200 C?-os olajban 1 &as flizessel. 9. Kemenysegvizsgalat HRC
= 62-64. 10. Elkoszorilles.
3. Bonyolult K1 acel szerszamok felnjitasanak munkamenete az e1Ubbi-
t81 csak abban ter el, hogy a 4.01 pontban leirt austenites elOmelegitest hasz-
naljuk.
5.03 Peldetk hidegalakito szerszetmok takarekos kciszitesere
I. pada. Kismeretii kivagO szerszam keszitese. A szerszamtest anyagaul C50-es acelt
valasztunk es az elkikepzeshez az otvozetlen acellap feltileten a kivagonyilasnal minden irany-
ban 8-10 ram-rel szelesebb 6-8 mm melyen kimunkalt hornyot toltjiik ki EfCrSlheganyaggal.
A horony kimunkalasat vegezhetjiik marassal, de sokkal termekenyebb a horony anyaganak
villamos ivvel vale, kiolvasztasa a 300. abra szerint. Ebben az esetben az acellapot 300-400
C"-ra eltimelegitjuk, fiigg5legesre allitjuk es a hornyot a bejelolt hatarvonalak kozott feltilr51
lefele haladva barmely vastagon bevont elektrodaval tillarammal leolvasztjuk.
A horony kitoltese varratosan tortenik a salaknak az egyes hernyok tetejer51 vale'
gondos letisztitasaval. A szerszam elkeszitesenek menete egyebkent azonos az 5.02 pont
alatt elmondottakkal.
2. pada. Nagymeretii hazogyiiriik hegesztesehez hasznalt rezgyam csapja a nagy meny-
nyisegii heganyagtO1 tineviilve nem hiiti le a hozzahlizedO salakot, hanem felilleten meg-
olvadva megseriil. Ezert erre a celra a 301. Moran vazolt vizzel hiitott rezgyamot haszrtaljuk.
A hiittiviz aramlasat a rezgyam izzasi szine szerint szabalyozzuk a csapnyilassal.
3. pada. 300 mm-nel hosszabb vagOelii kivagOszerszamok takarekos gyartasara ketfele
technologia alakult ki.
Az egyik szerint a szerszamtest acellapjara 300 C'-os e15me1egites utan langvagOval
elkeszitjtik a kivagOnyilast. Forgacsolassal vagy ivvel valti leolvasztassal kialakitjuk a varrat-
feszket az el menten. A feszek szelessege 8-12 mm, naelysege 6-20 mm. Sarkat kb. r = 5 mm
gorbitleti sugarral alakitjuk.
A hegesztest a 302. a abra szerint 80-100 mm-es szakaszokban ilgy vegezziik, hogy az
egyes szakaszokon a varratot teljes meretben felrakjuk. A jO kotes biztositasara az egymassal
nem szomszedos szakaszok vegeit lepcsOzetesen kepezziik ki (302. b abra).
A hegesztes megkonnyitesere rezgyamot is hasznalhatunk a 302. c sz. Mara szerint.
A rezgyamot ilgy kell elkesziteni, hogy mellette a salaknak elegend5 helye legyen. A felrakast
egyttimegfi hegesztessel vegezztik iigy, hogy a varrathernyoban ke1etkez5 megdermedt, de
meg meleg salakra rahegesztiink, mikozben az fijbal felolvad es a gyam mell?fizOdik. Egy-
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Szerszeimok felrake hegesztese 489
r
....,
....
1
41, ,
?
, .
...... N
N,
0
_
,p _
N,
300. Ara. Kismeretfi kivag6 szerszam takarekos keszitese. a ? a szerszam vazlata es a varrat-
horony k8rvonala; b ? A?A-metszet a horony kiolvasztasa utan; c ? A?A-metszet a horony
felrako hegesztese utan
ffOrS1
heganyag
Salak
C45
Rizgyjm
Milo viz
301. eibra. Nagymeretii takarekos elfelrak6 hegesztese hiltott rezgyam mellett
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
490 Zorkiiczy Bela
AN?A S %ISA
b)
302. cibra. Nagy kivagolap eleinek szakaszos felrakasa
Kezdo-ds vigkreiterek
b)
303. abra. Takarekos kivagerlap ellikeszitese a horonyba rakashoz es hegesztesi sorrendje
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
L
Szerszarnok felrakei hegesztese 491
D-ro,6? 08
0-06-0.8
304. cibra. Nagy kortaresakiv46 szerszam testenek kimunkalasa
esze
305. cibra. A szerszaintest leszoritasa hegeszteshez
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
.7,1A-RDP80-00247A002700240001-4
492 Zorkoczy Bela
egy szakasz elkeszfilte utan a gyamot vizben hiitjiik es feliiletet letisztitjuk. Az athidalO sza-
kaszok lerakasa eltat a hatarol6 szakaszvegeket a salaktol gondosan letisztitjuk. A feda-
varratot 80-100 mm hosszi raklepesben agy rakjuk le, hogy a kezd5 es vegkraterek az elen
kivfil a lap feliiletere kerfiljenek.
A hossza vagoelii szerszamok elanyaganak felrakasat a horonybarakas mOdszerevel
is vegezhetjiik. A vagolapnak erre a celra vale, el5kesziteset mutatja a 303. abra. A tervezett
vagoel menten hornyot marunk vagy olvasztunk ki ivvel a vagOlap anyagabOl. A horony
szelessege 12-16, melysege 6-12 mm. A horony bels5 ele menten kb. 10 mm szegelyt hagyva
300-400? C-ra elOmelegitett allapotban langvagaval nyilast vagunk, hogy a lap belsO, egyeb-
kent is eltavolitand6 anyaga ne gatolja a keszitend5 varrat kereszt iranyti zsugorodasat.
Ezutan 3 retegii varrattal kitoltjfik a hornyot es a mar ismert technologiaval elkeszitjiik
a kivago szerszamot.
4. 'Ada. Egeszen nagymeretfi, de egyszerii alaka es igy csak koszorfilessel megmunkal-
hato elii kivago szerszamok, vagolapok es belyegek felraka hegesztessel val6 takarekos min5-
306. cibra. A kivag6 gyiIr?e15melegitese gazlinggal
segi gyartasa az eddigiekt51 lenyegesen elter5 technolOgiaval tortenik. A keszites elve az, hogy
a keszre munkalt otvozetlen acel szerszamtest elere 2 retegii hernyovarratot rakunk fel
EfG585 F jell gyorsacel elektrOdaval hogy csak keves anyagot kelljen az elkikepzesnel
eltavolitani. Ezt a munkat a varrat anyaganak hegesztes utan kialakult szovetszerkezete epseg-
ben tartasa celjabOl koszorfilessel vegezziik.
Az el kemenytt5 htikezeleset a 308. abra VI/a vagy VI/b lehfilesi vonalai szerint ket-
felekeppen vegezhetjiik: 1. a VI/a gorbe szerint a varrat elkesziilte utan lehiitve es ketszer
45 percig 550 C?-on megeresztve, tehat egyszerti martensites kikemenyitessel; vagy 2. az VI/b
gorbe szerint a hegesztes utan a melegen tarta szekrenyh5mersekletet az elOmelegites 450 C?-arol
260 C'-ra csokkentjtik es ezen a homersekleten addig tartjuk, amig a varrat talhiltott auste-
nitje bainitte bomlik, tehat bainites egyszerii kikemenyitessel.
Finomlemezb51 nagy, 600-1000 mm atmer5jii kortarcsak kivagasara szolgalo szersza-
mok gyartasmenete:
1. Anyagaul C 30.61-es vagy 50.21-es acelt valasztunk. A nagyolO megmunkalas utan
a munkadarabokat normalizaljuk. Finom esztergalas a 304. abra szerint. 2. Hegeszteshez a
szerszamtestet sik felfiletii T-hornyos sziirkevas lapra fogjuk fel a 305. abra szerint. 3. Koriil-
vesszfik a h5veszteseget csokkent5 szekrennyel, amelynek belsejeben langsoros gazeg5t sze-
reliink a 306. abra elvi vazlat szerint. A gazeg5 helyett meg alkalmasabb az infravoros sugarzo
lapokat alkalmazni. 4. A hegesztest 400-500 C? kOze elOmelegitett allapotban vegezziik olyan
250 ?300 mm hossza 12 x 50 mm keresztmetszetii rezgyam mellett, amely a (307. c abra) szerint
vagy a belyeghez a bels5 ele a 307. d abra szerint van kialakitva. A ket-varrathernytis hegesztest
raklepesben vegezziik a 307.a es b abra szerint. A fels5 hernyo kezd5- es vegkrateret a kivago-
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Szerszcimok felrakii hegesztese 493
lap feliiletere helyezziik az elen kiviil. 5. A hegesztes befejezese utan a gazlingok esokkentesAvel
vagy a sugarzOlapok reszleges kikapesolasaval a szerszamtest hiimersekletet 260-280 C"-ra
esokkentjiik es ezen a hOfokon tartjuk a felhegesztett testet 8-10 Oran at. A hOmersekletet
tapinto h6m?vel kelt ollandOan ellen6rizni. Kemenysegmeres: HRC = 60-62. 6. Egyengetes
550 C'-on (sziikseg szerint). 7. Keszremunkalas koszoriilessel.
C)
67. cibra. Nagy kivago szerszam felrak6 hegesztese: a ? hegesztesi sorrend; b ? varrat-
kepzes; c ? a gyfirii; d ? a belyeg rezgyamja
A gyorsacel elektrOdak varratanak egyszerii kikemenyitesre valO alkalmassagat egyeb,
kisebb kivagO szerszamok keszitese soran is hasznositjak, es igy olyankor, amikor a szerszam
megmunkalasa koszoriilessel vegezhet6, EfCrS1 elektrOda helyett EfG585 F vagy EfG370 F
elektrodaval hegesztjiik fel a hidegalakito szerszamokat is.
6. Forgacsolo szerszcimok felrako hegesztese
6.01 A forgciesolo szerszcimok anyagai. Olyan forgaesol6 szerszamokat,
amelyeknek ele munka kozben nem heviil 200 C'-nal nagyobb 116'mersekletre,
K1 acelbol is keszitenek. Ezek elfelrako elektrodaja az EfCrS1, a felrakas tech-
nolOgiaja pedig azonos az 5. fejezetben leirttal.
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
494 Zorkoczy Bela
Ebben a fejezetben csak a nagy teljesitmenyii szerszamok elfelrakasa-
val foglalkozunk. Ennek elektrodai az 139. tablazat 2., 3., 4. es 5. sz. alatt fel-
sorolt gyorsacel varratot adO elektrOdak. Ezek koziil az ipar legnagyobb
mennyisegben EfG585 N, utana pedig az EfG370 F elektrodat hasznalja.
lamirsi Het , ?C
1300
1280
1200_
1100-
1000_
900
860
800
700
600
500
400
30
200
100
,
-1-7k
\ I I
-
X
-A_\--__-_-_-.4001-_-_-,-,
720
--,-4..-
?
11-kt
k \1
\
1 1 1
1, \ ,
1 , ,
% \ \
\
?,..,_
/
-? i 8
11
t
A #K
\ '1 \
\
\
11.41.
450
i k1
I \
? k \
k
V/.
1 I
r
? x
1 \
\
I
\
I
V
- ?4.ms
k
1
? . ?
\ - -
--_____
I
_ ?
.....
-1,......r.
, I
T
,.\,
?I I
,v ivic,?, i
I 1? t
t1#/(#A,
81' Kt M
1 10 10
15 3060 min
add
10 1D S
tK
50%
90%
B+K
Vib
AR)
308. cibra. Felrakott ?i gyorsacel szerszamok hOkezelesei. C -= 0,81, W = 18,25, Cr =--- 3,77,
V = 1,07, Mo =-- 0,44% osszetetelii. R3 gyorsacel C-gorbeje. A = austenit, AR maradek
austenit, K -= karbid, P = perlit, B = bainit, M = martensit. I. egyszerii, II. izotermas
lagyftas, III. folyamatos Mitesii, IV. es VIa lepcs5s, V. es IVb izotermas edzes adatait meg-
hatirozo lehiilesi gorbek
Ennek magyarazata, hogy EfG585 N az elektrOda j6, hegesztesi tulajdonsagai
nagyon jok, varratanak eltartOssaga pedig eleri a kovicsolt R. 3-as gyors-
acelet, mely 18% W-t tartahnaz.
A gyorsacellal felrakott elii szerszamok hOkezelesi utasitasait a 4.02
pontban leirt modszer szerint a 308. abran feltiintetett lehiilesi gorbek alapjan
dolgozzuk ki. Az egyszerii lagyiti.snal (I.) P1 vezerpont szerint 850 C?-r61
700 C'-ig 15 C'/Ora sebesseggel (10 Ora alatt) lehiltjuk a szerszamot. Az izo-
termas lagyitast (II.) P2 vezerpont szerint 700 C'-os sofiirdOben 6 Oraig
vegezziik es szaraz homokban valO hiltessel fejezziik be. A folytonos MIt?l
edzest (III.) EfG585 N es F varratnal 1250 C*-r61. EfG370 F varratanal
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Szerszeimok felrako hegesztese 495
1260 C?-rol 50 C?-os olajban vagy flijt levegOn vale' hiitessel vegezziik. A lep-
cs6s edzest (IV.) 250 C?-os so- vagy olajfiird6ben 10-15 perces tartassal es
nyugodt levegOn valO hiitessel vegezziik.
A gyorsacel elektrOdak varratretegeinek kemenysegeloszlasfira jellem,z6
a konkret mereseket tartalmazo 309. 'Mara, amely a betitvoz6desre is stajekoz-
tatast ad.
A gyorsacel elektrodak varratainak jellegzetes szovetkepeit a 310.,
a 311. es a 312.. abrakon latjuk. A 310. abra a lagyitas ?a lepcs6s edzes,
valamint a megeresztes utan mutatja a EfG585 N elektrOda heganyaganak
szOvetkepet. A karbidok a martensitte alakult austenitszemek hatarain a lagyi-
-Las soran szemcsekke gombosodtek.
1000A
SOO _
800 _
700 _
N 600 _
500_
400 _
300_
200 _
00 _
Ritegek
1 2 3 4, 5 .6 7
I I I
I I
I
S170 ,Er6585N
tHegctnyag
III
11/ 20 30 40 50 607, 0 mm
_ 67
:65
:63
:60
:155
z50
_40
:30
309. tibra. Az EfG585 N gyorsacel heganyaganak kemenysegeloszlasa a felrakott retegekben.
A heganyag Osszetetele: C = 1,1, W = 10,9, Cr = 3,91, V = 2,09%. ITOkezelese: edzes 1250 C?
5 perc ? 250 C? sOffirdo 15 perc ? levegOn Mites. Megeresztes 550 C?-on haromszor 30 percig
A 311. abra ugyanennek az elektrOdanak heganyagat az egyszerii ki-
kemenyites utan nyert szOvetszerkezettel mutatja. Itt a karbidok nem tudtak
szemcsekke giimbostidni, hanem vekony erekben a vilagos, otvoz6kben dils
halo kozepen helyezkednek el. Jellemz6, hogy a heganyag kemenysege ebben
az allapotaban az e16z6evel azonos.
A 312. Abram az EfG585 F elektroda varratanak szovetkepet latjuk
izotermas termeszetes kikemenyites utan. A heganyag az 5.03 pont 4. peldaja-
ban leirt hegeszt6 es h6kezel6 technolOgia szerint kesziilt. Nagyon j?l lathatok
benne a 8 Oras 270 C?-on valo tartas kozben lefoly6 izotermas atalakulasnal
keletkezett bainittiik. A karbid itt is a feher halo kozepen htizodo erekben
valt ki.
A szerszamtest anyaganak megvalasztasat korlatozza a gyorsacelok
nagy edzesi h6mersek1ete, amely az 1%-hoz kozeli C-tartalmti acelok szo-
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
496 Zorkoczy Bela
310. abra. Az EfG585 N elektrOda heganyaganak szovetkepe. HOkezelesei: 1 ? lagyitds:
850 C? 5 Ora, kemencehiites; 2 ? edzes: 1250 C?-on 5 perc ? 240 C? olaj 15 perc, levegeo-
hiites; 3 ? megeresztes: 540 C?-on 2 x 45 percig. Kemenyseg HRC = 64. 3% HNO3, N =---- 500:1
311. aka. Az EfG585 N elektrOda heganyaganak szOvetkepe egyszerii kikemenyites utan.
Mikezeles: hegesztes utan flijt levegOn Mites, ntegeresztes 550 C?-on 3 X 30 pereig. Kemenyseg
HRC = 64,7 (a 2. abra 2. gorbeje). 3% IIN03. N = 500 : 1
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Szersztiniok felrako hegeszgse 497
312. Ara. Az E1G585 F elektroda heganyaganak szovetkepe bainites egyszerfi kikemenyites
utan. H6kezeles: hegesztes 600 C'-on eromelegitessel, hegesztes utan 270 C'-on tartva 8 oran at.
' Kemenyseg: HRC = 58-60. 3% TING,. IN = 500x
liduszat veszedelmesen megkozeliti. A szerszaratest nehany anyaganak a gyors-
acel edzes ho'kezelesi allapotaban meglevO szilardsagi tulajdonsagait a 143.
tablazatban foglaltuk ossze.
143. TABLAZAT
Gyorsacel felrak6 hegesztes alapanyagainak szilardsigi tulajdonsfigai
edzett fillapotban
116kezeles: 1280 C? ?s 240 C? olaj 20 perc ?s ley. lx 30 perc 580 C?
1250 C? 240 C? olaj
3 x 30 perc 550?C
Seam
1.
2. 3.
4.
5.
6.
7.
Anyag
4351-55
113
61
C50
4352-56
W6
5750-53
CrV150
4354 ?52
S71
4352-56
W6
5750-53
CrV150
aF kPinun2
82
130
133
115
138
137
as klOnin2
132
93
140
145
127
152
148
(510%
5
2
3,6
2
4
3,7
IP%
36
25
15
6
17
14
111/30 kp/mm2
850
225
360
380
300
400
400
HRC
64,1
18
36,7
38,7
30
40,5
40,5
Ak mkpiem2
0,3
3,5
2,7
1,5
0,8
2,76
' 1,93
A tablazat adatai szerint az 1% Cr-t es 2% W-t tartalmazo kisse otvozott
acel a legjobb szerszamtest-anyag, mert a kemenyseg kivetelevel minden
tulajdonsaga meghaladja az R. 3 gyorsaeelet, szivossaga pedig 9-szeres.
32 A Vasipari Kutat6 Int6tet Evironyve
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
498
Zorkoczy Bela
6.02 Gyorsacel szerszamokfeMjItasa. Finom foga palcistmarok, szarmarok,
dorzsarak fehijitasainak munkamenete: 1. Lagyitas 6.01 pont szerint. 2. Elek
letompitasa koszoriilessel. 3. Hegesztes 500 C'-on hOsugarzo lapokkal belelt
313. ara. Palast- es szarmardk felja-
vitasfinak hegesztesi sorrendje
6gorsaci.1 heganyag
314. ara. A horonybarakas modszere
melegentarto dobozban 4 mm0 gyorsacel elektrOdaval 139. tablazat adataival.
a 313. Aran megadott sorrendben alkoto menten lerakott herny6varratokkal.
4. Lagyitas. 5. Megmunkfilas. 6. Lepcs6's edzes, megeresztes. 7. Kosztiriiles.
Nagy foga palcistmaro fehijitasanak munkamenete azonos. A kiiliinbseg
az e16'me1egitesben es a hegesztes modjaban van. Egyszerii eliimelegites helyett
315. Ara. A horonybarakas modszerevel kesziilt alakos marl!)
itt nagy foghezagok eseten az austenites ehimelegitest tanacsos alkalmazni
a 4.01 pont szerint. A hegesztest fogankent szabad kezzel vegezziik ?F"
3,25 0-jii gyorsacel elektrOdaval. De lehet a fogak hajlasat kovet6' rezsin-
gyam mellett is vegezni a 317. abra szerint EfG585 N jelii 4 vagy 5 mm-es
elektrOdaval, egytOmegii hegesztes modszerevel.
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Szerszeiniok felrak6 hegesztese
499
6'yorsace7 heganyag
Salk
6yorsace7 heganyag
316. (Ara. Takarekos palastmarek fogankenti 317. Ara. Fogankenti felrakets rezgyirnmal
felrakasa
318. cibra. Gyors szarmare f6 meretei
Heganyag
Vareisrezgyam Salak
319. abra. Rezgyam a gyors szarmaro egy 320. abra. A szarmaro hegesztesi helyzete
tomegn felrakei hegesztesehez
32*
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
500 Zorkiiczy Bela
6.03 Takar.ekos gyorsacel szersmimok. 1. Finom elii marok szaranyagaul
C 50-es acelt hasznalunk. Keszitesenek munkamenete egyezik a 6.02 pontban
leirt technologiaeval, de azzal a kiilonbseggel, hogy a lagyitas ?az elek le-
tompitasa helyebe a szar elO'nagyolasa lep. A hegeszteshez Ogy kell a szarat
lemunkalni, hogy 3 retegii varratot lehessen a 313. abraban megadott sorrend-
ben felrakni, es a vagoel a 3. retegbe keriiljon.
2. Nagy fogii palastmarO takarekos gyartasanak legegyszerab mOdja
a horonyba rakassal felhegesztett szerszamtestb51 valO keszites. Szerszamtest
anyagaul itt C 50.61-es acelt, nagy teljesitmenyii marOnal CrV 150-es vagy
321. abra. A szarmarokeszites harom fazisa: szar, felrakott nyers darab, kesz mare
W 6-os acelt valasztunk. A fogak kozepvonalat ktivel5 felkOr keresztmetszetii
hornyokba rakjuk a gyorsacel anyagot, ami a legkonnyebb hegesztesi mod.
Lagyitas utan a fogakat a 314. abra eredmenyvonala szerint munkaljuk ki.
Alkotomenti melyitett horonyba valO felrako hegesztessel kesziilt taka-
rekos szerszaintestb51 tarcsamarOkat vagy alakos marOkat V-, U-, foghorony-
marokat is keszithetiink a 315. Mara szerint.
A horonybarakas viszonylag sok heganyagot igenyel. A Gepipari Techno-
lOgiai Intezet meresei szerint a 70 mm atmerOjii szerszamtest stilyanak 20%-at
teszi ki a felrakott gyorsacel. Ennek felenel nagyobb reszet a szerszamkeszi-
tes kozben elforgacsoljuk.
Nagyobb takarekossagot jelent, mert pl. a 70 mm atmer5jii marOn?
csak 10% gyorsacel felrakasat igenyli a fogankent yak; felrakas a 316. abra
szerint. Ez azonban nagy figyelm.et es iigyesseget kivan. Megkonnyiti a fel-
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Szerszamok felralco hegeszt6se 501
rakast a fog homloklapjainak rezgyammal val6 hatarolisa es az egytomegii
hegesztes. Ennek modszeret szemlelteti a 317. Mira.
3. A nagy emelkedesli, 4 fogti gyors szarmarti karbonacel szarara egy-
tOmegii hegesztessel rakjuk fel a gyorsacel tusk6t, amelyb61 a vagoeleket
kimunkfiljuk. A 30 ram atmer5jd szerszam ftS mereteif a 318. abra, a hozza-
val6 rezgyam mereteit a 319. alma mutatja. A szarat es a rezgyamot 600 C?-ra,
sOtetviiros melegre el5melegitjiik es a 320. abra szerint kovicssatuba fogva
EfG585 N 4 mm-es elektrodaval kezdve es 5 mm-essel folytatva, 4-5 mm-rd
a kesz meretnel magasabbra rakjuk fel a gyorsacel tOmbot. Lagyitas, meg-
Rezgya'm
I ME
, I nsgiwaimizmp mmom.
Pri:OW
I A
A10#11"lir
I.W.4111diritardr2rArIlr
IF=.111.1.11.11..11
NNE
322. cibra. Takarekos egy forgaesolo szerszam felrak6 hegesztese
munkfilas, lepcsiis edzes es koszoriiles koveti a felrakast. A szarmarOkeszites
harom fazisat mutatja a 321. abra.
4. Egyelii forgacsol6 szerszamok felrak6 hegesztessel val6 gazdasagos
keszitesenek alapja az egyszerii kikemenyites alkalmazasa (1. 4.02 6. pont).
Az elfelrakast tehat olyan kis tillmeretekkel kell vegezni, hogy a vagOelek
kialakitasa a nyers hegesztett varratbol pusztan koszoriilessel tiirtenhessek.
A C. 50-es acelb61 kesziilt, nagy igenybeveteleknel nemesitett szaron a gyors-
acel varrat szamara 6-8 mm mely feszket munkalunk. A hegesztest 500? C-ra
el5melegitett, de a hegesztes alatt mar nem melegitett kesszarra, a 322. abra elvi
vazlata szerint Ugy vegezziik, hogy a vagOel az ?F" tipusti finom cseppes elekt-
rOclak hasznalatakor a fe1s6' 3. retegbe keriiljon. Nagy cseppes elektrodaknal
az elnek a beolvadas vonalatol legalabb 6 mm-re kell keriilni. A felrakast itt
is retegesen, de kozbens6' salakolas nelkiil vegezziik. A hegesztes befejezese
utan kozvetleniil ftijt levego'vel hiitjiik a varratot. Az elkosziiriilest haromszor
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
502 Zorkoczy Bela
30 perces vagy ketszer 45 perces 540-560 C?-on valO megeresztes koveti,
ami az elek samara a teljes HRC = 63-65 keraenyseget biztositja.
' Az egyelii forgacsolO szerszamok felrako hegesztessel vale* kesziteset
az egyszerii kikemenyites tette gazdasagossa es versenykepesse a kovicsolt
gyorsacel-lapkas kesekevel szemben. Utobbiaknal ugyanis a lapka felhegesz-
tese csak tompahegeszt6'-gepen tortenhetik megbizhatOan; ez pedig nem min-
den erdekelt ilzem felszereleseben szerepel.
7. Melegsiillyesztekek ?sorjazok felrake hegesztese
7.01 A melegalakit6 szerszamok anyagai. A melegsiillyesztekek anyaga
350 C?-nal nagyobb hOmersekleten ismetelt iitOhatasokbol ered6 tagitasnak,
az alakitas kozben megfoly6 anyag nagy hffokon hatO koptatasanak es az iireg
feliileten a hOmerseklet-ingadozas okozta valtakoz6 hOtagulas es zsugorodas-
nak van kiteve. A meleg olbakesek es sorjaz6 szerszamok elei nagy hiimersekle-
ten az eliikre osszpontosult nagy nyomasnak es sArbOdasnak vannak kiteve.
Ezert a melegsiillyesztekek es vagoszerszamok altalaban a nagyobb tartos
folyas hatara es hOszilard acelfajtak. Jellegzetes otvoz61 W, Cr, Mo. Minthogy
a melegsiillyesztekek igenybevetele 350-500? C kozott a legnagyobb sziv6s-
sagot igenyli, felhasznalasuk nemesitett allapotban tortenik. Nehany szab-
vanyos melegstillyesztek acel adatait a 144. tablizat tartalmazza.
144. TABLAZAT
Nehany melegalakito szerszam adatai
5
m
Anyag-
Jellemzii iitAdizeelem % (idlag)
Ms,
Edzes
Felhaszneles
C
Cr
W
Mo
egyeb
C?
Mites
V
1100
olaj
6-10 kg-os bonyolult
1.
W1
0,3
2
10
?
0,2
370
1200
lev.
szerszamok nagy
sorozathoz
V
980
olaj
10-200 kg-os nem na-
2.
W3
0,3
2
5
0,5
0,3
350
1080
lev.
gyon bonyolult
szerszamok
Si
870
olaj
0-200 kg-os egyszerii
3.
W5
0,4
1
2
?
1
340
970
ley.
szerszamok
Ni
820
olaj
200 kg-nal nagyobb
4.
NK1
0,55
0,8
?
0,3
1,5
240
870
lev.
szerszamok
A melegalakitO szerszamok felrak6 hegesztese celjaira szolgalnak az
EfWS1 es EfWS2 jell elektrodak, amelyeknek adatait az 139. tablazat tartal-
raazza (139. tab'. 6., 7.). Az EfWS1 elektroda heganyaga a legfelsO (harmadik)
retegenek mikroszkopi kepet latjuk a 323. Abram. A bainit-martensites krisz-
tallitokat vilagos karbidban this halo veszi
Az EfWS2 elektrOda heganyaganak szovetkepet a 324. Abram latjuk.
Itt az ugyancsak bainit-martensites jelleg1l krisztallitok oszloposan fejl&Itek
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Szerszamok felrako hegesztese 503
323. abra. Az EfWS1 elektrOcla heganyaganak szovetkepe. Hegesztes utan 2 Oran at meg-
eresztve 580 C'-on. Kemenyseg HV = 490 kp/mm2. 2% HNO3. N = 300 : 1
24 . Ara. Az EfWS2 elektrOda heganyaganak sziivetkepe. Hegesztes utan 2 Oran at meg-
eresztve 580 C'-on. Kemenyseg HV = 450 kp/mm2. 2% HNO3. N = 500x
ki. A hatarukon lathat6 karbidok mennyisege szemmel lathatolag kisebb,
mint az EfWS1 elektroda heganyaganak sztiveteben.
7.02 Nagymeretii melegsiillyesztek javitasa. Nagymeretii melegsiillyesz-
tek igenybevetelet es annak soran bektivetkez6" meghibasodasat a 325. es a
326. abrak szemleltetik. A melegen alakitott anyag ellenallasanak feszitii
hatasa a konkav sarkokban hosszrepedeseket (325. es 326. abra ?A"), a konvex
sarkokon elcstiszo anyag bevago hatasa keresztrepedeseket (?B") okoz.
E repedeseknek hegesztessel idejeben yak, kijavitasa, a szerszam elettartamat
megsokszorozza.
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
504 Zorkeczy Bela
325. abra. A melegstillyesztek igenybevetele
326. (*a.m. A melegstillyesztek meghibasodasai
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
ICIA-RDP80-00247A002700240001-4
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Szerszcimok felrako hegesztese 505
A javitas altalaban 5 miiveletet igenyel: 1. elfikeszites, 2. e15me1egites,
3. hegesztes, 4. megmunkalas, 5. hOkezeles.
Az eltikeszites a repedeseknek horony alak kimunkalasaban all, azok
toveig. A kevesbe mely keresztrepedesek kimunkalasa mindig koszoriilessel
vegezhet& A melyebb hosszvarratokat a) marassal, b) ivvel yak,' kiolvasztas-
sal lehet vegezni.
A marassal vale hornyolas dragabb, sokkal hosszabb id5t es nagy mare-
gepet igenyel. ElOtte a siilyeszteket ki kell lagyitani. A lagyitas munkarend-
jet a siillyesztekacel ?C" gorbeje alapjan a 4.02 pont szerint irjuk el& Pl.
a nagy siillyesztekekben hasznalt NK1 acel (144. tablazat 4. sz.) eseteben igy:
lass? vagy lepcsOzetes felhevites 800-820 C?-ra. A hevites sebessege 150-
160 C?/6. H5ntartas: 1 Ora. Lehlites 800 C?-rOl 620 C?-ig 5 Ora alatt, tehat
40 C(715 sebesseggel. Veglehiltes nyugodt leveg5n.
A mely hosszrepedesek kihornyolasat sokkal gazdasagosabban vegez-
hetj ilk az ivvel valO kiolvasztassal. Ehhez a szerszamot 500-550? C-ra (eset-
leg sotetbarna-vOriis melegre) el5melegitjiik. -Orgy fillitjuk fel, hogy az iireget
tartalmazo oldala fiiggOleges legyen. A kiolvasztast a repedes legmagasabb
pontjan kezdjiik es tetsz5leges vastagon bevont elektrodaval, tillarammal ?
pl. 4 mm 0 elektrodanal az 5 mm -jii aramer5ssegevel ? vegezzOk.
A horony salaktO1 vale megtisztitasat kozvetleniil a hegesztes kOvetheti.
A hegeszteshez valO eamelegites legjobb hOmerseklete a 4.01 pont szerint
a legnagyobb kozeps5 lappangasi h5kOzbe esik: 580-540 C? (sotetbarna-
vOros kezd5d5 izzasi szin).
A hegeszte'snel a mely hornyok j? min5sega varrattal vale, kitoltese
kivan szakszerii gondossagot. Ezek varrataban ugyanis a mercy oldalakhoz
valo lekotes es a viszonylagos melyseg miatt a keresztiranyit zsugorodas
hosszrepedest okoz. Ennek elharitasfira a varrat keszitesenek a kovetkez5
biztonsagos mOdszere valt be legjobban:
A hosszrepedes U alakban kimunkalt hornyat 60-80 mm hosszii
szakaszokra osztjak. A horony behegesztese lepesenkent Agy tortenik, hogy
egyes szakaszait teljes magassfigukban behegesztik. Minden egyes reteget az
izzasi szin eltiineseig kalapaccsal nytijtanak, es a salakot rola gondosan eltavolit-
jak. A he geszteshez legalkalmasabb az EfW. S2 elektrOda. Kutatomunkank
azt mutatta, hogy ilyen munkarend mellett az 500 C?-ra el5melegitett
siillyesztek anyaga a varrat beolvadasi feliilete alatt 3-4 mm melysegig
austenites szerkezetiive alakul, es a varrattal egyiitt tit1hit?tt austenites
allapotban van az alakitas alatt. Ezert az igy vegzett nytijtas soran sem a
varratban, sem az alapanyagban repedes nem keletkezik.
A felrakott varrat kemenysege 40-50 HRC (139. tabl. 7. sz.), ezert a var-
rat feliiletenek lemunkalask lagyitasnak kell megel5znie. A lagyitast lass?
felhevitessel 740-760 C?-on 4 oral hOlokon tartassal es lezart kemenceben
vale) lehiitessel vegezziik. Ajanlatos lagyitas kozben a leveg5nek pakolassal
valO kizarasa vagy legalalb a siilyesztek iiregenek faszendaraval valO
kit?l-
t?. Lagyitas utan a kemenyseg sehol sem nagyobb 28 HRC-nel, es igy a
hegesztessel megjavitott iireg barmely forgficsolO eljarassal konnyen megmun-
kalhate.
A megmunkOlhatOsag celjabOl kilagyitott siilyeszteket az iizemi igeny-
bevetelek tartes Masa celjabol szivos kemenyre kell h5kezelni. A h5kezelest
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4 ?
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
1A-RDP80-00247A002700240001-4
506 Zorko czy Bela
annak figyelembevetelevel kell elOirni, hogy az alapanyag NK, a felrakott
reszek W3 acel osszetetelenek felelnek meg. Az edzest celszeriien a ket acel
edzesi h5mersekletenek kozepertekerOl: 950 C?-rOl fOjt levegiivel vegezziik
figy, hogy a legaram az iireg falait erje a leghatasosabban. A megeresztes
optimalis hOkoze 540-560 C?, tartama a vastagsag minden 25 ram-ere sza-
mitott fel ora, de legalabb 2, legfeljebb 6 Ora. Ekkor az NK acel kemenysege
40-42, az EfWS2 varrat kem.enysege pedig 46-47 HRC lesz. A hegesztessel
felrakott reszek tehat a kopast jobban
Nagymeretii siilyesztekek leggazdasagosabb javitasa abban az esetben
valOsithatO meg, ha a hegesztes utan a forgacsolO megmunkalas koszoriilesre
korlatozhato. Ezt figy erhetjiik el, hogy a hegesztest olyan gonddal es iigyes-
seggel vegezziik, hogy a varrat lemunkalandO tnlemelkedese az 1 mm-t nem
haladja meg. Ebben az esetben a javitas miiveleti sorrendje a kovetkezO:
1. A sarokelek keresztrepedeseinek kikoszoriilese.
2. ElOmelegites az optimalis elOmelegitesi h k8zbe: 540-560 C?-ra.
3. A hosszrepedesek vajatanak kiolvasztasa ivhegesztO
4. A hegesztes elvegzese olyan kis rahagyassal, hogy kalapalassal yak";
nytijtas es simitas utan a varrat talemelkedese 1 mm-nel kisebb legyen.
5. Megeresztes 540-560 C?-on 3-4 Oran at.
6. Keszre munkalas koszoriilessel.
Az ilyen technologia mellett a siillyesztek erintetlen resze megtartja
eredeti nemesitett allapotat. A felrakott anyag, amely a hegesztes utan
tiil-
hilt?tt austenites fillapotban van, lel:Lilies kozben a 1epcs6s edzesnek megfe1e15
martensitatalakulast szenved. A megereszteskor ez a resz is nemesedik.
7.03 Kismeretii siillyesztekek javitasa. A kismeretii es nagy sorozatok
kovacsolasara szolgalo sullyesztekeket a legerOsebben sravozott Wl-es acelbol
(144. tabl. 1. sz.) keszitik.
Ezeknek javitasa az esetleges repedesek kikoszorillese vagy a 7.02 pont
szerint vale; kiolvasztasa utan a teljes iireg behegesztesevel tortenik. Itt a
hegeszteshez yak; elOmelegites felsO hatarhOm.ersekletet (Aa = 820 C?-t)
celszerii valasztani. Ebben az esetben a zsugorodasi sajat fesziiltsegek helyi
alakvaltozasokkal lecsokkennek, kalapalassal valO nyiljtasra nines sziikseg.
A hegesztes utfin a lagyitast 850 C'-on vegzik 4 orai izzitassal es kenten-
ceben yak, lehatessel.
A siillyesztek iiregenek njbol vale; teljes kimunkAlasa utan a nernesit5
hOkezelest a W1 acelnak megfe1e15en 1100 C?-rOl olajban vagy 1200 C?-rol
filjt levegOn valO hlitessel es azt kovetO 580-600 C?-on yak' megeresztessel
vegezziik. Elert kemenyseg: 47-50 HRC.
7.4 Sorjazo szerszamok es melegollokesek javitasa. A sorjazO szerszamok
es melegollokesek milkOdeset es igenybeveteli modjat a 327. elvi vazlat
szemlelteti. A szerszam leger6sebben igenybe vett reszei a ?C"-vel jai&
vagOelek, amelyek meleg allapotban nyomasra hajlitasra es kopasra vannak
? igenybe veve. A kis tomegii vagoelt a sajtolt darabtol vezetes ?tjan atvett es
a vagas surlodasabol keletkezett meleg nagy hOfokra heviti. Ha az el kemeny-
seget martensites edzes adja, az a felheviiles megeresztO hatasatol erOsen csok-
ken, es az el eltompul.
A sorjazo szerszamok celjaira altalaban csak olyan otvozetlen vagy
6tvozott acelfajtakat hasznAlnak, melyek elenek kemenyseget a martensites
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
nIA-RDP80-00247A002700240001-4
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Szerszamok felrak6 hegesztese 507
edzes biztositja. Ilyenek a C 80-as aeelok. Csak nagy sorozathoz valo kis sorja-
z6k, valamint a melegollokesek keriilnek W3, esetleg W1 er5sen Otviizott
wolfram-krom.-m olibden-acelokbol.
A javitando sorjaze szerszam edzett allapotban van. A hegeszteshez val?
elOmelegitese feszii1tsegesokkent5, nagyhtifokil megereszteskent hat, es igy
327. abra. Sorjaz6 szernamok eleinek igenybevetele
Cs4
460
328. Ora. A sorjazo szerszamok elenek felrakasa
kilagyitasa elengedhet5. A hegeszteshez yak; elOkeszites a repedesek kikoszo-
rii1eseb51 all.
Az elek felrakasara kismeretii, nagy teljesitmenya sorjazo szerszamok-
hoz es melegollokesekhez EfWS1 elektrodat hasznalunk, amelynek heganyaga
550-580 C'-os megereszteskor masodlagos kemenyedest nyer. NagymeretU
sorjazo szerszamokhoz megfelelObb az EfWS2 minOsegii elektroda, amelynek
varrata szivosabb, es ugyancsak hOszilard es 500-550 C'-on megeresztesallo.
A hegesztest az optimalis elOmelegitesi hOkOz fe1s5 hatarara: 580 C'-ra
e15me1egitett sorjazo lapon a 328. sz. abra szerint Ugy vegezziik, hogy a tobb
retegben felrakott el egyes retegeit 150 mm hosszii szakaszokban kalapalassal
nyajtjuk. Celszerii a felrakott el be1s5 felilletet hegesztes kozben rezgyammal
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
DIA-RDP80-00247A002700240001-4
508 Zorkoczy Bela
hatarolni, mert igy a vag6e1 pontos korvonalrajza (fazonja) koszoriilessel mun-
kalhato ki.
Hegesztes utan a szerszamot 540-560 C'-on 2 Oran at megeresztik, es a
vagOelt meretre es alakra, feliiletet sikra koszoriilik. A felrakott el be1s6
fel?-
let?elszalagszeriien kozel fiigg6legesre munkaljak. Ez lehet6ve teszi, hogy az
eltompult szerszamot a vagOe1fe1s6 lapjanak sikkoszoriilessel elezzek. Ha a fel-
rakott el egesz magassaga elezes kozben elfogyott, hegesztessel tijra felrakhat6.
Az a teny, hogy a meleg hatasara lagyul6, martensites kemenysegii
sorjaz6 szerszamacelt javitas kozben egesz kis mennyisegii, erOsen Otvtizott,
h6szilard ellel helyettesitjiik, a szerszam eltartossagat eredeti tij allapotahoz
329. abra. Takarekos sorjazo szerszarn
kepest noveljiik. A javitott szerszam hasznalati erteke tehat az tlj szerszamet
meghaladja.
7.05 Sorjaz6 szerszamok takarekos keszitese. A felrak6 hegesztes
eel-
tudatos felhasznalasa lehet6've teszi, hogy OtvOzott acelanyag es munkaorak
megtakaritasaval nagy teljesitmenyii sorjaz6 szerszamokat allitsunk e16.
A szerszamtest ebben az esetben Otvozetlen acel, a vagOel pedig otvozott aeel-
1361 felrak6 hegesztessel kesziil.
A szerszam kivagOlapja szairtara megfe1e16 meretii (328. abra), 0,3-0,5%
C-tartalmil Otvozetlen acellemezt valasztunk. Egyik feliiletet sikra munkal-
juk. A sorjazando sajtolt munkadarab siilyesztekiireget olommal kiontjiik.
A sajtolt darab igy elkeszitett felmintajat rahelyezziik a szerszamlap le nem
munkalt feliiletere es rajzolotiivel koriilrajzoljuk.
A kivagOlap iireget langvagassal kivagjuk. Az oldalfalaknak simara es
megfele16 ferdesegiire val6 koszoriilese utan a vagoelt a 7.04 pont szerint
EfWS2 elektroda varratab61 elkeszitjiik. A 328. arba szerinti sorjazo szerszam-
nak igy keszlilt vagolapjat mutatja a 329. abra.
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
ONTOTTVA S ?FEL MEL E G" IV HE GE SZTE SE RE AL KALMA S
ELE KT R6 DA ES HE GE S ZTE SI TEC HNOL GIA JA
MOLNAR LASZLO
DK 621.791.75:669.13
Sziirkeontvenyek hegesztesenek a gyartasi eljarasok kozott nines kiilo-
nosebb jelentOsege, letjogosultsaga azonban m?s megvan, mert mind a
hibas ontvenyek, mind a meghibasodott sziirke gepontesek javitasfinal nel-
kiilozhetetlen, es nagy ertekek megmenteset teszik lehet5ve.
A sziirkeontes sok Jo tulajdonsaga ? mint pl. JO onthet5sege, konnyii
megmunkalhatOsaga, jelent5s korrozioallosaga ? mellett hegesztese bizonyos
nehezsegekkel jar. A nehezsegek a sziirkeontes harom tulajdonsagabol acted-
nak:
1. Hianyz6 alakvaltozasi kepesseg. Mig az aceloknal a felhevites es a
lehil?altal el5idezett fesziiltsegek marad6 vagy rugalmass alakvaltozas-
ban nyernek levezetest, az ontottvasnal ez nem kovetkezik be, mert nines
2.E
keplekeny alakvaltozo kepessege: (uKoming ? ). Ebb51 kovetkezik az
ontottvas hegesztestechnolOgiajanak egyik fontos alapelve, hogy fesziilt-
segek el5idezeset keriilni kell.
2. Csekely h5vezetokepesseg (0,07-0,1 cal/cm, sec. fok). Mivel az ant-
veny belsejeben a h5 csak lassan tud tovabb terjedni, kiilonosen olyan
daraboknal, ahol nagy keresztmetszet-valtozasok adodnak, a kit4gulas
nagyon egyenl5tlen lesz, es ennek kovetkezteben fesziiltsegek ebrednek. Ez a
korillmeny meghatirozza az alkalmazando technologia egyik tovabbi szem-
pontjat, azt hogy a sziirkeontesii munkadarabokat lassan, (30-100? C/6)
egyenletesen elo kell melegiteni.
3. Sziirkeontveny szovetszerkezetenek termeszete. A sziirkeontes szi-
lardsaga a grafit kivalasi formajanak fiiggvenye. Legjobb tulajdonsagil az az
ontottvas, amelynel perlites mez5ben a grafit finom, egyenletes elosztasban
helyezkedik el. A grafit kristalyosodasanak, kialakulasanak koriilmenyeit
befolyasolni lehet. A dermedesnek indult)" ontottvasban a kristalyosodast a
meglev5 grafitcsirak vezetik be, es ez annal finomabb formaban megy vegbe,
minel tobb ponton indul meg. De vannak bizonyos anyagok is, amelyek mint
olteranyagok a grafit finom kikiistalyosodasat elOsegitik. Ilyen pl. az alumi-
nium.
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
510 Molnar Laszlo
A grafitkivalasnak ezeket az elvi adottsfigait hasznaltuk fel az EOVK. 1
ontottvas ivhegeszt6' elektrodak kialakitasfinal.
Hegesztei eljcirtisok
Az ontottvas tulajdonsigainak leginkabb megfele15 eljaras a gazhegesz-
tes. Mindaddig, amig a hegesztes terjedelme nem nagy, vegrehajtasa a hegeszt6'
szempontjabol nem jar nehezsegekkel. Nagyobb terjedelmii hegesztesnel a
hegeszt5 nagy meleghatasoknak van kiteve, es ez kritikussa teheti a hegesztes
megbizhato kivitelezeset.
Az ivhegesztes josaga az elektradatol es az el5melegites nagysfigrendje-
t51 fiigg. Ferrites, austenites kot5e1ektrOdava1 meg el5melegitessel sem lehet
megbizhato kOtest biztositani anelkiil, hogy rideg, kemeny atmeneti retegek
ne keletkezzenek, Monel-elektroda kielegit5 eredmenyt ad, de nagyon kOlt-
seges. Csupasz ontottvas elektrOda meleghegesztessel kitiln5 eredmenyt ad
de az e15keszitesi munka nagyon koltseges es a nagyfokti el5melegites miatt
hegesztese kellemetlen.
Az igyekezet arra iranyult, hogy ivhegesztessel hidegen vagy csekely
el6'melegitessel, amely a hegeszt5re nem terhes, legyen megoldhat6 az ontott-
vas hegesztese.
Ennek az igyekezetnek es a leolvasztott ontottvas heganyagban az
egyenletesen finom elosztfisti grafitkivalas iranyithatosaganak eredmenye-
keppen jou letre 1950-ben az fin. ?felmelegben" hegeszt5 EOVK. 1 jelii vas-
tagon bevont ontottvas ivhegeszt5 elektrOda.
Azt a metallurgikus feltetelt, hogy a leolvasztott heganyag sziirkevas
jellegii es benne a grafit finom elosztasti legyen, ilgy sikeriilt biztositani, hogy
csira kepz5 es olt6 elemkent a bevonatba eziistgrafit es aluminium kerult
alkalmazfisra. Az igy e15fillitott varrat jellemz6'i egybevetve az alapanyaggal
es az elektrodaval, a 145. tablazatban lathatok.
145. TABLAZAT
Analizis, % C
Si
Mn
S
P
Alapanyag
3,64
1,75
1,23
0,112
0,11
Elektrocla
3,30
3,37
0,44
0,15
0,38
Heganyag
4,00
3,87
0,4
0,06
0,31
A heganyag sziliciumtartalma megnOvekedesenek nem volt kiilOnosebb
jelent5sege, mert repedes-erzekenyseget nem okozott. 200 mm hosszti varrat-
herny6t biztosan repedesmentesen lehetett lehegeszteni. A C-tartalom fel-
thisulasa a heganyagban inkabb kedvez5, mint kedvezOtlen jelensegnek
tekinthet5, mert az a gyors grafitkivalast segiti el5, ez pedig ez atmeneti rete-
gek kOnnyd megmunkalhatosagat biztositja.
Az EOVK. 1 elektrodaval keszitett hegesztett kotesek szilardsagi erte-
keit az 146. tablazat szemlelteti.
Az eredmenyek kielegit5k, mert a kiserleti daraboknal a heganyag
szilardsaga csak 12%-kal kisebb, mint az alapanyage, kemenysegiik pedig
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
ontottvas ?filmeleg" gvhegesztesere alkalmas elektroda
511
146. TABLAZAT
Szakit6szi1ardefig
Hajlit6szilardsfig
Athajlas
Kemenys6g
kg/m&
iitlagban
kg/mm
klagban
mm
itl.
HB kg/mm:
17,55
41,1
10
Alapanyag
21,85
20,47
52,2
46
12
10,8
170
21,40
42,6
10,25
19,50
40,5*
9,12
155**
Hegesztett kotes
17,85
17,80
36,5*
40
7,50
8,1
15,82
41,8
7,75
145***
* alapanyagban toriitt
** atmeneti retegben torott
*** heganyag
330. abra. Hegesztett kotes mikrokepe
331. ribra. Heganyag mikrokepe
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
512
kozel azonos, tehat nem okoz megniunkalasi nehezseget. Nagyobb mennyi-
segii (kb. 1500 t), tobb tonna snlyi sziirkeOntveny javitasanal kifogastalan
megmunkalhatOsag, tiimiforseg es kOrOzioallOsag minden esetben biztosithato
_
volt.
Mikrocsiszolatok a megamlesztett ala'panyAgban a grafit finom eloszta-
sat, mig az Atmeneti retegben bOseges eutektikus grafitkivalast mutatnak.
A grafit eloszlisa a heganyagban kozel azonos,ai alapanyageval, a grafiterek
nagysaga az alapanyagban levOk nagysagreiidjenek 2/3-1/2-et teszi ki
(330. es 331. abra).
o
Az EU VK. 1 elektroda alkalmaicisa
Ahhoz, hogy a heganyag es az Atmeneti reteg biztosan sziirkevaskent
dermedjen meg, a bevonat grafitcsira es oltohatast e1Oidez5 anyagai mellett
sziikseges, hogy az alapanyagot minimalisan 200-230? C-ra el Omelegitsiik
332. ribra. ?Meridian" eliimelegitese faragep-alaplapon
A helyi elOmelegitest ? mint ahogyan az az ontottvas gazhegesztesenel is
szokasos ? Agy kell vegezni, hogy az nagyobb mervii feszaltsegeket ne idez-
zen el O es a munkadarab szabadon tudjon kitagulni. (332. es 333. Abra).
Ha ez nem biztosithato, akkor legeelszeriibb az egesz munkadarabot a
sziikseges hOlokra elOm.elegiteni. A felmelegitest az ontottvas rossz-hOvezetO-
kepessege miatt lassan (30-100? C/O) kell vegezni.
A bevonat bazisos jellegere valo tekintettel az elektrodat kozvetlen fel-
hasznalas elOtt 150-200? C-on kb. ket Oran At ki kell szaritani. Az Arameriis-
seg egyenaram eseten kb. 55-60 A, valtoAram eseten kb. 60-70 A, az elekt-
roda AtmerOjenek millimeterekent. Egyenaramnal a lehegesztes pozitiv pOlus-
Tel tOrtenik. Az iv hossza a kot6'e1ektrodaktol elterOen hosszabb. Az iv feszia-
sege 30-32 V legyen.
A hegesztes nem varrathernyO formajaban, hanem megszakitasokkal,
egymast 1/3 reszt Atfedii foltokban tortenik. Az ily modon kepzett heganyag
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
.01A-RDP80-00247A002700240001-4
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
ontOttvas ?filmeleg" ivhegesztesere alkalmas elekt'rocla 513
333. a'bra. ?Meridian" el5melegitese marogep-allvanyon
keno' mertekben grafitizalodik, es a hliokozta fesziiltsegek alacsonyabb szinten
maradnak. A zsugorodasi fesziiltseg meg azaltal is csiikkenthet5, ha egy-egy
folt leolvasztasa utan az izzasi szin (600-650? C) eltiinesekor a foltot 30-50
dkg-os kalapacs keskeny vegevel megnyajtjuk (334. abra).
Hegesztes //Vow
334. dbra. Hegesztes folyamata ECWK1 elektrodaval
33 A Vasipari Kutat6 Intezet Evkonyve
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
GAZDASAGOS LANGVAGO FITVOKA KIDOLGOZA.SA
MOLNAR LASZLO
DK 621.791.5
Esszerii anyaggazdalkodasunk megkivanja, hogy a langvagas oxigen-
fogyasztasanak az eddiginel gazdasagosabb felhasznalasat szorgalmazzuk,
mert hazankban is az osszes oxigenfogyasztas 50-60%-a a langvagast ter-
heli. A felhasznalas nagysagrendjet meg jobban erzekelhetjiik, ha meggondol-
juk, hogy 2,5 kg vas eloxidalasahoz 1 kg oxigen felhasznalasa sziikseges.
A feladat megoldasanal tobbek kozott a kisebb vagasi res keletkezese-
nek es kepzesenek feltetele is szerepet jatszott. A langvagas oxigenfogyasztasat
ugyanis nagymertekben befolyasolja a keletkez6 res szelessege, mert keskeny
res keletkezesenel nyilvanvaloan kevesebb vasat kell eloxid?ii, es igy kisebb
oxigenfogyasztassal lehet szamolni. Tovabb mengen kevesebb lesz a kepzo5d6'
salak mennyisege is, es a nagynyom.asii oxigen kinetikai energiajanak csak
ezt a lecsOkkent mennyisegii salakot kell a vagasi resb61 kinyomni.
Ezeket a felteteleket logikusan leginkabb a hosszn, keskeny es parhuza-
mos hatarvonalti oxigensugar tudna biztositani. A megoldast ? szeleskorii
kiserleteink alapjan ? a diffuzoros ftivoka adta. Kialakitasfinal alkalmazott
megfontolasok, szamitasok helyesseget mind a resoptikai felvetelek, mind a
147. TABLAZAT
Lemezvastagsfigok szerinti resmeretek
hengeres, difffizpros hivOktival vegzett
lfingvagasnal
Lemezvastagsfig,
mm
Ressrelesseg, mm
Hengeres firratit
Difflizoros fliv6ka
12
28
50
60
80
100
1,8-2,1
2,2-2,5
2,7-3,0
2,9-3,3
3,6-3,8
4,0-4,4
1,3-1,4
1,4-1,5
1,9-2,1
2,2-2,5
2,4-2,6
2,5-2,8
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Gazdasagos lcingv6g6 favolca kidolgozasa 515
begytijtott eMmelegit5 langon Ataram1.6 oxigensugar szabad szemmel j?l
megfigye1het5 kepei igazoltak (335-338. abra.).
Az oxigenfogyasztasra vonatkozo ellen&zo meresek eredmenyeit a 339.
abra szemlelteti.
A fogyasztasi gorbekbOl megallapithato, hogy azonos, optimalis v46-
sebessegnel 25-45%-os oxigenmegtakaritast lehet elerni, ha a langvagasnal a
335. abra. Hengeres furatti ftivoka oxigensugar6nak resoptikai kepe
7 ata; fogyasztas 9,5 m3/h
hengeres furatti ftivoka helyett a difftizoros ftivOkat hasznaljuk. Vagy ha a
hengeres furatti fuvoka optimalis fogyasztasat vessziik azonosnak, akkor a 340.
abra adatai szerint a difftizoros favokaval kb. 20 ?25%-kal nagyobb sebes-
seggel lehet vagni.
A gepi langvagas fajlagos fogyasztasanak (1/m) osszehasonlitasat ?
hengeres es diffnzoros ftivokanal ? a 341. diagram adja.
336. (Ara. Difftizoros ftiveoka oxigensugaranak resoptikai kepe
A difftizoros ftivoka kialakitasa a res szelessegenek esokkenteset is meg-
hozta. A lemezvastagsagok szerint felvett resmeretek (lasd 147. tablazat) hen-
geres es diffazoros ftivokakkal vegzett vagasoknal az utobbinak mintegy
30-35%-kal kisebb ertekeit igazolja.
A vagasi feliilet miniisegeben erdembeli kiillinbseg a hengeres es diffti-
zoros ftivokaval vagott feliiletek kozott nem mutatkozik, mint ahogyan az a
342. es 343. abrabol is lathato.
33*
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
516 Molnar Laszlo
A diffazoros flivOka alland6 nyomasra van meretezve. ElOnye, hogy a
legnagyobb vagasi teljesitmenyt a vago oxigen nyomasanak optimalis bealli-
tfisa biztositja. A dolgozO legnagyobb keresetre yak) tOrekvese tehat a leg-
nagyobb nepgazdasagi haszon elerese iranyaban hat.
337. iibra. Hengeres furatn fthrOkavagn oxigensugaranak kepe
338. tibra. Diffnzoros furatn filvoka oxigensugaranak kepe
Az iijrendszerii ftivokat nemcsak ?j vagoberendezesekben alkamazzak,
hanem a kijavitasok soran az orszfig minden kezi vagapisztolyanak ftivo-
kaja becserelhea igy az oxigenmegtakaritas orszagos meretekben yak,'
elterjesztese biztosithat6.
Az tij f?v?ka kidolgozasanak tudomanyos alapjait es kutatasi eredme-
nyeinek ertekeleset Intezetiink tudomanyos munkatarsa, Kristof Gyorgy ?Az
oxigensugar jellegenek hatasa a langsugar min5segere, teljesitmenyere es
gazdasagossagara" cimii 1955-ben megvedett kandidatusi ertekezeseben fog-
lalta ossze.
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Gazdasagos langviigo favoka kidolgozasa 517
700
600
500
400
E 300
200
100
0
' sci
s
I
= s/10
o
c.
-411
foggcl
V
4,
S>e),
Aece-
ert't
a ?
fi27bs sebessiae
14
12
10
8
5 e?-'3-L
4
2
10 20 30 40 50 50 70 80 90 100
Lernezvastagsag,mm
339. a bra. Hengeres, diffilzoros ftivekak oxigenfogyasztasanak diagramja
700
600
500
400
E 300
200
100
0
I
tb = sii?
i
o
cur
co
e
Zliinzor
.....-
Reres
fifveika
/brat&
gvoka
sebessege
?0----
sebessege
10 20 30 40 50 60 70
Lemezvastogsdg,mm
340. (Ara. Hengeres, difftizoros fliveka sebessegenek diagramja
80 90 100
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
74
12
10
2
0
-0
co
0
0
n.)
n.)
n.)
0
CD
0
(1)
(I)
CD
5'
-0
(I)
CD
0
CD
ah
7:1
CD
CD
(I)
CD
0
co
U1/7 (S.NISDMOI S05011bi
1200
1100
7000
900
800
700
600
500
400
300
200
100
0
70 20 30 40 50 60 70 80 90 100
Lemezvastagscig , mm
g
,
o
? co.,
6?'
0\ '
341. Ara. Gepi lengvagas fogyasztesanak (I/m) diagrarnja
342. ribra. Hengeres, difftizoros fdvolcAval vagott feliilet
343. eibra. Hengeres, diffitzbros flivadval vagott feIiilet
oizsrog-
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
HEGE SZTE SI VARRATOK HELYI ELONIELEGITE SE
ES FE SZ ULTSEGMENTE SITE SE INFRAVOROS SUGARZAS SAL
HAJAGOS FERENC
DK 621.785.39: 621.791.056
Altalanos gyakorlat, hogy korszerei ereirriiiveknel, nagynyomasii gOz-
elosztei rendszereket kiv? minOsegii acelbed keszitenek. Az emlitett alkal-
mazasi modoknal a magas holokra valo tekintettel kreim-molibden-, vala-
mint krom-molibden-wolfram-vanadium-acelokat alkalmaznak.
A csOvezetekek osszektitese elektromos ivhegesztessel tortenik. Hegesz-
tes el5tt el5melegitesre van sziikseg, hogy az alapanyag es a hegvarrat atme-
neti ovezetenek beedzOdeset elkeriiljiik. Hegesztes utfin a hegvarrat kornye-
zetet tovabb kell melegiteni, hogy a hegesztesbeil ered5 bels5 fesziiltsegek fel-
szabaduljanak. Megfe1e15 eredmeny eleresere sziikseges, hogy az elOmelegites
megfe1e15 hOmersekleti hatarok koztitt tiirtenjen, es a hOmerseklet a hegesztes
folyaman is biztositva legyen. Az utolagos hOkezeles kozvetleniil a hegesztesi
miivelet befejezese utan kovetkezik, Agyhogy az el5melegites es az utolagos
hOkezeles koztitt a legkisebb mertekii lehfiles sem kiivetkezhet be, kiiliinben a
hegesztett kotes min5sege nagymertekben csokken.
Ezeknek a felteteleknek az eleresere k?1?nboz megoldasokat alkalmaz-
nak tobb-kevesebb eredmennyel, amely a hegesztesi varrat elhelyezeset51 es a
rendelkezesre alio melegit5 berendezesekt51 fiigg.
A tema kidolgozasa kereteben az infravoros sugarzas fizikai tulajdon-
saga alapjan soteten sugarzo fitOelemeket kiserleteztiink ki, amelyeket ipari
feladatok megoldasanal is sikeresen alkalmazunk. Az infrasugarzo flitOelemek-
kel az elOmelegites, a hegesztes alatti hOntartas, valamint a hegesztest kiivet5
hokezeles biztosithat6, es a eelnak teljesen megfe1e15 berendezes csekely beru-
hazasi koltseggel megvalosithato.
Az infraveiros sugarzasnal a he elektromagneses hullamzas iltjan ter-
jed, es a h5hasznositas a befektetett energiahoz kepest a legjobb hatasfokii,
inert minden kozvetit5 anyag nelkiil a legkisebb veszteseggel jut el a felmele-
gitend5 testbe. A hasznos h5mennyiseg a sugarzo es a felmelegitend5 anyag
abszolilt hamerseklet negyedik hatvanyanak kiilonbsegevel aranyos:
Q, = k (7'14 ? T24),
ahol Q, sugarzassal atadott hOmennyiseg; k anyagi min5segt51 es fizikai tulaj-
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
520 Hajagos Ferenc
donsagtol fiigg5 tenyez5; T1 sugarzo h5merseklete K?-ban; T2 felmelegi-
tends anyag hiimerseklete K ?-ban.
A fentiek alapjan a sugarz6 h5rnersek1etenek valtoztatasa a melegbevitel
nagymertekii valtozasat vonja maga utan. Kiserleteinknel megallapitottuk,
i017 1016
Frekvencla
1015 1014 1013 1012 10 1019 109 v
10-2 10-1 100 W1 102 103 704 705 106
Ultra- ,c7rifizt- Mikrohulla- Cm. Dm. Hakim-
/bolg. t) vords 'inch. hu/l. hull hossz, A
.3 ;
o
..6' (//travords .
Rontgensugarak i Elektromos hull a mok
,
344. cibra Infraviiros sugarak elhelyezkedese a szinkepben
bogy az infravoros sugar 30-50 mm legretegen gyakorlatilag veszteseg nelkiil
hatolt at, es hatasa nem feliileti, hanem az anyag belsejebe hatolva alakul
at h5energiava. Mivel hullamterraeszetii sugarzas, reflektorral iranyithat6.
345. cibra Vonal sugarzel parabolikus vetit5erny5vel
Ismert fizikai jelenseg, bogy minden izzii test sugarakat boesat ki maga-
bol. A hullam hossza a test h5mersek1etet51 fugg. Minel magasabb h5fokon
izzik a test, a kibocsatott sugarzas energiaesticsa annal rovidebb hullamok
fele tolOdik el. Infravoros sugarzfisrol akkor beszeliink, ha az izza test energia-
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Hegesztesi varratok helyi elihnelegftese s feszahsegmentesitese 521
gorbejenek csiieserteke (energiamaximuma) a nem lathato tartomanyban,
tehat 0,8 p felett van (0,4-0,8 p a lithat6 feny).
A htifok esiikkenesevel az izzOtest sugarzasfinak energiamaximuma a
hosszabb hullamok fele toledik el, es 3600 K?-nal az infravoros tartomanyba
keriil. A sugarzo test energiajanak egy resze ekkor meg lathato feny. A h5mer-
346. abra Siksugarz6 2kW teljesitmenyre
347. cibra Siksugarzo lkW teljesitmenyre
seklet tovabbi csakkenesevel 773 K?-nal. 3,75 p hullamhosszon a sugarzas
teljesen lathatatlanna valik (344. abra.).
Mivel az elektromfigneses infraviiros sugarak energiaja a besugarzott
anyagban alakul at ho'energifiva, a haezeles hatasfoka attol fiigg, hogy
egy anyag az infravoros sugarakbol mennyit kepes elnyelni, abszorbefilni.
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4 _
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
522 Hajagos Ferenc
A sugarzo test maximalis teljesitmenyehez tartozo hullamhosszat a
Wien-fele eltol6dasi torvenyb61 hatarozhatjuk meg:
). max. T = 2897 K?
Kiilonfele holoku sugarzeik meresenel azt talaltuk, hogy aceltargyak
melegitesenel 3-3,5 it hullamhosszusagA sugarzas a leghatasosabb, ennek
megfelelOen 693-557C? kozott a h5energiafe1vete1 a legintenzivebb.
348. eibra Kovacs?16 szerszam eliimelegitese es hOntartasa kezi felrak6 hegesztesnel
349. abra 0116kes e16me1egitese es heintartasa kezi felrak6 hegesztesnel
E1s5 kiserleteinkhez a 345. abran bemutatott polirozott, eloxalt alu-
miniumlem.ezbel parabolikusan kikepzett vetitOerny5 fokuszaban elhelyezett
vonalsugarzot keszitettiink. Tart& bekapcsolasnal a reflektor 320 C?-ra fel-
melegedett, ami hatasfok szempontjabol karos, mert a hatrafele sugarzott
energia veszteseget okozott.
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
I /
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Hegesztesi varratok helyi elantelegttise es fesziihsegmentesitese 523
Ezert alakitottuk ki a 346. es' a 347. abran lathat6 2 kW-os, illetve 1 kW-
os siksugarz6 tipust, amely hatrafele lenyegesen kevesebb energiat sugaroz.
Ezeknel a vetitO parabolikus ernydt hdszigeteld termalitteglaval helyettesi-
tettuk. A sugarzo hatlapj an mert Wok 170? C volt, az eldre sugarzott tObb-
letenergia ugyanazon a munkadarabon, ugyanolyan teljesitmenyfelvetel
mellett 100? C-kal magasabb hdmersekletet eredmenyezett.
350. alora ElOmelegit5 berendezes ftalsav reaktor hegesztesehez
351. tibra Infra sugarzokkal frontartott dob hegesztese
A tetszoleges meretd. es alakti hegesztett szerkezetekhez alkalmas hevit6'
berendezesek ezekb61 a 250 x 200 mm alapterilletii, 2 kW teljesitmenyii vagy
250 x 100 rum alapterOletif, 1 kW teljesitmenyd. elemekbol allithatok ossze, es
a hevitesihdraerseklet a bekapcsolt elemek szamaval es a bekapcsolas iddtarta-
maval szabalyozhate. Nem sziikseges az egesz munkadarabot melegiteni, ha-
nem csak a varrat legszOksegesebb kOrnyezetet. A tavolabbi reszeken a Hiner-
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
524 Hajagos Ferenc
seklet hi5vezetes &jail egyenletesen oszlik el. A kivint ho5fok elerese utfin csak a
vesztesegek potlasahoz sziikseges energiat kell besugirozni.
Ipari felhasznalist legelo'sztir a szerszimfelrako hegesztesnel nyert. A
348. abra a Budapesti Banyagep es Banyavillamossfigi V.-nil egy hegesz-
352. cibra Hier?muIvi gOzeloszto el5melegitese hegeszteshez
353. cibra Infra sugarzokkal h5ntartott gkeloszto hegesztese
teshez e15melegitett es a hegesztes aiatti h6ntartishoz sugarzokkal felsze-
relt kovficsolo szerszimot mutat.
A 349 fibrin a Szillitoberendezesek Gyarihan ,silozogep ollokeseinek
hegesztes alatti melegen tartasihoz hasznalt meieiito5 berendezes, valamint
felhegesztett es felhegeszteshez eliikeszitett szersiamok lathatik.
Egyik legfontosabb felhasznalisi alkalom a Ling Gepgyarban volt,
ahol 4 db ftilsav reaktort infrasugarzOkkal mel.eiffettek el 5 es tartottak
h5fokon a hegesztes alatt.
At!
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08 :
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Hegesztesi varratok helyi elihnelegitese es fesziihsegmentesitese 525
Ennel a munkanal egy reszlethegeszteshez az e15melegitii berendezest a
350. Abram, a bekapcsolt sugarzokkal hiintartott munkadarab hegeszteset a
351. fibrin lathatjuk.
354. ara Infra ffit6spira1 kisatmer5jfi es6vek melegitesere
A Berentei 1-145erOmil reszere Cr-Mo anyagb61 kesziilt g6ze1osztok hegesz-
tesi munkait a 352. es a 353. Aran bemutatott elrendezessel ehimelegitett es
hontartott allapotban vegeztiik el.
Kis atmerOjii esovek es cslicsonkok meleg hegesztesenel, ahol a siksugar-
zok nem helyezhetOk el, a 354. abra szerint kialakitott infra fiitOspiralokat
alkalmazzuk.
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
NAGY FELCLETEK LANGEDZESERE ALKALMAS BERENDEZES
NEMENYI REZSO
DK 621.785.542
A langedzes feliileti edzes. A langedzett munkadarab belseje szivOs
marad, kii1s kerge kemeny, kopasallo lesz. Az edzes tisztan anyagszerkezeti
elvaltozason alapszik. Alkalmas melegitGberendezessel hirtelen olyan nagy
mennyisegii ht kozliink a munkadarab feliiletevel, hogy a hOhozzavezetes
sebessege nagyobb, mint az anyag hOelvezetesi sebessege; a fellileten hUtor1O-
das all eli5, es az edzest ktivetO gyors hUtesnel ez a reteg edzOdik.
355.
416. am. A kapcsoloszekreny kapcsolasi vetzlata
Je/
A kapcsoloszekrenyben vannak elhelyezve a berendezest taplal6 transz-
formatorok, a kapesolok es egyeniranyit6k, tovabba egy elektronikus er6'sit6,
amely a permeabilitassal aranyos fesziiltseget er6'siti, es vezerli a regisztral6
miiszert. Kapcsolasi vazlatat a 416. abra tiinteti fel.
A diagram kiertekelese
A 414. abran a permeabilitast abrazol6 gorbe idealizalt alakti. A val6sfig-
ban a ferrom.figneses tulajdonsagok megsziinese nem meghatarozott h5mersek-
leten, hanem nehany fokos hOmerseklet-intervallumban megy vegbe, es a gorbe
Hotherseklet,T
400
300
200
100
10 20 30 40
Odo, perc
417. tibra. A Curie-pont meghatarozasa a felvett diagramok alapjan
50
60
erintillegesen kozeliti meg a it = 1 erteket jelent6' egyenest. Ez yl megfigyel-
het6' a 417. abran. A jelenseg megneheziti a diagram kiertekeleset es a Curie-
pont theghatarozasat. A gorbe alakja, a kOnyokben az iv gorbillete a kiserlet
koriilmenyeit6'1 ftigg, mint pl. a magneses terer6'sseg es melegedesi sebesseg.
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
584 8zombizifalvy Arptid
A gOrbilleti sugar bizonyos mertekig csokkenthet6', de eles tOrespont a gorbe
meneteben a valOsagban nem valOsithato meg.
A gyakorlatban tigy celszerii. eljarni, hogy a permeabilitas-gorbe inflexios
pontjan At erintOt rajzolunk es a p, = 1 egyenessel vale' metszespontjanak
megfele16' h5inersekletet hatarozzuk meg, mint ez a 417. Abrabol kitiinik. Ezt
tekintjiik az illet6' fern curie-pontjanak.
Az ily modon meghatarozott hOmerseklet kb. azonos a fizikailag ertel-
mezett valOsagos ferrom.agneses curie-ponttal. Minthogy extrapolalassal hata-
roztuk meg, ertekeben van nemi bizonytalansfig. Az ebb61, a hOmersekletmer6'
berendezes pontatlansagabol, valamint az egyeb hibakbol adodo pontatlansag
nem haladja meg a + 5%-ot, de altalaban ? 3%-nal kisebb. A miiszaki gyakor-
latban sok esetben jol hasznalhatok bizonyos egyezm.enyes ertekek is, pl. az a
116'mersek1et, amelyen a magnesezhet6'seg eredeti ertekenek 50%-fira csokken.
A permeabilitas-gorbenek ez a szakasza egyenes, ezert az ennek inegfele16' h6'-
merseklet pontosabban hatarozhat6 meg.
kisirleti anyag
Vizsgalatainkhoz 8sszesen 33 adagot hasznaltunk fel. Ezek koziil 9 nagy-
ipari eljarassal kesziilt, tovabbi 24 adagot 2 kg-os indukcios kemenceb81 ontot-
tiink. Ezek vegyi osszetetelet celtudatosan tigy igyekeztiink osszeallitani,
hogy az egyes elemek hatasa tanulmanyozhato legyen. A tuskOkat 10 mm At-
mero're kovacsoltuk es lagyitas utfin ebb& esztergaltuk ki a 60 mm X 4 mm-es
-jii prObatesteket.
Kezdetben felmeriilt az a gondolat, hogy a nagyiparilag gyartott otvoze-
tek es a laboratOriumban, tisztabb alapanyagokbol eb3Allitott adagok kozott
lenyeges killonbsegek lehetnek, amelyeket a killonbozO metallurgiai folyamatok
es vegyileg nem elemzett nyom6elemek okozhatnak. A kes5bbiek folyaman
azonban ?gy talaltuk, hogy a ket sorozat kozott eszrevehetO kiilonbseg nines.
Tekintet nelkiil a gyartas modjara, az adagok vegyi osszetetele a kovet-
kez5 hatarok kozOtt volt:
C
0,03
? 0,18%
P
0,001
? 0,014?/0
Si
0,01
? 0,67%
Cu
0,00
? 0,35%
Mn
0,14
? 1,30%
Ni
39,9
? 46,00%
S 0,006
? 0,022%
Meresi eredmenyek
A leirt eljarassal az adagok Curie-pontjat meghataroztuk es a Ni-tarta-
lom fiiggvenyeben abrazoltuk. Az igy kapott ponthalmaznak azonban olyan
nagy volt a szorasa, hogy nern tudtuk kiertekelni, es e ket ertek kozott hata-
rozott osszefiiggest nem sikeriilt megallapitani. Behato vizsgalat utan
hogy a nagyobb Mn- es Si-tartalmil otvozetek Curie-pontja aranylag kisebb,
ezek az elemek tehat csokkentik a magneses atalakulas hOmersekletet. Ezert
az egyes adagokat osszeteteliik szerint kivalasztottuk es a T, =-- f (Ni) fiigg-
venyt igy prObaltuk Abrazolni.
A 154. tablazat a nagyobb Mn-tartalmii adagokat es Curie-pontjukat
(Ta) tiinteti fel nOvekv5 Ni-tartalmuk sorrendjeben. Ennek alapjan szerkesz-
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Vas-nikkel otvozetek Curie-pontjiinak vizsgcilata
585
154. TABLAZAT
A nagyobb Mn-tartalmti adagok elemzese es Curie-pontja
Az adag
jele
Si
Mn
S
P
Cu
Ni
T,
Co
CI
0,05
0,06
0,82
0,007
0,010
40,9
350
CU4
0,05
0,01
0,82
0,007
0,004
0,10
41,1
355
C3
0,06
0,01
0,68
0,009
0,015
41,4
352
C2
0,05
0,02
0,78
0,009
0,003
41,6
360
C4
0,06
0,12
0,61
0,009
0,010
41,6
358
CU3
0,05
0,03
0,88
0,006
0,014
0,19
42,2
358
CU2
0,04
0,10
0,92
0,007
0,007
0,04
42,3
362
0,03
0,04
0,88
0,008
0,010
0,04
42,7
363
0,05
0,15
0,72
0,014
0,018
0,23
43,3
373
A
0,05
0,15
1,26
0,013
0,014
0,35
43,3
370
0,05
0,12
1,10
0,018
0,011
0,33
43,5
370
0,06
0,14
1,20
0,014
0,014
0,34
43,7
370
0,04
0,06
0,82
0,008
0,010
0,11
43,8
382
0,05
0,10
0,90
0,022
0,011
0,32
44,0
385
0,06
0,07
1,30
0,021
0,013
0,35
44,2
380
0,06
0,15
1,24
0,017
0,010
0,31
46,0
410
Also hater
0,03
0,01
0,61
0,007
0,003
40,9
Felsi5 hatar
0,06
0,15
1,30
0,022
0,018
0,35
46,0
tettiik meg a 418. 5131.51, amely az iitviizetsor Curie-pontjat tiinteti fel a Ni-
tartalom filggyenyeben. Ha figyelembe vessziik, hogy a szennyezOk aranylag
szeles hatarok kOziitt valtoznak, a szorasi say sziiknek mondhato.
A 155. tablazatban es a 419. Abram a kisebb Mn-tartalma adagokat tiin-
tettiik fel. Ezek Curie-pontja joval nagyobb, mint az a 154. tablazatban fel-
400
80
360
340
320
0
0 0 0
40 41 42 43 44 45 Ni
418. dbra. Nagyobb Mn-tartalmii adagok Curie-pontja a Ni fiiggvenyeben. Mn = 0,61-1,3%,
Si = 0,01-0,15%
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
-586 Szombatfalvy Arpad
155. TABLAZAT
A kisebb Mn-tartalmii adagok elemzese ?Curie-pontja
Az adag jele
Si Mn
P Cu Ni
T,
Co
N,
0,06
0,07
0,33
0,012
0,005
39,9
351
N2
0,04
0,02
0,32
0,013
0,010
41,1
370
D2
0,06
0,01
0,14
0,012
0,013
0,05
43,4
405
M2
0,04
0,02
0,44
0,009
0,005
43,5
410
D,
0,04
0,05
0,24
0,012
0,002
0,05
43,6
410
I
0,03
0,01
0,44
0,014
0,006
0,06
43,8
408
II
0,03
0,01
0,30
0,012
0,010
0,35
43,9
410
B/
0,04
0,02
0,27
0,010
0,006
0,05
44,0
415
Also hatar
0,03
0,01
0,14
0,009
0,002
39,9
Fels6 hatar
0,06
0,07
0,44
0,014
0,013
0,35
44,0
419. etbra. Kisebb Mn-tartalmil adagok Curie-pontja a Ni ffiggvenyeben. Mn 0,14-0,44%,
Si = 0,01-0,07%
7-c
420 _
?o
400 _
0
00
380 _
00
360 _
340
320
0
62
f
06
.d 8
10
1:2
420. abra. A Curie-pont valtozasa a Mn fiiggvenyeben. Ni = 43-44,2%, Si = 0,01-0,14%
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Vas-nikkel otvozetek Curie-pontjanak vizsgrilata 587
156. TABLAZAT
Kozel azonos Ni- ?Si-tartalnui, de valtozo Mn-tartalmti adagok
elemzese ?Curie-pontja
Az adag ele
C Si
Mn S 1 P
Cu
Ni
Te
Co
D2
0,06
0,01
0,14
0,012
0,013
0,05
43,4
405
M1
0,05
0,01
0,18
0,010
0,002'
43,3
420
D/
0,04
0,05
0,24
0,012
0,002
0,05
43,6
420
B1
0,04
0,02
0,27
0,010
0,006
0,05
43,5
415
II
0,03
0,01
0,30
0,012
0,010
0,35
43,9
410
M2
0,04
0,02
0,44
0,009
0,005
-
43,5
410
I
0,03
0,01
0,44
0,014
0,006
0,06
43,8
408
G
0,04
0,06
0,82
0,008
0,010
0,11
43,8
382
S2
0,04
0,09
0,84
0,006
0,005
-
43,3
380
D
0,05
0,10
0,90
0,022
0,011
0,32
44,0
385
St
0,04
0,02
0,94
0,008
0,009
-
43,7
390
F
0,05
0,12
0,10
0,018
0,011
0,33
43,5
370
J
0,06
0,14
1,20
0,014
0,014
0,35
43,7
370
E
0,06
0,07
1,30
0,021
0,013
0,35
44,2
380
Alsit hatar
0,03
0,01
0,14
0,006
0,002
43,3
Fels5 hatar
0,06
0,14
1,30
0,022
0,014
0,35
44,2
157. TABLAZAT
Kozel atlantic', Ni- ds Mn-tartalma, de valtozo Si-tartalmti adagok
elemzese ?Curie-pontja
Az adag jele
Si Mn IS IP I Cu Ni
Te
D4
D,
II
B/
S1
S2
S,
A2
Ag
Also hatar
Fels5 hatar
0,09
0,01
0,22
0,011
0,003
0,04
43,2
422
0,18
0,01
0,14
0,014
0,010
0,05
43,1
420
0,03
0,01
0,30
0,012
0,010
0,35
43,9
410
0,03
0,01
0,44
0,014
0,006
0,06
43,8
408
0,04
0,02
0,27
0,010
0,006
0,05
43,5
415
0,04
0,02
0,94
0,008
0,009
-
43,7
390
0,04
0,09
0,84
0,006
0,005
-
43,3
380
0,05
0,10
0,80
0,010
0,009
-
43,5
375
0,03
0,45
0,37
0,014
0,001
0,08
43,0
360
0,03
0,65
0,37
0,015
0,004
0,07
43,0
340
0,05
0,67
0,44
0,014
0,007
0,08
43,0
340
0,03
0,01
0,14
0,006
0,001
43,0
0,18
0,67
0,94
0,015
0,010
0,35
43,9
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
DIA-RDP80-00247A002700240001-4
588 Szombatfalvy Arpcid
tiintetett otvozetsore, amib61 nyilvanvalaan kovetkezik, hogy a Mn csakenti a
Curie-pontot. A Mn hatasanak szamszerii megallapitasara a 456. tablazatban
felsorolt adagokat agy valogattuk ossze, hogy Ni- es Si-tartalmuk nagyjabol
azonos legyen, a Mn viszont tag hatarok kozatt valtozzek. A sorrendet novekv6
Mn-tartalom szerint szabtuk meg. A 420. abrabol vilagosan kitiinik a Mn hata-
sa: a Curie-pont linearisan valtozik a Mn-tartalommal megpedig, 0,1-1,3%
Mn-tartalmii Otvozetekben 0,1% Mn kb. 3,7? C-al esokkenti a Curie-pontot.
Hason16 mOdon vizsgaltuk a Si hatasat is: a nagyjabol allando Ni- es
Mn-tartalma, de valtoza Si-tartalma adagokat a 157. tablazatban es a 421.
420
400
380
360
340
320
0,01
003 0,06 0,1
03 06 St %
421. cibra. A Curie-pont valtOzasa a Si fiiggvenyeben. Ni --= 43,1-43,9, Mn 0,14-0,98%
Abram tiintettiik fel. A Si nagyon szeles hatarok kozott, mintegy ket nagysig-
renden beliil valtozik. Linearis beosztasa koordinata-rendszerben a pontok
kezdetben talsagosan siiriisodnek, ezert logaritmikus beosztasa koordinata-
rendszert hasznaltunk. Szembetiino, hogy a kis mennyisegii Si er&teljesen
esokkenti a magneses atalakulas hamersekletet, nagyobb mennyisegben pedig a
hatasa aranylag kisebb. A T, =- f (Si) fiiggveny kb. logaritmikus a vizsgalt
hatarok kozott 0,01%-nal kevesebb Si-ot tartalmazo otvozetet nem tudtunk
ezert az ilyen osszeteteld otvozetre vonatkozo meresi adatok hia-
nyoznak vizsgalatainkbol.
OSSZEFOGLALAS
Vas?nikkel otvozetek curie-pontjanak vizsgalatara berendezest keszitettiink. A hen-
geres probatestet sofiird5ben melegitjiik; a kortilotte lev5 tekercsben magneses permeabilita-
saval aranyos fesziiltseg indukalodik. Az indukalt fesziiltseget es a h5mersek1etet egyetlen
diagramon regisztraljuk, amir51 megszerkeszthet5 a curie-pont. A Ni noveli, a Mn, a Si ? a
bemutatott diagramok szerint ? csokkenti az otviizet curie-pontjat.
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
VAKUUMTECHNIKAI ARAMVEZETO HUZALOK
HOOKOZTA MERETVALTOZASA
DR. FUCHS ERIK
a miiszalci tudomanyok kandidatusa
DK 536.413: 669.018.52
1. Bevezetes
IzzOlampak, elektroncsovek es egyeb vakuumtechnikai gyartmanyok
iivegburaiba az aram atvezetesere femszalakat forrasztanak. A buraknak igy
is legmentesen kell zarniuk a gyartas folyaman, iizem kozben es szobah5raer-
sekleten egyarant. A legmentes zaras csak akkor biztosithatO, ha az iiveg es
a fern h5okozta meretvaltozasa a legkisebb tfirolasi h5merseklet es a beforrasz-
tfisra hasznalt iiveg 420-450? C-os lagyulasi h5merseklete kozott megkoze-
lit5en azonos. Enelkiil az iiveg?fern kapcsolat helyen az iiveg elreped vagy
elvalik a fenat51, a gaztoltes, a vakuum pedig tonkremegy [1, 2].
Az aram.ot bevezet5 fem.szalakat tobbnyire vas-nikkel otvozetb51 keszi-
tik. Jol bevalt pl. az olyan huzal, amelynek magja kb. 42% nikkelt tartalmazO
vasotvozet. Ennek az On. dumet otvozetnek a h5okozta meretvaltozasa Oval
kisebb az iivegenel. Ezert es a nagyobb villamos vezet5kepesseg erdekeben
a dumetre a huzal teljes keresztmetszetere vonatkoztatott 20 ?30%-nyi rez-
kopenyt forrasztanak.
Az ilyen atvezet5 huzalnak hossz- es keresztiranyban m?a h5okozta
meretvaltozasa, hiszen sem a rez, sem a dumet dilatacioja nem ervenyesiilhet
szabadon. Az evtizedes tapasztalat azt mutatja, hogy a keresztiranya (radians)
meretvaltozasnak kell az iivegevel jobban egyeznie. Huzalok radians, h5-
okozta meretvaltozasat azonban a hasznalatos dilatometerekkel nem lehet
merni.
A vas-nikkel Otvozetek alkalmazasat megneheziti, hogy magneses atala-
kulasuk is van; a h5tfigulasi egyiitthatOk ugyanis a Curie-pont koriili h5mer-
sekleten hirtelen es jelentOsen megvaltoznak (422. abra). A j? iiveg?fem
kapcsolat biztositasfira kivanatos, hogy a valtozasok az iiveg lagyulaspontja-
nal nagyobb h5merseldeten menjenek vegbe.
A vas-nikkel otvozetek h5okozta meretvaltozasa a vegyi osszetetellel,
f5leg a nikkeltartaloramal nagyon valtozik. A vegyi osszetetel konkret hatasat
azonban nem lehetett kell5en tisztazottnak tekinteni, ami az evek folyaman mar
sok selejtet okozott.
Vizsgalatainkkal ezert annak a megallapitasara torekedtiink, hogy
1. a htiokozta meretvciltozcis Curie-pont koruli anomcilicijanak hatdrlamersekletei,
tovabba 2. a holdguldsi egyutthato hogyan es milyen mertekben fiigg a nikkel-
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
590ls Erik
Hookozta rnerelvcillozcis
Homirseklet
422. cibra. Dumet-otvozet hookozta meretvaltozasa. A magneses atalakulas a also es f felsO
haterhiimerseklete kozott a hOtagulasi egyiitthato jelenthsen megvaltozik
tartalomtol, valamint az elkeriilhetetlen tobbi kiserti es szennyez5 elem meny-
nyiseget51 [3]. 3. Az atvezetO huzalok biztonsagos gyartasa erdekeben olyan
egyszerU modszert is ki kivantunk dolgozni, amellyel a nemileg kiilortbozo.
hot?l? vas-nikkel huzalokhoz a r ezkopeny legmegfelelab vastagsagclt kisOrleti
gyarta s n??l, adagonkent meg lehet hatarozni [4].
2. Vizsgcilati anyag, vizsgcilati mod
A vizsgalatok celjara tizfele, ipari gyartasbol szarmaze es 32-fele a Vas-
ipari Kutatii Intezetben keszitett vas-nikkel probaanyag alit rendelkezesiinkre.
Az aramatvezetii huzal gyartasabol ezenkiviil kiemeltiink egy olyan 3,8 mm
atmer5jU felkeszterineket, amelynek magja ipari vas-nikkel adagb61, kopenye
pedig az iizemi gyartasnak megfelel5en szinrezbol kesziilt. A rez es a vas-nikkel
keresztmetszet aranya k = 0,41 volt.
Az egyes adagok hOokozta (hossziranyU) meretvaltozasit Chevenard-
rendszerii, optikai regisztralasti differeneial-dilatometerrel mertiik; 2 fokisec
sebesseggel hevitettiink es hUtottiink. A vizsgilatokat szobahOmerseklet es
kb. 550 C? kozatt vegeztiik.
3. Meresi eredmenyek, megfontolasok
A dilatometeres meres soran minden adagra megallapitottuk a Curie-pont
korilli hOtagulasi anomalia hatarhUmersekleteit, valamint a hOtagulasi egyiitt-
hato 0-300? C kozotti erteket. (Vo. [3]). Az eredmenyek reszletes elemzesekor
hogy egyes otvoziik es kiserUelemek hatasat lenyegeben k?1?n lehet
valasztani, sfit atlagos hatasukat szanaszerUen is meg lehet adni (pl. Ni, Mn
Si). A szoras azonban meglehetiisen nagy, amit reszben a vegyelemzes es a
dilatometeres meres pontatlansaganak is lehet tulajdonitani. A vegyi ossze-
tetel es a hUokozta meretvaltozas kozott talalt osszefiigges tehat inkabb csak
a gyartasi eliiirasnak, az osszetetel megengedhet6 szorasinak jobb megalla-
pitasara hasznalhato fel.
A vizsgalatok arra is fenyt deritettek, hogy a dumet adagoknak a mag-
neses atalakulassal kapcsolatos rendellenes haokozta meretvciltozcisa az iiveg
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Veikuumtechnikai aramatvezetO huzalok hOokozta meretvciltozcisa 591
lagyulcispontja alatt megy vegbe. Ezert a szokasos modon, pl. 100-300 C? 115--
mersekleti kozre vonatkoztatott tagulasi egyiitthatO iinmagaban nem lehet
jellemz5 arra, hogy az iiveg lagyulaspontja es a szobah5mersek1et kozott mek-
kora a dumet teljes Osszehnzodasa. Ehhez a Curie-hOmersekletet, illetve az
efolotti dilataciot is figyelembe kell venni. Vegeredmenyben kitfint, hogy meg
celszerfien valasztott osszeteteli elOirasnak megfelel5en gyartott dumet-titvozet
h5okozta meretvaltozasat sem tekinthetjiik azonosnak vagy vegyelem.zesi
eredmenyekb51 meghatarozhatonak. A megfelelii osszetetelanek talcilt dumet-
otvozethez kiilon kell meg valamely alkalmas modszerrel a legkedvezabb, tehcit az
iivegenek megfelelii rezlvas-nikkel keresztmetszeti arcinyt meghatcirozni.
4. A rezkopennyel boritott dumet eredr) htiokozta meretvaltozcisa
A meresi nehezsegekre valo tekintettel elvi meggondolas alapjan keres-
tiik a rez- es a vas-nikkel kiilon-kiilfin jig merhet5 hossziranyn meretvaltozasa,
valamint az atvezet5 huzal ered5 hossz- es keresztiranytl meretvaltozasa
kozotti fisszeffiggest. Az egzakt szamitas tfilsagosan bonyolult lett volna. Ezert
egyszeriisit5 feltetelekkel csak kfize1it5 szamitast vegeztiink.
4.01 A rezkopenyes dumet hossziranya, ereda AL, fajlagos meretveilto-
zeiscira a
Ecu
AlFeNi k ' 4/cu ? =
ZIL L.,
-c?FeNi
, L,
1 + k? Ecu
EFeNi
osszefiiggest vezettiik le. A Al/FeNi es ZIku a szabadon tagulo dumet, illetve:
rez At h5mersekletkiilfinbseg hatasara bektivetkez5 fajlagos, vonalas meret-
valtozasa. A k qc" hanyados a rez- es a vasnikkel-keresztmetszet aranyat,.
gFeNi
Ecu es EF,Ni a rez es a vas-nikkel rugalmassagi moduluszat jelfili.
A Al fajlagos, vonalas meretvaltozas a szokasos dilatometeres felvetelek-
b51 tobbnyire kozvetlenfil leolvashatii; a k a huzalon megmerhet5. A rugalmas-
sagi moduluszok h5mersek1ette1 valtozo ertekeit Mohr es Federhaff-gyart-
many-6, knszast vizsgalo berendezessel, Martens-fele tfikros nyfilasmer5 fel--
hasznalasaval mertiik. Az eredmenyeket a 423. abra foglalja fissze; ebben fel-
tiintettiik az Cu a szamitashoz sziikseges ertekeit is.
E FeNc
4.02 A keresztircinya, haokozta meretvciltozeis szamitasakor abbol indul--
tunk ki, hogy mind a reznek, mind a vas-nikkelnek szabalyos rendszerfi. racsa
van, es igy izotrop anyagkent viselkedik. A be101fik keszitett test fajlagos, h5-.
okozta meretvaltozasa tehat minden iranyban azonos, amig ebben kiils5 hatis
nem akadalyozza.
Az aramatvezet5 huzalban a vas-nikkel es a rez fissze van forrasztva,.
tehat gatoljak egymas szabad alakvaltozasat. Feltetelezzfik azonban, hogy ez
a terfogatvaltozasra nem hat, a kenyszerkapcsolatban csak az alak valtozasa
modosul. igy a vas-nikkel es a rez At h5merseklet-va1tozassal egyfitt jaro
terfogatvaltozasa a .01 merhet5 hossziranyei meretvaltozasbol
kiszamithato. Osszegiiket az (1) kifejezessel osztva, a rezzel boritott dumet.
(1)
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
.592 Fuchs Erik
keresztmetszetenek ered5 valtozasahoz jutunk, amelyb51 vegiil az ered5
AD, fajlagos, radifilis meretvaltozasra a
AD 3 ZilFeNi k ' 'Cu
e 2 k + 1
ECu
1 AlFeNi k 4ICu
EFeNi
2
1 + k?
-11
EFeNi
(2)
keplet adodik.
4.03 Az (1) es (2) kifejezes helyessegenek ellenOrzesere a 2. pontban emli-
tett, rezkOpenyes dumet felkesztermeket hasznaltuk fel. A rez, a dumet, a fel-
kesztermek es a beforrasztfisra haszOlt iiveg mert hossziranyti dilataciojat,
va4mint a felkesztermek szamitott hossz- es keresztiranyti meretvaltozasat
a 424. abroban foglaltuk Ossze; a mert es szamitott hossziranyti meretvoltozas
j?1 egyezik. A m?s meglev5 kiilOnbseg reszben annak tudhatO be, hogy a rez
a tiibb Ora hosszat tartO dilatometeres m.eres soran kOszik. Mivel a gyakorlati
iivegbe forrasztas jOval gyorsabb, a valOsagban feltete1ezhet5en meg jobb az
?egyezes.
A keresztirany? meretvaltozast meresi mod hianyaban nem tudtuk koz-
vetleniil ellen5rizni. A vizsgalt, rezkopenyes dumetadagot azonban iizemi
gyartasban felhasznaltak, megpedig j? eredmennyel. A 424. abrarol az is
leolvashatO, hogy a (2) keplettel szamitott radifilis meretvaltozas a hosszira-
nrinal jobban megkozeliti az Oveget, s hogy az iiveg razsugorodik az atvezet5
huzalra; ez a j? atvezet5 huzal?iiveg kapcsolatnak elengedhetetlen feltetele.
Mindez kozvetve azt bizonyitja, hogy az alkalmazott szamitasi eljaras jo
kozelitessel helyesen irja le a viszonyokat.*
5. A rezkopeny szukseges vastagsciganak szcimitcisa
A 4. pontban a rezkopennyel boritott dumet h5okozta meretvaltozasat
adtuk meg ismert, vagy kozonseges dilatonaeterrel j?l merhet5 adatok fiigg-
venyeben. Emlitettiik, hogy a rezkOpenyes vas-nikkel radicilis meretvaltoza-
sanak kell az iiveget jobban megkozelitenie. Kezenfekv5 ezert a legmegfelel5bb
radifilis dilatficiOja huzal keresztmetszetenek rezlvas-nikkel aranyfit a (2)
osszefiiggesb51 kifejezni. A szamitas a kOvetkez5 alakra vezet:
ahol
k = qcu ?b + ? 4ac
gFeNi 2a
(Aku Ape)
a = 2 ZeNcu
b =
Ecu
1)
46
a' Ecu 3)
2ZID, Ecu
FeNi (3
(
E FeNi
E FeNi
E FeNi
C ? 2(4/FeNi ? ZIDe)
(3)
* A (2) keplettel a szamitott hossziranyd meretvaltozas nagyobbnak adedott a mertnel.
Mivel pedig ezt a (2) kepletet a (3) osszeffigges szamitasakor felhasznaltuk, a szamitott JD,
ertekek is valamivel kisebbek a valOsagosnal.
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Veikuumtechnikai aramatveiet5 huzalok hOokozta meretvaltozasa
593
-1(
114
17000
15000
13000
11000
.9000
7000
0
eel/
ECu
EFeNi
0,75
0,65
0,55
045
100 200 300 400 ?C 500
423. cibra. A rez es a dumet rugalmassAgi moduluszanak valtozasa a hi5mersek1et fliggvenyeben
7
1
---2
3
/
? 4
.
........""/
?....?
?'? ..-
..".. ?
, ....
4".
../....... .
......."'"
......
.?../..
? . ....
.....:0'
....? ..,
.../
..."... ......
./.....**
..../
.60.,t...????
...."'
.....?????? ........"--
..........z.,:r
_...... ...2......".????"""
...-".
...????"'
....." ..
100 200 300 400 ?C
424. cibra. HOokozta meretvaltozas. 1 ? rez, mert; 2 ? dumet (FeNi), mert; 3 ? rezkopenyes
dumet, mert (hossziranyii); 4 ? iiveg, mert; 5 ? rezkopenyes dumet, szamitott (hossziranyti);
6 ? rezkopenyes dumet, szamitott (kereszt iranyd)
A (3) osszefiiggesben szerep15 mennyisegek egy resze allandonak tekint-
het5, s ismert ertekii: az E rugalthassagi moduluszok a 423. fibrin, a ZI/ct,
a 424. Abram talalhatek meg. A il/FeNi-t a kerdeses dumetadag dilatometeres
fe1vete1eb51 hatarozhatjuk meg. igy tehat ahhoz, hogy az atvezet5 huzal rez-
38 A Vasipari Kutate, Intezet EvIconyve
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
594 Fuchs Erik
kopenyenek sziikseges vastagsagat szamitani tudjuk, mar csak a AD, nagysa-
gat, az atvezet6 huzal kivant ered6 radialis meretvaltozasat kell ismerniink.
A (3) egyenlet nem teljesen egzakt szamitas eredmenye. Emellett ? mint
Munk ? a vas-nikkel titvOzetek 116 okozta meretvaltozasaban a Curie-pont
kornyeken jelentOs tares van. Az iiveg?dumet kapcsolat helyen ugyancsak
fellepnek bizonyos meretvaltozasokat okoz6 fesziiltsegek, amelyek kisebbek
c. 70-6
7,0
a
1.0
0,8
0,6
04
02
0
2,4
6,6
75
8,0
? ' / .6
c????-?-sc.
? 70'
/-)
?
-
26 2.8
Al10'3 7 7 /77 /m
425. abra. Az axamatvezetii huzal keresztmetszetenek sziikseges rezlvas-nikkel aranya a dumet
fajlagos, hosszirdnyd meretvaltozasa fiiggvenyeben
3.0
0,4
0,3
0,2
0,7
3,2
LI
120
lehetnek ugyan a vasnikkel-rez kozottieknel, de megsem hanyagolhatak el
teljesen. Ezeket a tenyezOket a AD, megfele16 megvalasztasaval lehet figye-
lembe venni.
A AD, legkedvez6bb nagysaganak kiserleti ellenOrzesere nem volt lehe-
tOsegank. A rezivas-nikkel arany gyakorlati meghatarozasfinak egyszerasite-
sere szerkesztett, a 425. Abram bemutatott diagramban ezert az egyetlen rendel-
kezesiinkre alio, az el6z6kben mar emlitett rezkopenyes dumet prabatest ada-
tait hasznaltuk fel. ? Tajeko26dasul egy ennel nagyobb es egy kisebb JD,
ertekre is berajzoltuk a k = f(J/F,,Ni) gorbeket.
Ugyancsak a jobb attekintes kedveert az abszeisszat ellattuk a meg-
szokottabb, de 0-400? C kozotti 1-o5fokkozl.e vonatkozo atlagos hlftagulasi
egyatthato leptekkel is.
6. Kovetkeztetesek, osszefoglalcis
A kb. 42% Ni-tartalma vas-nikkel otvozeteken (dumeten) vegzett,
illetve a dumetb61 kesziilt, rezkopennyel boritott aramatvezet6 huzalok meret-
valtozasaval kapcsolatos vizsgalatainkbol a kovetkezOk allapithatak meg:
1. A curie-Mmerseklet k?r?li, rendellenes dilatcicio hatcirhiimersekletei az
altalanos felfogassal szemben a beforraszteisra hasznalt iiveg leigyulcispontjeincil
kisebbek.
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Vakuumtechnikai arameavezetO huzalok hOokozta miretvaltozeisa 595
2. Egyes ?tv?z& es szennyezOelemek mennyisege es a duraet6tvtizetek
hCiokozta meretvaltozasa ktiztitti tisszefiigges lenyegeben meghatarozhato.
A nagy szoras miatt azonban a vegyi osszetetel pontos ismerete alapjcin sem lehet
a hiiokozta me'retvciltozcist pusztcin az Osszetetelbol kiszcimitani. Ez az oka annak,
hogy az azonos osszeteteliikent gyartott dum.etadagok hOokozta meretvalto-
zasa e1ter45 is lehet.
3. A rezktipenyes dumet hossz- es keresztiranyii hiSokozta meretvalto-
zasa kiilonbtizii. A ttibb evtizedes tapasztalat szerint a radiaisnak kell a befor-
rasztasra hasznalt iiveg dilataciojaval inkabb egyeznie. Mivel az iisszefiiggesek
nem voltak kelMen ismertek, s a hasznalatos dilatometerekkel csak a hossz-
iranyli meretvaltozast lehet merni, eddig az citvezea huzalok szakseges rezkOpeny
keresztmetszetet csak kiserleti gyeirtits ?kiserleti iivegbe forraszas alapjein lehetett
meahatcirozni.
4. Kimutattuk, hogy a rezkopeny sziikseges vastagscigiinak kiserleti gyarta" s
nelkiili megallapitciscira a dumet adagonkenti, szokcisos dilatometeres vizsgalata is
elegendi Ez sokkal egyszeriibben, olcsobban es gyorsabban elvegezhetO az
eddigi kiserleti gyartasnal. A dumet inert hosszircinyii meretvciltozastibal a rez-
keresztmetszetet elmeleti megfontola s alapjcin lehet szcimitani. A gyakorlati alkah
mazast diagrammal egyszeriisitettiik.
IRODALOM
1. Millner T.: Vasnikkel iitvozetek hOkiterjedesi tulajdonsagainak Osszeffiggese magneses
sajatsagaikkal. Mernoki Tovabbkepzii Intezet. 1954. 2402. sz. Budapest.
2. Millner, T.?Welesz, R.: Acta Technica, 1956. 14. 279-291.
3. Fuchs, E. G.: Acta Technica, 1960. 31. 425-435.
4. Fuchs, E. G.: Acta Techica, 1961. 32. 53-63.
38*
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
A MARADEK AUSTENIT MEGHATAROZASA
MAGNESES ELARASSAL
DR. SZOMBATFALVY ARPAD
DK 620.181.428.5: 669.112.3
Az acelokban edzes utin visszamarado austenit mennyisegenek meghata-
rozasara elterjedt a magneses modszer. Ennek fizikai alapja, hogy az austenit
paramagneses, a martensit pedig ferromfigneses. Igy a ket fazisb611116 rend-
szer magnesezhet5sege elsOsorban az austenit mennyisegevel aranyos. Az auste-
.nitmennyiseg szamszera meghatarozasat azonban nagyon megneheziti, hogy
.edzeskor a karbidok reszben vagy teljesen oldeldnak, es szilard oldat kepz5-
?desekor m.egvaltozik az otvozet magnesezhetiisege. Ezert az a modszer, hogy
az edzett acel magnesezhetOseget az edzes eb3tti allapothoz viszonyitjak es
a magnesezhetOseg szazalekos m.egvaltozasat nyilvanitjak austenittartalom-
:nak, csak ktizelit45 eredraenyt szolgaltat. A maradek austenit mennyisegenek
meghatfirozasara a Vasipari Kutato Intezetben a kovetkezii modszert alkal-
maztuk:
Edzett allapotban raerjiik az acel telitesi magneses intenzitasat (I),
majd m.elyMitessel a maradek austenitet elbontjuk. A melyhiltes heimerseklete
?190? C. Az austenit atalakulasa kovetkezteben a telitesi naagneses intenzitas
ertekre novekszik; a valtozas az austenitmennyiseggel aranyos:
I ?
A ? 1100% .
Az eljaras hibaja, hogy nem az iisszes austenitet mutatja ki, hanem csak
azt, amely melyhatessel martensitte alakul. Gyakorlati szempontbol azonban
az eredmeny teljesen kie1?t, mert szenacelokban melyhiites utan alig
2-3% austenit marad vissza; iitvozott acelokban pedig a m.elyhiltes utan
visszamaradO austenit annyira stabilis, hogy gyakorlatilag allandonak tekint-
het& Tovabbi meretvaltozast vagy kemenyedest mar nem okoz, ezert jelent&
sege inkabb csak elmeleti.
Leteznek ugyan elvileg nagyobb pontossagli magneses eljarasok, ezek
.azonban hosszadalmasak, korillmenyesek, az egyes reszleteredmenyekben
nagy a raeresi bizonytalansfig. Ez osszeadodik es tetemes ertekeket erhet el.
Vizsgalatainkat Lange tipusii magneses merlegen vegeztiik, 20 000 or-
stednel eres'sebb magre3es terben. Ez biztositja a telitesig vale) magnesezest, es
kikiiszoboli a telitetlenseggel 01.6 zavarti hatasokat.
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
A maradek austenit meghatiirozeisa magneses eljtircissal 597
IRODALOM
1. Lange, H.: Probleme des technischen Magnetisierungskurve. Berlin 1938.
2. Dr. Veril J.: AltaMilos metallogrefia. II. kiit. 1956.
3. Maurer, E.?Schroter, K.: Die Bestimmung des Austenitgehaltes durch Messung des
Magnetischen Sattigungswartes. Stahl und Eisen, 1929. 929. o.
4. Sestak?Jenicek: Magneticke vlasnosti ako pomucka ke studie kovu a slitin. Hutnicke
Listy. 1950, 155. o.
5. Gumlich, E.: Wissenschaftliche Abhandlungen der Physikalisch-Technischen Reichsanstalt._
Berlin 1918. Bd 4. Heft 3.
6. Geller, Ju. A.: Opredelenii kalicsesztva osztatocsnogo ausztenita magnitniim metodom.
Zavodszkaja Lab. 1955. II.
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
ACELOK C-GORBEINEK MEGHATAROZASA
DR. SZOMBATFALVY ARPAD
DK 620.181.41: 669.112.2
Az acelok izotermas atalakulasi (C) giirbeinek meghatarozasaval Inte-
zetiink 5 ev Ota foglalkozik. Eliiszor az irodalomban ismertetett eljarasokat
tanulmanyoztuk, ezeket osszehasonlitottuk egymassal, es felmertiik a rendel-
kezesiinkre 6.116 1ehet5segeket. Ugy talaltuk, hogy legkiinnyebben elkeszithetii
egy magneses elven milkod6' berendezes. Else kiserletkent az Intezetiinkben
felallitott Lange tipusii magneses merleget alakitottuk at es ezzel hatfiroztuk
meg nehany acelfajta C-giforbeit. Ez a berendezes azonban nehezkes, a kiserle-
tek elegge koriilmenyesek, ezert konnyebben kezelhet5, gyakorlati celra alkal-
masabb ti.jfajta berendezest terveztiink, amely 1960 evben kesziilt el vegleges
formaj aban.
Az izotermcis citalakulcis vizsgcilateirtak fizikai alapjai
A berendezes elvi vizlatat a 426. abra szenilelteti. Lenyege a G gerjeszt6%
tekercs, amely a tengely vonalaban elhelyezett P probatestet 50 periodussal
magnesezi, valamint az M merotekercs, amelyben m.eghatarozott fesziiltseg
indukalodik.
A methtekercsben indukalt fesziiltseg nagysaga:
U = itHqn2f
ahol p, a probatest permeabilitasa; H magneses terer6'sseg; q a prObatest
keresztmetszete; n2 a meriitekeres menetszama; f a frekvencia.
A kiserlet alatt a q, n2 es f erteke valtozatlan.
A H terer6'sseg a gerjeszt6' tekercs n, menetszamaval, 1 hosszlisaggval es
a benne folyo i aramerOsseggel aranyos:
47r nt ? i
H
10
A tekercs meretei valtozatlanok, az aramerOsseg stabilizalasaval a H is
allandova tehet5, tehat az U fesziiltseg kizarolag a permeabilitastol
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
F
Acelok C-garbeinek meghatarozcisa 599
A ? permeabilitas viszont a
47t/ = H(itt ? 1)
osszefiigges alapjan az I magneses intenzitassal aranyos. Feltevesiink szerint
a H = allando, tehat a permeabilitas a magneses intenzitas fiiggvenye.
A feszultseg meresevel tehat figyelemmel kiserhetjiik a magneses inten-
zitas valtoz as at.
A magneses intenzitas a ferromagneses anyagok jellemz tulajdonsaga.
Az iitvozetek sztivetelemei es magneses intenzitasa koztitt jed definialt Ossze-
426. cibra. A nyitott vasmagii transzformator elven milkod5 mer5rendszer vazlata: G ? ger
jeszt5 tekercs; M ? mer5tekercs; P ? prObatest
ffigges van. Egyetlen fazisbol vale homogen otvozet (es a szinfera) magneses
intenzitasa a fazis egyedi tulajdonsfiga, es fiiggetlen a komponensek magneses
intenzitasatol. Heterogen otvozetek kOziil mindazok magnesezhet6k, amelyek-
ben ferromagneses fazis van. Magneses intenzitasuk a komponensek magneses
intenzitasaval es mennyisegevel (terfogatszazalekaval) aranyos. A magneses
intenzitas a keverekszabaly segitsegevel szamithato. Az a-bol es b-b61 6116
ketfazisti rendszer eseten:
I = a + b l Pa va l PbVb
Ila Va ? Pb vb pa va + Pb vb
ahol I a ketazisti rendszer magneses intenzitasa; Ia, lb az alkotok magneses
intenzitasa; pa, Pb az alkotok stilyszazaleka; va, vb az alkotok fajterfogata.
Austenitb51 es valamelyik bomlastermekeb51 alio heterogen rendszerben
ez az osszefiigges lenyegesen egyszeriibb. Az austenit magneses intenzitasa
/a = 0, a fajterfogatok pedig gyakorlatilag egyen15ek.
igy irhato:
Ib Pb .
Pa ? Pb
Ha a szovet csupan austenit, a magneses intenzitasa nulla, ha az austenit
maradektalanul atalakult: I =- Ib, kiizben pedig a probatest magneses inten-
zitasa az austenit bomlastermekeinek a mennyisegevel (Pb) linearisan valtozik.
A fenti osszefuggesek csak akkor ervenyesek, ha a prObatest telitesig
magnesezett. A gyengebb terben mert magneses intenzitas m?tenyezatO1
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
600 Szombatfalvy Arpad
(a tererOsseg nagysagatOl, a krisztallitok meretet51, a bels5 feszilltsegekt51) is
fiigg. Ezek a tenyezOk azonban egy m.eressorozatban nem vagy csak alig val-
toznak, ezert a hatasuk az I jelentekeny valtozasahoz kepest elhanyagolhatO.
Az I magneses intenzitas, valamint a prObatestet koriilvev5 tekercsben indu-
kalt fesziiltseg tehat csupan az austenit bomlastermekeinek mennyisegevel
aranyos.
Az austenitatalakulas vizsgalatanak az a lenyege, hogy a prebatestet
Ar3-nal nagyobb hOmersekletre vale melegites utan, austenites fillapotban
valamilyen t1 hOmersekletii sofiirdObe helyezziik. Az austenit magneses
inten-
zit? I = 0 leven, az M tekercsben fesziiltseg nem indukalOdik. A lappangasi
id O elteltevel azonban m.egkezdOdik az austenit bomlasa. A bomlasterpaekek
U100
to
Jd6, $
427. abra. A meriitekeresben indukalt fesziiltseg valtozasa az id O fiiggvenyeben: to ? atalakulas
kezdete; t100 ? atalakulas vege
two
mar ferromagnesesek, tehat a probatest magneses intenzitasa novekszik es az
M tekercsben a magneses intenzitassal aranyos fesziiltseg indukalOdik.
Ha a prObatest indukalta fesziiltseget az id5 fiiggvenyeben abrazoljuk,
a 427. Abram lathato gorbet kapjuk. Errol leolvashato az atalakulas kezdetenek
(t,), illetve befejezOdesenek (t?,) id5pontja, ami Po= 0% 4 100%
-s Ploo ----
bomlastermeknek felel Meg. Barmely kozbens5 t id5pontban az austenit
bomlastermekeinek szazalekos mennyisege:
Pb =
U ? U,
U100 U0
? 100 .
A berendezes leireisa
A berendezes harom f5 resze: a) kemenceszerkezet, b) kozponti kap-
csoloszekreny es c) regisztralo pi-5szer.
a) Kemenceszerkezet ?merdrendszer
Az elObb ismertetett tekercsrendszert a gyakorlatban nemileg medosi-
tani kell. A szekunder M tekercsben ugyanis a leveg5 indukciOja miatt akkor
is indukalodik fesziiltseg, ha a prObatest austenites. Emiatt romlik a mere%
rendszer erzekenysege, masreszt a regisztralO milszer alapallasban legfeljebb
k?l?n aramforras segitsegevel allithatO nullara. Ezert ket azonos mer5teker-
cset kapcsoltunk egymassal szemben. Az igy keszitett differencial-transzfor-
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Acelok C-gorbeinek meghataroza sa 601
mator kapcsolasi vazlatat a 428. abra szemlelteti. Az M 1 es M 2 jell szekun-
der tekercsekben azonos nagysigil U0 fesziiltseg indukalodik. Minthogy a
tekercsek egymassal szembe vannak kapcsolva, a benniik indukalt feszilltsegek
ered5je 0.
Ha azonban az egyik tekercsben ferromagneses anyag (pl. a vizsgalando
prObatest) van, ebben az anyag permeabilitasaval es a terer5ssegge1 aranyos
fesziiltseg indukalOdik, amely a masik tekercsben indukalt U, fesziiltseg-
gel csiikken. igy a mer5tekercsb51 kivezetett fesziiltseg kozvetlen fUggvenye
a probatest permeabilitasanak, illetve magneses intenzitasanak.
A tekercsrendszerb51 es prObatestb51 allO nyitott vasmagU transzforma-
ornak meglehetOsen szort er5tere van. Ennek csiikkentese es egyben a tekercs
Gefjeszto-
cram
6'
Ni
1
11/2 Jelfeszultsig
428. abra. Az austenit atalakulasat mer5 rendszer kapcsolasi vazlata: P ? probatest; G ?
gerjeszt5 tekercs; M1 es M2 ? mer5tekercsek
belsejeben lev5 tererOsseg novelese erdekeben a tekercseket vaskopennyel
vessziik korill. Ezaltal a tekercsben a terer5sseg kb. 3,5-szeresere novekszik,
A vaskopeny tovabbi el5nye, hogy a mer5tekercset arnyekolja es igy kikuszo-
Mai a kemence flit5arama miatt letrejiitt er5terek zavaro hatasat.
A merOrendszer vazlatos metszete a teljes kemenceszerkezettel egyiitt
a 429. abran lathato. Miikodese a ktivetkez5: a p probatest vekony, antimag-
neses anyagbol kesziilt fem.szalra fiiggesztve az E cs5kemenceben austenites
allapotra melegszik. HOmersekletet a H1 h5e1emmel merjhk. A kivant hOn-
tartasi id( eltelte utan az F keretet lefele mozgatva, a P probatest az S so-
fiird5be meriil, amelynek h5mersek1ete 112 h(e1emme1 merhet5. A sokemencet
a bifilarisan tekercselt C filt5szal melegiti. A probatest soba meriilesenek
pillanataban az F keret a K kapcsolot atbillenti, amely a regisztralo miiszer
papirtovabbito motorjanak aramkoret zarja.
Az inkubacios id O eltelte utan a prObatest az M merOtekercsben fesziilt-
seget indukal. Ezt a fesziiltseget a kapcsoloszekrenybe vezetjiik.
b) Kapcsoloszekreny
Ebben van a ketfokozatU elektronikus er5sitO, amely a merOtekercsben
indukalt fesziiltseget er5siti es egyeniranyitja, hogy a regisztralo miiszer vezer-
lesere alkalmas legyen. A kapcsolOszekrenyben vannak a kemencek filtOaram-
korenek kapcsol6i es tovabba a fiitesiiket szabalyozo gyariis transzformatorok
s. Ezekkel a kemencek h5merseklete tag hatarok kozott, folyamatosan szaba-
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
'602 Szombatfalvy Arpcid
lyozhat6. A h5mersek1et szabalyozasanak ez a mOdja azert elOnyos, mert a
h5merseklet teljesen egyenletes, elmarad az ejtOkengyeles miiszereknel szoka-
sos, ki-bekapcsolas okozta hOmersekletingadozas. Hatranya, hogy a kemencek
felfiltesere tobb id5 sziikseges.
A fe1me1egit5- es a sokemeneebe helyezett Pt-Ptilli-hOelemek term.o-
fesziiltsege egyetlen miiszeren olvashato le. Ez, valamint az Atkapcsoloja szin-
429. Cibra. A kemenceszerkezet es a merrend-
szer elrendezesenek vazlata: F ? a proba-
testet tart(' ?mozgato keret; H, ?H2 ?
hOelemek; K ? kapcsolo; E ? e15me1egitO
kemence, G ? gerjeszto' tekercs; P ? proba-
test; S ? sofiirdo; M, es M2 - merotekercs;
C ? ffitiiszal
430. cibra. A teljes berendezes fenykepe
?ten a kapcsoloszekrenybe van epitve. A migneses teret gerjeszt5 Aram eras-
sege ampermer5n olvashato le, ami a kemenceszerkezet miikodeser51 is taje-
:koztat.
c) Regisztralcis
Regisztralasra folyamatosan milkod5, HB gyartmanyA vonalirot hasz-
nalunk. A papirhaladas sebessege 127 mm/mm, a maximalis kiteres 120 mm.
Ez kenyelmes kezelest biztosit es a diagram 01 kiertekelhet5. A papirt tov?
bIt? Aramkoret a kem.enceszerkezetbe epitett K kapesolo
029-430. Abra) Agy zarja, hogy a probatest soba meriilesenek pillanataban,
a lehilles t, idOpontjaban kezdOdik a diagram rajzolasa (432. Abra t4 pont).
A miiszer id5A11andoja kb. 0,8 s.
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
7
Acelok C-gOrbginek meghatarozcisa 603
A berendezes fenykepet a 430. Mara, elvi villamos kapcsolasi vazlatat
a 431. abra mutatja. A halozati fesziiltsegingadozasok zavaro hatasanak kikii-
szObiidesere a berendezest fesziiltsegstabilizatorred taplaljuk.
Prdbatert
ilerdtekercs
Gedeszto
tekercs
Kemence
431. abra. A berendezes elvi kapcsolasi vazIata
Az titalakuldsi diagram felvetele ?kiertekelese
A kiserlet alatt lejatsztido h5mersek1etva1tozast es az acel ?and? h5mer-
sekleten vegbemen5 izotermas atalakulasat a 432. abra szemlelteti. A felmele-
gedesi id 5 4 perc (0?t2 szakasz), a tOkeletes oldodas biztositasa erdekeben
a prObatestet meg tovabbi 3 percig az elert h5mersek1eten tartjuk (t2?t3
szakasz). Melegites kozben a prObatest elveszti ferromagnesesseget (curie-
100
0
0 t7t2 t3t4 t5t6
Jdo' $
432. ribra. A probatest homersekletenek es a magneses intenzitasnak a valtozasa az id6
fiiggvenyeben.
pont) es paramagneses lesz (t1 pont), ezt az atalakulast a berendezes nem
regisztralja. Ezutfin a prObatestet tart6 keretet gyors mozdulattal lefele moz-
ditjuk. A probatest soba meriil, es egytittal megindul a regisztralas (t4 pont).
Az inkubacios id 5 alatt az austenit nem bomlik, a t; id5pontban azonban
megkezd5dik az atalakulas, amely a t5 id5pontban fejez5dik be. Ezutan mar
nincs fitalakulas, a diagram egyenes. A magneses intenzitas ekkor 100%-os
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
.7,1A-RDP80-00247A002700240001-4
604 Szombatfalvy Arptid
bomlasnak, a gorbe t4?t5 kozotti szakaszanak megfe1e15 ordinata a 0%-nak
felel meg. Az elObbiek szerint a miiszer kiterese es az austenittartalom kozotti
osszefiigges linearis leven, a kozbees5 giirbeszakasz osztasaval megkapjuk
a kiiltinboz5 mertekii atalakulosnak megfe1e15 id6ket. A CrV 135 jail acel
400 C'-on felvett atalakulasi gorbejet a 433. abran mutatjuk be.
Az atalakulasi gorbe kiertekeleset megneheziti, hogy a gorbe kezdete es
vege erintOlegesen, nemelykor igen kis gorbiilettel kiizeliti meg a vizszintest.
Emiatt az atalakulas kezdeti es befejezesi pontja bizonytalan. Ezert szokas az
100
75
0
--,..
2,!?
5G
7,5
la
.
.
.
la 61t50
175
tToo
2
100 140 180
Jd?,s
433. ilbra. CrV 135 jail acel izotermas atalakulasa 400 C'-on
X'
1%-os es 99%-os atalakulasi pontot az atalakulas kezdetenek, illetve befejez5-
desenek tekinteni [2]. GOrbeink kiertekelesehez mi is ezt a modszert
fogadtukel.
A meresi pontatlanseig
A berendezes pontatlansagat kiserlettel igyekeztiink meghatarozni. Azt
vizsgaltuk, hogy adott h5mersek1eten azonos koriilinenyek kozott felvett atala-
kulasi gorbek mennyire fedik egymast.
A meresi eredmenyek szort savja, tehat a felrajzolt gOrbek burkoloit
a 434. abran mutatjuk be (logaritmikus leptekben rajzolva). A kiserleteket
450 C'-on es 700 C'-on is megismeteltiik, az utobbi eredmenyeit a 435. abra
szemlelteti (ugyancsak logaritmikus leptekben).
A diagrambol a ktivetkezOk allapithatok meg:
A szoras az atalakulas kezdeten es vegen jOval nagyobb, mint a kozepen.
Ez reszben azzal magyarazhatO, hogy az atalakulas kezdetenek es befejez5-
desenek idOpontjat a gorbe aszimptotikus jellege miatt nehez pontosan meg-
allapitani. Az atalakulas kezdetenek, az inkubacios id5nek pontos meghataro-
zasat az is megneheziti, hogy az atalakulas m.egindulasanak regisztralasat
a prObatest soba meriilesenek sebessege is befolyasolja, ez pedig a kiser1etez5
szemely adottsagatol is fiigg.
Az atalakulast siettet5 vagy kes1e1tet5 kOriilmenyek, mint pl. az auste-
nitesites es az atalakulas h5merseklete, hOntartasi id5, az ace! szem.csemerete
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
"Icelok C-gorbeinek meghateirozeisa 605
stb. elegge pontosan merhetii es sziik hatarok kozott tarthato, igy ezek hata-
sat figyelmen kiviil lehet hagyni.
A 434. abrabOl megallapithato, hogy a kiserletsorozatban az inkubaciOs
MO 3-5 s-nak adodott. Ez +25% pontossagot jelent, ami meglehetOsen sok-
nak latszik.
Otvozetlen vagy gyengen otvozott acelokat ? amelyeknek inkubaciers
ideje nehany masodperc ? csak ritkan, egesz kis szelvenyekben lehet izoter-
m.asan nemesiteni. (Az ilyen acelok C-gorbeinek orr-reszet a kiilfoldi gyiljte-
100
75
j 50
"C 25
0
1
fi
10
,7406,s
102
100
75
50
"zE 25
5x10 102 5x102
J , s
434. cibra. Cr 135 jelii acel izotermas atala- 435. abra. Cr 135 jelii acel izotermas fitala-
kulasi gorbeinek szarasi savja 360 C'-on kulasi gorbeinek szOrasi savja 700 C'-on
menyek is csak pontozva rajzoljak, a garbe helyenek bizonytalansaga miatt.)
Kozepesen vagy erOsen i5tviizott acelok atalakulasa mar csak 12-20 s utan
kezd5dik, itt a +1 s meresi pontatlansag elhanyagolhato. Meg kevesbe zavar
az atalakulas befejezCidesenek meresekor elkoyetett pontatlansag. Az eszlelt
nehany masodperces elteres a 102-103 s nagysagrendil idotartam.okhoz kepest
elhanyagolhat6, mert az atalakulas itt olyan lass?, hogy a szorasi say szeles-
segenek megfelelii id5tartam alatt legfeljebb 1-2%-nyi atalakulas m.egy
vegbe. A hiintartasi idol a biztonsfig kedveert ett51 fiiggetleniil a diagrambol
leolvasott idOknel rendszerint valamivel hosszabbra szokas valasztani.
A kapott eredmenyek szerint a berendezes pontossaga a gyakorlati ige-
nyeket kielegiti. A C-gorbek nagyon pontos meghatarozasfira mar csak azert
sem erdemes torekedni, mert az austenit fitalakulasfinak folyamatat: tehat
a C-gorbek alakjat az acel Osszetetelenek a megengedett hatarok kozetti valto-
zasa is lenyegesen modositja.
CISSZEFOGLALAS
Az acelok izotermas atalakulasanak vizsgalatara, a C gorbek meghatarozasara iij
berendezest keszitettiink. Lenyege, hogy a 4 mm 0-j11 40 mm hosszti austenites allapotba
hevitett probatest alland6 h5mersekletii safiirdobe menu, amely valtakoza iranyn magneses
terben fekszik. A proThatestet koriilvev6 tekercsben a magneses intenzitassal, tehat a ferro-
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
606 Szombatfalvy Arpcid
magneses fazis mennyisegevel egyenesen aranyos fesztiltseg indukaledik. Az austenit para-
magneses, bomlastermekei pedig ferromagnesesek, tehat a merOtekercsben indukalt fesztilt-
seg az austenit bomlasanak mertekevel aranyosan n6.
IRODALOM
1. Davenport, E. S.?Bain, E. C.: Transformation of Austenite at Constant Subcritical
Temperatures. Trans. Am. Inst. Min. Met. Eng. 90. 1930. 117-154. o.
2. Wever?Rose?Peter: Atlas zur Warmebehandlung der Stahle. Stahleisen, 1956.
3. Atlas of Isothermal Transformation Diagrams of B. S. En Steels. Sec. Ed. The Iron and Steel
Institute. Spec. Rep. No. 56. London.
4 Atlas of Isothermal Transformation Diagrams. United States Steel. 1951. Pittsburg.
5. Delbart, G.?Constant, A.: Courbes de transformation des aciers de fabrication francaise.
IRSID. 1956. Paris.
6. Hollomon, J. H.?Jaffe, L. D.: Hardenability and Quench Cracking. Trans. Am. Inst.
Min. Met. Eng. 167. (1946). 617-626. o.
7. Kohaszati Lapok 91. 1948 apr.
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
EDZETT ACEL MARADEK AUSTENITTARTALMANAK
RONTGENDIFFRAKCIOS MEGHATAROZASA
DR. FUCHS ERIK
a nafiszaki tudomanyok kandidatusa
DK 548.73: 669.14-156
1. Bevezetes, celkitiizes
Edzeskor az acel tobbnyire nem yank teljesen martensitesse, hanem
kisebb-nagyobb resze austenites allapotbazi marad vissza. Az ilyen ?n. mara-
clek austenit okozta kisebb kemenyseg pl. forgicsolo szerszamokat selejtte
tehet. A maradek austenit metastabilis is, idOvel meg atalakulhat, s ez
be1s6 fesziiltseget, meretvaltozast, s6t -Wrest is okozhat. Mivel golyoscsap-
agyak, idomszerek es hason16 gyartmanyok adott esetben mar nehany
mikronos meretvaltozas hatisara tonkremehetnek, a kerdes gazdasagi jelen-
t6sege is nyilvanval6.
A maradek austenit mennyiseget, megjelenesenek es bomlisAnak kiiriil-
menyeit mar sokat vizsgaltak. Megsem alakult ki eddig igazan egyszerii, Alta-
lanosan hasznalhato ajar& a maradek austenittartalom meghatarozasara,
holott a metallogralianak mar szinte minden modszeret felhasznalta.k. A fern-
mikroszkopos sziketvizsgalat ugyan minden metallograliai laboratoriumban
kOnnyen elvegezhet6, finomszemcses szovetben azonban igy 10%-nal kevesebb
austenit sokszor ki sem mutathato. A dilatometeres es a mcigneses eljarasok
tobbnyire nagyon koriilmenyesek es f61eg kvantitativ vizsgalatok celjara
tnlsagosan bizonytalanok. Munkadarabok roncsclas nelkiili vizsgalatara sem
alkalmasak, mivel meghatarozott, sokszor egeszen apro probatestet kivannak;
a Lange-fele magneses merleg probatestje pl. 1 mm 0 X 6 nam. meretii. Az
ilyen probatest kivagasa nemcsak nehez (edzett acelrol van sz6, amely legtObb-
szOr csak koszoriilessel munkalhato meg), es nemcsak a probatest roncsolasa-
val jar, hanem hO es deformacio reven konnyen a szovet megvaltozasat okoz-
hatja. Ez az eredmenyeket is meghamisitja.
A rOntgendiffrakcios fazisanalizis az emlitett nehezsegekt61 joreszt
mentes. Bar m?celra kiterjedten hasznaljak, a maradek austenittartalom
meghatdrozasara eddig csak ritkan alkalmazta.k. Ezert arra torekedtunk, hogy
a maradek austenittartalom riintgendiffrakciiis meghatcirozeiscival kapcsolatos
eddigi eredmenyek alapjcin egy iizemekben is haszncilhato, gyors, lehetoleg egyszerii
?roncsolcis nelkiili eljcirast alakitsunk ki.
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
608 Fuchs Erik
2. Az austenittartalom meghatcirozeiscira
eddig hasznalt riintgendiffrakcitis mOdszerek
A maradek austenittartalom meghatarozasara kidolgozott els5 eljarasok
valamely osszehasonlitasi alapul valasztott anyag reflexiOinak intenzitasat
hasonlitottak ossze bizonyos austenitreflexiok intenzitasaval [1, 2, 3]. A ref
lexiOk relativ intenzitasabOl ismert austenittartalmil probakkal vegzett hit e
lesites alapjan kOvetkeztettek az ace! austenittartalmara.
Necsvolodov es kOvet5i felismertek, hogy felesleges a meghatarozashoz
kii1s5 osszehasonlito anyagot hasznalni. Megallapitottak, hogy milyen austenit-
tartalomnal mely austenit-, illetve martensitreflexiOk intenzitasa tekinthet5
azonosnak; az eredmenyeket tablazatba foglaltak. A rontgenfelvetelen igy csak
a kb. azonos feketedesii y es a reflexiOkat kell kivalasztani ahhoz, hogy a tab-
lazatbeil a prOba austenittartalmat ki lehessen olvasni. (Hom.olOg vonalparok
modszere.) A filmek denzitometralasara nincsen sziikseg; a kb. +5%-os pon-
tossaghoz a szerz5k szerint e1egend5 a szabad szeminel yak) becsles [4, 5, 6].
Az emlitett eljarasok a reflexiOk maximcilis intenziteiscit, tehat a reflexio-
nak pl. mikrodenzitometerrel meghatarozhatO intenzitaseloszlasi gorbejenek
csacserteket tekintettek az egyes fazisok mennyisegevel aranyosnak. Necsvolo-
dov modszerenel is ez a helyzet, mivel a reflexios vonalak feketedesenek szub-
jektiv megitelesekor inkabb a legfeketebb reszek ervenyesiilnek. Csak torzi-
tatlan racsszerkezetnel jogos azonban a legnagyobb feketedest az egyes fazi-
sokkal aranyosnak tekinteni, mivel torzitott racsrOl szarmazo reflexiOk
intenzitaseloszlasi gorbejiik tehat szelesebbe es alacsonyabba lesz. Az edzett
acelban lev5 austenitnek, de kiilOnosen a martensitnek azonban altalaban er5-
sen torzitott a racsa. Ezert helyesebb a meghatfirozast a reflexiOk An. integrcilt
intenzitciscira, vagyis az intenzitaseloszlasi gorbe alatti teriilet nagysagara
alapitani.
Az els5, a reflexiok integralt intenzitasat felhasznalO eljarast Averbach
.es Cohen kozolte 1948-ban, ezt kesObb Beu, Averbach, illetve Khol tOkeletesi-
tette [7-13]. A meghatarozashoz nehany austenit- es martensit-reflexiOt
-valasztottak ki, amelyekre felirtak a
Pa = konst. Ra ? A(0) ? VG, =
konst. 1? F2 ? m ?(L ? P)? C2A4 ? A(0) ? -Ka
2
(1)
Osszeffiggest. Itt Pa az a-fazis (martensit) reflexiojanak integralt interizitasa;
Ra egy a reflexi6 intenzitasaval aranyos tenyez5; va az a-fazis elemi cellajanak
terfogata; m a riessik gyakorisaga; L a Lorentz-fele egylitthatO; P a polari-
zaciOs egyiitthatO; e-2m a Debye ?Waller-fele h5mersek1eti egyiitthato; A(0)
a prOba abszorpciOs tenyez5je; 0 a reflexios szOg es Va a sugarzas erte anyag
a-fazisanak terfogata. Austenitreflexiok eseteben ertelemszerilen y keriil az
indexek helyere.
A reflexiiik P integralt intenzitasat vagy fotografikusan vagy kozvetle-
nill, diffraktometerrel mertek. Az austenittartalmat szamitott R ertekek fel-
hasznalasaval hataroztak meg.
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Edzettac?austenittartalmdAak rontgendiffrakcios meghatcirozei sa 609
A vizsgalatok hosszadalmasak voltak, egyetlen felvetel kiertekelese
1/2-1 1/2 orat vett igenybe. Az R ertekek ui. valtoznak a racsparameterrel,
es az ett(51 fugg reflexios szogekkel. Az acel racsparanaeteret nagyobbreszt az
atalakulo austenitben oldott karbonatomoknak lehet ebben szerepiik, a pl.
oldatlan karbid alakjaban jelenleviiknek nem. Ezert minden pontos vizsgalat
soran kiilon meg kellett hatarozni a probik karbidtartalmat; a szamitasokat
az acelnak ennek figyelembevetelevel korrigalt karbontartalmara vegeztek.
Ezeket a nehezsegeket csak reszben lehetett kikiiszobolni el5re szamitott
t??
zatokkal, nomogramokkal.
3. A sajcit eljeircis alapjai
A celkitiizesnek megfe1e16' eljaras kidolgozasa leginkabb Averbach, Cohen
es kovet5ik mOdszere alapjan latszott lehetsegesnek. Elfogadtuk az (1) Ossze-
fiigges ervenyesseget, amely Beu nyom.an Osszevonassal a
Ga Va (2)
Rovidebb alakra hozhato [9]. Itt tehat
1
Cc, = ? F2 ? m(L ? P)e-2m ? A(0)
va2
? (3)
A vizsgalat celjara kivalasztott austenit-, illetve martensitreflexiokra felirt
(2) osszefiiggeseket Osszegezve, s ezeket elosztva egymassal kapjuk, hogy
A -`
EG,,, V
EPa EGa Va
Vy = 100%
(4)
(5)
iisszefiiggest is figyelembe veve az austenittartalom meghatarozasara a kiivet-
kez6'iij egyenlet adodik:
EP,y
V ? EPa
EG
EPa EGa
100% (6)
A (6) egyenletben az austenittartalom h a fly a dos o k fiiggvenye. Az egyik
hanyadost az alapul valasztott reflexiok mert, P integralt intenzitasabol
a m.asikat az ezekhez a reflexiokhoz j? kozelitessel szamithato G egyiitthatiThol
lehet meghatarozni [14].
A G egyiitthatok nagysaga ? mint emlitettiik ? adott reflexiora es
adott felveteli me:wing csak a racsparameter valtozasateil, valamint kisebb
mertekben a reflexios szog ez utobbival jari5 valtozasit61 fugg. Mivel a racs-
parameter es ezzel az demi cella terfogata minden austenit-, illetve martensit-
2
reflexiOra ugyanaz [vii. (3) osszefiigges], aEG kifejezesben alakban a E
EGa
jelek ele ki is emelhea
39 A Vasipari Kutat6 Iutezet tykonyve
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
610
Fuchs Erik
0,28
(.1
0,27
.-75?
0,26
48
47
46
45
25
24
23
0 0,4 0,8 72
C-tartalom, &lig%
1,6
436. abra. As austenit es a martensit elemi cellajanak terfogata a karbontartalom fiiggvenyeben
([19, 20] nyoman)
Mind az austenit, mind a martensit racsmeretet es ezzel az elemi cella
terfogatat (v) is dOntOen a karbontartalom hatarozza meg. A 436. abra161
kitanik azonban, hogy a a kifejezes a karbontartalomtol gyakorlatilag
v )2
v
(
7
ffiggetlen, ha az austenit es a martensit vegyi osszetetele azonos. Edzeskor ez
szinte mindig igy van, hiszen a diffilziohoz tillsagosan rovid az id5. Hasonlo
meggondolas alapjan a a kifejezes a G egyiitthatok tobbi tenyez5jet51 is
v
v 12
(
-1,
gyakorlatilag fiiggetlennek tekinthet5.
Az elOzOkb51 kovetkezik, hogy a (6) egyenlet EG hanyadosett ?legalabbis
22Ga
otvozetlen es kevesse otvOzOtt acel vizsgalatakor ? minden adott felveteli
modra ?adott reflexiokra vonatkozoan konstansnak, illetve egyszer s mindenkorra
szcimithatlinak lehet tekinteni. igy az austenittartalom meghatarozasa az eddigi
eljarasokhoz kepest joval egyszeriibbe es gyorsabba
Az (1) 5sszefiiggesben szerep15 konstans nagysaga adott koriilmenyek
kozott mindenjeflexiora azonos, fiiggetlen a probaanyaguil, s igy a hanyados
kepzesekor kiesik. Ezert figyelmen kiviil hagyhatjuk.
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
IL
;
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Edzett acel austenittartalmanak reragendiffrakcios meghatcirozasa 611
4. Diagramok az austenittartalom meghatcirozcis eira
Lattuk, hogy a (6) egyenlettel ket hanyados fuggvenyeben lehet az edzett
acel maradek austenittartalmat meghatarozni. Az egyiket a reflexi6k mert
intenzitasab61, a m.asikat egyszer s mindenkorra lehet szamitani. Kezenfekv5
100
90
60
70
30
20
10
Fe - Ka
4(220)14(3t0i 31222)
1&000)4(211)1igt(220)
1.(220)-Ai(11)
la(211)
0,050,1QOl 0,5 1
ZPa. /ZPoc
437. Ara. Diagram az austenittartalom meghatarozalsara [17] Co-Kesugarzas
5 10
50 100
ezert a felvetelek kiertekeleset diagram segitsegevel egyszeriisiteni. Abszcisz-
EP
szaul a meresi eredmenyekb61 kepezett erteket, ordinataul kozvetleniil
EPa
a maradek austenittartalmat celszerii valasztani.
Regebbi m.unkakat es adottsagainkat figyelembe veve a m.aradek auste-
nittartalom. meghatarozasara Co?Ka vagy Fe?Ka sugarzast alkalmaztunk;
eredetileg az austenit (220), (311) es (222) reflexi6it, s a martensit (200), (211)
es (220) reflexioit hasznaltuk fel. KesObb azonban tobbnyire megelegedtiink
az austenit (220) es (311), valamint a martensit (211) reflexiojanak felhaszna-
lasaval. A 437. es 438. Mira az igy keszitett diagramokat mutatja. Az abszcisz-
39*
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
612
Fuchs Erik
100
Q? Ka
90
80
70
60
50
ts
40
30
20
10
0
3.(229)#4(310#4(222)
Fix(200)1-4(210#11a(220)
P7(220) * (3ir)
&(2u)
0,01 05 1
Z4/ZP?
438. eibra. Diagram az austenittartalom meghatarozasara [17] Fe-Kesugarzas
005 0,1
10
50 700
szan logaritmikus lepteket alkalmaztunk, egyreszt, hogy kis austenittartalom-
n?legyen a leolvasas pontossaga, masreszt, hogy a diagramon a
nagyobb austenittartalmat is abrazolhassuk.
A diagramokat eredetileg szamlakicsoves regisztralas esetere szamitottuk
[A(0) = 1/2], de j6 kOzelitessel filmregisztr alas vagy krista1ymonokroma-
toros precizios meresekre is ervenyesek [14].
5. Megvalositott felveteli modok
A vazolt eljaras gyakorlati m.egvalositasara az Intezet egyszerii, Seifert ?
Debyeflex-rontgendiffrakeios berendezese allott rendelkezesiinkre. Szam1616-
esOves mereseket a miskolei Nehezipari Miiszaki Egyetem Metallografiai Tan-
:szeken fel?Itott, szovjet gyartmanyti, URSz 50 / tipus? diffraktometeren
vegezhettiink (442. Abra).
5.01 Filmregisztralcis. A vizsgalatokhoz a Seifert-kesziilek 57,3 mm be1s6
atmeri5j6. Debye?Scherrer-kamrajat hasznaltuk fel. A probat a Bragg?
Brentano fokuszalasi elv szerint vizsgalandO feliiletreszevel a hengeres kamra
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Edzett acil austenittartalmartak rontgendiffrakcios rneghatarozasa 613
439. dbra. A proba forgatasdra kiegeszitett Debye?Scherrer-kamra elemei [21]
440. abra. A rontgenkamra a kettiis fedel n?ill
tengelyebe helyeztiik; a prOba felalete a primer sugarral a figyelembe vett
reflexi6k kozepes reflexios szoget zarta be.
A kiserletek sordn kitilnt, hogy killonosen az MSZ 2657 szerinti 4-5-nel
durvabb szem.csemeretii prObakat vizsgalt sikjukban forgatni kell, hogy a
reflexios gyin1k egyenletes fedettsegiiek legyenek. Mivel ez a forgatas a gyari
kivitelil kamraban nem lehetseges, 6.j prObatesttartot es ketreszes kamrafed5t
is keszitettiink. igy mind a prOba megfe1e15 forgatasat, mind a kamxa feny-
mentes zarasat meg tudtuk oldani (439-441. Mara).
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
614 Fuchs Erik
441. cibra. Az atalakftott kamra a riMtgenkesztileken
442. cibra. Az URSz 50 I diffraktometer
?
A tulajdonkeppeni prObatarto egy, a peremen horonnyal ellatott tfiresa,
amelynek kozeps5 nyilasahoz a probat lemezrugo szoritja. A taresat harom,
a horonyban fe1fekv5 gorg5 tartja helyzeteben; az egyik gorg5t rugo fesziti
meg. A prolatartot egy, a fe1s5 gOrg5 meghosszabbitott tengelyen lev5 kerek-
kel lehet forgatni, amelyet egy a fedelre szerelt, s kivii1r51 forgatott masik
kerekkel, gumizsinOrral lehet meghajtani. Az ismertetett kiegeszites ertelem-
szerilen m?Debye?Seherrer-kamran is megvalosithato.
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Edzett (tat austenittartalmditak rtintgendiffrakcios meghatcirozcisa 615
A felveteleket P-sziir5vel sziirt Co-Ka vagy Fe-Ka sugarzassal keszitettiik.
5.02 SzcimIcilocsoves regisztrcilcis. Mivel a rendelkezesiinkre allO kristaly-
monokromatorok es fl-sziir5k telsagosan csokkentettek volna a primer r?ntgen-
sugar intenzitasfit, felhasznaltuk egy vas anOdU rontgencs5 teljes Ka+p sugar-
zasat. (Anodaram 40 kV, 8 niA.) A fl-vonalakat ilyenkor termeszetesen nem
szabad figyelmen kiviil hagyni. Az austenit (220) Ka-reflexioja pl. a marten-
sit (211) Kp-reflexiejahoz nagyon kozel van. KimutathatO azonban, hogy a fel-
hasznalt reflexiOk integralt intenzitasa kielegit5 pontossaggal kiilonvalaszt-
hate mind a 16-vonalak, mind az ugyancsak gyakran eszle1het5 karbidvonalak
intenzitasatOl.
A felveteleket a Bragg?Brentano fokuszalasi elv szerinti, szokasos
szamlalOesoves elrendezessel keszitettiik. A probak forgatasara itt is keszitet-
tUnk ?j prObatartot. A prOba ebben rug& lappal a femmikroszkopok targy-
asztalara emlekeztet5 taresahoz van szoritva, amelyet kis szinkronmotor
hajt meg.
6. A meres pontossciga
6.01 A geometriai koriilmenyek hatcisa. Az ismertetett felveteli modok
a Bragg?Brentano-fele fokuszalasi elv alapjan kivaimak eles es intenziv
reflexiokhoz jutni. Az egzakt beallitas azonban ? kiilonosen nagyobb vagy
bonyolult alake targyak ronesolas nelkiili vizsgalatakor ? sokszor nagyon
nehez. Beu ?Koistinen regebbi eredmenyei szerint azonban a meresi ered-
menyeket Oval nagyobb beallitasi hibak sem valtoztatjak meg erdemlegesen,
mint amekkorak a gyakorlatban el5fordulnak [15]. igy az esetleg meg nem
kifogastalanul beallitott fokuszalasi feltetelek hatasa elhanyagolhate.
6.02 Az eljcircis erzekenysege dont5en a felvetel kOriilmenyeit51 fiigg.
Nyilvfinvalo ugyanis, hogy a (6) Osszefiiggesb51 az austenittartalom matema-
tikailag tetszes szerinti pontossaggal szamithatO. Mivel a EG hanyados a vizs-
EGa
galat soren fillandO, az a dOnt5, hogy milyen pontosan tudjuk az egyes ref-
lexiOk P integralt intenzitasat meghatarozni. Arra torekedtiink tehat, hogy
az alkalmazott egyszerii felveteli modoknal tisztazzuk a meresi pontossag
harom alapvet5 kerdeset: 1. mekkora austenittartalom meghatfirozasara
hasznalhato a medszer; 2. milyen hatarok kozott reprodukalhatOk a vizsga-
lati exedmenyek; es 3. mennyire ternek el ezek a valeodi austenittartalomtol.
Az els5 ket kerdest kereken haromszaz vizsgalat alapjan tanulmanyoz-
hattuk. Ugy talaltuk, hogy altalaban 5%-W-a tab austenit merhet5, her ked-
vez5 esetben a diffraktometer 2% austenittartalmat is kimutatott.
A meresi eredmenyek reprodukalhatoscigcit kiilonboz5 austenittartalmU
golyesesapagyacel prObakon vizsgaltuk. Mindegyik proban 4-12 merest
vegeztfink; nevleges austenittartalomnak az fitlagerteket tekintettiik. Film-
regisztralaskor a szOras +2%, a diffraktometerrel vale mereskor +1,5%
austenitnel nem volt nagyobb, megpedig tObbe-kevesbe fiiggetleniil az auste-
nittartalom tulajdonkeppeni nagysigatOl. Ez reszben azzal magyarezhato,
hogy a reprodukalodas f5leg az integralt intenzitassal aranyos teriiletek elha-
tarolhatOsagatol fiigg, ez a bizonytalansag pedig gyenge ?er5s reflexieknal
hasonlo.
I Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
616 Fuchs Erik
A harmadik kerdesre, hogy mennyiben ter el a megillapitott austenit-
tartalom a valOdit61, nehez kozvetlen valaszt talalni, mert megbizhato ellen'
grzesre nincsen mod. Kimutathato azonban, hogy az ismertetett eljaras Ova
a reprodukalodas hatarain beliil a regebbi modszerekkel azonos austenittar-
talmat 'ad meg.
A regebbi eljarasokkal kapcsolatban reszletesen vizsgaltak a r?ntgen-
diffrakciosan es metallografiai Oton meghatarozott austenittartalom kozotti
elterest [7, 16]. JO egyezest talaltak, csak kis austenittartalomnal adodott
mikroszkoposan valamivel kisebb ertek. Ez a kiilonbseg azonban a szovet-
vizsgalat termeszetes sajatsaganak tekintend6'. Vegeredmenyben tehat az
ismertetett eljarassal meghatarozott gyakorlatilag megegyezik a valOdi auste-
nittartalomMal.
A teljesseg kedveert megemlitjiik, hogy kristilymonokromatoros vagy
egyeb korszerii berendezessel a talaltnal sokkal nagyobb pontossfig is eler-
heti3 [7, 15].
1
443. abra. Edzett acelproba: a ? koszornit, b ? elektrolitosan fenyesitett es c ? mechanikus
fenyesites utan kemiai Uton maratott fehileterol diffraktometerrel keszitett felvetel
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Edzett aced austenittartalmcinak rontgendiffrakcios meghatcirozasa 617
6.03 A probaeltikeszites hatcisa. A vizsgalandO feliilet megfe1e15 e15-
keszitese alapvet5 je1ent5segii, hiszen ismeretes, hogy a rOntgensugarak
femekbe csak kb. 0,01 mm melyen hatolnak be erdemleges intenzitassal. igy
csak ez a vekony felUleti reteg vehet reszt a reflexiok kialakitasaban. Az aus-
tenittartalom helyes megallapitasatoz nagyon fontos tehat, hogy az egyes
fazisok aranya a feliileten az egesz darabra je1lemz5 legyen. (Ugyanez a lave-
telmeny termeszetesen a metallografiai szovetvizsgalatra is ervenyes.)
Az edzett acel szovetelemei metastabilisak: a tetragonalis martensit
szabalyossa, az austenit bomlastermekke kivan fitalakulni. Ezeket a folya-
matokat minden kii1s5 beavatkozas, nevezetesen h5 es deform.aciO je1ent5sen
Meggyorsithatja. Ezert dltalaban vizesen koszOriilnek; a j? vizMites ui. a fej15-
15d5 meleget hatasosan el tudja vezetni. Jo kOszoriileskor a feliileti deformaciO
is kicsiny. Az elektrolitos fenyesites kedvez5, mert ennel sem h5fej1Odes, sem
deformaciO nincsen, s5t meg a legfels5, ?n. Beilby-reteg is eltavolithato. E ta-
pasztalatok ellenere a feliileti e15keszites es austenittartalom rontgendiffrakciOs
meghatarozasfinak eredmenye kozott nem kell5en tisztazott az Osszefiigges.
JOval regebben 1000? C-reil olajban edzett golyoscsapagy acel probat
valasztottunk tehat ki, s negy-negy felvetellel meghataroztuk ennek maradek
austenittartalmat vizes kOszOrilles, elektrolitos fenyesites, valamint mechanikus
fenyesitest kovet5 vegyi maratas utan. A szamszerii eredmeny a meresi hiba
hataran beliil mindig azonosnak adOdott (31,5%). Amint azonban a 443.
abran peldakeppen bemutatott diffrakciOs felveteleken is latszik, az elektrolito-
san elOkeszitett felilletr51 szarmazi5 reflexiOk intenzitaseloszlasi gorbei jobban
megkOzelitik a haranggOrbe alakjat, s ezen kiviil keskenyebbek es magasabbak
is a csak mechanikusan megmunkalt feliiletr51 szarmazokenal. A csak koszoriat
feliileten keletkezett reflexiOk egyenlOtlenebb intenzitaseloszlasra, er5sebben
deformalt kristalyracsra utalnak.
Az elmondottakbol megallapithatO, hogy a proba el5keszitesi mOdjanak
nincsen lenyeges hatasa a vizsgalat eredmenyere, ha azt nagyon gondosan
vegeztek. Le,galabbis olyan acelnal nem, amelyet edzes utan egy ideig hever-
tettek, vagy megeresztettek, ahol tehat a maradek austenit termikusan tobbe-
kevesbe stabilizalodhatott. M?kiserletek alapjan azonban igy latszik, hogy
kozvetlenul edzes utan vegzett barmilyen gondos kOszoriiles m?s meghami-
sithatja az eredmenyeket.
OSSZEFOGLALAS
Edzett acelok maradek austenittartalmanak rontgendiffrakcios meghatarozasara
olyan osszefiiggest vezettiink le, amely az acel vegyi osszetetelet61 messzemen6en fiiggetlen.
Segitsegevel a rontgendiffrakciOs fe1vete1ekb61 az eddigi legalabb fel Ora helyett egy-ket percen
beliil meghatarozhatO a pr6ba austenittartalma.
Az eljarast fotografikus es diffraktometeres regisztralassal megvalositottuk es reszle-
tesebben foglalkoztunk a meresi pontossag kerdesevel.
IRODALOM
1. Tamaru, K.?Sekito, S.: Sci. Repts. Tohoku Imp. Univ. 1931. 20. I. 377-394.
2. Gardner, F. S.?Cohen, M.?Antia, D. P.: Trans. AIME, 1943. II. 306-317.
3. Fletcher, S. M.?Cohen, M.: Trans. ASM. 34. 1945. 216.
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
.01A-RDP80-00247A002700240001-4
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08 :
-2,IA-RDP80-00247A002700240001-4
618 Fuchs Erik
4. Necsvolodov, V. V.: Szbornik ?Rentgenografija v primenenii k isszledovaniju materialov"
ONTI (1936).
5. Palatnik-Fuksz: Ucseniie zapiszki Harkovszkogo universziteta, 1950. 30. 213-235.
6. Landa, R. A.:I Zavodszkaja Laboratorija, 1956. 1. sz. 83-87.
7. Averbach, B. L.-Cohen, M.: Trans. AIME, Metals Technology. 1948 febr. 401-415.
8. Averbach, B. L.-Castleman, L. S.-Cohen, M.: Trans. ASM. 42. 1950. 112-120.
9. Beu, K. E.: Trans. AIME, Jn. of Metals, 1952 dec. 1327-1328.
10. Beu, K. E.: Trans. AIME, Jn. of Metals, 1953 nov. 1539-1540.
11. Averbach, B. L.: Trans. AIME, Jn. of Metals, 1953 jan. 87-88.
12. Beu, K. E.: ASTM Proceedings, 1955. (Appendix IV.) 630-643.
13. Khol, Fr.: Hutnicke Liisty, 1957. 12. 299-302.
14. Fuchs E.: Kandidatu s ertekezes, Budapest 1960.
15. Beu, K. E.-Koistinen, D. P.: Trans. AIME, Jn. of Metals, 1953 nov. 1529-1530.
16. Harris, W. I.: Nature, 161. 1948. 315-316.
17. Fuchs, E.: Acta Technica, 32. 1961. 389-414.
18. Fuchs, E.: Acta Technica, 33. 1961. 165-177.
19. Honda, K.-Nishiyama, Z.: Sci. Rep. Tohoku Univ. 21. 1932. 299-331.
20. Vero, J.: Az ipari vasiitvozetek metallografiaja I. Akademiai Made). Budapest 1960.
21. Fuchs, E.: Eklaclas a XIII. Banyaszati es Kohaszati Napokon. Freiberg/Sa, 1961.
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
ALUMINIUMOXID SZEMCSEMERETENEK RONTGENDIFFRAKCIOS
MEGHATAROZASA
DR. FUCHS ERIK
a miisaaki tudomtinyok kandidatusa
DK 548.73: 549.517.1
1. Bevezetes, celkitazes
A korszerii gyartasi eljarasokban fontos szerepe van az aluminium-
oxidb61 kesziilt (miikorund) forgacsolo es egyeb szerszamoknak. El?it?
technologiajuk kidolgozasahoz, valamint min3segiik megitelesehez tObbnyire
az alapanyagok, felkesz es kesztermekek szemcsemeretenek meghatarozasa is
sziikseges.
Mikroszkoppal azonban a kb. mikron meretii vagy annal aprobb szem-
csekb451 fill6 porok alig vizsgalhatok. A makorund szerszambol emellett csak
nagyon koriilmenyesen es dragan lehet a sziikseges vekony csiszolatot elkeszi-
teni. A vekonycsiszolat keszitesekor a miikorund szerszam sziiksegkeppen
tonkremegy, a vizsgalatot tehat ? legalabbis annakidejen ? nem lehetett
roncsolas n??l elvegezni.
Olyan roncsolas nelkiili eljaras kidolgozasat tiiztiik ki ezert celul, am.ely
a por alapanyagtol a kesz lapkaig vagy m?szerszamig a gyartas minden
fazisaban a proba roncsolasa n?iil hasznalhato. igy terelddiitt a figyelem
rOntgendiffrakcios vizsgalatokra [1].
2. A szemcsenteret rontgendiffrakcios meghatecrozdstinak alapja
Mint ismeretes, valamely kristalyra es, hullamhosszilsagli r?ntgen-
sugar a Bragg-tdrveny ertelmeben reflektal6dik, ha a
= 2 d ? sin
osszefiigges ki van elegitve. (d a kristdly racsparametere, (9 pedig a reflexiiis
sziig). A kristcilyhalmazra juto monokromatikus rOntgensugar nyoman reflexios
gyarlik keletkeznek az Oket felfogo filmen (444. abra). Megallapitottak, hogy
ezek a gyariik foltokk?zakadozottak, ha a kristalykak a mikroia nagysag-
rendnel nagyobbak, s a szakadozottsag annal kifejezettebb, minel nagyobbak
a szemcsek. A kb. mikron-tizedmikron nagysagrendii szemcsekr61 keletkezett
gydriik homogen, eles vonalakkent jelennek meg. Tizedmikron nagysagrendii-
nel is kisebb szemcsek eseteben pedig a meretcsokkenessel egyiitt a homogen
reflexiOs gyiiriik is egyre difflizabba lesznek. A pontos hatarokat felvetel-
technikai kdrii1menyek szabjak meg.
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
DIA-RDP80-00247A002700240001-4
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08 :
-2,IA-RDP80-00247A002700240001-4
620 Fuchs Erik
Amint ez meglev5 ismeretekb51 es sajat vizsgalatok eredmenyeb51 is
kitiint, a meghatarozandO szemcsemeretek a tizedmikron, illetve az ennel
nagyobb nagysagrendekbe tartoznak. A meghatarozast tehat a vonalelesseg
tenye, illetve a vonalak szakadozottsfigi kOriilmenyei alapjan lehet elvegezni.
444. abra. Reflexios gy?rfI keletkezese vegreflexieis felveteli modnal
3. A szemcsemeret meghatarozcisa szcimitcissal
A szemcsemeret rontgendiffrakcies meghatarozasanak feltetele, hogy a
vizsgalandO kristalyok kb. azonos nagysagaak legyenek. Ilyenkor is legegysze-
fah azt megallapitani, hogy a szemcsek mikron-tizedmikron nagysagrendiiek,
mert erre az eles reflexiokat kozvetleniil bizonyitekul lehet tekinteni.
A felszakadozott gyiiriiket tartalmazo felvetelb51 a szemcsemeretet
Schdanow szerint [2] kepletb51 is meg lehet hatarozni, m.egpedig a felvetel
koriilmenyeit tekintetbe vev5 tenyez5kon kiviil az egy-egy reflexios gyiiriin
lev5 interferenciapontok szamanak fiiggvenyeben [I].
Ketsegtelen, hogy Schdanow kepletevel azonos medon kesziilt felvetelek-
b51, inegbizhatoan lehet probak szem.csemeretet viszonylagosan besorolni.
A szam.szerii. eredmenyek azonban figyelembe nem vehet5 mellekkOriilmenyek
miatt nem fogadhatok el fenntartas nelkiil. Nehezseget jelent, ha a proba nem
homogen szemcsezetii, m.ert a keplet a szemcsemeret heterogenseget nem
tudja erzekelni. Altalaban inkabb a durvabb frakciOk ervenyesiilnek. Ugyan-
csak helyteleniil fejezi ki a keplet a viszonyokat, ha a kristalyok alakja a.
gombszeriitOl, a kocka alakatol je1ent5sebben elter. Mivel emellett a szamlalas?
es a meglehetOsen koriilmenyes szamitgatas is nehezze teszi a vele vale munkat,
az eljaras inkabb csak kisszam? vizsgalatnal alkalmazhate.
4. A szemcsemeret meghatcirozcisa osszehasonlito felvetelekkel
A rontgenfelvetelen felfogott reflexiok az elObbiek szerint jellemz5ek a
proba szemcsemeretenek viszonyaira. Homogen szemcsezetil anyagnal a vonal-
szakadozottsag mertekeb51 es a vonalak elessegeb51 akar szamszerii meretekre
is kovetkeztethetfink. Az aluminiurnoxidbel kesziilt keramiagyartmanyok
anyagaban azonban gyakran egyiitt fordulnak el5 jelent5sen kii1onboz5
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Aluminiumoxid szemesemeretenek rontgendiffrakeios meghatcirozcisa 621
I.
II.
IV.
a
,
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
622
Fuchs Erik
I.
? ',Ft .'? jr.0 ?
; 't ?? ?
414.,t r
4!* ?
? ,.NN 4 )Z.
:Pe: ? r;
i ? ? *
/.1. ? Arat
% ? ? C.. ?.? _?; ? at,
. ? % ?
.1 . 4.4 . . . . ta - ? t. A
.:; ? , ' . `, ? ? . .4.,. : ? . ' ..... it.
44
il, . : . ,.. ' , ? .'4.
. r ,
IV.
445. abra. Keramikus lapkakr61 kesztilt a) rontgendiffrakeios es b) 150-szeres nagyitasti
femmikroszkopos felvetelek
meretii kristalyok. Az egyes szemcsemeret-frakciok jellemzi5 reflexiatat egy-
mastol fiiggetleniil hozzak letre, s ezek egymisra szuperponalodnak. Az ilyen
viszonyokat mar nehez pusztan elmeleti megfontolas alapjan rekonstrugni.
Ha azonban bizonyos szamii rontgenfelvetelt Osszehasonlitunk vekonycsiszo-
laton vegzett mikroszkopi vizsgalatok eredmenyevel, a szerzett tapasztalat
alapjan a rontgenfelvetelb61 az egesz szemcseszerkezet, tehat a mereteken
kiviil a szemcsek egyenletessege vagy kiilifonblizo5sege is megitelhet5.
A 445. Ara jellegzetes kepeket mutat, amelyeken jog latszik a mikro-
szerkezet ?a rontgenfelvetelek kozotti egyertelmii osszefiigges. A durvabb
szem.csekhez szakadozottabb vonalak tartoznak, $ a 445?IV. abran tisztan
felismerhetOk a finom alapanyagnak es a nagy kristalyoknak egymasra szuper-
ponalodott reflexioi.
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Aluminiumoxid szemcsemeretenek rontgendiffrakcios meghatdroxasa 623
Szamszerii eredmenyekhez etalonfelvetelek segitsegevel lehet jutni.
Az utobbiakat termeszetszeriileg mindig a vizsgalando anyagnak es a eelnak
megfelel6en kell osszeallitani. Ezek szabhatjak meg a sorozat tagjainak sza-
mat, a felveteli koriilmenyeket; (a felbonteikepesseg pl. novelhet6 az expo-
ziciOs id6 rovasara a fenyrekesz meretenek esokkentesevel stb.). A kii1onboz6
szempontok es adottsigok figyelembevetelevel osszeallitott etelonfelvetelekkel
terjedelmes sorozatvizsgalat is konnyen elvegezhet5 egyszerii Osszehasonlitas
es ennek alapjan vale; besorolas reven. A mOdszer el5nye, hogy a kesz mii-
korund termek mikroszkOpos vizsgalata alapjan keszitett etalonfelvetelekkel
A1203-porok, felkesztermekek es kesz termekek egyarant vizsgalhatok.
A szemesemeretnek rontgendiffrakeiOs vizsgalata azert is ertekes, mert nem
jar roncsolassal. Tovabbi feldolgozas el5tt kiilon el6keszites nelkiil megvizs-
galhatO tehat a jelentektelen szilardsagli elasugoritott termeknek ?a for-
gaesolasi probara kerii15, keszre koszOriilt lapkak elenek szerkezete is, amire
m?modszerrel eddig nem volt mod.
5. A rontgendiffrakcios felvetel keszitese
RontgendiffrakeiOs felveteleinket Seifert-gyartmanyti, Debyeflex-beren-
dezessel keszitettiik. Vegreflexios kamrat alkalmaztunk. igy teljes reflexieis
gyiiriikhoz lehet jutni, megpedig eppen a legerzekenyebben regisztralei, nagy
446. abra. Az atalakftott vegreflexios kamra felvetel keszitese kOzben
szOgii reflexiok tartomanyaban (444. abra). (Annak sines termeszetesen aka-
dalya, hogy a film egy reszet, pl. ketharmadat, felvetel kozben letakarjuk.
igy egymas mell?ab felvetel kesziilhet ugyanarra a filmlapra.) A gyari
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
624 Fuchs Erik
eredeti kamrak prObatesttart6 alkatreszei nem megfeleMek, mert csak korai-
m.enyesen lehet a probakat rajuk er5siteni. Nehez a prObafelilletnek a vizsgalo
sugarra vain' mer51egesre ?It?, valamint az osszehasonlithato felveteleknel
elengedhetetlen, azonos probafelulet-film tavolsfig beallitasa is. Ezert az eredeti
targytartok helyebe a femmikroszkOpok targyasztalara era1ekeztet5 proba-
testtartokat keszitettiink. Nyilasukhoz lemezrugo szoritja a probat (446.
abra); ezaltal a mer6legesre allitas is biztositva van, es a prObakat is kenyel-
m.esen, gyorsan lehet cserelni [3]. Az azonos prObafeliilet-film tavolsfig bizto-
sitasara rogzithet6' iitkozOgyiiriit helyeztiink a targytartora. Segitsegevel a
targyasztal mindig, pl. filmcsere utan is konnyen visszahozhato eredeti hely-
zetebe. A targyasztal nyilasit a targytartonak es az asztallapnak m.egfele143
elforditisaval lehet a rOntgensugarhoz kepest kozpontositani.
A termekeket elaeszites nelkiil, kb. 1 mm2-nyi feliiletresziikon vizsgal-
tuk. Porokbo1 miianyag lapocskaba vagott melyedes kithltesevel keszitettiink
probatestet, felvetelkor ezt szoritottuk a targyasztalhoz.
A vizsgalat celjara rez anodii rontgencs5 Ka+i3 sugarzasat hasznaltuk
fel, es Agfa Laue rontgenfilmet alkalmaztunk.
CISSZEFOGLALAS
A miikorund szerszamok gyartasa es felhasznalasa szempontjab61 a benniik levO szem-
csek merete dont5 jelent5segli. Kimutattuk, hogy a szemesemeret r?ntgen vegreflexios fel-
vetelb51 a proba elOkeszitese, tehat ronesolasa nelkiil megAllapithatO. A szemesemeretet elme-
leti i%ton, szamitassal vagy etalonfelvetelek alapjan, Osszehasonlitassal lehet meghatarozni.
IRODALOM
1. Fuchs E.: Gep, 11, 1959. 461. o.
2. Schdanow, H. S.: Z. Kristallogr. 90, 1935. 82. 0.
3. Sziinto 1.?Fuchs E.: Meres es Automatika 3. 1955. 214. o.
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4 '
UJ MODSZER KORROZIOS ES ELEKTROLITOS FOLYAMATOK
KOZVETLEN MIKROSZKOPOS VIZSGALATARA
DR. FUCHS ERIK
a mfiszaki tudomanyok kandidatusa
DK 620.18: 620.19
1. Bevezetes
Az utobbi evtizedekben egyre tobbet foglalkoznak korrozios proble-
makkal es az anyagok feliileten vegbemen5 m? reszben elektrolitos folya-
matokkal. A kiihinboz5 feladatok megolddsara jo nehany vizsgalati mei:1szer
alakult ki, amelyr51 a kiterjedt szakirodalom is tantiskodik.
Mester Istvan, az Intezet Anyagvizsgalati Osztalyanak vezetOje hivta
fel annak idejen a figyelmiinket arra, hogy ezeknek a folyamatoknak kozvetlen
mikroszkopos megfigyelesere nincsen megfele15 eljaras, holott arra nagy
szilkseg lerine. Ilyen nj mOdszer kidolgozasdt tfiztiik tehat celul magunk ele [I].
2. Folyadekkal erintkezif felaletek kozvetlen mikroszkopos vizsgtilata
Adottsagainkat figyelembe veve, kiserleteinket altalaban Reichert MeF-
tipusil femmikroszkOppal vegeztdk.
Egyszeriibb vizsgalo eszkOziink kialakitasdra Akimov egy regebbi meg-
oldasa adta az alapgondolatot [2]. Elrendezesiinket a 447. abra mutatja.
Kozvetleniil a mikroszkop objektivje ele iiveglemezb51 es iiveggyfniib51 ossze-
ragasztott edenyket erOsitettiink. Ebbe kerdlt a korrodalo folyadek. Az alkal-
mas keplekeny anyaggal (plasztilinnal) tdrgylemezre er5sitett proba vizsga-
land6 feliiletevel lefele a mikroszkOp targyasztalara
A prOba feldletenek merOlegesnek kell lennie a mikroszkop optikai ten-
gelyere, vagyis parhuzamosnak kell lennie a targyasztal sikjaval. Ezt leg-
egyszeraben megfele15 magassagd, parhuzamos veglapdra csiszolt csOdarab-
hal biztosithatjuk. Ragasztaskor ui. a csovet a tdrgylemezre allitjuk, amelyre
elOzOleg megfele15 mennyisegd es alakd plasztilint helyeztiink, es a probat
sik lappal dtkOzesig a plasztilinba nyomjuk [3]. Ekkor a proba elOkeszitett
feliilete nemcsak parhuzamossd valik a targyleraezzel, illetve kesObb a mikrosz-
kOp targyasztalaval, hanem a targylemez-vizsgalt feliilet tdvolsag is azonos
a probadarab mereteit51 fiiggetlendl.
A 447. abran bemutatott megoldas el5nye, hogy a darabot a korrodal6
folyadekba a mikroszkop elesre allito mechanizmusaval egyszeriien be lehet
martani; igy beallitaskor nehezen kepz5dhet buborek. Az esetleg m?s kelet-
kezett buborek a proba kiernelesevel es visszaeresztesevel konnyen es gyorsan
eltavolithateo. Meg ilyenkor el5nyos az emlitett modon keszitett probak
40 A Vasipari Kutat6 Interet Evkanyve
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
626
Fuchs Erik
Plaszttlin
A>(
Prdb
/- -
Mikroszkbp targylernez
/////5/1
KHO 14313.11e4b. 143 IlIeJ10,4H MO>KHO OT,ReJ114Tb KOH-
ueHTpaT, coAepwaignil oKono 50% mapraHeil, ?414CTb111 OT >i1(eJ1e3HO11 ry6xn
? 5IBJI5IeTC51 riponnaHxoil mene3Hai pyAbI BH e AOMeHHOn new 6e3 AomeHHoro KoiRenew-mil ry6gH. Pa3JIHIllible MeTWIbI npoH3-
BOACTBa gceneaHoil ry6xn H BO3M0>KHOCTH oTegecTHeHHoro r1p0143BOACTBa. 06ora11ieHme pyA
npHroAHbix Ting I1p0143BOACTBa wene3Hoil ry6KH. ,E113yXCTyrIeli4aTa51 JA a1icop6u4o1cHo-aHTo-
KaTanimi4ecxag Teopmg HoccTaHogneHmg pyA. Onbrrbi Ting onpeAeneimg HammeHmuero HpemeHn
BOCCTaHOBJ1eHH5I. BOCCTaH013.11eHHe >Rene3opyAHb1x 6p14KeTOB B UbIJIFI KOKCa vi yrne. BJ11451HI4e
yr1151 Ha COJI,ep)KaHHe yl-Jlep0,11a 14 Cepbl. 011b1Tb1 Ha co3TiaHne npombunneHHoil nem Henpepbm-
Horo AerICTI31113 B BepTHKallbHOCI peTOpTe. Pe337.11bTaTb1 pa3pa60TaHHbIX MeT0)108. nepepa6OTKa
>Kene3H011 ry6K14 B 1114CTOe WeJ1e30 H >KeJ1e3Hy10 11bIllb AAR II0p0111K0Bal MeTalUlyprI4H.
IIP01/13BO,L(CTBO CTAJ1H
AroTa H, B. : 011b1Tbl HanpartaeHHme Ha oTevecTreHHoe npollaBoAcTao 3.11e1C1110-
30B 143 yrnepma AMR CTaaellilaBliabHbIX HexoH 127
B cTaTbe 01114CaHb1 01-1b1TbI, Ha OCHOBe KOTOpbIX B alleKTpOrletlaX MO>KHO HpliMeHRTb
3lIeKTp0AbI 143 yrIlepOLIa BMeCTO 3arpaH14,411bIX rp.414TOBb1X. YCTaHOBJIeHO, 11TO C 3J1eKTp1411e-
CK0r4 TO4KI4 3peHH51 OTeMeCTBeHH131e yrJlepOAHbIe 311eKTp0k1b1 flO3XOARIII14e, HO AaHHbIe HO 11p0,1-
HOCTI4 Hey):10BJ1eTB0pHTenbHble. B CJIrlae pa3pa6OTKIA HOBOI1 TeXH0J1011414 11p0143BOACTBa yeTa-
HOBIleHHaR HeIlb MO>KeT 6bITb )10CTHrHyTa.
MapTH H, H.: 1110143BOACTBO cTarn4 c ripmmeHerniern HHcaopoaa 131
OrIbITbI HOKa3b1BalOT, gTO ripm BAyBaH1,114 xncnopoTia HRH B03)IyXa, 060raIlIeHHOr0 C
KI4C510p0A0M, B mapTeHoscxori nevi, MO>KHO AOCTFIrHyTh 10-15%-H0e yBeJ11411eHl4e 1Ip0143B0-
AHTeRbHOCTI4 nem. FlpH 3TOM yJITIIIMIOTCR MeTaIIJIyprIllieCKFIe 3TC110BHA (Harlp. Ilp0KaTae-
MOCTI3) H KalleCTBO HO.T1yrIp0AyKTa. Pe3yJIbTaTb1 OrIbITOB II0AllepKHBa1OT 1elIeC006pa3HOCTb
IlpIiMeHeHH51 MeT0Aa.
AroTax, B.: 01161Tb1 npon3Bo3cTea TpaHapopmaToptimx micToe 142
Y.T13711llleHHe KatleCTBa tOpRI10 IIp0KaTaHHI3IX JIHCTOB C paCKHCJIeHHeM C Al, ccyweHnem
riperienos Si, yeTaHoHneHnem 011THMalIbHOi1 TeMllepaTypb1 rIp0K3TKH, BBeTkeHHeM 1Ip0KaTKI4
IlpH yMepeHHb1X TeMrIepaTypaX H HaKOHM OrlpeAelleHl4eM BO3MOWHOCTec1 TepM006pa6OTKH.
44*
, Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
692 Idegen nyylva kivonatok
BO3H14KIla B03M0>KH0CTb ynyluneHHH 3HaLieH14H noTepH no wene3y, KoalnImunenTa 3anarme-
HHH H neperH6a. 1/13meneHne HcxonHoro maTepHana HAN nermposaHme He nano pe3ynbTaToo.
Ha OCHOBe 413yMeHHbIX BaJ113110B09HbIX H Tepmoo6pa6aTHHa1ow4x meTonort ynanocb Pe11114Tb
NOJIHOCTb10 01119THOe 11p0H3BOACTBO X0909HOT1p0KaTaHHbIX JleHT.
Xa AT 0, H. ? Ha JIB e JI 9 H, Ma?T1 coLtepwainHe 3KOHOMINFIble cTania
nomaionweCA nemorra1nu4 143
Ha OCHOBe M1101-0914CJIeHHbIX 01IbITOB ycTaHoHneno, B KOHCTpyKILLIOHHbIX CTalISIX
OLITHMaIlbH0e 9erICTBIle THTaHa nonyvaeTcH npH conep>Kawm ero B KonkriecTHe 0,1%. C no-
mouibto Tpex pa3pa6oTaHHbrx TI4110B cTaJ1ei, conepwanwe Mn?Ti, ynanocb 9ellaTb LIanbHerl-
11114e warH B HHTepecax 3KOHOMI414 14MIICIpTHbIX nerHpylowmx alleMeHTOB. Howie Ni n MO 143
3THX crank' cerriac y>Ke ecTb BO3MON(HOCTb )1J151 yeTpaHeHHH H xpoma.
AroTa u, B. : HccneposaHme 3KOHOMH4HbIX cTaneti oco6oro HagecTna 153
011131TbI 9J151 onpeneneHHH CBORCTBa Mn ?Cr ?Ti ? ii N2 conep>Kauwx ayCTeHHTHbIX
CTallen 6e3 HI4KCJISI. Ha ocHose 01IbITOB, nposeneHHbix A1151 yeTaH013.11QH1431 npoimocTH H Kop-
P03140-CTOfi1OCT14, 3T14 CTaI114 MOT 6b1Tb npHmeHeHbi TOJIbK0 B 11p0MbILUJIeHHOCT14 rny6oKoro
oxnawnewm.
AroTa H, B.: 14ccnemeaHHe HHCTpyMeHTaablibla cTanen, nerHp)BaHHbIX
C TlfraHOM 157
HwpopmaiwoHHbie 011b1Tb1 999 90CTH)KeH1453 CBOACTB 6bIcTpope)Kyuwx HFIcrpymeti-
TanbIlbIX CTaTIeti npH oAHoopemeHHort 3KOHOMNH 14M110pTHbIX nerHpywnwx 3J1eMeHTOB. 143y-
Meme BJ1149H419 TNTaHa npm HOCTORHHOM conepwaHHH yrnepona N HaHanHH, B cnytiae ymeHb-
meHHH conepwaHHH Honbcppama H xpoma. MaTepHanbi? OJ1'IHHbI Ff3 onHcaHmAx COCTaBOB
6b111H- nonneprHyTbi Tepmoo6pa6oTKe H nytnune 143 H14X maTepHanbi FICCJICLIOBaJILICb Ha cToil-
KocTb pe3am4H. no 3THM pe3ynbTaTam yeTaHoHneHo, 9TO MOWHO nocmraTb Kai-leas? HHcTpy-
MeHTallbHbIX CTaJlerl, HO OHI4 He yLIOBJ1eTB0p910T Tpe6oHaHHH 6bicTporo peaaHHH.
gennr a, 3. ?MapTH H, H. : Hccnemoname 3KOHOMINabla cranit c BbICO-
KHM ynpyrocTH 162
.TIa6opaTopHbim? onbrramH HccnenooanH anHHHHe xpoma, HonbcPpama H THTaHa-pHnom
aycTeHnTo6pa3yionwm mapramlem ? Ha npenenb ynpyrocm. YcTaHoHneHo, nempooa-
mem cranH c Ho.nbcppamom H Konwiecme 2-2,5 pa3a 6onwne coAepwaHHA monn6neHa, mowHo
140.11bHOCTWO 3aMeHl4Tb MOJI1469eH.
143 cranH, npoH3HeneHHoll Ha amine na6opaTopHbix Hccnenosamtl, conepwaweil
0,1% C; 1,67% C; 0,42% V 14 0,1% Ti, 143rOTOBJ191114Cb neperpeoaTenbHbie Tpy6bi, Hccneno-
BaHHil KOTOpbIX 110Ka3a94, tITO npennHcaHHH n1151 3THX Tpy6 ynoHneToopeHbi. arm Tpy6bi BMOH-
THPOBallHCE, B KOTJ114 0911014 T. 3. C., rile OHH ye II9Tb JleT pa6oTaKyr 6e3oTKa3aHo.
genHra, 3.?MapTHH, H.: HCCJlea0BaHHe B0a0KHHCTOTO noma JIHCTOBOIRI
maTepHana 165
He06X09HMO 61,190 BbISICHHTb 4)aKTOpb1, Nrpapowpie ponb B o6pa3oHaHHH BOROKHHCTOCTI4
nyTH yeTpaHeHHH 14X. 01161TbI noKa3anH, 9TO B nonriem4H B0510KHNCTOCTI4 HaH6onbinyio
PaTlb HrpawT pa3mepbi 3epHa, 11111aKOBaTOCTb H CTp0T4e9HOCTb cpeppFrra. any. ycTp3Hem414
BOJIOKHLICTOCTH Heo6xo3mmo yrpy6HTb 3epHa, no3Tomy pa3mepbi 3epHa HmetoT TOJIbK0 41p14H-
uummanbiloe 3Hagerme. flpaKTH4ecKH, 6onbwoe 3Har-leHHe JIMeeTymeHbuieme 11111aKOBaTOCTI4
ii CTp011eTIHOCTH 42eppHTa. C 110MOLL1b10 Tepmoo6pa6oTKH nocnewnow MO>KHO yMeHbIllaTb HJI14
110.11bHOCTb10 yurPaHHTb.
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Idegen nyelva kivonatok 693
C io It, 3.: rip0H3BOACTBO H yCTILHOBIleHHe KaMeCTBeHHNIX xapatereporouwx TRW?
BOJIOReHHbIX CTallbHbIX nposonoH, (posinbHaH nposoaoHa) Ana abiponpo-
6b1BHbIX HHcrpymeHroa Ha crlloam 168
ABB OgeHKH KatiecTsa pOSIJIbHbIX rIp0B0110K, ripmmeneHmax Ansi Amponpo6b1mbnc
mHurpymenTos, He06x0nmm onpejtenemnal COCTaB CTaJIH. Nom 3T01'O, BaWHbIM SIBIlgeTCYI
Ilp04HOCTb? npenrnicaHHam B y3K14X npenenax H BbIHOCJIHBOCTb, tiTO MOWHO Bblpa3HTb C no-
mombio y/11114HeH14g, Ha OCHOBe OIMITOB H cpaKTopos Kpyliemim.
AroTan, B.: 3KOHOMHMHble HHcrpymeHranbHme CTBJIH 174
14140pMaIrHOHHbIe OIMITbl AMR cpasHeHlim cTandi C HHKeBeM H Ge3 HHKeJI5I ropmmnx
tuTamnos B na6opaTopHmx yCJI0B1451X. C HOMOIIMIO HOB0r0 meToAa, 0CH0BaHH0r0 Ha ropmgeil
yAapHoil npo6e H msmepeHHH TBepi(OCTH ycTaHosneHo, cpasHeHHme CTaJ1H pasHoneHnme
memKaHHSIX Mem (sbnue 0,64%) sbuienmoutamcm meiviam cpasa BBJIBeTCR
ripmtunion saTsepnesaHmm; mapramen ymeHbtuaeT BAHHHHe BbIrIelIBIOLKerICB MerIHOA
C HOMOLIMIO nosopa3pa6oTaHHoro meToua, ocHosmsatomerocm Ha MarHI4THbIX 143Mepe-
MA1X, MON(110 OIlperIeJIHTb marHmTHme msmeHeHmm, BO3HHKLUHe BC.IleACTBHe rIpeO6p330Bali431
43a3 rIpH BbrileneHHH mem. MarliHTHble H3MeHeHH51 rIp0110p1WOHallbHbI KOJIHqeCTBy BbIJAeJIeH-
HOCI 4la3b1. Pe3yAbTaT H011yqaeTC51 B BHe Ilp0H3BeikeHHB B. H.
AroTa H, B. : CoapHooemaft KOHCTpyMAHOHHBR CTB.11b C npeaenom Ten/wall He
meHee 40 Hr/mm2 202
OnmTm nposonunmcb Ansi onpeAenemm BAHRHHR o6pa6oTKH cTanen Tuna MTA 50 H
St 52 c passuigHumH pacKmcnnTenmmm. PacKHcsaffensimm 6buni Al, CaSi-Pd m SiZr. 1/cTaHo-
MIRY!, qT0 HaHnyqumal npeaen TeKyliecTm nonygpinm npm:pacKmcnumm c CaSiAL
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
694 Idegen nyeltdi kivonatok
a JI B e ii ii, 5L: OBbiTb1 no nonyveinno cnnaHa ?HHHap? 206
011bITIA 6b1.1114 nposegeHbi HO 143rOTOBJ1eH1410 MaTermanos C MallbIM TemnepaTypHhim
pacumpeHHem JI5 oTetiecTseHHbix al4J1aTal.1140HHbIX TepmomeTpos. Kpome 3THX, 143POTOB141114
cnnasbi, HmeicanHe Ko344HH4esT.TemnepaTypHoro pacumpeHHH, pasnbnl K. T. p. CTeKOJI 14
xepammecxxx maTepiranos, nplimeHenHbix B 3J1eKTp0HHbIX Tpy6xax.
AroTaH?MapTHH?C io : IlpHmeHeHHe THTaH-conepHouwx uinaHos
anerrpHvecHHx H marreHoHowx nevax 208
3anaTeHTHposanInA MeT0/4 1:411,51 cTa6H51143ais4H HaabKHOF0 yffaHOBJ1eHHH nermposaHHR
TI4TaHOM. Oxon() 80%-Hoe 143B51e9eH14e o6ecne4u4saeTc51 o6pa3osaHHem BOCCTaHOBHTeabH0r0
umaxa, cogepxamero TiO2, ga.nsHetinmm npexmymecTsom onHcaHHoro umaxa sisnseTcg TO,
TO C HHM gocTiaraeTcH 6onbinoe ymenbuleHme cepbi.
AroTa H, B. : 14CCJIelkOBBHHe B.3143114401 6opa Ha mexammecinie CBORCTBB cTaim .... 211
Ily6nnxyeTc5I xog xp0THt1ecxoro 14CCJIe,a0BaliH5I o6pa6oTaHHoil 6opom CTaJI14, 11pHrOg-
Hai jos gemenTanHH H TepmHtlecxoro ynytnuenms. Ha ocHose HccnegosaHmil ny6nHxyloTcs
CBOAHble peaynbTaTbi.
5114TE1HOE flP0143BOXTBO
K 3 p 3 tu, Be na?Bapr a, 40 epeH IlpoHaTHme Haab' H3 qyryHa c mapo-
HHaHhun rpaciwiTom 221
143 meTbipex OTetleCTBeHHbIX .1114TegHbIX nexos, IWOH3B0)4511.1.114X npoxaTHbie sanbi, B Tpex
nexax nposogHnH HccnegosaHnsi, pa3geneHHbie Ha /Ise tiacTH: HccnegosaHme KOpK013131X Banos
H Ba-110B 6e3 xopox. Hccnegosamis H npon3sogcTso KOpKOBbIX BaJI0B 6b11114 pacnpocTpaHeHbi
B 06J1aCTI, ropHimx H OXJIa)KaeHHbIX .1114CT011p0KaTliblX H ra6appanbix KOpKOBbIX BaJI0B. Be3-
xopxosbie Haab' 3aMeHNI0T Tax Haabisaembie nonycTanH, nonyTsepgbie CTa1114 H cTanH Tpex-
WTBepTHOII TBepAOCT14. C 1.1eJlb10 npexpainems 110p1ICTOCTH H o6pa3osaHHH 11,51THHCTOr0 rpa-
(I)HTa B pe3ynbTaTe mogmlmunposanpm npon3senH HccnegosaHnsi nermposasHR.
1-1 a n 0, 3 n e K: HcenenoBaHHH npoH3HoncTHa OTAHBOK H3 ttleppHTHoro HosHoro
gyryHa 251
Ormcanme pe3ynsTaTos Hccnegosamg spemesn oT>KHra OTJIMBOK N3 cpeppliTnoro
IcOB-
IcorO gyryHa Ansi o6ecne4eHHH OFITI4Ma.T1bHbIX 3Ha4eHpal 11p0?1110CTI4 OTIMBOK, OTJIHTbIX H3 Bat-
panognoro gyryHa. OnpegeneHme OTHO11ICHI451 Mn/S 14 C ? Si, o6ecneyllsaiougero onmmanbHoe
3Ha4eHHe HpO4HOCTI4. MCCRea0BaH1451, nposegembie B nony3asogcxnx 14 3aBOACKI4X 37C510BHNX
J151 npexpauteHHH Bpemioro BJIH5IHH5I cogepwaHHH xpoma Ha BpeM5I oT>KHra nyTem mogFaimum-
posaHHH FeB. 14ccnegosaH14e BIIH51H1451 pa3JIHMHbIX nernpyloumx aleMeHTOB (Al, B, Ti, FeSi
H CaSi) Ha npotiFfocnime 3Hatiet11451. CKOpOCTHON ?Twin' B COJINHON saHHe. thecTiagecsiTH vaco-
? oT>sHr npm 3aBOACKNX yCJI0131451X B netiTpansHoil ra3osog cpege B 0;111014 anexTpHtiecxoti
oTwHraioineti 3nesaTopHoil nem, eMKOCTb10 ogHa TOHHa.
Bapr a, 4) epeHn: HecneHoHaHHH, npoHenombie H cHH3H C pa6oToti HarpaHoH
283
,ansl goxa3aTenbcTsa meTannyprHtiecxoro H TexHntiecKoro npexmynlecTsa sarpanxm c
ropHimm nyTem nocTpoHnH x pa6oTaloineil sarpanxe oTgenbHo oTonnyiembdi Ranopmpep,
xoTopom HarpesanH so3gyx gag gyTbc.H. Ha OCHOBe pe3ynbTaTos HccnegosaHHH npegnaranH
nocTpoHTs HmnopTnylo Barpamw c ropsigHm gyTbem, xoTopag c Tex nop pa6oTaeT 6e3 nepe-
6oes.
HccnegosaHHH, nposegeHHble B Barpance C OCHOBH0r1 cpyTeposxori, n0x333nH meTan-
nyprHtieciKHO
?6m-le-114Tb wenaempo npomHourb nyTem 306aBKH CTaBbH0F0 noma B K0J11414eCTBe, AaHHom
no cTaHTtapTy, H H3MeHeHH51 cocTaHa H AaHHom npeRene. MoinicpmunponaHme CaSi o6ecnetwaeT
.nyxnnHe peay.ribTaTm. MCC.J1e,a0BaHH51 aBOr1HbIX mowlmKaTopos 110Ka3aJ1H, qTo cooTHeTcTHy-
lame ABOAHNe MOA1IIIHKaTOpb1 (Kap6wtocTa6Hs1H3llpylom14i H rpa4)HToo6pa3y1o11u4H) ymeHb-
waxyr pacceHHHe 11p0t1HOCT14.
Pe3y.TIbTaTbI HCCJICa0BaHl45l 143HOCa moaHlmumpoBaHHoro 4yryHa Ha weneaHoTkopownom
ripegripusiTHH noxaaanH, tITO 143HOC K0510/I01< Topmoaa 143 gyryHa, MOAH4MIII4p0BaHH01-0 CaSi
Ha 33% .nytnne H3HOCa KOJI0a01c Topmoaa H3 14yryna o6bilmoro
flo peay.nbTaTam HCC.11ea0BaH1451 11.1eJ10t1HO-KHCJIOTOyCTOLHIBOCT14, MaHOBIleHO ylienH-
tieHme 111e11011H0-KHCJIOT0yCT01714HBOCTH npH yHesuimeHHH 11p0t1HOCT14. LlyryH, mogH4mumposaH-
HbH4 CaSi ycToilynsee gyryHa, mom-upnumposaHHoro FeSi.
K3 p3111, Sena: CTOHKOCTb 413J10)101,11.1 325
BOI1p0C CTOrIKOCTH HaTIO>KHHIA B Handl cTpaHe F1135151eTC51 IIpegMeTOM HCC.T1e,a0BaHH51
B TetieHme 20 J1eT H 1103TOMy, pa3yMeeTCA, CTaTI OCHOBH0r1 TeM0r1 HCCI1e,a0BaH1451 H B JIHTerIHOM
ovIeneHHH Hauler? 14HCT14TyTa. B 3T14 F0,1IbI Mb! 3aHHMaJIHCb JIHTer4HbIM14-MeTaJLTWPF144eCKHMH
BOI1p0CaMH 3Ta1 MHOFOCTapOHHerI 11p06.11eMbI: HUM. BOI1p0CaMI4 I1p0H3BOACTBa H3 60KCHTOBOTO
tlyryHa; H3 tiyryHa, npoHaBeTkeHHoro C npHmeHeHmem impHTHoro orapHa; H3 IlyryHa, MOAFI-
4IIIIII4p0BaHHOF0 CaSi H FeSi, a Taxwe HonpocamH yxoAa aa HanowHHHamm npH npoHnoa-
CTBeHHbIX yCJI0131451X H HeKOTOpbIMH B011p0CaM14 KOHCTpyKII1414 OTHHBOK.
X a Kr o, HaHaop?Bapr a, 43 epeHH: Pavurmible Hagecraa gyryHa,
? rip)H3BeaeHHme 6e3 npHmeHeHHH 14M110pTHbIX nerHippouutx marepHanoa .... 342
J1a6opaTopHme H nonyaaBoAcKne Hcc.neoHaHHH HsiHHHHH amomHHHH, mapraHua
xpemm454 Ha cTpyHTypy tiyryHa, mogwimunpoBaHHoro marmem H HeM0a14141.114p0BaHHOFO.
YeTaHOBJICHHe 1Ipeaena COCTaBa, IIp14 KOTOpOM 06pa3yeTCH PITOJIbtlaTag H ayCTeH14THa51 cTpyic-
Typa. MccneuoBaHne TepmwiecKoil o6pa6oTHH Tog paanoweHHH uemeirrwra 6e.no-3aTHep-
AeHa1o1uerocH gyryHa.
HaHAop H, b Hi JI a: IlosepxHoeTHoe olomileHHe HataHoro myryHa 382
I/Icc.neAoHaHHH Ram. HOBble ,aaHHb1e )1.1151 067,HCHeHH51 5113.11eHHR, 06pa3y10111,14XCR HpI4
TITIaBKe H 1114Tbe qyryHa. 9TH RaHHbIe 5IBIIHIOTC51 O4eHb Ba>KHb1M14 )15151 11p0143B0,11CTBa. Pe3y.11b-
TaTbI 14CCJICa0BaH1451 MO>KHO 143510>K14Tb Cae,ay101.1IIIM 06pa30M:
1. MOK/Iy COCTaBOM >K14/1K0F0 gyryfia 14 C141114KaTHOF0 InnaHa, o6pa3yfoluerocH Ha no-
HepxHocTH, HmeeTcH cTporaH 3aBVICIIMOCTb. Ha COCTaB C14.1114KaTH01-0 LUJIaKa Ha1460/1bIlIee BJIHR-
Hue HMeeT coRepwaHme Mn H Al B ?IyFyHe.
2. YmeHbineHne coaepwaHHH Mn B gyFyHe Bb13bIBaeT 06pa30BaHHe Ha 110BepXHOCTH
B3HHb1 CHJII4KaTHOF0 11.1.TIaKa C 60J1bILIHM coileptcaumem Fe H 60J1b1110r1 peaKIII4OHHOri C110C06-
HOCTb10, Bb13b1Ba10111eg 110BepXHOCTHy10 110p14CTOCTb B
3. 0,01-0,03%-Hoe co,aepwaHHe Al B ,lyryHe B 6011b1110A Mepe yMeHblHaeT peaKIIHOH-
Hy10 CHOCO6HOCTb C14.1114KaTHOF0 mnaHa. B ,lyryHH05114TerlHbIX uexax Al c.neAyer aaBaTb BMeCTe
C IIIHXTOBbIMH MaTepHaJlaMH B BarpaHKy, 110TOMy, tITO TO.T1bK0 TaK 06eCHeL1eHO paBHOMepHOe
JlerHp0BaH14e. He06X0a14M0 1436eraTb a06aBJICHHe aJHOMI4H1451 B JIHILIHeM KOJI144eCTBe, Talc KaK
60.11b1110e KOBIltleCTBO al110MHHH51 (0,1%) B IlyryHe Bbl3b1BaeT Fa30By10 110pHCTOCTb B OTJIIIBKaX
11p14 npHmeHeHHH chipotii cpopmbi.
4. gO6aBIleHHe amomHHHH npeAnoweno npeHme Beer? I{ map-cam tiyryHa Ov. 18H Ov. 00,
Talc KaK B 3114X tlyryHax oTHouleHHe Mn/S camoe 14143K0e H A.TUI 06p330B3H1451 110BepXHOCTHOi1
110p1ICTOCTH OTJIHBOK I4MeeTC5! CaMag 60JIbIllaR BO3MOWHOCTb.
B mapKax myryHa Ov. 26 14 ov. 22 go6aa31eHmem maTepHanos, (FeSi 14 CaSi) 14Me10111,14X
MallOe COaep/KaHlIe aJII0MHHHg, MO>KHO yMeHbIllaTb peaK11140H113110 CHOCO6HOCTb CHJII4KaTHbIX
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4 _
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
696 Idegen nyelvii kivonatok
3T0,06CTO5ITeJlbCTBO 061RCHReT npenmyinecTso MO,THA4HIMp0BaHH5I C gpyrOcI TO4KH
3p? eHHH.
5. Ha OCHOBe cTpyKTypbi H cpopmbi CHJIHKaTHOr0 InnaKa, 06pa3poluer0c5I Ha 110BepX-
HOCTH wHAKoro meTanna, MOHCHO onpeAensm, coiwpwaHHe KpemHHH HmapraHna B iyryHe
Ha rna3.
OTAEJIEHHE CTIELWIAJIbHbIX MATEPHAJI0B
n all n, HanpaBneHHH pa3BbITHH wene3o-HHHenesbax cnnanos c
npomulaemocTbro 393
Ilepmanoti-B, c OCHOBOrI FeNi (45% Ni, OCT. Fe) H maTepHanbi c OCHOBOrl FeNi?Mo
(78,5% Ni, 3,8% Mo, OCT. Fe) npHHaAnewaTK rpynne mariarro-mArKmx maTepHanoH c BbICO-
KOH npommaemocTio. B Texmixe CB513bI H CJia6OTOIIHOrI Hp0MbILLIlleHHOCTH C mcnonb3oHaHmem
3THX maTepHanou MUCH? H3rOT0BHTb npH6opm, KoTopme 6onee coHepuieHmi H nertie npeabi-
,ayumx.
rnaHHeilume mecTa npHmeneHroi 3THX maTepHanort: TpaHccpopmaTophi Ansi TeXHHKH
CB51314 C HH3KO11 H BbICOKOH IlaCTOTOrI; HMITyllbCHbIrl TpaHaloopmaTop; 1:I14JIbTpb1; peaKTHHHble
KaTyuntn; 113713CTBHTeJ1bHble pene; H3MepHTeJlbHble npH6opm; TpaHapopmaTopm TOKa H Hanp5I-
WeH1451; MaFHHTHble yCHJIHTe.314; 3KpaHbI.
3a rpaHnne 3TH H no,ao6Hbie mgritomarHHTHbie maTepHanbi C BbICOKOR npomnaemocTbio
OTIIHBaIOTCH B Hakyyme. Pa3pa60TaJI14 B Hamm 1/1HcnrryTe meToA, C HOM0111610 KoToporo B
HHAyKHHOHHOR HetIH Cpe)Hieg YaCTOTbI HOT( CTeKJIHHHHM LunaKom, npoilynxoil HHepTHoro ra3a
H noLkatien He6onbLuoro KonHmecTsa aMOMHHUISI MOWHO HOJITIHTb ?nepmannok ? B? H ?nep-
MaJITIOri ? LJ,, KoTopme C TO1KH 3peHH5i MarHHTHbIX CBORCTB SIBIISHOTCH paBHOHeHHIIMH maTe-
pHanamH, BbIlIJIaBIleHHbIMH B HaKyyme, H FIX KatiecTHo HaX0104TC51 Ha mmposom ypoHne.
naTa i< H, B.: MHFKO-MaCHHTHble (1)eppliTbl 403
10 neT Ha3aA nommnach HoHag rpynna KepamvpiecKnx maTepHanos cpeitH ocHombix
maTepHanon TeXHHKH C1351361. MHp0B0e Hp0H3BOACTBO cpeppHTon ywe HecKonhKo gecErnoe
? TOHH B rOg.
MCCTIegOBaHHe MSWKO-MarHHTHbIX ItteppHTOB B BeHrpHH HaLla.TIOCb B 1954 r. no xoLky
OFIbITOB HOJIT-IHJIH (1)eppuTbi Ha OCHOBe C Hatia.TIbHal npoHmnaemocTbio 600 a 850 14
tieTbipe THna Ha OCHOBe Ni?Zn C HaMallbHOCI ripoHnnaemocTwo 20-200. CBOrICTBa H noTepH
nonytieHHbnc THITOB COOTBeTCTB3710T noTepHm 3arpamit4mix FlOkkO6HbIX THFIOB. B cTaTbe ,aaioTcH
Ta6nHum ARA CpaBHUMB CBOrICTB CilleppYITOB H Ha amarpammax noxa3aHbi oTemecTseHHme THFIbl
(AeBSITb) OeppYITOB.IblTbI 3aK0HIIHJI4Cb B 1955 r. flpoH3HoacTHo cpeppLITOB B nony3aHo4-
CKPIX MaCIIITa6aX Hatianoch B 1957 r. rip0H3BOACTBO B Hp0MbIllilleHHMX MaCalTa6aX HagaJI0Cb
B 1958 r.
III 0 l ni a p, 51.-H e: (I)eppHTEJ c KeaAparnioll KpHBOR rtacTepe3Hca 412
B cHcTeme Mg0?MnO?Fe203 HMelOTCH COCTaBbI, KOTOpbIX XapaKTepHIAMH AHAB-
IOTCH KHaApamble xpFnmie rvicTepe3Hca. 3Ta rpynna cpeppHToB npHrogHa ;Ism cxnaaHposamoi
Hmnynbcos B 3neKTp0HHIAX C,-IeTHbIX MaIIHMaX, HCHOJIHASI ponb #marHHTHoro BCHOMHHatIHSP.
Pa3pa6OTKOH cpeppHTHbix maTepHanoH, FORHbIX AJ151 (Mar1114TH01-0 BCHOMHHaHHW, 3aHH-
MaJIHCb B 1957 r. fib xo4ky OrIbITOB flOUy4I4JIH MaTepHaJIbI, CBOrICTBa KOTOpbIX xopoino COBlia-
AaIOT CO CBOACTBaMI4 3arpatinvHbuc maTepHanoH. B 1958 roAy H3rOTOBJI5JIIH ((acnommialouime
Konbilah /Inn KH6epHemilecKoil rpyrinbi BeHrepcKoil Axa,aempni Hayx, ASIA moHTawa MX B
3.fleKTp0HHOPI ClIeTHOrl maunme.
B craTbe OrIPICaHbl KppiTepHH KHagpaTHoil KpmHoil rHcTepe3Hca; noilxoaHume oGnacTH
H cHcTeme MgO?MnO?Fe203. Pe3ynbTaTbi npeacTaHneHm B BHite WiarpaMM H Ta6nHH.
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Idegen nyelvit kivonatok
697
II aTao H, B.: HaoTponHme 6apHybo4eppwrHme marHHTm 426
14CX0i1S1 143 HeAocTaTka HHKeJ1R 14 ko6aJrra, Hccne,aoHaTeRH Hcex cTpaH Hamarm pa6oTy
HaA nepmaHeHmbimm marmeramm, HecoikepwaummH cTpaTerimecime marrepHanw. IIo3Tomy
o6paTrun4 Bil14MaHHe Ha OKCHAHble MarliNITH.
BapHyNKliepplITHble marHurrbf 143rOTOBJ15110TC5l 143 OKHCH wene3a H kap6oHaTa 6apvm,
T. e. H3 OTelleCTBeHHbIX maTepHanos. 143 ero CBOrICTB 110110>K14TeIlbHb1M14 cmwraloTcsi cne,ayionme:
60J1billa5I KO3p1114THBH351 ulna ? mono 1500 apcTeoa ?, 4TO o6ecnemHsaeT He437BCTBHTeIlbHOCTb
K 4emarHeTH3am4H; HH3KHR y,E1eI1bHblVI BeC 14 yAe.ribHoe conponnmeme, Heimmpma KoToporo
cocTaEumeT 108 om.cm. floc.neoaHee o6ecnetumaer npHmeHemie 3THX MaTTIHTOB B BbICOKOMaCTOT-
HbIX ripocTparicTsax. B 011bITHbIX yCJI01314flX H npH yCJI0B1451X npombunnemioro naroTomnemm
3k3emwmpou Aamioro mina marmrra y,aanocb AOCTI4THyTb K0344HL114eHT3 kamecTBa, pasHoro
0,8. 106G apcTe,a, Lao cooTHeTcTHyeT 3arpamimmAm RaHHbIM.
CHHH q, b. HCCJICAOHHHHe 3aBHCHMOCTH meotay HemituoiamH aepen H pooy-
11.01M CHOACTBOM Kepammecollx peaalume 432
Hoka3aimbie CHHMK14 pa3mepos 14 pacripeRe.rieHHH 3epeH no,aTHermukalor He06X0A14MOCTb
mimpockorwmeckoro 14Cej1eA0B3H14S1.
Bbipe3amiaH 143 pewymero rmka nnacTmika, xapakTepHaH AAR uejioci pe3a1mH. YcTa-
HOBJICHO, 4TO pa3mepbi 3epila II TBepAOCTb TOJIbK0 HmecTe AmoT Hwpopmanuomibie 3Hamem451.
Ha OCHOBe na6opaTopHbix, norty3aBoAcimx 14 33rp3Hl14Hb1x okaumepamimeamx pe3a4KOB
MC/WHO onpegenHTb,14TO p33mep 3epeH xopoumx pe3atmos 0< 1,3 IL, a 14X TBepAOCTb HRamin>
> 85. CHHMKH ,(10K33b1B310T, 4TO kamecTso rpaHH mowHo xapawrepH3oHaTb OAHO3H34H0. MOWHO
yeTaHOBHTb, cosepmemion rpaHH HeT. CaM354 p0B11351 rpaHb nostymaeTcsi npH 111J1144)0-
Bannn Ha aJIMa3H0M !Tyre. gpyrom, kamecTsa SCZ He yilanocb 33TO4HTb BOChMlIrpaHHblii
pe3amok C OAFIHaKOBOR TOHKOCTb10. 017b1Tbl AOKa3b1BalOT, 4TO IlpH TOHKOrl o6pa6oTke, MeT0/1.
33TO4K14 He B.111451eT Ha 143H0C 33Wierl rmeepxHourn pe3a4koH. flpH rpy6a o6pa6oTke Towe He
B.1114,1eT, HO 60J1bW0e 3HameHHe HmeeT reomeTpHH rpami.
Il or a H B, T.: BaHHHHe opemeHH H TemnepaTypm cneoaHHH Ha CBONCTBH
MIPleCKI4X pooyum peaaincoa 458
C170C06HOCTb K pe3am10 kepamimecmix pewynmx pe334KOB ,Ramioro cocTaHa Haxo-
AFITCR B HerrocpegmeHHort CB51314 C 14X yAeJlbHbIM Hecom, 4TO 3313HC1-IT OT 110pHCTOCTH H rpy-
6ocT14 3epeH. Onelma kamecTna pe33Lmos ocymecTrum.nach Hamepermem npolmocm 14 BbIHO-
CJIHBOCT14. Y pe3almors 143 414CTOr0 A1203 xopompo pewymylo CII0C06HOCTb TWAT-HUM Hp14
yge.nbuom Hece y = 3,80 ? 3,87 r/cma. Ha Amarpamme ?spemH cnekaHHH ? TemnepaTypa?
Tomm, ripHHaxnewanme 1KFIT npocTpaHcTso: (ocopomee cnekaHHe?. 041H03Ha4H0 110J131414110Cb, 4TO C yHesume-
HHem HpemeHH cnekaHHH Heo6xoimmaR TemnepaTypa cnekamm ymeribmaeTcH. YCTa1101314JIH,
4TO HIORH14C1 npuen TemnepaTypbi cnexamm cHHwaeTcsi 6bicTpee, mem Bepxmai, T. e. pa3-
HOCTb TemnepaTyp ?xopomero cnekaHHH* c ya.rimieHmem Hpemerm cnexamm yHe.aHmkameTcsa.
OT,BEJIEHHE
(1) aHre p, H., AeHe EH, E. : PeayabTaTm coTpyAHHgevroa meomy Hcc.riejlo-
HaTenbcoum 14HCTHTyTOM ilepH0/1 MeTHJUlyprHH H IlelleabCHHM 3J1eKT-
p0mbim aaHolkom aa 10 JleT 471
06.1acTb m meTog coTpy,ammecTsa H. H. LI. M. 14 4. 3. 3., pe3yfibT3Tbi nepribix JleT B
06J1aCTH npHmeHern45I Can3b1B310111,14X anekTpo,aon KOHCTpyKIWOHHbIX CT3.11el4. ganbrienuee
p331314The CB513b1B31011414X 3TleKTp0,L10B, HHeileHne 3J1eKTp00B C OCHOBH61M nokpbrrHem B Ilp0Mb1111-
JleHHOCTb. ropHmenpomHbie xpommo.rm6AeHoBbie 3J1eKTp0):1b1 Fl 3J1eKTp0Abl THIla 6bIcTpopewy-
mmx CTal1ec1, 143rOTOBIleHHble nerHpoBaHmem H3 110Kpb1T1451. Flp0H3BOACTBO myrymmix 3JICKTp0-
)10B A.T151 cHapm4 myryimbix H3Lle.r111il B nonyHarpeTom COCTORHHH. LIHCJIelMble pe3y.abTaTbl
coTpyammecTna.
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
698
I degen nyelvI kivonatok
3o p }to q H, B.: HarinaBga micTpymeHiros 475
HCIIpaBlIeHHe 14 3KOHOM1411H0e T1p0143BOACTBO BbICOKOJIerl4p0BaHHbIX HHurpymeHToo
gaeT 6anbinyto 3KOHOM14 10 Hapormomy X035ItiCTBy. B craThe co6paribi pe3yribTaTbi Hcc.nenoBaHriri,
ripoBerkembix B gaHHOM Hanpaonem4H. ?Ha 3HaK0MHT C MeT041aM14 coapKH 11 Tepmoo6pa6oTxx
? Ha OCHOBe AaHIMIX 3J1eKTp0,E1013 C .nermpoBannem 143 II0Kpb1T1453 ? npurmeHemmix rim Ha-
rulasKe HHcTpymeHToo. B CTaTbe HanaraeTcg TeXH0.110r1451 3KOHOM1411H0r0 npormoor(cTua II
HcripauneHrig X0.110)1H0-111TaMlly1011.114X pewyno4x H gecpopmuipyionuix, poKyau4x HHcTpymeHToo
14 cn4HpymeHT0u ropHtieil LllTaMITOBKH. flpHmepu 143 11paKTII1u4.
Mo aria p, JI. : arierapoli H TextionorHR Ansi qnonyropotieRD ayroBoti ceapiai
ityrymibix Avranek 509
Bawl-161mm (1)143wiec1a4e H melannorparprillecKHe cuor4cTna tlyryHa c TOIIK14 3pem41I
cuarnm. XapaKTepricTHKa paanHiumix MeT0,110B coapK14 qyryHa. MeTannyprwiecithe OCHOBbI
pa3pa6oTKH 3r1e1KTp0A0B g.151 gyrouoil csapK14, 3Ha9eHH51 npoirkl.00TH Irma 14 coapeHmilx KOHCT-
PYKUI4g. TexHanorrm csapKH npH HOBOM aneKTpoge Trrna E.O.V.K.1.
Moaxa p, JI.: Pa3pa6oTita 3H0H0MHIIH0t0 TH3OBOCO peaaKa 514
A11a5u43 cpaKTopoo, BJIH511011114X Ha pacxog K14c.nopoAa. BbIBOT1b1, 011peaeT1511011H4e (Popmy
pe3aKa. flp0H3B01114TellbHOCTb H01301'0 pe3aKa, cpaaHeHrie yuerimeHroi 3KOHOMI4IHOCTI4 H000ro
H 1.114.1114H,L1pHtleCK0f0 pe3aKa. BO3M0>KHOCTb nprimeHein45I HOB0r0 pe3aKa B pyinmix H mexami-
mecKrix annapaTypax.
XaHro HI, : MeCTHbal noaOrpee H CHH)HeHtle yaintisi B umax C nomombio
mul:opaRpacHmx nytieR 519
3K0H0MHIIH0CTb 14 BO3M0>KHOCTb pery.nriposaHrui HtKivaKpacHoro-Ten.nonanygeHHH
BO3MCOKHOCTb cocpeTkoTogenum Harpeea. BO3MONKawero noKpbmaioulero nopounca, no.nyveHrwro KepamrigecKum meTogom. flapameTpra Ha-
rinaBK14 nprimeHemem 3J1e1KTp0,a0B 143 yr.neponricTbix CTaJler1 14 noxpmualornero Kepam114ec1coro
noponiKa. flonorpeo BaJIbI1OB 14 ubigep>KKa. 1103rOTOBKa 1IouepxHocT14 14 meTog HaHecern451
uma. X14M144eCKHVI COCTaB Lusa14 ero TuepgocTb. BJ11451H14e yue.nrigeHHoro conep>KaHrol yr.ne-
poga Ha BbIHOCJIHBOCTb Baribuors. garibHeituee HanpaaleHrre Hcc.nertouarnisf.
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Idegen nyelva kivonatok 699
M o 31 H a p, .J1.: Hccaegosaxme caapHsaemocTx H pa3pa6oTHa meToaa ceapgll
KOHCTpyl(HHOHHMX CTaae 1.1 nerHpoBaHHhix xpomom H monx6gegom H pa6oTa-
1oup4x Ha BbICOKOCI TemnepaType H gaegeHmi 545
Cr?Mo maTepmanm, rogHme j1J1F1 143FOTOBJ1e111454 armapaTyp HOBbIX oTellecTseHHmx
T. 3. C. 60J1b1110 MOL1HOCT14. HCCJIej10BaHHe cHapmHaemocTH HOBbIX OTetleCTBeHHbIX ropage-
npoLiHmx maTepHanos. Pa3pa6oTKa aneKTponos Ansi pytmoil cHapx.H. TexHonorkm cHapim B
11p0MbILIITIeHHbIX ycnomIgx. PyKOBOACTBO RIM 11p0eKTI4p0BaH1454 cHapeHHbix KOHCTpy1Ke IIp0143BO31CTBeHHb1e yCJI0BH51. .11a6OpaTOpHbIe 011bITbI
14 11p0MbHillIeHHOe 11p0143BO31CTBO. XapaKTepHCT14Ka CTaJIH C TOtIKH 3peHH51 CTaTHtleCKOH H
AHHaM1411eCK011 Harpy3K14, He06X03114Mble 311151 lipOeKTI4p0BaH14S1 14 143FOTOBIleH1431 CBapeHHb1X
KOHCTpyKI11411. YCTaHOBJIeHb1 OCHOBHbIe yCJI0BH5I 31.1151 AallbHerIlller0 pa3BHTH51 CTaJ114.
METAJIJIOITA01451
MeutTe p, H flIT B a H : KOHTpOnb HavecTga maTepHana 6e3 pa3pymeHHH cTpyH-
Typhi o6pa3ga 571
1/13 crppKHO CyjkHTb 06 14X Ba>KHecIBIHX CBOcICTBaX.
npaKTIltleCK0e OCyl31eCTBIleHHe 3T0F0 1103Ha111451 31aJI0 BO3M0>KHOCTb Ha TKO e 6bICTpOe IICTIbI-
TaHHe 6e3 pa3pyWeHI451 CTpyKTypbI 06pa311a, KaK0F0 B Hp011IJI0M, CO CTapbIMH MeT031aMH MCIMI-
TaH1451 Be 6bIll0 BO3M0>KIMIM. 06bPIHO 31OCTaT0t1H0 11031FOTOBHTb Ha 110BepXHOCTI4 HCI1b1TaeM0F0
Flpe31MeTa He60.11b1lly10 o6nacTb gnameTpom 2-3 mm 14 HCCI1e310BaTb Ilpe31MeT. 3T0 AUK() 1303-
MO>K140 143114 MeXaMItleCK0c1 143114 3J1eKTpOJIHTHIleCKOFI 06pa6OTKOrI 6e3 pa3pyIlleH1451 CTpyKTypb1
lipe31IVIeTa.
3THM MeTOAOM H COOTBeTCTBy10111HM 11p1460p0M ReFKO, AeLLIeB0 H 6e3 pa3p3nneHmi mo>KHo
HcnbrraTb Ha mecTe KK me.vme neTan? npomBegeHnbie H 6onbinoil cepHH, TK 14 Orp0MHble
AeTaJIH e31HH0IIH0F0 Hp0143B031CTBa.
Co m6aT cp a JIB Hp A.: MarHHTHoe HCEIbITa1414e o6w1(eHHbix pyg 580
Ha py31006oraTHTenbmix 4ia6pHKax AIM KOHTp0J151 KatleCTBa, He06X03114M0 TaK0e HCI1b1-
TaH14e, KOTOpOe HO BO3M0>KHOCTH 6bICTp0 C 110M0B1M0 npocToro HpH6opa, B 11p0H3BO31CTBeHHbIX
yCJI0BMIX MO)KeT 011pe31el1HTb 11p146J1H3HTelIbH0e 11p011eliTH0e COjkep>KaHHe HaMaTHHT143Hpy-
10111erIC5i 4a3b1 B 060>1lKHO CjIeJIaTb HCIlbITaHHe. 141ICJIOBble 3Hatle111451 110113flie1i-
HbIX pe3yAbTaTOB Hp0110p11140HaJlbHb1 HaMarli14,114Ba10111e11 CHOCO6HOCTb10 py31b1, TO eCTb 1KaHmem Ni ???? 42% ? KOTOpbai
110KpbIT MeAHbIM nnautom C 11eAblO C6JII4WeHFIR AHJIaTaIIHOHHbIX CBOrICTB CTel(Aa.
Haim HCCReA0Ba111151 noKaaanH, TITO H3MeHeHlia pa3mepor3 ,aymeTanna TIOA BJIHHHHeM
TemnepaTypm He 06513aTeAbH0 Nimbi ,aawe npH OAHHaKOBbIX Ha BHA XHMHtleCKHX COCTaBaX.
1103TOMy HeAb3H 06X0AHTb onpeAeneHHe Heo6xonHmoti TOSIbILII4HbI me,Emoro nnaula no goaam.
,Q0 CHX flop T011b111FIlly meaHoro nnanta onpeaenHaH otieHb AAHTerlbHbIM H ,aoporocToe
10IAHM aKenepHmeHTanbHuim nponaHoncTHom. BmecTo 3TOTO MM pa3pa6oTanH TaK0/1 HOBb111
meTm C nomontblo KoToporo HenocpencTKeHHo 6e3 aKenepHmeHTanbnoro Elp0H3B04CTBa MOWHO
onpe,aenHTK TOJIb1111111y MeAHOTO "mama Ha OCHOBe TeopemmecKm coo6pawem4, HCX0A5i 113
H3MepeHHbIX 11p040AbHbIX 4HJIaTa141111 AymeTanna.
COM6aT4JaabB41, A.: Onpeaeaetnie ocTaTomnoro aycTennTa marturrnum
cnoco6om 596
OnHcame marHermecKoro Heca, npHmeHHemoro K Hamepemsim. Mem onpeneneHHH
marHHTHoro Hachnuemui. B3a1IMOCB5l3b memny MaTHI4THbIM HachnHemiem 11 coaepwamem
aycTelarra B CM.T1H.
CTaphie marmmbie meTonbi onpeAeneHHH ocTam4Horo amenwra. OnHcame MaTHHT-
Horo meTona onpegeneHHH OCTaTOMHOTO amenwra pa3pa6oTaHHoro B 1/1CCJIC4013aTellbCKOM
141ICTHTyTe LlepHoil MeTannyprHH.
COMGaTOK JI B B 11, A.: Onpeaeaerme gCD-06pa3liblX KpHIMIX ABSI Cra.11ert . 598
Ansi HccneAoKaHHH HaoTepmHtiecKnx npeo6paaoHaHn4 cTaJ1ei II ang onpeneneHHH ?C>
o6pa3Hux KpHBbIX 143F0T0BI4JIH HOBE,I11 npH60p. CylAHOCTb npH6opa aaKnionaeTcH B TOM, MTO
HaKaJleHHa34 AO ameHHTHoro COCTORHHH I4CHbITbIBaeMbIii 06pa3eLl ? aHameTpom 4 MM H 145111-
HOC! 40 mm ? onycKaeTcH B COJIHHHy10 BaHHy 110CTOHHHOil TemnepaTyphi, KOTOpaH JIe>KHT B
Man-mho/A none nepemeHHoro HanpaHneHHH.
B KaTymKe, KoTopag oxHaTbmaeT o6pa3en,B031111KaeT HanpH>KeHHe nponopuHoHanbHoe
K Henky-anie marHHTHoll 14HTeHCHBHOCTH T. e. cpeppomarHHTHort (Imam.
AyCTeHHT ABJ1fleTC51 napamarHHTHbim, a nponywrbi pacnana 44epp0MaF1114THbIMI4, 3HaMHT
BoaHmunee HanpmenHe B H3MepHTeAbH011 KaTyuwe yHenH4n4HaeTc51 nponopHHanbHo yBel1H-
lienHem pacnaTka aycTeHkrra.
? y K C, 3.: PenTrenaluppagnmonnoe onpexteentle coAepmarnio aye-rein:To am:a-
nent:Lax cTanefi . 607
arm{ onpe4eneHH54 conepwaHmH OCTaTOMHOTO aycTemrra aaitaneHHT.,ix crraneti mem
mum 3aBI4C14MOCTb, KOTOpa54 compuieHHo He 3aBHCHT OT XHAIIIMeCKOTO comm. CMAH. C no-
moulmo ee 143 peHTreHnuappaKuHombix C'beMOK 3a 1-2 51I4H. MOACHO onpeTtenwrb coup>Kame
ayeTeHrrra o6pa31a BMeCTO TpH,auaTH MHHyT.
aroT Alma ocymecumnn cpoTorpagnitlecKoti 14 aappaKTomeTpmecKoil perHapanner4
H no4po6Hee 3aIIHMaJITICb sonpocamm TOMHOCTH HamepeHHH.
4) y 1< c, 3.: PenTrenancppagnnonnoe onpeatnenne paamepa 3epeti ?Kama am-
MHHI4f1 (A1203) 619
C TOMKH apeHHH nponaHoncTsa H HC17011b30BaHl4H micTpymeHTos 143 HCKyCCTBeHHOTO
Kopywka, paamep, HmeioutuxcH B HHX aepeH HmeeT peumTenhHoe 3HatieHme. nOKa3a.11H, MTO
paamepm aepeH ? C HOMOH1b10 CHHMOK, CAellaHHbIX meTonom peHTreHoEcKori KOHCMHOH pe4IneK-
C1414 ? xopoLuo yeTanaamsaioTcH, 14 MK HeT He06X04HMOCTH B noaroTorwe o6pa3ua T. e. ero
paapymeHHH. Paamep aepeH M0>1KHO BO3HHKWHe raaonbie nyabipKH, H.1114 gpyrHe
no6otnibie npogyKTbi HecyTCSI umpKysuippoindi >K14.11KOCTb10; C 110M0111b10 1114pKy.11511-114H Hal.11-
KOCTH MO>KHO o6ecrie4xTb H ee TIOCTOSIHHbIrl COCTaB.
MuKpochemK14 noKaabinaloT nponecc aneKTpommxiecKoro nonHponanHu H TpanneHH51
cTanbnoro o6pa3na. Hain meTog mo>KeT OblTb ocylnecTnnen pi Ha mmKpocKone gpyroro THna.
3ToT >Ke npnHumn Hcnanbayercu neriCConcKHm 33BOAom B npH6ope 3J114110B14CT 0 KOTOpOM OHH
Awn,' HanoweHne aa Tp14 roga nome 0ny6nHK0BaHH34 Haulm peaysibTaTon.
XI/IMPILIECI(OE OT,IjE.TIEHME
III a E, H.: 3mcnpecc-aaana3 marreaoacKax Luaaaoa 637
HanaraeTcu meTog aKcnpecc-aHanHaa mapTeHoscroix w.naxos. CynnfocTb meToga; nocne
raano)1(ennu nuialca rHgpooxmcmo Ragmm, KOMHOliellTb1 THTpyloTcu oftemHbim meTogom.
RpemHeaem H clioapop THTpyloTcu anKam4meTpH9ecKmm; we.fleao, amommmil, mapraHen,
KanbuHti H marHHil KommaeKcomeTpHilecKum H, HaKonen, cepa THTpyeTcu HogomeTpHvecKmm
meTogom.
Penam, H.: CaopocTabiti aaainia manufroo 661
110 H3JI0>KeHH0My meTogy wimple 14 Tnepgbie (1)eppnTb1 aHamamponagH Kom6HHanHeu4
Honoo6meHinower0 urgeneHmu H KomnneKcomeTpHH. OTge.neHHe meTannutlecKmx HOHOB Co-
BepinaeTen C nomomblo aHHoH06mensnoineti Cmanbi Ha OCHOBe ammOHHH. noane oTileneHHA
mapraHeu THTpyeTcn: npH cHcTeme HHAHKaTopa HaHagHym-KomnneRcoHaT gmpeinvi Kap6a-
30Ha; >Keneao: cy.nbcpocasmnuncnoil KHanoTori; nHHK: KCHnonanopanwOM; marfunl: tiepHum
apHoxpomonum Tuna T; 6apHrI: THM0.1141T3lIeKCOH HHAHKaTopOm Ha npH6ope 3,E1T3.
ery in, 3.: 3maccaommit cnocrpocxonavectoin aaanaa maim, pyaH Hemeran-
applecKax arunovenoti cTaaell H3 pacisopa 663
Pa3pa6oTami 3Kcnpecc-anan:43 1:10MeHHbIX H mapTeHoucKmx umatcon cneKTpocKonpl-
tiecKnm meTogom 143 paCTsopa. flocie paanowemu maTepHanos B 30-KpaTHom KonmecTne
ineno?m, pacTnop 11011KHCJI5IeTC5I COJ15IHOH KHCJIOTOri. FlOCIle go6asfai Ko6anbTa KaK aTa.noHa
pacTsop pacnbumeTcu mepea oTnepcniu aneKTpoga H HccgegyeTcu. COCTaB 111.11aKOB onpege-
nueTcu Ha OCHOBe rpaRyllpono?mbix KpHBbIX CHHTeT1414eCKH COCT.a.B.TIeHHbIX W.IlaKOB. Bpemu
aKcnpecc-aHanHaa "ileum KomnoHeHTon (SiO2, FeO, MgO, MnO, A1203 H CaO) oKo.no 40 mnHyT.
ann aHanHaa >Kel1e3HbIX pyg npnmeHueTcu 3TOT >Ke meTog, npHmemnoTcu TOTIbK0 3y-
rue rpagympono,nibie pacTsopm. PTAH, cogepKanuie cyJnApaT 6apHu, paanaramcb menotnium
BOCCTaHOBIlTeJWHbIM MeTOTIOM.
Pa3pa6oTaHm41 JI51 ananHaa umaKon meTog npucnoco6HAH g.nu aHanHaa HemeTaxin-
mecKmx BK.rnogeHpai cTanetl.
Pa3J10>KHJIH He60J1b1110e KOJIH1leCTBO BKJ1101-1eHHri B 50 ?60-KpaTHom KonnmecTne 114e.11011H
H aHasniamponanm c nomoinbio nogxoguanix rpagymponoqHba pacTeopon.
Hccnegonami oTHomeHHe T0'41-10CTI4 pa3J1141111b1X meTogon, a TaK >Ke p0J1b H BO3M0>1cHOCTb
yeTpaneHng HeKoTopba meinatownx CpaKTOpon, KOTOpbIe moryT BO3H14KaTb BO :wens' aHagvaa.
Pena In, H.: HpHmeHeHlle HomnaeHcomeTpHH npH cHopocTmax aHammax
pacnaaHoe 680
HaaaraloTen KomnneKcomeTpugecKple aHammtlecKHe meTogb: wig onpegeneHuu map-
rauga B (peppomapraHge, 6opa B 4eppo6ope, naHagmu B cpepponaHaani H Ra.rihnHu B cm.rni-
umge KaJlbW451. TOLIHOCTb 3TI4X merogon panimeTcu T011HOCTI4 cTapbnc MeT0A0B, HO npemmy-
LljeCTBO flOBbIX meTogon aaKmotiaeTcu B I4X 60.11bIller1 CKOpOCTH. I43.11aFaeM BOBbui meTan g.rui
onpegenenHu no.nbcppama B ClleppoBanbcppame c nomombio oKcHKHHornma, re .3;11'3 npume-
H510T051 T1JI51 macKnponKH.
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
COMMUNICATION OF THE RESEARCH INSTITUTE
FOR FERROUS METALLURGY
Budapest (Hungary)
Volume I.
ABSTRACTS
Ore dressing:
Vecsey B. ? Visnyovszky L. ?Bond T.: Enriching the siderite ore
of Rudabanya 15
The siderite of Rudabanya must be enriched to increase the iron content and to eliminate
the baryte impurities. The most suitable ore dressing method consists in crushing the siderite
to 5-20 mm size, roasting at 500-600? C, then grinding of the roasted ore to 0-2 mm and
magnetic concentration of the ground product. By this method the original 20-25%
Fe content of the siderite ore can be increased to 40-45% with a weight recovery of 59%
and metal recovery of 90%. The baryte content of the magnetic concentrate is very low
compared to the original ? very variable ? baryte content. Extraction of the baryte can be
attempted economically only from a baryte-rich material. A part of the baryte decrepitates
during roasting but can be recovered by screening, the rest accumulates in the tailing of the
magnetic separation. The product can be cleaned further by chemical methods.
Visnyovszky L.: The smelting of bauxite and red mud 24
Evaluation of Hungarian bauxites from the point of view of alumina production and
utilization as iron ore. Bauxite cannot be regarded as an iron ore, it is an iron-bearing flux.
Laboratory experiments for increasing the iron content by magnetizing roasting and magnetic
separation. The iron content of the bauxite cannot be enriched to such an extent as to make
it suitable for smelting as an independent iron ore. Smelting of bauxite is best performed by
producing a calcium aluminate slag composition. Plant experiments in a 50 m3 blast furnace
at Diosgyor for smelting with calcium aluminate slag. The smelting operation can be performed
economically by the addition of iron scrap and lime instead of limestone. Relationship between
the slag quantity and coke consumption. Quality of the pig iron and slag. Processing of the
slag for alumina and cement production. Composition of the red muds formed in Hungarian
alumina plants, quality of the pig iron produced from these muds. Drying the red mud and
agglomeration for smelting with simultaneous addition of pyrites cinders. Smelting of red
mud?pyrites cinders ore bricks and ore concrete prepared with calcium aluminate slag
cement in the 50 ma blast furnace.
Visnyovszky L.? 11?116 T.: Agglomeration of coarse-grained ore fines
by pelletizing 36
Importance of agglomeration of blast furnace charge materials, methods of agglomera-
tion used up to date. Agglomeration of fine-grained ore fines by pelletizing.Theory of pelletizing.
Coarse-grained ore fines can be pelletized with a binder of slimy consistency (red mud, manga-
nese carbonate ore). Pellet-forming machines. Influence of binder quantity and grain size on
the size of the produced pellets (prepelletizing, pelletizing). Hardening of the pellets by burning,
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
.-;IA-RDP80-00247A002700240001-4
Idegen nyelvIi kivonatok 703
pellet-burning furnace types. Phenomena occurring in the pellets during burning, binding
mechanism of the burned pellets. Pilot plant pelletizing experiments. Utilization of burned
pellets, comparison with other burden materials.
Visnyovszky L. ? Holl? T.: Production of furnace ore from Krivoj Rog
iron ore and blast furnace dust 51
Physical and chemical requirements of furnace ore. At present imported ore is mostly
used as furnace ore; possible Hungarian raw materials include the iron ore fines from Krivoj
Rog and the blast furnace dust after enrichment and agglomeration. According to the com-
position and physical condition of the Krivoj Rog hematite wet tabling is the most suitable
method of enrichment. This gives a recovery of about 45 weight % of furnace ore. In the case
of blast furnace dust wet tabling and magnetic separation may be used. In both cases the
furnace ore recovery is about 25 weight %. Sintering, briquetting with organic binders and
burning resp. briquetting according to the Jarcho process were found to be the most suitable
methods of agglomerating the concentrates.
Visnyovszky L. ? Holl? T.: Production of ilmenite from wehrlit ore 64
History and geological description of the wehrlit deposit at Szarvask8, first experiments
for utilizing the wehrlit. The ilmenite content of the wehrlit ? a titanium-bearing ore ? can
be enriched 1. by reduction and magnetic separation, 2. by wet tabling. The first method is
costly; wet tabling gives a product similar to pure ilmenite with a TiO2 content above 40%
with a good recovery and relatively simple equipment. The flowsheet of wehrlit dressing
consists in grinding the ore below 0.5 mm, wet tabling, further grinding of the midding product
below 0.3 mm and repeated tabling. The concentrate with min. 40% Ti02 and the middling
product with about 30% TiO2 may be used for welding rod coatings, and for the production
of titanium white, ferrotitanium and titanium metal.
H o 11 6 T.: Production of ferroalloys 76
Our investigations of several years' duration resulted in the development of processes
for the production of ferroboron with low aluminium content, the preparation of ferromolyb-
denum directly from molybdenite and the preparation of manganese sulfide from manga-
nese ore or ferromanganese. The ferroalloys were produced by metallothermic and elec-
trothermic methods.
Visnyovszky L.: Prerefining (conditioning) of pig iron for the production
of steel 84
Industry has demanded a method of prerefining the pig iron which decreases not only
the Si and Mn content but also the C content by about 50%. In order to burn the carbon pre-
viously to resp. simultaneously with the Si and Mn CO2 was used as a refining agent instead
of air. In laboratory experiments of refining with CO2 37-38% of the carbon content but
only 16-17% of the manganese content was eliminated. For lack of a suitable installation
this experiment could not be reproduced on a plant scale. Prerefining the pig iron with air
was performed in a vessel similar to a sideblown converter which was built into the runner
of the blast furnace. In the plant experiments performed during tapping of the pig iron the
following burn-off percentages were obtained in the vessel:
7,0%
Si 65,0%
Mn 45,0%
13,0%
Visnyovszky L.: Metallurgical processes in smelting with oxygen 92
When carbon is burned with pure oxygen a considerable amount of heat can be utilized
at high temperatures and this gives a possibility of producing refractory metals which are
difficult to reduce, e.g. titanium, in a continuous shaft furnace similar to the blast furnace.
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08 :
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
704 Idegen nyelvii kivonatok
Investigation of the physical and thermal characteristics of the combustion zone in front of
the tuyeres on cold resp. hot models. Experimental reduction of iron, chromium, manganese,
boron, silicon, calcium, magnesium, aluminium, phosphorus and titanium. Production of
raw titanium metal from rutile, ilmenite and wehrlit. Possibility of producing ferroalloys in
an oxygen blast furnace instead of an electric blast furnace.
Vicsey B.?Visnyovszky L.? Holl? T.? Horvath D.:Enriching
the manganese ore of Urkitt 102
Description of the oxide and carbonate ores of Urkirt, probable ore reserves. The manga-
nese sand produced during washing of the oxide ore can be concentrated by magnetizing
roasting and magnetic separation to such a low Fe content that it becomes suitable for the
production of ferromanganese. The manganese carbonate ore is not amenable to enrichment
by physical methods; a method of chemical enrichment has been developed based on the utiliza-
tion of the waste gases of the artifical fertilizer factory of Pet. The ore is pelletized and roasted
in a reducing atmosphere and subsequently treated with a mixture of nitrous gas and air.
60 to 70% of the original manganese content can be extracted by water; an iron- and phospho-
rus-free manganese concentrate with about 50% Mn content can be precipitated from the
iquor.
Visnyovszky L.: Sponge iron production 113
? Sponge iron ? a raw material of steelmaking. Sponge iron production is in effect an
ore smelting process performed outside the blast furnace without consumption of metallurgical
coke. Theoretical energy consumption of the sponge iron production. Different sponge iron
producing methods. Possibilities of sponge iron production in Hungary. Enriching the suitable
ores. Two-stage and absorptive-autocatalytic theory of ore reduction. Experimental determina-
tion of the shortest reduction time. Reduction of iron ore briquettes embedded in coke breeze
and coal. Influence of the quality of reducing coal on the C and S content of the sponge iron.
Experimental development of a continuous sponge iron furnace with vertical retort. Results
of the developed process. Processing the produced sponge iron to pure iron and iron powder
for powder metallurgical uses.
STEELMAKING
A g otai B.: Experiments concerning the production of carbon electrodes for steel
melting shops in Hungary 127
Description of experiments which could be used as the basis for the Hungarianproduction
of carbon electrodes for electric furnaces instead of the foreign graphite electrodes.
According to the investigations the carbon electrode produced in Hungary is adequate
with regard to electric requirements; the strength values however are insufficient. By developing
a different fabrication technology the prescribed goals could be realized.
Martin I.: Oxygen steelmaking 131
Experiments in injecting pure oxygen, oxygen-enriched air and compressed air into an
open hearth furnace have shown a 10 to 15% increase in specific furnace production besides
several metallurgical advantages and a quality improvement of the intermediate product
(an increase of rollability for instance). According to the experimental results the application
of oxygen in steelmaking is advantageous.
Agotai B.: Experiments with transformer sheets 142
Improving the quality of hot rolled sheets by deoxydation with aluminium, by narrowing
the silicon zone, by determining the favourable rolling temperature, introducing a low-tempera-
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
DIA-RDP80-00247A002700240001-4 -
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
idegen nyelvil icivonatok
705
ture draw and determining heat treatment methods. Sheets produced by this technology
showed much more favourable values for iron loss, filling factor and folding number. Varying
the base material or the alloy content gave no results.
The experimental production of cold rolled strip was also realized by the investigated
rolling and heat treating methods.
Hajt 6 N. ?Palv ? lgyi J.: Case-hardening Mn-Ti steels without strategic
alloying elements 148
According to the experiments in constructional steels the optimum effect of titanium
is achieved with an addition of about 0.1%. The three developed types of Mn-Ti case-hardening
steels represent a further step in the conservation of imported alloying elements. In this way
after Ni and Mo chromium also can be eliminated from these steels.
Agotai B.: Investigation of special steels without strategic alloying elements .... 153
Experimental determination of the properties of Ni-free and Mn-, Cr-, Ti- and N-
bearing austenitic steels. According to the results of the mechanical and corrosion tests per-
formed these steel types should be used only in the deep freezing industry.
Agotai B.: Investigation of titanium-bearing tool steels 157
Preliminary experiments to reproduce the properties of high speed tool steels with
a simultaneous conservation of imported alloying elements. Studies on the influence of titanium
content in the case of constant C and V content, decreasing W content and increasing Cr
content. The best materials produced in the heat treatment experiments with the above com-
positions were subjected to tool life measurements. According to the results tool steel quality
was achieved but the materials were not equal to the demands of high speed metal cutting.
Csepiga Z. ? Martin I.: Investigation of high creep strength steels without
strategic alloying elements 162
In laboratory experiments the influence of chromium, tungsten and titanium on the
creep limit was investigated in the presence of manganese as austenite-forming element.
If the tungsten is introduced into the steel in an amount of more than 2-2.5 times the Mo
content the latter can be completely replaced.
On the basis of the results of the laboratory experiments steam superheater tubes
were produced from 0.10% C, 1.67% Cr, 0.42% V, 0.10% Ti steel. These tubes have met the
specifications and have been built into power plants boilers where they worked faultlessly
for more than five years.
Csepiga Z. ? Martin I.: Investigation of fibrous fracture in plate materials 165
The investigations were carried out to determine the influence of the factors contributing
to the phenomenon of fibrous structure and the possibility of eliminating its occurrence. The
most important cause of the formation of a fibrous structure is in the grain size with slag inclu-
sions and ferrite rows as secondary causes. In the elimination of the fibrous structure the question
of grain size is only of theoretical interest since the grain size should be increased. In practice
the decrease of slag inclusions and ferrite rows has the most important effect. Ferrite rows
can be decreased or completely eliminated by appropriate heat treatment.
S z ii c s E.: Production of hard drawn steel wire (music wire) for mica punches
and determination of quality characteristics 168
In evaluating the quality of music wire for punches apart from composition the most
important mechanical property at strength values given within very narrow limits is the
toughness of the steel. This can be expressed most suitably by empirically determined dilatation
and torsion values.
45 A Vasipari Kutat6 Intezet EvIconyve
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4 -
-9
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
706
Idegen ny4tIi kivonatok
iiwoot: ad. Biz. Tool stee&? without strategic alloying! elements 174
Preliminary experiments for the comparison, of hot die steels with and without Ni
content without fabrication experiments. According to the novel testing method determi-
nation of hot impact strength and hardness ? the investigated, steels are equivalent,.
c s Experimental prerefining of pig iron and steelinaking in a side-blown
converter 177
In, the Eenin,MetallurgicalWorks the experimental'proditction of finished sttel by.blow-
ing was accomplishedin a cylindrical converter. Since the air was only in 'contact with a small
and continuallY varied'layer of the bath the nitrogen content of the bath did not increase and
was equivalent to the nitrogen content of the open hearth steel: A further advantage consisted
in the reproducible possibility of refining the pig iron with low Si content. Lining life however
was not satisfactory.
P? ol g y i MUasuring the actual' temperature oUthe liquid! steel 181'
Holding the desired temperature of the steel in the bath or in the casting ladle has a
decisive influence on the quality of the heats.,
In order to aid the development of high-quality steel production suitable measuring
instruments have- been tested in our metallimgical. works and the. methods, of temperature
measurement suitedi to practical demands have been. introduced into, the plants.
A. wo,va,1 B.. ? C .s4e p.i g.; al Z. Development of, an, electrode, material. with: a. heat.
dilatation, identical with, jena, 16/01: glass ......... ........ ............ 100
After heat dilatation measurements performed on the prescribed glass material a base
steel was chosen an& by varying-its clmorniumicontent andt determining-the time'and tempera-
ture of heattreatment a.wire material,was obtained. with a heat dilhtatiomidentical with that
of the glass.
e? pi g a Copper precipitation, in- soft: steel! 192
Experiments.- were carriej out with! the usual.mechanicalftesting methods to determine
the influence of. copper precipitation. on the. properties of. the steels, kt, higher copper
contentsi(abov,e.0164P/o)ithe-precipitatedicopper phase? causes handening; manganese decreases
the hardening effect of the precipitate.
With a newly developed method based on magnetic measurements the magnetic varia-
tions caused by the precipitation occuring. during.the phase change can be determined as an
energy product. The value of this is proportional' to the amount of the precipitated phase.
&I. As weldable constructional steel: with a minimum, yield point of.
40: kg?LmniF 202
The MIT-hence of several' deoxidizing agents on treating the steels ALTA 50 and' St' 52
was investigated The d'eox'idizing. agents investigated were AL CaSiAt and SiZr. The most
favourable yield' point values were obtained By deoxidizing with CaSiAl:
R v 6.1 g.y.i Experimental production: of: Inver 206
Thmeneriments, were. carried out for, producing; materials with; low, heat sensibility
for use in, Iiiingarian made dilatometers.
Some. alloys. were, also, prepared! with heat dilatation. characteristics, identical to the
glasses and ceramic materials used in electron tubes for high frequency applications.
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Idegen nyelvii kivonatok
707
A gotai B.? Martin ? SziieS EAptieationftitaniumbrislags
in eleetric and open hearth furnaces
A patented method has been developed for stabilizing the accuracy of titanium alloying.
The recovery of about 80% is obtained by forming a titanium-bearing reducing slag. The
use of this slag has also the advantage of causing a very considerable teductirin of the S content.
Agotai B.: Investigation of the influence of boron on the mechanical properties
of steel 211
Describes the method of critical in-vestigation of case hardening and tempered boron
treated steels. The experimental results are summarized without lengthy descriptions of
experimental details.
FOUNDING
KOr Os B. ?Varga E.: Rolling mill tolls made Of tio(Itilar Cast iton 221
In three of the four Hungarian roll foundries and later continuously in two of them
experiments were conducted for the production of chilled tolls and rolls 144-Ehotit chill. The experi-
mental production of chilled rolls was extended W cooled rolling mill tolls, to hot and cooled
plate rolls and to ther large chilled rolls. The dill-iess rolls are intended to suppIttrit the
former three-quarter and half-hardened rolls and the so-called half-steel type. Alloying eXperi-
ments have been performed in order to eliminate the graphite spots and porosity obsefted
in rolls treated with Mg.
ChapO E.: Experiments in producing black-heart malleable castings 251
Description of experiments for determining the annealing tune' of black-hearf
castings. The experiments were intended to ensure optimal strength values. for a malleable iron
cast from a clipola. Determination of the Cd-Si percentage and the Mtf/S raVo helaqing to
the optimal strength values. Pilot plant and plant experitnents With ferftibilfori additions
to eliminate the harmful effect of chromium. Study of the influence of several allaying, elements
(Al, B, Ti, FeSi and CaSi) on the strength values. f'ast tempering in a salt bath. A 60 hours
plant annealing cycle in a neutral atmosphere in a Anngarian electric' annealing finnace of
the elevator type with protective gas atmosphere.
Varga F.: Cupola furnace experiments 28'3
The blast-air was preheated in a calorifer built into a plant cupola and heated with
extra fuel and experiments conducted with this blast air have proved the technical and
metallurgical advantages of the hot-blast cupola. The experifnents have led to a recommendation
for importing a modern hot-blast cupola which has been in operation since to our complete
satisfaction.
The experiments and production runs in the basic lined hot-blast cupola have proved
its metallurgical advantages. The introduction of the hot-blast assures several further economie
advantages.
Varga F.: Inoculated cast iron 299
Pilot plant experiments have been conducted to determine the reproducibility in the
production of the different quality categories if the addition of scrap' given in the Hungarian
standard MSZ 5729-52 and the prescribed composition limits are adhered to and an inoculation
with FeSi or CaSi is introduced. According to the experiments the addition of scrap and the
prescribed composition give the desired strength values. Inoculation with CaSi gives more
reproducible results.
The experiments with double inoculation were intended to give prelimina'ry inforrnation.
Double (carbide stabilizing and graphite forming)inoculation reduces the scattet of the steength
values.
45*
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4 Now
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08 :
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
708 Idegen nyelvIi kivonatok
Experiments conducted in railway operation in connection with the wear properties
of inoculated cast iron have resulted in about 33% less wear of brake-shoes inoculated with
CaSi compared to the usual type of brake-shoes.
According to the experiments the acid- and base resistance rises with the grain refinement
of the graphite and the increase of the strength values. The cast iron inoculated with CaSi
is usirally more resistant than the cast iron inoculated with FeSi.
K 5 r ? s B.: Durability of ingot moulds 325
The problem of the service life of ingot moulds has been investigated in Hungarian
foundries for nearly 20 years and has naturally become one of the basic themes of the Foundry
Department. We have studied this many-sided question mainly from the following, primarily
metallurgists and foundrymen's points of view: experimental production from bauxite-cast
iron and pyrites-cinders cast iron, inoculation with FeSi and CaSi. The improvement of mould
treatment in the steel works and some problems of casting structure were also studied.
Hajt ? N. ? V a r g a F.: Cast iron types produced without imported alloying
elements ? 342
Laboratory and plant tests were carried out in order to study the influence of the Al, Mn
and Si content on the microstructure of the cast iron with and without addition of Mg. The
composition limits in which the acicular and austenitic matrix appear have been determined.
Heat treatment experiments have been carried out for decomposing the cementite content
of the white solidified samples.
Nandori G y. : Superficial oxidation of the liquid cast iron 382
The investigations have produced novel results concerning the phenomena occurring
during the melting and pouring of cast iron. The results can also be utilized by the industry.
The experimental results are as follows:
1. There is a strict relationship between the composition of the liquid cast iron and
the silicate slag formed on its surface. The composition of the silicate slag is influenced most
strongly by the Mn and Al content of the bath.
2. The decrease of the Mn content of the bath causes the formation of a very reactive
silicate slag with high Fe content on the surface of the bath which contributes very seriously
to the surface porosity of the castings.
The 0.01 to 0.03% of Al introduced into the cast iron significantly decreases the reacti-
vity of the silicate slag. In iron foundries the Al must be added into the cupola together with
the charge materials because uniform alloying can only be insured in this way. Too much Al
should not be added, since surplus aluminium in the liquid iron causes gas porosity in thc
castings poured into green sand moulds.
4. Al should be introduced especially into the cast iron types ov. 18 and ov. 00 because
their Mn/Si ratio is the lowest and therefore the opportunity here offers the most favourable
conditions to bring about porous surfaces on castings.
In the cast iron types ov. 26 and ov. 22 the reactivity of the silicate slags can be decreased
by the addition of inoculating agents with low Al content (FeSi, CaSi). This is a novel advantage
of the practice of inoculation. '
5. The Si and Mn content of the cast iron bath can be determined visually by the pattern
developed in the silicate slag formed on the surface of the liquid cast iron.
DEPARTMENT OF SPECIAL MATERIALS
Papp J.: Lines of development of the high-permeability iron-nickel alloys 393
The FeNi types (45% Ni, rest iron), Permalloy-B and FeNi-Mo types (78.5% Ni, 3.8%
Mo, rest iron) belong to the group of very high-permeability, magnetically soft materials.
They can be employed in place of the traditional materials to prepare much smaller, lighter
and more modern devices for telecommunication and other low-voltage installations.
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Idegen nyelvIi kivonatok 709
They are used primarily in low- and high-frequency telecommunication transformers,
in impulse transformers, in filters, chokes, sensitive relays, measuring instruments, voltage-
and current-transformers, magnetic amplifiers, screen covers.
Abroad these and similar high-permeability, magnetically soft materials are cast in
vacuum. We have developed a method for preparing Permalloy-B and Permalloy-C strip
of a quality conforming to the international market demands and identical from the point
of view of magnetic properties with the vacuum-cast material. The method consists in employing
a glass slag blanket and flushing with inert gases in an ordinary intermediate-frequency furnace
and in the addition of a small amount of Al.
Pa taki B.: Magnetically soft ferrites 403
The ferrites ? a new group of ceramic materials ? have been introduced among the
base materials of telecommunication about ten years ago. At present several thousand tons
of ferrites are being produced all over the world. The investigation of magnetically soft ferrites
in Hungary has been started in 1954. In the course of our experiments we produced Mn-Zn-
base and Ni-Zn-base ferrites. Ferrites with a starting permeability of 600 and 850 were produced
from a Mn-Zn-base composition and four types with a starting permeability of 20-200 from
a Ni-Zn-base composition.
The properties and losses of the types produced are identical with the respective values
of foreign types of equal permeability. Tables of comparison showing the properties of the
ferrites and diagrams characterizing the nine Hungarian ferrite types are given.The experiments
were concluded in 1955.
Hungarian production was started in 1957 in the Factory for Telecommunication Base
Materials at Vac, originally in pilot plant dimensions. The plant was fully started in 1958.
Solym fir J.: Ferrites with quadratic hysteresis curves 412
The MgO-MnO-Fe203 three-component system contains some compositions which are
characterized by a so-called "quadratic" hysteresis curve. This group of ferrites can be used
to advantage in electric calculating devices for the storing of impulses thereby playing the role
of a "magnetic memory".
The development of ferrite materials suitable for magnetic memory couplings has been
studied in 1957. In the course of our experiments a material was prepared which has properties
equivalent to those of foreign materials of suitable grade. The experiments were continued
in 1958 when the Cybernetical Investigation Department of the Academy of Sciences of
Hungary included our memory rings in the electronic calculating machine which was being
built. The criteria of the "quadratic" hysteresis curve and the appropriate zones of composition
in the MgO-MnO-Fe203 system are described. The results are shown in tabular and diagram-
matic form.
P at a ki B.: Isotropic baryum ferrite magnets 426
The lack of nickel and cobalt all over the world has inspired the investigators to develop
permanent magnets free of strategic materials. Attention was therefore directed to the oxide
magnets.
The baryum ferrite magnets are prepared from iron oxide and baryum carbonate, that
is to say entirely from Hungarian base materials.
The baryum ferrite magnets have following favourable properties: a high coercitive
force (about 1500 0e) which produces an insensitivity towards demagnetizing fields, a low
specific gravity and a specific resistivity of 108 Ohm cm which gives the possibility of employing
these magnets also in high frequency fields. In the course of the Hungarian experiments and
during the start-up of production a Q factor value of 0.8 ? 106 G. Oe ? equivalent to the foreign
values ? has been attained.
S z a ka cs G y.: Investigation of the relationship between the grain size of the
ceramic inserts and the cutting properties 432
The series of photographs of different grain sizes and granulometric compositions show
the importance of microscopic investigation.
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
710 Idegen nyelvI.I kivonatok
The small tips cut from the cutting point are characteristic of the whole insert.
Grain size and hardness only give informatory values when they are regarded together.
After investigation of foreign ceramic inserts and inserts produced in the laboratory
and in a pilot plant it was concluded that the grain size of a high quality insert is 0 < 1.3 ,tt
and the hardness HRamin > 85. As the illustrations show the condition of the edge can be
characterized quite definitely.
There are no faultless edges (without chip marks). The most uniform edge is obtained
by grinding with a diamond wheel. With an SCZ wheel it was impossible to grind an insert
with eight edges to uniform quality. The experiment showed that in a finishing cut the back
wear of the insert is not influenced materially by the method of grinding. In roughing the
quality of edge grinding is not important either with regard to the back wear of the insert but
the geometry of the edge is essential.
P o g an y T.: Influence of sintering time and temperature on the properties of
ceramic cutting inserts 458
The cutting properties of ceramic inserts of a given material can be traced back through
strength and wear resistance ? with regard to porosity and grain growth ? to the specific
gravity. The cutting ability was assured in the inserts prepared from pure A1203 by a specific
gravity of y = 3.80-3.87 g/cm3. In the sintering time ? temperature diagram based on our
experiments the plots belonging to the two specific gravity values give two continuous curves.
The zone enclosed between the two curves is the "optimum burning zone". It was definitely
established that on increasing sintering time the necessary sintering temperature decreased.
It was also observed that the lower temperature limit of the burning zone decreases more
rapidly than the higher, therefore the temperature difference of the "optimum burning zone"
is greater at longer sintering times.
WELDING DEPARTMENT
Flieger N. ? Gy en e s J.: Results of the 10 years' collaboration of the Research
Institute of the Iron Industry and of the Csepel Electrode Factory (develop-
ment of the welding rod range) 471
Method and sphere of the collaboration between the Research Institute for Ferrous
Metallurgy and the Csepel Electrode Factory. Results of the first years concerning the binding
electrodes for constructional steels. Further development of the binding electrodes, introduction
of basic-coated welding rods into industry. Development of Cr-Mo welding rods with high
hot strength and welding rods of the high speed steel type with alloy-containing coatings.
Preparation of cast iron electrodes for the part-hot welding of cast iron.
Z ork o czy B.: Deposit welding of tools 475
Repair and economic fabrication of high-alloy tools means a great saving to the national
economy. The results of our investigations on this subject are summarized. The data of the
alloy-coated welding rods prepared for this end and the heat treatment and welding methods
employed in the technology of tool deposit welding are described. Characteristic examples
of application are given in connection with the description of the repair and fabrication tech-
nology of cold blanking and forming tools, of cutting tools, of hot dies and trimming tools.
Molnar L.: Welding rod and welding technology for the part-hot welding of cast
iron 509
Physical and metallographical characteristics of the cast iron which are important
from the view point of welding. Characterization of the different methods of welding cast iron.
Metallurgical considerations of the development of the new arc welding rod, strength values
of the welded bond and the weld metal obtained with the new electrode. Welding technology
to be observed with the new EOVK. 1 welding rod.
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Idegen nyelvii kivonatok 711
Molnar L.: Development of an economical flame cutting nozzle 514
Analysis of the factors which influence oxygen consumption. Considerations which
define the form of the nozzle. Comparison of the production attained with the new nozzle
and of the increase of economy with the cylindrical nozzle. Application of the new nozzle
in manual cutters and flame cutting machines.
Haj a go s F.: Local preheating and stress resolution of welds with infrared
heating 519
Economy of infrared heat radiation, possibility of control. Concentration of the heating
effect.
Placing of plane radiating elements according to the shape and dimensions of the work-
piece.
Examples of workshop applications of the radiators on workpieces of different dimen-
sions.
N em en yi R.: Installation for flame hardening large surfaces 526
Industrial application of the method and installation for the hardening of main crank-
shaft journals. Data concerning the results of hardening the parts of some machine types.
Comparison of installations developed by different constructions.
Szege di V argha J.: Modern methods of tool fabrication 531
Preparation of a low melting point alloy for the production of plate forming tools for
a small serial production run, method of casting. Preparation of a shear plate and punch
guide by casting with utilization of the shear punch. Production of plate drawing tools from
epoxy resin.
Szeg e di V a r gha J.: Deposit welding of rolls 535
Production and repair of rolling mill rolls by deposit arc welding. Development of
welding machine. Chemical and grain size composition of the welding powder prepared by
ceramic methods and containing chromium and tungsten. Characteristics of deposit welding
with a carbon steel rod and ceramic powder. Method of preheating and holding the rolls.
Preparation of the roll surface, method of making the weld. Composition and hardness of the
weld. Influence of increased carbon content on the wear resistance of the roll. Further lines of
investigation.
Molnar L.: Investigation of the weldability of a Cr-Mo constructional steel for
high-temperature and high-pressure service and development of a suitable
welding technology 545
A Cr-Mo steel suitable for the installations of the new Hungarian high-capacity steam
power plants. Investigation of the weldability of the new Hungarian constructional material
with high hot strength. Development of a welding rod for manual arc welding. Welding
technology of workshop fabrication. Constructional principles for the development of welded
structures produced from this new material from the view point of welding technology. Detailed
instructions for heat treatment, control of operation and welding, plant safety rules.
Na gy en y e di J.: Weldable steels with high yield point 562
The Institute has developed a steel type alloyed with Mn, Ti and Al with a high yield
point which is suitable for the Hungarian production of lightened constructions. The basic
considerations of production, the technology and the technical conditions have been defined.
The original preparation of laboratory charges has been developed in the production of 80-120
ton open hearth charges. Description of the characteristics of the steel which have been
investigated with a view to the design and construction of welded structures exposed to static
and dynamic loading.
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08 :
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
712 Idegen nyelvIi kivonatok
MATERIAL TESTING
Mester I.: Nondestructive quality control based on microstructure 571
The most important properties of metal objects can be deduced from their micro-
structure. In practice this realization gives the possibility of developing a nondestructive
testing method which is faster than the traditional methods. For testing an object it is usually
sufficient to prepare several areas equivalent to the field of vision of the microscope, i.e. of
2-3 mm diameter on the surface of the object to be studied. This preparation can be performed
partly mechanically, partly electrolytically without destruction of the object.
This method and the corresponding instrument can be used for the individual testing
of serial products or the on-site testing of large parts easily, cheaply and without destruction
of the part.
S z omb at f al v y A.: Magnetic investigation of roasted ores 580
In iron ore dressing plants the quality of roasting can be controlled by a method which
determines the amount of magnetizable phase in the roasted ore with fast and simple equipment
in plant conditions. This measured value gives a possibility of controlling the roasting process.
A testing method has been developed which can be performed in a few minutes by the aid
of the Siemens "Ferrograph". The resulting numerical value is proportional to the magnetiza-
bility of the ore i.e. to the amount which can be recovered in the magnetic separator.
Description of the principle of measurement, practical execution, results.
S z o mb a tf al v y A.: Investigation of the Curie-point of Fe-Ni alloys 581
The accurate determination of the Curie point of alloys has been performed so far with
the magnetic balance which possesses several drawbacks. On the basis of the known physical
properties a new method of measurement has been developed and a suitable measuring instru-
ment has been constructed. This is completely enclosed, with automatic registration and sui-
table for plant measurements.
Fuchs E.: Dimensional variation on heating of current conducting wires for
vacuum technical uses 589
For transmitting the current an Fe-Ni (Dumet) wire with about 42% Ni is usually
soldered into the glass wall of the vacuum devices. This wire is covered with a copper coating
in order to approach the dilatation properties of the glass.
Our experiments showed that the dimensional change caused by heating can be variable
even when the chemical composition of the dumet wire is apparently the same and so for
every charge the necessary thickness of the copper coating must be determined separately.
The thickness of the copper coating has been determined so far by lengthy and costly
production experiments. We have developed a new method for determining the thickness of
the copper coating from theoretical considerations based on the measured longitudinal dilatation
of the dumet without fabrication experiments.
S z omb at f al v y A.: Determination of remanent austenite with a magnetic
method 596
Description of the magnetic balance used for the experiments. Method of determining
the saturation magnetization. Relationship between saturation magnetization and austenite
content of the steel. Former magnetic methods of determining the remanent austenite content.
Description of the magnetic method developed in the Research Institute for Ferrous Metallurgy
for the determination of remanent austenite.
S z omb at f al v y A.: Determination of the transformation curves of steels 598
A new instrument has been developed for the investigation of the isothermal trans-
formation of steels and the determination of the transformation curves. The test piece which
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Idegen nyelvti kivonatok 713
has 4 mm dia. and 400 mm length and is heat treated to a fully austenitic condition is sub-
merged in a salt bath of constant temperature which is situated in an alternating magnetic
field. In the coil surrounding the test piece a voltage is induced which is directly proportional
to the magnetic intensity i.e. to the amount of the magnetic phase. The austenite is para-
magnetic, its decomposition products are ferromagnetic. Therefore the voltage induced in
the measuring coil increases rapidly with the amount of decomposed austenite.
Fuchs E.: X-ray diffraction determination of the austenite content of steel 607
A relationship has been developed for the determination of the remanent austenite
content of hardened steels which is largely independent of the chemical composition of the
steel. The austenite content of the test piece can be determined from the X-ray diffraction
exposures in a few minutes instead of the half-hour time necessary before.
Fuchs E.: Determination of the grain size of aluminium oxide by an X-ray
diffraction method 619
From the point of view of the production and use of artificial corundum tools the dimen-
sions of the grains contained in them are very important. The grain size can be determined
from the X-ray and reflexion exposures without preparation i.e. destruction of the test piece.
The grain size can be determined theoretically by calculations or by comparing with reference
exposures.
Fuchs E.: A new method of direct microscopic investigation of corrosion and
electrolytic phenomena 625
A Reichert MeF metallurgical microscope has been fitted with special investigating
vessels for the direct microscopic observation of electrolytic and corrosion phenomena. The
gas bubbles or other by-products formed are carried away by the liquid stream; circulation
of the liquid also assures the constant composition.
Photomicrographs prepared by a small-film camera show the phenomena of electrolytic
polishing and etching of a steel test piece. Our method can be realized on other types of micro-
scope. This principle is applied for instance by the Zeiss factory of Jena in the instrument
known as Elypovist, which was introduced nearly three years after the publication of our own
results.
CHEMICAL LABORATORY
S a j 6 I.: Rapid analysis of steelworks slags 637
A rapid method of analysing steelworks slags. It consists in a rapid assay of the slags
by KOH and a titrimetric determination of the slag constituents. According to the method
SiO2 and P are determined by alkalimetry, Won, aluminium, manganese, calcium and magne-
sium complexometrically and sulphur jodometiically.
R?s P.: Rapid analysis of magnets 661
According to the method described the analysis of hard and soft ferrites is carried out
by a combination of ion-exchange separation and complexometric methods. The metal ions
are separated on an anion-exchange-resin with quaternary ammonium base. After separation
Mn is determined by titration with EDTA in the presence of V-complexonate diphenyl carba-
zone as indicator, Fe with a sulphosalicylic acid indicator, Zn with xylenolorange, Mg with
eriochrome black and Ba with thymolphthalexone.
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
714 Idegen nyelvIi kivonatok
egus E.: Analysis of slags, ores, steel inclusions by emissive spectral analysis
of solutions 668
A solution method of spectral analysis has been developed for rapid testing of blast
furnace and open hearth slags. The samples are treated in a silver cup with the thirtyfold
quantity of alkali, the solution is acidified with hydrochloric acid and tested by the method
of vaporizing through the bored electrode after addition of Co as reference element. The
composition of the slag samples has been determined by calibration curves prepared with
synthetic reference solutions. The determination of six constituents (Si02, FeO, MgO, MnO,
A1203, CaO) by this rapid method takes about 40 minutes.
The same method has been employed for the analysis of iron ores with appropriate
reference solutions. Ores containing baryum sulphate have been brought into solution by an
alkaline reducing assay.
The accuracy of the methods, the disturbing influences and their elimination have been
studied.
R ep as P.: Application of complexometry to the rapid analysis of ferroalloys 680
Complexometric analytical methods are given for the determination of Mn in ferro-
manganese, of B in ferroboron, of V in ferrovanadium, of Ca in CaSi. The methods described
are just as accurate as the formerly employed methods but much faster.
A new method is given for determining the tungsten content of ferrotungsten with
oxyquinoline and EDTA as masking agent.
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
BULLETIN DE L'INSTITUT DE RECHERCHES DE LA SIDERURGIE
Budapest (Hongrie)
Tome I
RESUMES
DIVISION MINERAI-COKE-FONTE
V ? s ey B. ? Visnyovszky L.? Holl ? T.: L'enrichissement du siderite
de Rudabanya 15
L'enrichissement du siderite de Rudabanya a pour but l'augmentation de la teneur
de fer et l'elimination de l'impurete (le baryte). La methode d'enrichissement la plus convenable
consiste a une concassage du minerai jusqu'a 5-20 mm, une grillage a 500-600? C, le broyage
du minerai grille jusqu'a 0-2 mm et la separation magnetique du produit broye. La teneur
originale de fer du siderite qui atteint 20-25% Fe pent etre enrichi jusqu'a 40-45% environ
avec un rendement du poids de 50% environ et un rendement der fer de 90%. La teneur de
baryte du concentrat magnetique est fortement abaissee en comparaison avec la teneur de
baryte originale qui est tres variable, L'extraction du baryte est profitante en partant d'un
materiel de base riche en baryte. Une partie du baryte est decrepite au cours de la grillage et
pent etre reconvert par tamisage, le reste est enrichi dans les steriles de la separation magne-
tique. Une purification est possible par voie chimique.
isny ovszky L.: Traitement metallurgique de la bauxite et de la boue rouge 24
La qualite de bauxites hongroises du point de vue de la production de Palumine et de
l'emploi comme minerai de fer. La bauxite pent etre consideree comme addition scorifere a
teneur de fer. Experiences de laboratoire pour enrichir le fer par grillage magnetisant et sepa-
ration magnetique. Ii n'est pas possible d'enrichir la teneur de fer de la bauxite a l'echelle
utilisable.
La bauxite peut etre traitee le plus avantageusement par formation d'un laitier a com-
position d'aluminate de calcium. Experiences industrielles a Ditisgyiir dans un haut fourneau
de 50 m3 par elaboration d'un laitier d'aluminate de calcium. Le traitement est economique
si on charge des riblons et du chaux au lieu de la castine. Relation entre la quantite du laitier
et la mise au mule. Qualite de la fonte et du laitier. Production de l'alumine et du ciment
en partant du laitier. La composition des bones rouges obtenues dans les fabriques d'alumine
hongroises et qualite de la fonte produite de ces materiaux. Sechage de la bone rouge et agglo-
meration avant le traitement avec addition des cendres de pyrite. Traitement des briques ?
composees de boue rouge et des cendres de pyrite et du beton mineral prepare d'un ciment
de laitier d'aluminate de calcium ? dans un haut fourneau de 50 m3.
Visnyovszk y L. ? H oll 4:1 T.: L'agglomeration des poussieres de minerai
gros grains par pelletization 36
La pelletization ? une methode pour agglomerer les poussieres de minerai fins. Theorie
de la pelletization. Pelletization des minerais a gros grains est possible avec des liants limoneux
(bone rouge, carbonate de manganese). Installations pour former les boulets. Influence de la
quantite de liant et des dimensions des grains aux dimensions des pellets produits (prepelletiza-
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
IA-RDP80-00247A002700240001-4
716 Idegen nyelvII kivonatok
tion, pelletization). Endurcissement des pellets par cuisson, les differents types de fourneau
calciner. Les phenomenes se deroulant au cours du cuisson dans les pellets, methodes de
liage des pellets grilles. Experiences de pelletization a l'echelle de Pusine pilote. Utilisation
des pellets cuits, comparaison avec des autres materiaux du lit de fusion.
V isny o vsik y L. ?Roll 15 T.: Production du minerai d'affinage en partant
de la hematite de Krivoj Rog et des poussieres du haut fourneau 51
Proprietes physicales et chimiques du minerai d'affinage. Le minerai d'affinage est pour
la plupart importe. Les fines de la hematite de Krivoj Rog et les poussieres du haut fourneau
peuvent etre pris en consideration apres enrichissement et agglomeration. Selon la compo-
sition et les conditions physicales de la hematite de Krivoj Rog la table a secousses est l'instal-
lation d'enrichissement la plus avantageuse. Elle donne un rendement de minerai d'affinage
de 45% de poids environ. Pour les poussieres la table a secousses et la separation magnetique
sont applicables: le rendement de minerai d'affinage est pour tons les deux methodes 25%
du poids environ. Pour agglomerer les concentres le frittage, la production des briquet-
tes a liant organique avec cuisson et la production des briquettes scion le proc? Jarcho
sont les plus convenables.
V isn y o vszk y L. ? Iloilo T.: Elaboration de Pilmenite du minerai wehrlit
de Szarvaskii 64
Histoire et description geologique du gisement de wehrlit de Szarvask5; premieres
experiences de l'utilisation. Le wehrlit ? un minerai de titane ? peut etre enrich i en ilmenite
1. par reduction et separation magnetique ou 2. par traitement sur une table a secousses.
La premiere methode est couteuse; avec une table a secousses un produit ressemblant a l'ilme-
nite pur avec une teneur de TiO2 en exces de 40% est obtenu dans une installation relativement
simple et d'un bon rendement. La methode de Penrichissement du wehrlit consiste an broyage
du minerai au dessous de 0,5 mm, traitement sur une table a secousses, le broyage repete du
produit moyen an dessous de 0,3 mm et traitement repete sur une table a secousses. Le con-
centre contenant 40% de TiO2 et le produit moyen a 30% de TiO2 environ peuvent etre employes
pour des revetements des electrodes de soudage, pour la production du blanc de titane, du
terrotitane et du titane metallique.
H o 11 fi T.: Production des ferroalliages 7 6
Au cours des investigations de plusieurs annees on a developpe des methodes pour
produire du ferrobore a baisse teneur d'aluminium, de ferromolybdene en partant dire cte-
ment du molibdenite et du sulfide de manganese en partant du minerai de manganese ou du
ferromanganese. On s'est servi des methodes metallothermiques et electrothermiques.
Visnyo vszk y L.: Preaffinage de la fonte pour les acieries 84
Les acieries ont desire un preaffinage de la fonte avec une reduction non seulement
de la teneur en Si et Mn mais simultanement aussi de la teneur en C de 500/0 environ.
Pour hillier le C avant le Si et Mn resp. simultanement avec eux le gaz CO, etait employe
pour agent de preaffinage en lieu de l'air. Au cours de nos experiences de laboratoire
l'affinage par CO, nous avons observe un abaissement de 37-39% du C et de 16-17% du
Mn seulement. En manque d'une installation convenable il etait impossible de reproduire cette
experience a l'echelle industrielle. Pour la preaffinage de le fonte avec de Pair une installa-
tion semblable au convertisseur a soufflage laterale fut incorpo ree dans la canal de coulee
du haut fourneau. Au cours des experiences industrielles le dechet des elements differents
touchait leg valeurs suivants:
7,0%
Si 65,0%
Mn 45,0%
S 13,0%
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Idegen nyelvii kivonatok 717
Visnyovszky L.: Processus metallurgiques au cours de Pusage de l'oxygene . ..... 92
En brillant le charbon avec de Poxygene pur une quantite considerable de chaleur
produite a une temperature haute donne la possibilite de produire des metaux a point de
fusion elevee et difficiles a reduire (p. e. le titane) dans un four a cuve a travail continu sem-
blable a un haut fourneau.
Etude de la temperature et des conditions physicales de la zone de combustion devant
les tuyeres au modele froid et chaud. Reduction experimentale de fer, Cr, Mn, B, Si, Ca, Mg,
Al, P, et Ti. Production du titane brut en partant du routile, de l'ilmenite et du minerai wehrlit.
Possibilites de produire des ferroalliages dans un haut fourneau a l'oxygene en lieu du haut
fourneau electrique.
Viesey B. ?Visnyovszky L.? Hollo T.? Horvath D.: Enrichis-
sement des mineraux de manganese d'Urklit 102
Description du gisement des minerais oxydiques et carbonatiques d'Urkilt, les reserves
probables. Si le sable manganique provenant du lavage du minerai oxydique est traite par
grillage magnetisante et separation magnetique, la teneur de fer est abaissee si fortement que
le produit se prete a la production de ferromanganese. Le carbonate de manganese n'est pas
apte a l'enrichissement par voie physicale; une methode d'enrichissement chimique etait deve-
loppee en se basant sur l'application des gaz d'echappement de la fabrique des engais arti-
ficiels de Pet. Le minerai pelletize et grille en atmosphere reductrice est traite avec un melange
des gaz nitreux et de l'air; 60-70% de la teneur de manganese est extrait avec de Peau;
un concentre contenant 50% de manganese et libre de fer et de phosphore est precipite de
cette solution.
V isnyov s zky L.: Production de Pepange de fer 113
La production de l'eponge de fer est principalement un proc? metallurgique des
minerais en dehors du haut fourneau sans addition de coke metallurgique. La depense theorique
d'energie a la production de Peponge de fer. Possibilites hongroises de la production de l'eponge
de fer. Enrichissement prealable des minerais. Theorie de la reduction bizonale et adsorption
autocatalytique des minerais. Determination experimentale de la duree la plus courte de la
reduction. Reduction des briquettes de minerai de fer avec des fraisils de coke et de la houille.
Influence de la qualite du charbon reducteur sur la teneur de C et de S de l'eponge de fer.
Developpement experimental a l'echelle industrielle d'un fourneau a retorte verticale pour
la production continue de Peponge de fer. Resultats de la methode developpee. Fabrication
du fer pur et du poudre de fer a partir de l'eponge de fer obtenue.
DIVISION ACIERIES
A g otai B.: Essais se portant sur la production hongroise d'une electrode de charbon
pour les acieries 127
Description des essais resultant dans une electrode de charbon produite en Hongrie
employable dans les fours electriques au lieu de l'electrode de graphite importe.
Martin I.: Essais de la production de l'acier par insufflation 131
Des essais d'insufflation de l'oxygene pur, de l'air enrich i en oxygene et de l'air comprime
dans le four Martin ont montre qu'il est possible d'atteindre une augmentation du rendement
specifique du four de 10 a 15% accompagne par plusieurs avantages metallurgiques et une
amelioration de la qualite du demiproduit (laminage plus aise). Les resultats des essais ont
affirme l'utilite de cette methode.
A g ot a i B.: Essais d'amelioration des toles transformateurs 142
La qualite des toles fabriquees laminees a chaud peut etre amelioree par desoxydation
avec de l'aluminium, par limitation de la teneur du silicium, par fixation de la temperature
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08 :
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
718 Idegen nyelvui kivonatok
favorable de laminage, par application d'une laminage h temperature moderee et par change-
ment des conditions de traitement thermique. Les valeurs de perte en watt, du facteur de
remplissage et de la nombre des pliages etaient sensiblement plus favorables pour les toles
produites par la technologie developpee. Variation du materiel de base on de la teneur des
elements d'alliage ne donnait pas des resultats.
Par les methodes de laminage et du traitement thermique examinees il etait possible
de resoudre la fabrication experimentale des feuillards lamines a froid.
ajt O N. ?Pall, ii 1 g yi J.: Aciers de remplacement de cementation a la base
148
On a determine par des nombreux essais que l'influence optimum du titane dans les
aciers de construction est atteint par une teneur de 0,1% environ.
Les trois types des aciers Mn/Ti de cementation qu'on a developpe signifientune economie
complementaire des elements d'alliage etrangeres critiques.
II est devenu possible d'eliminer non seulement le Ni et le Mo dans ces aciers, mais
aussi le Cr.
A g ot ai B.: Investigation des aciers de remplacement sans elements critiques a
proprietes speciales 153
Determination experimentale des proprietes des aciers austenitiques sans Ni et contenant
de Mn, Cr, Ti et N. Selon les resultats des essais de resistance et de corrosion ces types d'aciers
sont appropries seulement pour Pindustrie de refrigeration.
A gotai B.: Investigation des aciers a outils au titane 157
On a poursuivi des essais d'informations pour atteindre les proprietes des aciers h
coupe rapide avec economisation des elements d'alliage importes. Investigation de l'effet de
la teneur de titane sans changement de la teneur de C et de V, h une teneur de W decroissante
et une teneur de Cr croissante. Les aciers furent soumis h des essais de duree de coupe.
Selon les resultats il est possible de realiser les proprietes de l'acier h outils, mais les materiaux
ne repondent pas aux exigences h coupe rapide.
Cs epig a Z. ? Mar tin I.: Investigation des aciers de remplacement resistant
chaud sans elements d'alliage critiques 162
On a etudie h l'aide des essais de laboratoire l'effet du Cr, du W du Ti sur le comporte-
ment au fluage en presence de Mn comme element austenitisant. Selon les resultats un rempla-
cement complete du molybdene de l'acier est possible si une quantite de tungstene egale
2-2,5 fois de la teneur de molybdene est allie.
En se basant sur les resultats de laboratoire on a fourni des tuyaux pour un sur-
chauffeur de vapeur d'un acier h composition suivante: 0,10% C. 1,67% Cr, 0,42% V, 0,10% Ti.
Ces tuyaux repondaient aux exigences et on les a monte dans les chaudieres des usines oh us
sont en exploitation depuis plus de cinq annees sans aucune objection.
Cs epi g a Z. ? Martin I.: Etude de la structure fibreuse des toles 165
On a etudie l'influence des facteurs agissant dans la formation de la fibrosite et lea
possibilites d'elimination de cc phenomene. Les essais ont confirme que le developpement de
la fibrosite depend en premier lieu de la grosseur des grains, puis de la teneur des inclusions
de scone et de la structure en bandes de ferrite. Dans l'elimination de la fibrosite la grosseur des
grains n'a qu'une signifiance theorique parce qu'il serait necessaire de produire les grains
plus gros. En pratique la teneur des scones et les rangs de ferrite sont les plus importants. On
peut reduire les rangs de ferrite ou les eliminer completement par un traitement thermique.
S z fi c s E.: Elaboration du fil dur pour outils de percage de mica et determination
des caracteristiques de qualite 168
En jugeant la qualite des fils durs pour outils de percage la propriete la plus importante
outre la composition est la tenacite se manifestant h une resistance mecanique donnee dans
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Idegen nyelvil kivonatok 719
les limites tree etroites. On pent caracteriser la tenacite le plus eactement par des valeurs
de l'allongement resp. de torsion determines par voie empirique.
A got ai B.: Aciers a outils sans elements d'alliage critiques 17 4
Essais d'orientation pour comparer les aciers a estampage chaud au nickel resp sans
nickel. A base des essais au choc a chaud et de durete les aciers etudies sont de valeur egale.
S z ii a s E.: Essais de preaffinage de la fonte et de production d'acier dans un
convertisseur a soufflage laterale 177
Dans les Usines Metallurgiques L?ne> on a poursuivi des essais de soufflage. L'air
a contacte seulement une couche etroite et continuellement variable du metal et la teneur
de nitrogene de l'acier n'a pas augmente et etait de l'ordre de grandeur de l'acier Martin. Une
avantage supplementaire se montrait dans le fait qu'il etait possible de raffiner les fontes
basse teneur de Si en facon reproduisable.
Palv ? lgyi J.: Mesure de la temperature reelle de l'acier liquide 181
Le maintien des temperatures optimales du bain et de coule est d'une influence con-
siderable sur la qualite des charges dans les fours Martin, les fours a arc et les fours
d'induction.
A l'interet de developpement de la production des aciers de qualite on a realise des
instruments de mesure appropries dans les usines metallurgiques et on a introduit la mesure
de temperature selon une methode repondante aux exigences de la pratique des usines.
A got ai B. ? C s epig a Z.: Elaboration d'un materiel d'electrode a dilatation
thermique identique au verre de Iena 16/111 190
En se basant sur les mesures de dilatation thermique faites avec le verre determine
un acier de base etait choisi et par une variation de sa teneur de Cr, ulterieurement par detter
mination de la temperature et duree de recuit il devenait possible de preparer un mate-
riel de filetage avec dilatation thermique identique au verre.
Cs epiga Z. ? Mar tin I.: Precipitation de cuivre dans Pacier doux 192
On a etudie 'Influence de la precipitation de cuivre sur les proprietes de l'acier a l'aide
des essais se basant sur les methodes mecaniques traditionnelles. En cas d'une plus haute
teneur de cuivre ( > 0,64%) la phase de cuivre precipitee cause un durcissement. Le manganese
reduit 'Influence endurcissante du precipitat.
Tine nouvelle methode se basant sur les mesures magnetiques donne les variations
magnetiques causees par la phase precipitee an cours de la transformations en forme d'un
produit B. H. La grandeur de ces variations est proportionnelle a la quantite de phase precipitee.
A got ai B.: Elaboration d'un acier de construction soudable a limite elastique
minimale de 40 km/mm z 202
On a etudie l'influence du traitement des aciers MTA 50 et St 52 par des desoxydants
differents. Les desoxydants etaient l'aluminium, le CaSiAl et le SiZr. Les essais ont montre
que les valeurs optimales de la limite d'allongement sont achevees par desoxydation avec
CaSiAl.
P filvolgyi J.: Essais de production d'Invar 206
On a essaye de produire des materiaux a dilatation thermique basse qu'on ?pent
installer dans un dispositif hongrois pour mesurer la temperature a dilatation thermique.
On a produit egalement des alliages a dilatation thermique identique a des verres et
materiaux ceramiques employes dans les tubes electroniques pour la technique des hautes
frequences.
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
CIA-RDP80-00247A002700240001-4
Declassified in Part - Sanitized Copy Approved for Release 2014/01/08:
IA-RDP80-00247A002700240001-4
720 Idegen nyelvii kivonatok
Agotai B. ? Martin I. ? S z c s E.: Application des scories thane dans les
fours Martin et les fours electriques 208
Un procede brevete pour accroitre la precision de la methode d'alliage du titane. Le
rendement de 80% environ est atteint par formation d'une scone reductrice a teneur de Ti0.2.
L'emploi de cette scone a l'avantage additionnelle d'une reduction substantielle de la teneur
de S.
Agotai B.: Etude de l'influence du bore sur his proprietes micanique de l'acier . . . . 211
Description de l'evaluation critique des aciers de cementation et des aciers de traite-
ment contenant de bore. Les resultats des essais sont recordes sans publication des details
etendus.
DIVISION FONDERIE
K i r ? s B. ? Varga F.: Cylindres des laminoirs a graphite spheroidale 221
Les essais avaient pour but la production des cylindres en fonte trempees et des cylin-
dres non coquilles. Les essais et la production des cylindres en fonte trempee s'etendaient aux
cylindres refroidis, des laminoirs, les cylindres a toles (chauds et refroidis) et les autres
grands cylindres coquilles. Les cylindres non coquilles remplacent les qualites